Nemzet, 1886. április (5. évfolyam, 1288-1316. szám)

1886-04-02 / 1289. szám

v­á­s­á­r is tartathassék, még­pedig állandóan, a hús­véti ünnepeket megelőző s a szeptember 29-ét ma­gában foglaló hétnek, hétfő és keddi napjain. Az eként engedélyezett első országos marhavásár április hó 19. és 20. napjain fog megtartatni. A helypénzszedési jog e két vásár alkalmával, évi 500 frt haszonbérért, a fennálló szerződés szerint még két éven át a város egész területén a helypénz­­szedésre jogosult Tausz Vilmos és Hasser Gerson haszonbérlőkre ruháztatott egyességi után más vál­lalkozó 1000 frt évi bért ígért ugyan, de ez ajánlatot figyelembe venni nem lehetett, mert a jelenlegi haszon­bérlőkkel kétséges per merült volna fel, avagy a marhavásárokat a mostani bérlet lejártáig elhalasz­tani kellett volna, a­mi nemcsak a városra, hanem a vidékre is káros lett volna. Felolvastatott Mészáros Nándor kir. tanácsos és főigazgató átirata, mely szerint a vallás- és közok­tatásügyi miniszter megbízásából a városközönségnek elismerést szavaz azért, mert a kir. főreáltano­dát keletkezése óta erkölcsi, szellemi és anyagi párt­fogásban részesítette s az intézeti épületben csak a lefolyt évben is több építési és díszítési átalakításo­kat vitetett keresztül. Az elismerést a közgyűlés ör­vendetes tudomásul vette,­­ mire a főispán nyomban ki is jelenté, hogy a város méltán táplálhatja azon öntudatot, miként a cultúra előmozdítása érdekében lelkesen hozta meg áldozatait, a­mely áldozatkészség folytán a kir. főreáltanoda, különösen mióta az Discher Győző igazgató kitűnő vezetése alatt áll s a tanári kar elismerésre méltó buzgalommal működik, olyanná fejlődött, hogy bármely hasonló tanintézettel méltán párhuzamba vehető. De nemcsak ezen egy intézetnél, hanem a város iskoláiban is, látogatása al­kalmával oly előmenetelt s a berendezés tekintetében oly czélszerűséget tapasztalt, hogy ezért, valamint a dí­szes épületek előállítására a város által meghozott áldozatokért,­­ indíttatva érzi maga is, a város­közönség iránti elismerését nyilvánítani, — a mit a közgyűlés élénk éljenzés között köszönettel fo­gadott. A városi pénztárak megvizsgálásáról szóló jelentés, — mely szerint minden a legnagyobb rend­ben találtatott s elismerésre méltó pontosság észlel­tetek,— tudomásul vétetett. Az 1885. évi házi pénztári zárszámadás. A mérlegek s a tanács felvilágosító jelentése kapcsán felülvizsgálat végett be­terjesztetvén, ennek eszközlésére Krasznay Mihály bi­zottsági tag elnöklete alatt több tagú bizottság küldetett ki. Az 1885. évi közmunka számadás 12599 frt 93 kr bevétel, 12190 frt 42 kr kiadással, és 409 frt 57 kr készpénzmaradványnyal, helyesnek találtatván, végleges felülbirálat végett a közmunka és közleke­désügyi minisztériumhoz felterjesztetni határoztatok. Az 1886. évi közmunka szükséglet 12219 fo­rint 93 krajczárban megállapittatván, ennek fedezé­sére elrendeltetett, hogy az összeírt 852 kettős igás napszám után egyenkint 3 frt 76 krt, egyes fogatú igás napszám után egyenkint 1 frt 5 kr, és a 17,193 kézi napszám után egyenkint 52 krt vetettek vált­ságdíj gyanánt ki, a­melyek után a múlt évi hátra­lékból beszedésre remélt 200 frt, úgy a fentemlített készpénzmaradvány számításba vételével annyi jöve­delem éretik el, hogy a szükséglet fedezve leend. — A vámkövezet vámszedési jogának haszonbérbe adása nem sikerült, miután csak 16,086 frt évi bér ígértetek, — a­mi az eddigi jövedelemnél 2681 írttal kevesebb. Új árverezés megtartása rendeltetett el, a­mi ha nem sikerül, a házi kezelés lesz alkalmazandó. A város tulajdonát képező Szál tér féle malmot, Reich János czipész vette bérbe, a­hol saját találmánya sze­rint kaptafa gyártást akar létesíteni, a mi itt uj ipar volna. A város erdejében a vadászati jog haszonbérletéért csak 108 frt évi összeg ajánla­tott, miután a honvédlövölde miatt — a vadak a város erdejéből a szomszéd erdőterületre r­asztatnak át s igy az erdő nagyon vadszegény. — A házi szemét kihordás és utczatisztogatásnak vállalkozás útjáni tel­jesítése — 9000 frt kikiáltási ár mellett — árlejtés útján megkiséreltetett, azonban csak 50 százalékos áremelkedés mellet jelentkezett vállalkozó, a­mi évi 13,500 frt kiadást igényelne. — Mivel a feltételek nagyon terheseknek találtattak, a gazdasági vá­lasztmány a czél elérésére alkalmas, más enyhébb feltételek kidolgozására utasíttatott, a­minek alapján új árlejtés lesz tartva. A városi kőbányák 650.50 frt évi béreit, haszonbérbe adattak. A városi uszo­da újjá­építése érdemében tartott árlejtés jóváha­gyatott, a minek folytán a város nemsokára a modern igényeknek megfelelő s park által körül vett czélszerű uszoda birtokába jön, s az eddig ronda »Balokány« jó csom­akozásra a közönség szórakozására alkal­massá tétetik, s ekként a természet által adott kincs, városunk előnyére—a semmiségből kiemeltetvén, hasz­not hozóvá tétetik. A tolonczolási rendszer, s másrészt a rendőrség erélyes razziái, a foglyok élel­mezési szükségletét annyira emelte, hogy a város ta­nácsa a közgyűléstől kénytelen volt póthitelt kérni. Mendlik Ágoston belvárosi plébános, bizott­sági tag és több társa, a házi koldulás be­szüntetése végett, szegényadó behozatalát indítványozta, a­mi véleményadás végett, a szegény­ügy rendezésével megbízott szegény választmányhoz utaltatott. Egyébként a szegényügy kellőkép csak ak­kor lesz rendezhető, ha a szegényház felépül, s miu­tán az építkezésre már igen tekintélyes összeg folyt be s adományok befolyása az eddigi tapasztalatok szerint tetemes összegben várható, egy év alatt ezen intézmény is létesülhet. Czirmák Ignácz bizottsági tag, ismét kedvenc­ themáját, a helypénzszedési visszaélése­ket vázolta erős vonásokkal, s 5 tagból álló ellenőr­zési bizottság alakítását indítványozta. Hevében any­­nyira elragadtatta magát, hogy a bérlőket sértő kifa­­kadásaiért az elnök őt megrótta. Bár rendőrkapitány kijelente, hogy vissza­élés esetén, a bérlők szigorúan büntettetnek meg, amit főispán is constatált) A felszólaló nem tudott egy esetet sem felhozni, a­melynél a megtorlás elmaradt volna, de felszólaló a tariftát sok tekintetben helytelenül magyarázza. A közgyűlés ezen indítvány folytán, hogy jövőre az ily heves felszólalásoknak eleje vétessék, a közrendészeti bizottságot conkrét javaslattételre hívta fel. Ezután több apró kérvény tárgy­a­ltatott le gyorsan, s a közgyűlés 1/4 12 órakor szétoszlott. Sz.-Udvarhely, márcz. 30. [Eredeti tudó­sítás.] (Dániel Gábor főispán jubilaeu­­m­a.) Udvarhely megye törvényhatósági bizottsága ke­­gyeletes tény előmunkálataival foglalkozik. Szeretve tisztelt főispánja, idősb Dániel Gábor 25 éves főis­­pánságának emlékét akarja megünnepelni s ez alkal­mat felhasználni arra, hogy a megye egyetemének iránta érzett tiszteletét és ragaszkodását »Orbi et urbi« manifestálja. 1861. évi április 25-én ülteté be ugyanis, az akkori Udvarhely szék ősgyülése id. Dá­niel Gábort az ev. reformátusok székely-udvarhelyi díszes templomában főkirálybirói székébe. Nem e tudósítás feladata, hogy ezen ösgyülés emel­kedett hangulatát vázolja. Az egyetemnek lelkében ma is élénken él annak benyomása. Az újabb nemze­dék pedig tudomást szerezhet magának arról az ös­gyülés jegyzőkönyvéből, melyet Orbán Balázs b. tisz­teletbeli főjegyző hazafias tolla örökített meg. De ki­emelendő, hogy az ösgyűlés lelkesültségének egyik forrása azon körülményből származott, hogy az al­kotmányos élet 12 évi szünetelése után éppen idősbb Dániel Gábort ültethette a főkirálybirói székbe, ki­nek családi története különben is össze volt forva a szék közéletével. A rövid alkotmányos élet virányát megakadályozta fejlődésében a Schmerling-féle re­­actió. Az alkotmányos érzületű főkirálybirót az újabb kísérlet, egy időre kivonta a közéletből s vissza­vonult ősi birtokára »paterna rura bobus aravit suis« tár­sadalmi súlyával küzdött a nemzet jogaiért. Az alkotmányos élet visszaáltával a nemzet fe­lelős kormánya visszahozta elhagyott székébe. Azóta lefolyt közéletünk, szakadatlan lánczolatát mutatja id. Dániel Gábor főkirálybiró, később főispán kor­mányzói erélyének, tapintatos eljárásának, tántorít­hatatlan igazságszeretetének s a megye közgazdasági és culturális emelésére irányzott törekvésének. A me­gye nem egyszer volt azóta heves, mondhatnék éles pártküzdelmek szintére, de ezeknek hullámai nem csapkodtak fel a főispán székéig, mind a mel­lett, hogy a kormánypárt intenzióinak megva­lósításáért mindig helyt állott. Ennek indoko­lásául elég lesz annyit említenünk fel, hogy a ju­­bil­eumi ünnepély megtartására nézve az indítványt az ellenzék egyik érdemes tagja tette meg. Az ünne­pély főmomentuma az ünnepelt főispán arczképének leleplezése lesz, melyet a közgyűlési terem számára a megye lakói önkéntes adakozás útján készíttettek el, s megtartása folyó évi május 15-ére összehívandó közgyűlésre van tervezve. KÜTLFÖLD, Budapest, április 1. (Miniszterválság Francziaországban.) A franczia minisztériu­mot válság fenyegeti. A költségvetési bizottság elve­tette Sadi-Carnot egész pénzügyi tervét. A miniszter a költségvetés konsolidálása czéljából egy milliárdra rugó kölcsön felvételére kért felhatalmazást; azt kérte továbbá, hogy függő adósságok törlesztése vé­gett 464 millió értékű járadék kibocsátását engedjék meg neki. A költségvetési bizottság azonban ezen 1466 millió helyett csak 900 milliót szavazott meg, melyből 425 millió a rendkívüli szükséglet fedezésére aláírás útján szerzendő be, míg 475 millió a rövid látó kötvényeknek járadékkal való kicserélésére szol­gálna. Míg továbbá Sadi-Carnot a kölcsönt három százalékos törleszthetlen járadék alakjában akarta felvenni, a bizottság a járadék törleszthetése mellett döntött. Sadi-Carnot a kamarában a bizalom kérdé­sét fogja felvetni. A bizottság különben még meg fogja hallgatni a miniszterelnököt és Freydinetnek talán sikerül majd a kormány álláspontjának új hí­veket szerezni. (Lásd táviratunkat.) Budapest, ápr. 1. (Orosz fenyegető­­­­zések.) A »Moszkovszkija Vjedomoszti« berlini le­velezője, a­kiről azt hitték, hogy a berlini-orosz nagy­­követség tagja és a­kinek »sensátiós« handabandáit ezért figyelemre méltatták, lapja ma érkezett számá­ban folytatja szokott mesterségét. De ezúttal oly ne­vetséges önhittséggel beszél, melyet a viszonyok tel­jes nem ismerése tesz csak érthetővé. Az állítólag magas állású tudósító amellett oly modorban erősít­­geti minduntalan értesüléseinek hiteles voltát, mely nem diplomatákhoz, nem is komoly publicistához, ha­nem csak közönséges penny-a­liner-hez illik. De mi­után ömlengéseit Katkoff lapja közli, mint curiosu­­mot mégis reproducálunk egyet-mást belőle. A »magas állású orosz diplomata« monarchiánk­ról pl. ilyen hangon ír: »Ugyan ki volna képes ellen­­állani Oroszországnak, ha kezébe akarná venni Bul­gáriában az ügyek szervezését ? Absolute senki! A bolgár hazafiak régóta fohászkodnak ezért szabadí­tójukhoz ; a bolgár nép mohón kívánja ezt a napot. Talán Ausztria ? Úgy van, Ausztria, csakhogy Ausztria eleve kész beleegyezni mind abba, mit Oroszország elhatároz, mert jól tudja, hogy szembe szállni nem képes. Bécsből és az osztrák körökből nyert értesítéseim szerint, ottan mindannyiszor páni félelem uralkodik, valahányszor Oroszország vala­mely döntő lépéséről van szó. Külföldi diploma­ták beszélték nekem, hogy az osztrákok gyáva­sága a nevetségessel határos. (Az orosz író önhitt­sége meg túl megy a határon. A szerk.) Ez a félénkség olykor nevetségesnek tetszhetik, de mégis teljes igazolásra talál Ausztria helyzetében. Az osztrák katonai körökbe járatos egyének nagy megütközéssel beszélték nekem, hogy az osztrák tisz­tek, köztük magas rangúak is, éppen nem feszélyezve magukat eme külföldiek jelenléte által, kijelentették, hogy Ausztria számára Oroszországgal lehetetlen a háború; elsorolták azokat az ezredeket, melyeket Oroszország ellen lehet küldeni, s melyeket a harc­­­térről jókora távolságban, számuknak megfelelő fede­zet alatt kell elhelyezni.­ A hősies orosz író, ezután egy pár tollvonással letörli Európa térképéről Angliát, Francziaországot és Olaszországot, mint oly tényezőket, melyek komo­lyan nem jöhetnek számba (Törökországról, mely elég mély sebeket ejtett Oroszországon, megfeledke­zik, valamint Romániáról is, amelynek szövetségére egy időben oly nagy szüksége volt a legyőzhetetlen Oroszországnak) és áttérve Németországra, ezeket mondja: »Ha Oroszország erélyes intézkedéseket java­solna, melyek a rend visszaállítását czélozzák Bulgáriában, Berlinben rokonszenves támogatásra számíthat. Azokban a körökben, melyeket itten na­gyon jól értesülteknek és ama központhoz, melyből a német politika irányát nyeri, közelállóknak tartanak, mondom, ezekben nem titkolják az Oroszország ré­széről eredő döntő intézkedések támogatására vonat­kozó hajlamot. Nem egy egyéntől és nem is egyszer hallottam ilyen okoskodást: Bulgária természetszerűleg össze van kötve Oroszországgal, mely nem tűrheti meg ottan a neki ellenséges rendet; midőn Oroszország Bulgáriában rendezi az ügyeket és a zavarok elfojtá­sát tervezi, saját sphaerajában működik és senki ér­dekét nem sérti.« Ratkoff lapja mindezeket nyilvánosan azért köz­li, mert meg akarja győzni az orosz közvéleményt, hogy Bulgária occupatiója nem járna semmi veszélylyel. Levelezőjével azt íratja tehát magának, hogy a né­met kormány és kivált Vilmos császár Sándor her­­czeget a filippopoli forradalom kezdete óta lázadó­nak és forradalmárnak, a szerződések és törvényes rend megbontójának tartja, s hogy ezen a nézeten nem változtattak sem diplomatiai, sem hadi sikerei,­ továbbá hogy a berlini cabinet Battenberg Sándor­nak Bulgáriából való esetleges eltávolításával foglal­kozott és hajlandó ebbe az eltávolításba beleegyezni, ha valamely más kabinet indítványozná azt. Egyszers­mind hire szárnyalta a városban, hogy Battenberg herczeg kész lemondani a számára tarthatatlanná vált helyzet miatt.« Táviratok: Bécs, ápr. 1. A képviselőház ülése. Schöne­rer törvényjavaslatot nyújt be a hirdetési in­tézmény államosítása s a hirlapbélyeg és a hirlap-cautió megszüntetése tár­gyában. A költségvetési vita folyamán Gautsch köz­­oktatásügyi miniszter vonatkozással a Boos-Waldeck gr. által felemlített babonás tartalmú m­űre, kijelente,­­ hogy már elküldte a megfelelő utasításokat az iskolai hatóságoknak. A miniszter többrendbeli észrevételre azt válaszolja, hogy az ó-katholikus hittanítók kine­vezésénél törvényszerűen járnak el s egyátalán az ó-katholikus egyház ügyei törvényesen vannak szabá­lyozva. A miniszter nem tud megbarátkozni azon esz­mével, hogy az egyetemeken előkészítő év léptettes­­sék életbe. Az egyetemek alapjellegéhez ragaszkodni kell, másrészt pedig mindenesetre elejét kell venni az egyetemek túltömöttségének. (Elénk tetszés.) Holnap lesz ülés. Bécs, ápril 1. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma a következőket publicálja: De­mel Ágost altábornagy a 12. gyaloghadosztály pa­rancsnoka egy évre a várakozási illetményekkel sza­badságolt számfelettiek állományába helyeztetett át s helyette Potissijer Czveits Sándor vezérőr­nagy, a 64. gyalogdandár parancsnoka, a 12. gyalog­hadosztály parancsnokává neveztetett ki. — Otten­­kampfi Ott József vezérőrnagy, a 8. gyalogdandár parancsnoka, L­an­z­en­sdor­f­er Lajos ezredes, a 85. sz. gyalogezredben, továbbá Bergeiner J­ózsef hadseregállománybeli ezredes nyugdíjaztattak. •A Lo­vag Lamonigg János vezérőrnagy a 23.gyalogdan­dár parancsnoka hasonminőségben áthelyeztetett a 8. gyalogdandárhoz. Ugyanezen rendeleti lappal C­h­r­is­ti­a­n­o­v­i­c Gyula várakozási illetményekkel szabad­ságolt számfeletti vezérőrnagy egyidejűleg ténylege­­sittetvén a 23. gyalogdandár parancsnokává, Krom­­vieseni lovag Rübsnamen Lipót 11. gyalogezred­beli alezredes a prágai katonarokkantak házának pa­rancsnok-helyettesévé neveztetett ki. Végül Wrede Jenő herczeg fregattkapitány egy év tartamára a várakozási illetményekkel számfeletti szabadságoltak állományába helyeztetett át. Berlin, ápr. 1. A képviselőház elfo­gadta másodszori olvasásban azon törvényja­vaslat első szakaszát, melynek értelmében 100 millió márka bocsáttatik a kor­mány rendelkezésére a lengyel terjeszkedés meggátlása czéljából nyugati Poroszországban és Posenben eszköz­­lendő telepítésekre. Berlin, ápr. 1. Vilmos császár és a császári család tagjai személyesen üdvözölték Bismarck hg. birodalmi cancellárt mai születésnapja alkalmá­ból. A cancellár mindefelől számos üdvözlőiratot kapott. Bécs, ápr. 1. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« egy pétervári félhivatalos levele szerint az orosz kormány minden kö­rülmény közt ragaszkodni fog a kormányok által megállapított alakhoz és semmi esetre sem fog hozzájárulni a Sándor fejedelem által óhajtott módosításokhoz. Az orosz kormány­körök meg vannak győződve arról, hogy a kormányoknek egyetértéssel és erélylyel könynyen sikerül majd Sándor fejedelem el­lenállását legyőzniök, annál is inkább, mert a fejedelem nem remélheti azt, hogy Bulgária lakosságánál a hatalmak akarata elleni ellen­állásában támogatást fog találni.­­ A görög kérdést illetőleg azt hiszik, hogy az csak ak­kor válnék veszélyessé, ha azt egyéb bonyo­dalmak, például a bolgár kérdésben való uj complicatiók előmozdítanák. Belgrád, ápr. 1. A «N. Fr. Pr.« jelen­tése : Miután Kumic és Kaljevics visszautasí­tották a kormányba lépésre való felszólítást és a haladó párt más tagjai sem akartak Gara­­saninhoz csatlakozni, egy új Garasanin­kormány alakítása lehetetlen, miért is Risztics János bízatott meg a mi­nisztérium alakításával. Valószínű, hogy a kabinet tagjai a következők lesznek: Risztics elnök és külügy, Milojkovics belügy, Jovanovics Vladimir pénzügy, Avakuvomics igazságügy, Stojano­­vics közmunka,Boskovics közoktatásügy, Miskovics hadügy. Belgrád, ápr. 1. Marinkovics belügymi­niszter államtanácsossá neveztetett ki. Popo­­vics közoktatási miniszter a Szent­ Száva-rend nagy­keresztjét és Petrovics pénzügyminiszter a Takova-rend nagykeresztjét kapta kitün­tetésül. Sophia, ápr. 1. A Havas-ügynökség je­lenti : A nagyvezér távirati után sürgette a fejedelemnél a módosított egyezmény elfogadását. Hir szerint a fejedelem ta­­g­a­d­ó­l­a­g válaszolt. London, ápr. 1. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr«­ jelentése: A porta most már maga sürgeti a bolgár unió kérdésé­nek a conferentia által való gyors elintézését. A nagyhatalmak utolsó dip­lomatiai collectív lépése Sophiában a porta beleegyezésével történt. A hatalmak egyér­telmű nyilatkozatairól következtethető, hogy köztük e kérdésre nézve teljes egyetértés uralkodik. London, ápr. 1. Az alsóház ülése. Bryce kijelenti, hogy Bulgáriát illetőleg semmiféle közlést nem tehet, minthogy a tár­gyalások folyamatban vannak. Görögország tekintetében a kormány ragaszkodik a Sa­­lisbury-kormány által létesített rendezkedé­­sekh­ez. Az orosz hajóraj csak ideiglenesen távozott el a Luda-öbölből és rövid időn ismét visszatér oda. A felső házban Roseberg a fen­­nebbi választ azzal egészítette ki, hogy Oroszország a legszívélyesebben meg­­igérte a kormánynak e kérdésben az együtt­működést. Bécs, ápril 1. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« kairói levele szerint a hatalmak képviselői ott legközelebb értekezletet tartottak, melyen Is­mail pasa volt alkirálynak és az alkirályi család több tagjának kártérítési igényeit tárgyal­ták. Ezen igények öt millió fontra rúgnak. A hatal­mak képviselői elhatározták, hogy mindenekelőtt Nubar pasa miniszterelnöktől fognak felvilágosítást kérni. London, ápr. 1. Három szabadelvűpárti képvi­selő választása bíróilag megsemmisíttetett, a legutóbbi parlamenti választások alkalmával előfordult tör­vénytelen eljárások miatt. E képviselők egyike kor­mányhivatalt visel. Brüssel, ápr. 1. A »N. Fr. Pr.« jelentése: Az események igazolják Van der Smissen tábornok főha­diszállásának Monsba áthelyezését. A Mons környék­beli szénbányák munkásai ugyanis 4 franknyi bért és a munkaidőnek 8 órára leszállítását követelik. Mi­után e követelések el nem fogadhatók, a strike kike­rülhetetlen. Az Ecaussinesbeli kőbányában újra meg­kezdték a munkát, mert a munkások elismerik, hogy a munkabér felemelése most lehetetlen. Tournayben nem volt újabb zavargás. Cairo, ápr. 1. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése : Itteni angol körkében azon hír me­rült fel, hogy Sir H. D. Wolff csak az alkalmat várja lemondásának beadására. A londoni kormánykörök meggyőződtek arról, hogy Sir H. D. Wolff nem képes ellensúlyozni Mukhtar pasa befo­lyását és csak kíméletből nem hívták vissza mos­tanáig. Pétervár, ápr. 1.W­olkenstein gr. nagykö­vet elutazott. Pétervár, ápr. 1. A »Nowoja Kremja« szerint a balti tartományokban lévő német kerületi iskolák­nak városi iskolákká átalakítása után az oktatás orosz nyelven fog történni. Lissabon, ápr. 1. A felsőház elfogadta a trónörökösnek adandó dotatióról szóló törvényja­vaslatot. Páris, ápr. 1. A költségvetési bizottságban Freycinet kormányelnök kijelente, hogy a fel­veendő kölcsönt 900 millió frank összegben folytonos 3°/0-ás kamatozással elfogadja. Ezen összegből 400 millió közvetlenül mint visszafizetés a takarék­­pénztáraknak adandó át, 500 millió pedig nyilvános aláírás útján szereztessék be. Ezen indítványt a bi­zottság összes jelen volt tagjai elfogadták. Előadóvá Wilson választatott meg. Lyon, ápr. 1. A »Missions Catholiques« czimű hírlap szerint január hó vége fele Annámban Quang­­bing tartományban egy benszülött papot és 442 keresztényt konczoltak fel. Varsó, ápr. 1. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr«, jelentése : A külföldi zsidóknak az orosz határvidékekből kiutasítása, mely eddig csak korlátolt mértékben történt, áprilisben erélyesebben fog történni. Néhány városban már értesítették erről az illető zsidó családokat. Queenstown, ápr. 1. A »Britania« gőzhajó, mely pénteken indult innen New­ Yorkba, gépének megrongálódása következtében ide visszatért. A ha­jón számos utas volt, kiknek egy része a postacsoma­gokkal együtt Rocherpointban fog partra tétetni. Bogsán, ápr. 1. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A k­a­­ránsebesi gör. keleti egyház-zsinat papi képviselőjévé a kerületi papság Nemoján Vazult, a hazafias érzelmű rasztovai gör. kel. lel­készt választotta meg. Székesfehérvár, ápr. 1. (Eredeti távirat.) Párbaj vétsége miatt állt ma az itteni törvényszék előtt három vádlott. A nagy port vert Keresztury­­féle párbajügyben tartották ma meg a végtárgyalást. Az ítéletet délután 6 órakor hirdette ki a törvényszék. Ez ítélet szerint párbaj és becsületsértés vétsége miatt Viosz Béla moóri aljárásbiró, kit Eötvös Ká­roly budapesti ügyvéd védett, 14 napi, Keresztury Ödön moóri ügyvéd pedig egy havi államfogházra és végre Udvardy Ferencz moóri ügyvéd becsületsér­tésért 100 írtra ítéltetett. Keresztury felebbe­­zett, de a másik két vádlott belenyugodott az ítéletbe valamint Csiky kir. ügyész is, ki mind a három íté­letben megnyugodott, úgy hogy Keresztury ítélete jogerős lett. Temesvár, ápr. 1. Szapáry gr. pénzügyminisz­ter Temes megye közigazgatási bizottságát leiratban érősítette, hogy az adóvégrehajtások kérelmezett álla­­nos elhalasztását ugyan nem engedi meg, de figye­lembe véve a megyei lakosság nyomasztó anyagi vi­szonyait, felhatalmazza a közigazgatási bizottságot, hogy egyeseknek az időleges fizetési képtelenséget igazoló folyamodvány alapján július hó végéig fize­tési halasztást engedélyezzen.­­­ár 18. ápril 1. (Z­á­r 1­a 1.) S százalék­os franczia járadék 80.50. Osztrák államvasuti részvények 515.—. Osztrák földhitelrészvények 795.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék—.—. Magyar vasúti kölcsön —.—. Uniobank­­részvények —.—. 5 százalékos magyar papírjáradék —.—. Magyar országos bankrészvények —.—. 4 és fél százalékos franczia járad. 108.95. Déli vasúti részvények 260.—. Fran­­czia t­örleszthető járadék 82 82 4 százalékos osztrák aranyjá­radék —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 82 ’/ s. Magyar leszámítoló és pénzváltó­bankrészvények —.—. Olasz járadék —.—. Török dohány­­egyedár. társ. 392.—. Okomán bankrészvények 516.25.A tőzsde irányzata külföldi tőzsdék szilárdulta, keleti helyzet ke­­vésbbé pessimistikus megítélése szilárdságot keltett. London, ápril 1. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék —.— 4 százalékos osztrák aramyjáradék 92.—. Angol consolok 100.Vie- 20 frankos arany —.—. Amerikai járadék—.—. Olasz járadék —— Papirjá­radék —. 4 százalékos magyar aranyjáradék ?2.25. 4.2 szá­zalékos osztr. ezüstjáradék 67. — . Bécsi váltóár 12.72­/4. Ezüst 46.3/* Magyar kincstári utalvány—.—. Helyi kamatláb — százalék. Bankbevitel —.—. font sterling. Bank kivit­el —.—. font sterling Sanyha. Közgazdasági táviratok. Bécs, ápr. 1. A bécsi városi sorsje­gyek mai s­or­sol­á­s­a alkalmával 2763 sor 40. szám nyerte a főnyereményt. 2209. sor. 60. sz. nyert 20,000 frtot. 2426. sor. 57. szám nyert 5000 forintot. Ezenkívül kihúzottak még a következő sorozat­számok: 597 971 1162 1624 1994 2279 2587 2816 2859 2869. Értéktőzsde. Bécs, ápr. 1. (Tőzsdei tudósítás.) Súlyos utó­elhelyezés londoni tőzsde bágyadtsága és a péter­vári franczia hírlap közleménye nyomasztólag hatot­tak. Zárlatkor javulás. Bécs, ápril 1. (M­agyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 105. Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. 101.— . Erdé­lyi vasutrészv. 191.75 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115.50. Magy. nyer. k. sorsjegy 120.60. Szölödézsmaválts. kötv. 100.— 6 száz. aranyjáradék —. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 123 75. 4 száz. aranyjáradék 102.47. M. orsz. b.­részv. —. Magy. vasúti kölcsön 151.75. Magy. hitelb. részv. 294.—. Alföldi vasút részv. 192.50. Magy. észak-kel. vasút r. 177.75 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 99.50. Tiszav. vasut-rész. 251.50 Magyar lesz. és váltóbank­ r. 90. — . Kassa-Oderberg vasut-r. 153.25, 5 száz. papir-járadék 94.50. M. jelz.-hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.—. Északi vasutrészv. —.—. Bécs, ápril 1. (Osztrák értékek zárlat­a.) — Osztrák hitelrész. 297.60. Déli vasutrészvény 122.25, 4 százalékos arany-járadék 114.35. Londoni váltóár 125.80 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 207.75. 1864. sors­jegy 170.25, 4­2 száz. ezüstjáradék 84.50, 1860. sorsjegy 139.75. Török sorsjegy 17.50, Abigol-osztrák bank részv. 115.50, Osztrák államvasut részv. 255.25, 20 frankos arany 10.OOVa, 4­2 száz. papir-járadék 84.42, Osztrák hitelsorsjegy 179.25, Osztrák-magyar bankrészv. 874.— Cs. kir. vert arany 5.92, Német bankváltók 61.65, Elbevölgyi vasút 159.75, Du­­nagőzhajózási t. 463.—, Bécsi bankegyl. 109.25. Az irányzat javul. BéCS, ápril 1. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész ■ vény 298.—. Osztr. államvasuti 255.60. Union bank —. . 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.­bank-részv. 115.25. 20 frankos arany 10.001/. Déli vasút részvény 122.—. Magyar hitelb.-részv. 295.—. 1864. sorsjegy —. 4°/a magy­­ar.­­járadék 102.50. Az irányzat gyöngül. Berlin, ápr. 1. (Tőzsdi tudósítás.) Nyu­­gati tőzsdék bágyadtsága nyomasztólag hatott. Játék- és bankpapírok árfolyamai valamivel hanyatlottak. Vasúti értékek és orosz papírok tartják. Bányaérté­kekben pangás. Német állampapírok kedveltek. Berlin, ápril 1. (U t 6 t 0­z­s­d­e.) 4­ s­zázalékos papirjáradék —.—. 4­2 százalékos ezüstjáradék —.—. 6 száza­lékos magyar aranyjáradék —.—. 5 százalékos papirjáradék —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Déli vasút részvények 199. — . Kassa oderbergi vasutrészvények —.—. Orosz bankje­gyek —.—. IX. kibocs. keleti kölcsön —. Magyar jelzálog­hitelbankrészvény —.—. Magyar orsz. bankrészv. —. 5 százalékos osztrák papírjáradék —.—. 4 százalékos osztrák aranyjáradék —.—. 4 százalékos aranyjáradék 82.75. Magyar keleti vasúti kötvények —.—. Hitelrészvények 474.50. Osztr. államvasuti részv. 413.—. Károly Lajos vasutrészvény 84.—. Román vasutrészvény —.—. Bécsi váltóár —.—. 4 százalékos osztrák papirjáradék —.—. Magyar leszámítoló és pénzváltó­bank részv. —. —. 5 százalékos keleti vasúti elsötbs. kötv. —. Irányzat javul. Árutőzsde, Bécs, április 1. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A csekély kínálat folytán az irányzat szi­lárd, az üzlet azonban csak új tengeriben volt je­lentékeny. Eladatott: Búza tavaszra 8.68—8.69 fo­rinton, május—júniusra 8.66—8.67 forinton, őszre 8.82 forinton, — Tengeri (uj) 6.08—6.11 forinton, jul.—aug. 6.19 — 6.20 írton. Rozs ta­vaszra 6.52 írton, rozs őszre —.— forinton. — Zab tavaszra —.— forinton, őszre 6.83—6.86 írton. Felmondatott ma 1000 mmázsa búza és 1000 mm. rozs. Hivatalos jegyzések : Búza tavaszra 8.68— 8.72, máj.—jun. 8.66—8.71, őszre 8.82.—8.87. — Rozs tavaszra 6.52—6.57, máj.—jun. 6.62—6.67 őszre 7.05—7.10. T­e­n­g­e­r­i máj.—jun. 6.10—6.15 jun.—jul. 6.12—6.17, jul.—aug. 6.20—6.25. — Zab táv. 7.03—7.08 Irton, máj.—jun. 7.08—7.13 őszre 6.84—6.89. K­á­p­o­s­z­t­a­r­e­p­c­z­e aug.—szept. 11.55—11.65, szept.—okt. 11.70—11.80. S­z­e­s­z. Az árak változatlanok. Kész gabona­áru 255/8 írton adatott el. Anarchista lázadás Belgiumban. Van der Smissen tábornokról, ki a belgiumi zendülések elfojtása körül oly kiváló erélyt tanúsít, egy franczia lapban a következő részleteket olvassuk: Van der Smissen atyja Waterloonál, mint ka­pitány harczolt, noha még csak tizenhat éves volt. Tábornoki rangra emelkedett; egyszer halálra ítél­tetett, mert összeesküvést szőtt I. Lipót király ellen és az 1830-ban elűzött orániai családot vissza akarta helyezni a trónra. A börtönből úgy sza­badult , hogy neje női ruhákat hozott neki és elzáratta magát a helyébe, míg ő álruhá­ban elmenekült. Néhány nappal később Burzen báró hadügyminiszter a király elé terjesztette a had­apródiskola azon növendékeinek jegyzékét, kiket had­nagyi rangra való előléptetésre ajánlott. A király a kinevezéseket már alá akarta írni, midőn észrevette, hogy a kinevezésre első helyen van der Smissen van ajánlva, a halálra ítélt tábornok fia. Vonakodott a kinevezést aláírni, de a miniszter ragaszkodott az előterjesztéshez és 1843. január 1-én van der Smissen Alfréd, aki 1823. február 7-én született, kineveztetett hadnagygyá. Csak 1855. július havában lett százados. Időközben Afrikába ment, Saint- Arnaud alatt részt vett a kabylok elleni harczokban és mint a becsületrend lovagja jött vissza Európába. A mexicói hadjáratban a belga légió parancsnoka volt és a franczia kormány meleg elismerő sorok kifejezésében kinevezte a becsületrend tisztjévé. 1875-ben lett dandárnok és 1879. szept. 23-án hadosztályparancsnok. Jelenleg parancsnoka a belga hadsereg egyik hadtestének, míg a másik hadtest élén Brialmont thnok áll, aki tudvalevőleg Európa egyik első tekintélye a had­mérnöki tudomány terén. * »Egy nap Charleroiban«, e czím alatt követ­kező képet nyújtja egy berlini tudósító: »Valóban vigasztalan kép tárul az utazó elé, a­ki vasúton Brüs­­­selből Charleroi felé tart. Mihelyt Roux közelébe ju­tunk, a­hol egymást érik a colossalis épületek, s hol az előtt ezernyi szorgalmas kéz serénykedett, most kihaltnak látszik minden. A számtalan gépek egyike sem működik, a legcsekélyebb füst sem száll föl, az óriási kéményekből, a gyárakban egyetlen egy mun­kás sem látható — mindenki elhagyta a munkát; férfiak és ifjak munkás zubonyokban ott állnak ron­gyos házikójuk küszöbén és fütykösökkel fenyegetik gyakran még a vonaton levő utast is. Rouxtól Charleroi-ig az összes állomásokat katonák és csendőrök tartják megszállva , kiknek elhelye­zése végett itt-ott kiürítették az áruraktárakat. Őrszemek járnak fel és alá , lovaspatrouilleok vágtatnak minden felől , mintha ellenséges or­szágban lennénk. E benyomást csak megerősíti az a körülmény, hogy néha csendőrök szállnak be a vonatra, a­kik meglánczolt, valóságos gazember arc­ú egyéneket szállítanak a legközelebbi törvényszék szín­helyére, Charleroiba. Itt is a perron meg van rakva katonákkal és csendőrökkel, ez utóbbiak átveszik a foglyokat, az előbbieket kocsin szállítják a lázongó vi­dékekre. Mindenütt egyenruhák ötlenek szembe az egyenruhákban annyira szegény Belgiumban. A csi­nos és barátságos Charleroiban oly eleven, katonai élet uralkodik, a­minőt mi is alig láttunk az 1870— 71-iki években. Nyolcz tíz emberből álló csapatok: gyalog és lovas csendőrök óriási medvesüvegeikkel, lancier-k és cakabinier-k lóháton, polgári őrségek nyalka vadászkalapokban, valamennyien éles tölté­nyekkel fölfegyverkezve, 30—40 embernyi csapatok­ban járják keresztül-kasul a várost. Közben fölhang­zik a dobszó, mely a polgárőrséget gyülekezésre szó­lítja föl; katonai és polgárőrségi tisztek tömegesen és teljes hadikészletben állnak a házak előtt, a­melyekbe egyes csapatokat szállásoltak el, szóval mintha os­trom alatt állna a város s minden pillanatban kiro­hanás készül az ellenség ellen. S ez az ellenség ott áll a közelben, 50,000 strikeoló munkás, a­kik a vá­ros és vidék közbiztonságát veszélyeztetik. Ötnél több ember nem állhat össze az utczán, h­ármasával-négye­­sével járkálnak tehát, de közvetlen egymásután, úgy hogy 5—600 ember gyorsan együtt lehet. A kalapot félrecsapva halad egyik másik, némelyiknek feje be van kötve; valamennyien dühös és gúnyos pillantáso­kat vetnek a rend őreire. A Place du Centre-n, a­hol különösen sok elégületlen csatangol, egy gyalogszá­zad, helyezkedett el négyszögben, a fegyvert lábhoz igazítva, készen minden pillanatben tüzelni a láza­dókra. A tér minden sarkán polgári őrök állanak ; kedélyes nyárspolgárok, 30—40 évesek; szivaroznak és rettenetes karddal fölfegyverzett öklüket kényel­mesen nyugtatják meg rettenetesebb hasukon; a lá­zongó sihederek csendes derültségének czéltáblái.«_ hTre&T Április 1. — Mai számunk mellékletének tartalma a követ­kező : Őszinte szavak a mérsékelt ellenzékről.— Tárcza : Pázmány és Rákóczy. (Irta: Fraknói Vilmos.) — Hírek. — Törvényszéki csarnok. — Közgazdaság: A h­ajdú­­nánás-büdszentmihályi vasút. — Közlemények. — Idege­nek névjegyzéke. — Kivonat a hivatalos lapból. — Naptár. — Időjárás. — Színházak — Nyílt téri — Tisza István felolvasása. Nagyváradról sür­gönyzik lapunknak: Tisza István dr. ma a jogaca-

Next