Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)

1886-05-01 / 1317. szám

­ férfiút szeretett neje halálával érte. Állapota e csa­pás folytán szemmel láthatólag rosszabbra fordult. Mindehhez hozzájárult még az a szigorú lelki­ismeretesség is, melylyel nagy horderejű hivatalos teendőit teljesítette. A hosszas és fárasztó munkában sokszor annyira kimerült, hogy gyakran óráig kellett szünetelnie. A­mint ismét erőhöz jött, semmi tekin­tettel sem volt megviselt egészségére, hanem foly­tatta tevékenységét. Gyermekei kezdetben óva intet­ték, hogy mérsékelje magát s ha már nem is tud munka nélkül ellenni, de fordítson több időt a nyuga­lomra. Eleinte hallgatva tűrte a jóakaratú figyelmez­tetést, de a­mint látta, hogy az folyton ismétlődik, határozottan megtiltotta, hogy munkájában akadá­lyozzák, mert — mint mondani szokta — köteles­sége, épp úgy az övé, mint egészsége. Az utolsó hetekben állapota már annyira ve­szélyessé vált, hogy környezői a katasztrófa bekövet­kezésétől tartottak. Minden fontosabb ügyről otthon referáltatott magának. A múlt hét elején is magához hivatta Gyulányi igazságügyminiszteri titkárt, hogy több rendbeli kinevezést és megkegyelmezési ügyet intézzenek el. Mielőtt azonban Gyulányi megjött volna, Paulert több nyugtalan éj után az álom el­nyomta. Fia, ki betegsége alatt folyton ágya mellett volt, megkérte Gyulányit, hogy miután a beteg most alszik, hagyják későbbre a hivatalos teendőket. Alig távozott azonban Gyulányi, a beteg felébredt és tuda­kozódott utána. A­mikor megtudta, hogy elküldték titkárát, egészen felindult: »Egy kis álomért csak nem mulaszthatok el oly fontos dolgokat! Alszom majd az éjjel!« Felültették ágyában és így végezte el fia segítségével a kinevezési és felmentési ügyeket. Még a múlt szombaton délelőtt is hivatalos ügyekkel foglalkozott. Négy nap óta már alig evett valamit. Mindösz­­sze egy kevés tej és húsleves volt az eledele. Orvosai, dr. Szénássy tanársegéd, a­ki állandóan gyógykezelte, dr. Kovács egyetemi tanár és Poór több ízben tanács­koztak a beteg fölött, azonban kijelentették, hogy megmentése lehetetlen. Tegnap még beszélt, de hangja halk, alig hallható volt. Ma délelőtt már a hozzá intézett kérdésekre csak fejbólintással tudott feleletet adni. * A ravatalt ma estefelé állították fel az elhunyt­nak Lipót­ utcza 43. sz. II. emeleti lakásában, a vám­­háztér felőli szélső utczai szobában. Úgy ezt, mint az előtte levő fogadó szobát és a benyílót fekete szövet borítja. Az emelvényes ravatalt, mely fölé ezüst rojt­tal szegett menyezet borul, déli virágokkal veszik kö­rül s az elhunyt családi czimereivel hiszik. Fejénél nagy kereszt fehérük a ravatal lábánál pedig térdep­lőt állítottak fel. A holttestet csak az éjjel helyezik a ravatalra nyitott koporsóban. A halottlátogatás hol­nap reggel kezdődik, mely időtől fogva a temetkezési vállalatnak egy díszbe öltözött embere fog a ravatal­nál őrt állani. A temetés alkalmával a holttestet a beszente­­lés után hat ló által vont ezüst oszlopos kristályüveg fedelű díszkocsiban viszik ki a Kerepesi úti temetőbe, hol örök nyugalomra helyezik. * Gyászlobogók lengenek: az igazságügyminisz­­térium palotáján, a képviselőházon, az academia pa­lotáján, a kir. kúria, és tábla, a budapesti s pestvi­déki törvényszék, valamint a járásbíróságok épületein, a régi és a­ városházán, a kir. tudományegyetemen, az ügyvédi kamara épületén, a szabadelvű pártkör helyiségén, az I. kerület középületén stb. * A magyar tudományos akadémia Pauler Tiva­dar elhunyta alkalmából a temetési részletek köze­lebbi megállapítása végett, holnap május 1-én dél­után 5 órakor az I. emeleti kis teremben Trefort el­nöklete alatt összes ülést tart. * Pauler Tivadar irományai közt »Nőmnek és gyermekeimnek« czimű, 1882 ben kelt levelet talál­tak, melyben arra kéri őket, hogy ne tegyenek koszo­rút sírjára. ___________ Táviratok, Bécs, ápr. 30. A hadsereg rendeleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy Mammer János ezredes a 22. gyal. ezred parancs­noka a nyugállományba vétetett és lintenburgi L­a­t­­ter­er alezredes a 22. gyal. ezredből az 53. sz. gyal. ezredbe tétetett át. L­­­e . Ágost ezredes az 53. gyal. ezredben a 22. gy.­ezred parancsnokává nevezte­tett­­ki. Bécs, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi levele szerint török körökben az a felfogás uralko­­dik, hogy a görög kérdés, még ha Gö­rögország tényleg le is fegyverkezik, még­sem lesz végleg megoldottnak tekinthető. At­tól tartanak ugyanis, hogy Görögországban forradalom fog kiütni, ha pedig ez eshe­tőség sem következik be, a görögbarát elemek Francziaországban és Angliában egyre iz­gatni fognak amellett, hogy Görögország te­­rületnagyobbításban részesüljön. Párris, ápr. 30. Görögországnak a ha­talmak ultimátumára adott válaszában a következők foglaltatnak: A görög kormány vonatkozással az áp­ril­is 26-iki jegyzékére, mely a hatalmak ugyanaznap átnyújtott együttes jegyzéke előtt küldetett szét, ahhoz még a következő magyarázatokat fűzi: Midőn a királyi kor­mány Francziaor­-szág tanácsait, az említett jegyzék szerint, és­pedig még az együttes jegyzék átadása előtt elfogadta, eme helyeslő beleegyezése által azon ünnepélyes ígéretet tette, hogy Görögország, a hatalmak óhajai­hoz képest, a békét megzavarni nem fogja. Ez ígéret következtében Görögország a hadsereget nem fogja jelenlegi tettleges állo­mányában zászló alatt hagyni. A kormány lassan kint le fogja szállítani a hadsereg tet­tleges állományát, oly időközökön belül, melyeknek megtartását az ily műveletnél ok­­vetetlenül szemmel tartandó elő­vigyázat megköveteli. A kir. kor­mány reméli, hogy e fölvilágosítások után a f. hó 26-ki együttes jegyzék tárgy­talannak fog tekintetni. Athén, ápr. 30. Delyannis ideiglene­sen a hadügyminiszteri tárczát is átveszi. A »Rabagas« czímű életlap szerkesztő­jét a király megsértése miatt elfogták. A kormány a nemzeti banknál 15 mil­liós kölcsönt vett fel. A külföldi hadihajók a Piraeusban hor­gonyoznak. Pár­is, ápr. 30. Mint a »Temps «-nak Athénből táviratilag jelentik, a görög gőz­hajózási társaság négy gőzöse, me­lyeket Salamisban épp hadi szolgálatra sze­reltek föl, parancsot kapott a leszerelésre. Az athéni helyőrség, melynek e héten kellett volna a határra indulnia, ellenparancsot kapott. Prága, ápril 30. A »N. Fr. Presse« jelentése : Franassovics ezredes, Szerbia külügyminisz­tere a »Narodni Listy« bécsi levelezőjével folytatott beszélgetése alkalmával kijelenté, hogy mit sem tud Ferencz József, az orosz c­ár és Milán király kilá­tásba helyezett találkozásáról. Ha uralkodója ilyen meghívást kapott volna, neki erről minden kö­rülmények között tudomása lenne. Görögor­sz­á­g jelenlegi helyzetére nézve­­azt mondta, hogy az ma sokkal aggasztóbb, mint szombaton volt. Freycinet lépése, a­mely a kö­vetek beleegyezése és tudta nélkül történt (!), egé­szen önálló volt. A követek, már értesítve a dologról, a­nélkül, hogy az illető kormányoktól utasítást kér­tek volna, átnyújtották az ultimátumot. Mindamel­lett azt hiszi, hogy a görög kormány most nem hatá­rozhatja el magát a háborúra, mert nem sokáig áll­hatna ellent, kereskedelmi kikötőit pedig rövid idő alatt megsemmisítenék. Magának D­el­yanni­snak a helyzete a le­hető legkínosabb. Nincs kizárva a lehetőség, hogy Görögország lefegyverkezik, hanem ebben az esetben lázadás fenyegeti és könnyen ismétlődhetnek a ma­­rathoni mészárlások. Ha a kormány ezt el akarja kerülni, a tartalékot azonnal le kell fegyvereznie, a rendes csapatokat akkor kell elhelyeznie, hogy min­den izgalmat elnyomhassanak. Mindez azonban még nem biztosítja a Balkán-félsziget nyugalmát, mert annyi ott a teljesületlen vágy, csalódott remény és elégedetlenség, hogy hiú minden a béke iránt táplált remény. A miniszter a levelező azon kérdésére, hogy Gö­rögország mennyiben tett lépéseket a Szerbia és Bulgária közti jóviszony helyreállítására és egy Ba­l­kán-foederatio létesítésére, ezeket jegyzi meg : Görögország sophiai és belgrádi képvi­selőinek fáradozásai arra irányulnak, hogy Bulgáriát rábírják mikép tegye meg az első lépést a Szerbiához való közeledésre. A Balkán-foederatio, tekintve a szerb-bolgár érdekek elütő voltát, mindaddig nem fog létesülhetni, míg a három állam Mac­edonia felosz­tására nézve nem jutott megegyezésre. Sophia, ápr. 30. (A Revue de l’Orient távirata.) Sándor fejedelmet, ki Karaveloff miniszterelnök kísé­retében tegnapelőtt elindult Kelet-Ruméliába hat he­tet szándékozik ott tölteni. Mindenütt nagy lelkese­déssel fogadja a lakosság. A küszöbön levő ruméliai választásoknál a kormány kilátásai kitűnőek. Sophia, ápr. 30. (A Revue de l’Orient távirata.) A czaribrod-bacareli vonalon (a bolgár és szerb csat­lakozási vonal) a munkát még nem kezdték meg. Egy belga syndicatus roppant erőfeszítéseket tesz hogy a vonal concessióját­­megkapja. Lehetséges, hogy törekvése sikerre fog vezetni, mert a Groseff­­féle társulat kebelében ismét viszály ütött ki. Sophia, ápril 30. (Eredeti távirat.) A bolgár társulat, mely a zaribrod-vakareli vasút kiépítését magára vállalta, hivatkozással a Szerbiával folytatott háborúra és más előre nem lá­tott eseményekre, beszüntette tevékenységét. Már egy belga és egy német társulat képviselői érkeztek ide, akik előnyös feltételek mellett a vasút kiépítésére vállalkoztak. Belgrád, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A szerb kormány, mely még a bolgár háború előtt tárgyalásokba bocsátkozott a portával egy consularis conventio megköté­sére vonatkozólag, e tárgyalásokat most újból megin­dította. Mivel azonban az erre vonatkozó tanácskozá­sok hosszúra nyúlnak, az ügy rendezése pedig sür­gős, mindkét kormány megállapodott abban, hogy egy ideiglenes conventio köttessék, a­melynek értelmé­ben a mindkét részről való consularis hivatalok sze­mélyzete a nemzetközi jog által biztosított jogosítvá­nyokkal fölruháztassék. Az ide vágó tárgyalások, me­lyek Belgrádban folynak, legközelebb be fognak fe­jeztetni. Bécs, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol Corr.« budapesti levele jelenti, hogy az összes osztrák és magyar vasutak megfeleltek a két kormány azon utasításainak, hogy a román köte­­léki tarifákat ez év november havában mondják fel. A Duna-gőzhajózási társaság, a­mely­hez hasonló felszólítás intéztetett, ennek teljesítésére csak az esetre ígérkezett hajlandónak, ha esetleg kártérítés biztosíttatik számára. Bécs, ápril 30. (E r e d e t i t­á­v­l­a t.) A »Pol. Corr.« párisi levele szerint az angol kormány Muktár pasának azon javaslatára adott válasza, mely az egyptomi hadsereg reformjára vonat­kozik, franczia kormánykörökben kellemetlen benyo­mást tett, mert azt tartják, hogy a válasz egyáltalá­ban nem egyezik meg a Gladstone és Chamberlein által annak idején tett ama ígérettel, hogy az ango­lok, a­mint csak lehet, ki fognak vonulni Egyp­­tomból. Lemberg, ápril 30. Tegnap Tysmienica (d­umaczi kerület) és Krukienice (mosciskai ke­rület) mezővárosokban nagy tűzvészek pusz­títottak. Hirsch báró Párisból 100,000 frankot adományozott a stryj-i tűz­­károsultak javára. London, ápril 30. A »Presse« jelentése: Kairói jelentés szerint Abuahmedről a núbiai pusztán ke­resztül 300 felkelő nyomul Korosko és Manda­lay felé. London, ápril 30. Az »Extrablatt« jelentése : Mandalayban, Birma (Hátsó-India) fővárosá­ban, mely nem rég gyújtogatás következtében hamu­vá égett, tegnap újból tűz ütött ki, minek következté­ben több utcza tüzet fogott. London, ápril 30. A »Standard« jelenti: Bis­marck herczeg azt javasolta a hatalmaknak, hogy a görög kikötők zár alá vétessenek. Lussin-Grande, ápril 30. Albrecht és Ká­roly István főherczegek és Mária Terézia főherczegnő ma a lakosság lelkes tüntetései közben meglátogatták Lussin-Grandet és Lussin-Piccolot és este 7 órakor elutaztak Pólába. Kairó, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr. Corr.« jelentése: A hatalmak biztosíté­kok fentartása mellett beleegyeztek abba, hogy a háziadó a külföldiekre is terjesztessék ki. A becs­lési munkálatokban az illető consulok be fognak folyhatni. Prága, ápr. 30. A városi egészségügyi tanács tegnapi ülésén Z­a­h­o­r városi főorvos constatálta, hogy eddig 130 ha­gymá­z­e­set­et jelentettek be, de ez a szám egyátalán nem teljes, mert az orvosok a bejelentést illetőleg hanyagul járnak el. Róma, ápril 30. Photiades török nagykövet ma nyújtotta át megbízó levelét a királynak. Brindisi, ápril 30. Tegnap déltől ma délig Brin­­d­i­s­i­b­e­n két betegedési és egy haláleset, L­a­z­i­a­n­o­­b­a­n egy betegedési eset, Ostuniban három bete­gedési eset és Erchieben egy haláleset fordult elő cholera következtében. Munkács, ápril 30. Báró Kemény közleke­désügyi miniszter a beszkidi alagút ünnepélyes áttö­réséhez meghívott vendégekkel ma délelőtt külön vo­nattal innen elutazott. A miniszter azonban nem uta­­­­zik Budapestre, hanem előbb Kolozsvárra megy,­­ hogy az erdélyi gazdasági egyesületnek május 2-án ott tartandó nagy gyűlésén részt vehessen és hogy a Deés-Besztercze vicinális vasútnak május 3-án tar­tartandó megnyitásán jelen lehessen.­­ Nagy László a magyar államvasutak építési igazgatója és L­u­d­­vigh osztálytanácsos itt maradtak, hogy a még megvalósítandó nagy munkálatok egyes részletei felett tanácskozzanak. A magyar észak-keleti vas­utak vezérigazgatójával ma tartott megbeszélé­sek alapján az újonnan épült vonal, mely már Talamásig a legjobb rendben készen van, még e nyár folyamában egészen H­ársfalva állomásig, melynek közelében kies fekvésű fürdő van, meg fog nyittatni. Minthogy az egész vonal kiépítése — 1887 ápril 1-je — után a magyar északkeleti vasút üzembe veszi a vonal magyar részét és az osz­trák vonalból a Lavocsa állomásig terjedő részle­tét, ezek után ama kérdés is tanulmányozandó lesz, vájjon nem volna-e czélszerűbb a magyar államvas­utaknak az északkeleti vasúthoz csatlakozó vonal­ágait, nevezetesen a miskolcz-szerencsi és esetleg a miskolcz-püspökladányi vonalrészt átadni az északkeleti vasút üzemébe. . Kolozsvár, ápril 30. K­e­m­é­n­y Gábor b. közle­kedési miniszter ma este a gyorsvonaton ide érkezik. A miniszter holnap az erdélyi ref. egyházke­rület igazgatótanácsának ülésén vesz részt, mely­nek kiválóbb tárgya a központi kezelés alatt álló értékpapíroknak Szász Domokos püspök által szeren­csésen véghezvitt conversiója, mi majdnem 9000 frt évi jövedelmet biztosít, a másik főtárgy a nagyenyedi theologián berendezendő convictus. A miniszter 2-án az erdélyi gazdasági egylet gyűlésén fog elnökölni s 3­ ikán reggel a deés-beszterczei vasút megnyitására távozik. Besztercze, ápril 30. A deés-beszterczei vasút­vonal mátan-rendőri bejárása ma befejeztetett. A közlekedési minisztériumból kiküldött bizottság tag­jai, Gyöngyössy János osztálytanácsos, elnök, Miha­­lovics Antal felügyelő, Dorogsághy Dénes titkár és a főfelügyelőség részéről Marx János felügyelő a vasút­vonalat kifogástalannak találták, minek folytán a vasút május hó­n­ ikán át fog adatni a közforga­lomnak. Fehértemplom, ápril 30. Ormós Zsigmond főispán városunkban időzik, hogy a szerb-bánáti 14 számú vagyonközösség erdőségeinek ál­lami kezelésbe való végleges átvétele iránti in­tézkedéseket foganatosítsa. A polgárság ovaziókban részesíti a főispánt, este hangversenyt rendeztek tiszteletére. A főispán holnap tovább utazik Orso­­vára és Kubinba, az erdőségek hivatalos megszem­lélésére. Zágráb, ápril 30. A T­u­l­k­án tartománygyű­­lési képviselő ellen hamis eskü miatt indított per ma délutáni tárgyalásán a vád és védbeszédek tartottak. A királyi ügyész vádlottra a 197. és 199. §§-ban kö­rülírt büntetést kéri kimérni, miután a tanúvallomá­sokból kimutatja a Tuskán által tett vallomás valót­lanságát. Hinkovics ügyvéd védbeszéde után az ítélet kihirdetése holnap délre halasz­ta­t a 11. Zágráb, ápril 30. (Eredeti távirat.) A nemzeti pártnak itt időző tagjai holnap értekezletre gyűlnek össze, hogy egyrészt a horvát regnicolaris deputatio nuntiuma, másrészt a legközelebb tárgyalás alá kerülő népfölkelési törvényjavaslat fölött, vala­mint más napirenden levő politikai kérdések fölött értekezzenek, követ, a­mik arra vallanak, hogy hálók súlyai le­hettek. És utoljára rábukkant a legnevezetesebbre: egy üst alakban kivájt medenc­ére, valami hat szállika­­csos köbül, hegyes fenékkel, a­mi két sziklahasáb közé volt felállítva, úgy hogy a hegyes vége szabadon maradjon. (Az ősemberek csak nem voltak tán olyan inyenczek, hogy szűrt vizet igyanak ?) Még talányo­sabbá tette ezt az edény félét a vastag szélébe fúrt gyüszünyi lyukak sora, mely körülfutott azon, s egyi­kébe a lyukaknak egy félig fehér, félig fekete kavics volt helyezve. (Folytatása következik.­ Przseválszkij Mih­ajlovics Nikoláj negyedik középázsiai utjáról. Barátságosan fogadjuk a gólyát, fecskét, mert a tavaszt hirdetik, még barátságosabban fogadnák, ha utazásukról regélni is tudnának. De a­mit így el­mulasztunk, kipótoljuk a mi vándormadarainkon, az utazókon, kiknek száma ugyan édes kevés, s mégis elégséges arra, hogy az évenkint megtett utazások köteteiből egy szerényke kézi könyvtár kikerüljön. Természetesen új adatok felsorolása, új felfedezések ismertetése, közzététele, kevésnek —­a valóban hiva­talosnak van fentartva. Ezek közé tartozik Przseválszkij is, ki csak ez évben tért vissza Ázsia belsejéből és érdemeinek ju­talmául a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot nyert. A talán véve az utazók három csoportra oszt­hatók. Az elsőhöz tartoznak a tudós utazók, mint Humboldt, Körösi Csom­a, Vámbéry stb.; a második­hoz a nagyúri utazók. A harmadik csoportbeliek e kettő közt foglalnak helyet. Ez utóbbiakhoz sorozható Przseválszkij is. Egyetemes vagy szaktudósnak nem mondható, nagy urnak sem, ki ilyetén szenvedélyére költé sok földi kincseit. Bátor ember, a földrajz iránt érdeklő lai­os, kit olykor vakmerőséggé fokozott bá­torsága, eljuttatott nyílt sisakkal olyan helyekre, melyeket mások kerülő utakon, álcrázott alakban is alig-aligha megközelíthetőnek. Hogy Tibet fővárosát, Lhasszát, ezúttal sem ér­hette el, nem rajta múlt, elvégre ez a hely zárva van az európaiak szeme előtt, hova egyeseknek csak furfang­­i­gal sikerült bejutniuk, különben nem. Mit emberi­­ erő tehet e végből azt ő mind megtette. Hatszor meg­­­­kísérletté a bejutást mindannyiszor eredménytelenül.­­ 1873-ban a Kék-folyó forrásvidékéről visszatértté a­­ tevevész és pénzének elfogyása . 1873-ban az Altan­­­­sagnál cserben hagyta vezetője; ugyanezen év végé­­­ vel a betegség Gucsen városából visszatérésre bírta, 1882-ben már alig 260 km. választotta el Lhasszá­­tól; míg 1884-ben és 1885-ben mindkét kísérlete dugába dőlt. , Nem fogom ecsetelni, mily nehézségekkel küzd az Ázsia belsejében utazó; ottan a természet az emberrel szövetkezve működik ellene. Már pedig ennek a kettőnek vállvetett közrehatása legyőz minden kísérletet. El fogom sorolni utazása főbb mozzanatait, a mennyire lehet chronologiai egy­másutánban. 1883. évi augusztus havában Przsevalszkij Roborovszkij és Kozlov hadnagyokkal, meg négy gránátossal elindult Szentpétervárról s másfél hónap múlva már Irkutszkon túl, a határszéli Klacita városában volt. Itten a tolmácscsal együtt még tizennégy em­bert vett magához, kiket az elindulás napjáig napon­kint gyakorolt a lövésben. Elkészülvén a teljes fel­szereléssel, 1883. évi november 20-án, huszonegyed­­magával, 56 tevével, 7 lóval és mintegy 50 méter má­zsa podgyászszal megrakottan, neki indult a nagy Gobi sivatagnak, még pedig Ala-sannak nevezett déli tájékán átszelve azt. Sajátságos alkotás ez a Góbi. Télen roppant hidegek dühöngnek rajta, de havat nem ismer ; tavaszszal gyakori viharok dúlják ; nyá­ron szinte tropicus hőség és általán rettenetes kiet­lenség ékesítik. És mégis a terméketlenség eme ta­nyáján mongolok barangolnak nyájaikkal, melyek a leghitványabb takarmánynyal beérik. Mikor Przse­­valszkij utoljára keresztül utazta, éjszaka a sátorban nem egyszer — 26 fok C. hideget mutatott a hőmérő. Alasannak nyugati részében, ott, hol magas fal­ként emelkedik a sivatagot a Hoang-ho cultivált part­jaitól elválasztó Alasan-hegyláncz, Dan-juan-in, vagy khinai nyelven Fu-ma-fu nevű városba van építve. Ebben tartózkodik a helyi fejedelem, Arija uram, két öcscsével. Utazónknak régi ismerőse mind a há­rom , meg is tiszteli őket »nagy kópé és született szél­hámos« névvel, mert naponkint ajándékot koldultak. Egy darab szappan vagy egy hitvány olló teljesen kielégítő, sőt megszégyeníté leghőbb vágyukat. Egy heti pihenés után előre törtetett az expe­­ditio. A tibeti felföldet beszegő hegyek kezdenek ki­válni a távol ködéből. A Nansan, Altan-ság, Tuguz­­daban és Kan-lün szakadatlan hegylánczolatban kö­vetkeznek egy a más után, a felső Hoang-hotól egé­szen Pamirig, Keleti-Turkesztán és Afghanisztán közé ékelt fensikig. 1884. márczius havában az említett hegylánczo­­lattól északra elterülő Gan-szu chinai tartomány he­gyes vidékén találjuk a kisded csapatot. A térség magassága 3000 m. fölé emelkedik. Rövid idő múlva már a Kuku-nor tó plateauján időznek, melyet még befagyva találnak. A környék lakói tunguzok és mon­golok, de az utóbbiak száma jelentékenyen fogy és ma holnap el is fognak tűnni erről a tájról Aztán felkeresik Czájdámot, egy 800 km. hosszú és másfél száz km. széles sósmocsaras, pocsolyás medenc­ét, mely még nem is oly régen egy kiszáradt tónak fenekét al­kothatta. A magasság itt is megüti a 2800 métert. Május közepén elérték a Burkhan-Buddha hegylánczot, Észak-Tibetnek Dzajdám felőli határát. Itt végződik az expeditio működésének első szakasza. Eddig, járt utakon vitt az út, melyről az érdeklődő olvasó részletesebben olvashat az »Utazások Könyv­tára« IV. kötetében, mely Przseválszkij harmadik középázsiai útjáról írott munkájának fordítását nyújtja. A fölösleges podgyászt, és a tartaléktevéket hét kozák őrizetére bízva, itt hagyják, tizennégyen pedig az ezredes vezetése alatt elindulnak a Sárga folyó vagy Hvang-ho forrásait kikutatni, de azzal a szándékkal, hogy dél felé előre fognak törni, a­míg lehet. * * * A Burkhan-Buddha 4770 m. magas hágója megnyitja a magas tibeti fensikot, mely 4260—4560 m. roppant magasságra nyúlik az égbe és nyugaton a Pamirra, délen az északi Himalájára, keleten a vol­­taképi China határaira támaszkodó nagy kiterjedésű térséget foglalja magába. Ennek a fensiknak keleti részében találjuk a Sárga és Kék, nevezetes chinai folyamoknak forrásait. A expeditio szerencsésen eléri a Sárga folyam eredetét. A nevezett folyam 4120 m. magasságban két kis folyócskából keletkezik, melyek a fensíkon elszórt hegyekben találják forrásukat és az Odon-tala néven ismert mocsaras völgynek számos forrásaiból táplálkoznak. A híres folyam nagyon is szerény folyócska még ezen a tájon, de midőn keresztül szel vagy 20 km.-nyi területet, beleszakad egy terjedelmes tóba, zavaros vizével sárgára festi déli oldalának víztöme­gét, keleti oldalán kitör belőle és csakhamar beleöm­­lik egy másik tóba, melyből aztán jókorácska folyó alakjában kerül ki. További útjában, hogy megke­rülje az örökös hónak tanyát nyújtó Amne-macsin hegylánczot, igen nagy kanyarulatot ír le, a fensikról őrületes gyorsasággal vágtat lefelé, áttöri a hatal­mas Kün-lün hegylánczot és a voltaképi Khina ha­táraiba hömpölyög. A­ Burkhan-Buddha hegyláncz be segité uta­zónkat Éjszak-Tibet zordán vidékeire. Május végével téli viharok dúltak s az éjjeli hidegek megütötték a 23° C.-t. S csodálatos, ez a nagy hideg, melyet mi budapestiek már elviselhetetlennek találtunk, ki nem oltja az ottani buja fű életét s ha a kemény fagy után kisüt a nap, sugarainak tüzes csókjaival életre serkenti az elalélt virágokat. A mindennapos eső s az úgyszólván mindennapos fagy barátságtalanná teszik ezt a vidéket, legalább a mi a föld királyát illeti. Nem úgy vagyunk az állatokkal. Szeri-száma nélküli jak, khulan, zerge, hegyi-juh, sőt még medve-nyájak is barangolnak itt bámulatot keltő türelmet tanúsítva egy a más nemzetsége irányában... A Hoang-ho eredetétől a Kék folyónak vagy Jang-tse-kiangnak vette útját az expeditio. Azonban a gyors folyású s ezúttal áradásban levő folyón lehe­tetlen vala átkelni s akarva nem akarva vissza kellett térni a Sárga folyóhoz. Rossz uton, kedvezőt­len hajlati viszonyok közt ballagott az expeditio visszafelé. Válságos pillanatok köszöntenek be. A természet szövetkezett az emberrel embertársainak megrontására. A föld népe, a nyájaikkal ide-oda ba­rangoló tángutok, görbe szemmel, határozott rossz indulattal lesték utazóink mozdulatait. Vezetőt nem adtak nekik, az utat recognoscalással kellett kifür­készniük. Midőn így ügy gyes bajjal visszakerültek a Sárga folyó medenczéjébe, július 25-én kora hajnalban mint­egy 300 tan­gát lovas váratlan támadást intézett elle­nük. A sötétség leple alatt oda lopózkodtak a kisded tanyához és nagy kurjantásokkal estek nekik ... A meglepetés nem sikerült, a Berdan-fegyver gyors tüze megszalaszta a támadókat. Erre aztán az expe­ditio rajt ütött a tangui tanyán, visszafizette a köl­csönt kamatostul és szétverte az ellenséget. Az ellenséggel szemközt álló utazónk meg nem feledkezett kutató feladatáról. Megvizsgálta a folyó felső folyásánál levő tavakat, az egyiket elnevező »Russzkij«-nak (Orosz), a másikat »Expeditió«-nak. A tavak 4090 m. magasban fekszenek, nagyon sok hal és indiai lúd tanyáz bennük. Azonban a döntő pillanat csak ezután követke­zett. Beszélje el Przseválszkij maga. »Hat nap múlva a tangutokkal való első összeütközés után — mondja az utazó — immár világos nappal, támadással sze­rencséltetett egy másik tángut törzs, melyet a Sárga­folyam mentén leghíresebb rablónak ismernek. Szin­tén lovascsapat jött ellenünk, mely vagy háromszáz főből állhatott. Ellenségeink leereszkedtek a szom­széd hegyről, ügetve közeledtek hozzánk vagy egy kilo­méternyi távolságra, aztán nagy zajjal rontottak ne­künk. Dübörgött a föld lovaik patáinak alatta, akár a sövénykarók, úgy nyúltak fel a lovasok lándjái és szembe fúvó szél lengető hosszú, posztó lebernyegü­­ket és hosszú, fekete hajukat... Mi pedig, tizenné­gyen, szótlanul, felhúzott ravaszszal álltunk a sátrak előtt. Vagy halni, vagy győzni---- más választás nincs. Mikor körülbelül 500 lépés volt köztünk a tá­volság »Tüzet« vezényszavamra eldördült az első raj-össztüz. A rablók meg nem álltak, közelebb vág­tattak és vezérük egyre kiáltott: — »Rajta ! Rajta ! Velünk az Isten! Megsegít!« — Midőn aztán a mi gyorstüzünktől potyogni kezdtek lovak és emberek — a rablók megfordultak és a domb mögött eltünt Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, ápr. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Bou­­levard-árfolyamok és Havas jelentése folytán meg­nyitáskor szilárdság, később vasúti papírok árhanyat­lása miatt nyomasztó hangulat. Zárlat felé pedig nyugalom uralkodott. BéCS, ápril 30. (Magyar értékek zárlat­a.) Magy. földteherm. kötv. 105.20 Erdélyi földteherm. kötv. 105.25. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. 100 25. Erdé­lyi vasutrészv. 191.— 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 117.25. Magy. nyer. k. sorsjegy 118.50. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.50 6 száz. aranyjáradék —... Tiszai és szegedi köles. sorsj. 124 —. 4 száz. aranyjáradék 103.45. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 152.50. Magy. l.szerb. részv. 293.—. Alföldi vasút részv. 192.—. Magy. észak-kel. vasút r. 177.75 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 190.—. Tiszav. vasut-rész. 252.50 Magyar lesz. és váltóbank-r. 90.—. Kassa-Oderberg vasut-r. 153.75. 5 száz. papir-járadék 94 90. M. jelz.­hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.— Török dohány —.—. Északi vasutrészv. —.—. Bécs, ápril 30. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 288.—. Déli vasutrészvény 108.50, 4 százalékos arany­járadék 114.40. Londoni váltóár 126.10 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 205.—. 1864. sors­jegy 170.75, 4­2 száz. ezüstjáradék 85.40, 1860. sorsjegy 139.—. Török sorsjegy 18.—. Angol-osztrák bank részv. 115 25. Osztrák államvasut részv. 235.25, 20 frankos arany 10.021/a, 4­2 száz. papir-járadék 85.35, Osztrák hitelsorsjegy —.—, Osztrák-magyar bankrészv. 877.— Cs. kir. vert arany 5.91, Német bankváltók 61.70, Elbevölgyi vasút 150.25, Du­­mgőzhajózási 1. 447.—, Bécsi bankegyl. 108.50. Az irányzat nyugodt. Bécs, ápril 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 288.50. Osztr. államvasuti 236.—. Union-bank —. . 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. 115.50. 20 frankos arany 10.02Vll. Déli vasút részvény 108.75. Magyar hitelb.-részv. 293.40. 1864. sorsjegy —. 4% magy­­ar­­­járadék 103.52. Budapest-pécsi vasút —.—. Az irányzat nyugodt. Berlin, ápr. 30. (T­ő­z­s­d­e­i t­u­d­ó­s­í­t­á­s.) Ked­vezőbb politikai hírek átalános javulást idéztek elő a tőzsdén. Frankfurt, ápril 30. (Esti tőzsde.) 4­2°/0 papírjáradék —.—. 4'2°/o ezüstjáradék —.—. 6% magyar aranyjáradék —.—. 56/0 magy. papirjáradék —. Osztr.-magy. bankr. —. Károly Lajos vasút r. —. Erzsébet nyug. vasút részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4]/a°/o földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —.—. 5°/o osztrák papirjáradék —.—. 4°/o osztrák aranyjáradék __.__. 4000 magyar aranyjáradék 83.40. Osztrák hitelrész r. 233.87. Osztrák államvasut r. 190.62. Déli vasút r. 86.7/s. Magy.-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —. M. jelz. b. r. —. Irányzat: szilárd. Berlin, ápril 30. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 83.40 103.48 frt), osztrák hitelrészvény 468.50 (=289.49 frt), osz­trák-magyar államvasut 383.— (236.65 frt), osztrák déli vasút 178.— (=109.89 frt), Károly­ Lajos vasút 83.10 (= 205.10 frt). __ Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.80 frt. Frankfurt, ápril 30. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 233.37 (=289.25 frt), osztrák-magyar államvasut 190.— =235.84 frt), osztrák déli vasút 86.25 (=109.01 frt). — Át­számítási árfolyam 100 márka vista = 61.80 frt London, ápril 30. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék 90 50 4 százalékos osztrák aranyjáradék 91.—. Angol consolok 100.2/ig 20 frankos arany __.—. Amerikai járadék —.—. Olasz járadék —— Papirjá­radék —. 4 százalékos magyar aranyjáradék 1­34.2 szá­zalékos osztr. ezüstjáradék 69.—. Bécsi váltóár 12.777a. Ezüst 46.71. Magyar kincstári utalvány—.—. Helyi kamatláb — százalék. Bankbevitel —. font sterling. Bankkivitel — font sterling. Javult. Külföldi értéktőzsdék zárlata április 30-án. Átszámítási árfolyam 100 m­árka lista = 61.80 frt. 100 frank vista = 50.15 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Ár- Pari- Különbözet az tart,„w utolsó zárlathoz folyam­­os osztr. értékben Bérli».- :— - —--------- ••••-- • - —- - - - 7: 4°/0-os magyar aranyjáradék... .U 83.40 103.48 -1- 0.20 5®/5-os „ papírjáradék-----U 76.50 95.15 0.72 4*2°/6-os osztrák „ ... .K 68.50 84.95 0.26 5°/o-os )) )­ ... .K ‘ • • • 4‘2°/,-os „ ezüstjáradék-----K 69.— 85.65 + 0.27 4°/0-os ,, aranyjáradék .. .K 92.60 114.54 -1­ 0 01 Magyar keleti vasúti kötv...........K 81.25 100.83 -1- 0.08 5*­0-os keleti vasút els. kötv.......K 103.75 128.65 — 0.04 Osztrák hitelrészvény...................U 468.— 289.17­­+■ 1.83 Magyar hitelbank...........................U ——.— —.— Osztrák-magyar államvasut ....U 382.— 236.03 — 0.01 Déli vasút.......................................U 177.­ 109.27 + 0.62 Károly­ Lajos vasút.......................U 83.50 206.10 0.42 Kassa-oderbergi vasút.................K 62.50 155.14 + 0.24 Román vasúti részvények.............O ——.— —.— Orosz bankjegyek........................... 200.60 123.98 -1- 0.23 Váltó bécsi piaczra......................... 161.60 61.81 — 0.04 II. kibocs. keleti kölcsön.............O 61.90 —.— —.— Magyar országos bank.................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........K —.— —.— —.— „ leszám.-és pénzv.-bank K —.— —.— —.— 3Tra.ra.Ist-va.rt-4°/0-os magyar aranyjáradék... .U 83.30 103.36 -1- 0.20 5®/0-os ,, papirjáradék-----U 76.50 95.15 + 0.35 4­ 2%-os osztrák „ ....K 68.40 84.83 -1- 0.12 5®/0 os „ ....................K 81.40 100.97 + 0.17 4’2®/6-os „ ezüstjáradék-----K ($.90 85.53 -j- 0.03 4®/6-os „ aranyjáradék .. K 92.70 114.68 -1- 0.21 Osztrák hitelrészvény...................U 233.37 289.25 -i- 0.93 Osztrák-magyar bank...................U 710.— 880.56 -f 4.31 „ államvasut ... .U 190.25 236.15 — 0.73 Károly­ Lajos vasút.......................U 165.50 205.36 4­ 0.47 Déli vasút.......................................U 86.13 108.86 - 0.14 Erzsébet osztrák-nyugati vasút .K 199.25 246.92 + 0.17 Magyar-gácsországi vasút..........K 145.12 180.20 -1* 0.03 Tiszavidéki vasút elsőbbs. kötv. K —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra......................... 161.80 61.72 — 0.10 41/10/2*08 földhitelint. záloglevél.K —.— —.— Magyar leszám.-és pénzv.-bank K —.— —.— —.— „ hitelbank.........................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........K ——.— —.— „ országos bank..................K ——.— —.— SPárliS-4%-os magyar aranyjáradék... .U 83.75 103.66 -1­­0.47 5®/#-os „ papírjáradék..........U —.— —.— —.— 4®/*-os osztrák aranyjáradék. ...U —.— —.— —.— 3®/6-os franczia járadék..................O 82.— —.— —.— 5,­%-os franczia járadék..........O 109.75 —.— — Osztrák-magyar államvasut----U 477.— 235 88 -1- 1.01 Déli vasút........................................U 235.— 107.85 — 0.50 Osztrák földhitel-részv.-társ........K —.— —.— —.— Franczia törleszthető járadék.. .0 84.05 —.— —.— Magyar vasúti kölcsön.................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........U —.— —.— —.— Bécsi unió-bank...............................K —.— —.— —.— Magyar lesz.- és pénzv.-bank.. .K —.— —.— —.— „ országos bank.................K —.— —.— —.— Ottomán-bank részvény...............O 528.— —.— —.— Osztrák földhitel részv..................— —.— —.— —.— Árutőzsde, Bécs, április 30. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsdén csakis rozsárukban volt lanyhább hangulat észlelhető, míg más árakban vál­tozatlanul maradtak az árak. A forgalom azonban csekély s a hangulat lanyhulás felé hajló. Eladatott: Búza tavaszra 8.57—.— fo­rinton, május—júniusra 8.41—8.40 forinton, őszre 8.45—8.44 forinton. Tengeri május—júniusra 5.80 — 5.78 forinton, juh—augusztusra 6.89—6.88 forinton. — Rozs tavaszra —.—.-----forinton, rozs május—júniusra 6.06—6.04 forinton, őszre 6.66.—6.67 forinton. Zab tavaszra 6.64-----.— fo­rinton, május—júniusra 6.64-----.— forinton, őszre 6.64—6.63 forinton. Hivatalos jegyzések: Búza tavaszra 8.55— 8.60, máj.—jun. 8.38—8.43, őszre 8.42.—8.47. —

Next