Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)
1886-05-01 / 1317. szám
férfiút szeretett neje halálával érte. Állapota e csapás folytán szemmel láthatólag rosszabbra fordult. Mindehhez hozzájárult még az a szigorú lelkiismeretesség is, melylyel nagy horderejű hivatalos teendőit teljesítette. A hosszas és fárasztó munkában sokszor annyira kimerült, hogy gyakran óráig kellett szünetelnie. Amint ismét erőhöz jött, semmi tekintettel sem volt megviselt egészségére, hanem folytatta tevékenységét. Gyermekei kezdetben óva intették, hogy mérsékelje magát s ha már nem is tud munka nélkül ellenni, de fordítson több időt a nyugalomra. Eleinte hallgatva tűrte a jóakaratú figyelmeztetést, de amint látta, hogy az folyton ismétlődik, határozottan megtiltotta, hogy munkájában akadályozzák, mert — mint mondani szokta — kötelessége, épp úgy az övé, mint egészsége. Az utolsó hetekben állapota már annyira veszélyessé vált, hogy környezői a katasztrófa bekövetkezésétől tartottak. Minden fontosabb ügyről otthon referáltatott magának. A múlt hét elején is magához hivatta Gyulányi igazságügyminiszteri titkárt, hogy több rendbeli kinevezést és megkegyelmezési ügyet intézzenek el. Mielőtt azonban Gyulányi megjött volna, Paulert több nyugtalan éj után az álom elnyomta. Fia, ki betegsége alatt folyton ágya mellett volt, megkérte Gyulányit, hogy miután a beteg most alszik, hagyják későbbre a hivatalos teendőket. Alig távozott azonban Gyulányi, a beteg felébredt és tudakozódott utána. Amikor megtudta, hogy elküldték titkárát, egészen felindult: »Egy kis álomért csak nem mulaszthatok el oly fontos dolgokat! Alszom majd az éjjel!« Felültették ágyában és így végezte el fia segítségével a kinevezési és felmentési ügyeket. Még a múlt szombaton délelőtt is hivatalos ügyekkel foglalkozott. Négy nap óta már alig evett valamit. Mindöszsze egy kevés tej és húsleves volt az eledele. Orvosai, dr. Szénássy tanársegéd, aki állandóan gyógykezelte, dr. Kovács egyetemi tanár és Poór több ízben tanácskoztak a beteg fölött, azonban kijelentették, hogy megmentése lehetetlen. Tegnap még beszélt, de hangja halk, alig hallható volt. Ma délelőtt már a hozzá intézett kérdésekre csak fejbólintással tudott feleletet adni. * A ravatalt ma estefelé állították fel az elhunytnak Lipót utcza 43. sz. II. emeleti lakásában, a vámháztér felőli szélső utczai szobában. Úgy ezt, mint az előtte levő fogadó szobát és a benyílót fekete szövet borítja. Az emelvényes ravatalt, mely fölé ezüst rojttal szegett menyezet borul, déli virágokkal veszik körül s az elhunyt családi czimereivel hiszik. Fejénél nagy kereszt fehérük a ravatal lábánál pedig térdeplőt állítottak fel. A holttestet csak az éjjel helyezik a ravatalra nyitott koporsóban. A halottlátogatás holnap reggel kezdődik, mely időtől fogva a temetkezési vállalatnak egy díszbe öltözött embere fog a ravatalnál őrt állani. A temetés alkalmával a holttestet a beszentelés után hat ló által vont ezüst oszlopos kristályüveg fedelű díszkocsiban viszik ki a Kerepesi úti temetőbe, hol örök nyugalomra helyezik. * Gyászlobogók lengenek: az igazságügyminisztérium palotáján, a képviselőházon, az academia palotáján, a kir. kúria, és tábla, a budapesti s pestvidéki törvényszék, valamint a járásbíróságok épületein, a régi és a városházán, a kir. tudományegyetemen, az ügyvédi kamara épületén, a szabadelvű pártkör helyiségén, az I. kerület középületén stb. * A magyar tudományos akadémia Pauler Tivadar elhunyta alkalmából a temetési részletek közelebbi megállapítása végett, holnap május 1-én délután 5 órakor az I. emeleti kis teremben Trefort elnöklete alatt összes ülést tart. * Pauler Tivadar irományai közt »Nőmnek és gyermekeimnek« czimű, 1882 ben kelt levelet találtak, melyben arra kéri őket, hogy ne tegyenek koszorút sírjára. ___________ Táviratok, Bécs, ápr. 30. A hadsereg rendeleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy Mammer János ezredes a 22. gyal. ezred parancsnoka a nyugállományba vétetett és lintenburgi Latterer alezredes a 22. gyal. ezredből az 53. sz. gyal. ezredbe tétetett át. Le . Ágost ezredes az 53. gyal. ezredben a 22. gy.ezred parancsnokává neveztetettki. Bécs, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi levele szerint török körökben az a felfogás uralkodik, hogy a görög kérdés, még ha Görögország tényleg le is fegyverkezik, mégsem lesz végleg megoldottnak tekinthető. Attól tartanak ugyanis, hogy Görögországban forradalom fog kiütni, ha pedig ez eshetőség sem következik be, a görögbarát elemek Francziaországban és Angliában egyre izgatni fognak amellett, hogy Görögország területnagyobbításban részesüljön. Párris, ápr. 30. Görögországnak a hatalmak ultimátumára adott válaszában a következők foglaltatnak: A görög kormány vonatkozással az április 26-iki jegyzékére, mely a hatalmak ugyanaznap átnyújtott együttes jegyzéke előtt küldetett szét, ahhoz még a következő magyarázatokat fűzi: Midőn a királyi kormány Francziaor-szág tanácsait, az említett jegyzék szerint, éspedig még az együttes jegyzék átadása előtt elfogadta, eme helyeslő beleegyezése által azon ünnepélyes ígéretet tette, hogy Görögország, a hatalmak óhajaihoz képest, a békét megzavarni nem fogja. Ez ígéret következtében Görögország a hadsereget nem fogja jelenlegi tettleges állományában zászló alatt hagyni. A kormány lassan kint le fogja szállítani a hadsereg tettleges állományát, oly időközökön belül, melyeknek megtartását az ily műveletnél okvetetlenül szemmel tartandó elővigyázat megköveteli. A kir. kormány reméli, hogy e fölvilágosítások után a f. hó 26-ki együttes jegyzék tárgytalannak fog tekintetni. Athén, ápr. 30. Delyannis ideiglenesen a hadügyminiszteri tárczát is átveszi. A »Rabagas« czímű életlap szerkesztőjét a király megsértése miatt elfogták. A kormány a nemzeti banknál 15 milliós kölcsönt vett fel. A külföldi hadihajók a Piraeusban horgonyoznak. Páris, ápr. 30. Mint a »Temps «-nak Athénből táviratilag jelentik, a görög gőzhajózási társaság négy gőzöse, melyeket Salamisban épp hadi szolgálatra szereltek föl, parancsot kapott a leszerelésre. Az athéni helyőrség, melynek e héten kellett volna a határra indulnia, ellenparancsot kapott. Prága, ápril 30. A »N. Fr. Presse« jelentése : Franassovics ezredes, Szerbia külügyminisztere a »Narodni Listy« bécsi levelezőjével folytatott beszélgetése alkalmával kijelenté, hogy mit sem tud Ferencz József, az orosz cár és Milán király kilátásba helyezett találkozásáról. Ha uralkodója ilyen meghívást kapott volna, neki erről minden körülmények között tudomása lenne. Görögország jelenlegi helyzetére nézveazt mondta, hogy az ma sokkal aggasztóbb, mint szombaton volt. Freycinet lépése, amely a követek beleegyezése és tudta nélkül történt (!), egészen önálló volt. A követek, már értesítve a dologról, anélkül, hogy az illető kormányoktól utasítást kértek volna, átnyújtották az ultimátumot. Mindamellett azt hiszi, hogy a görög kormány most nem határozhatja el magát a háborúra, mert nem sokáig állhatna ellent, kereskedelmi kikötőit pedig rövid idő alatt megsemmisítenék. Magának Delyannisnak a helyzete a lehető legkínosabb. Nincs kizárva a lehetőség, hogy Görögország lefegyverkezik, hanem ebben az esetben lázadás fenyegeti és könnyen ismétlődhetnek a marathoni mészárlások. Ha a kormány ezt el akarja kerülni, a tartalékot azonnal le kell fegyvereznie, a rendes csapatokat akkor kell elhelyeznie, hogy minden izgalmat elnyomhassanak. Mindez azonban még nem biztosítja a Balkán-félsziget nyugalmát, mert annyi ott a teljesületlen vágy, csalódott remény és elégedetlenség, hogy hiú minden a béke iránt táplált remény. A miniszter a levelező azon kérdésére, hogy Görögország mennyiben tett lépéseket a Szerbia és Bulgária közti jóviszony helyreállítására és egy Balkán-foederatio létesítésére, ezeket jegyzi meg : Görögország sophiai és belgrádi képviselőinek fáradozásai arra irányulnak, hogy Bulgáriát rábírják mikép tegye meg az első lépést a Szerbiához való közeledésre. A Balkán-foederatio, tekintve a szerb-bolgár érdekek elütő voltát, mindaddig nem fog létesülhetni, míg a három állam Macedonia felosztására nézve nem jutott megegyezésre. Sophia, ápr. 30. (A Revue de l’Orient távirata.) Sándor fejedelmet, ki Karaveloff miniszterelnök kíséretében tegnapelőtt elindult Kelet-Ruméliába hat hetet szándékozik ott tölteni. Mindenütt nagy lelkesedéssel fogadja a lakosság. A küszöbön levő ruméliai választásoknál a kormány kilátásai kitűnőek. Sophia, ápr. 30. (A Revue de l’Orient távirata.) A czaribrod-bacareli vonalon (a bolgár és szerb csatlakozási vonal) a munkát még nem kezdték meg. Egy belga syndicatus roppant erőfeszítéseket tesz hogy a vonal concessiójátmegkapja. Lehetséges, hogy törekvése sikerre fog vezetni, mert a Groseffféle társulat kebelében ismét viszály ütött ki. Sophia, ápril 30. (Eredeti távirat.) A bolgár társulat, mely a zaribrod-vakareli vasút kiépítését magára vállalta, hivatkozással a Szerbiával folytatott háborúra és más előre nem látott eseményekre, beszüntette tevékenységét. Már egy belga és egy német társulat képviselői érkeztek ide, akik előnyös feltételek mellett a vasút kiépítésére vállalkoztak. Belgrád, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: A szerb kormány, mely még a bolgár háború előtt tárgyalásokba bocsátkozott a portával egy consularis conventio megkötésére vonatkozólag, e tárgyalásokat most újból megindította. Mivel azonban az erre vonatkozó tanácskozások hosszúra nyúlnak, az ügy rendezése pedig sürgős, mindkét kormány megállapodott abban, hogy egy ideiglenes conventio köttessék, amelynek értelmében a mindkét részről való consularis hivatalok személyzete a nemzetközi jog által biztosított jogosítványokkal fölruháztassék. Az ide vágó tárgyalások, melyek Belgrádban folynak, legközelebb be fognak fejeztetni. Bécs, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol Corr.« budapesti levele jelenti, hogy az összes osztrák és magyar vasutak megfeleltek a két kormány azon utasításainak, hogy a román köteléki tarifákat ez év november havában mondják fel. A Duna-gőzhajózási társaság, amelyhez hasonló felszólítás intéztetett, ennek teljesítésére csak az esetre ígérkezett hajlandónak, ha esetleg kártérítés biztosíttatik számára. Bécs, ápril 30. (E r e d e t i távla t.) A »Pol. Corr.« párisi levele szerint az angol kormány Muktár pasának azon javaslatára adott válasza, mely az egyptomi hadsereg reformjára vonatkozik, franczia kormánykörökben kellemetlen benyomást tett, mert azt tartják, hogy a válasz egyáltalában nem egyezik meg a Gladstone és Chamberlein által annak idején tett ama ígérettel, hogy az angolok, amint csak lehet, ki fognak vonulni Egyptomból. Lemberg, ápril 30. Tegnap Tysmienica (dumaczi kerület) és Krukienice (mosciskai kerület) mezővárosokban nagy tűzvészek pusztítottak. Hirsch báró Párisból 100,000 frankot adományozott a stryj-i tűzkárosultak javára. London, ápril 30. A »Presse« jelentése: Kairói jelentés szerint Abuahmedről a núbiai pusztán keresztül 300 felkelő nyomul Korosko és Mandalay felé. London, ápril 30. Az »Extrablatt« jelentése : Mandalayban, Birma (Hátsó-India) fővárosában, mely nem rég gyújtogatás következtében hamuvá égett, tegnap újból tűz ütött ki, minek következtében több utcza tüzet fogott. London, ápril 30. A »Standard« jelenti: Bismarck herczeg azt javasolta a hatalmaknak, hogy a görög kikötők zár alá vétessenek. Lussin-Grande, ápril 30. Albrecht és Károly István főherczegek és Mária Terézia főherczegnő ma a lakosság lelkes tüntetései közben meglátogatták Lussin-Grandet és Lussin-Piccolot és este 7 órakor elutaztak Pólába. Kairó, ápril 30. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr. Corr.« jelentése: A hatalmak biztosítékok fentartása mellett beleegyeztek abba, hogy a háziadó a külföldiekre is terjesztessék ki. A becslési munkálatokban az illető consulok be fognak folyhatni. Prága, ápr. 30. A városi egészségügyi tanács tegnapi ülésén Zahor városi főorvos constatálta, hogy eddig 130 hagymázesetet jelentettek be, de ez a szám egyátalán nem teljes, mert az orvosok a bejelentést illetőleg hanyagul járnak el. Róma, ápril 30. Photiades török nagykövet ma nyújtotta át megbízó levelét a királynak. Brindisi, ápril 30. Tegnap déltől ma délig Brindisiben két betegedési és egy haláleset, Lazianoban egy betegedési eset, Ostuniban három betegedési eset és Erchieben egy haláleset fordult elő cholera következtében. Munkács, ápril 30. Báró Kemény közlekedésügyi miniszter a beszkidi alagút ünnepélyes áttöréséhez meghívott vendégekkel ma délelőtt külön vonattal innen elutazott. A miniszter azonban nem utazik Budapestre, hanem előbb Kolozsvárra megy, hogy az erdélyi gazdasági egyesületnek május 2-án ott tartandó nagy gyűlésén részt vehessen és hogy a Deés-Besztercze vicinális vasútnak május 3-án tartartandó megnyitásán jelen lehessen. Nagy László a magyar államvasutak építési igazgatója és Ludvigh osztálytanácsos itt maradtak, hogy a még megvalósítandó nagy munkálatok egyes részletei felett tanácskozzanak. A magyar észak-keleti vasutak vezérigazgatójával ma tartott megbeszélések alapján az újonnan épült vonal, mely már Talamásig a legjobb rendben készen van, még e nyár folyamában egészen Hársfalva állomásig, melynek közelében kies fekvésű fürdő van, meg fog nyittatni. Minthogy az egész vonal kiépítése — 1887 ápril 1-je — után a magyar északkeleti vasút üzembe veszi a vonal magyar részét és az osztrák vonalból a Lavocsa állomásig terjedő részletét, ezek után ama kérdés is tanulmányozandó lesz, vájjon nem volna-e czélszerűbb a magyar államvasutaknak az északkeleti vasúthoz csatlakozó vonalágait, nevezetesen a miskolcz-szerencsi és esetleg a miskolcz-püspökladányi vonalrészt átadni az északkeleti vasút üzemébe. . Kolozsvár, ápril 30. Kemény Gábor b. közlekedési miniszter ma este a gyorsvonaton ide érkezik. A miniszter holnap az erdélyi ref. egyházkerület igazgatótanácsának ülésén vesz részt, melynek kiválóbb tárgya a központi kezelés alatt álló értékpapíroknak Szász Domokos püspök által szerencsésen véghezvitt conversiója, mi majdnem 9000 frt évi jövedelmet biztosít, a másik főtárgy a nagyenyedi theologián berendezendő convictus. A miniszter 2-án az erdélyi gazdasági egylet gyűlésén fog elnökölni s 3 ikán reggel a deés-beszterczei vasút megnyitására távozik. Besztercze, ápril 30. A deés-beszterczei vasútvonal mátan-rendőri bejárása ma befejeztetett. A közlekedési minisztériumból kiküldött bizottság tagjai, Gyöngyössy János osztálytanácsos, elnök, Mihalovics Antal felügyelő, Dorogsághy Dénes titkár és a főfelügyelőség részéről Marx János felügyelő a vasútvonalat kifogástalannak találták, minek folytán a vasút május hón ikán át fog adatni a közforgalomnak. Fehértemplom, ápril 30. Ormós Zsigmond főispán városunkban időzik, hogy a szerb-bánáti 14 számú vagyonközösség erdőségeinek állami kezelésbe való végleges átvétele iránti intézkedéseket foganatosítsa. A polgárság ovaziókban részesíti a főispánt, este hangversenyt rendeztek tiszteletére. A főispán holnap tovább utazik Orsovára és Kubinba, az erdőségek hivatalos megszemlélésére. Zágráb, ápril 30. A Tulkán tartománygyűlési képviselő ellen hamis eskü miatt indított per ma délutáni tárgyalásán a vád és védbeszédek tartottak. A királyi ügyész vádlottra a 197. és 199. §§-ban körülírt büntetést kéri kimérni, miután a tanúvallomásokból kimutatja a Tuskán által tett vallomás valótlanságát. Hinkovics ügyvéd védbeszéde után az ítélet kihirdetése holnap délre halasztat a 11. Zágráb, ápril 30. (Eredeti távirat.) A nemzeti pártnak itt időző tagjai holnap értekezletre gyűlnek össze, hogy egyrészt a horvát regnicolaris deputatio nuntiuma, másrészt a legközelebb tárgyalás alá kerülő népfölkelési törvényjavaslat fölött, valamint más napirenden levő politikai kérdések fölött értekezzenek, követ, amik arra vallanak, hogy hálók súlyai lehettek. És utoljára rábukkant a legnevezetesebbre: egy üst alakban kivájt medencére, valami hat szállikacsos köbül, hegyes fenékkel, ami két sziklahasáb közé volt felállítva, úgy hogy a hegyes vége szabadon maradjon. (Az ősemberek csak nem voltak tán olyan inyenczek, hogy szűrt vizet igyanak ?) Még talányosabbá tette ezt az edény félét a vastag szélébe fúrt gyüszünyi lyukak sora, mely körülfutott azon, s egyikébe a lyukaknak egy félig fehér, félig fekete kavics volt helyezve. (Folytatása következik. Przseválszkij Mihajlovics Nikoláj negyedik középázsiai utjáról. Barátságosan fogadjuk a gólyát, fecskét, mert a tavaszt hirdetik, még barátságosabban fogadnák, ha utazásukról regélni is tudnának. De amit így elmulasztunk, kipótoljuk a mi vándormadarainkon, az utazókon, kiknek száma ugyan édes kevés, s mégis elégséges arra, hogy az évenkint megtett utazások köteteiből egy szerényke kézi könyvtár kikerüljön. Természetesen új adatok felsorolása, új felfedezések ismertetése, közzététele, kevésnek —a valóban hivatalosnak van fentartva. Ezek közé tartozik Przseválszkij is, ki csak ez évben tért vissza Ázsia belsejéből és érdemeinek jutalmául a tábornoki (vezérőrnagyi) rangot nyert. A talán véve az utazók három csoportra oszthatók. Az elsőhöz tartoznak a tudós utazók, mint Humboldt, Körösi Csoma, Vámbéry stb.; a másodikhoz a nagyúri utazók. A harmadik csoportbeliek e kettő közt foglalnak helyet. Ez utóbbiakhoz sorozható Przseválszkij is. Egyetemes vagy szaktudósnak nem mondható, nagy urnak sem, ki ilyetén szenvedélyére költé sok földi kincseit. Bátor ember, a földrajz iránt érdeklő laios, kit olykor vakmerőséggé fokozott bátorsága, eljuttatott nyílt sisakkal olyan helyekre, melyeket mások kerülő utakon, álcrázott alakban is alig-aligha megközelíthetőnek. Hogy Tibet fővárosát, Lhasszát, ezúttal sem érhette el, nem rajta múlt, elvégre ez a hely zárva van az európaiak szeme előtt, hova egyeseknek csak furfangigal sikerült bejutniuk, különben nem. Mit emberi erő tehet e végből azt ő mind megtette. Hatszor megkísérletté a bejutást mindannyiszor eredménytelenül. 1873-ban a Kék-folyó forrásvidékéről visszatértté a tevevész és pénzének elfogyása . 1873-ban az Altansagnál cserben hagyta vezetője; ugyanezen év végé vel a betegség Gucsen városából visszatérésre bírta, 1882-ben már alig 260 km. választotta el Lhasszától; míg 1884-ben és 1885-ben mindkét kísérlete dugába dőlt. , Nem fogom ecsetelni, mily nehézségekkel küzd az Ázsia belsejében utazó; ottan a természet az emberrel szövetkezve működik ellene. Már pedig ennek a kettőnek vállvetett közrehatása legyőz minden kísérletet. El fogom sorolni utazása főbb mozzanatait, a mennyire lehet chronologiai egymásutánban. 1883. évi augusztus havában Przsevalszkij Roborovszkij és Kozlov hadnagyokkal, meg négy gránátossal elindult Szentpétervárról s másfél hónap múlva már Irkutszkon túl, a határszéli Klacita városában volt. Itten a tolmácscsal együtt még tizennégy embert vett magához, kiket az elindulás napjáig naponkint gyakorolt a lövésben. Elkészülvén a teljes felszereléssel, 1883. évi november 20-án, huszonegyedmagával, 56 tevével, 7 lóval és mintegy 50 méter mázsa podgyászszal megrakottan, neki indult a nagy Gobi sivatagnak, még pedig Ala-sannak nevezett déli tájékán átszelve azt. Sajátságos alkotás ez a Góbi. Télen roppant hidegek dühöngnek rajta, de havat nem ismer ; tavaszszal gyakori viharok dúlják ; nyáron szinte tropicus hőség és általán rettenetes kietlenség ékesítik. És mégis a terméketlenség eme tanyáján mongolok barangolnak nyájaikkal, melyek a leghitványabb takarmánynyal beérik. Mikor Przsevalszkij utoljára keresztül utazta, éjszaka a sátorban nem egyszer — 26 fok C. hideget mutatott a hőmérő. Alasannak nyugati részében, ott, hol magas falként emelkedik a sivatagot a Hoang-ho cultivált partjaitól elválasztó Alasan-hegyláncz, Dan-juan-in, vagy khinai nyelven Fu-ma-fu nevű városba van építve. Ebben tartózkodik a helyi fejedelem, Arija uram, két öcscsével. Utazónknak régi ismerőse mind a három , meg is tiszteli őket »nagy kópé és született szélhámos« névvel, mert naponkint ajándékot koldultak. Egy darab szappan vagy egy hitvány olló teljesen kielégítő, sőt megszégyeníté leghőbb vágyukat. Egy heti pihenés után előre törtetett az expeditio. A tibeti felföldet beszegő hegyek kezdenek kiválni a távol ködéből. A Nansan, Altan-ság, Tuguzdaban és Kan-lün szakadatlan hegylánczolatban következnek egy a más után, a felső Hoang-hotól egészen Pamirig, Keleti-Turkesztán és Afghanisztán közé ékelt fensikig. 1884. márczius havában az említett hegylánczolattól északra elterülő Gan-szu chinai tartomány hegyes vidékén találjuk a kisded csapatot. A térség magassága 3000 m. fölé emelkedik. Rövid idő múlva már a Kuku-nor tó plateauján időznek, melyet még befagyva találnak. A környék lakói tunguzok és mongolok, de az utóbbiak száma jelentékenyen fogy és ma holnap el is fognak tűnni erről a tájról Aztán felkeresik Czájdámot, egy 800 km. hosszú és másfél száz km. széles sósmocsaras, pocsolyás medencét, mely még nem is oly régen egy kiszáradt tónak fenekét alkothatta. A magasság itt is megüti a 2800 métert. Május közepén elérték a Burkhan-Buddha hegylánczot, Észak-Tibetnek Dzajdám felőli határát. Itt végződik az expeditio működésének első szakasza. Eddig, járt utakon vitt az út, melyről az érdeklődő olvasó részletesebben olvashat az »Utazások Könyvtára« IV. kötetében, mely Przseválszkij harmadik középázsiai útjáról írott munkájának fordítását nyújtja. A fölösleges podgyászt, és a tartaléktevéket hét kozák őrizetére bízva, itt hagyják, tizennégyen pedig az ezredes vezetése alatt elindulnak a Sárga folyó vagy Hvang-ho forrásait kikutatni, de azzal a szándékkal, hogy dél felé előre fognak törni, amíg lehet. * * * A Burkhan-Buddha 4770 m. magas hágója megnyitja a magas tibeti fensikot, mely 4260—4560 m. roppant magasságra nyúlik az égbe és nyugaton a Pamirra, délen az északi Himalájára, keleten a voltaképi China határaira támaszkodó nagy kiterjedésű térséget foglalja magába. Ennek a fensiknak keleti részében találjuk a Sárga és Kék, nevezetes chinai folyamoknak forrásait. A expeditio szerencsésen eléri a Sárga folyam eredetét. A nevezett folyam 4120 m. magasságban két kis folyócskából keletkezik, melyek a fensíkon elszórt hegyekben találják forrásukat és az Odon-tala néven ismert mocsaras völgynek számos forrásaiból táplálkoznak. A híres folyam nagyon is szerény folyócska még ezen a tájon, de midőn keresztül szel vagy 20 km.-nyi területet, beleszakad egy terjedelmes tóba, zavaros vizével sárgára festi déli oldalának víztömegét, keleti oldalán kitör belőle és csakhamar beleömlik egy másik tóba, melyből aztán jókorácska folyó alakjában kerül ki. További útjában, hogy megkerülje az örökös hónak tanyát nyújtó Amne-macsin hegylánczot, igen nagy kanyarulatot ír le, a fensikról őrületes gyorsasággal vágtat lefelé, áttöri a hatalmas Kün-lün hegylánczot és a voltaképi Khina határaiba hömpölyög. A Burkhan-Buddha hegyláncz be segité utazónkat Éjszak-Tibet zordán vidékeire. Május végével téli viharok dúltak s az éjjeli hidegek megütötték a 23° C.-t. S csodálatos, ez a nagy hideg, melyet mi budapestiek már elviselhetetlennek találtunk, ki nem oltja az ottani buja fű életét s ha a kemény fagy után kisüt a nap, sugarainak tüzes csókjaival életre serkenti az elalélt virágokat. A mindennapos eső s az úgyszólván mindennapos fagy barátságtalanná teszik ezt a vidéket, legalább a mi a föld királyát illeti. Nem úgy vagyunk az állatokkal. Szeri-száma nélküli jak, khulan, zerge, hegyi-juh, sőt még medve-nyájak is barangolnak itt bámulatot keltő türelmet tanúsítva egy a más nemzetsége irányában... A Hoang-ho eredetétől a Kék folyónak vagy Jang-tse-kiangnak vette útját az expeditio. Azonban a gyors folyású s ezúttal áradásban levő folyón lehetetlen vala átkelni s akarva nem akarva vissza kellett térni a Sárga folyóhoz. Rossz uton, kedvezőtlen hajlati viszonyok közt ballagott az expeditio visszafelé. Válságos pillanatok köszöntenek be. A természet szövetkezett az emberrel embertársainak megrontására. A föld népe, a nyájaikkal ide-oda barangoló tángutok, görbe szemmel, határozott rossz indulattal lesték utazóink mozdulatait. Vezetőt nem adtak nekik, az utat recognoscalással kellett kifürkészniük. Midőn így ügy gyes bajjal visszakerültek a Sárga folyó medenczéjébe, július 25-én kora hajnalban mintegy 300 tangát lovas váratlan támadást intézett ellenük. A sötétség leple alatt oda lopózkodtak a kisded tanyához és nagy kurjantásokkal estek nekik ... A meglepetés nem sikerült, a Berdan-fegyver gyors tüze megszalaszta a támadókat. Erre aztán az expeditio rajt ütött a tangui tanyán, visszafizette a kölcsönt kamatostul és szétverte az ellenséget. Az ellenséggel szemközt álló utazónk meg nem feledkezett kutató feladatáról. Megvizsgálta a folyó felső folyásánál levő tavakat, az egyiket elnevező »Russzkij«-nak (Orosz), a másikat »Expeditió«-nak. A tavak 4090 m. magasban fekszenek, nagyon sok hal és indiai lúd tanyáz bennük. Azonban a döntő pillanat csak ezután következett. Beszélje el Przseválszkij maga. »Hat nap múlva a tangutokkal való első összeütközés után — mondja az utazó — immár világos nappal, támadással szerencséltetett egy másik tángut törzs, melyet a Sárgafolyam mentén leghíresebb rablónak ismernek. Szintén lovascsapat jött ellenünk, mely vagy háromszáz főből állhatott. Ellenségeink leereszkedtek a szomszéd hegyről, ügetve közeledtek hozzánk vagy egy kilométernyi távolságra, aztán nagy zajjal rontottak nekünk. Dübörgött a föld lovaik patáinak alatta, akár a sövénykarók, úgy nyúltak fel a lovasok lándjái és szembe fúvó szél lengető hosszú, posztó lebernyegüket és hosszú, fekete hajukat... Mi pedig, tizennégyen, szótlanul, felhúzott ravaszszal álltunk a sátrak előtt. Vagy halni, vagy győzni---- más választás nincs. Mikor körülbelül 500 lépés volt köztünk a távolság »Tüzet« vezényszavamra eldördült az első raj-össztüz. A rablók meg nem álltak, közelebb vágtattak és vezérük egyre kiáltott: — »Rajta ! Rajta ! Velünk az Isten! Megsegít!« — Midőn aztán a mi gyorstüzünktől potyogni kezdtek lovak és emberek — a rablók megfordultak és a domb mögött eltünt Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, ápr. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Boulevard-árfolyamok és Havas jelentése folytán megnyitáskor szilárdság, később vasúti papírok árhanyatlása miatt nyomasztó hangulat. Zárlat felé pedig nyugalom uralkodott. BéCS, ápril 30. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 105.20 Erdélyi földteherm. kötv. 105.25. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. 100 25. Erdélyi vasutrészv. 191.— 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 117.25. Magy. nyer. k. sorsjegy 118.50. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.50 6 száz. aranyjáradék —... Tiszai és szegedi köles. sorsj. 124 —. 4 száz. aranyjáradék 103.45. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 152.50. Magy. l.szerb. részv. 293.—. Alföldi vasút részv. 192.—. Magy. észak-kel. vasút r. 177.75 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 190.—. Tiszav. vasut-rész. 252.50 Magyar lesz. és váltóbank-r. 90.—. Kassa-Oderberg vasut-r. 153.75. 5 száz. papir-járadék 94 90. M. jelz.hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gőzh. részv. —.— Török dohány —.—. Északi vasutrészv. —.—. Bécs, ápril 30. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 288.—. Déli vasutrészvény 108.50, 4 százalékos aranyjáradék 114.40. Londoni váltóár 126.10 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 205.—. 1864. sorsjegy 170.75, 42 száz. ezüstjáradék 85.40, 1860. sorsjegy 139.—. Török sorsjegy 18.—. Angol-osztrák bank részv. 115 25. Osztrák államvasut részv. 235.25, 20 frankos arany 10.021/a, 42 száz. papir-járadék 85.35, Osztrák hitelsorsjegy —.—, Osztrák-magyar bankrészv. 877.— Cs. kir. vert arany 5.91, Német bankváltók 61.70, Elbevölgyi vasút 150.25, Dumgőzhajózási 1. 447.—, Bécsi bankegyl. 108.50. Az irányzat nyugodt. Bécs, ápril 30. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 288.50. Osztr. államvasuti 236.—. Union-bank —. . 1860. sorsjegy —. Angol-osztr.-bank-részv. 115.50. 20 frankos arany 10.02Vll. Déli vasút részvény 108.75. Magyar hitelb.-részv. 293.40. 1864. sorsjegy —. 4% magyarjáradék 103.52. Budapest-pécsi vasút —.—. Az irányzat nyugodt. Berlin, ápr. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Kedvezőbb politikai hírek átalános javulást idéztek elő a tőzsdén. Frankfurt, ápril 30. (Esti tőzsde.) 42°/0 papírjáradék —.—. 4'2°/o ezüstjáradék —.—. 6% magyar aranyjáradék —.—. 56/0 magy. papirjáradék —. Osztr.-magy. bankr. —. Károly Lajos vasút r. —. Erzsébet nyug. vasút részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4]/a°/o földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —.—. 5°/o osztrák papirjáradék —.—. 4°/o osztrák aranyjáradék __.__. 4000 magyar aranyjáradék 83.40. Osztrák hitelrész r. 233.87. Osztrák államvasut r. 190.62. Déli vasút r. 86.7/s. Magy.-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —. M. jelz. b. r. —. Irányzat: szilárd. Berlin, ápril 30. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 83.40 103.48 frt), osztrák hitelrészvény 468.50 (=289.49 frt), osztrák-magyar államvasut 383.— (236.65 frt), osztrák déli vasút 178.— (=109.89 frt), Károly Lajos vasút 83.10 (= 205.10 frt). __ Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.80 frt. Frankfurt, ápril 30. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 233.37 (=289.25 frt), osztrák-magyar államvasut 190.— =235.84 frt), osztrák déli vasút 86.25 (=109.01 frt). — Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 61.80 frt London, ápril 30. (Zárlati árfolyamok.) Hat százalékos magyar aranyjáradék 90 50 4 százalékos osztrák aranyjáradék 91.—. Angol consolok 100.2/ig 20 frankos arany __.—. Amerikai járadék —.—. Olasz járadék —— Papirjáradék —. 4 százalékos magyar aranyjáradék 134.2 százalékos osztr. ezüstjáradék 69.—. Bécsi váltóár 12.777a. Ezüst 46.71. Magyar kincstári utalvány—.—. Helyi kamatláb — százalék. Bankbevitel —. font sterling. Bankkivitel — font sterling. Javult. Külföldi értéktőzsdék zárlata április 30-án. Átszámítási árfolyam 100 márka lista = 61.80 frt. 100 frank vista = 50.15 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Ár- Pari- Különbözet az tart,„w utolsó zárlathoz folyamos osztr. értékben Bérli».- :— - —--------- ••••-- • - —- - - - 7: 4°/0-os magyar aranyjáradék... .U 83.40 103.48 -1- 0.20 5®/5-os „ papírjáradék-----U 76.50 95.15 0.72 4*2°/6-os osztrák „ ... .K 68.50 84.95 0.26 5°/o-os )) ) ... .K ‘ • • • 4‘2°/,-os „ ezüstjáradék-----K 69.— 85.65 + 0.27 4°/0-os ,, aranyjáradék .. .K 92.60 114.54 -1 0 01 Magyar keleti vasúti kötv...........K 81.25 100.83 -1- 0.08 5*0-os keleti vasút els. kötv.......K 103.75 128.65 — 0.04 Osztrák hitelrészvény...................U 468.— 289.17+■ 1.83 Magyar hitelbank...........................U ——.— —.— Osztrák-magyar államvasut ....U 382.— 236.03 — 0.01 Déli vasút.......................................U 177. 109.27 + 0.62 Károly Lajos vasút.......................U 83.50 206.10 0.42 Kassa-oderbergi vasút.................K 62.50 155.14 + 0.24 Román vasúti részvények.............O ——.— —.— Orosz bankjegyek........................... 200.60 123.98 -1- 0.23 Váltó bécsi piaczra......................... 161.60 61.81 — 0.04 II. kibocs. keleti kölcsön.............O 61.90 —.— —.— Magyar országos bank.................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........K —.— —.— —.— „ leszám.-és pénzv.-bank K —.— —.— —.— 3Tra.ra.Ist-va.rt-4°/0-os magyar aranyjáradék... .U 83.30 103.36 -1- 0.20 5®/0-os ,, papirjáradék-----U 76.50 95.15 + 0.35 4 2%-os osztrák „ ....K 68.40 84.83 -1- 0.12 5®/0 os „ ....................K 81.40 100.97 + 0.17 4’2®/6-os „ ezüstjáradék-----K ($.90 85.53 -j- 0.03 4®/6-os „ aranyjáradék .. K 92.70 114.68 -1- 0.21 Osztrák hitelrészvény...................U 233.37 289.25 -i- 0.93 Osztrák-magyar bank...................U 710.— 880.56 -f 4.31 „ államvasut ... .U 190.25 236.15 — 0.73 Károly Lajos vasút.......................U 165.50 205.36 4 0.47 Déli vasút.......................................U 86.13 108.86 - 0.14 Erzsébet osztrák-nyugati vasút .K 199.25 246.92 + 0.17 Magyar-gácsországi vasút..........K 145.12 180.20 -1* 0.03 Tiszavidéki vasút elsőbbs. kötv. K —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra......................... 161.80 61.72 — 0.10 41/10/2*08 földhitelint. záloglevél.K —.— —.— Magyar leszám.-és pénzv.-bank K —.— —.— —.— „ hitelbank.........................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........K ——.— —.— „ országos bank..................K ——.— —.— SPárliS-4%-os magyar aranyjáradék... .U 83.75 103.66 -10.47 5®/#-os „ papírjáradék..........U —.— —.— —.— 4®/*-os osztrák aranyjáradék. ...U —.— —.— —.— 3®/6-os franczia járadék..................O 82.— —.— —.— 5,%-os franczia járadék..........O 109.75 —.— — Osztrák-magyar államvasut----U 477.— 235 88 -1- 1.01 Déli vasút........................................U 235.— 107.85 — 0.50 Osztrák földhitel-részv.-társ........K —.— —.— —.— Franczia törleszthető járadék.. .0 84.05 —.— —.— Magyar vasúti kölcsön.................K —.— —.— —.— „ jelzálog-hitelbank..........U —.— —.— —.— Bécsi unió-bank...............................K —.— —.— —.— Magyar lesz.- és pénzv.-bank.. .K —.— —.— —.— „ országos bank.................K —.— —.— —.— Ottomán-bank részvény...............O 528.— —.— —.— Osztrák földhitel részv..................— —.— —.— —.— Árutőzsde, Bécs, április 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén csakis rozsárukban volt lanyhább hangulat észlelhető, míg más árakban változatlanul maradtak az árak. A forgalom azonban csekély s a hangulat lanyhulás felé hajló. Eladatott: Búza tavaszra 8.57—.— forinton, május—júniusra 8.41—8.40 forinton, őszre 8.45—8.44 forinton. Tengeri május—júniusra 5.80 — 5.78 forinton, juh—augusztusra 6.89—6.88 forinton. — Rozs tavaszra —.—.-----forinton, rozs május—júniusra 6.06—6.04 forinton, őszre 6.66.—6.67 forinton. Zab tavaszra 6.64-----.— forinton, május—júniusra 6.64-----.— forinton, őszre 6.64—6.63 forinton. Hivatalos jegyzések: Búza tavaszra 8.55— 8.60, máj.—jun. 8.38—8.43, őszre 8.42.—8.47. —