Nemzet, 1886. május (5. évfolyam, 1317-1347. szám)
1886-05-10 / 1326. szám
tek száma Magyarország területén évenként átlag 107 ezer; Ausztriában körülbelül ugyanannyi, tehát kerek számban 200.000. Itt még kénytelen vagyok tekintetbe venni, minthogy ezeknek hadi fáradalmakra való alkalmatossága nincs megvizsgálva, hogy ezeknek hány százaléka válik be. S minthogy a tapasztalat szerint az ujonczozás alkalmával, — fájdalom ! — csak 19°/0 válik be, úgy kötve hiszem, hogy ezekből több válnék be 30—35°/0-nál. De tegyük fel, hogy 50 százalék válik be — amennyi pedig nem lesz — akkor is Magyarország területéről 50,000, Ausztria területéről 50,000, összesen tehát 100,000 embert nyerünk. Ha tehát az előbb említett categoriát, melyet 60,000-re tettem, és a most említett categoriát veszem, mely még csak kioktatandó, legjobb esetben 200 és egynéhány ezer embert nyerhetnénk. *■ Minthogy pedig Németország egy győzedelmes háborúban és azon feltételek mellett amelyeket bátor voltam az imént említeni, 200.000 emberen felül szállított be póttartalékot Francziaországba csakis a megritkult sereg sorainak pótlására, e szám reánk nézve egyáltalában elegendőnek nem tekinthető. Másként tehát nem lehetett segíteni és még hogy ha mindjárt ez után póttartalékról gondoskodtunk volna is, mégis kénytelen lettem volna e törvényjavaslatot előterjeszteni. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék ezen indokolásom alapján a 3. §-t változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Szemnecz Emil módosítványt nyújt be, hogy »osztályok« helyett tétessék mindenütt »készültség.« Fejérváry Géza báró egyszerűen hivatkozik arra, hogy a »készültség« egészen mást jelent, mint az »osztály«, azért egyiket a másikkal helyettesíteni nem lehet. Az ülés további folyamáról reggeli lapunkban tudósítunk. A főrendiház ülése május 10-én. Az ülés kezdete 1/a 12 órakor. Elnök: Sennyey Pál br. országbíró. Jegyzők: Gyulai Pál, Nyáry Jenő br. és Cziráky Béla gr. A kormány részéről jelen vannak Tisza Kálmán miniszterelnök, Orczy Béla dr. Elnök az ülést megnyitván bejelenti, hogy ő felsége szentesítette az 1883. 43. t. czikk (a pénzügyi közigazgatási bíróságokról) némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Tudomásul szolgál. A képviselőház elnökétől a következő törvényjavaslatok érkeztek : »A köztörvényhatóságokról» A községekről«, »A közigazgatási tisztviselők, a segéd és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról«, »A budapesti magyar kir. államrendőrség részére Budapesten építendő laktanyáról« — a három első javaslatot a közjogi és törvénykezési, a negyedik javaslatot pedig a pénzügyi bizottságokhoz utasította ez utóbbi törvényjavaslatra vonatkozólag a bizottság jelentése elkészült. A gazdasági bizottság beterjesztette if. Vándory Gusztáv gyorsirodai turnusvezető fietésének felemelésére vonatkozó jelentését. A pénzügyminiszter megküldötte az 1886. január 1-től márczius végéig az állampénztárakról szóló kimutatást. Beérkezett továbbá az osztrákmagyar bank által a bankszabadalom megnyitása iránt a két kormányhoz intézett előterjesztés, végre a culturmérnöki hivatal jelentése az 1885. talajjavításokról. Tudomásul szolgálnak. Elnök az után igy folytatja: Méltó fájdalommal és osztatlan részvéttel értesültek a méltóságos főrendek azon nagy veszteségről, melyet Pauer Tivadar volt igazságügyminiszter halála által a király, a haza, az országgyűlés mind hét háza, a közügyek, amelyeknek ő tántoríthatatlan, ha szolgája és bajnoka volt, szenvedtek. Kötelességet vélnék mulasztani, ha e helyről meg nem emlékezném azon dicsőített férfiúról, kinek ravatalánál koronás királyunk, ha tanácsosa iránt tanúsított királyi kegyelme s a honpolgárok őszinteségének bánatos érzete egyesülve s egybeforrtan oly emlékkoszorut fűztek, melynek hervadhatatlan babérjai Pauler Tivadarnak emlékét az utókorra nézve is biztosítják. És méltán, mert az ő tanári érdemeit az élő jogásznemzedék kitűnőségei hirdetik, irodalmi műveit pedig becsben tartandja a tudományos világ mindenkor. Mint államférfiú közjogi ismereteivel, a közpályán majdnem félszázadon át szerzett bő tapasztalataival és kiváltképen tántoríthatatlan buzgalma, kötelesség- és igazságérzete által tűnt ki. De mindezeknél talán nagyobb volt még mint ember, méltóságos főrendek , mert a nagy tudomány és classicus műveltség emelték és nemesítették vallásos mély meggyőződésen alapuló szeplőtlen, tiszta becsületességű jellemét és kötelességérzetének tudata, háborithatatlan lelkiismeretének nyugalma, a szív és ész sugalatainak azon harmóniáját, kedélyének azon vidám szelídségét gerjesztették nála, mely őt a magánéletben oly szeretreméltóvá tette. Ismervén a méltóságos főrendek érzületét, melyet az elhunyt iránt mindig tápláltak, felhatalmazva éreztem magamat a mélt. főrendek nevében az elszomorodott család iránt meleg részvétet kifejezni. (Élénk helyeslés.) Egyszersmind intézkedés történt az iránt, hogy a ravatalnál a mélt. főrendek nevében koszorú tétessék le. (Helyeslés.) Most pedig felkérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak megengedni, hogy a bánatos érzet, mely méltóságtok keblét áthatja, jegyzőkönyvben örökítessék meg. (Helyeslés.) Ezután Cziráky Béla gr., mint az igazoló bizottság tagja, az esküt leteszi. Következnek a pótválasztások. Mig a szavazati lapokat beadják, elnök az ülést felfüggeszti. (Szünet után.) Elnök: következik a napirend, a rendőrségi laktanyáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dessewffy Aurél gróf kijelenti mindenekelőtt, hogy az építkezés szükségességéről teljesen meg van győződve és elismeri, hogy az pénzügyileg is előnyös és czélszerű. Csak általában azon kérdést intézi a miniszterelnökhöz, nem lehetne-e a pénzügyi administrate szempontjából úgy intézkedni, hogy a kisebb kölcsönök mindjárt az államköltségvetés előterjesztése alkalmával mutattassanak ki ? Különben a törvényjavaslatot elfogadja. Tisza Kálmán miniszterelnök: Nagyméltóságú elnök úr ! Méltóságos főrendek ! Mindenekelőtt, hogy illúziók ne támadjanak, meg kívánom jegyezni, hogy igenis az én meggyőződésem szerint is ezen javaslat elfogadása pénzügyileg előnyös. De azon differencia, a költségekben, amelyet említeni méltóztatott, nem az idei költséggel áll szemben, hanem azzal, mely a jövő évben lenne szükséges, ha az építés meg nem történnék. Ez nem alterálja az építkezésnek pénzügyi szempontból is czélszerű voltát, hanem csak a számszerű költséget akartam rectificálni. Ami e méltóságának másik észrevételét illeti, én a törvényhozás eddigi szabályait úgy ismerem, hogy minden oly építkezésről, mely külön kölcsön alapján eszközöltetik, külön törvény alkotandó. És talán pregnánsabb kifejezésre juttatja a dolgot, hia minden külön építkezés külön megbírálható javaslattal terjesztetik elő. De hogy a költségvetés alkalmával minden ily építkezés előterjesztessék, erre nézve bátor vagyok megjegyezni azt, hogy ha már létező, positive, fennálló budgettételek alapján lehet azon czélra külön törvény alapján felvett kölcsön által építkezést eszközölni, úgyhogy a budgettétel nem szaporittatik, de apad, vagy ha szaporittatik is, csak kis mértékben szaporodik, akkor azt hiszem, sokkal czélszerűbb ez az eljárás, mintsem hogy az ily elkerülhetetlen építkezés egész összegével egy év költségvetését terhelje. Hozzáteszem azt, ami különben az indokolásban bennfoglaltatik, hogy ezen kölcsön felvétele, ami a pénzügyi rendtartás szempontjából okvetetlen szükséges, a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával történt. Azt hiszem tehát, hogy az eljárás módozatát hibáztatni nem lehet, arra pedig, míg a belügyminiszérium költségvetésének készítésére befolyást fogok gyakorolni, gondom lesz, hogy minden egyes kölcsön évi terhe a költségvetésben, mint külön tétel ott legyen, hogy mindenki láthassa, mi az, ami azon kölcsön törlesztésére fordíttatik. Ezek folytán kérem a méltó főrendeket, méltóztassék ezen törvényjavaslatot elfogadni. Ghyczy Kálmán: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én sem tartom az állam pénzügyei helyes kezelésének rendszerével megegyezhetőnek, hogy az egyes minisztériumok, saját kiadásaik fedezésére, habár újabb megállapodás szerint a pénzügyminiszter hozzájárulásával is, külön kölcsönöket, vehessenek fel és azokat azután a törlesztési évek hosszú sora alatt, külön költségvetésüktől elkülönítve számolják el. Nem tekintve arra, hogy ebből időre nagy confusio támadhat, ezen kölcsönök valóságos államadóságok, mert úgy törlesztésük mint kamatjaik, akár egy helyen, akár másutt az állampénztárából fizettetnek. És a rendes pénzügyi kezeléssel véleményem szerint csak az egyezik meg, hogy az állam minden adóssága egy helyen, a pénzügyminiszter által kezeltessék. Nem tartom azonban részemről czélszerűnek, hogy ezen magában nem jelentéktelen kérdés egy ilynemű törvényjavaslat előterjesztésénél csakúgy mellesleg tárgyaltassék, minthogy az érdemleg tárgyalandó. Ennélfogva, ha előbb nem, úgy hiszem a jövő költségvetés tárgyalása erre alkalmat fog szolgáltatni. Ennélfogva azon észrevétel után, melyet tenni bátor voltam és azon gyakorlat szempontjából, mely addig hasonló tárgyaknál követtetett, ez alkalommal átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom a törvényjavaslatot. Zichy Nándor úr. helyesli Ghyczy Kálmán véleményét, mert részéről is kívánatosnak tartja, hogy megfelelő alkalommal s ha lehet, még a jövő évi költségvetés előtt határoztassék el, hogy az ilynemű adósságok a jövőben mikép számolandók el. A törvényjavaslat indokolásából azon meggyőződésre jutott, hogy azon tényleges kiadás, amely itt szembesíttetik az ezen kölcsön után fizetendő kamat és törlesztési részlettel, nem azonos azzal, amelyet a miniszterelnök felvilágosításképen felemlített. Tudni szeretné tehát, hogy az annuitási összeg nem haladja-e meg a jelenleg ezen czélra fordított kiadást és hogy ezzel szemben voltaképen hogyan áll a különbség. Számszerű adatokat ugyan nem kíván a miniszterelnöktől, csak arra nézve kér megnyugtatást, hogy az annuitás nem haladja-e meg azon összeget, amely e czélra az idén a budgetbe felvétetett. Sztáray Antal gr., miután azt tapasztalta, hogy az ily építkezések befejezése után póthitelek alakjában az eredeti költségeknek 20—30, sőt 50°/6-a is kéretett, azt óhajtaná kimondatni, hogy ezen összegeknél többet ezen építkezésre költeni nem szabad és nem lehet. Tisza Kálmán miniszterelnök : Mindenekelőtt a mélt. gr. Zichy Nándor észrevételére felelve, megjegyzem, hogy az összeget e peretben pontosan megmondani képes nem vagyok. Az e czímen való kiadások a fővárosi állami rendőrségről a belügyminisztériumban készült részletes budgetben, amelynek csak eredménye jó a főbudgetbe, ki vannak tüntetve. Arról, hogy azon öszszeg, amely a törlesztésre fordítandó, nem nagyobb-e valamivel, mint az idei, nem állhatok jót. Megmondom az okát is. (Halljuk! Halljuk!) Amit jól méltóztatnak tudni, a költségvetésben a rendőrség létszáma meglehetősen szaporíttatik, de előre látva, hogy a költségvetés nem fog az év elején elkészülni, e szaporítás ez év elején nem eszközöltetett, hanem csak a költségvetési törvény életbe léptetése után és úgy az idén a szaporulat a fizetés és lakbérek czímén nem teljes évi összegben, hanem — ha jól emlékszem — nyolc hónapra vagyis 2/8-ad részben van felvéve. Ennélfogva, midőn a szaporulat a lakbérek és fizetések czímén egész összeggel fog életbe lépni, igen természetes, ezen összegnek is, akár épül ezen laktanya, akár nem, valamivel nagyobbnak kell lenni és így mindenesetre előáll azon összeg a jövő évben, amely a jelenlegi létszám és a jelenlegi rendszer mellett bekövetkezett volna. Ennyit tájékozásul a felvetett kérdésre. Mi pedig azt illeti, amit gr. Sztáray Antal méltósága mondott, a méltóságos főrendek mindnyájan tudják, hogy teljes jótállást azért nem lehet vállalni, hogy valamely építkezés az utolsó garasig annyiba fog kerülni, amennyire előirányoztatok A jelen esetben azonban, minden, ami részben emberileg lehetséges megtörtént, mert ezen építkezés a megjelölt feltételek mellett egy mindenki előtt teljes hitellel bíró építésznek úgy lett kiadva, hogy ezen fix summáért építi ki és hogy az első törlesztési részletet akkor kapja, amikor a kész épület kulcsát kézbesíti, azt hiszem tehát, hogy ami biztosíték emberileg lehető, az ezen esetben erre vonatkozólag meg van adva. Ezután a főrendiház a javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Következett a gazdasági bizottság jelentése ifj. Vándory Gusztáv országgyűlési gyorsirodai turnusvezető fizetésének évi 900 lrjra felemelése és a főrendiházi tisztviselők és szolgák által drágasági pótlék iránt beadott kérvény tárgyában. A jelentést észrevétel nélkül elfogadják. Elnök kihirdeti végül a választás eredményét. Megválasztottak: Igazoló bizottság: gr. Berchtold Richárd, gróf Zichy Rezső, gr. Cziráky Antal; mentelmi bizottság: gr. Mailáth György; gazdasági bizottság : dr. Kochmeister Frigyes; pénzügyi bizottság : gr. Mailáth József ; közgazdasági és közlekedési bizottság: b. Jósika Samu; naplóhitelesítő bizottság: gr. Apponyi Sándor, gr. Pálffy József, br. Szentkereszty Ferencz, b. Vay Alajos valamennyi póttagul. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülést berekeszti s folyó hó 18-án d. e. 10 órára tűzi ki a legközelebbi ülést, melyen a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalás alá. Az ülés fél 1 órakor d. u. ért véget. BELFÖLD, Budapest, máj. 10. (Igazságügy ministeri combinatiók. Az igazságügyi tárcza betöltéséről egy hírlap azt tudja ma újságolni, hogy az már megtörtént, s az igazságügyminiszter tizenkét hónapra szóló mandátummal kineveztetett. Bár az illető hirlelésnek már formája elárulta annak valószínűtlenségét, azért mégis megemlítjük, hogy mint a legilletékesebb forásból értesülünk, az ahir minden alapot nélkülöz. KÜLFÖLD, Budapest, május 10. (Keletrumelia szervezete.) A »Novoje Vremja« legújabb számának egy philippopolisi levelében írja, hogy Keletrumelia új szervezése be van fejezve. Az eddigi departementek kerületekké alakíttattak át, melyeknek élén a kerületi főnök áll. Kerületi főnökökké neveztettek ki: Dmitroff a philippopolisi, Najdenoff a tatárbazardzsiki, Ivanoff a haszkei, Jankoff a burgasi, Kijeff a starozagori és Ivanoff a szlivnói kerületben, mindnyájan a Karavelov párt emberei. A népgazdasági ügyek vezetésére minden kerületi főnök mellé négy választott tagból álló különös bizottság helyezteti. A mozgó csendőrség eltöröltetett s a kerületi zsandárság egyszerű őrséggé változtattatok száma kerületenként 212 főről 170-re szállíttatott le. Philippopolisban a helyi rendőrséget vezető városkapitányság állíttatott. A posta- és táviró-igazgatóság Sophiába tétetett át. Az ország pénzügyeit pénzügyi titkárok kezelik, kik a kerületi főnök mellett, de tőle függetlenül működnek. Az egyes járások falvaiban működő adószedőket pénztárosok és ellenőrök ellenőrzik. A törvényhatóságokra nézve minden kerületi törvényszéknek két osztálya van: a bűnügyi és a polgári. Philippopolisban pedig felebbezési törvényszék állíttatott. A járásbíróságok, melyekben az ülnököknek tanácsoló szavuk volt, békebiróságokká változtattak, melyekben egy személy a békebiró. A bíróságok száma a régi maradt. A törvények szervezete s az igazságszolgáltatás megfelel az orosznak. A múlt évi szeptember hó 6. (18)-a előtt fölmerült ügyek török, a későbbiek bolgár törvény szerint fognak eldöntetni, de mindkét esetben Sándor fejedelem nevében hozatik az ítélet. A hadiszervezetet illetőleg békeidőben 4 gyalogos, egy lovas és egy tüzérezred fog fennállni. Törökország és Rumelia közti vámvonal ismét helyreállíttatott. A philippopolisi és tatárbazardiski vámhivataloknál csak azon konstantinápolyi áruk fognak bebocásztatni, melyeknek átvevői kimutatják, hogy az illető behozatali vámot Törökországban megfizették. Táviratok. Bukarest, márcz. 10. (Eredeti távirat.) Az Ausztria-Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés ügyében az alkudozások ugyanott állnak, ahol tegnapelőtt Ausztria-Magyarország részéről nem mulasztanak el semmi kísérletet arra, hogy kielégítő megoldás éressék el, de abban a helyzetben vagyok, hogy határozottan megcáfolhatom a a hírt, mintha a marhavészügyi permanens bizottság létesítéséhez ragaszkodának. A kamara magatartása az alkudozások menetére egyelőre nem gyakorol befolyást, bár nem ismerhető félre, hogy a helyzetet még mindig komolynak kell tekinteni. Athén, máj. 10. A Havas ügynökség távirata A népgyűlés, mely az eddigi tétlenség fölött rosszalólag nyilatkozott, elhatározta, hogy a kormányt a háború megindítására s a királyt a főparancsnokság átvételére fogja fölszólítani. Delyannis, e határozat átvétele alkalmával azt válaszolá, hogy a háború kérdése nem lévén pártkérdés, nem a parlamenti többség vagy kisebbség, ám nem csakis a nemzet egyhangú szavazata által dönthető el. Annak, aki az európai hatalmak által szabott föltételekkel szemben a háborúért magára akarná vállalni a felelősséget, meg kellene győződve lennie a fölött, hogy a nép tántoríthatatlanul el van tökélve háborút viselni. A puszta kényszer alkalmazása nem bírhatja a kormányt arra, hogy a hadsereg leszerelésébe beleegyezzék, mert akkor maga a kérdés kivetkőztetnék nemzeti jellegéből és fondorlathoz hasonlítana. Athén, máj. 9. (Este.) Mint a Havas ügynökség jelenti, a király nem fogadta el a kormány lemondását s ezt levélben is közölte Delyannissal, kiemelvén, hogy kötelessége Delyannisnak oda működni, hogy az ország jelen bonyolult helyzetéből kibontakozhassék. Delyannis a király e levelére azt válaszolta, hogy ragaszkodnia kell lemondásához, mert az ország nagy érdekei a nehézségek gyors elhárítását követelik meg. A mostani kormány nem hajthatja végre a lefegyverzést, anélkül, hogy Görögország méltósága csorbát ne szenvedne. Canea, május 9. (A Reuter ügynökség távirata.) A nemzetközi hajórajhoz tartozó ama hajók, melyek a görög vizekre indulás végett sík tengerre mentek, ma a viharos időjárás miatt visszatértek a Luda öbölbe. Temesvár, máj. 10. (Eredeti távirat.) Petheő postaigazgató, a helybeli távirda igazgatásával bízatott meg és ezért azt hiszik, hogy a két intézet összeolvadása van kilátásban. HÍREK. Május 10. — Névváltoztatás. Kiskorú Lőwy Jakab kaposvári illetőségű bécsi lakos vezetéknevének „Lázár“-ra, Usotti Rezső nagyszebeni illetőségű vízaknai lakos vezetéknevének „ungvári“-ra kért átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Ügyvédi kamara. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Förstner Mór moóri ügyéd a kamara lajstromában felvétetett ; továbbá hogy a Keresztury Ödön moóri ügyvéd ellen 1. évi márczius 7-én 35. szám alatt rendelt fel-Késztés a kamara fegyelmi bíróságának f. évi ápril 10-én 75. sz. alatt hozott jogerős határozata folytán megszüntettetvén, nevezett ügyvéd ügyvédkedési jogaiba visszahelyeztetett. — Udvari hirek. A király ő felsége ma délelőtt nem hagyta el a várpalotát. Délelőtt 10 órakor általános kihallgatást adott, melyen ötvenöten jelentek meg. Ott voltak Samassa József egri érsek, Kemény János dr. a képviselőház első és Szontágh Pál a képviselőház másodalelnöke, Thonfeldi Dávid Emil altábornagy, Szirmay Vilmos gr. cs. kir. kamarás, Eszterházy Móricz gr. cs. kir. kamarás Veszprém megye főispánja, Pallavicini Ede őrgróf, cs. kir. kamarás, Habiger és Ludwig lovag vezérőrnagyok, Ritterfeldi-Kreybig Károly vezérőrnagy a 45-ik honvéd gyalogdandár parancsnoka, dr. Havelka Károly a 4-ik (budapesti) hadtest egészségügyi főnöke, Berzeviczy Albert czimzetes államtitkár, Rudus Rum.lv Simonyi Lajos dr. és Mixich Kálmán főrendiházi tagok, Devény-ujfalusi Andrássy Gyula ezredes, a 80 sz. honvédgyalogdandár parancsnoka, Tempis Ágoston, ezredes, dr. Wallmann Henrik törzsorvos, a budapesti 16. sz. helyőrségi kórház főnöke, Fésüs Béla osztálytanácsos a fiumei kormányzóságnál, Kamermayer Károly Budapest főváros polgármestere, Véghely Dezső Veszprém megye alispánja, Rock István gépgyáros, Vinczehely takarékpénztári igazgató és Telepy Károly a képzőművészeti csarnok igazgatója. A kihallgatás fél 12 órakor ért véget. A király ő felségének a történelmi arczképcsarnokban és Strobl műtermében tett látogatásáról még a következőket írhatjuk: ő felsége gyalog ment le a váriakból, s miután jöveteléről senkinek sem volt tudomása, ő felségét csak Stróbl szobrász fogadta és kalauzolta. A király először a történelmi arczképcsarnokot tekintette meg, melyet nagyon érdekesnek talált. Egyes történelmi nevezetességű egyének arczképeit azonnal felismerte, másoknak neveit pedig az ezeket jelző czédulákról leolvasva, azoknak történetére nézve egyes jellemző megjegyzéseket tett. A képcsarnokban a király látogatása alkalmával mintegy 25—30 főnyi közönség volt jelen, kik az uralkodót távozásakor megéljenezték. Innen a király Strobl műtermébe ment át, hol a szobrász az épen jelen volt Gerster Kálmán műépítészt, mint a Deák-mausoleum építőjét mutatta be ő felségének, ki, a mausoleum terveit lapozgatva, élénk érdeklődéssel hallgatta Gerster magyarázatait. Nagyon tetszett ő felségének a leírás után már ismert sarcophag, melynek conceptióját nagyon szépnek találta. Nem kerülte ki figyelmét a sarcophagot környező, de eddig csak tervbe vett négy candelaber röszmintája sem és azt a kérdést intézte a szobrászhoz, hogy mily anyagából készítenék e candelabereket, ha azokat megrendelnék, mire Strobl több darab különféle szinü erdélyi márványt mutatott be ő felségének, ki azokat megtekintve, örömét fejezte ki a fölött, hogy ily finom hazai márványnyal bírunk. Majd a herczegprimásnak és Hohenlohe főudvarmesternek mellszobrait nézte meg, melyeknél a hasonlatosság kötötte le figyelmét. Nagyon tetszettek ő felségének Hegyi Arankának a »Fandangót« és Pálmai Ilkának a »Polonaiset« ábrázoló életnagyságánál nagyobb szoboralakjai, gr. Andrássy Manónak domborművű mellképe és Deák Ferencznek a muzeum számára készült mellszobra. — Udvari és személyi hirek. Vilmos főherczeg tegnap délután 1 óra 5 perczkor a magyar államvasuton Bécsből Budapestre érkezett és innen 40 percznyi tartózkodás után tovább utazott Nagy-Váradra. — József főherczeg családjával tegnap délután Alcsuthra utazott. — Gróf Zichy Ágoston fiumei kormányzó Fiuméból, Orczy Béla báró ő felsége személye körüli miniszter Bécsből és Szapáry István gr. Pestmegye főispánja Albertiról Budapestre érkeztek. Gyürky Ábrahám gróf Nógrád és Nyitra megye főispánja a fővárosból Székesfehérvárra utazott. — Vilmos főherczeg tüzérségi felügyelő — mint nekünk távirják — holnap reggel Temesvárra érkezik és szemlét tart az ott elhelyezett tüzérség felett. — A király-táblát, annak emlékére, hogy a király ő felsége megjelent Pauler Tivadar temetésén, maga a Lipót-utcza 33. sz. ház * tulajdonosa C sávossy fogja fölállíttatni. Hatszáz forintos vizslakölyköt vett meg legutóbbi ittléte alkalmával Rudolf trónörökös Andreánszky Antal budapesti adófelügyelőségi titkártól. Andreánszky a múlt évi bécsi ebkiállításon kiállította egy vizsláját, mely dijat is nyert és ez annyira megnyerte a fenség tetszését, hogy prenumerált egy e szukától származó kölyökre. A napokban ellett fiatal állatot — mint a »P. N.« írja — tegnap küldték el Bécsbe, Rudolf trónörökösnek. — A néhai Wodiáner Móricz báró jótékony alapítványa. Néhai Wodiáner Móricz báró 50,000 frt jótékony alapítványt tett valamely általa közelebbről meg nem határozott országos közczélra. A végrendelet szerint az alapítvány mikénti felhasználása iránt az intézkedés joga fiát Wodiáner Albert bárót illetvén meg, a belügyminiszter tudatja a fővárossal, hogy nevezett olykép rendelkezett, hogy az 50.000 frt alapítvány évi kamatai 1/8 részben a főváros, 1/8 részben pedig Nyitra, Szolnok, Szeged, Lugos és Oravicza azon szegény iparosai és kereskedői között lesznek felosztandók, kik saját önálló üzletet bírtak s önhibájukon kívül tönkrementek. A kamatok évenkint május 1-én és szeptember 1-én fognak kiosztatni, a folyó évet kivéve, melyben a kiosztás novemberre halasztatott. A segély iránti kérvények a kereskedelmi és iparkamara javaslatával a hatóság utján a belügyminiszterhez — ki a kiosztást eszközli — terjesztendő fel s azok bélyegmentesen a magyar honpolgárságot, a személyes és családi viszonyokat igazoló bizonyítványokkal szerelendők fel. Igazolni kell szintén hiteles módon azt is, hogy a kérelmező saját üzlettel birt és önhibáján kívül szegényedett el. A folyamodványok 1. évi szeptember 1-ét megelőzőleg nyújtandók be. Az időjárás ma teljesen megenyhült, ma délig újabb fagyokról nem érkeztek távirati jelentések, így tehát csak arra szorítkozunk, hogy registráljuk a múlt heti fagyokról érkezett részletesebb tudósításokat. Nagyváradról írják nekünk május 9-ről: Tartós északi szél, gyakori havazás, jég és dara után a légkör annyira lehűlt, hogy péntekre (7-ére) virradóra fagy, szombaton hajnalra pedig dél volt. A fagy foltonként okozott kárt és a magasabb fekvésű szőlők tetőit sem kímélte, a dér pedig a hegylábakon és völgyekben elterülő szőlők és gyümölcsösökben pusztított. Még rosszabb tudósítások érkeznek a vidékről. A korai (bab stb.) növényekben, repetében tetemes a kár, de még nagyobb csapás sújtotta a szőlőket és gyümölcsösöket. A Körös-völgyén élesdtől Nagyvárad határáig, az úgynevezett Hegyközön (Nagyváradtól északkletre) H.-K.-Ujlaktól Margittáig a szőlő és gyümölcs jórészbe elfagyott. Felső-Árvában — mint lapunknak írják — e hó 2-ától este, egész 7-ig reggel, kevés félbeszakítással, majdnem folyton sűrűen havazott, úgy, hogy a határszéli magasabb fekvésű helységekben egy méternyi magasságú hóréteg képződött és az emberek több mértföldnyire szánkáztak. 5-ikéről 6-ára éjjel kis fagy volt, mely azonban, minthogy hegyet-völgyet már jó vastag hóréteg fedett, a vetésnek nem ártott. A marhát ki nem lehetett, sőt ma sem lehet még a levegőre hajtani, miért is takarmányban nagy szükség mutatkozik. E hó 7-én délelőtt 9 órakor verőfény volt, de a nap a hónak csak kis részét volt képes elolvasztani. 8-án megint be volt borulva az ég és hideg szél fújt. A hegyeket és halmokat teljesen borítja a hó, a völgyekben még fele részben megvan. Nagyenyedről írják: Már 6-án hajnalban észlelték a Maros terén, hogy a növényzetet dér csípte meg. Pénteken reggel aztán a szőlőkben, a kerti veteményeken s kukoricán is mutatkoztak a fagyperzselés szomorú nyomai. Némely kertben a jóltakart növények is megfagytak. Vannak szőlőtők, melyeken egyetlen ép hajtás vagy levél nem maradt, mások látszólag kevesebbet szenvedtek. Hogy a gyümölcsben esett-e kár, jelenleg még el nem határozható, hanem szőlőben, kukoriczában s kényesebb kerti veteményekben a károsodás igen érzékeny. — Sepsi-Szt.Györgyről írják, hogy az erdők mindenütt hóval boritvák, de a mezőkön a pénteken délelőtt hullott hó délután ismét elolvadt. Az emberek téli bundákban járnak. — Szabadkáról jelentik, hogy ott a szőlő, gyümölcs harmadrészben, a kukoricza pedig felerészben elfagyott; az őszi vetésekben, kivéve a repezét, nem tett kárt a fagy. Egészen télies az idő, mindenütt fütenek. — Kőszegen a lefolyt héten szélvihar, eső, hó, fagy egymással vetekedtek és a szőlőnek, gyümölcsfáknak már is nagyon ártottak. A hegyekben s igy nevezetesen a csak 540 m. magasan fekvő Stájerházaknál csütörtökön és pénteken 10 cm. magas hó esett s keményen fagyott. Legnagyobb kárt okozott a péntek reggeli fagy. Szombaton az időjárás némileg enyhült. Zágrábból távirják nekünk, hogy péntekről szombatra való éjjel a környéken erős fagy volt, mely a gyümölcsben és szőlőkben erős károkat okozott. — Uj lőporfajok. A közös hadügyminisztérium a széllövek és vadázsok részéről ismételve felmerült óhajokat figyelembe véve, intézkedett, hogy uj hatékonyabb vadászati és czéllövészeti lőporfajok gyártassanak, melyek kiállják a versenyt a legkitűnőbb külföldi gyártmányokkal is. Ez új gyártmányok »kiválóan finom fajok« elnevezés alatt zárt czimlapos papír vagy bádog-tokokban jönnek kereskedésbe. Hengeralakú papír-tokokban 100 és 250 grammos csomagokban 21, illetve 52 kr, négyszögű bádoghüvelyekben fél vagy egy kilogramm lőpor 1*11, illetve 25 kr. kr. A közönség közelebbi tájékoztatása végett utasítják az elárusítók, hogy hirdetés alakban nyomtatott leírását adják az új lőpor fajoknak. Az elárusítóknak felbontott csomagokat árusitaniok nem szabad. — A sündisznó mint faj-czimer. »József főherczeg czigány nyelvtanáról megírták a lapok, hogy az egész munka ő fenségének sajátkezű írása s czimlapjára egy sündisznó van rajzolva, szájában csorággal. Minthogy e rajz jelentése a nagy közönség előtt aligha ismeretes, a »Főv. Lapok« megemlíti, hogy a sündisznó az összes czigányok közös szimere, mely a különböző országbeli czigányokat úgy különbözteti meg, hogy a sündisznó más-más galyakat vagy levelet (nevezetesen fenyőgalyakat, nyírfa, vagy galagonya-levelet) tart a szájában. — Honvédek gyászünnepe. A Budavár ostrománál elesett 1848—49-iki honvédek sírját az évforduló napján, május hó 21-én, az idén is fel fogják keresni a fővárosi honvédegyletek a krisztinavárosi temetőben. A buda-ó-budai honvédegylet délelőtt gyászmisét fog tartani a krisztinavárosi plébániatemplomban, délután 3 órakor pedig a budai színkör mellett levő Horváthtkertből egyesületi zászlójuk alatt, testületileg kivonulnak a névtelen hősök jelnélküli sírjához, koszorút tesznek a közös fejfára s gyászbeszédet tartanak. A menethez fog csatlakozni az egyetemi ifjúságnak egy küldöttsége, melyet az egyesület külön meghívott az emlékünnepélyre. — Párbajok. Zágrábból sürgönyzik, hogy Jambrisak orvostanhallgató és Pichler tartalékos hadnagy tegnap kardpárbajt vívtak, melyben Pichlernek elvesztette jobb keze három ujját. A párbajra egészen jelentéktelen utczai czivódás adott okot. Varasdon Orsieh Levin gróf és Jablonovsky főhadnagy vívtak kardpárbajt, melyben az utóbbi megsebesült. A Szikszay-vendéglő sarokszobájában tegnap este egy drapszina férfi felöltő eltévedt. Tulajdonosa, Baranyi Ödön orsz. képviselő, köszönettel veszi, esetleg illő jutalomban részesíti, ki azt neki (Lipót-utcza 7. sz. a.) visszaszolgáltatja. — A pellagra. E veszélyes betegség, mely Francziaország déli megyéiben, Olaszországban és az Al-Duna egyes vidékein, az alsóbb néposztály soraiban oly szomorú pusztításokat tesz. Magyarországon csak Szilágy megye sz.-csebi és zsibói járásaiban—mint a » P. H.«írja — kisebb-nagyobb mértékben mutatkozni kezd. E kór rendesen az alsóbb néposztályt látogatja meg s az orvosok véleménye szerint a beteges tengerin fejlődő penészgombákból származik. E vidéken a köznép kizárólag másé kenyérrel él s ez után jutnak a penészgombák a testbe s annak a naptól ért részein (kezeken, lábakon) egyszerre nagy mennyiségben lépnek fel. Első évben a végtagok felbőre vörösödik meg; a második évben már bőrrepedéseket idéz elő; a harmadik és negyedik években pedig a testet teljesen ellepi s a beteg csendes őrülésbe esvén, agyszélhüdésben elhal. Egyetlen gyógymódja — mint az orvosok állítják — a jó táplálkozás, erős húsleves, búza- vagy rozskenyér, amelyek a szegény nép előtt teljesen ismeretlen tápanyagok; de még ezek sem használnak a kor harmadik és negyedik évében. Mindenesetre figyelemre méltó baj s nagy csapás volna ha nagyobb mértékben, járványosan lépne fel. — Agyonkinzott ember. Zala megye Rigyácz községében nem rég a következő eset történt: Grabant Ferencz pinczéjéből két adó bort loptak el. A károsult a szőlőpásztort gyanúsította, de amint ezzel egy este ennek hajlékához ér, a hajlék ajtajában látnak egy idegen embert. A szőllőpásztor diadalmasan felkiált : Megvan a tolvaj! Az idegen nem tudott kilétéről kellő felvilágosítást adni; a szőllőpásztor tehát irgalmatlanul össze-vissza verte puskatussal és Grabant Ferencz segítségével elhajtotta Török György hajlékához, hol a legembertelenebb módon megkinozták az idegent, ki állítólag a hegyen átutazó szegény öreg ember volt. A szerencsétlen embert kidobták az utczára és az másnap a rajta elkövetett kínzások következtében, meghalt. Grabant Györgyöt Török Györgyöt és Grabant Ferenczet letartóztatták. A kőbányai részvényserfőző társaságnál elkövetett lopás ügyében a rendőrség már befejezte a hivatalos előnyomozati vizsgálatot, s a felvett jegyzőkönyveket ma délelőtt átküldte a budapesti kir. törvényszékhez, a letartóztatásban levő egyéneket névszerint Braunstein József főcskáztatót és Baumgarten Mihály serfőzőt átkísértette a Fortunába. E kettő lopással van vádolva. A rendőrség ezenkívül orgazdaság miatt fenyítő feljelentést tett ez ügyben Müller Károly nyár-utczai házi úr ellen, továbbá bűnrészesség miatt Plank Károly és Vaskó Mihály ellen. Ez utóbbiak azzal vádoltatnak, hogy mint Müller szolgái elősegítették a visszaéléseket. Plank még a Rókus-kórház megfigyelő osztályán van, s folytonosan a Kincsem paripáról fantasiál, Vaskó pedig szabad lábon van. — A katonai kincstár kérelmének, hogy a Ferencz József lovassági laktanya mögött szénaraktárak építésére 10 évi időtartamra átengedett terület további 15 évre vagyis 25 évre engedtessék át, illetőleg, hogy az eziránt kötött szerződés ily értelembeni meghosszabbittassék, a tanács helyt nem adott. — A régi ferenczvárosi temető mellett lovassági és szekerészeti gyakorló térül kijelölt fővárosi tulajdont képező területet a térparancsnokság elfogadván, a tanács az erre vonatkozó szerződés megkötését és a közgyűlés elé terjesztését határozta el. A katonai kincstár csupán egy ezüst frtot tartozik fizetni a földesúri jog elismerése fejében. — A chicagói munkás zavargásokról a külföld lapokban a következő érdekes részleteket olvassuk: Az egyik eleset rendőr halála miatt vizsgálatot indítottak meg, melynek folyamán több tanú jelentkezett úgyhogy öt egyéni gyilkosság miatt vád alá lehetett helyezni. Ezek az egyének Spies Ágoston és Keresztély, Schwab Mihály, Fielden és Parsons. Az utóbbi elmenekült, de a másik négyet sikerült elfogni. A végzetes bombát Schwab vezette, de a legveszélyesebb anarchistának Parsonst tartják, akinek fiókjában sok dynamitot találtak. A kihallgatásnál a vádlót.