Nemzet, 1886. szeptember (5. évfolyam, 1439-1468. szám)

1886-09-01 / 1439. szám

dalmunkat gazdagítja ama két mű­, melynek nyomta­tása ma fejeztetett be,’s mély holnap­ jut a közönség kezére. Mind a kettő már külsejére nézve is diszmó és a magyar nyomdai műipar óriás lendületéről tesz tanúságot. Az egyik, olyan félig hivatalos kiadvány. A Buda és Pest 1687-ben történt visszavívása emlékére rendezendő ünnepélyek előkészítésére. Budapest fővá­ros törvényhatósága által Gerlóczy Károly elnöklete alatt kiküldött bizottság megbízta dr. Károlyi Árpádot, a bécsi üdv. levéltár őrét, legjelesebb törté­netíróink egyikét, az alkalmi mű elkészítésével. A nagy, közel 500 negyedrétű oldalra terjedő munka megjelenését ma csak jelezzük. Terjedelmesebben még ezután fogjuk méltatni. A kötet »Buda és Pest visszavivása 1686-ban« czímet viseli. Nem emlékszünk meg ez alkalommal tartalombeli előnyeiről. Károlyi Árpád neve csak annak jelessége mellett kereskedik. De nem hagyhat­juk említés nélkül a könyvet díszítő egykorú képek után készített gyönyörű facsimiléket, és a dr. Lampel József által rajzolt szép összehasonlító tér­képeket és a munkának a Hornyánszky Victor sajtó­ját dicsérő nyomását. A könyvből egy érdekes részletet mai tárczánk közöl. A másik mű, Knauz Nándor történetírónk jeles tollából ered. Könyvének czíme: »Budavár os­tromához.« Valóban méltó ünneplés egy munkálko­dásban, gazdag író részéről. Ismeretes dolog, hogy Bécs bevétele után a most már túlnyomólag németek, bajorok sőt svédek­ből álló hadak feladatokul tűzték Magyarországból a török végleges kiűzetését. Már 1684—85-ben meg­indul e vállalkozás, s csakugyan Visegrád, Vácz, Pest, majd végül Esztergom egymásután hódolnak meg a császári hadaknak. Ez idő közben a magyarság is megfeszíti minden erejét. Az utolsó század alatt sokat hanyatlott banderiális rendszer újra és ujult erővel lép életbe s ezek között az esztergomi ősi káptalan s az ország első főpapja, az elsők, kik bandériumukat a nádor zászlói alá küldték. Buda visszafoglalása 1686. szept. 2-án már csak úgy volt lehetséges, hogy az itt előre megvolt Esztergomon keresztül egyengetve. Mondanunk sem kell, hogy ily körülmények kö­zött az esztergomi káptalan viharos és eseményekben gazdag életet élt. Levéltára tehát e korra nagybecsű adatokat tartalmaz. Knauz valódi történetírói belátással éppen a kellő időben bocsátotta tehát közre e kötetet, hogy pótolja és megmagyarázza az egyéb források alapján írt műveket s hogy különösen újabb adatokat szolgál­tasson Buda ostromához is. A negyedrét alakú, 128 lapra terjedő kötet, melyre még vissza fogunk térni, Simor János bíboros prímásunknak van ajánlva, rendkívül díszesen van a Franklin nyomdája által kiállítva. Ára 2 frt 50 kr. * » A történelmi kiállítást tegnap a töb­bek közt meglátogatta Széchenyi Pál gr. kereske­delmi miniszter és T­ü­r­r István tábornok. Mind­kettőt M­a­j­­­á­t­h Béla kalauzolta és több mint egy órán át magyarázgatta a kiállított tárgyakat. A teg­napi napon 1069-en nézték meg a kiállítást és befolyt 198 frt 70 kr. A kiállítás megnyitása óta 17.353 látogatója volt a kiállításnak s eddig befolyt 3.931 frt 50 kr. * A holnap, szept. 1-én tartandó diszülésen K­o­­lozsmegyeHamza József állami főszámvevőségi alelnökkel és Halmágyi Sándor budapesti kir. táblai bíróval képviselteti magát. — Zágráb vá­ro­s­a két tanácsosát küldi az ünnepélyességekre, u. m. Radovinác és Hudovszky urakat. * K­á­l­n­o­k­y gr. külügyminiszter, mivel súlyo­sabb lábsérülése folytán a szobát kénytelen őrizni, az ünnepségekben részt nem vehet. * Dulánszky Nándor pécsi püspök bejelen­tette megérkeztét.* A kolozsvári egyetemet a rector fogja kép­viselni.* Huyn gr. táborszernagy, újabb elhatározása folytán, részt fog venni az ünnepekben. * Mihajlovics zágrábi érsek bejelentette el­jövetelét.* A Budavára bevételében résztvettek utódai kö­zül újabban megérkeztek: N­i­l­s B­i­e­r­k­e gr. Svéd­országból, M­o­s­c­h­k­e Hermann porosz alezredes, S­t­i­e­s­e­n Severin, nápolyi franczia consul, d­e Pl­a­­gins A. Sándor Olaszországból, Oldenkott­hont-, Turócz-, folyam-, Liptó-, Árva-, Nyitra-, Trencsén-, Po­zsony-, Sopron-, Vas-, Zala-,Mo­­sony-, Győr-, Veszprém-, Ko­márom-, Eszter­gom-, Pest-Pilis- Solt-, Heves-me­gyékre) ............. 14,903 emberportió, 7,155 lóportió. A bajor sereg tartására adott a magyar föld... 5,900 . Összeg: 54,468 emberportió, 25,961 lóportió. 25,961 Tehát összesen 80,429 havi portió. Ellenben az örö­kös tartományok fizettek 59,899 emberportiót és 19,305 lóportiót összesen 79,284 porcziót. Tehát 1685-ben­ a 141,000 porzióból 96,000-et havonként a magyar föld, a maradékot az örökös tartományok népe fizeti. A harminczkét magyar me­gyén van a hadi kiadások 70°/6-a, akkor, midőn ez a 32 megye Szent István koronája területének alig har­madát képezi, mert a királyi Horvátország e por­tiók terheitől mentes maradt, Erdély különálló or­szág volt, a többi részt pedig a török bírta. Ezzel szemben az örökös tartományok mai és akkori terü­lete közt nem nagy a különbség, mert Gallicia he­lyett az akkor gazdag és nagy (mai porosz és oszt­rák) Szilézia a Habsburg-ház jogara alatt egyesült s csak a kis Tyrolt, Vorarlberget és Salzburgot kell leszámítanunk. A teher oly abnormisan van elosztva, hogy ezt az 1685-diki szükségletet készakarva mellőzöm jelen combinátióimnál s fordulok az 1686-oi portrók re­­partitiójához, mely Magyarországra kedvezőbb. Min­denekelőtt a 160.000 havi portió hovafordítását ele­mezem. Kérdés : miként került a hadsereg tartása oly óriási összegekbe ? Az ezredek törzsének, tisztjeinek fizetése szintén portiókban számíttatott s egy-egy eered összes jutalékának 25 százalékát emésztette föl. A megmaradó 120,000 portióra egyre-másra 50—55,000-nyi embert kell számítanunk, ezek­hez 5—10,000 embert a bentelelő német bi­rodalmi csapatokból. 60—65,000 embernél és 20—25,000 lónál havonként elfogyott hát ösz­­szesen, mondjuk 85,000 portió; míg a hátra­levő 30—35,000 portiót a csalásokra, sikkasztá­sokra, az ezredek kisebb szükségleteire, meg arra a körülményre kell leszámítanunk, hogy Lajthán-innen s Lajthán-tól egyaránt a portiók bizonyos perczentje nem volt behajtható. Ha tehát 1686-ban a 160,000 havi portfóból közel 81.000-et vagyis az összeg 50—51 százalékát fizette 38 megye, azaz Szent István koronája terüle­téből az a rész, mely megmarad, ha Erdélyt, a horvát­­slavon földet, a volt határőrvidékeket, Baranya-, Tolna-, Somogy-, Fejér-, Bács-Bodrog-, Temes-, Torontál-, Krassó-, Szörény-, Arad-, Békés-, Csanád- és Csongrád megyéket leszámítjuk , csak egy pillantást kell vetnünk a földabroszra s látjuk, hogy a magyar birodalom kissebb fele fizetett annyit, mint a mainál csak valamicskével kisebb örökös tartományi terület. Ha ezt a kulcsot Lipót-féle adókulcsnak nevezem, e kulcs szerint ma, a mai területet véve alapul, nekünk a közös hadi kiadásokhoz 75 százalékkal kellene járulnunk. Ha e különbséget az akkori népesség s a mai közt számí­tom, úgy a Lipót-féle adókulcs szerint a magyar te­rület ma legalább 95 százalékkal járulna a közös hadügyi kiadásokhoz s igy az osztrák tartományok­nak a teher 5 százaléka jutna. Végre, ha a mai nem­zeti vagyont, jövedelemképességet is számításba ve­szem a többi két tényező mellé s úgy állítom össze a mai és akkori állapotokat s azt kérdem, hogy ha 1686-ban az a 38 megye azzal a népességével s va­gyoni viszonyaival — az összes hadi terhek 51 szá­zalékát viselte, mi esnék a Lipót-féle kulcs szerint a mai Magyarországra a hadi budget kiadásaiból ? azt kell válaszolnom, hogy nem csak mi magyarok, vi­selnék a Lipót-féle kulcs szerint az egész hadi költségvetés terheit, de még bizonyos perczent­­jét a magyar szent korona országai évi jöve­delmének beszállítani tartoznánk egy közös ál­lami pénztárba. Csak azt az absurditást kell elképzelni, hogy ma ezt akarnák ránk erőszakolni s könnyű megfelelni a kérdésre: vájjon nem lángba borulna-e, nem lázadna-e föl még a gondolat ellen is mind egy lábig az egész Magyarország ? És igy volt ez 1680 után jó darabig. Csekély könnyebbséget csak az 1697-diki reformjavaslat ter­vezett, melynek értelmében a szorosan vett Magyar­­ország (a déli vidék kivételével, mely török uralom alatt állott) és Erdély, 42 perczentjét viselték volna a közös hadi kiadásoknak. Sem politikai elnyomás, sem vallási üldözés, sem franczia­ vesztegetés, sem egyesek nagyravágyása, sem magyar heves vér, sem irtózat a német uralom ellen, sem hazaszeretet nem kellett ahhoz, hogy Tököly s a bujdosók követőkre találjanak. Azzal, a­mit ez eljá­rás védelmére föl szoktak hozni, hogy tudniillik az akkor hivó elv szerint a háború összes terheit azon ország szokta viselni, melyen a háború folyik, s ez­zel azt, a­kit koldussá tőnek, nem lehet­ megvigasz­talni. S ott, a­hol az államhatalom, (bár a legjobb czélból tenné is) osztozni akar az alattvalók vagyo­­nán úgy, hogy az oroszlán­részt magának tartja meg, fölbomlik minden társadalmi rend. A ki tud, szembe­száll ; a kinek meg kell adnia magát, tűr és szenved; s a ki már tűrni is gyönge, elvész. Tökölyék szembe­szálltak, a nyugati vidék megadta magát vagy elfutott s lakatlanul hagyta az anyaföldet, mert nem volt rajta annyi, a mennyiből egy kóbor farkas megélhessen. Nem túlzás az, mikor Eszterházy azt kérdi fejedel­métől : vájjon rengetegek és sivatagok királya akar-e lenni ? De menjünk tovább. Még az, hogy a mostani Magyarország fele a XVII. század végén a hadi kiadások 51°/0-át fizette, nem volt az egyedüli financiális sérelem. Hozzájárult ehez még sok más körülmény. Hogy a katonaság ru­házatáért minden katona után 2 irtot vettek a me­gyén havonként, az csekélység. Annál nagyobb suly­­lyal bir azonban a portiók igazságtalan taksálása a Lajtán túl és a Lajtán innen. Míg ugyan­is az örö­kös tartományokban az emberportrót 4 írtjával, a lóportiót 3 írtjával számiták havonként, Magyaror­szágban az előbbit 6 frt — 6 frt 30 krba, az utóbbit 5 frt 30 — 6 frtba számították. Mindjárt látni fog­juk, mi hátránya volt ennek. Az ezredekben, mint említem, a tisztek és a törzshöz tartozó egyének (lelkész, titkár, hadbiró, élelmezőmester stb.) fizetését szintén portrók­ban számíták ki, így például az ezredesnek 62 porcziója járt ki, az alezredesnek 21—23, a kapitányoknak 18—24, saját élelmezésükön fölül. Ez egy ezrednél legalább 500 portióra rúgott s igy (ló- és emberportiót átlag véve) egy negyedével ért föl az ezred összes portióinak. Íme ezt a negyedrészt a porcziókból készpénzben kelle fizetni, mert hiszen mit csinált volna, teszem, az ez­redes egy hónapban 62 véka liszttel, mikor egy vé­kánál többet el nem fogyasztott és igy tovább. S míg az örökös tartományokbeli embernek egy ily porzió megváltása 3—4 írtjába került, a magyar alattvaló 5 frt 30—6 frt 30 frt volt kénytelen adni. A Magyar­­országra­ eső,81,000 havi portréból hát 20,000-nél már 50—60,000 frt volt a különbözet a magyar alattvaló hátrányára s a 8 téli hó alatt ez félmillió frtra rugót) s a »nyári« portréknál legalább még félannyira. S hagyján még ez igazságtalan teher, ha készpénze van az alattvalónak! De épen ez nincs, mert kereskedő, a­ki megvette volna, a­mit isten adott alig-alig akadt. Ki szállított volna járatlan utakon, kurucz, német s török katona lesei között ? A­ki ezt tenni merte, a nagy risikóért méltán kívánt sokat. S igy nem egy, nem két, de négy és több portióra valót ad el az, a ki a frtot készpénzben akart látni s miután az egyes gazda sohasem örömest pocsékolja el, a mije van, erő­szakkal magukra vállalták az ezredek tisztjei az eladást — s igy a 80,000 havi portióból készpénz­ben fizetendő 20,0000 portróért nem ennyit, hanem másik 80,000 portiót kelle elveszteni. Az ilyesmi tette a földnépét koldussá, földönfutóvá. De még ezenfelül is jogtalan előnyben részesül­tek az örökös tartományok, 79,000 havi portiójukba bele volt számítva az osztrák­ földi várőrségeké is, úgymint 2500 portio. A magyarországi várőrségek — a sok végvár — tudvalevőleg legalább 50 annyit tőnek ki. Ezen praesidiumok magyar részének tartása a magyar földre eső 80,000 porczióba nem volt bele­tudva ; ezt Magyarországnak külön kelle fizetnie s mivel a magyarországi kamara erre a legtöbb esetben képtelen volt, az oly fontos intézmény a fizetetten, éhes és rabolni ki-kijáró végbeliek dúlásai miatt valóságos átok jön. Végül még egy igen fontos, nyomós körülmény mutatja, milyen minden képzelmen felül levő mostoha bánásmódban részesült a magyar föld, szemben az örökös tartományokkal. Ugyanis az örökös tartomá­nyok gyűlései adóba a seregtartásra, évenként meg szoktak volt bizonyos summát ajánlani. Ez összegből fizették a rájuk eső portiókat s jutalékaikat egyenest az illető, területeiken levő, ezredhez szállíták ; többet azonban annál, mint a megszavazott összeg, tekintet nélkül a porziók esetleg nagyobb számára, nem adtak. A tartomány­gyűlések által évenként mega­­jánltatni szokott összegek nem sokkal voltak kiseb­bek, mint a porczió systema szerint az örökös tarto­mányokra eső jutalék értéke, de mégis kisebbek vol­tak. 1686-ra pl. megajánlottak az örökös tartomá­nyok összesen 3.700.000 frtot. A rájuk eső por­­cziók érté­ke valami 4 millió forintra rúgott , s a különbözetét a császári kincstárnak kelle fizetni a kamarai jövedelmekből- De hátha felét sem fizették be az összes tartományok a maguk által meg­szavazott összegnek ? Mi történt ekkor ? Newald ki­mutatja, hogy ez az eset rendesen beállott a 80-as években, sőt pl. 1683-ban az örökös tartományok alig egyharmadát fizették meg a rájuk eső adónak , 1684- ben pedig­­a török elleni hadjáratra Magyarorszá­gon — mondja Newald — mely hadjáratnak főczélja volt Alsó-Ausztriát s különösen Bécs városát a tava­lyihoz hasonló irtózatos katasztrófa ismétlődésétől óvni, az oszták rendek s velük Bécs városa egy krajczár adót sem fizettek. Máskor pedig azért, hogy az adót ide­jében és nem mint Linzendorff hanyag gazdálkodása alatt szokott volt történni csak a következő évben fizették, ezért a pontosságukért 6°/0 kamatot vontak le a rájuk eső összegekből. A hiányokat min­dig Lipótnak kellő adósságra vagy segélypénzekből előteremtenie. Magyarországon ellenben egyszerűen kivetették s behajták a portrékat, a­mig volt, a ki valamit tudott adni s mikor aztán a földet a katona végkép kiszívta, az éhező zsoldost az udvari kamara menté meg az éhhaláltól. »A hadsereg nagyobb részét Magyarországnak kell eltartani a végből, hogy az örökös tartományok terhei könnyebbíttessenek« — mondja Velencze kö­vete föntebb idézett levelében. Azt hiszem az általam előadottak ez állást eléggé bebizonyítják. íme ilyenek voltak a XVII. század három utolsó tizedében a magyarországi állapotok: szülői Tököly s előkészítői II. Rákóczy Ferencz fölkelésének. De megnyugvásunkra szolgálhat az a tudat, a­mit az előadottakból meríthetünk, hogy Budának s Ma­gyarországnak a török járom alól való fölszabadítá­sához maga a magyar föld lakossága és pedig túl­nyomóan, aránytalanul legnagyobb részben a magyar vidék járult a legtöbbel! Kevés ehhez képest az a kü­lönben tekintélyes segély, melyet a hatalmas német birodalom nyújtott s kevés az örökös tartományok jutaléka is, annál inkább, mert ez utóbbiak nem is szabadítani segitenek, csak magukat véddelmezték. Gyula Norvégiából, M­a­r a i­s L. a franczia hadsereg 17. lovas ütegének századosa, Mar­a­ve ez Henrik bécsi ügyvéd.* Az ünnepségekre egyre érkeznek az idegenek Franczia, Angol, Svéd-Norvég, Olasz és Németor­szágból, sőt Amerikából is.* Budavár visszavételének 200-ados évfordulója i. é. szept. 2-án csütörtökön d. e. 9 órakor a budavári helyőrségi templomban az ünnepélyes istentisztelet alatt következő zeneművek adatnak elő: Zsasskovszky Endre »Szent István napi miséje. A magánrészeket Farkas Ilona k. a., Bercza Anna asszony, Dalfi Lő­­rincz és Bodor Lajos éneklik. Mellékletek lesznek: 1. »Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga«, régi ének Sz. István királyról. 2. »Angyaloknak nagysá­gos asszonya« 1508. évből. 3. »Oh dicső szép kincs, kiben semmi gyarlóság nincs« régi ének a boldogsá­­gos szűz Máriáról, 1651-ből. 4. »Imádlak Téged el­rejtett Istenség«, Aquinoi sz. Tamás hymnusa 1651. 5. »Üdvöz légy szent test, szűztől ki születtél.« 1651- ből. A régi énekeket vegyes karra átírta Bogisich Mihály prépost-plébános. Az isteni tisztelet végén »Te Deum nagy zene és ének karra. * Figyelmeztetés. Felkéretnek a meghívott urak és hölgyek, hogy 1. meghívójukat mindenkor magukkal hozni s azt a rendezőségnek felmutatni. 2. F. évi szept. hó 1-én d. u. 4 órától fél 5-ig a Vigadó dísztermében gyülekezni. 3. A Vigadónak a Deák Ferencz-utcza felé eső kapuján felmenni és 4. A f. évi szept. hó 2-án a helyőrségi templomban reggel 8 órától ®/49-ig gyülekezni sziveskedjenek. Egyúttal felszólittatnak a rendfentartó bizottság tagjai, hogy 1. f. évi szept. hó 1-én a Vigadó dísztermében 1123 órától ®/44-ig, 2. f. é. szept. hó 2-án a várban s külö­nösen a helyőrségi templomban 11­8 órától 8-ig he­lyeiket mulhatlanul elfoglalni és végre 3. jelvényeiket mindenkor feltűzni sziveskedjenek. A jelvények f. évi szept. hó 1-én d. u. 1/13 órától 8/44-ig a Vigadó elő­csarnokában az utalványok felmutatása vagy az elő­zetes feljegyeztetés igazolása mellett vehetők át. — Melly Béla, a rendfentartó bizottság elnöke: A bolgár események. Az éj folyamán a következő táviratok érkeztek: Konstantinápoly, aug. 31. A »Havas ü­gy­­nökség« jelenti: Hir szerint Sándor fejede­lem, a rend teljes helyreállítása után önként le fog köszönni. Bécs, aug. 31. A »Fremdenblatt« írja: A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« czikke, mely a bolgár kérdésre vonatkozik, a hírlapoknak különféle következtetésekre ad alkalmat. Joggal emelik ki a czikk fejtegeté­sei közül azt, hogy rámutat arra, hogy Szer­bia érdekei Ausztria-Magyarországot köze­lebbről érintik, mint a bulgáriai helyzet. De ha ebből azt következtetnék, hogy Ausz­­t­r­i­a-M­agyar­ország és Oroszország közt tényleg létezik az a többször emlegetett megegyezés az érdek­kör felosz­tását il­l­ető­l­eg a Balkán­félszigeten, e következtetést téves­­nek nyilváníthatjuk. Tirnova, aug. 31. Tegnap este a fejede­lem lakása előtt nagyszerű ovatiót rendeztek. Kitancsev, a kerületi iskolák felügyelője a fejedelemhez beszédet intézett, melyben visz­­szaérkezéséért köszönetet mondva, a lakosság nevében halálbüntetést kért az árulókra. Sándor fejedelem ma szemlét tar­tott a tirnovai helyőrség csapatai fölött és aztán tovább utazott Elenar felé. Hir szerint Gruev őrnagy és Benderev kapitány ma érkeznek ide katonai fedezettel, hogy haditörvényszék elé állíttassanak. Konstantinápoly, aug. 31. Nelidoff egy be­szélgetés alkalmával, melyet Said pasával folytatott, Bulgáriának Oroszország részéről való megszállását kilátásba helyezte, mert Sándor fejedelem visszatérte a polgárháborút és az anarkhiát idézi elő. Nek­dorf még azt is megjegyezte, hogy ha az ellenforradalom miatt csak egyetlen egy orosz alattvalónak is meggörbülne a hajaszála, Oroszország kény­telen lesz interveniálni. Bukarest, aug. 31. A jelenleg Bukarest­ben levő bolgár politikai menekülteknek tud­­tul adatott, hogy ideiglenes lakhelyüket bár­hol választhatják, csak a dunai kerületekben nem. Ez intézkedést azzal indokolják, hogy Románia a vele barátságos viszonyban élő Bulgáriában történt eseményeket illetőleg teljesen semleges magatartást tanúsít Bulgá­riával szemben. Nacsevics bolgár külügyminiszter tegnap este ide érkezett. Páris, aug. 31. A »Journal des Debats«­­nak jelentik Bécsből . A kormánykörökben senki sem hiszi azt a lehetőséget, hogy Sán­dor fejedelem visszatérése a helyzetet újabb bonyodalmakra vezesse. Sándor sem Ausztria- Magyarországtól, sem Németországtól nem kért tanácsot. Ha sikerül neki a rendet fenn­tartani, úgy a sophiai államcsíny csak phan­­tasticus episoddá törpül. Az egész kérdés te­hát oda összpontosul, hogy a rend Bulgáriá­ban fentartassék. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint, daczára a folytonos fegyverkezéseknek, szó sem lehet arról, hogy a porta fegyveres ac­iót kezdene, az bizonyos, hogy a porta tartózkodó magatartást követ. A han­gulat, a Bulgáriában beállt fordulat következtében, aggodalmakra hajló, mert Oroszországgal való com­­plicatióktól tartanak. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« drinápolyi jelentése szerint a porta a kelet­­ruméliai eseményekre való tekintettel intézkedett, hogy Dagulauly Mustafa pasa, hadosztály tábornok, ki Drinápolyban volt, haladéktalanul a ruméliai hatá­ron lévő Mustapha Pasára menjen. Mehemed Ali dan­­dárnokot hét zászlóaljjal szintén oda küldték. Ezen­kívül még további 50 zászlóaljat várnak Konstanti­­polyból. A philippopoli angol főconsulátus a drinápo­lyi angol consulátushoz f. hó 24-től kelt táviratában az utóbbit a ruméliai hadseregnek Sophia felé való elvi­­lásáról értesítette, az utóbbit megkereste, hogy a dri­nápolyi helyi kormánynál hasson oda, hogy a rumé­liai hadsereg elvonulásának semmi akadályt se gör­dítsen útjába. Bécs, aug. 31. (Ered. távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint Gabden effendi és Madj­id pasa ottomán biztosokat, kik Bul­gáriát már elhagyták, tegnapra várták Konstantiná­­polyba. Török hírlapi hírek szerint a porta Driná­polyban egy tartaléksereg felállítását határozta el, melynek parancsnokságát Weissel pasára bíznák. Az utóbbi Drinápolyba készül utazni. Sistov, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése szerint Sándor fejedelem Mi­lán szerb király üdvözlő táviratát csak Sistovban kapta meg. A táviratra, mely a legmelegebb hangon biztosítja a fejedelmet a szerb király barátságáról, Sándor azonnal táviratilag és hasonló szívélyességgel válaszolt. A fejedelemnek tegnap este Tirnovoba kel­lett érkeznie, csütörtökön Philippopolisba, vasárnap pedig Sophiába érkezik, a­hol a Stambulov régensség által alakított és ideiglenesen jóváhagyott kormányon változtatás fog eszközöltetni. A lelkesedés, melylyel a fejedelem bolgár földre való első lépése alkalmával találkozott, jóval hátra marad a mögött, a melylyel Ruszsukban és Gyurgyevoban fogadták. Bukarest, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Bratiano miniszterelnök teg­nap a királyhoz Sinaiába ment. Számos, a Sándor fe­jedelem elleni felkelésben compromittált egyén jön Romániába, s még nincs eldöntve, hogy a román kor­mány micsoda intézkedést fog követni a fölkelőkkel szemben. Berlin, aug. 31. A helyzetet most már nyugod­­tabban ítélik meg. A keleti hatalmak meg fogják várni, hogyan használja föl Sándor fejedelem a hely­zetet. Az orosz interventió veszélyétől a franzensbaci találkozás folytán, úgy látszik, nem kell tartani. A »Nat.-Ztg.« szerint a sophiai katonai forradalom már csütörtökre volt tervezve, de ismeretlen okok mi­att elhalasztatott. Pétervár, aug. 31. A félhivatalos »Novoja Vremja« ezeket írja: Az események gyorsan köve­tik egymást. Ami még tegnap korainak látszott, ma már szükségesség. Battenberg azon szándéka, hogy a párthívei által mesterségesen támasztott újabb zava­rokat kihasználja, Oroszországot radicális rendsza­bályokra kényszeríti. Bulgária occupatiója elkerül­hetetlen. Krakkó, aug. 31. Péter­várról jelentik, hogy a Sándor császár udvaránál lévő katonai párt Bulgária megszállását sürgeti az orosz csapatok által, s állító­lag a czárt a tervnek meg is nyerte. A császár csak a szabadságolt hadügyminiszter hazaérkezését várja, hogy véglegesen határozzon. T­áviratok: Lemberg, aug. 41. Király ő felsége azalatt,míg Lubienben fog tartózkodni, sem küldöttségeket nem fogad, sem magánkihallgatást nem ad. Lemberg, aug. 31. A földmivelődésügyi minisz­ter Peczenizynben és Sloboda-Bungarskában, az ot­tani kőolaj források vállalkozói által szívélyes és fé­nyes fogadtatásban részesült. A miniszter tiszteletére adott lakomán több felköszöntőt mondtak, melyekre válaszolva, kijelenté a miniszter, hogy Galiczia gaz­dasági érdekeit mindenkor gondos figyelemmel kiséri. Franzensbadh, aug. 31. Giers orosz külügymi­niszter a czártól rendeletet kapott, hogy térjen vissza Pétervárra, Daczára, hogy szabadsága csak soká jár le. Még egy ideig fürdőzni akart, és aztán Svájczba szándékozott utazni. Holnap lesz leányának az eskü­vője, s este azonnal Berlinen át Pétervárra tér vissza. Belgrád, aug. 31. Natália királyné tegnap a kisela­ vodai fürdőből visszaérkezett. Berlin, aug. 31. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« írja: A »Mor­ning Post« fölötte tévesen ítéli meg az euró­pai helyzetet, ha a bizonytalanságot és ag­godalmat, melyekről tegnapi czikkében szó van, a bolgár viszonyokban keresi. Minket semmiféle érdek nem fűz Bulgáriához ; az ottani viszonyok bennünket teljesen érintet­lenül hagynak s amiatt egyetlen katonát sem tartanánk fegyverben. Németország a fegyverkezésre Francziaország ál­tal kényszerittetik. A francziák szünte­lenül fokozzák haderejüket. Minden fran­czia lap bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy mily rohamosan növelik a franczia had­erőket, s mily pénzügyi áldozatokat hoznak, hogy a hadsereg harczkészültségét emeljék. Angliában igen jól tudják, hogy Németországnak tekintetét mind­untalan nyugat felé kell irányoz­­n­i­a, ennélfogva ott a fölött sem kellene két­ségben lenni, hogy Közép Európa hely­zetéért egyedül Francziaország fe­lelős. Az, a­ki ezen helyzet és a bolgár vi­szonyok közt okozati összefüggést alkot, el­lentétbe helyezkedik a tényekkel. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Cerr.« jelentése: A legközelebbre egy khinai nagy­követet várnak, a­ki azzal van megbízva, hogy a pá­pai curiával a Pekingben alakítandó pápai nuntia­­tura felállításának módozataira nézve megállapo­dásra jusson. Boroszló, aug. 31. A német katholikusok gyűlé­sén Heeremann a szerzetes­rendeknek, ezek közt a jezsuitáknak is visszahívását viharos tetszés mellett indítványozta. Triest, aug. 31. Tegnap déltől ma délig itt 8 ember betegedett és egy halt meg cho­­lerában. Sajószentpéter, aug. 30. Miklós Gyula királyi tanácsos és országos borászati kormánybiztost meg­rendítő csapás érte. írnok, 20 éves fia, vadászat al­kalmával véletlenül meglőtte magát és 24 órai szen­vedés után Alacskán meghalt. Temetése szeptember 2-án lesz. Magyar árpa igen nagy árakon kelt, más fajta alacsonyabbakon. Zab eladatott: 25,000 mm. magyar, 21,000 mm. cseh- és morvaországi. Magyar zabban csekély volt a kínálat, lajb­an­ inneni termésű zabban nagyobb, minek következtében az árak kissé hanyat­lottak. Tengeriben csekély volt a forgalom, az árak változatlanok. Repczében szintén gyönge volt a forga­lom. Úgyszintén olajpogácsában is csekély kínálat következtében. Utóbbinál az árak emelkedők. Ke­vésbé finom liszt keresett, de csekély a készlet. Szesz­ben nagyobb a forgalom , eladatott mintegy 20,000 hektoliter, szilárd árakon. Határidőüzletben csak ma voltak nagyobb kötések. A búza és tengeri ára a múlt szombati árakhoz képest 10 krral emelkedett ; rozsé változatlan, zabé gyengébb. Közgazdasági táviratok. Bécs, aug. 31. Gabnavásári tudósítás. Forga­lom igen csekély. A búzatulajdonosok magas árakat követeltek, melyeket csak részben adtak meg a vevők. Eladatott körülbelül 80,000 méter mázsa, nagyrészt bánáti, déli vasúti és tiszai búza, eleinte a múlt szom­bati, végül pedig 10 krral magasabb árak mellett. A rozskínálat még csekélyebb volt, mint a búzánál. Az ajánlatok az összes provenientiákra — a pesti és déli vasúti vidékiek kivételével — jóval ma­gasabban tartottak a napi ár fölött és még ezek is oly magas árakat követeltek, hogy az üzlet csak ne­hézkesen fejlődhetett. Eladatott körülbelől 30,000 mm. rozs változatlan árak mellett. Árpa eladatott körülbelől 15,000 métermázsa. Értéktőzsde, BÉCS, aug. 31. (Magyar értékek zárlat­a.) Magy. földteherm. kötv. 104.80 Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—.Erdé­lyi vasutrészv. 188.75 1876. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 120.50. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.— 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 126.75. 4 száz. aranyjáradék 107.60. M. orsz. b.­részv. —. Magy. vasúti kölcsön 153.—. Magy. titelb. részv. 288.50. Alföldi vasút részv. 191.—. Magy. észak-kel. vasút r. 174.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 100.—. Tiszav. vasut-rész. 252 50 Magy lesz. és váltóbank-r. 96.85. Kassa-Oderberg vasut-r. 152.25. 5 száz. papir-járadék 94.—. M. jelz.­hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, aug. 31. (Osztrák értékek zárlat­a.) — Osztrák hitelrész. 278 60. Déli vasutrészvény 111.50. 4 százalékos arany­járadék 118.9. Londoni váltóár 126.35 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 191.90. 1864. sors­jegy. 169.25. 4­2 száz. ezüstjáradék 84 95.1860. sorsjegy 141 25. Török sorsjegy 16.75. Angol-osztrák bank részv. 110.75. Osztrák államvasut részv. 229.10, 20 frankos arany 10­01—, 4­2 száz. papir-járadék 84.50. Osztrák hitelsorsjegy 181.25, Osztrák-magyar bankrészv. 862.— Cs. kir. vert arany 5.95. Német bankváltók 61.80. Elbevölgyi vasút 170.—, Du­­nagőzhajózási t. 388.—, Bécsi bankegyl. 102.75. Az irányzat javul. Bécs, aug. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­­vény 278.30. Osztr. államvasuti —.—. Union-bank —. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany—.------. Déli vasút részvény —.—. Magyar hitelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4°/0 magy.­ar.­­járadék 107.50. Magyar-gal. vasút —. Az irányzat csendes. Frankfurt, aug. 31. (Esti tőzsde.) 4‘2°/o papirjáradék —.—. 4'2°/o ezüstjáradék —. 6°/o magyar aranyjáradék —.—. 5°/o magy. papirjáradék —.—. Osztr.-magy. bankr —.—. Károly Lajos vasút 1. —.—. Erzsébet nyug. vasut részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4­/10/o földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —.—. 5% osztrák papirjáradék —.—. 4°/0 osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 86.40. Osztrák hitelrészv. 223.37. Osztrák államvasut r. 183.62. Déli vasút r. 89.a/a. Magy.-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —.—. M. jelz. b. r. —.—. Irányzat: gyenge. Berlin, aug 31. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 86.40 (=107.38 frt), osztrák hitelrészvény 449.50 (=278.64 frt), osz­trák-magyar államvasut 367.50 (227.88 frt), osztrák déli vasút 181.— (=112.20 frt), Károly­ Lajos vasút 77.25 (= 191.26 frt). Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 62.— frt. Frankfurt, aug. 31. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 224.15 (=279.35 frt), osztrák-magyar államvasut 184.37 (228.62 frt), osztrák déli vasút 89.75 (=112.50 frt). — Át­számítási árfolyam 100 márka vista = 62.— frt Külföldi értéktőzsdék zárlata aug. 31-én. Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 62.— frt. 100 frank vista = 49.95 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (n) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt | Paris Árf. Paritás Árf. JParitás Árf. Paritás 4°/o-oa magyar aranyjárad. 86.60 107.14 UI 86.60 107.14 U —U 5#/o-os „ papírjárad. 76.60 95.28 U 76.50 95.16 K ——.— 4*2«>/o-o8 osztrák „ 68.— 84.66K —- -. — K — 5°/o-os jj ff K. —. — —K —.— —.— 4*2«>/o-ob „ ezü­stjárad. 68.80 85.57 K 69.10 86.96K — 40/o-os „ aranyjárad. 95.25 118.59 K 95.10 118.31K — Magyar keleti vasúti kötv. 80.90 100.51 K —.— —.— —.— —.— 5°/o-08 keleti vasút els. kötv. 103.20 128.17 K —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........449.— 278.33 ü 224.37 279.55 U —.— — Osztrák-magyar bank........ —.— —.— 701.— 871.07 Cl —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 367.— 227.57 ü 184.50 228.85 K —.— —A Délivasut .............................181.­ 112.20 v 89.75 112.50 U -­U Erzsébet osztrák­ ny.vasut . ——.— 195.82 246.61 K ——.— Magyar-gácsországi vasút . —.— —144.12 179.11 K —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. 276.50 —.— ——.— K ——.— Károly­ Lajos vasút............ 77.75 191.87 U 154.12 191.07 C ——.— Kassa-oderbergi vasút .... 62.30 154.43 K —.— —­ .— —.— Román vasúti részvények. —.— —.— O —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek.................196.60 121.87 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra............ 161.50 61.83 161.60 61.82 — II. kibocs. keleti kölcsön.. —.— —.— O —.— —.— —.— —.— Magyar vasúti kölcsön----- —.— —.— K —.— —.— —.— —.— K „ jelzálog-hitelbank. —.— —.— K —.— —.— —.— —.— K „ lesz.-és pénzv.­b. —.— —.— K —.— —.— — —.— 4V10/*-os földhitelint. zálogl —.— —.-- —.— —.— —.— —.— 3°/0*os franczia járadék.... —.— —.— —.— —.— —.— —.— 4V0%-os franczia járadék . ——.— —.— —.— —.— —.— Ottomán bank részvény —.— —.— —.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —— —.— Árutőzsde. Berlin, aug. 11. Terményvásár. (Zárlat.) Búza szept.—okt.-re 156 márk 50 fillér (1­9 frt 68 kr.); november decz.-re 160 márka 25 fillér (1­9 frt 91 kr.). Bors szept.­­októberre 130 márka 25 fillér (= 8 frt 05 kr.); november­­decz.-re 131 márka 75 fillér (= 8 frt 12 kr.). Zab augusz­tusra 116 márka —fillér (= 7 frt 17 kr.); szept.-október 111 márka — fillér (= 6 frt 85 kr.). Repczeolaj szept.-okt.-re 42 márka 60 fillér (= 26 forint 33 kr.); ápril—májusra 44 márka — fillér (= 27 frt 20 kr.). Szesz szeptember-okt. 89 márka 80 fillér (= 24 frt 60 kr.); nov.—deczemberre 40 márka 40 fillér (= 24 frt 96 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 62 frt — krral.

Next