Nemzet, 1886. szeptember (5. évfolyam, 1439-1468. szám)
1886-09-01 / 1439. szám
dalmunkat gazdagítja ama két mű, melynek nyomtatása ma fejeztetett be,’s mély holnap jut a közönség kezére. Mind a kettő már külsejére nézve is diszmó és a magyar nyomdai műipar óriás lendületéről tesz tanúságot. Az egyik, olyan félig hivatalos kiadvány. A Buda és Pest 1687-ben történt visszavívása emlékére rendezendő ünnepélyek előkészítésére. Budapest főváros törvényhatósága által Gerlóczy Károly elnöklete alatt kiküldött bizottság megbízta dr. Károlyi Árpádot, a bécsi üdv. levéltár őrét, legjelesebb történetíróink egyikét, az alkalmi mű elkészítésével. A nagy, közel 500 negyedrétű oldalra terjedő munka megjelenését ma csak jelezzük. Terjedelmesebben még ezután fogjuk méltatni. A kötet »Buda és Pest visszavivása 1686-ban« czímet viseli. Nem emlékszünk meg ez alkalommal tartalombeli előnyeiről. Károlyi Árpád neve csak annak jelessége mellett kereskedik. De nem hagyhatjuk említés nélkül a könyvet díszítő egykorú képek után készített gyönyörű facsimiléket, és a dr. Lampel József által rajzolt szép összehasonlító térképeket és a munkának a Hornyánszky Victor sajtóját dicsérő nyomását. A könyvből egy érdekes részletet mai tárczánk közöl. A másik mű, Knauz Nándor történetírónk jeles tollából ered. Könyvének czíme: »Budavár ostromához.« Valóban méltó ünneplés egy munkálkodásban, gazdag író részéről. Ismeretes dolog, hogy Bécs bevétele után a most már túlnyomólag németek, bajorok sőt svédekből álló hadak feladatokul tűzték Magyarországból a török végleges kiűzetését. Már 1684—85-ben megindul e vállalkozás, s csakugyan Visegrád, Vácz, Pest, majd végül Esztergom egymásután hódolnak meg a császári hadaknak. Ez idő közben a magyarság is megfeszíti minden erejét. Az utolsó század alatt sokat hanyatlott banderiális rendszer újra és ujult erővel lép életbe s ezek között az esztergomi ősi káptalan s az ország első főpapja, az elsők, kik bandériumukat a nádor zászlói alá küldték. Buda visszafoglalása 1686. szept. 2-án már csak úgy volt lehetséges, hogy az itt előre megvolt Esztergomon keresztül egyengetve. Mondanunk sem kell, hogy ily körülmények között az esztergomi káptalan viharos és eseményekben gazdag életet élt. Levéltára tehát e korra nagybecsű adatokat tartalmaz. Knauz valódi történetírói belátással éppen a kellő időben bocsátotta tehát közre e kötetet, hogy pótolja és megmagyarázza az egyéb források alapján írt műveket s hogy különösen újabb adatokat szolgáltasson Buda ostromához is. A negyedrét alakú, 128 lapra terjedő kötet, melyre még vissza fogunk térni, Simor János bíboros prímásunknak van ajánlva, rendkívül díszesen van a Franklin nyomdája által kiállítva. Ára 2 frt 50 kr. * » A történelmi kiállítást tegnap a többek közt meglátogatta Széchenyi Pál gr. kereskedelmi miniszter és Türr István tábornok. Mindkettőt Majáth Béla kalauzolta és több mint egy órán át magyarázgatta a kiállított tárgyakat. A tegnapi napon 1069-en nézték meg a kiállítást és befolyt 198 frt 70 kr. A kiállítás megnyitása óta 17.353 látogatója volt a kiállításnak s eddig befolyt 3.931 frt 50 kr. * A holnap, szept. 1-én tartandó diszülésen KolozsmegyeHamza József állami főszámvevőségi alelnökkel és Halmágyi Sándor budapesti kir. táblai bíróval képviselteti magát. — Zágráb városa két tanácsosát küldi az ünnepélyességekre, u. m. Radovinác és Hudovszky urakat. * Kálnoky gr. külügyminiszter, mivel súlyosabb lábsérülése folytán a szobát kénytelen őrizni, az ünnepségekben részt nem vehet. * Dulánszky Nándor pécsi püspök bejelentette megérkeztét.* A kolozsvári egyetemet a rector fogja képviselni.* Huyn gr. táborszernagy, újabb elhatározása folytán, részt fog venni az ünnepekben. * Mihajlovics zágrábi érsek bejelentette eljövetelét.* A Budavára bevételében résztvettek utódai közül újabban megérkeztek: Nils Bierke gr. Svédországból, Moschke Hermann porosz alezredes, Stiesen Severin, nápolyi franczia consul, de Plagins A. Sándor Olaszországból, Oldenkotthont-, Turócz-, folyam-, Liptó-, Árva-, Nyitra-, Trencsén-, Pozsony-, Sopron-, Vas-, Zala-,Mosony-, Győr-, Veszprém-, Komárom-, Esztergom-, Pest-Pilis- Solt-, Heves-megyékre) ............. 14,903 emberportió, 7,155 lóportió. A bajor sereg tartására adott a magyar föld... 5,900 . Összeg: 54,468 emberportió, 25,961 lóportió. 25,961 Tehát összesen 80,429 havi portió. Ellenben az örökös tartományok fizettek 59,899 emberportiót és 19,305 lóportiót összesen 79,284 porcziót. Tehát 1685-ben a 141,000 porzióból 96,000-et havonként a magyar föld, a maradékot az örökös tartományok népe fizeti. A harminczkét magyar megyén van a hadi kiadások 70°/6-a, akkor, midőn ez a 32 megye Szent István koronája területének alig harmadát képezi, mert a királyi Horvátország e portiók terheitől mentes maradt, Erdély különálló ország volt, a többi részt pedig a török bírta. Ezzel szemben az örökös tartományok mai és akkori területe közt nem nagy a különbség, mert Gallicia helyett az akkor gazdag és nagy (mai porosz és osztrák) Szilézia a Habsburg-ház jogara alatt egyesült s csak a kis Tyrolt, Vorarlberget és Salzburgot kell leszámítanunk. A teher oly abnormisan van elosztva, hogy ezt az 1685-diki szükségletet készakarva mellőzöm jelen combinátióimnál s fordulok az 1686-oi portrók repartitiójához, mely Magyarországra kedvezőbb. Mindenekelőtt a 160.000 havi portió hovafordítását elemezem. Kérdés : miként került a hadsereg tartása oly óriási összegekbe ? Az ezredek törzsének, tisztjeinek fizetése szintén portiókban számíttatott s egy-egy eered összes jutalékának 25 százalékát emésztette föl. A megmaradó 120,000 portióra egyre-másra 50—55,000-nyi embert kell számítanunk, ezekhez 5—10,000 embert a bentelelő német birodalmi csapatokból. 60—65,000 embernél és 20—25,000 lónál havonként elfogyott hát öszszesen, mondjuk 85,000 portió; míg a hátralevő 30—35,000 portiót a csalásokra, sikkasztásokra, az ezredek kisebb szükségleteire, meg arra a körülményre kell leszámítanunk, hogy Lajthán-innen s Lajthán-tól egyaránt a portiók bizonyos perczentje nem volt behajtható. Ha tehát 1686-ban a 160,000 havi portfóból közel 81.000-et vagyis az összeg 50—51 százalékát fizette 38 megye, azaz Szent István koronája területéből az a rész, mely megmarad, ha Erdélyt, a horvátslavon földet, a volt határőrvidékeket, Baranya-, Tolna-, Somogy-, Fejér-, Bács-Bodrog-, Temes-, Torontál-, Krassó-, Szörény-, Arad-, Békés-, Csanád- és Csongrád megyéket leszámítjuk , csak egy pillantást kell vetnünk a földabroszra s látjuk, hogy a magyar birodalom kissebb fele fizetett annyit, mint a mainál csak valamicskével kisebb örökös tartományi terület. Ha ezt a kulcsot Lipót-féle adókulcsnak nevezem, e kulcs szerint ma, a mai területet véve alapul, nekünk a közös hadi kiadásokhoz 75 százalékkal kellene járulnunk. Ha e különbséget az akkori népesség s a mai közt számítom, úgy a Lipót-féle adókulcs szerint a magyar terület ma legalább 95 százalékkal járulna a közös hadügyi kiadásokhoz s igy az osztrák tartományoknak a teher 5 százaléka jutna. Végre, ha a mai nemzeti vagyont, jövedelemképességet is számításba veszem a többi két tényező mellé s úgy állítom össze a mai és akkori állapotokat s azt kérdem, hogy ha 1686-ban az a 38 megye azzal a népességével s vagyoni viszonyaival — az összes hadi terhek 51 százalékát viselte, mi esnék a Lipót-féle kulcs szerint a mai Magyarországra a hadi budget kiadásaiból ? azt kell válaszolnom, hogy nem csak mi magyarok, viselnék a Lipót-féle kulcs szerint az egész hadi költségvetés terheit, de még bizonyos perczentjét a magyar szent korona országai évi jövedelmének beszállítani tartoznánk egy közös állami pénztárba. Csak azt az absurditást kell elképzelni, hogy ma ezt akarnák ránk erőszakolni s könnyű megfelelni a kérdésre: vájjon nem lángba borulna-e, nem lázadna-e föl még a gondolat ellen is mind egy lábig az egész Magyarország ? És igy volt ez 1680 után jó darabig. Csekély könnyebbséget csak az 1697-diki reformjavaslat tervezett, melynek értelmében a szorosan vett Magyarország (a déli vidék kivételével, mely török uralom alatt állott) és Erdély, 42 perczentjét viselték volna a közös hadi kiadásoknak. Sem politikai elnyomás, sem vallási üldözés, sem franczia vesztegetés, sem egyesek nagyravágyása, sem magyar heves vér, sem irtózat a német uralom ellen, sem hazaszeretet nem kellett ahhoz, hogy Tököly s a bujdosók követőkre találjanak. Azzal, amit ez eljárás védelmére föl szoktak hozni, hogy tudniillik az akkor hivó elv szerint a háború összes terheit azon ország szokta viselni, melyen a háború folyik, s ezzel azt, akit koldussá tőnek, nem lehet megvigasztalni. S ott, ahol az államhatalom, (bár a legjobb czélból tenné is) osztozni akar az alattvalók vagyonán úgy, hogy az oroszlánrészt magának tartja meg, fölbomlik minden társadalmi rend. A ki tud, szembeszáll ; a kinek meg kell adnia magát, tűr és szenved; s a ki már tűrni is gyönge, elvész. Tökölyék szembeszálltak, a nyugati vidék megadta magát vagy elfutott s lakatlanul hagyta az anyaföldet, mert nem volt rajta annyi, a mennyiből egy kóbor farkas megélhessen. Nem túlzás az, mikor Eszterházy azt kérdi fejedelmétől : vájjon rengetegek és sivatagok királya akar-e lenni ? De menjünk tovább. Még az, hogy a mostani Magyarország fele a XVII. század végén a hadi kiadások 51°/0-át fizette, nem volt az egyedüli financiális sérelem. Hozzájárult ehez még sok más körülmény. Hogy a katonaság ruházatáért minden katona után 2 irtot vettek a megyén havonként, az csekélység. Annál nagyobb sulylyal bir azonban a portiók igazságtalan taksálása a Lajtán túl és a Lajtán innen. Míg ugyanis az örökös tartományokban az emberportrót 4 írtjával, a lóportiót 3 írtjával számiták havonként, Magyarországban az előbbit 6 frt — 6 frt 30 krba, az utóbbit 5 frt 30 — 6 frtba számították. Mindjárt látni fogjuk, mi hátránya volt ennek. Az ezredekben, mint említem, a tisztek és a törzshöz tartozó egyének (lelkész, titkár, hadbiró, élelmezőmester stb.) fizetését szintén portrókban számíták ki, így például az ezredesnek 62 porcziója járt ki, az alezredesnek 21—23, a kapitányoknak 18—24, saját élelmezésükön fölül. Ez egy ezrednél legalább 500 portióra rúgott s igy (ló- és emberportiót átlag véve) egy negyedével ért föl az ezred összes portióinak. Íme ezt a negyedrészt a porcziókból készpénzben kelle fizetni, mert hiszen mit csinált volna, teszem, az ezredes egy hónapban 62 véka liszttel, mikor egy vékánál többet el nem fogyasztott és igy tovább. S míg az örökös tartományokbeli embernek egy ily porzió megváltása 3—4 írtjába került, a magyar alattvaló 5 frt 30—6 frt 30 frt volt kénytelen adni. A Magyarországra eső,81,000 havi portréból hát 20,000-nél már 50—60,000 frt volt a különbözet a magyar alattvaló hátrányára s a 8 téli hó alatt ez félmillió frtra rugót) s a »nyári« portréknál legalább még félannyira. S hagyján még ez igazságtalan teher, ha készpénze van az alattvalónak! De épen ez nincs, mert kereskedő, aki megvette volna, amit isten adott alig-alig akadt. Ki szállított volna járatlan utakon, kurucz, német s török katona lesei között ? Aki ezt tenni merte, a nagy risikóért méltán kívánt sokat. S igy nem egy, nem két, de négy és több portióra valót ad el az, a ki a frtot készpénzben akart látni s miután az egyes gazda sohasem örömest pocsékolja el, a mije van, erőszakkal magukra vállalták az ezredek tisztjei az eladást — s igy a 80,000 havi portióból készpénzben fizetendő 20,0000 portróért nem ennyit, hanem másik 80,000 portiót kelle elveszteni. Az ilyesmi tette a földnépét koldussá, földönfutóvá. De még ezenfelül is jogtalan előnyben részesültek az örökös tartományok, 79,000 havi portiójukba bele volt számítva az osztrák földi várőrségeké is, úgymint 2500 portio. A magyarországi várőrségek — a sok végvár — tudvalevőleg legalább 50 annyit tőnek ki. Ezen praesidiumok magyar részének tartása a magyar földre eső 80,000 porczióba nem volt beletudva ; ezt Magyarországnak külön kelle fizetnie s mivel a magyarországi kamara erre a legtöbb esetben képtelen volt, az oly fontos intézmény a fizetetten, éhes és rabolni ki-kijáró végbeliek dúlásai miatt valóságos átok jön. Végül még egy igen fontos, nyomós körülmény mutatja, milyen minden képzelmen felül levő mostoha bánásmódban részesült a magyar föld, szemben az örökös tartományokkal. Ugyanis az örökös tartományok gyűlései adóba a seregtartásra, évenként meg szoktak volt bizonyos summát ajánlani. Ez összegből fizették a rájuk eső portiókat s jutalékaikat egyenest az illető, területeiken levő, ezredhez szállíták ; többet azonban annál, mint a megszavazott összeg, tekintet nélkül a porziók esetleg nagyobb számára, nem adtak. A tartománygyűlések által évenként megajánltatni szokott összegek nem sokkal voltak kisebbek, mint a porczió systema szerint az örökös tartományokra eső jutalék értéke, de mégis kisebbek voltak. 1686-ra pl. megajánlottak az örökös tartományok összesen 3.700.000 frtot. A rájuk eső porcziók értéke valami 4 millió forintra rúgott , s a különbözetét a császári kincstárnak kelle fizetni a kamarai jövedelmekből- De hátha felét sem fizették be az összes tartományok a maguk által megszavazott összegnek ? Mi történt ekkor ? Newald kimutatja, hogy ez az eset rendesen beállott a 80-as években, sőt pl. 1683-ban az örökös tartományok alig egyharmadát fizették meg a rájuk eső adónak , 1684- ben pediga török elleni hadjáratra Magyarországon — mondja Newald — mely hadjáratnak főczélja volt Alsó-Ausztriát s különösen Bécs városát a tavalyihoz hasonló irtózatos katasztrófa ismétlődésétől óvni, az oszták rendek s velük Bécs városa egy krajczár adót sem fizettek. Máskor pedig azért, hogy az adót idejében és nem mint Linzendorff hanyag gazdálkodása alatt szokott volt történni csak a következő évben fizették, ezért a pontosságukért 6°/0 kamatot vontak le a rájuk eső összegekből. A hiányokat mindig Lipótnak kellő adósságra vagy segélypénzekből előteremtenie. Magyarországon ellenben egyszerűen kivetették s behajták a portrékat, amig volt, a ki valamit tudott adni s mikor aztán a földet a katona végkép kiszívta, az éhező zsoldost az udvari kamara menté meg az éhhaláltól. »A hadsereg nagyobb részét Magyarországnak kell eltartani a végből, hogy az örökös tartományok terhei könnyebbíttessenek« — mondja Velencze követe föntebb idézett levelében. Azt hiszem az általam előadottak ez állást eléggé bebizonyítják. íme ilyenek voltak a XVII. század három utolsó tizedében a magyarországi állapotok: szülői Tököly s előkészítői II. Rákóczy Ferencz fölkelésének. De megnyugvásunkra szolgálhat az a tudat, amit az előadottakból meríthetünk, hogy Budának s Magyarországnak a török járom alól való fölszabadításához maga a magyar föld lakossága és pedig túlnyomóan, aránytalanul legnagyobb részben a magyar vidék járult a legtöbbel! Kevés ehhez képest az a különben tekintélyes segély, melyet a hatalmas német birodalom nyújtott s kevés az örökös tartományok jutaléka is, annál inkább, mert ez utóbbiak nem is szabadítani segitenek, csak magukat véddelmezték. Gyula Norvégiából, Mar a is L. a franczia hadsereg 17. lovas ütegének századosa, Marave ez Henrik bécsi ügyvéd.* Az ünnepségekre egyre érkeznek az idegenek Franczia, Angol, Svéd-Norvég, Olasz és Németországból, sőt Amerikából is.* Budavár visszavételének 200-ados évfordulója i. é. szept. 2-án csütörtökön d. e. 9 órakor a budavári helyőrségi templomban az ünnepélyes istentisztelet alatt következő zeneművek adatnak elő: Zsasskovszky Endre »Szent István napi miséje. A magánrészeket Farkas Ilona k. a., Bercza Anna asszony, Dalfi Lőrincz és Bodor Lajos éneklik. Mellékletek lesznek: 1. »Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga«, régi ének Sz. István királyról. 2. »Angyaloknak nagyságos asszonya« 1508. évből. 3. »Oh dicső szép kincs, kiben semmi gyarlóság nincs« régi ének a boldogságos szűz Máriáról, 1651-ből. 4. »Imádlak Téged elrejtett Istenség«, Aquinoi sz. Tamás hymnusa 1651. 5. »Üdvöz légy szent test, szűztől ki születtél.« 1651- ből. A régi énekeket vegyes karra átírta Bogisich Mihály prépost-plébános. Az isteni tisztelet végén »Te Deum nagy zene és ének karra. * Figyelmeztetés. Felkéretnek a meghívott urak és hölgyek, hogy 1. meghívójukat mindenkor magukkal hozni s azt a rendezőségnek felmutatni. 2. F. évi szept. hó 1-én d. u. 4 órától fél 5-ig a Vigadó dísztermében gyülekezni. 3. A Vigadónak a Deák Ferencz-utcza felé eső kapuján felmenni és 4. A f. évi szept. hó 2-án a helyőrségi templomban reggel 8 órától ®/49-ig gyülekezni sziveskedjenek. Egyúttal felszólittatnak a rendfentartó bizottság tagjai, hogy 1. f. évi szept. hó 1-én a Vigadó dísztermében 1123 órától ®/44-ig, 2. f. é. szept. hó 2-án a várban s különösen a helyőrségi templomban 118 órától 8-ig helyeiket mulhatlanul elfoglalni és végre 3. jelvényeiket mindenkor feltűzni sziveskedjenek. A jelvények f. évi szept. hó 1-én d. u. 1/13 órától 8/44-ig a Vigadó előcsarnokában az utalványok felmutatása vagy az előzetes feljegyeztetés igazolása mellett vehetők át. — Melly Béla, a rendfentartó bizottság elnöke: A bolgár események. Az éj folyamán a következő táviratok érkeztek: Konstantinápoly, aug. 31. A »Havas ügynökség« jelenti: Hir szerint Sándor fejedelem, a rend teljes helyreállítása után önként le fog köszönni. Bécs, aug. 31. A »Fremdenblatt« írja: A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« czikke, mely a bolgár kérdésre vonatkozik, a hírlapoknak különféle következtetésekre ad alkalmat. Joggal emelik ki a czikk fejtegetései közül azt, hogy rámutat arra, hogy Szerbia érdekei Ausztria-Magyarországot közelebbről érintik, mint a bulgáriai helyzet. De ha ebből azt következtetnék, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország közt tényleg létezik az a többször emlegetett megegyezés az érdekkör felosztását illetőleg a Balkánfélszigeten, e következtetést tévesnek nyilváníthatjuk. Tirnova, aug. 31. Tegnap este a fejedelem lakása előtt nagyszerű ovatiót rendeztek. Kitancsev, a kerületi iskolák felügyelője a fejedelemhez beszédet intézett, melyben viszszaérkezéséért köszönetet mondva, a lakosság nevében halálbüntetést kért az árulókra. Sándor fejedelem ma szemlét tartott a tirnovai helyőrség csapatai fölött és aztán tovább utazott Elenar felé. Hir szerint Gruev őrnagy és Benderev kapitány ma érkeznek ide katonai fedezettel, hogy haditörvényszék elé állíttassanak. Konstantinápoly, aug. 31. Nelidoff egy beszélgetés alkalmával, melyet Said pasával folytatott, Bulgáriának Oroszország részéről való megszállását kilátásba helyezte, mert Sándor fejedelem visszatérte a polgárháborút és az anarkhiát idézi elő. Nekdorf még azt is megjegyezte, hogy ha az ellenforradalom miatt csak egyetlen egy orosz alattvalónak is meggörbülne a hajaszála, Oroszország kénytelen lesz interveniálni. Bukarest, aug. 31. A jelenleg Bukarestben levő bolgár politikai menekülteknek tudtul adatott, hogy ideiglenes lakhelyüket bárhol választhatják, csak a dunai kerületekben nem. Ez intézkedést azzal indokolják, hogy Románia a vele barátságos viszonyban élő Bulgáriában történt eseményeket illetőleg teljesen semleges magatartást tanúsít Bulgáriával szemben. Nacsevics bolgár külügyminiszter tegnap este ide érkezett. Páris, aug. 31. A »Journal des Debats«nak jelentik Bécsből . A kormánykörökben senki sem hiszi azt a lehetőséget, hogy Sándor fejedelem visszatérése a helyzetet újabb bonyodalmakra vezesse. Sándor sem Ausztria- Magyarországtól, sem Németországtól nem kért tanácsot. Ha sikerül neki a rendet fenntartani, úgy a sophiai államcsíny csak phantasticus episoddá törpül. Az egész kérdés tehát oda összpontosul, hogy a rend Bulgáriában fentartassék. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint, daczára a folytonos fegyverkezéseknek, szó sem lehet arról, hogy a porta fegyveres aciót kezdene, az bizonyos, hogy a porta tartózkodó magatartást követ. A hangulat, a Bulgáriában beállt fordulat következtében, aggodalmakra hajló, mert Oroszországgal való complicatióktól tartanak. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« drinápolyi jelentése szerint a porta a keletruméliai eseményekre való tekintettel intézkedett, hogy Dagulauly Mustafa pasa, hadosztály tábornok, ki Drinápolyban volt, haladéktalanul a ruméliai határon lévő Mustapha Pasára menjen. Mehemed Ali dandárnokot hét zászlóaljjal szintén oda küldték. Ezenkívül még további 50 zászlóaljat várnak Konstantipolyból. A philippopoli angol főconsulátus a drinápolyi angol consulátushoz f. hó 24-től kelt táviratában az utóbbit a ruméliai hadseregnek Sophia felé való elvilásáról értesítette, az utóbbit megkereste, hogy a drinápolyi helyi kormánynál hasson oda, hogy a ruméliai hadsereg elvonulásának semmi akadályt se gördítsen útjába. Bécs, aug. 31. (Ered. távirat.) A »Pol. Corr.« konstantinápolyi jelentése szerint Gabden effendi és Madjid pasa ottomán biztosokat, kik Bulgáriát már elhagyták, tegnapra várták Konstantinápolyba. Török hírlapi hírek szerint a porta Drinápolyban egy tartaléksereg felállítását határozta el, melynek parancsnokságát Weissel pasára bíznák. Az utóbbi Drinápolyba készül utazni. Sistov, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése szerint Sándor fejedelem Milán szerb király üdvözlő táviratát csak Sistovban kapta meg. A táviratra, mely a legmelegebb hangon biztosítja a fejedelmet a szerb király barátságáról, Sándor azonnal táviratilag és hasonló szívélyességgel válaszolt. A fejedelemnek tegnap este Tirnovoba kellett érkeznie, csütörtökön Philippopolisba, vasárnap pedig Sophiába érkezik, ahol a Stambulov régensség által alakított és ideiglenesen jóváhagyott kormányon változtatás fog eszközöltetni. A lelkesedés, melylyel a fejedelem bolgár földre való első lépése alkalmával találkozott, jóval hátra marad a mögött, a melylyel Ruszsukban és Gyurgyevoban fogadták. Bukarest, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« jelentése: Bratiano miniszterelnök tegnap a királyhoz Sinaiába ment. Számos, a Sándor fejedelem elleni felkelésben compromittált egyén jön Romániába, s még nincs eldöntve, hogy a román kormány micsoda intézkedést fog követni a fölkelőkkel szemben. Berlin, aug. 31. A helyzetet most már nyugodtabban ítélik meg. A keleti hatalmak meg fogják várni, hogyan használja föl Sándor fejedelem a helyzetet. Az orosz interventió veszélyétől a franzensbaci találkozás folytán, úgy látszik, nem kell tartani. A »Nat.-Ztg.« szerint a sophiai katonai forradalom már csütörtökre volt tervezve, de ismeretlen okok miatt elhalasztatott. Pétervár, aug. 31. A félhivatalos »Novoja Vremja« ezeket írja: Az események gyorsan követik egymást. Ami még tegnap korainak látszott, ma már szükségesség. Battenberg azon szándéka, hogy a párthívei által mesterségesen támasztott újabb zavarokat kihasználja, Oroszországot radicális rendszabályokra kényszeríti. Bulgária occupatiója elkerülhetetlen. Krakkó, aug. 31. Pétervárról jelentik, hogy a Sándor császár udvaránál lévő katonai párt Bulgária megszállását sürgeti az orosz csapatok által, s állítólag a czárt a tervnek meg is nyerte. A császár csak a szabadságolt hadügyminiszter hazaérkezését várja, hogy véglegesen határozzon. Táviratok: Lemberg, aug. 41. Király ő felsége azalatt,míg Lubienben fog tartózkodni, sem küldöttségeket nem fogad, sem magánkihallgatást nem ad. Lemberg, aug. 31. A földmivelődésügyi miniszter Peczenizynben és Sloboda-Bungarskában, az ottani kőolaj források vállalkozói által szívélyes és fényes fogadtatásban részesült. A miniszter tiszteletére adott lakomán több felköszöntőt mondtak, melyekre válaszolva, kijelenté a miniszter, hogy Galiczia gazdasági érdekeit mindenkor gondos figyelemmel kiséri. Franzensbadh, aug. 31. Giers orosz külügyminiszter a czártól rendeletet kapott, hogy térjen vissza Pétervárra, Daczára, hogy szabadsága csak soká jár le. Még egy ideig fürdőzni akart, és aztán Svájczba szándékozott utazni. Holnap lesz leányának az esküvője, s este azonnal Berlinen át Pétervárra tér vissza. Belgrád, aug. 31. Natália királyné tegnap a kisela vodai fürdőből visszaérkezett. Berlin, aug. 31. A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« írja: A »Morning Post« fölötte tévesen ítéli meg az európai helyzetet, ha a bizonytalanságot és aggodalmat, melyekről tegnapi czikkében szó van, a bolgár viszonyokban keresi. Minket semmiféle érdek nem fűz Bulgáriához ; az ottani viszonyok bennünket teljesen érintetlenül hagynak s amiatt egyetlen katonát sem tartanánk fegyverben. Németország a fegyverkezésre Francziaország által kényszerittetik. A francziák szüntelenül fokozzák haderejüket. Minden franczia lap bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy mily rohamosan növelik a franczia haderőket, s mily pénzügyi áldozatokat hoznak, hogy a hadsereg harczkészültségét emeljék. Angliában igen jól tudják, hogy Németországnak tekintetét minduntalan nyugat felé kell irányoznia, ennélfogva ott a fölött sem kellene kétségben lenni, hogy Közép Európa helyzetéért egyedül Francziaország felelős. Az, aki ezen helyzet és a bolgár viszonyok közt okozati összefüggést alkot, ellentétbe helyezkedik a tényekkel. Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) A »Pol. Cerr.« jelentése: A legközelebbre egy khinai nagykövetet várnak, aki azzal van megbízva, hogy a pápai curiával a Pekingben alakítandó pápai nuntiatura felállításának módozataira nézve megállapodásra jusson. Boroszló, aug. 31. A német katholikusok gyűlésén Heeremann a szerzetesrendeknek, ezek közt a jezsuitáknak is visszahívását viharos tetszés mellett indítványozta. Triest, aug. 31. Tegnap déltől ma délig itt 8 ember betegedett és egy halt meg cholerában. Sajószentpéter, aug. 30. Miklós Gyula királyi tanácsos és országos borászati kormánybiztost megrendítő csapás érte. írnok, 20 éves fia, vadászat alkalmával véletlenül meglőtte magát és 24 órai szenvedés után Alacskán meghalt. Temetése szeptember 2-án lesz. Magyar árpa igen nagy árakon kelt, más fajta alacsonyabbakon. Zab eladatott: 25,000 mm. magyar, 21,000 mm. cseh- és morvaországi. Magyar zabban csekély volt a kínálat, lajban inneni termésű zabban nagyobb, minek következtében az árak kissé hanyatlottak. Tengeriben csekély volt a forgalom, az árak változatlanok. Repczében szintén gyönge volt a forgalom. Úgyszintén olajpogácsában is csekély kínálat következtében. Utóbbinál az árak emelkedők. Kevésbé finom liszt keresett, de csekély a készlet. Szeszben nagyobb a forgalom , eladatott mintegy 20,000 hektoliter, szilárd árakon. Határidőüzletben csak ma voltak nagyobb kötések. A búza és tengeri ára a múlt szombati árakhoz képest 10 krral emelkedett ; rozsé változatlan, zabé gyengébb. Közgazdasági táviratok. Bécs, aug. 31. Gabnavásári tudósítás. Forgalom igen csekély. A búzatulajdonosok magas árakat követeltek, melyeket csak részben adtak meg a vevők. Eladatott körülbelül 80,000 méter mázsa, nagyrészt bánáti, déli vasúti és tiszai búza, eleinte a múlt szombati, végül pedig 10 krral magasabb árak mellett. A rozskínálat még csekélyebb volt, mint a búzánál. Az ajánlatok az összes provenientiákra — a pesti és déli vasúti vidékiek kivételével — jóval magasabban tartottak a napi ár fölött és még ezek is oly magas árakat követeltek, hogy az üzlet csak nehézkesen fejlődhetett. Eladatott körülbelől 30,000 mm. rozs változatlan árak mellett. Árpa eladatott körülbelől 15,000 métermázsa. Értéktőzsde, BÉCS, aug. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 104.80 Erdélyi földteherm. kötv. 105.—. 5 és fél száz. magy. földhit. int. zálogl. —.—.Erdélyi vasutrészv. 188.75 1876. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 120.50. Szőlődézsmaválts. kötv. 100.— 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 126.75. 4 száz. aranyjáradék 107.60. M. orsz. b.részv. —. Magy. vasúti kölcsön 153.—. Magy. titelb. részv. 288.50. Alföldi vasút részv. 191.—. Magy. észak-kel. vasút r. 174.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 100.—. Tiszav. vasut-rész. 252 50 Magy lesz. és váltóbank-r. 96.85. Kassa-Oderberg vasut-r. 152.25. 5 száz. papir-járadék 94.—. M. jelz.hitelb.-részvény —.—. Adria m. teng. gözh. részv. —.— Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bécs, aug. 31. (Osztrák értékek zárlata.) — Osztrák hitelrész. 278 60. Déli vasutrészvény 111.50. 4 százalékos aranyjáradék 118.9. Londoni váltóár 126.35 Károly Lajos vasut-részvénytársaság 191.90. 1864. sorsjegy. 169.25. 42 száz. ezüstjáradék 84 95.1860. sorsjegy 141 25. Török sorsjegy 16.75. Angol-osztrák bank részv. 110.75. Osztrák államvasut részv. 229.10, 20 frankos arany 1001—, 42 száz. papir-járadék 84.50. Osztrák hitelsorsjegy 181.25, Osztrák-magyar bankrészv. 862.— Cs. kir. vert arany 5.95. Német bankváltók 61.80. Elbevölgyi vasút 170.—, Dunagőzhajózási t. 388.—, Bécsi bankegyl. 102.75. Az irányzat javul. Bécs, aug. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 278.30. Osztr. államvasuti —.—. Union-bank —. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany—.------. Déli vasút részvény —.—. Magyar hitelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy —.—. 4°/0 magy.ar.járadék 107.50. Magyar-gal. vasút —. Az irányzat csendes. Frankfurt, aug. 31. (Esti tőzsde.) 4‘2°/o papirjáradék —.—. 4'2°/o ezüstjáradék —. 6°/o magyar aranyjáradék —.—. 5°/o magy. papirjáradék —.—. Osztr.-magy. bankr —.—. Károly Lajos vasút 1. —.—. Erzsébet nyug. vasut részv. —.—. Tiszai vasút els. kötv. —.—. 4/10/o földhitel zálogl. —.—. Magy. hitelr. —.—. M. orsz. bankr. —.—. 5% osztrák papirjáradék —.—. 4°/0 osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék 86.40. Osztrák hitelrészv. 223.37. Osztrák államvasut r. 183.62. Déli vasút r. 89.a/a. Magy.-Gácsor. vasút r. —.—. Bécsi váltóár —.—. M. lesz. és pénzváltó bank r. —.—. M. jelz. b. r. —.—. Irányzat: gyenge. Berlin, aug 31. (Utótőzsde.) Magyar aranyjáradék 86.40 (=107.38 frt), osztrák hitelrészvény 449.50 (=278.64 frt), osztrák-magyar államvasut 367.50 (227.88 frt), osztrák déli vasút 181.— (=112.20 frt), Károly Lajos vasút 77.25 (= 191.26 frt). Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 62.— frt. Frankfurt, aug. 31. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 224.15 (=279.35 frt), osztrák-magyar államvasut 184.37 (228.62 frt), osztrák déli vasút 89.75 (=112.50 frt). — Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 62.— frt Külföldi értéktőzsdék zárlata aug. 31-én. Átszámítási árfolyam 100 márka vista = 62.— frt. 100 frank vista = 49.95 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (n) értendő, költségek nélkül. — A 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt | Paris Árf. Paritás Árf. JParitás Árf. Paritás 4°/o-oa magyar aranyjárad. 86.60 107.14 UI 86.60 107.14 U —U 5#/o-os „ papírjárad. 76.60 95.28 U 76.50 95.16 K ——.— 4*2«>/o-o8 osztrák „ 68.— 84.66K —- -. — K — 5°/o-os jj ff K. —. — —K —.— —.— 4*2«>/o-ob „ ezüstjárad. 68.80 85.57 K 69.10 86.96K — 40/o-os „ aranyjárad. 95.25 118.59 K 95.10 118.31K — Magyar keleti vasúti kötv. 80.90 100.51 K —.— —.— —.— —.— 5°/o-08 keleti vasút els. kötv. 103.20 128.17 K —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........449.— 278.33 ü 224.37 279.55 U —.— — Osztrák-magyar bank........ —.— —.— 701.— 871.07 Cl —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 367.— 227.57 ü 184.50 228.85 K —.— —A Délivasut .............................181. 112.20 v 89.75 112.50 U -U Erzsébet osztrák ny.vasut . ——.— 195.82 246.61 K ——.— Magyar-gácsországi vasút . —.— —144.12 179.11 K —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. 276.50 —.— ——.— K ——.— Károly Lajos vasút............ 77.75 191.87 U 154.12 191.07 C ——.— Kassa-oderbergi vasút .... 62.30 154.43 K —.— — .— —.— Román vasúti részvények. —.— —.— O —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegyek.................196.60 121.87 —.— —.— —.— —.— Váltó bécsi piaczra............ 161.50 61.83 161.60 61.82 — II. kibocs. keleti kölcsön.. —.— —.— O —.— —.— —.— —.— Magyar vasúti kölcsön----- —.— —.— K —.— —.— —.— —.— K „ jelzálog-hitelbank. —.— —.— K —.— —.— —.— —.— K „ lesz.-és pénzv.b. —.— —.— K —.— —.— — —.— 4V10/*-os földhitelint. zálogl —.— —.-- —.— —.— —.— —.— 3°/0*os franczia járadék.... —.— —.— —.— —.— —.— —.— 4V0%-os franczia járadék . ——.— —.— —.— —.— —.— Ottomán bank részvény —.— —.— —.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —— —.— Árutőzsde. Berlin, aug. 11. Terményvásár. (Zárlat.) Búza szept.—okt.-re 156 márk 50 fillér (19 frt 68 kr.); november decz.-re 160 márka 25 fillér (19 frt 91 kr.). Bors szept.októberre 130 márka 25 fillér (= 8 frt 05 kr.); novemberdecz.-re 131 márka 75 fillér (= 8 frt 12 kr.). Zab augusztusra 116 márka —fillér (= 7 frt 17 kr.); szept.-október 111 márka — fillér (= 6 frt 85 kr.). Repczeolaj szept.-okt.-re 42 márka 60 fillér (= 26 forint 33 kr.); ápril—májusra 44 márka — fillér (= 27 frt 20 kr.). Szesz szeptember-okt. 89 márka 80 fillér (= 24 frt 60 kr.); nov.—deczemberre 40 márka 40 fillér (= 24 frt 96 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 62 frt — krral.