Nemzet, 1887. szeptember (6. évfolyam, 1797-1826. szám)
1887-09-01 / 1797. szám
kólás tanfolyam elvégzése után három évi gyakornok-ságot, aztán két évi segédi működést kell felmutatni, hogy a jelölt az egyetemen a kétéves gyógyszerészi tanfolyamra bocsáttassék. Végül még megemlítem a néptanítói pályát, melyre négy gymnasiumi osztály végzése az előfeltétel (vagy felvételi vizsgálat) A tanfolyam négy év, melynek lejártával n. n. tanképesítő vizsgálat teendő. A pályára előkészülő, többnyire szegény sorsú ifjak, ha kitűnők, többrendbeli ösztöndíjra vagy beneficiumra tehetnek szert az állami tanítónevelőintézetekben. A néptanítói állás is sok nemes lelkesedést, nagy fokú béketűrést és önmegtagadást kíván. E pálya emberéről is elmondhatni, mint az iramszarvasról, hogy igát húz és mégis mohát eszik. . .. A papi pálya kivételével elősoroltam azokat a pályákat, melyek fiaink előtt nyitva állanak. Befejezésül csak egy pár megjegyzést csatolok a mondottakhoz. Pályaválasztás alkalmával a szülők és ifjak tegyenek félre minden álszemérmet, nevetséges hiúságot és gyanús ambitiót. Se az atyák ne akarják feljebb tolni, más pályára erőszakolni fiaikat, mint a minőt tehetségük megbír, se pedig a fiúk ne érezzék magukat megalázva azzal, ha atyjuk pályáját folytatják. Az, hogy a fiú talán atyjánál tanultabb, e részben, nem mentség, mert mentől tanultabb valaki, annál derekabb ember válhatik belőle bármely pályán. Aztán nincs az a pálya, ha még egyszer oly szerény is, hogy a magas műveltség ártalmára válnék. Elmúlt az az idő, midőn csak a tudományos pályák voltak a liberálisok; ma minden pályát liberálissá tesz az alapos műveltség és fenkölt gondolkodás. A gyakorlati pályák sok fajtája épen megfelel a tehetségek sokféleségének. Ha a gymnasiumokba tóduló ifjúság jelentékeny része gyakorlati pályákat (katonaság, kereskedelem, ipar stb.) választ, azzal hármat érünk el: egyfelől egy pálya sem lesz túltömött, s ekként helyreáll köztük az egyensúly, másfelől pedig a tehetségek is inkább megtalálják a nekik való munkatért, s végül a társadalom is megmenekszik a kaputos proletároktól, s a pályatévesztettek elégedetlen hadától. FELMÉRI LAJOS: BELFÖLE. Budapest, aug. 31. (A közös budget.) Pécsben az utóbbi napokban, Kálnoky gr. elnöklete alatt közös miniszteri értekezletek voltak, melyek czélja a közös költségvetés megállapítása volt. Tegnap az uralkodó elnöklete alatt volt miniszteri tanácskozás, s ezzel a közös budgetre vonatkozó tárgyalások egyelőre befejeztettek. Debreczen, aug. 29. (Városi közgyűlés.) Városunkra nézve igen fontos ügyeket tárgyalt az aug. 26-ikán tartott városi közgyűlés. Az egyik a közvágóhíd felépítése, a másik a törvényhatósági bizottságból kilépő tagok helyébe újak választása iránti intézkedés. A közvágóhíd építésének ügye már évek óta felszínen mozog nálunk, hanem az intéző körök, a L&aspr u&n&ruals, pokoldollu rusogtorkoltetésére folytatkozva, mindezideig halogatták az építés megkezdését. A vágóhíd helye, tervrajza és költségvetése szintén régóta megvan, hanem ezzel nem elégedett meg a földmivelés-,ipar- és kereskedelemügyi minisztérium,melynek részéről jul. hó elején Lipthay István mint tanácsos járt nálunk, felülvizsgálandó, hogy Debreczenben mennyire van elég téve az állategészségügyi törvénynek és rendeleteknek. A közvágóhidat még mindig csupán a tervezések között találta s egyéb hiányokra is akadt. Mindezeknél fogva miniszteri rendelet érkezett a városi tanácshoz, mely utasítja a várost, hogy a baromvásártért, a kétes tulajdont képező és gyanús állatok részére szükséges épületekkel szerelje föl, a közvágóhidat pedig 1888. évi aug. elsejére felépíttesse, sőt a közhasználatnak is átadja. A közgyűlés minden ellenvetés nélkül, egyhangúlag fogadta el a tanácsnak idevonatkozó javaslatát, mely szerint a tanács utasíttatik, hogy a miniszteri rendeletben említett hiányok pótlásáról, tehát a közvágóhíd felépítéséről is sürgősen gondoskodjék s majd eljárása eredményéről a közgyűlés elé tegyen jelentést. Az 1881-ben választott városi bizottsági tagok éreztem magamat mint Ragazban vagy Gasteinban, a minthogy a Rajecz-tepliczi fürdő vizét a Gasteinival, Ragazival a Wildbadh és Schlangenbach hővizével egyezőnek mondják is. A kádfürdők vizét a Valeria forrásból csöveken át vezetik a fürdőházba, itt részint melegítő kazánba, részint hűtőkádba szivattyúzzák fel, hogy a fürdőt kizárólag hőforrás vízzel, tetszés szerinti melegre lehessen készíteni. Ámde minden jónak vége szakad. Hivatalos foglalkozásom Budapesthez köt, az esős idő is beállott, s igy Bajeczen hagyott kedveseinktől megválva, hazafelé indultunk; a bájos tulajdonosné ugyancsak felbokrétáztatta kocsinkat, s útközben meglesett, s a legszebb rózsákat és rózsás ajkait nyújtotta búcsúra. IX. Mielőtt hosszú levelem bevégezném, még néhány általános és az említettem fürdőhelyek majd mindegyikére kisebb-nagyobb mértékben alkalmazandó megjegyzést engedek meg magamnak. Az utazókat nem boszantja egyhamar semmi inkább, mintha oda érve czélokhoz, szobát nem kapnak; a vasúti állomáson kocsi nem vár, gyakran annak daczára, hogy azt előre megfedelte volt. Az első bajon igen könnyen segíthetni, és ezen segíteni szerintem kötelessége a fürdőigazgatóságoknak. Egyszerű módja lenne a segítésnek, ha a fogadósok és bérházak birtokosai naponta reggel köteleztetnének bejelenteni, hogy náluk hány szoba áll üresen; ezt a fürdőigazgatóság mindennap megtár- írná a legközelebbi vasúti főállomásnak, s ez ott szembetűnő helyen alkalmazott táblára felírva köztudomásra hozatnék, így Vihnye és Sklenó Garamberzenczét és Selmeczet, Koritnyicza Rózsahegyet, a Tátrafürdők Poprád-Felkát, Rajecz Zsolnát értesíthetnék s e helyeken az utas azonnal tájékozhatná magát A kocsikra nézve még több a panasz; közönségünk egy része nem szerénykedik s a más által megrendelt kocsira is felkap és tova hajtat. E tekintetben a postahivatalokkal kell érintkezésbe lépni, postaomnibust kell berendezni, hogy a magában utazó, aki felesleges költekezést nem akar, ne legyen kénytelen osztályosokat keresni a kocsi fogadására. A meglevő kocsik egy része kényelmes ugyan személy befogadására, de hogy arra nagyobb málhát is el lehetne helyezni, arra nincsen semmi készültség ; a kisebb kocsik előülése többnyire valósá gos kínpad. A posta omnibust úgy kell berendezni, hogy annak tetejére podgyász férjen, ahhoz egy-két becsukható fedeles málhakocsit kell beszerezni, a megérkező utas a vasúti málhabárczát odaadja a posta omnibus kalauzának, ez veszi ki és rakja fel saját felelősségére a málhát és legfeljebb egy órával a vendég megérkezése után mindenkinek holmiját szobájába szállítja és ott átadja. A magánosok bérkocsiját azon sorrendben veszi jegyzékbe a postakalauz, amelyben a vasúti állomáshoz érkeztek, és abban a sorban utalja az utasoknak — közölve velük az illető távolságra hatóságilag megállapítandó taksát és bérpénzt. A kocsi kalamitáson részben segítve lenne az által is, ha a kis cséták helyett ezentúl kisebb két lovas landauereket (a berlini Droschke mintájára) szereznének be a tulajdonosok. Baj van az étkezéssel is. Aki nem jön 12 órakor, azt kapja, ami marad, vagy nem kap semmit; a »társas-ebéd« — amint tévesen nevezték el a table d’hôte-t, azt mondják, nálunk nem alkalmazható. Ez azonban nem egészen áll, csak akarni kell. A table d’hôte-nál való étkezés nem kötelez senkit szomszédjaival vagy a szemben ülőkkel való társalgásra; az először érkezett vendég, és az ahhoz tartozók kapják az első számokat, és így tovább sorrendben, (az asztal egyik oldalán a páratlan, a másikon a páros számok vannak), úgy hogy minden család, vagy kör, egymás mellett és egymással szemben ül. Az újonnan érkezők az utolsó számokat kapják, s ha valaki elutazik vagy nem jő ebédre, annak helyét a legközelebbi foglalja el. A sorrendtől eltérni nem szabad, s ha ezt a szabályt megtartják, akkor nincsen aprehensio. A mi viszonyainkhoz mérten 12-kor oly ebédet kell adni, amely 1 frt 1 frt 20 krnál nem drágább; 2 órakor lehet oly ebédet rendezni, melynek terítéke 2 frt. Reggelizni lehet 11 óráig, külön ebédeket rendelni 4-től 6-ig; a reggeli és vacsora étlap szerint adandó; a külön ebéd alku szerint így azután mindenki erszénye szerint, rendesen és jól étkezhet. Ha a fürdővendégek 10 óráig b.eszokott ülőhelyeiket nem váltják ki, a hely másnak adható, aki a jegyet kiváltotta, de ebédre nem jó annak ára számlájára iratik ; a pinczérnek a tabled hote-nal csak a beváltott jegygyel kell fizetni, az italok külön fizetendők, így biztos a vendég arról, hogy szokott helyét , és ebédjét megkapja, de biztos a fogadós is, hogy azt amit főzetett, el is fogyasztják, és nem kell maradékokkal tartani a közönséget. X. Ez utolsó része hosszú levelemnek. A társadalomra vonatkozólag örömmel mondom : nagy uraink fürdőinket látogatják. A legszebb példát: miként kell magyar nagy urnak élni, mutatja József főherczeg ő fensége Budapesten, Alcsuthon, Boros Jenőn, Fiuméban és Tátrafüreden. Az általam látogatott néhány helyen időztek a főnemességből Andrássy, Czebrián, Révay, Sennyey, Vay, Sztáray, Kornis, Tisza, Zichy, Károlyi, Csáky, Széchenyi, Forgách, Splényi, Cziráky stb. családok tagjai; a magasabb bírói és hivatali karból, a középnemességből sokan, így a főváros vagyonosabb polgárai is nagy számban és ez így jól van. A példa követőkre talál : a magyar társadalom a magyar fürdőkhöz szokik. Idegen, amint ezt Rutkán hallottam, ez évben feltűnően kevés volt, s midőn ennek okát kérdeztem, azt válaszolták, hogy a legutóbbi két év alatt annyival drágábbak lettek e fürdőhelyek, hogy a nagyobb utat tevők közelebb érvén a cseh fürdőket, inkább ott maradtak. A fürdőhelyeken az áraknak azáltal, hogy több vendég jó, emelkedni nem szabad; ha a fürdőhely keresett, több házat kell építeni, több étkezőhelyet nyitni, de a lakások és ételek árának »saison szerint« meg kell maradni. A fő saison július 1-től augusztus 15-ig terjed, ez időszakra kell a hatóságnak a megfelelő árakat megszabni ezelőtt és az után na 30° val olcsóbbnak kell a fürdőhelynek lennie és ezt köztudomásra kell hozni. Az áraknak, hol emelése, hol lejebb szállítása a fürdőhely hírnevét teszi tönkre. Tettem-e hasznos munkát »Hosszúlevelemmel«? úgy vélem igen, ne vegye rosz néven senki, ha netalán érintettem tyúkszemét, — használni akartam. Igaz, a medvebocs, mikor a remete orrán agyon ütötte a legyet, az is kedveskedni akart, I. I. megbizatása lejárván s az 1884-ben választottak közűl is négynek helye megüresedvén, uj választást vált szükségessé, melynek idejéül a közgyűlés f. évi szept. 22-dikét tűzte ki; a választás vezetésére minden kerületbe bizottsági tagokat küldött s az előintézkedések megtételével a polgármestert megbízta. Választanak pedig: Hatvan-utcza 8 tagot 6 évre; Péterfia-utcza 8 tagot 6 évre, és 2 tagot 3 évre; Csapó-utcza 7 tagot 6 évre és 1 tagot 3 évre, Czegléd-utcza 8 tagot 6 évre, Varga-utcza 8 tagot 6 évre, Viacz-utcza 8 tagot 6 évre és 1 tagot3 évre. Tehát a megállapítva lévő 6 kerület választ 47 tagot 6 évre és 4 tagot 3 évre. A négy első kerületbeli kilépő bizottsági tagok a függetlenségi párthoz, az ötödik és hatodik kerületbeliek pedig a szabadelvű párthoz tartoznak. Közérdekkel bíró tárgya volt még a közgyűlésnek a ló és szarvasmarha vásáridejének megváltoztatása, melyet a debreczeni gazdasági egylet indítványozott s a városi gazdasági bizottság, valamint a tanács is pártfogolt. E két vásár eddig mindig kedden tartatott s igy összeesett. Mostantól fogva a lóvásár vasárnap és hétfőn, a szarvasmarha-vásár pedig hétfőn és kedden tartatik. ZEC O’ S F O L D, Budapest, aug. 31. (Ernroth tábornok.) Konstantinápolyból »figyelemreméltó forrásból« augusztus 28-adiki kerettel jelentik az »Orsz. Krt.«-nek. Azon orosz forrásokból származó jelentésekkel szemben, mintha a porta Oroszország javaslatát Ernroth tábornoknak Bulgáriába való küldése iránt elfogadta volna, a legbiztosabban állíthatjuk, hogy a török kormány ezen javaslatot sem jóvá nem hagyta, sem nem ellenezte. Fenntartotta magának, hogy a javaslatot meg fogja vizsgálni és azután úgy fog intézkedni, amint neki legalkalmasabbnak tetszik. Török kormánykörökben különben azonnal felismerték, hogy az orosz javaslatok a berlini szerződéssel ellentétben állanak, minthogy azt czélozzák, hogy a hatalmak collectív tekintélye helyébe Oroszország tekintélye helyeztessék. Csakis azon esetre, ha a hatalmak egyhangúlag elfogadnák az orosz javaslatot, határozná el magát a porta, hogy Ernroth tábornok mellé török biztost küldjön Sophiába. Amint azonban az ügyek mostan állanak, ily egyhangúságról szó sem lehet. A mint az orosz javaslat, t. i. a hatalmaknak tudomására jutott, némelyike azonnal a leghatározottabban ellene nyilatkozott. Hir szerint különösen az osztrák-magyar kormány jelentette ki minden habozás nélkül, hogy nem látja be, mily alapon neveztethetnék ki egy orosz tábornok Bulgária egyedüli kormányzójává, miután ezen eset a berlini szerződésben előre meg nem állapíttatott. Szemben ezen tényállással, már most is azon hír van elterjedve, hogy a porta elállott azon szándékától, hogy az orosz javaslat tárgyában a hatalmakhoz újabb köriratot indítson és hogy másrészről Oroszország sem ragaszkodik javaslatba hozott tervének kiviteléhez, hanem fenntartotta magának, hogy azt alkalmasabb időben újólag elő fogja terjeszteni. Táviratok: Berlin, aug. 31. Vilmos császár ma délután 2 óra felé Babelsbergből ideérkezett és a pályaudvarban, valamint a palotáig vezető úton a sűrű sorfalat képező néptömegek által lelkesen üdvözöltetett. Sophia, aug. 31. A Havas-ügynökség jelentése szerint Stambulov, Szoilov és Nacsevics közt a kabinetalakításra irányuló tárgyalások még mindig tartanak. A két utóbb nevezett eddig kijelentette, hogy egy minisztériumban sem vállalnak tárcát. Stambulov azonban a mellett marad, hogy vele együtt alakítsák meg az új kabinetet. Sophia, aug. 31. A fejedelem Motkurow ezredest a Sándor-rend nagy szalagjával tüntette ki. Clement metropolita betegeskedéssel mentette ki magát, hogy a főtisztviselők és lelkészek tiszteletére adott udvari ebéden jelen nem volt. A franczia ügynök tegnap arról értesítette Nacsevics külügyminisztert, hogy kormánya utasításának megfelelően elhagyja Sophiát, s a folyó ügyek vezetését Lassel követségi titkárra bízza. Attól tartanak, hogy a többi ügynökök hasonlóképen fognak eljárni. London, aug. 31. Konstantinápolyból érkezett hírek szerint a porta végleg elhatározta, hogy a kényszereszközök alkalmazásától Bulgáriával szemben végleg eláll. A »Standard« értesülése szerint Oroszország is lemondott arról a tervéről, hogy Ernroth tábornokot mint egyedüli régenst küldje Bulgáriába, s azért őt a diplomatiai ágens jellegével ruházta fel, amiben a hatalmak valószínűleg egyet fognak érteni. Hir szerint Coburg herczeg legközelebb elfogja hagyni Sophiát, hogy az európai udvaroknál körutat tegyen. London, aug. 31. (Eredeti távirat.) A kabinetek előtt még mindig nincs meg az a javaslat, mely Ernroth tábornoknak egy rendkívüli portabiztos által Bulgáriába vezetésére vonatkoznék. Lehetséges azonban, hogy egyes kabinetek a török puhatolódzásoknak engedve, bizalmas utón eszmecserét folytattak arról, hogy váljon egy ilyen lépés megengedhető és czélszerű-e. Az olasz kabinet felfogását illetőleg, itteni beavatott körökben az a hír kering, hogy Rómában bár teljesen méltányolják a portának azt a jogát, hogy mint souzerain hatalom Bulgáriában lépéseket tegyen, mégis nem bírják átlátni, hogy a berlini szerződésnek Bulgáriában történt megsértését helyre lehetne-e ütni azzal, hogy egy másik signatarius hatalom rendkívüli biztost küldene oda; ez a zavarokat csak fokozná és épen nem vezetne a meglevő nehézségeknek megoldására és egyszerűsítésére, hanem ellenkezőleg még csak súlyosbítaná azokat és felidézné a komoly bonyodalmak veszélyét. Angol kormánykörökben hasonlóképen nyilatkoznak és ama véleményt táplálják, hogy máshol is osztoznak e nézetben. A porta ismételten, egészen a legújabb időig, úgy nyilatkozott, hogy csak a többi hatalmakkal egyetértőleg szándékozik eljárni. (P. C.) Konitz, aug. 31. Albrecht, Vilmos és Rajner főherczegek délután három órakor ide érkeztek. A főherczegeket a lakosság ünnepélyesen fogadta. Bécs, aug. 31. (Eredeti távirat) A »B.C.«jelentése:A hadsereg rendeleti lapjának ma megjelent száma jelenti, hogy Pavek Lajos ezredes, báró Spieglfeld József alezredes mostani szolgálattételüktől, mint a hadi iskola tanárai, felmentettek és Proschinger József őrnagy, a 7. gyal. hadosztály vezérkari főnöke, a hadiskolához tanárul neveztetett ki. Nyugállományba vétettek: Dieterich Adolf ezredes, a 39. gyalogezred parancsnoka, Weikard Frigyes ezredes, a 44. sz. gyalogezred parancsnoka (egyúttal a katonai érdemkeresztet kapta), Mikessics Adolf ezredes, a 98. gy.ezred parancsnoka (egyúttal a katonai érdemkeresztet kapta), Sedlacsek Lipót alezredes,a 23. nehéz ütegosztály parancsnoka, az utóbbi helyett kineveztetett Alexn Ede őrnagy a 7. hadtest tüzérezredben, a 23. nehéz ütegosztály parancsnokává. Végül Sabin Ferencz alezredes legfelsőbb elismerés mellett nyugállományba vétetik. Páris, aug. 31. A kisérletképi mozgósítás fenakadás nélkül folyik. A tartalékosok kezdenek bevonulni. F1 ou r e n s miniszter, mihelyt Párisba visszaérkezik, Laboulaye, Decrais és Herbette nagyköveteket fogja fogja fogadni, kik szabadságon vannak Francziaországban. Ostende, aug. 31. A belga halászok ma egy angol hajót, mely a kikötőbe akart jutni, kőzáporral fogadtak. A hajó kénytelen volt a nyilt tengerre visszatérni. Róma, aug. 31. (Erdeti távirat.) Abban, hogy a »Moniteur de Rome« is közli azt az »Opinione«-ben megjelent hírt, hogy Don Carlos immár hajlandó elismerni a Spanyolországban végbement politikai tényeket, tekintettel arra a szoros viszonyra, melyben az előbbi lap Don Carloshoz közel álló körökkel áll, az említett hírnek megerősítését látják. (P. C.) Róma, aug. 31. (Eredeti távirat.) Különféle jelek arra mutatnak, hogy az abessyniai negus Olaszországgal megegyezésre törekszik lépni a végett, hogy a Dogali mellől várható megtámadást lehetetlenné tegye. Ama jelekhez sorakozik az is, hogy Ras Alula épen mostanában bocsátotta szabadlábra Savoiroux grófot, a miről általánosan azt hiszik, hogy az a negus közvetlen parancsára történt meg. Ami Olaszország magatartását illeti, melyet ez Abessyniának közeledési kísérleteivel szemben tanúsít, úgy látszik, az olasz kormány hajlandó azokat elfogadni azon esetre, ha Abessynia a dogalii affaire-ért teljes elégtételt és másrészt kezességet nyújt arra, hogy a jövőben Olaszország neve és zászlója iránt kellő tisztelettel viseltetik. (P. C.) Belgrád, aug. 30. (Eredeti távirat.) A »Video« azon állításával szemben, hogy a Riszticskabinet kormányzat utasza óta, száz meg szász hivatalnokot bocsátottak volna el és helyeztek volna nyugalomba, az »Ustavnost« kijelenti, hogy az említett időponttól fogva mindössze 29 hivatalnokot küldtek nyugdíjba. Ezzel szemben pedig megemlítendő, hogy 12 nyugdíjazott hivatalnokot újból tényleges szolgálatra hívtak be. Az »Ustavnost« arra utal, hogy a haladó-párti kabinet kormányzása idején 331 hivatalnokot helyeztek nyugalomba, 143 hivatalnokot pedig végkép elbocsátottak, nem is szólva arról a 141 hivatalnokról, kiket az államszolgálatból való kilépésre egyszerűen reákényszerítettek. Ezzel az eljárással a haladópárti kabinet a nyugdíj költségvetését 636,938 franccal terhelte meg. A fizetendő nyugdíj összege 1880-ben 252,897 francra rúgott és a Risztics-kabinet kormányra jutásakor épen 889,836 francot tett ki. (»P. C.«) Belgrád, aug. 31. Királyi határozat folytán a skupstina októberben Nisben jő össze. Az alkotmány revisiójára kiküldött bizottság tíz nap múlva Belgrádban összeül. Az a hír, hogy a semmitőnzék föloldotta a zárt Bakasin Petrovics sikkasztással vádolt volt pénzügyminiszter vagyona fölött, még korai. Eddig a semmitőszék még nem határozott, de az első bíróság végzését formai okokból valószínűleg meg fogja változtatni. London, aug. ol, aimain.aunetoni kerületben a conservativpárti Fellow 2700 szavazattal 2414 ellenében, az alsóházba képviselővé választatott. A Gladstonepárti Sanders kisebbségben maradt. A conservativpárt szavazatai a korábbi választáshoz képest 79 szavazattal fogytak. Madrid, aug. 31. (Eredeti távirat.) Az európai sajtó egy részében hangoztatott ama nézettel szemben, hogy a spanyol kabinet az olasz kabinettel tárgyalásokat folytat, hogy a vörös tengeren spanyol kikötőt alapíthasson, újból szemmel tartandó, hogy csak arról van szó, hogy egy spanyol szénrakodót lehessen a vörös tenger mellett fekvő olasz területen létesíteni. Spanyolország kívánságát Rómában a legnagyobb előzékenységgel tárgyalják. (P. C.) Altona, aug. 31. A socialisták elleni perben Steinrath, Mütze, Fichtner, Frank és Abel vétkesnek találtatván, a büntetőtörvénykönyv 128. és 129. §§-ba ütköző vétség miatt a három havi vizsgálati fogság beszámításával egyent mnt 5 havi fogságra ítéltettek. A többi vádlottat fölmentették. Közgazdasági táviratok. Berlin, aug. 31. A »Post« szerint az a hír van elterjedve, hogy a kormány törvényt szándékoznék alkotni a külföldi értékek megadóztatása iránt. Értéktőzsde. Bécs, auguszt. 81. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 104.70. Erdélyi földteherm. kötv. 104.50, 5 és fél száz magy. földhit. int. zálogl. —... Erdélyi vasutrészv. 180.— 1878. m. k. v. áll. els. kötv. 115.25. Hagy. nyer. k. sorsjegy 121 80. özörödézsmaválts. kötv 100.75. 6 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sors. 124.90.4 száz. aranyjáradék 100 92 M. orsz. b.részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 150 75 Magy. hitelb. részv. 287 75. Alföldi vasút részv. 182.25. Magy. észak-kel. vasút r. 165 25. 1889. m. k. V. áll. els. kötv. 98 20. Tiszsz. vasut-rész. —. Hogy lesz és váltóbank r. 97.50 Kassa-Oderberg vasút r. 145 —. 6 száz. papír-járadék 87 42 Adria m. teng. gözh. r. társ.—Török dohány —.— Északi vasutrészv. —.—. Bácsi, auguszt. 31 (Osztrák értékek zirlata). — Osztrák hitelrész. 283 40. Dél. vasutrészvény 80.50. 4 százalékos arany-járadék 112 80 Londoni váltóár 125.65. Károly Lajos vasut-részvény társaság 209 —. 1884. sorsjegy. 165—, 4’2 száz. Szintuiradék 82 75 1880. sorsjegy 136 25. Török sorsjegy 16 65. Angol-osztrák bank részv. 109 —. Osztrák államvasut részv. 226 20, 20 frankos arany 9 94—, 42 száz. papír-járadék 81 52 Osztrák hitelsorsjegy — , Osztrák-magyar bankrészv. 884 — Cs. kir. vert arany 6 91, Német bankváltók 61 45 Ribevölgyi vasút 5 66,75 Dunagőzhajózási rt. 897. Bécsi bankügyi. 92 50 As irányzat: nyomott. Bécs. auguszt. 81. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 283 40. Osztr. állam vasutt —.—. Union-bank —.—. 1880. sorsjegy —. —. Angol-osztr.-bank-részv. —.—. 20 frankos arany-----. Déli vasút részvény —.—. Magyar sfelb.-részv. —.—. 1864. sorsjegy —.—. 40/« magy.ar.jirodák —.—. Magyar-gs. vasút . Az irányzat csendes. Frankfurt, auguszt. 31 (Esti tzsde.) Károly Lajos vasút részv. 170 25. 4’/. osztrák aranyjáradék —.— 4°/» magyar aranyjáradftk 82.05. Osztrák hitelrészv. 235 12. Osztrák állalavasuti részv. 183 37. Déli vasuti r. 66 50 Külföldi értéktőzsdék zárlata augusztus 31 én. Átszámítási árfolyam 100 márka vistam 61.50 frt. — 100 frank vista m 49 60 frt. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélküL — A QV»lenk értékek » budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek, Berlin j Frankfurt jj Páris [| Ari, PuritAe jj Arf. Paritás Árf. Paritás mmjysr *rmiy|ir»d 82.10 10» 22 ü! &1.90 100.98 C 81.75 ICO 79 í-J,-os „ papírjára«. 71.10 87 85 V 71.Sí. 87 97 0 — é'í*/,-oa cnnirkX », 66 *0 M MS - ■- —.— K —.— — 5*'*-08 J? „ 77 7«> 9Ó69K 77 75 96 64 K — 4*íÍ»/,-ob ,, etfiatj&r&ü. 67.39 82 98 £ 67.15 89.80 K — 4*/*-OB „ aranyjárad. 91.50 US.90S »1.60,118 08 8 — Magyar ka’eti vasut! kfktv. 73.9'» —.— Kj —.— —.— —.— —.— 6*/*-oa keleti vasút el«, kötv. »02.60 126.42 K! —.--M Osztrák hitelrészvény 146).— 284.04 (T 2?9 87.*84.78 U —M Osaforák-magyar bank......... —.— —.— j —. — i —.— C7 —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 368 - 226.20 UI!182.26ifit4 77 v 1467.59 280 21 Déli vasút .............................133.— 81 75 CT 65.88 8a OST 168.75 79.36 Erzsébet osztrák-ny.vasut . —| —| —. K ——.— Magyar-gáokorsaági vaaut . ——.— 137.12 169 27 K —.— Elbe völgyi vasút részvény.. 268.90 —.— Dj——.— X —.— — Károly Lajos vasút ............. SS.— 208 92 11 169 50 208 97 K Kansa-oderbergi vasút..... 68.80 144 96 K ——.— . — — Orosz bankjegyek............... 181 60 111 89 C —.— —.— —.— — Váltó bécsi piaczra............16* 4T» 61 51 162 60 61 47 — II. kibocs. keleti kölcsön.. 56 10 —1 — 41/t*/«-OB földhitelint. zálogl. —i 80.75 —.— —.— —.— g»/«-os franczia járadék.... —~.— ! —81 95. — 5»/*»/.-os franczia járadék . —jl —.— [108 4 5 .— Ottoman bank részvény ——.— 499 37 — Franczia törleszthet^ járad. —•.— —- .— —.— 84 60 TI ez a vidéki vasúti e. k.... ——.— ., jelzálog-hitelbank . —.— —.— —.— —.— —.— „ tesz.- és pénzv.b. — A r u t ö z sd 6. Bécs, aug. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) Az irányzat javult, és az árak ma változatlanok. Eladatott: Búza őszre 7.12-----7.17 forinton, október—novemberre —.— forinton, 1888. tavaszra 7.54—7.56 forinton, május—juniusra —.— _.------forinton. — Rozs őszre 5.86—5.91 forinton, rozs tavaszra 6.17—6.18 forinton. — Zab őszre 5.71—5.73 forinton, tavaszra 6.16—6.17 forinton. — Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, julius—augusztusra—.--------.— forintot, augusztus—szeptemberre--------.— forinton, szeptember—októberre------frton. Továbbá eladatott 1888-iki uj tengeri 6.98— 6.00 forinton. Felmondatott ma-----mm. tengeri, 500 métermázsa repeze. Hivatalos jegyzések: Búza május—júniusra —.-----.— forinton, őszre 7.12—7.17, október —novemberre —.-----.— forinton, 1888. tavaszra 7.53—7.58. — Rozs május—júniusra--------—— forinton, junius—júliusra —.-----.— forinton, őszre 5.86—5.91, október—novemberre —.— —.—, 1888. tavaszra 6.15—6.20. Tengeri május—júniusra —.-----.— forinton, tengeri junius •—juh —.-----.—, julius—aug. 6.86—5.90, au*r?stus—szeptemberre 5.85-'5^0, szePt0ínber októberiig _s Qn a ^jáius—juniusra 8.98 -6.03, uj tengeri.-Zab szeptember—okt. —.------.-----forinton, május—júniusra —•-----•— frton, őszre 5.68—5.73 forinton, 1888. tavaszra 6.15—6.20 forinton. Káposztarepcze 1887. február—márcziusra-----.------.— forinton, aug.—szeptemberre 11.75—11.85 forintonszept.—októberre 11.75—11.85 frton.Repczeolaj kész szállításra 29.00—29.50, szept.—deczemberre 28.50—29.00 frton, január-áprilisra 28.75—29.25, májusra —.------.------. Szesz. Az árak ma változatlanok. Készáruban 26.50 frton, julius—szeptemberre —.--------.—, junius—octoberre —.------------.------forinton, augusztus— octóberi szállításra 26.50----26.75— forinton, octóberi szállításra 26.62—26.75— forinton, november—májusra 25.25—25.50 forinton jegyeztetik. Berlin, auguszt. 31. Terményvásár. (Zárlat.) Bűz* augusztusra 149 márka 75 fillér 19 frt 21 kr., szept.— októberre 149 márka 76 fillér (= 9 frt 21 kr.). Rozs szept.— októberre 114 márka 50 fillér (= 7 frt 04 kr.); októbernovemberre 116 márka 50 fillér (= 7 frt 16 kr.). Zab szept.« októberre 92 márka 25 fillér (· 5 frt 67 kr.) ; okt.-novemberre 94 márka — fillér = 5 frt 78 kr.) . Repczeolaj szept.-októberre 43 márka 90 fillér (= 27 forint — kr.) ; október—novemberre 44 márka 40 fillér (= 27 frt 31 kr.) . Szesz aug.—szept.-re 68 márka 80 fillér (= — frt — kr.); szept.—októb re 68 márka 80 fillér (= — frt — kr.). Átszámítási árfolyam : 100 márka (= 61 frt 50 krral. Stettin, auguszt. 31 .Terményvásár. Búza szept.—okt.-re 153 márka — fillér (· 9 frt 41 kr.); szept.-októberre 154 márka 10 fillér (TM 9 frt 50 kr.). Rozs szent.—okt.-re 111 — fillér (— 7 frt 01 kr.). Repczeolaj augusztusra 45 márka — fillér (*~ 27 frt 65 kr.); szept.—októb.-re 44 márka 50 fillér (— 27 frt 87 kr.). Szesz kész szállításra 68 márka — fillér (= — frt — kr.) ; aug.--szept.-re 68 márka 20 fillér (*= — frt — kr.); szept.-októberre 68 márka 20 fillér (= — frt — kr.) októb.—novemberre — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 m. = 61 frt 50 kr. Köln, auguszt. 31. Terményvásár. Búza novemberre IS márka 20 fillér (= 9 frt 96 kr.) ; márcziusra 17 márka — fillér (=10 frt 46 kr). Rozs novemberre 11 márka 70 fillér (= 7 frt 20 kr.); márcziusra 12 márka 40 fillér (= 763 frt.). Repczeolaj (hordóstól) kész szállításra 25 márka — fillér (= 80 frt 74 kr.) ; októberre 24 márka 30 fillér (129 frt 88 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 márka , 61 frt 56 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BEBIZIN* Augusztus 31. Augusztus 30. Búza augusztusra........................14 márka 75 fillér 14,a márka 85 fillér „ szept.—októberre .... 149 „ 75 „ 149 „ 23 „ ROZS szept.-októberre ....14 „ 50 „ US „ B'J „ „ október—novemberre . . 116 „ 50 „ 115 „ 75 „ Zab szept.—októberre. ... 94 „ 25 „ 91 „ 75 „ n október—novemberre . . 94 „ „ 93 „ 76 „ STETTIN. Búza szept.—októberre .... 158 márka - fillér 152 márka--fillér „ október—novemberre. . . 154 „ c'J „ 1^3 márka— „ ROZS szept.-októberre . ... Dl 60 „ Hl „ — n „ október—novemberre. . . 114 „ - „ 113 „ — n KÖLN. Búza novemberre........................16 márka 10 fillér 16 márka — fillér » márcziusra...............................17 „ — „ 16 „ »1 „ Rozs novemberre...............................11 „ 71 „ 11 „ 60 „ „ márcziusra...............................11 „ 40 „ 18 „ »U . PARIS Búza folyó háza.............................. 81 frank 90 cme 81 frank 90 dm« „ szeptemberre...............................81 „ 91 ,, 21 „ 80 „ „ 4 utolsó hóra........................21 „ 60 „ 21 „ 80 „ „ novembertől 4 hóra ... 21 „ 76 „ 21 „ 75 „ Lisz folyó hóra.....................................46 „ 60 „45 „ 91 „ „ szeptemberre..............................46 „ 89 „46 „ 80 „ „ 4 utolsó hóra..............................46 „ 90 „45 „ 80 „ „ novemberi él 4 hóra ... 47 „ 25 „47 „ ~ „ hírek. Augusztus 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Közgazdasági viszonyok és következtetések. (Irta : Bodola Lajos.) — A bolgár hadseregről. (Irta : Szokolay Kornél.) — Tárcza : Tárcza-levelek az irók és művészek erdélyi kirándulásáról. (Irta: P. Szathmáry Károly.) — A Nilus arája. (Irta: Ebers György.) — Tudomány és irodalom. — Közgazdaság: A vetések állása. — Közlemények. — Időjárás. — Idegenek névjegyzéke. — Naptár. — Nyilt tér. — A király ma délelőtt fél 12 órakor utazott el Bécsből Morvaországba a hadtest-hadgyakorlatok-, hoz. Elkísérték az uralkodót Thurn-Taxis herczeg, Popp b. altábornagy főhadsegéd, Wolkenstein gróf főkonyhamester, Benkő ezredes, az összes szárnysegédek, Waldersee gróf tábornok, a tizenegy katonai attaché, közöttük az angol Keith Fraser őrnagy, az olasz Carutti gróf ezredes, a franczia Villeneuve gróf, a német Deiner őrnagy, és az orosz Znew őrnagy. A király Paar gróf altábornagy főhadsegéd kíséretében érkezett a vasúthoz, s megszólítással tüntette ki Waldersee grófot, az angol és orosz attaekékat, a kik a királylyal az utat a király salonkocsijában tették meg. A király elsősorban Olmützbe utazik, onnan Drahanovitzba megy, s innen utazik Laschkauba. — Laschkauból az éjjeli órákban a következő táviratot vettük: Ő felsége a király esti hat órakor szerencsésen megérkezett és valamint útközben minden állomáson, úgy itt is lelkesült fogadtatásban részesült. Az ung. hradischi, preraui és olmützi pályaudvarokon ő felsége hogy teljesen fogadta a kerületi és városi hatóságok és a papság hódoló üdvözletét, mialatt a nagy számban egybesereglett néptömeg ő felségét lelkesen megéljenezte. Drahanovitzban szintén lelkes fogadtatásban részesült ő felsége, honnét azután útját kocsin folytatta. Kiválóképen fényes volt a fogadtatás Laschkauban, hol Reinländer hadtestparancsnok, a tartományi főnök, a tartományi bizottság és a kerületi kapitány tisztelegtek. A király megérkezte után udvari ebéd volt. — József főherczeg és a tűzoltók. József főherczeg ő fensége ma délelőtt fogadta kihallgatáson az országos tűzoltó-szövetség titkárát, Goreczky Zsigmondot, ki ő fenségénél jelentést tett a fiumei országos tűzoltó gyűlésről. A főherczeg átvéve a közgyűlésen előterjesztett választmányi jelentést, élénk érdeklődéssel tudakozódott a fiumei VIII. orsz. közgyűlés lefolyása iránt, melynek egyes határozatai, különösen az »egységes rangjelzés« megállapítását illetőleg magas megelégedésével találkoztak. — Alcsuthi és pusztai önkéntes tűzoltó testületei belszervezetének egyes átalakításáról, s létszámszaporításáról kimerítően emlékezett meg ő fensége, s szóba ejtve a bicskei tűzesetet, megemlítő, hogy 110 önk. tűzoltóval sietett a vész helyére. Ismételten jelezve, hogy az alcsuthi zászlószentelés október hó egyik vasárnapján fog megtartatni a megyés püspök által, fél órai beszélgetés után bocsátotta el a szöv. titkárt. — Ez alkalommal a választmány jelentéséből, mely a szövetségnek 1884. évi augusztus hó 17-től 1887. augusztus 17-ig terjedő időszakban való működését foglalja magában, — kivonatosan a következőket adjuk: A szövetség, megalakulásától kezdve, hét országos közgyűlést tartott, melyeken a jelentékeny számban képviselt önkéntes tűzoltó testületek, fáradságos buzgalommal tárgyaltak egyes szakszerű kérdéseket, a tűzoltóságok létesítése s azok létkérdésével foglalkozó indítványokat és előterjesztéseket. Hoztak üdvös határozatokat, melyeknek érdemleges elintézése, foganatosítása és tényleges keresztülvitele a közp. választmány feladata volt. — A tűzrendészeti és biztositó intézetek megadóztatási törvényjavaslata tárgyában semmivel sem jutottak előbbre, mint ahol az 1884. évben voltak. Az egységes csavar ügye — mely a VII. közgyűlésen végérvényes elintézést nyert, a kellő megokolás kíséretében pontos rajz és kimerítő leírással fölterjesztetett a belügyminisztériumhoz, hol »ad acta« létetett ama megjegyzéssel, hogy miután ez a közrendészeti törvénynyel szoros kapcsolatban áll, csak ennek életbeléptetésével válhatik aktuálissá. — Felterjesztési jogával élt a központi választmány a belügyminisztériumhoz ,a tűzesetnél