Nemzet, 1888. május (7. évfolyam, 2038-2067. szám)
1888-05-22 / 2058. szám
emlék felső részén két női fej látható, melyek közül a jobboldali asszonyfej sokkal nagyobb a mellette levő női fejnél. A nyolczsoros felirat, mely meg is magyarázza ennek okát, így hangzik: atebral ATTIENI BVFI. LIB.AN.XLV.H.S.E. SCARBANTILIA L.ATTIENI.SER.AN.VI . . . H.B.E. FILLET FXLIAE POSYERVNT A teljes szöveg így olvasandó: Atella Lucii Attieni Rufi Libertina Anno XLV (45) Hie Situs Est. — Scarbantilia Lucii Attieni Serva Anno VI. (6) Hie Situs Est. Eilii Et Filiae Posuerunt.. Mintafeliratból kivehető, a kőjelölte sírban egy Lucius Attienus Rufus nevű római embernek egy Atebla nevű nőszabadosa volt eltemetve, aki 45 éves korában halt meg E mellett ugyancsak Attienusnak egy Sca rba n ti- fia nevű nő rabszolgája feküdt, aki már gyermekkorában, életének 6-ik évében, szállott sírba. Egyébképen megjegyzendő, hogy ez az utóbbi életkor nem egészen biztos, mert a kő töredezett szélén áll egy római ötösszám, mely mellett a pontosan szemlélő, még egy római egyest is lát, de azért nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy ezentúl is egy, vagy két egyes volt vésve. Valamikor tehát római hetes vas nyolczas is lehetett. A feliratot befejező mondat mutatja, hogy az eltemetett asszonynak fiai és leányai emelték a síremléket. A mostanában napfényre került sírkövet egy régi ház falában találták, úgy hogy kétségkívül a ház építésekor egyszerű építőkő számba vették. Minden valószínűség szerint a Krisztus utáni 4. vagy 5. századból való. — Kirándulás Visegrádra. A pünkösdi ünnepek alkalmából a »Belvárosi II. asztaltársaság« igen sikerült kirándulást rendezett Duna-Bogdány, Visegrád és Nagy-Marosra külön hajón. A kirándulókat katonazene kisérte s a nagy társaság a legvidámabb hangulatban, késő éjjel tért vissza a fővárosba. A tanítók fizetése. A hivatalos lap mai száma (május 21.) közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletét, mely szerint a kántortanítóknak nemcsak tanítói, hanem jogérvényesen megállapított kántori járandóságai is, ha a kötelezettek által kellő időben, ki nem szolgáltatnak, a közigazgatási hatóságok által, végrehajtás útján is, haladéktalanul behajthatók. — Talleyrand halálának 50. évfordulója május 17-én volt. Nevezetes esemény ez annyiban, mert, tudvalevőleg, Talleyrand, ki Hugo Victor szerint »két forradalmat csinált, húsz királyt félrevezetett és az egész világot összetartotta«, végrendeletében meghagyta, hogy emlékiratait, irodalmi hagyatékait csak is 50 évvel halála után, szabad kiadni. Bizonyára a történelmi adatoknak valóságos aranybányája fog megnyílni az emlékiratokban. — Hamis franczia bankjegyek. Párisból távírják. A rendőrség nyomában van annak a két egyénnek, kik hamis 500 francos bankjegyeket adtak ki. A »Gazette Tribunaux« szerint az illetők angolok, s nemrég érkeztek ide Londonból. — Égő erdő. A legutóbbi számunkban már említett innsbrucki erdőégéshez Innsbruckból a következőket távírják mai kelettel: Minthogy az erdőégés Jenbach felé már tegnap reggel alább hagyott, Jenbachra nézve a veszedelem elmúlt. Az égés azonban Tratzberg felé húzódván, a kastélyt nagyban veszélyeztette. Délben az égés mindenfelé csökkent. Estére megeredt az eső és igy a tratzbergi kastély megmentettnek tekinthető. A honvédség és katonaság tegnap és ma ismét haza tért. — Egy másik távirat esti 6 óráról jelenti, hogy a veszély immár a tratzbergi várkastélyra nézve is megszűntnek tekinthető. — Felhőszakadás. Prágából távírják mai kelettel . A vidékről felhőszakadásokat jelentenek, melyek tegnap este nagy pusztításokat vittek végbe. Bakow és Josefsthal között a pálya annyira el volt öntve, hogy a két vonat csak másfél órai késedelemmel érkezett Prágába. A személyvonat egy órai, a vegyes vonat félórai késedelmet szenvedett. — Vasúti szerencsétlenségek. Flórenczből távírják mai kelettel. A flórencz-faenzai vasútvonalon, Gattaja mellett, tegnap harmincz munkás egy drassina-vonatra ült, mely elindulván, a meredek lejtőn kisiklott. A munkások egy 25 méter mélységű szakadékba zuhantak, kettő közülök életét vesztette, huszonhatan pedig megsebesültek. Öt sebesült életéhez nincs remény. — Barcelonából távírják mai kelettel, hogy nem messze Barcelonától, tegnap öszszeütközés következtében, vasúti szerencsétlenség történt, melynél 5 utas meghalt, 80 pedig megsebesült. — Gyár-tűz. Az újpesti úton levő prágai gépes hajógyárban ma éjfél után 1 órakor a kazánház lángvezető csövétől egy csomó deszka meggyulladt s lángba borította a kazánház tetőzetét. A gyári munkások azonban ideje korán észrevették a tüzet, mely az egész gyárat elpusztulással fenyegette. Teljes erővel az oltáshoz láttak, vizük is bőven volt. Mire a fővárosi tűzoltók egy őrsége kivonult, a tűz már localizálva volt. A tűzoltók aztán végleg eloltották. Sport. A tavaszi lóversenyek utolsó napja vasárnap volt. A tribünöket óriási közönség töltötte meg, melynek sorában az aristocratia is szép számmal volt képviselve.Megjelent a turfén Milán szerb király is, aki Coburg Fülöp herczeg és neje társaságában az udvari páholyban foglalt helyet. A versenyek lefolyása következő volt: I. Nákó-dij. Kapcsolatban a Meskó-féle ostordijjal. 50 arany és az ostor. Táv: 2437 m. Futottak : Bánffy György br. Pezsgője (lovagolta Bánffy György br.), Esterházy Andor gr. Marietteje (lov. Kinszky Zdenko gr.), Mr. J. Hatton Cannibálja (lov. Baltazzi Hector) és Hesslova R. br. Irmája (lov. Hesslova R. br.) Első lett Cannibal, második Pezsgő, Tot. 5 : 6. Helyre fogadások: elsőre 25 : 29, másodikra 25 : 63. II. Z á r h a n d k a p. 3000 frt. Táv: 2000 m. Startoltak: Blaskovics Ernő Pajzánja, Apponyi Antal gr. Shere, Uechtritz Zsigmond br. Teraphinje, Mr. E. "Wood Rusnyákja, Schindler L. Jósia, Kinszky Zdenko gr. Wolfgangja, Springer Gusztáv br. Babonája, Sztáray János gr. Mascolinája. Elsőnek érkezett Wolfgang, másodiknak Pajzán, harmadiknak Teraphin. Tot: 5 : 66. Helyre fogadások elsőre 25 : 188, másodikra 25 : 49. III. Pünkösdi verseny: 3000 forint a nyerőnek, 500 forint a másodiknak. Táv: 950 méter. Indultak : Blaskovics Ernő Urambátyámja, Erdődy Károly gr. Vépje, Eszterházy Móricz gr. sárga ménje, Stubenberg József gr. Mollyja és Vechtritz Zsigmond br. Tikmonyrénye-je. Első lett Urambátyám, második Molly, harmadik Tikmonyrénye. Tot. 5:15. Helyrefogadások : elsőre 25:41, másodikra 25:53. —IV. Weiter-Handicap. 1000 frt. Táv: 1400 m. Nyolcz nevezett ló közül indult Péchy Andor Oroszlánja, Zichy Lívia grófnő Old Lady-je, Mr. C. Phipps Maryella, Kinszky Zdenko gr. Blaue Donauja, Szapáry Iván gr. Baronetje. Első volt Baronet, második Blaue Donau, harmadik Oroszlán. Tot: 5: 31. Helyrefogadások : elsőre 25:118, másodikra 25 :106. — V. Claiming Stakes. 1000 frt. Táv. 2000 m. Indultak : Erdődy Károly gr. Márványja, Péchy Andor Albin-ja és Sztáray János gr. Alpárija. Első lett Albin, második Márvány. VI. Városligetiakadályverseny. Handicap 3000 frt a nyerőnek 500 frt a másodiknak. Táv. 5600 m. Futottak: Sternberg J. gr. Atheist-je, Jankovich Gyula Althotas-ja, Kinszky Zdenko gr. Gambler-je, Tränkel Arthur Chaff-ja, Eszterházy Miklós gr. Argus-a és Thurn- Taxis Egon hg. Victor II-je. Atheist (lovagolta Baltazzi Hector), Althotas (lov. Mitschell), Gambler (lov. Fleischer) ugrás közben elbuktak, Árgus (lov. Woodhouse) áttört a korláton s igy csak Chaff (lov. Bie) és Victor (lov. Ellis) küzdöttek a díjért. Ez utóbbi jött be elsőnek. Mitschell az esés következtében súlyosan megsérült. A baleset nagy izgalmat keltett a közönségben, s midőn a verseny véget ért, nagy tömeg lepte el az első tribune gyepét. Itt csinos kis botrány is keletkezett a turf néhány alkalmazottja és a túlnyomó közönség között. Tot: 5:17. Helyrefogadások elsőre 25 : 51, másodikra 25 :90. A versenyek 1/17 órakor értek véget. Athléta-viadal. A »magyar athleticai club« ma az Orczy kertben tavaszi viadalt rendezett, amelynek a következő lefolyása volt: I. Távverseny Balogh Dezső tiszteletdíjat nyert. II. Juniorok-versenye. Első Muraközy Endre. III. Magasugrásiverseny. Győztes : Balogh Bódog. — IV. Ökölvívás. Győztes: Muraközy Endre. V. Bajnoki sikverseny. Első: Fortinus Árpád. VI. Súlydobási verseny és VII. Sikverseny. Győztes mindkettőnél: Rupp László. VIII. Ökölvívási verseny. Győztes: Hegedűs Aladár. IX. Gátverseny. Győztes : Rupp László. X. Súlyemelési verseny. Győztes: Vermes Lajos. XI. Kardvivási verseny. Győztes: Balog Bódog. XII. Síkverseny. Első Wulfer Lajos. XIII. Vigaszverseny. Győztes: Tomcsák Ágost. Végül Vermes Lajos műgyakorlatokat mutatott be a bicyclin, amelyeknek végeztével Esterházy Andor gróf elnök bezáró beszédet tartott. Bécsi lóverseny. Bécsből távirják lapunknak mai kelettel. Az itteni nyári lóversenyek első napja ma tartatott meg s a következő eredménynyel végződött : I. Megnyitó verseny. Handicap, 1000 frt, 1600 méter, dr. Springer Gusztáv 4 éves kanczája, Fidelity nyakhoszszal első, második pedig Acoaviva. — II. Cambuscan-verseny, 3000 frt, 2800 m. Blaskovits Ernő 5 éves ménje, Pajzán egyedül jelent meg a pályán. — III. Kisérleti verseny, 1500 frt, 2 éveseknek 1000 m. Egyedi Arthur Filon könynyen nyerve első két hoszszal, Antoni Ledigmánja második 3 hosszal, Anayoné harmadik, 10 ló futott. — IV. Handicap. 1000 frt. 1200 m. gr. Apponyi Antal barna ménje, Barbara 2 hoszszal nyerve 1-ső, Menschenfresser második, Afrikanerin 3-ik. — V. Eladó-verseny. 1000 frt. 1600 m. Silberer Victor Boscoja hat hoszszal nyerve első, Cresance második. — VI. Munkás gátverseny. 2000 frt. 3200 m. herczeg Trautmansdorff. 4 éves Martinja biztosan két hoszszal nyerve 1 ső, második 3 hoszszal Gemma, Kisbiró harmadik. — VII. Akadályverseny. 3000 frt. 4000 m. Traenkel Arthur főhadnagy barna kanczája, Sába négy hoszszal nyerve első. Színház és művészet. A nemzeti színházban tegnap este Shakespeare »Téli regé«-jét újították föl, részben új szereposztással. Hermioneben ez alkalommal is Jászai Mari asszony remekelt, új szereplők voltak azonban Szacsvay (Leontes), Gyenes (Polixenes), Alszegi (Perdita), Lendvayné (Paulina), s Nagy Ibolyka (Mopsa). A közönség gyéren töltötte meg a színházat. — Blaha Lujza Pápán. Blaha Lujza asszony péntek este érkezett Pápára, ahol fényesen fogadták. A pályaudvarban díszes közönség várta a művésznőt. Pápa város küldöttsége és a színészek nevében Csóka igazgató intézett beszédet hozzá. A művésznő a »Piros bugyelláris,« »Paraszt kisasszony« és az »Eleven ördög «-ben lépett fel. Megérkezése alkalmából a »Pápai Hírlap« rendkívüli kiadásban jelent meg, melynek minden közleménye a művésznőről szólt. Fővárosi ügyek. A czinkotai helyiérdekű vasút ügyében a közmunka- és közlekedésügyi miniszter megengedte, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság a már engedélyezett megállóhelyeken kívül, még három feltételes megállóhelyet, éspedig: a kerepesi úti vámnál, Rákosfalva közepén és a »Sárga csikó« vendéglőnél, létesítsen. KÖZGAZDASÁG. A nagykőrösi kiállítás. — Saját tudósitónktól. — — máj. 21. A kiállítás megnyitó ünnepeinek lezajlása után inkább nyílik alkalom a kiállítás nyugodt megszemlélésére és ha csak futólagosan is, tanulmányok tételére. A kiállítás külső benyomása igen kedvező. Az állami ménestelep és a kiállítás czéljaira hozzácsatolt Széchenyi kert, Nagykőrösnek két szép parkja. E két parkot igen ügyesen használták fel a kiállítás czéljaira. Az állami ménestelep udvarán és annak istállóiban vannak a ló- tenyészállat és baromfi-kiállítások elhelyezve. A Széchenyi kertben, a ménestelepen kívül és a ménestelep irodáiban pedig a gazdasági gépek és gazdasági termények vannak kiállítva. A kiállítás igen jól látogatott. Az idényjegyek oly gyorsan keltek, hogy a nyomda nem volt képes utánkészíteni. Reggeltől estig nyüzsög a közönség a kiállítás területén, melyen több étkező helyiség is van. Este pedig az Egger-czég sikerült villamosvilágítása mellett, a budapestihez hasonló kiállítási corse van. A lókiállítás igen dús. Sok szép magyar és nemesített paripa van kiállítva. A nagykőrösi és vidékbeli gazdák különösen sok szép mént küldtek. A tenyészállatvásár nem oly gazdag, mint a budapestiek szoktak lenni, de a kiállított darabok a tenyészetek haladásáról tesznek tanúságot. Annál dúsabb a baromfi-kiállítás, mely valóban a kiállítás piéce de resistances. A gazdasági gép és gazdasági technicai kiállításon érdekes, hogy sok vidéki, kivált Körösi iparos vett részt benne. Bende Imre, Bene József, Nyerges Pál. Kocsijai, Dukovszky Béla, Czakó Sándor s több mások kiállításai a vidéki ipar haladását mutatják. A fővárosi cégek közül az ismertebbek mind részt vettek. Különösen gazdag a Clayton és Shhuttleworth, Nicholson és Sack Rudolf kiállítása. Érdekes a Schwarcz József és társáé, akik igen sok becses és új találmányt mutatnak be. A gyümölcs- és konyhakertészeti kiállítás szintén dúsan van berendezve. Szebbnél szebb terményeket mutat be itt a gazdaközönség.* A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlése ezúttal, a kiállítás alkalmából, Nagy-Kőrösön tartatott meg, az érdekeltek élénk részvétele mellett. A programoi megváltoztatásával a nagygyűlés már szombaton délután vette kezdetét. A nagygyűlést Dessewffy Aurél gr. nyitotta meg rövid üdvözlő beszéddel, mire azonnal a napirend első pontja »A közraktárak reformálása« vétetett tárgyalás alá. Az előadó, ifjabb Széchenyi Imre gróf, a gazdaközönség érdekei szempontjából vévén bírálat alá a közraktárak kérdését, határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint ajánlja, hogy: I. Vigye keresztül a szövetkezeti nagygyűlés, hogy a kereskedelmi törvénynek a közraktári ügyletre vonatkozó 434. §-a oda módosíttassék, hogy a közraktári ügylettel foglalkozni kívánó oly vállalkozók, kik a náluk beraktározott árukra előleget nem adnak, fél millió helyett csupán annyi alaptőkét legyenek kötelesek kimutatni, amennyi raktáruk térhelyébe beraktározható gabona legmagasabb értékének megfelel. II. Hasson oda, hogy a rinfusa-szállítás a lehető legnagyobb mérvben keresztülvitessék. III. Minden lehetőt tegyen meg, hogy az usance-systema helyett a gabona-osztályozás vitessék keresztül Magyarországban. E czélra már most nevezzen ki egy bizottságot, mely molnár szakértők, kereskedők és iparkamarai tagokkal magát kiegészítve, a vidékenkénti osztályozásra tervet készítsen, és illetékes helyen a dolog keresztülvitelét szorgalmazza. IV- Hasson oda, hogy mihelyt ez megtörtént, az országban újabban építendő raktárak helyett elevátorok építtessenek, hasson pedig azáltal, hogy eszközöljön ki minden újabb elevátornak kétszer oly hosszú adómentessééget, mint azt egy egyszerű raktár igényelthetné. A nagygyűlés a határozati javaslat első részét a végrehajtó bizottságnak szövegezés végett visszaadja, mert a nézetek e tekintetben eltérők. A javaslat többi pontjait a nagygyűlés elfogadta. Ezzel a nagygyűlés első ülése véget ért. A nagygyűlés pünkösd vasárnapján délelőtt folytatta tanácskozásait, Dessewffy Aurél gróf elnöklete alatt. Mindenekelőtt a végrehajtó bizottság tagjait választották meg. A választás eredménye az, hogy a múlt évi tagok mind megválasztattak. Az elhunyt Somssich Pál alelnök helyére ifjabb Széchenyi Imre gróf választatott meg. A napirend második tárgya volt: »A cselédtörvény hiányairól a törvény megfelelő módosítására vonatkozó javaslatokkal. E tárgyban Viczmándy Ödön, zemplén megyei főjegyző volt az előadó, aki a létező cselédtörvény végrehajtására, a cselédkönyvekre, a cselédek és munkások oktatására, javítására és ellenőrzésére, a cseléd változási időre és némely egyéb a cselédtörvénybe fel nem vett, de szükségesnek mutatkozó intézkedésekre vonatkozólag indítványozott többrendbeli módosítást. A nagygyűlés e módosításokat a vonatkozó törvényszakaszok sorrendje szerint vette tárgyalás alá. A törvény 3. §-ánál, Kodolányi Antal indítványára a nagygyűlés határozatilag kimondotta azon óhajtását, hogy a gazdatisztek viszonyai törvényhozásilag szabályoztassanak. A 29. §-nál a nagygyűlés kívánatosnak tartja, hogy a gazda módot nyújtson és felügyeljen arra, hogy a szolgálatába lépett tanköteles gyermekek és ifjak, hetenkint legalább kétszer és ezek közül egyszer, vasárnap, iskolába járjanak és a vallástanban minden esetre oktattassanak; a cselédkönyvben rovat nyitandó, melyben feljegyeztessék, hány gyermeke van a cselédnak és jártak-e iskolába. A 36. §-nál azon törlést ajánlja a nagygyűlés, hogy a kötelességét megtagadó cseléd ellen házi fenyíték alkalmaztassék. Nagyobb vita keletkezett a 42. §-nál, ahol az előadó azon pótlást indítványozta, hogy vasárnapokon a cselédek, rendes foglalkozásaikon kívül, terhesebb munkára nem kötelezhetők, kivévén oly rendkívüli eseteket, amelyek a gazdát vissza nem hozható károsodással fenyegetik. A nagygyűlés e pótlást Guttner Gyula, Földváry Mihály, Farkas Ábrahám stb. felszólalásai után elfogadta, de mellőzte az előadó által javasolt esetek felsorolását. A cselédváltozás idejére nézve az előadó általánosságban, Mindenszentek napját ajánlotta, de a nagygyűlés többek felszólalása után a cselédváltozás idejét január elsejére, vagyis a naptári év kezdetére vélte megállapítandónak. A felmondási időre nézve a nagygyűlés az előadói javaslatot vagyis a 30 napot fogadta el. Elhatároztatott továbbá a törvény 50. §-ának azon kibővítése, hogy a cseléd halála esetén a bérhátralék, ha ez a */4 évi bérnél kevesebb, mindenesetre kiadassék az özvegynek, illetőleg a meghalt gyermekeinek, kivévén az év azon utolsó negyedét, amikor a cseléd helyét változtatni szándékozott. A 74. §-nál az előadó azt javasolta, hogy a szolgálatba lépés alkalmával a cselédkönyvet a gazda a községi bírónál letéteményezze, de a nagygyűlés elégségesnek találta a bejelentést a nyilvántartás czéljából. Az előadó, azon javaslatát, hogy a napszámbérek a törvényhatóság által szabályrendeletileg szabályozhatók, Máday Izidor felszólalása folytán visszavonta; elejtette továbbá a nagygyűlés az előadónak azon javaslatát, hogy a munkásoknak csakis 3-szor napjában szabadjon szeszes italt adni, ellenben elfogadta azon javaslatát, hogy azon munkaadók ellen, akik szeszes italoknak nagyobb mérvű kiszolgáltatásával csábítják a munkásokat, a cselédtörvény 94. §-ában foglalt büntetés alkalmazandó. Zsilinszky Mihály indítványára a nagygyűlés kívánatosnak mondotta ki, hogy az aratókat is munkakönyvvel lássák el. Végül Máday Izidor indítványára szükségesnek mondotta ki a közgyűlés, hogy a dohánykertészek is cselédeknek minősíttessenek. A napirend harmadik tárgyánál, a távozó Dessewffy Aurél gr. helyett, az elnöki széket ifj. Széchenyi Imre gr. foglalta el. A harmadik pont »A közmunkaügy és közutak rendezéséről« szólott. György Endre előadó rendkívül érdekes történeti visszapillantással vezette be a tárgyat és statistikai adatok kapcsán tüntette fel közmunkaügyünk fejlődését és jelenlegi állását. Végül a következő határozati javaslatot terjesztette elő: »Mondja ki a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlése, hogy: 1. A közutak jelenlegi osztályozásán ajánlja azon változtatást, miszerint az állami utak sorába a hadászati utak vétessenek fel. A vasutak kiépítése után ugyanis összes közúti hálózatunk főleg helyi érdekeknek szolgálván, az állami kezelés a hadászati czélok által van csupán indokolva a legtöbb esetben. A törvényhatósági és községi utak jövőre is föntartandók, mégpedig a hadászati utak az állam, a törvényhatóságiak a törvényhatóság és a községi utak a község terhére, és minthogy a hadászati utak a közforgalom közvetítésére is szolgálnak, a törvényhatóságok a közmunkától a költségek egy bizonyos hányadának viselésére is kötelezhetők, viszont oly törvényhatóságok, amelyeknél fekvésüknél fogva a közutak kiépítése és fentartása aránytalanul költséges, átalánosabb érdekű utaik kiépítésénél és fentartásánál az állam által segélyezhetők. 2. A törvényhatósági utak kiépítése és fentartására nézve fennálló közmunkaügy gyökeres átalakítását sürgősnek és nélkülözhetlennek tartja. A birtokososztályt majdnem kizárólag terhelő jelen közmunkarendszer helyett, mely végrehajtásban megbízhatatlan, igazságtalan és időpazarló, az összes egyenes adók után beszedendő közmunka-pótlékot javasol, fentartatván az adókötelezett joga záros határidőn belül természetben leszolgálni a reá rótt munka- (és nem idő) menynyiséget. Eltérések csak a minisztérium által engedélyeztessenek. 3. A községi közmunka összeírása, és felhasználásánál a jelenlegi rendszer fentartható. úgy a hadászati, mint a törvényhatósági utak átmeneti szakaszainak fentartására és tisztítására a községi közmunka kötelezőleg igénybe vehető. Az előadói javaslat a nagygyűlés tagjai között ellenzésre talált. Elsőnek Földváry Mihály alispán szólalt fel. Elismeréssel adózik az előadó felette érdekes és tanulságos értekezéseinek, de határozati javaslatában foglalt következtetéseit nem teheti magáévá, mert a közmunkaügyet a jelenlegi alap megtartásával véli javítandónak. Hasonló értelemben nyilatkozik Károlyi Sándor gróf, ki főleg azon okból ellenzi a határozati javaslatot, mert ez nézete szerint egy új adó tervezetét foglalja magában, a melyhez nem járulhat hozzá. Többek hozzászólása után végre a nagygyűlés abban állapodott meg, hogy György Endre előadó keressék fel a jövő nagygyűlésen a kérdésnek újóbbi előhozatalára egyszersmind a felszólalók által hangsúlyoztatot kívánságnak megfelelően, a végrehajtó bizottság kérjen föl egy második előadót is, aki a közmunkaügy rendezése tekintében a jelenlegi rendszer alapján áll és nem kívánja a természetbeni szolgálmánynak eltörlését. György Endre előadónak egyébiránt a nagygyűlés előadásáért köszönetet szavazott. A napirend negyedik és utolsó tárgya: »Az olcsó marhasó kérdése« volt. Az erre vonatkozó határozati javaslat, amelyet Krck Aladár szerkesztett, kívánja hogy mondja ki a nagygyűlés, sürgősen kívánatos, hogy a kormány e kérdésben elfoglalt, kizárólagos fiscális érdekeket szem előtt tartó álláspontjától eltérve, az olcsó marhasó kérdésének helyes, minden jogos érdekeket kielégítő megoldása iránt mielőbb tegyen intézkedéseket. Intézzen feliratot a nagygyűlés a magas pénzügyminisztériumhoz, melyben alapos és beható indokolással kifejti, hogy: 1. Jogtalanul terheli a mezőgazdaságot azon adó, melyet az állattenyésztő most a jövedék alá eső marhasó árában fizetni tartozik. 2. Hogy az állam financiális érdekei is azt kívánják, mikép a marhasó ára sokkalta alacsonyabb legyen a mostaninál, mert lehetővé tenné, sőt buzdítaná az a gazdaközönséget, hogy állatait megfelelőbb mérvben részesítse, a sófogyasztás előnyös határában, a mi hazánk legtöbb vidékén egyik alapfeltétele volna az állattenyésztés egészséges fejlődésének,az állam financiális érdekeinek pedig teljesen megfelelő volna, mert egyrészt hatékonyabbá teendőné a kormány által más oldalról tett és sokszor tetemes áldozatokkal járó, az állattenyésztés emelésére irányuló intézkedéseket, de másrészt az állattenyésztésnek az olcsó marhasó által bekövetkezendő fellendülésében és ennek következményekép egy tekintélyes néposztály adóképességének emelkedésében rejlő haszon bőven fedözné a sójövedékben esetleg bekövetkezhető (de korántsem valószínű) jövedelemcsökkenést. 3. Hogy amenynyiben a marhasó megfelelő olcsóvá tétele csakis az adómentes só denaturálása által vihető ki, e denaturáló eljárással szemben a kormánynak el kell fogadnia azon intézkedéseket, melyeket a Német és Francziaországban ez ügyben elég jóknak bizonyultak. 4. Hogy azon esetre, ha az olcsó marhasó kérdésének ily irányban való rendezése a legközelebbi jövőben nem volna kivihető, addig is, mig az kivihető lesz, a só ára általában leszállittassék, ezáltal is könynyíttetvén a mezőgazdaság helyzete. 5. E felterjesztés pártolás végett terjesztessék fel a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz is. 6. Amennyiben pedig a feliratban foglaltak elintézése esetleg hosszabb időt is vehet igénybe, mint kívánatos volna : intéztessék körirat valamennyi gazdasági egyesülethez, melyben ezek felkéretnek, hogy addig is, míg a feliratban foglalt kérelmek teljesedésbe mennek, igyekezzenek a gazdaközönséget a kérdésben lehetőleg tájékoztatni, s különösen arra buzdítani, hogy a sót, a közvetítő kereskedelem kizárásával, direkt a kincstári sóraktárakból szerezzék be, ha szükségesnek mutatkozik, társulás útján is. Bossányi Endre az előadó távollétében kifejti azon szempontokat, melyek a határozati javaslat szerkesztésénél irányadók voltak, míg Békessy László a határozati javaslattal szemben a kormánytól azt kívánja kérelmezni, hogy a gazdaközönségnek a marhalétszám arányban tiszta se bocsáttassák rendelkezésére kedvezményes áron. A nagygyűlés a határozati javaslatot fogadta el. Végül Wiczmándy Ödön azon indítványa fogadtatott el, mely szerint a nagygyűlés ajánlja a gazdáknak a biztosítási téren való szövetkezést. Ezzel a nagygyűlés délutáni 2 órakor véget ért. * Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete szintén Nagy-Kőrösön tartotta közgyűlését Földváry Mihály elnöklete alatt. A közgyűlés a napirend tárgyalása előtt, Földváry Géza elhunyta fölött sajnálatának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Felolvastatván az igazgatósági jelentés, és a számvizsgálóbizottság jelentése a múlt évi számadás megvizsgálása és a vagyon állásáról, az igazgatóságnak működéséért köszönetet szavaztak és elhatározták, hogy a kormányhoz köszönő feliratot intéznek, a miért a kiállítást előmozdította. Ugyanily átirat küldetik az orsz. m. gazdasági egyletnek is. A gazdakörök alapszabályai felolvastatván, azokat elfogadták és Baross Pálnak a munkáért köszönetet szavaztak. A munkát kinyomatják és közük a többi egyesületekkel is. A gazdasági egyesület alapszabályának 42-ik §-a kibővíttetett olykép, hogy külön lótenyésztési szakosztályt létesítsenek. A szövetségbe lépett gazdasági egyesület közgyűlésére öt tagot kiküldöttek és aztán igazgatóul Ordódy Lajost megválasztották. A számvizsgáló bizottság újjáalakítása után a közgazdasági szakosztály elnökévé Ordódy Lajost, a lótenyésztési szakosztály elnökévé pedig gr. Teleky Józsefet megválasztották. Végül még Nagy-Kőrös városának szavaztak köszönetet. * A gazdatisztek és erdészek országos egyesülete ugyancsak Nagy-Kőrösön tartotta ez idei közgyűlést pünkösd vasárnapján, Bujanovich Sándor elnöklete alatt. A közgyűlés jóváhagyván a múlt évi zárszámadásokat, Kodolányi Antal indítványára, elhatározta, hogy a választmányt megbízza, miszerint dolgozzon ki szabályzatot a gazdatisztek szolgálati ügyeinek rendezése tárgyában úgy, hogy ennek alapján a kérdés törvényhozásilag is szabályoztassék. Krocsák G. Emil egyesületi ügyvezetőnek a közgyűlés köszönetet szavazott. * Pünkösd vasárnapján délután tartatott meg Nagy-Kőrösön a lóverseny, amelyre a városból és a közel vidékről roppant számú közönség gyűlt egybe. Az űrlovasok versenyében a nagy-kőrösi hölgyek díját (ezüst serleg) Starhemberg gróf huszártiszt sötétpej lova vitte el. A mezei gazdák versenyében Balázs János budapesti lakos lova volt a győztes. Az akadályversenyben ismét Starhemberg gróf volt a győztes. Lóverseny után bankett volt a nagyvendéglőben, este ugyanott tánczmulatság. A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület. * A kiállítás rendezői és a vendégek közül mintegy 200-an pünkösd hétfőjén, délben, külön vonaton átrándultak Kecskemétre. Itt az érkezőket a városi hatóság és roppant néptömeg fogadta. A vendégek a rendelkezésükre bocsátott fogatokon áthaladtak a városon, megtekintették az új lovassági laktanyát és az országos szőlőtelepet. Innen, a sertéshizlaló és a vágóhíd berendezésének megtekintése után a vendégeknek a városi gyümölcsöst mutatták be, végre, este felé, a vasúti indóház melletti nyári casino-helyiségbe tértek, hol a város és a kecskeméti gazdasági egyesület által rendezett uzsonna várt a vendégekre. Innen a különvonat a vendégek egy részét visszavitte Nagy-Kőrösre, a fővárosiak azonban, a kiállítás a mai nappal véget érvén, folytatták útjukat a főváros felé. Közlemények. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter, mint azt a hivatalos lap mai (május 21.) száma közli körrendeletet bocsátott ki, mely szerint az újonnan épülő vaspályákon létesítendő útátjárókat, átereszeket, párhuzamos utakat stb. a közigazgatási bizottság van hivatva megállapítani, de a határozatok csak a közmunka- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyásával emelkednek joghatályra. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 21. Gabonaüzlet. Búzát ma csak gyengén kínáltak, a vételkedv korlátolt, az irányzat nyugodt volt, s csak néhány ezer méter mázsa került forgalomba, gyengén tartott árak mellett. Egyéb gabonaneműekben csekély üzlet változatlan árakon. Hivatalos jegyzések: Szokványbuza május—júniusra 7.18—7.20 forinton, őszre 7.65—7.66 forinton. Tengeri május— júniusra 6.48—6.50 forinton, julius—augusztusra 6.48—6.50 forinton. Zab tavaszra —.-----.— forinton, zab őszre 5.50—5.51 forinton. Káposztarepcze augusztus—szeptemberre 10.80—11 forinton. NAPTÁR. Kedd, május 22. Róm. kath. : Julia sz. ut. — Prot. : Ilona. — Görögorosz : (május 10.) Zelot: Sim. ap. — Zsidó : (sivan 12.) Nap kél : 4 6. 15 p., nyug. 7 6. 38 p. — Hold kél 3 6. 34 p. d. u. nyug. 2 6. 49 p. reg. Miniszterelnök mint pénzügyminiszter fogad d. u. 5—8-ig. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 2—3-ig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2-ig. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ülése d. e. 10 órakor a régi városháza tanácstermében. Fővárosi egylet ülése d. u. 5 órakor, a régi városháza tanácstermében. Közp. magyar ifjúsági egyesület kivonulása a budai sirkentbe reggel 9 órakor. A fehér kereszt egylet közgyűlése d. u. 5 az uj városházán Budavár bevételéül elesett honvédek lelki üdvéért gyászmise d. e. 10 ó. a krisztinavárosi templomban. Magyar postaszemélyzet jótékony egyletének közgyűlése. Zichy-kiállitás a műcsarnokban d. e. 9— este 7-ig. Beléptidij 30 kr. Tarnóczyné gyürükiállitása az Andrássy-uti műcsarnokban d. e. 9— este 6-ig. Beléptidij 20 kr. Színházak. Budapest, 1888. kedd, május 22. Nemzeti szinház. Évi béri. 132. Havi béri. 20. CONSTANTIN ABBÉ. Vigjáték 3 felvonásban. írták Halévy, Crémieux és Decourcelle. Fordította: Paulay. Személyek: Constantin abbé Újházi Jean Raynaud Mihályfi Paul de Lavardens Benedek De Darnac Hetényi Bernard, kertész Gabányi Scottné Helvey L. Miss Bettina Peruival G. Csillag T. Lavardens grófné Lendvayné Pauline Vizváriné Kezdete fél 8 órakor Műsor: Szerda : Jó Fülöp ; bf. Csütört. : Nők iskolája. Dandin György; bf. Péntek: Téli rege ; bf. Szombat: Négyszemközt. Mindennapi történet, 1-ször ; bf. Vasárnap : ugyanez. M. kir. operaház. Bérlet 10. szám. Perolti Gyula ur vendégjátékául : E R N A N I. Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Verdi. Személyek : Ernani..............Perotti Don Carlos........ Bignio Don Buyz.......... Ney Elvira................ Reich I. Giovanna..........Doppler J. Don Ricardo.... Dalnoki Jago................. Szekeres Az opera után : Bécsi keringő. Ballet 3 képben. Szövegét írták Frappart Lajos és Gaul F. Zenéjét összeállította Bayer J. Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Csütörtök : Carmen. Bellincioni G., bfolyam. Szombat: A próféta. Perotti Gy., bfolyam. Vasárnap : A bolygó hollandi. Bellincioni G. Rendk. bszün. -vieaisza:vaj. miszsei tíwrkék.vswsisetE5se»4»»» Népszínház. KAPITÁNY KISASSZONY. Énekes vígjáték 2 felvonásban, írták : Bayard és Dumanoir. Személyek : Mária Francziska Sik G. Villarey Leó Szirmai Bellaflor gróf Makó A grófné Vidoré Bambinelli Gyöngyi Clapier Charlotte Pálmai I. Huan, szolga Tirnovai l’8®* testőrtiszt *arczisz 2-ik) Egri Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szerda : A rezervisták. Csütörtök: Rip van Winkle. Péntek : Czigánybitró. Szombat: Falu 1ossza. Fővárosi színkör. (A Krisztinavárosban.) A szökött asszony. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta : Csiky Gergely. Zenéjét szerző: Serly Lajos. Személyek : Özv. Hallayné Gönczyné T. Klári, leánya Vadnay V. Kapor István Szabó Koncz Lőrincz Balassa Fodor Lajos Kiss Boglár Bálint Peterdy Sárga, tanító Réthey Kapor, borbély Tollagi Busa, igtató Bognár Anikó, neje Somhegyiné Kőrösiné Zombory I. Vizsgálóbíró Tischler Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda : Tricoche és Caeplet. Csütörtök : Nap és hold. Péntek: A haza. Szombat: Czigánybáró. Vasárnap : A tót leány. Főszerkesztő: Csókai IMter. Felelős szerkesztő: Wiss Imre. — Az idei kedvezőtlen időjárás rendkívül hosszú tartama a légzőszervek hurutos bántalmait számosabban mint valaha idézte elő. Igen ajánlatos tehát oly szerre utalni, mely a légzőszervek hurutjánál, nátha stb. stb. ellen fényesen bebizonyult, s ez Mattoni Gieshübli savanyúvize, a már régen jónak bizonyult sikerdus gyógyszer. 555 sittichi—■■—n————b———■——n——e liyik tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tártaim», sem alakjáért nem felelős a szerk.) naa-gryar papír járadék kötvények f. évi junius 1 -én esedékes szelvényei mától kezdve, minden 1« vonás nélkül pénztárunknál, beváltatnak. Budapest, 1888. május 22-én. 557 magyar leszámított- és pénzváltó bank 3 Dorottya-intexa 6. sz. Magyar királyi államvasutak, Árverési hirdetmény, 18318. sz. Ezennel közhírré tétetik, miszerint az üzletszabályzat 61. §-a értelmében elárusítandó kiváltatlan szállítmányok, nyilvános elárverezése Budapest Dunapart állomásunkon f. hó 24-én csütörtökön délelőtt 8 órától kezdve tartatik meg, mely árverésre a t. ez. közönség ezennel meghivatik. Budapest, 1887. május hó. Az üzletvezetőség. 14