Nemzet, 1888. május (7. évfolyam, 2038-2067. szám)

1888-05-22 / 2058. szám

emlék felső részén két női fej látható, melyek közül a jobboldali as­szonyfej sokkal nagyobb a mellette levő női fejnél. A nyolczsoros felirat, mely meg is magya­rázza ennek okát, így hangzik: atebra­l ATTIENI­ BVFI. LIB.AN.XLV.H.S.E. SCARBANTILIA L.ATTIENI.SER.AN.VI . . . H.B.E. FILLET FXLIAE POSYERVNT A teljes szöveg így olvasandó: Atella Lucii Attieni Rufi Libertina Anno XLV (45) Hie Situs Est. — Scarbantilia Lucii Attieni Serva Anno VI. (6) Hie Situs Est. Eilii Et Filiae Posuerunt.. Mintafelirat­ból kivehető, a kőjelölte sírban egy Lucius A­ttienus Rufus nevű római embernek egy Atebla nevű nősza­badosa volt eltemetve, a­ki 45 éves korában halt meg E mellett ugyancsak Attienus­nak egy S­c­a r­b­a n t­i- f­i­a nevű nő rabszolgája feküdt, a­ki már gyermek­korában, életének 6-ik évében, szállott sírba. Egyéb­­képen megjegyzendő, hogy ez az utóbbi életkor nem egészen biztos, mert a kő töredezett szélén áll egy római ötösszám, mely mellett a pontosan szemlélő, még egy római egyest is lát, de azért nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy ezentúl is egy, vagy két egyes volt vésve. Valamikor tehát római hetes vas nyolczas is lehetett. A feliratot befejező mondat mutatja, hogy az eltemetett asszonynak fiai és leá­nyai emelték a síremléket. A mostanában napfényre került sírkövet egy régi ház falában találták, úgy hogy kétségkívül a ház építésekor egyszerű építőkő számba vették. Minden valószínűség szerint a Krisz­tus utáni 4. vagy 5. századból való. — Kirándulás Visegrádra. A pünkösdi ünnepek alkalmából a »Belvárosi II. asztaltársaság« igen si­került kirándulást rendezett Duna-Bogdány, Visegrád és Nagy-Marosra külön hajón. A kirándulókat kato­nazene kisérte s a nagy társaság a legvidámabb han­gulatban, késő éjjel tért vissza a fővárosba.­­ A tanítók fizetése. A hivatalos lap mai száma (május 21.) közli a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter körrendeletét, mely szerint a kántortanítóknak nemcsak tanítói, hanem jogérvényesen megállapított kántori járandóságai is, ha a kötelezettek által kellő időben, ki nem szolgáltatnak, a közigazgatási hatósá­gok által, végrehajtás útján is, haladéktalanul be­hajthatók. — Talleyrand halálának 50. évfordulója május 17-én volt. Nevezetes esemény ez annyiban, mert, tudvalevőleg, Talleyrand, ki Hugo Victor szerint »két forradalmat csinált, húsz királyt félrevezetett és az egész világot összetartotta«, végrendeletében meg­hagyta, hogy emlékiratait, irodalmi hagyatékait csak is 50 évvel halála után, szabad kiadni. Bizonyára a történelmi adatoknak valóságos aranybányája fog megnyílni az emlékiratokban. — Hamis franczia bankjegyek. Párisból távír­­ják. A rendőrség nyomában van annak a két egyén­nek, kik hamis 500 francos bankjegyeket adtak ki. A »Gazette Tribunaux« szerint az illetők angolok, s nemrég érkeztek ide Londonból. — Égő erdő. A legutóbbi számunkban már em­lített innsbrucki erdőégéshez Innsbruckból a követke­zőket távírják mai kelettel: Minthogy az erdőégés Jenbach felé már tegnap reggel alább hagyott, Jen­­bachra nézve a veszedelem elmúlt. Az égés azonban Tratzberg felé húzódván, a kastélyt nagyban veszé­lyeztette. Délben az égés mindenfelé csökkent. Es­tére megeredt az eső és igy a tratzbergi kastély meg­­mentettnek tekinthető. A honvédség és katonaság tegnap és ma ismét haza tért. — Egy másik távirat esti 6 óráról jelenti, hogy a veszély immár a tratz­bergi várkastélyra nézve is megszűntnek tekinthető. — Felhőszakadás. Prágából távírják mai ke­lettel . A vidékről felhőszakadásokat jelentenek, me­lyek tegnap este nagy pusztításokat vittek végbe. Bakow és Josefsthal között a pálya annyira el volt öntve, hogy a két vonat csak másfél órai késedelemmel érkezett Prágába. A személyvonat egy órai, a vegyes vonat félórai késedelmet szenvedett. — Vasúti szerencsétlenségek. Flórenczből táv­írják mai kelettel. A flórencz-faenzai vasútvonalon, Gattaja mellett, tegnap harmincz munkás egy dras­­sina-vonatra ült, mely elindulván, a meredek lejtőn kisiklott. A munkások egy 25 méter mélységű szaka­dékba zuhantak, kettő közülök életét vesztette, hu­­szonhatan pedig megsebesültek. Öt sebesült életéhez nincs remény. — Barcelonából távírják mai kelettel, hogy nem messze Barcelonától, tegnap ösz­­szeütközés következtében, vasúti szerencsétlenség tör­tént, melynél 5 utas meghalt, 80 pedig meg­sebesült. — Gyár-tűz. Az újpesti úton levő prágai gép­es hajógyárban ma éjfél után 1 órakor a kazánház lángvezető csövétől­ egy csomó deszka meggyulladt s lángba borította a kazánház tetőzetét. A gyári mun­kások azonban ideje korán észrevették a tüzet, mely az egész gyárat elpusztulással fenyegette. Teljes erővel az oltáshoz láttak, vizük is bőven volt. Mire a főváro­si tűzoltók egy őrsége kivonult, a tűz már localizálva volt. A tűzoltók aztán végleg eloltották. Sport. A tavaszi lóversenyek utolsó napja vasárnap volt. A tribünöket óriási közönség töltötte meg, melynek sorában az aristocratia is szép számmal volt képviselve.Megjelent a turfén Milán szerb király is, a­ki C­o­b­u­r­g Fülöp herczeg és neje társaságá­ban az udvari páholyban foglalt helyet. A versenyek lefolyása következő volt: I. N­ákó-dij. Kapcsolatban a Meskó-féle os­­tordijjal. 50 arany és az ostor. Táv: 2437 m. Futot­tak : Bánffy György br. Pezsgője (lovagolta Bánffy György br.), Esterházy Andor gr. Marietteje (lov. Kinszky Zdenko gr.), Mr. J. Hatton Cannibálja (lov. Baltazzi Hector) és Hesslova R. br. Irmája (lov. Hess­­lova R. br.) Első lett Cannibal, második Pezsgő, Tot. 5 : 6. Helyre fogadások: elsőre 25 : 29, máso­dikra 25 : 63. II. Z á r h a n d k­­ a p. 3000 frt. Táv: 2000 m. Startoltak: Blaskovics Ernő Pajzánja, Apponyi Antal gr. Shere, Uechtritz Zsigmond br. Teraphinje, Mr. E. "Wood Rusnyákja, Schindler L. Jósia, Kinszky Zdenko gr. Wolfgangja, Springer Gusztáv br. Babonája, Sztáray János gr. Mascolinája. Elsőnek érkezett Wolfgang, másodiknak Pajzán, harmadiknak Teraphin. Tot: 5 : 66. Helyre fogadá­sok elsőre 25 : 188, másodikra 25 : 49. III. Pün­kösdi verseny: 3000 forint a nyerőnek, 500 forint a másodiknak. Táv: 950 méter. Indultak : Blaskovics Ernő Urambátyámja, Erdődy Károly gr. Vépje, Eszterházy Móricz gr. sárga ménje, Stuben­berg József gr. Mollyja és Vechtritz Zsigmond br. Tikmonyrénye-je. Első lett Urambátyám, második Molly, harmadik Tikmonyrénye. Tot. 5:15. Helyre­fogadások : elsőre 25:41, másodikra 25:53. —IV. Weiter-Handicap. 1000 frt. Táv: 1400 m. Nyolcz nevezett ló közül indult Péchy Andor Orosz­lánja, Zichy Lívia grófnő Old Lady-je, Mr. C. Phipps Maryella, Kinszky Zdenko gr. Blaue Donauja, Sza­­páry Iván gr. Baronetje. Első volt Baronet, második Blaue Donau, harmadik Oroszlán. Tot: 5: 31. Helyre­fogadások : elsőre 25:118, másodikra 25 :106. — V. Cl­aiming­ Stakes. 1000 frt. Táv. 2000 m. In­dultak : Erdődy Károly gr. Márványja, Péchy Andor Alb­in-ja és Sztáray János gr. Al­párija. Első lett Albin, második Márvány. VI. Városligeti­akadályverseny. Handicap 3000 frt a nyerőnek 500 frt a másodiknak. Táv. 5600 m. Futottak: Stern­berg J. gr. Atheist-je, Jankovich Gyula Althotas-ja, Kinszky Zdenko gr. Gambler-je, Tränkel Arthur Chaff-ja, Eszterházy Miklós gr. Argus-a és Thurn- Taxis Egon hg. Victor II-je. Atheist (lovagolta Bal­tazzi Hector), Althotas (lov. Mitschell), Gambler (lov. Fleischer) ugrás közben elbuktak, Árgus (lov. Woodhouse) áttört a korláton s igy csak Chaff (lov. Bie) és Victor (lov. Ellis) küzdöttek a díjért. Ez utóbbi jött be elsőnek. Mitschell az esés következté­ben súlyosan megsérült. A baleset nagy izgalmat kel­tett a közönségben, s midőn a verseny véget ért, nagy tömeg lepte el az első tribune gyepét. Itt csinos kis botrány is keletkezett a turf néhány alkalmazottja és a túlnyomó közönség között. Tot: 5:17. Helyrefoga­dások elsőre 25 : 51, másodikra 25 :90. A versenyek 1/17 órakor értek véget. Athléta-viadal. A »magyar athleticai club« ma az Orczy kertben tavaszi viadalt rendezett, a­mely­nek a következő lefolyása volt: I. Távverseny Balogh Dezső tiszteletdíjat nyert. II. Junior­ok-versenye. Első Muraközy Endre. III. Magas­ugrási­­verseny. Győztes : Balogh Bódog. — IV. Ökölvívás. Győztes: Muraközy Endre. V. Bajnoki sikver­­seny. Első: F­o­rt­i­n­u­s Árpád. VI. Súlydobási ver­seny és VII. Sikverseny. Győztes mindkettőnél: R­u­p­p László. VIII. Ökölvívási­ verseny. Győztes: Hegedűs Aladár. IX. Gátverseny. Győztes : R­u­p­p László. X. Súly­emelési verseny. Győztes: Vermes Lajos. XI. Kardvivási verseny. Győztes: Balog Bó­dog. XII. Síkverseny. Első Wulfer Lajos. XIII. Vigaszverseny. Győztes: T­o­m­c­s­á­k Ágost. Végül Vermes Lajos műgyakorlatokat mutatott be a bicyc­­lin, a­melyeknek végeztével Esterházy Andor gróf elnök bezáró beszédet tartott. Bécsi lóverseny. Bécsből távirják lapunknak mai kelettel. Az itteni nyári lóversenyek első napja ma tartatott meg s a következő eredménynyel végző­dött : I. Megnyitó verseny. Handicap, 1000 frt, 1600 méter, dr. Springer Gusztáv 4 éves kanczája, Fidelity nyakhoszszal első, második pedig Acoaviva. — II. Cambu­scan-verseny, 3000 frt, 2800 m. Blaskovits Ernő 5 éves ménje, Pajzán egyedül jelent meg a pályán. — III. Kisér­leti verseny, 1500 frt, 2 éveseknek 1000 m. Egyedi Arthur Filon köny­­nyen nyerve első két hoszszal, Antoni Ledigmánja má­sodik 3 hosszal, Anayoné harmadik, 10 ló futott. — IV. Handicap. 1000 frt. 1200 m. gr. Apponyi Antal barna ménje, Barbara 2 hoszszal nyerve 1-ső, Menschenfresser második, Afrikanerin 3-ik. — V. Eladó-verseny. 1000 frt. 1600 m. Silberer Vic­tor Boscoja hat hoszszal nyerve első, Cresance máso­dik. — VI. Munkás gátverseny. 2000 frt. 3200 m. herczeg Trautmansdorf­f. 4 éves Martinja biztosan két hoszszal nyerve 1­ ső, második 3 hoszszal Gemma, Kisbiró harmadik. — VII. Akadályver­seny. 3000 frt. 4000 m. Traenkel Arthur főhadnagy barna kanczája, Sába négy hoszszal nyerve első. Színház és művészet.­ ­ A nemzeti színházban tegnap este Shakes­peare »Téli regé«-jét újították föl, részben új szerep­­osztással. Hermioneben ez alkalommal is Jászai Mari asszony remekelt, új szereplők voltak azonban Szacsvay (Leontes), Gyenes (Polixenes), Alszegi (Perdita), Lendvayné (Paulina), s Nagy Ibolyka (Mopsa). A közönség gyéren töltötte meg a szín­házat. — Blaha Lujza Pápán. Blaha Lujza asszony péntek este érkezett Pápára, a­hol fényesen fogadták. A pályaudvarban díszes közönség várta a művésznőt. Pápa város küldöttsége és a színészek nevében Csóka igazgató intézett beszédet hozzá. A művésznő a »Piros bugyelláris,« »Paraszt kisasszony« és az »Eleven ör­dög «-ben lép­ett fel. Megérkezése alkalmából a »Pápai Hírlap« rendkívüli kiadásban jelent meg, melynek minden közleménye a művésznőről szólt. Fővárosi ügyek.­ ­ A czinkotai helyiérdekű vasút ügyében a köz­munka- és közlekedésügyi miniszter megengedte, hogy a budapesti közúti vaspályatársaság a már engedélye­zett megállóhelyeken kívül, még három feltételes meg­állóhelyet, és­pedig: a kerepesi­ úti vámnál, Rákosfalva közepén és a »Sárga csikó« vendéglőnél, létesítsen. KÖZGAZDASÁG. A nagykőrösi kiállítás. — Saját tudósitónktól. — — máj. 21. A kiállítás megnyitó ünnepeinek lezajlása után inkább nyílik alkalom a kiállítás nyugodt megszem­lélésére és ha csak futólagosan is, tanulmányok téte­lére. A kiállítás külső benyomása igen kedvező. Az állami ménestelep és a kiállítás czéljaira hozzácsatolt Széchenyi kert, Nagykőrösnek két szép parkja. E két parkot igen ügyesen használták fel a kiállítás czél­jaira. Az állami ménestelep udvarán és annak istál­lóiban vannak a ló- tenyészállat és baromfi-kiállítá­sok elhelyezve. A Széchenyi kertben, a ménestele­pen kívül és a ménestelep irodáiban pedig a gazdasági gépek és gazdasági termények vannak kiállítva. A kiállítás igen jól látogatott. Az idényjegyek oly gyorsan keltek, hogy a nyomda nem volt képes utánkészíteni. Reggeltől estig nyüzsög a közönség a kiállítás területén, melyen több étkező helyiség is van. Este pedig az Egger-czég sikerült villamosvilágítása mellett, a budapestihez hasonló kiállítási corse van. A lókiállítás igen dús. Sok szép magyar és ne­mesített paripa van kiállítva. A nagykőrösi és vidék­beli gazdák különösen sok szép mént küldtek. A te­nyészállatvásár nem oly gazdag, mint a budapestiek szoktak lenni, de a kiállított darabok a tenyészetek haladásáról tesznek tanúságot. Annál dúsabb a ba­romfi-kiállítás, mely valóban a kiállítás piéce de resis­tances. A gazdasági gép és gazdasági technicai kiál­lításon érdekes, hogy sok vidéki, kivált Körösi iparos vett részt benne. Bende Imre, Bene József, Nyer­ges Pál. Kocsijai, Dukovszky Béla, Czakó Sán­dor s több mások kiállításai a vidéki ipar ha­ladását mutatják. A fővárosi c­égek közül az is­mertebbek mind részt vettek. Különösen gazdag a Clayton és Shhuttleworth, Nicholson és Sack Rudolf kiállítása. Érdekes a Schwarcz József és társáé, a­kik igen sok becses és új találmányt mutatnak be. A gyümölcs- és konyhakertészeti kiállítás szintén dúsan van berendezve. Szebbnél szebb terményeket mutat be itt a gazdaközönség.* A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlése ezúttal, a kiállítás alkalmából, Nagy-Kőrösön tartatott meg, az érdekel­tek élénk részvétele mellett. A programoi megvál­toztatásával a nagygyűlés már szombaton délután vette kezdetét. A nagygyűlést Dessewffy Aurél gr. nyitotta meg rövid üdvözlő beszéddel, mire azonnal a napi­rend első pontja »A közraktárak reformá­lása« vétetett tárgyalás alá. Az előadó, ifjabb Szé­chenyi Imre gróf, a gazdaközönség érdekei szempont­jából vévén bírálat alá a közraktárak kérdését, határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint ajánlja, hogy: I. Vigye keresztül a szövetkezeti nagy­gyűlés, hogy a kereskedelmi törvénynek a közraktári ügyletre vonatkozó 434. §-a oda módosíttassék, hogy a közraktári ügylettel foglalkozni kívánó oly vállalko­zók, kik a náluk beraktározott árukra előleget nem adnak, fél millió helyett csupán annyi alaptőkét legyenek kötelesek kimutatni, a­mennyi raktáruk tér­­helyébe beraktározható gabona legmagasabb értékének megfelel. II. Hasson oda, hogy a rinfusa-szállítás a lehető legnagyobb mérvben keresztülvitessék. III. Minden lehetőt tegyen meg, hogy az usance-systema helyett a gabona-osztályozás vitessék keresztül Ma­gyarországban. E czélra már most nevezzen ki egy bizottságot, mely molnár szakértők, kereske­dők és iparkamarai tagokkal magát kiegészítve, a vidékenkénti osztályozásra tervet készítsen, és illetékes helyen a dolog keresztülvitelét szorgal­mazza. IV- Hasson oda, hogy mihelyt ez meg­történt, az országban újabban építendő raktárak he­lyett elevátorok építtessenek, hasson pedig az­által, hogy eszközöljön ki minden újabb elevátornak két­szer oly hosszú adómentessééget, mint azt egy egy­szerű raktár igényelthetné. A nagygyűlés a határozati javaslat első részét a végrehajtó­ bizottságnak szövegezés végett vissza­adja, mert a nézetek e tekintetben eltérők. A javaslat többi pontjait a nagygyűlés elfogadta. Ezzel a nagygyűlés első ülése véget ért. A nagygyűlés pünkösd vasárnapján délelőtt folytatta tanácskozásait, Dessewffy Aurél gróf elnök­lete alatt. Mindenekelőtt a végrehajtó bizottság tag­jait választották meg. A választás eredménye az, hogy a múlt évi tagok mind megválasztattak. Az el­hunyt Somssich Pál alelnök helyére ifjabb Széche­nyi Imre gróf választatott meg. A napirend második tárgya volt: »A cselédtörvény hiányairól a törvény megfelelő módosítására vonatkozó javaslatokkal.­ E tár­gyban Viczmándy Ödön, zemplén megyei fő­jegyző volt az előadó, a­ki a létező cse­lédtörvény végrehajtására, a cselédkönyvekre, a cselédek és munkások oktatására, javítására és el­lenőrzésére, a cseléd változási időre és némely egyéb a cselédtörvénybe fel nem vett, de szükségesnek mutat­kozó intézkedésekre vonatkozólag indítványozott több­­rendbeli módosítást. A nagygyűlés e módosításokat a vonatkozó törvényszakaszok sorrendje szerint vette tárgyalás alá. A törvény 3. §-ánál, Kodolányi Antal indítványára a nagygyűlés határozatilag kimondotta azon óhajtását, hogy a gazdatisztek viszonyai törvényhozásilag szabályoztassanak. A 29. §-nál a nagygyűlés kívánatosnak tartja, hogy a gazda mó­dot nyújtson és felügyeljen arra, hogy a szolgá­latába lépett tanköteles gyermekek és ifjak, he­­tenkint legalább kétszer és ezek közül egyszer, vasárnap, iskolába járjanak és a vallástanban minden esetre oktattassanak; a cselédkönyvben ro­vat nyitandó, melyben feljegyeztessék, hány gyer­meke van a cselédnak és jártak-e iskolába. A 36. §-nál azon törlést ajánlja a nagygyűlés, hogy a kötelességét megtagadó cseléd ellen házi fenyíték alkalmaztassék. Nagyobb vita keletkezett a 42. §-nál, a­hol az előadó azon pótlást indítványozta, hogy vasárnapokon a cse­lédek, rendes foglalkozásaikon kívül, terhesebb mun­kára nem kötelezhetők, kivévén oly rendkívüli esete­ket, a­melyek a gazdát vissza nem hozható károsodás­sal fenyegetik. A nagygyűlés e pótlást G­u­tt­n­e­r Gyula, Földváry Mihály, Farkas Ábrahám stb. felszólalásai után elfogadta, de mellőzte az előadó által javasolt esetek felsorolását. A cse­léd­változás idejére nézve az előadó általános­ságban, Minden­szentek napját ajánlotta, de a nagy­gyűlés többek felszólalása után a cselédváltozás ide­jét január elsejére, vagyis a naptári év kez­detére vélte megállapítandónak. A felmondási időre nézve a nagygyűlés az előadói javaslatot vagyis a 30 napot fogadta el. Elhatároztatott továbbá a törvény 50. §-ának azon kibővítése, hogy a cseléd halála esetén a bérhátralék, ha ez a */4 évi bérnél kevesebb, mindenesetre kiadassék az özvegynek, ille­tőleg a meghalt gyermekeinek, kivévén az év azon utolsó negyedét, a­mikor a cseléd helyét változtatni szándékozott. A 74. §-nál az előadó azt javasolta, hogy a szolgálatba lépés alkalmával a cselédkönyvet a gazda a községi bírónál letéteményezze, de a nagy­gyűlés elégségesnek találta a bejelentést a nyil­vántartás czéljából. Az előadó, azon javaslatát, hogy a napszámbérek a törvényhatóság által szabályrendele­­tileg szabályozhatók, M­á­d­a­y Izidor felszólalása folytán visszavonta; elejtette továbbá a nagygyűlés az előadónak azon javaslatát, hogy a munkásoknak csakis 3-szor napjában szabadjon szeszes italt adni, ellenben elfogadta azon javaslatát, hogy azon munkaadók ellen, a­kik szeszes italoknak nagyobb mérvű kiszolgáltatásával csábítják a mun­kásokat, a cselédtörvény 94. §-ában foglalt bün­tetés alkalmazandó. Zsilinszky Mihály indítvá­nyára a nagygyűlés kívánatosnak mondotta ki, hogy az aratókat is munkakönyvvel lássák el. Végül Má­­d­a­y Izidor indítványára szükségesnek mondotta ki a közgyűlés, hogy a dohánykertészek is cselédeknek minősíttessenek. A napirend harmadik tárgyánál, a távozó Des­sewffy Aurél gr. helyett, az elnöki széket ifj. Szé­chenyi Imre gr. foglalta el. A harmadik pont »A közmunkaügy és közutak rendezéséről« szólott. György Endre előadó rendkívül érdekes történeti visszapillantással vezette be a tárgyat és statistikai adatok kapcsán tüntette fel közmunkaügyünk fejlődé­sét és jelenlegi állását. Végül a következő határozati javaslatot terjesztette elő: »Mondja ki a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlése, hogy: 1. A közutak jelenlegi osztályozásán ajánlja azon változtatást, miszerint az állami utak sorába a hadászati utak vétessenek fel. A vasutak kiépítése után ugyanis összes közúti hálózatunk főleg helyi ér­dekeknek szolgálván, az állami kezelés a hadászati­­ czélok által van csupán indokolva a legtöbb esetben. A törvényhatósági és községi utak jövőre is föntar­­tandók, még­pedig a hadászati utak az állam, a törvény­­hatóságiak a törvényhatóság és a községi utak a község terhére, és minthogy a hadászati utak a közforgalom közvetítésére is szolgálnak, a törvényhatóságok a közmunkától a költségek egy bizonyos hányadának viselésére is kötelezhetők, viszont oly törvényhatósá­gok, a­melyeknél fekvésüknél fogva a közutak kiépí­tése és fentartása aránytalanul költséges, átalánosabb érdekű utaik kiépítésénél és fentartásánál az állam által segélyezhetők. 2. A törvényhatósági utak kiépí­tése és fentartására nézve fennálló közmunkaügy gyö­keres átalakítását sürgősnek és nélkülözhetlennek tartja. A birtokos­­osztályt majdnem kizárólag ter­helő jelen közmunka­­rendszer helyett, mely végrehajtásban megbízhatatlan, igazságtalan és időpazarló, az összes egyenes adók után be­szedendő közmunka-pótlékot javasol, fentartatván az adókötelezett joga záros határidőn belül természet­ben leszolgálni a reá rótt munka- (és nem idő) meny­­nyiséget. Eltérések csak a minisztérium által enge­délyeztessenek. 3. A községi közmunka összeírása, és felhasználásánál a jelenlegi rendszer fentartható. úgy a hadászati, mint a törvényhatósági utak átmeneti szakaszainak fentartására és tisztítására a községi közmunka kötelezőleg igénybe vehető. Az előadói javaslat a nagygyűlés tagjai között ellenzésre talált. Elsőnek Földváry Mihály alis­pán szólalt fel. Elismeréssel adózik az előadó felette érdekes és tanulságos értekezéseinek, de határozati javaslatában foglalt következtetéseit nem teheti ma­gáévá, mert a közmunkaügyet a jelenlegi alap meg­tartásával véli javítandónak. Hasonló értelemben nyi­latkozik Károlyi Sándor gróf, ki főleg azon ok­ból ellenzi a határozati javaslatot, mert ez nézete sze­rint egy új adó tervezetét foglalja magában, a mely­hez nem járulhat hozzá. Többek hozzászólása után végre a nagygyűlés abban állapodott meg, hogy György Endre előadó keressék fel a jövő nagygyűlé­sen a kérdésnek újóbbi előhozatalára egyszersmind a felszólalók által hangsúlyoztatot kívánságnak meg­felelően, a végrehajtó bizottság kérjen föl egy máso­dik előadót is, a­ki a közmunkaügy rendezése tekin­­tében a jelenlegi rendszer alapján áll és nem kívánja a természetbeni szolgálmánynak eltörlését. György Endre előadónak egyébiránt a nagygyűlés előadásáért köszönetet szavazott. A napirend negyedik és utolsó tárgya: »Az olcsó marhasó kérdése« volt. Az erre vonatkozó ha­tározati javaslat, a­melyet K­r­­­c­k Aladár szerkesz­tett, kívánja hogy mondja ki a nagygyűlés, sürgősen kívánatos, hogy a kormány e kérdésben elfog­lalt, kizárólagos fiscális érdekeket szem előtt tartó álláspontjától eltérve, az olcsó marhasó kérdésének helyes, minden jogos érdekeket kielégítő megoldása iránt mielőbb tegyen intézkedéseket. Intézzen felira­tot a nagygyűlés a magas pénzügyminisztériumhoz, melyben alapos és beható indokolással kifejti, hogy: 1. Jogtalanul terheli a mezőgazdaságot azon adó, me­lyet az állattenyésztő most a jövedék alá eső marhasó árában fizetni tartozik. 2. Hogy az állam financiális érdekei is azt kívánják, mikép a marhasó ára sokkalta alacsonyabb legyen a mostaninál, mert lehetővé tenné, sőt buzdítaná az a gazdaközönséget, hogy állatait meg­felelőbb mérvben részesítse, a sófogyasztás előnyös hatá­rában, a mi hazánk legtöbb vidékén egyik alapfeltétele volna az állattenyésztés egészséges fejlődésének,az állam financiális érdekeinek pedig teljesen megfelelő volna, mert egyrészt hatékonyabbá teendőné a kormány ál­tal más oldalról tett és sokszor tetemes áldozatokkal járó, az állattenyésztés emelésére irányuló intézkedé­seket, de másrészt az állattenyésztésnek az olcsó mar­hasó által bekövetkezendő fellendülésében és ennek következményekép egy tekintélyes néposztály adóké­pességének emelkedésében rejlő haszon bőven fedözné a sójövedékben esetleg bekövetkezhető (de korántsem valószínű) jövedelemcsökkenést. 3. Hogy a­meny­nyiben a marhasó megfelelő olcsóvá tétele csakis az adómentes só denaturálása által vihető ki, e denaturáló eljárással szemben a kormánynak el kell fogadnia azon intézkedéseket, melyeket a Né­met és Francziaországban ez ügyben elég jóknak bi­zonyultak. 4. Hogy azon esetre, ha az olcsó marhasó kérdésének ily irányban való rendezése a legközelebbi jövőben nem volna kivihető, addig is, mig az kivi­hető lesz, a só ára általában leszállittassék, ezáltal is könynyíttetvén a mezőgazdaság helyzete. 5. E felterjesztés pártolás végett terjesztessék fel a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­nisztériumhoz is. 6. A­mennyiben pedig a feliratban foglaltak elintézése esetleg hosszabb időt is vehet igénybe, mint kívánatos volna : intéztessék körirat va­lamennyi gazdasági egyesülethez, melyben ezek fel­kéretnek, hogy addig is, míg a feliratban foglalt ké­relmek teljesedésbe mennek, igyekezzenek a gazdakö­zönséget a kérdésben lehetőleg tájékoztatni, s külö­nösen arra buzdítani, hogy a sót, a közvetítő kereske­delem kizárásával, direkt a kincstári sóraktárakból szerezzék be, ha szükségesnek mutatkozik, társulás útján is. Bossányi Endre az előadó távollétében ki­fejti azon szempontokat, melyek a határozati javaslat szerkesztésénél irányadók voltak, míg Békessy László a határozati javaslattal szemben a kormánytól azt kívánja kérelmezni, hogy a gazdaközönségnek a marhalétszám arányban tiszta se bocsáttassák rendel­kezésére kedvezményes áron. A nagygyűlés a határo­zati javaslatot fogadta el. Végül Wiczmándy Ödön azon indítványa fogad­tatott el, mely szerint a nagygyűlés ajánlja a gazdák­nak a biztosítási téren való szövetkezést. Ezzel a nagygyűlés délutáni 2 órakor véget ért. * Pest-Pilis-Solt-Kiskun­ vár­megye gazdasági egyesülete szintén Nagy-Kőrösön tartotta közgyűlését Földváry Mihály elnöklete alatt. A közgyűlés a napirend tárgyalása előtt, Földváry Géza elhunyta fölött sajnálatának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Felolvastatván az igazgatósági jelen­tés, és a számvizsgálóbizottság jelentése a múlt évi számadás megvizsgálása és a vagyon állásáról, az igaz­gatóságnak működéséért köszönetet szavaztak és elha­tározták, hogy a kormányhoz köszönő feliratot intéz­nek, a miért a kiállítást előmozdította. Ugyanily át­irat küldetik az orsz. m. gazdasági egyletnek is. A gazdakörök alapszabályai felolvastatván, azokat elfo­gadták és Baross Pálnak a munkáért köszönetet sza­vaztak. A munkát kinyomatják és közük a többi egye­sületekkel is. A gazdasági egyesület alapszabályá­nak 42-ik §-a kibővíttetett olykép, hogy külön lóte­nyésztési szakosztályt létesítsenek. A szövetségbe lé­pett gazdasági egyesület közgyűlésére öt tagot kikül­döttek és aztán igazgatóul Ordódy Lajost megválasz­tották. A számvizsgáló bizottság újjáalakítása után a közgazdasági szakosztály elnökévé Ordódy Lajost, a lótenyésztési szakosztály elnökévé pedig gr. Teleky Józsefet megválasztották. Végül még Nagy-Kőrös vá­rosának szavaztak köszönetet. * A gazdatisztek és erdészek orszá­gos egyesülete ugyancsak Nagy-Kőrösön tar­totta ez idei közgyűlést pünkösd vasárnapján, Bujano­­vich Sándor elnöklete alatt. A közgyűlés jóváhagy­ván a múlt évi zárszámadásokat, Kodolányi Antal indítványára, elhatározta, hogy a választmányt meg­bízza, miszerint dolgozzon ki szabályzatot a gazda­tisztek szolgálati ügyeinek rendezése tárgyában úgy, hogy ennek alapján a kérdés törvényhozásilag is sza­­bályoztassék. Krocsák G. Emil egyesületi ügyveze­tőnek a közgyűlés köszönetet szavazott. * Pünkösd vasárnapján délután tartatott meg Nagy-Kőrösön a lóverseny, a­melyre a városból és a közel vidékről roppant számú közönség gyűlt egybe. Az űrlovasok versenyében a nagy-kőrösi höl­gyek díját (ezüst serleg) Starhemberg gróf huszár­tiszt sötétpej lova vitte el. A mezei gazdák versenyé­ben Balázs János budapesti lakos lova volt a győz­tes. Az akadályversenyben ismét Starhemberg gróf volt a győztes. Lóverseny után bankett volt a nagy­vendéglőben, este ugyanott tánczmulatság. A kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. * A kiállítás rendezői és a vendégek közül mint­egy 200-an pünkösd hétfőjén, délben, külön vonaton átrándultak Kecskemétre. Itt az érkezőket a városi hatóság és roppant néptömeg fogadta. A ven­dégek a rendelkezésükre bocsátott fogatokon áthalad­tak a városon, megtekintették az új lovassági lakta­nyát és az országos szőlőtelepet. Innen, a sertéshizlaló és a vágóhíd berendezésének megtekintése után a ven­dégeknek a városi gyümölcsöst mutatták be, végre, este felé, a vasúti indóház melletti nyári casino-helyi­ségbe tértek, hol a város és a kecskeméti gazdasági egyesület által rendezett uzsonna várt a vendégekre. Innen a különvonat a vendégek egy részét visszavitte Nagy-Kőrösre, a fővárosiak azonban, a kiállítás a mai nappal véget érvén, folytatták útjukat a főváros felé. Közlemények. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter, mint azt a hivatalos lap mai (május 21.) száma közli körrendeletet bocsátott ki, mely szerint az újonnan épülő vaspályákon létesítendő út­átjárókat, áteresze­ket, párhuzamos utakat stb. a közigazgatási bizottság van hivatva megállapítani, de a határozatok csak a közmunka- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyásá­val emelkednek joghatályra. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 21. Gabonaüzlet. Búzát ma csak gyengén kínál­tak, a vételkedv korlátolt, az irányzat nyugodt volt, s csak néhány ezer méter mázsa került forgalomba, gyengén tartott árak mellett. Egyéb gabonaneműekben csekély üzlet változatlan árakon. Hivatalos jegyzések: Szokványbuza május—júniusra 7.18—7.20 fo­rinton, őszre 7.65—7.66 forinton. Tengeri május— júniusra 6.48—6.50 forinton, julius—augusztusra 6.48—6.50 forinton. Zab tavaszra —.-----.— forin­ton, zab őszre 5.50—5.51 forinton. Káposztarepcze augusztus—szeptemberre 10.80—11 forinton. NAPTÁR. Kedd, május 2­2. Róm. kath. : Julia sz. ut. — Prot. : Ilona. — Görögorosz : (május 10.) Zelot: Sim. ap. — Zsidó : (sivan 12.) Nap kél : 4 6. 15 p., nyug. 7 6. 38 p. — Hold kél 3 6. 34 p. d. u. nyug. 2 6. 49 p. reg. Miniszterelnök mint pénzügyminiszter fogad d. u. 5—8-ig. Közmunka- és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 2—3-ig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2-ig. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ülése d. e. 10 óra­kor a régi városháza tanácstermében. Fővárosi egylet ülése d. u. 5 órakor, a régi városháza tanács­termében. Közp. magyar ifjúsági egyesület kivonulása a budai sirkentbe reggel 9 órakor. A fehér kereszt egylet közgyűlése d. u. 5 az uj városházán Budavár bevételéül elesett honvédek lelki üdvéért gyászmise d. e. 10 ó. a krisztinavárosi templomban. Magyar postaszemélyzet jótékony egyletének közgyűlése. Zichy-kiállitás a műcsarnokban d. e. 9— este 7-ig. Belépti­dij 30 kr. Tarnóczyné gyürükiállitása az Andrássy-uti műcsarnokban d. e. 9— este 6-ig. Beléptidij 20 kr. Színházak. Budapest, 1888. kedd, május 22. Nemzeti szinház. Évi béri. 132. Havi béri. 20. CONSTANTIN ABBÉ. Vigjáték 3 felvonásban. írták Halévy, Crémieux és Decour­­celle. Fordította: Paulay. Személyek: Constantin abbé Újházi Jean Raynaud Mihály­fi Paul de Lavardens Benedek De Darnac Hetényi Bernard, kertész Gabányi Scottné Helvey L. Miss Bettina Per­uival G. Csillag T. Lavardens grófné Lendvayné Pauline Vizváriné Kezdete fél 8 órakor Műsor: Szerda : Jó Fülöp ; bf. Csütört. : Nők iskolája. Dandin György; bf. Péntek: Téli rege ; bf. Szombat: Négyszemközt. Min­dennapi történet, 1-ször ; bf. Vasárnap : ugyanez. M. kir. operaház. Bérlet 10. szám. Perolti Gyula ur vendég­játékául : E R N A N I. Opera 4 felv. Zenéjét szer­zette Verdi. Személyek : Ernani..............Perotti Don Carlos........ Bignio Don Buyz.......... Ney Elvira................ Reich I. Giovanna..........Doppler J. Don Ricardo.... Dalnoki Jago................. Szekeres Az opera után : Bécsi keringő. Ballet 3 képben. Szövegét írták Frappart Lajos és Gaul F. Ze­néjét összeállította Bayer J. Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Csütörtök : Carmen. Bellincioni G., bfolyam. Szombat: A próféta. Perotti Gy., bfolyam. Vasárnap : A bolygó hollandi. Bellincioni G. Rendk. bszün. -vieaisza:vaj. miszsei tíwrkék­.vswsisetE5se»4»»» Népszínház. KAPITÁNY KISASSZONY. Énekes vígjáték 2 felvonásban, írták : Bayard és Dumanoir. Személyek : Mária Francziska Sik G. Villarey Leó Szirmai Bellaflor gróf Makó A grófné Vidoré Bambinelli Gyöngyi Clapier Charlotte Pálmai I. Huan, szolga Tirnovai l’8®* testőrtiszt *ar­czisz 2-ik) Egri Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Szerda : A rezervisták. Csütörtök: Rip van Winkle. Péntek : Czigánybitró. Szombat: Falu 1­ossza. Fővárosi színkör. (A Krisztinavárosban.) A szökött asszony. Eredeti népszínmű 3 felvonás­ban. Irta : Csiky Gergely. Ze­néjét szerző: Serly Lajos. Személyek : Özv. Hallayné Gönczyné T. Klári, leánya Vadnay V. Kapor István Szabó Koncz Lőrincz Balassa Fodor Lajos Kiss Boglár Bálint Peterdy Sárga, tanító Réthey Kapor, borbély Tollagi Busa, igtató Bognár Anikó, neje Somhegyiné Kőrösiné Zombory I. Vizsgálóbíró Tischler Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda : Tricoche és Caeplet. Csütörtök : Nap és hold. Péntek: A haza. Szombat: Czigánybáró. Vasárnap : A tót leány. Főszerkesztő: Csók­a­i IMter. Felelős szerkesztő: Wiss Imre. — Az idei kedvezőtlen időjárás rendkívül hosszú tar­tama a légzőszervek hurutos bántalmait számosabban mint valaha idézte elő. Igen ajánlatos tehát oly szerre utalni, mely a légzőszervek hurutjánál, nátha stb. stb. ellen fényesen bebi­zonyult, s ez Mattoni Gieshübli savanyúvize, a már régen jó­nak bizonyult sikerdus gyógyszer. 555 sittichi—■■—n————b———■——n——e liyik­ tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tártaim­», sem alakjáért nem felelős a szerk.) naa-gryar papír járadék kötvények f. évi junius 1 -én esedékes szelvényei mától kezdve, minden 1« vonás nélkül pénztárunknál, beváltatnak. Budapest, 1888. május 22-én. 557 magyar leszámított- és pénzváltó bank 3 Dorottya-intexa 6. sz. Magyar királyi államvasutak, Árverési hirdetmény, 18318. sz. Ezennel közhírré tétetik, miszerint az üzletszabályzat 61. §-a értelmében elárusítandó kivál­­tatlan szállítmányok, nyilvános elárverezése Budapest Dunapart állomásunkon f. hó 24-én csütörtökön délelőtt 8 órától kezdve tartatik meg, mely árve­résre a t. ez. közönség ezennel meghivatik. Budapest, 1887. május hó. Az ü­zletvezetőség. 14

Next