Nemzet, 1889. április (8. évfolyam, 2367-2395. szám)

1889-04-01 / 2367. szám

tehetősb lakosainak egy részét néhány év alatt tönkre tette. Végre azonban felfedezték a gazságot, de Jel­kin megneszelvén a veszedelmet, megszökött, most körözőlevél utján kutatják.­­A megcsalt emberek több, mint 30.000 forint kárt szenvednek. — Viharos közgyűlés. A kereskedő ifjak önse­gélyző egylete ma délután tartotta meg évi rendes közgyűlését a tőzsde árucsarnokában, mely alkalom­mal az évi jelentés felolvasásakor olyan jelenetek for­dultak elő, hogy a felügyeletet tartó rendőrtisztviselő telephonon segélyt kért. Csakhamar mégis jelent Markovich rendőrtisztviselő 10 rendőrrel. A részt­vevő tagok elégedetlensége az évi jelentés iránt oly nagy volt, hogy a gyűlés végével az ajtóban néhányan hajba kaptak s a rendőrség kénytelen volt közbelépni, hogy még nagyobb botrányok ne történhessenek. — önként jelentkezett sikkasztó. Márton Gyula budapesti szül. 18 éves volt kereskedősegéd ma ön­ként jelentkezett a rendőrségnél s előadva, hogy a múlt évben M­i­c­s­k­e­y Dániel margittai borkeres­kedőtől, a kinél mint könyvvezető volt alkalmazva, 1,500 frtot sikkasztott, azután megszökött s a pénzt különböző városokban elpazarolta. A rendőrség le­tartóztatta. — Közlekedés a főváros gyalogutain. A járdák­nak a közlekedés számára szabadon tartásáról sza­bályrendeleti terv készült a tanács I. ügyosztályában, mely szabályterv most a főkapitányhoz fog áttétetni véleményadás végett. Alapelve az, hogy a járdákon a közlekedést különféle tárgyakkal vagy csoportosu­lással megakasztani nem szabad. E szerint kimon­dandó, hogy a különféle c­égtáblák és jelvények al­kalmazásánál a közlekedési tekintetek szigorúan fi­gyelembe veendők; a boltok előtt az ernyők csak 71/* láb magasságban alkalmazhatók, s ezen ernyőket a járdaszegély kőhöz erősíteni rúddal vagy zsineggel tilos. Hentes legényeknek gyékény kosárral, pékeknek a zsemlyéskosárral, kofáknak a járdán vinni csirkés puttonyaikat tilos. De tilos a csoportosulás is, 4—5 embernek egy sorban menni a járdán, vagy a közleke­dést hátrálólag csoportosulni a kirakatok előtt. A szabály ellen vétőket a rendőrség 50 krtól 50 frtig büntetheti. — öngyilkosság. Pozsonyból táviratilag a felől értesülünk, hogy ott ma délután egy katona öngyil­kosságot követett el. Zoyka István, Dévényfaluból, közkatona a 72-ik számú gyalogezred 9-ik századá­ban, a legénységi szobában, szolgálati fegyverével lőtte agyon magát. A lövés szétszakita egész tüdejét. Az öngyilkosság okát nem tudják. Egyesületek és társulatok. — A hajléktalanok menhelyét fentartó egyesület ma délelőtt tartotta évi közgyűlését dr. Podma­­n­i­c­z­k­y Frigyes elnöklete alatt. Az évi jelentés örömmel emlékszik meg az alföld-utczai új menedék­ház megnyitásáról, a­mely a fenti egyesület működé­sének a lefolyt évben legbecsesebb eredménye. Az új menedékház a főváros által ingyen átengedett telken épült. Az építési költségek a fővárosi tiszti nyugdíj alapból megszavazott 76,200 frtnyi kölcsönből fedez­tettek. Úgy a telek, mint az épület tulajdonjoga a fő­várost illeti meg és az egyesületnek csupán haszná­latra van átengedve. Az építkezés 73,947 írtba, az épület berendezése 7315 írtba került. A megnyitás napjától, nov. 18-tól az év végéig 12,574 személy nyert az uj­ épületben éjjeli szállást. A hálási dij 6 krban állapíttatott meg. Az 1888. évben befolyt ösz­­szesen 7220 forint, mely összeg az egyesületi alaphoz csatoltatott. Az igazgatóság szükségesnek mondja a Duna jobb partján, valamint az V. és VI. kerületek külső részeiben is menedékházak szervezését és e részben a nemes emberbarátok támogatását kéri. A közgyűlés a fölmentvények megadása után, köszönetet szavazott az elnöknek, Gundel János gondnoknak és Lorsch Frigyes pénztárosnak buzgó működésükért.­­ A földtani társulat április 3-ikán, szerdán d. u. 5 órakor szakülést tart a m. tud. egyetem ás­ványtani intézetében. Az ülés tárgyai a következők: Inkey Béla: Az újabb román geológiai kutatásokról. — Zsilvölgyi anthracit. Dr. Schafarzik Ferencz: Ada­tok Nógrád geológiai viszonyaihoz. (Mutatványok az electromos microscoppal.) — A lipótvárosi casino »heczczét« ma folytat­ták. Említettük, hogy a casino választmánya nemrég megtagadta az egyletbe fölvenni az általános tiszte­letben álló dr. Mezei Mór felvételét, a­kit dr. Krey és dr. Adler Zsigmond ajánlottak. A casino tagjai­nak többsége fölboszankodva e méltatlanságon, a vá­lasztmány határozata ellen rendkívüli közgyűléshez folyamodott s e közgyűlést ma tartották meg Fáik Miksa elnöklete alatt, ki röviden ismertetve a tényál­lást, fölolvasta az alapszabályok illető pontját, a­mely­nek értelmében a választmánytól fölebbezett ügyek­ben a rendkívüli közgyűlés vita nélkül, titkos sza­vazással dönt. Ennek alapján föltette a kérdést, kí­­vánják-e a tagok dr. Mezei Mór fölvételét, igen vagy nem ? és nyomban elrendelte a szavazást a már előbb kiosztott szavazójegyekkel. Fél óra elteltével az el­nök a következő eredményt hirdette ki: Szavazott összesen 144 tag, még­pedig igennel 89, nemmel 55 , minthogy tehát dr. Mezei Mór az alapszabályszerü kétharmad szótöbbséget nem nyerte meg, a fölebbe­­zés elutasittatott és dr. Mezei Mór fölvétele megtagad­tatok.­­ A titkos szavazás e nem várt eredménye nagy izgatottságot keltett az igennel szavazók köré­ben, a­kik ebbe a határozatba bele­nyugodni nem akarnak s legközelebb értekezletre gyűlnek össze, hogy esetleg a casinót is föloszlassák. — Az írók és művészek társasága ma d. u. 3 órakor tartotta közgyűlését V­á­r­a­d­y Antal elnök­lete alatt. A közgyűlés, melyen a tagok nagy szám­mal voltak jelen, helyeslő tudomásul vette a választ­mány évi jelentését és a múlt évi számadásokra néz­ve megadván a felmentést, helybenhagyta a közelebbi évi költségvetési előirányzatot. Ezután következtek a választások. Elnökké felkiáltással P­a­l­­­a­y Ede vá­lasztatott meg, akiért küldöttséget menesztettek. Az alelnökökre, igazgatókra, titkárra és a választmány tagjaira megejtetvén, a választás eredménye, a kö­vetkező : alelnökök: Komócsy József, Várady Antal, igazgatók: Hentaller Lajos, Szohner Antal, titkár: Dolinay Gyula, választmányi tagok: Ábrányi Emil, Arányi Miksa, Bercsényi Béla, Bellovics Imre, Bo­­bula János, Evva Lajos, Fenyvessy Ferencz, Feszty Árpád, Grill Richard, Gracza György, Gelléri Mór, Gyenes László, Hevesi József, Horváth Zoltán, Kaffka László, Kenedi Géza, Kis József, Kodolányi Antal, Kabdebó Gyula, Lukács Gyula, Maszák Hugo, Molnár Antal, Szacsvay Imre, Szana Tamás, P. Szathmáry Károly, Radó Antal, Tömösváry La­jos, Tóth Imre, Ujváry Lajos, Vizváry Gyula. A szavazás eredményének kihirdetése után megérkezett a küldöttség az újonan választott elnökkel, kit a ta­gok lelkesült éljenzésének csillapultával, Várady Antal üdvözölt. P­a­l­­­a­y Ede elnök megköszönte a társaságnak iránta nyilvánult bizalmát és ígérte, hogy a társaság ügyeit tőle kifelthetőleg előmozdítani törekszik. A közgyűlés véget érvén, a választmány tartott ülést, melyen a kör pénztárnokává újonan Molnár Antal orsz. képviselőt választotta meg, s azután több háziügyet intézett el, ezek közt a társu­lat tagjává megválasztotta Szentkirályi Albert orsz. képviselőt.­­ A magyar tisztviselők országos egyesülete tegnap este 6 órakor tartotta meg rendes közgyűlését T­u­r­ó­c­z­y Adolf elnöklete alatt. Az egylet vagyona ........... . ...... "­­ 27,693 frt; a bevételek a múlt évben 47,529 frt, a kiadások 43,424 frtot tettek, és így a felesleg 4,104 forint, a könyvtár 5,614 kötetből áll és a le­folyt évben 444 kötettel szaporodott; van jelen­leg 26 alapító-, 1880 bel- 08 105 kültag; az özvegy- és árva-segélyalap 34,158 frtot képvisel és a múlt év­ben 9 özvegy nyert összesen 415 frtnyi segélyt. A választmány indítványára a közgyűlés az öz­vegy- és árva-segélyalapra 400 forintot szavazott meg. Élénk vitát keltett az igazgató-választmány indítványa, hogy a beiratási díjak 4 forintra emel­tessenek fel. Több tag ezzel szemben 8 forintra indítványozta a felemelést. A közgyűlés a választmány javaslatát emelte határozattá. Ezután a választásokat ejtették meg a következő eredménynyel: igazgató-vá­lasztmányi rendes tagok: Angletta Arnót, Árgay János, Balogh Antal, dr. Bosányi Iván, Csendics Gyula, Csillag Benő, Farkas Antal, Fábry Frigyes, Giczey Lajos, Grünwald Bernát, Kiss Gyula, dr. Krick Árpád, id. Lángh Gyula, Lövik Pál, Per­sian Iván, Prohászka Ferencz, Szank Pál, Piczián Ádám, Viola Imre, Weinberger István és 30 póttag. Felügyelő bizottsági rendes tagok: Fodor Miksa, Hellebronth Kálmán, Kertész Károly, Mar­kovich Győző, Medveczky Aladár, Peregriny Ferencz és Welbavszky Kálmán. — A »magyarországi központi Fröbel­nőegylet« ma tartotta Batthyán­y-S­trattmann herczegnő elnöklete alatt ez évi rendes közgyűlését. Dr. Havass Rezső egyleti tanácsos az évi jelentést előterjesztette, bevezetőleg felemlítvén, hogy daczára a különféle ne­hézségeknek, melyek az egyleti élet terén felmerülnek, az egylet nemcsak minden irányban megfelel felada­tának, hanem folyton jobban erősödik és izmosodik, mi első­sorban a tanári karnak s Péterfy Sándor igazgatónak, továbbá az egylet ügyeit intéző hölgyek­nek érdeme. — Az egylet vagyona 1888- év végén 20.261 frt 80 kr volt. — Az egylet 4 gyermekkertet s egy gyermekkertésznő-képzőt tart fenn. — A bevé­tel 17.169 frt 59 kr volt, melyből a kiadások fedezése után 1889. évre 259 frt 52 krnyi pénztári maradvány maradt. — Az évi zárvizsgálatok alkalmával 18 nö­vendék nyert oklevelet s ezek mindegyike azonnal al­kalmazást talált. A képzőintézet I-ső osztályába 23 növendék vétetett föl, az I-ső osztályból Il-ikba át­ment 32 növendék. A tagok száma 314. —A közgyű­lés úgy az 1888. évi jelentést, mint az 1889. évi költ­ségvetést tudomásul vette. — Dr. Virava József kö­szönetet szavaz az elnökségnek és választmánynak, különösen Batthyány-Strattmann herczegnő elnöknek s Rosenzweig-Saphir Sarolta alelnöknőnek, nem külön­ben Kugler Jánosné pénztárnoknak és Kanders Her­mina ellenőrnek. Azon óhajnak is kifejezést adott szóló, vajha az egylet mielőbb saját épületet emel­hetne s kéri ez iránt a tagok pártfogását. Dr. Havass jegyzőkönyvileg köszönetet mondat dr. Virava József­nek, ki annyit fáradozik az egylet érdekében, Péterfy Sándor pedig Rosenzweig Mórnak szavaztat köszöne­tet, ki évenként tetemes összeget gyűjt a szegény gyer­mekek fölsegélyezésére.­­ A magyar iparművészeti társulat ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését L­i­p­t­h­a­y Béla dr. elnöklete alatt. Az elnök mély fájdalommal emléke­zett meg az ülést megnyitó beszédében Rudolf trón­örökös és Trefort Ágostonról. A megboldogult trón­örökösnek köszönhettük — úgymond az elnök — a sokszorosító művészetnek hazánkban való gyámolitá­­sát s remélhettük is, hogy iparművészetünknek ő lesz legbuzgóbb támasza, mint mindennek, a mi hazánk emelésére vonatkozik; hiszen még utolsó perczeiben is szeretett hazánk volt gondolatának tárgya. Legyen áldott emlékezete! A közgyűlés az elnöknek Rudolf trónörökös emlékezetére vonatkozó szavait állva hall­gatta végig. Az elnök aztán meleg szavakban emléke­zett meg azokról az érdemekről, a­melyeket Trefort Ágoston szerzett az iparművészet felkarolása körül. A tulajdonképeni művészeti tárgyak, pl. a falon függő képek, nem hatnak oly közvetlenül s oly széles körök­ben, mint a közéletben forgó tárgyak és ha ezek­ben sikerül a művészeti emelkedni, akkor mintegy népszerűsítjük a művészetet. Ez volt czélja Trefort­­nak, a­ki méltán mondható a magyar iparművészet egyik megalkotójának; de, fájdalom, a megkezdett nagy művet be nem fejezhette. Emléke akkor lesz méltó módon megörökítve, ha az iparművészeti társu­lat az ő nyomdokait követi. — Ezután Pasteiner Gyula titkár fölolvasta a választmány jelentését.­­ A társulati számadások megvizsgálására kiküldött számvizsgálók jelentésének meghallgatása után, a köz­gyűlés megadta a fölmentvényt. A jövő évre a kiadá­sokat 3,045 frt 40 krban s a bevételeket 4,280 frt 88 krban állapították meg. Végül a választásokat ejtet­ték meg. A választmányból kilépő tagok helyébe a következőket választották: Bachruch Károly, Czobor Béla, Jungfer Gyula, Kramer Samu, Marton Alajos, Németh Imre, Rauscher Lajos; számvizsgálókká: Benke Gyula, Jeney Lajos. A társulat elnökévé egy­hangúlag s lelkesedéssel L­i­p­t­h­a­y Béla bárót vá­lasztották meg, alelnökké Ráth Györgyöt s második alelnökké Keglevich István grófot. Szinház és művészet. — Am kir. operaházban gyorsan követik az újdonságok egymást. Még visszhangzik a terem a taps­­vihartól, mely Wagner két nagy operáját kisérte, és ime máris új, teljes és hangzatos sikerről tudósítha­tunk, melyet a derült, könnyed zene egyik legbecse­sebb gyöngye : » Villan dragonyosai” aratott ma este. E darab zenéjének szerzője, Maillart csak két jeles művel érte el a hírnevet, mely őt kora sírjába kisérte; az egyik »Lara«, mely a hatvanas évek elején, a má­sik pedig » Villars dragonyosai«, mely 1856-ban ke­rült színre Párisban. Mindkét mű egyaránt tanúsko­dik a zeneköltő kiváló művészi temparamentumáról, mély zenészeti értelméről és a drámaiság, valamint a dallamosság iránt való fölötte élénk érzékéről. Az utóbb nevezett mű a népszerűbb; ismerik és kedvelik egész Európában ; műsoron van minden jelesebb ope­raházban, hol a nagy opera mellett, a viadalművet is cultiválják. Amely operaház személyzetében jó Fri­­qyet Rózsi található, az el nem mulasztja e szép és kedves zenéjű művet pénztári siker tekintetében kiak­názni. És minthogy e szerepre jobb személyesí­­tőt alig találhatni, mint B­i­a­n­c­h­i kisasszony, operaházunk igazgatója is sietett » Villára dragonyo­­sai«-t a közönségnek bemutatni. Hogy ebben helye­sen okoskodott és ügyesen járt el, azt mutatja a da­rabnak ma esti határozott nagy sikere. Feszült érdeklődéssel és mindinkább növekvő élvezettel hallgatták végig a mulattató dalművet, melynek pompás szövege épp oly hatást tett, mint bá­jos, szellemes zenéje. Hogy a mű kiváló tulajdonai oly nagy mérték­ben jutottak érvényre, az jórészt a fölülmúlhatatlan szabatos és gondos előadásnak köszönhető. Mahler igazgató úr tanította be a művet és vezette is ma a zenekart. Ő rendezte be az előadást egész a legkis­­sebb részletekig, mindenre kiterjesztvén gondját: a zenészeti szabatosságra épp úgy, mint a színpad dí­szítésére és világítására, a csoportok elrendezésére és a főbb szereplők énekére. Nagy és hathatós segélyt nyúj­tott neki ebben az operaház játékmestere, Újházi, ki az összes szereplőket a játék külsőségeiben és a próza-párbeszédek helyes és hatásos előadásában ké­szítette elő. Joggal mondhatjuk, hogy ily szép és töké­letes zenészeti hatást és ily helyes játékot víg operában eddigelé nem láttunk e színpadon. Legnagyobb hatást tettek a karok, melyek va­lóban bámulatos pontossággal és a művészet minden kívánalmainak megfelelő összhanggal működtek közre. Hasonló dicséretet érdemel a zenekar is, mely fényes interpretátiójával és kellően discret játékával az elő­adást első­sorban jellemző finomság kifejtéséhez nagy mértékben járultak hozzá. Ha Mahler úr a Wagner-operák és Maillart művének előadásával azt akarta bebizonyítni, hogy a művészet minden ágazatát egyenlő gonddal kívánja művelni és hogy a zene mindkét végletében egyaránt avatott vezetőként szerepelhet, úgy ez a demonstratió neki teljesen sikerült. Ellenvélemény nélkül ismerték el ebbeli képes­ségeit ma épp úgy, mint nemrég a »Rajna kincse« és a » Walki­r« bemutatása alkalmával és a közönség zajosan kíván az igazgatót minden felvonás után, ebbeli véleményét félreérthetetlenül nyilvánította is. A magánénekesek közül első helyen kell emlí­tenünk B i­a­n­c­h­i kisasszonyt, a bájos, kedves Fri­­quet Rózsit. Énekének hibátlan tisztaságát és mély érzelmét, csengő hangjának melegségét alig győzték csodálni és a folyékonyság, a correct­­ség, melylyel a magyar prózát mondá, újra és újra meglepett mindenkit. — Finom játéka is teljes elismerésre talált. Minden felvonás után négy­szer hívták a lámpák elé, egy ízben pompás virág­bokrétával és koszorúval jelent meg. A harmadik fel­vonásbeli belépő dalának minden egyes szakaszát egy egy perczig tapsolták. E számát háromszor sza­kasztotta meg a közönség tüntető tapsával. Szerencsés estéje volt Takácsnak is, ki Belamy dragonyos káplárt bátran legjobb szerepei közé számíthatja. Hangjának jobb tulajdonai alig ér­vényesültek még oly nagy mértékben, mint e szerep­ben. Takács úr szerencséjéül számíthatja, hogy akadt végre egy intéző ember, ki fejlődő képességeit ily ha­tásos és meggyőző világitásba tudja helyezni. Csínnal, kellemmel és finom értelemmel éne­kelte Ábrányiné is Georgette szerepét; az est sikerében kiválóbb része volt neki is úgy mint Kiss B. urnak, ki Sylvain szerepében énekével mindenkit meglepett. Pompás volt Hegedűs, a fölötte comi­­cus Tibaud, jól énekelt és szépen játszott. Kétségte­len, hogy fölötte hasznos tagja lesz a operának, ha ez a via dalművet nagyobb mértékben műveli. S­z­e­n­­d­r­ő­i, a lelkipásztor szintén jól megállta helyét. Az egész előadás nagy mértékben tetszett, és a mai est után kétségtelen, hogy ez a dalmű hosszabb ideig fogja vonzani a közönséget, és mindaddig szíve­sen látott lesz a műsoron, míg ily tökéletes és gondos előadásban részesül. A mai előadás egészen telt ház előtt ment végbe. A darabot már kedden, ápril 2-án fogják ismételni. — A várszínházban az előadások sora holnap, április 1-én az »Észak csillagáéval véget ér. Hir­detve volt ez évadban 72 bérletelőadás és pedig a nemzeti színház részéről 48, a m. kir. opera részéről 24. A nemzeti színház adott 51, az opera 22 előadást, tehát összesen a kettő 7­3-at. A hiányzó két operai előadást az igazgatóság nem pótolhatta, mert a február elején bekövetkezett országos gyász miatt a színházak zárva lévén, az operaigazgatóság kénytelen volt az elmaradt előadásokért az operaház bérlőit kár­pótolni s minthogy csak szünnapokon rendezhet a várszínházban előadásokat s ilyenekkel február—már­­cziusban nem rendelkezett: a várszínházi bérlőknek a nemzeti színház nyújtott kárpótlást az elmaradt 2 opera helyett 3 drámai előadással. — A népszínházból­ Planquette geniális operetteje, a »Cornevillei harangok, mely már 153 előadást ért a népszínházban nem szerdán, mint előre jelezve volt, hanem holnap hétfőn ke­rül színre új betanulással először. Serpolette-t ezúttal F. H­e­g­y­i Aranka játszsza. Az»Asszonyok bű­­ne« Rónaszéki Gusztáv fővárosi életképéből, mely­nek bemutató előadását csütörtökön ápril 4-én tart­ják meg a népszínházban, javában folynak a próbák. — Matinéé. Krónich Melanie haladottabb tanít­ványaival érdekes matinéét rendezett ma a vigadó kis termében. A tanítványok előadták Reinecke egy hármasát, Bach-Gounod meditatióját, Moszkovszky néhány spanyol tánczát, Mozart egy sonataját s még több érdekes művet. Mindmegannyian fejlett képes­ségeik által tanúságot tettek a mesternő jeles mód­szere és sikeres oktatása mellett. — Funták Ágnes énekesnő, a­ki már többször igen rokonszenves fogadtatásban részesült a fővárosi közönség részéről f. hó 2-án este 1/28 órakor a re­­doute-ban hangversenyt rendez Hegyesi M. urhölgy, a nemzeti színház tagja, Odry L. és Strumpffer J. urak, a m. kir. opera tagjai közreműködése mellett. Az érdekesnek ígérkező hangverseny, műsora a kö­vetkező : 1. Rossini. »Semiramis.« Ária Funták ur­hölgy. 2. a) Wieniawski H. Andante, b) Wieniawski H. Mazurka. Strümpfler ur. 3. a) Strasser. »Wie soll ich’s bergen.« b) Denza. Chanson, c) Grégh. Sere­­nata. Funták urhölgy. 4. Loewe. Ballada. Odry ur. 5. Ábrányi E. A kis Savoyard. Hegyesi urhölgy. 6. Bauduin. Valse brillant. Funták urhölgy. — Jegyek ára : körszék 3 frt, számozott szék 2 frt, belépti jegy 1 frt. Jegyek kaphatók: Rózsavölgyi és társa cs. és kir. udvari zeneműkereskedésében, Kristóf-tér 3. szám, valamint a hangverseny napján az esteli pénz­tárnál. — A »Történelmi Életrajzok« czímű vállalat második füzete technikai akadályok miatt, csak e hő közepén kerül ki a sajtó alól. kák foganatosítását illeti, a főmérnök-középítési igaz­gató kijelenti, hogy először is a kezelő épület volna felépítendő, melyben a munka végrehajtására, a fel­használandó anyag jóságára, stb. felügyelő tisztviselők hivatalos helyiségei nyernének elhelyezést. Végül megjegyzi a főmérnök-középítési igazgató, hogy az egész tervezet abból a szempontból dolgoztatott ki, hogy az esetre, ha a soroksári nagy vészkiömlő egye­lőre ki nem épülhetne is, a főváros víztelenítése mégis biztosítva legyen. — A főváros királyi kisebb haszonvételi jo­gáért járó kártalanításra vonatkozólag a javadalmi albizottság a következő javaslatokat terjeszti elő: Budapest főváros a kártalanítást az 1888: XXXVI. t. sz. 7. §-a alapján a hivatalosan felülvizsgált zár­számadásaival igazolt hasznainak alapul vétele mel­lett kívánja megállapíttatni, kijelentvén, hogy a pénz­ügyminiszter kívonatára az italmérési jognak bérbe­vétele által kész biztosítékot nyújtani az iránt, hogy a kártalanítási összegnek megfelelő jövedelem leg­alább 3 évig a jövőben is be fog folyni. Miután az az összeg, melylyel az állam a kisebb adófizetés folytán károsult, nem a kártalanítási tőkéből térítendő meg, ennek az igénybejelentésben kifejezés adassék s az ide vonatkozó csatolmány ennek megfelelően szer­­kesztessék. S miután a kezelési költségek a tiszta kártalanítási alap megállapításánál nem az adó ki­vetésénél kezelési költségek czímén engedélyezett összegben, hanem a zárszámadásig­­ igazolt összeg­ben vonandók le, az igénybejelentésben ezen kezelési költségek összege lesz érvényesítendő. Ezekhez ké­pest a fővárosnak adandó kártalanítási tőke összege 5.888.425 írtra számítható ki. Végül az albizottság tekintettel arra, hogy az italmérési jog fogalma te­kintetében az 1888. XXXVI. t. sz. és az annak vég­rehajtása iránt kiadott pénzügyminiszteri utasítás­ban ellentét látszik, a­mi ha világosan ki nem egyen­­líttetnék, a főváros a regale bérbevétele esetén, káro­sodhatnék — kéri, hogy a főváros írjon fel a belügy­miniszterhez az utasítás szövegének oly értelmű mó­dosítása végett, hogy világosan kimondassák, miképp italmérési jog alatt az italmérési illeték és az állami italmérési adó együttesen értetik.­­ A katonai kórház telke. Tudvalevőleg a haj­csár­ után, majdnem szemben a tüzérségi laktanyával, a közös hadügyminisztérium új katonai kórházat akar építtetni. A fővárosi közgyűlés megengedte, hogy a kiszemelt telek egy telekkönyvi testet képezhessen. A közmunkatanácsnál pedig tegnap egy vegyes bi­zottság, melyben a katonai hatóság képviselője is részt vett, a főváros részéről pedig Rózsa Péter taná­csos volt jelen, az általános szabályozási terv módosí­tásának részleteit állapították meg. — Adókivetés: A főv. adókivető-bizottságok áp­rilis hó 1-jén (hétfőn) tárgyalni fogják u. m. az I—II. ker. az összes visszamaradtakat; a VI. ker. a 3824— 3845; a VII. ker. a 4901—4950; a VIII. ker. a 6129—6367 uj helyrajzszámú házszámig. Fővárosi Ügyek. — Az általános csatornázás. Lechner Lajos főmérnök, középitési igazgató bemutatta a budapesti általános csatornázás ama részletterveit és költségve­téseit, melyek a munkaprogramm első és a további munkáknak alapul szolgáló legfontosabb részeit képe­zik és a Dunába való torkolatokat, a szabad kiömlőt, a szivattyútelepet, az iszapfogót, a kezelő épületeket, és a főgyűjtőnek azt a részét foglalják magukban, mely a vasúti töltéseken át, egész addig a pontig ter­jed, a­hol a magas területek és Kőbánya szenyvizeit levezető harmadik gyűjtő a Dunába torkolik és a fő­gyűjtőt keresztezi. A harmadik, úgynevezett »magas« gyűjtő­csatorna keresztezésének tervei most készül­nek s már annyira haladtak, hogy április végéig szin­tén bemutathatók lesznek. Az előterjesztett részlettervek kivitele összesen 1.290.785 frt 51 krt igényel, a­mi az általános költségvetés­sel szemben 10°/0 emelkedést mutat; minthogy azonban a rendes gyű­jtő­csatornák költsége a felvett összegnél kisebb lesz, az összes költség nem fog nagyobbodni. A munka tehát már végrehajtás alá kerülhetne, előbb azonban a terveket még a belügyminiszter kívánságára, különösen folyamszabályozási és hajózási szempont­ból leendő elbírálás végett, a közmunka- és közleke­désügyi miniszterhez kell felterjeszteni. A­mi a man­ Sport, Oxford és Cambridge versenye. Tegnap tartot­ták meg a Themsén az oxfordi­ és cambridgei egyete­mek evezős versenyeket. A versenyeknek pompás idő kedvezett, a partokról óriási néptömeg nézte a ver­senyt. A győzelmet a cambridgei egyetem vívta ki. A Liverpoolból Londonba, a versenyre elindított kétvo­­nat, tengelytörés folytán kisiklott Peristone mellett. A vonat telve volt utazókkal. Eddigi hírek szerint, több ember életét vesztette s mintegy ö­t­v­e­n­e­n megsérültek. A holttetemek előhozatalá­­nál borzalmas jelenetek történtek. Az »Etcaetera« bukása. Gróf Esterházy Miklósnak »Etcaetera« lova a liverpooli Derby aka­dályversenyen a harmadik akadálynál elbukott. A ló kitűnő conditióban volt és nagy fogadások tör­téntek mellette. Ha a ló győz, Ausztria-Magyar­­országba a milliót nagyon túlhaladó pénz jött volna, így mintegy százezer forint Angliába vándorolt. Bécs­­ben már lakomára készültek, hogy az »Etcaetera« győzelmét megünnepeljék. KÖZGAZDASÁG. Közgyűlések. Az »Adria« magyar tengeri hajózási részvény­társaság ma délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését gróf Szapáry István elnöklete alatt. A közgyűlésen jelen volt dr. Keleti Károly miniszteri tanácsos, mint kiküldött kormánybiztos és 49 részvényes 1156 sza­vazat képviseletében. Az igazgatósági jelentést s zár­számadásokat felolvasottaknak vették s ezután a mér­leget állapították meg. Az évi tiszta nyereség 115,998 frt 31 krt tesz ki, melynek hovafordítására a közgyű­lés az igazgatóság javaslatát fogadta el. Ennek értel­mében a tiszta nyereség 5°/0-át, azaz 5,799 frt 92 krt a tartalékalaphoz csatolták, 1769 frt 84 krt az igazgatóság között osztanak fel, mint 10°/0-nyi juta­lékot, 75 ezer forintot a részvényesek között 6°/o-nyi osztalék fejében kiosztanak, 10,361 frt 41 krt, mint rendkívüli bevételt a tartalékalaphoz csatolnak, és 15,000 frtot a »Zichy« és »Szapáry« nevű hajókat ért, kár fedezésére, 4,092 forint 39 krt a nyug­­díjalap gyarapítására fordítnak, a fenmaradó 974 főt 68 krt pedig a jövő év számlájára viszik át. A köz­gyűlés az igazgatósági jelentést és a felügyelőbizott­ság jelentését tudomásul vette és a felmentvényt egy­hangúlag megadta. Az igazgatóság tagjai lettek: gr. Szapáry István, Burchard Konrád, Herczog Péter, Jókai Mór, Kuranda Emil, Lánczy Leo, Lederer Sándor, Molliner Berthold, Peichl József, Posch Gyula, Scheyrer György, Simon Jakab, Szarvassy Sándor, dr. Thierry Frigyes, dr. Batthyány Tivadar, Kilényi Hugó, Ludvigh János és dr. Keleti Károly kormánybiztos. A felügyelő bizottság tagjaivá vá­lasztottak : Bischitz Lajos, Kern Gusztáv, Kilényi Béla dr., Kolozsváry Lajos, Lichtenstein Lajos és Ullmann Emil. Az igazgatóság díjainak összege 6000 írtban, a felügyelő bizottság tiszteletdíja 2.400 írtban lett megállapítva. A tiszavidéki vaspályatársaság (felszámolás alatt) ma délelőtt dr. Orczy Andor elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését, a­melyen a kormány képvi­seletében Buzetzky Pál miniszteri tanácsos volt je­len. Az évi jelentés szerint az 1888. évben kisorsolta­­tott 8270 darab részvény 2.026,150 frt névértékben, minek következtében a részvénytőke állománya 12,405 darab részvényre apadt 3.039,225 frt névér­tékben. A jövő évben e fenmaradt összes részvénye­ket kisorsolják és a társulat véglegesen feloszlik. A társulati sorsjegykölcsönnől 1888-ban 819,800 forin­tot törlesztettek, úgy, hogy a kölcsön az év végén 13.542,607 frtra apadt. A 20 milliós elsőbbségi köt­vényekből a lefolyt évben 56 darab 1000 frtos köt­vény sorsoltatott ki, úgy, hogy az év végén a ki nem sorsolt 1000 frtos kötvények állománya 19,417 dara­bot tesz ki. A közgyűlés a fölmentvényeket megadta. Az első viszonylagos takarék- és hitelszövetkezet ma tartotta M­a­k­­­á­r­y Gyula elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. A Bárány Nándor Ernő vezérigaz­gató által előterjesztett igazgatósági jelentés az inté­zet újabb gyarapodásáról tesz tanúságot. A lefolyt évben a tagok száma 2019-re emelkedett s a törzsbe­­ n kiadótulajdonos At­tenaesra irodalmi s nyomdai r. társulat betűiről Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let tétekre befizetett tőke összeg 108,639 frt 93 krt tet ki. A pénztárforgalom 773,025 frt 94 krra rúgott. A tiszta nyereség 8,537 frt 86 kr. Az igazgatóság javasolja, hogy előbb 10°/0 azaz 850 frt 78 kr a tar­talékalap javára, 20°/0 azaz 1,707 frt 56 kr az igaz­gatóság és felügyelő bizottság tiszteletdíjára, 300 frt a bíráló bizottság jutalmazására fordíttassék; a fen­maradó összegből a törzsbetétek után 6°/0 osztalékul fizettessék ki,­­ a maradék a jövő évi új számlára vi­tessék át. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s a fel­mentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak megadta. Az alapszabály módosítása és a tisztikar megválasztása, a közelebb tartandó rend­kívüli közgyűlésnek hagyatott fönn. Az első magyar szövő- és kötőgyár részvény­­társaság ma tartotta rendes évi közgyűlését M­ü­l­­ler Vilmos elnöklete alatt. A felolvasott igazgató­­sági jelentés szerint az évi mérleg 3451 frt 15 kr tiszta nyereménynyel záródik. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy az egész összeget az igazgatósági jutalék és tartalékalapra fordítandó 517 frt 70 kr levonása után, mint nyeremény áttételt új számlára vezetteti át. A közgyűlés e javaslatot elfogadta s a felment­vényt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak megadta. Közlemények: Államelőleg-szü­kséglet 1889. április hó­­ én. A folyó évi április hó 1-én lejáró kötvényszel­vények és kisorsolt kötvények beváltására az alább megnevezett vasutaknak a következő államelőlegek utalványoztat­­tak és pedig : a magyar északkeleti vasútnak 551,600 frt ezüstben, a magyar nyugati vasútnak 481,546 frt 12 kr. bankj. összesen 1.033,046 frt 12 kr. Ezzel szemben volt a múlt évi hasonló utalványozás : a ma­gyar északkeleti vasútnál 784,600 frt ezüstben, a ma­gyar nyugati vasútnál 414,700 frt ezüstben, összesen 1.199,300 frt ezüstben. E szerint tehát a folyó évi utalványozás 166,253 frt 58 krral kedvezőbb; a ma­gyar északkeleti vasút ugyanis 233,000 frttal keve­sebbet vett igénybe, mivel beruházásait most már az 1888. évi XVII. t. sz. alapján, engedélyezett kölcsön­ből fedezheti; ellenben a magyar nyugati vasútnak 69,746 frt 42 krral több volt utalványozandó, mivel a bekövetkezett államosítás következtében az üzleti fö­lösleg már a m. kir. államvasutaknál jut kifejezésre, tehát az egész szükséglet rendelkezésre bocsátandó. Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 31. Értéküzlet. (Vasárnapi tőzsde.) A mai vasárnapi tőzsde üzlettelen volt. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 103.02­/g forinton, magy. leszámítoló- és pénzváltóbank 103.75 103.90 forinton köttetett. NAPTÁR. Hétfő, április 1. Rom. cath.: Hugó pk. — Protest. Teodóra — Görög orosz . (márcz. 20.) Szab. vtk. — Zsidó (rendor 29.) Nap kél: 5 ó. 40 p., nyugszik 6 ó. 28 p. — Hold kél: 5 ó. 30 p. reggel, ny­ugszik 7 ó. 32 p. este. — A nap h­os­-­sza 12 ó. 48 p., a hó végéig 1­6. 32 p. nő. Horvát miniszter fogad d. e. 16-től d. u. 2-ig. A képviselőház ülése d e. 16 órakor. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ülése d. e. 16 óra­kor a régi városházán. A föv. magánépítészeti bizottság ülése d. u. 5 ó. az uj város­házán. A magyar tud. akadémia nyelv- és széptudományi osztályának ülése d. u. 5 órakor. Felolvasók : B­u­d­e­n­z József r. tag és Borosa Bálint vendég. Színházak. Budapest, 1889. hétfő, április 1. Nemzeti színház. Évi bérlet 19.­­8. Havi bérl. 1. sz. Fry Pál. Vígjáték 5 felvonásban. Irta : John Poole. Fordította : Csiky Gergely. Személyek: Hardy, ezredes Újházi Hardy Frank Hetényi Witherton Gabányi Willis Kőrösmezei Stanley Abonyi Harry, fia Benedek Pry Pál Vízvári Grasp Egressy Doubledot Pintér Simon, szolga Sántha Eliz Tolnainé Marianna J. Gaál I. Bublené Lendvayné Phébé Vizváriné Inas Mátrai Kezdete 7 órakor. Magy. kir. operaház AZ OPERAHÁZ ZÁRVA. Várszínház. Katalin Praskovic Danilovic Gricenko Reynold mester Tseremeteff Kermoloff Ismaetoff Natália Ekimonte Egy munkás mateczkyné Ábrányiné Pauli Hegedűs Szendrei Szegedi Tallián Fekete Gábos O. Fleiszig M. Várady Kezdete 7 órakor. Népszínház. Uj betanulással és szereposz­tással . A cornevillei harangok. Regényes Operette 4 felvonás­ban. írták: Clairville és Ch. Gobet. Fordította : Rákosi J. Zenéjét szerz. : R. Planquette. Személyek : Henri, Marquis Victor Gáspár, bérlő Makó A biró Gyöngyi A jegyző V. Kovács Fournárd, Írnok Tirnovai Grippardin, írnok Újvári Grenkheux Dárdai Germaine Bácskai J. Serpolette, cseléd F. Hegyi A. Zsuzska Lévai B. Cachalon Füredi Ripaud Rosa Marcel Izsó Kezdete 7 órakor. Nagy bérlet 73. Havi bérlet 1! Észak csillaga. Opera 3 felvonásban. Zenéje szerzette : Meyerbeer. Szem­élyek: Michaeloff Péter Ney Skavronszky Dalnoki Heti metnorok. Nemzeti Színház . Kedden : Buborékok. Szerdán : Az arany halak. Csütörtökön : Antonius és Cleopatra. Pénteken : Vegyes párok. Szombaton: Essex gróf. Vasárnap : Válás után. Magy. kir. operaház . Kedden : Villars dragonyosok, 2-szer. Bianchi Bianca k. a. felléptével. Várszínház : Kedden : Az orsz. szinésziskola növendékeinek előadása. Népszínház : Kedden : Az ingyenélők. Blaha L. assz. vendégj. Szerdán: A cornevillei harangok. Csütörtökön : Az asszonyok bűne. 1-ször. Pénteken : ugyanez. Szomba­ton : A suhanczi Blaha L. assz. vendégj. Főszerkesztő: 3*ókca­i !N£ór. Felelős szerkesztő: “Visi írnia. Kgyllt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Tekintettel az uj, már is érvénybe lé­pett IT sorsjegy-törvényre, figyelmeztetjük tisztelt feleinket, valamint a sors­­jegytulajdonosokat úgy helyben, mint a vidéken, jelenlegi sorsjegyeik miatt velünk mielőbb érintkezésbe lépni Q Véltott&SS8iD8k« Bank *» váltóüzlet MAY, ELFER és ADLER Fürdö-utcza 6. Budapest, Fü­rdö-Utcza 6. frt

Next