Nemzet, 1889. november (8. évfolyam, 2579-2608. szám)

1889-11-01 / 2579. szám

a tételt azzal a feltétellel, hogy a beterjesztendő ja­vaslat a törvényhozás által elfogadtatik. A kir. curiánál Szilágyi miniszter bejelen­tette, hogy a curiát alkalmas épületben óhajtja el­helyezni. A kir. tábláknál Darányi figyelmébe ajánlja a miniszternek, hogy a városok reveit, melyekben a kir. táblák elhelyezendők lesznek, tartsa titokban, mig az illető városokkal az épületek iránti tárgyalá­sok be nem fejeztetnek. A kir. törvényszékeknél Darányi hangsu­­lyozza, hogyha minden törvényszéknek kiváló elnökei lesznek, jelentékenyen javulni fog az igazságszolgál­­tatás. — Horánszky szerint az elnökök hatalmi körét tágítani kellene. — Eötvös az igazi bírói szellem kifejlődésére szükséges időtől, az igaz­ságügyi miniszter erélyétől s humánus eljárásá­tól várja a bíróságok javulását, megjegyezve, hogy bíróságaink a javulás utján vannak. — Szilágyi miniszter felvilágosításai után a bi­zottság változatlanul megszavazta az előirányzatot. Eötvös hangsúlyozza, hogy a törvényszékeket és mellékhivatalait a czélszerűtlen bérházak helyett al­kalmas állami épületekben kell elhelyezni. — Szi­lágyi miniszter foglalkozik az üg­gyel s a rendel­kezésre álló pénzerők figyelembe vétele mellett, igyek­szik fokozatosan javítani a helyzetet. Hasonló érte­lemben nyilatkozott a miniszter, valamint Tisza miniszterelnök a börtönügy terén szükséges építkezé­sek tekintetében is. A törvények szerkesztésére előirányzott 30,000 frtot D­á­r­d­a­y 15,000 frtra óhajtja reducálni, mert erre a czélra ez az összeg is elégséges. — Szilágyi miniszter a reductiót egyértelműnek tartaná a codificatio leglényegesb elemeinek ignorálásával. — Eötvös a tétel változatlan megszavazása mellett nyilatkozik. Utal a helyesen szerkesztett codi­­ficationalis munkálatok nagy értékére, de felkéri a minisztert, hogy a munkálatok megbírálására össze­hívandó enquete-okba a vidéki bíróságok köréből is hívjon tagokat. Kiemeli még, hogy a büntető tör­vényjavaslat szerkesztése semmiféle jutalmazásban nem részesült s óhajtandónak tartja, hogy az állam ezt legalább utólag valamely formában jóvá tegye. — D­a­r­á­n­y­i azt tartván, hogyha a törvények szer­kesztése jól díjaztatik, jobb szakerőket fog a minisz­ter kapni, megszavazza az előirányzatot. A bizottság változatlanul megszavazza a szóban forgó tételt. A tárcza költségvetésének többi tételeit vita nélkül elfogadták, mire a legközelebbi ülés — a hon­védelmi tárcza budgetjének napirendre tűzésével — szombaton d. e. 11 órára tűzetett ki. (O­ É.) Igazságügyi bizottság. Előadók választása : a naszód-vidéki­­ birtokviszonyok rendezéséről és az igazságügy minisz­tériumban ideiglenesen alkalmazandó bírákról szóló törvényjavaslatok tárgyában. A képviselőház igazságügyi bizottsága Fa­­b­i­n­y Teofil elnöklete alatt ma az országgyűlés után ülést tartott, melyben a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezése, továbbá a pénzügymi­niszter s a naszódvidéki központi iskolai és ösztöndíj alapok, valamint a volt naszódvidéki községek megha­­talmazottai közt létrejött szerződés tárgyában előter­jesztett törvényjavaslatok előadójává felvinczi Gaál Jenőt; a bíróságok tagjainak az igazságügyminiszté­­riumban való ideiglenes alkalmaztatásáról szóló tör­vényjavaslat előadójává Krajtsik Ferenczet válasz­totta meg. Budapest, okt. 31. (Ferdinánd bolgár fejedelemről.) A »Times« bécsi levelezője Ferdinánd fejedelemről a következőt táv­­irja okt. 28-ról: A fejedelem külsőleg igen előnyösen változott meg a legutóbbi két esztendő alatt. Előbb igen sovány lévén, most megerősödött vállában és nyájas tekintete van, mint oly embernek, a kinek dolgai sikeresen fejlődnek. Mind tekintetéből, mind társalgásából kitűnik azon boldog tudat, hogy neki sikerült oly vállalkozás, melynek bukását jövendölte meg a legtöbb ember és ő teljesen átérti a jelentékeny szolgálatot, melyet az ő sikere az európai béke ügyé­nek tett, így nyilatkozott erről: „Milyen lenne a dol­gok helyzete keleti Európában, hogy ha én nem fo­gadtam volna el a bolgár koronát? Örömmel gondo­lok vissza, hogy nem voltam vak a koczkázatok iránt, a­melyekbe rohantam, elfogadva a koronát, de másrészről büszkeség fog el annak meggondolásánál, hogy én nem kerültem el e koczkázatok elvállalását, mert ezért a bolgárok nagy megtiszteltetésben része­sí­tenek és úgy érzem, hogy jól cselekedtem.« A feje­delem mindig meleg dicsérettel szól bolgár alattvalói­ról, a­kik, mint ő mondja, éles politikai érzékükkel, béke- és rendszeretetükkel, könnyűvé tették az ő fel­adatát. De maga a fejedelem még több dicséretet ér­demel azért, hogy népszerű tudott lenni. Egy Coburg, összeköttetésben lévén az összes európai uralkodó házakkal és születve az osztrák aristocratia hagyomá­nyaiban, mely a legkizárólagosabb a világon, ő sorsát hirtelen oly nép közé veté, mely democraticus nézetei­ben, parasztos modorában, gyanakvó az idegenekre s a legkevésbbé sem szereti magát idegeneknek alárendelni. A bolgár előnyös oldalait akkor láthatni, ha kapa vagy fegyver van kezében. Ő akkor a legjobb, ha minden ere­jével a földet műveli vagy tűzhelyéért küzd, de az ildo­­mosság kevés helyet foglal el az ő összes erényei kö­zött és igen ellenszenvesen tekint arra, ki bizonyos fölén­nyel vél bírni ő felette azért, mert ősökre hi­­vatkozhatik. Ferdinánd fejedelem helyes uton járt, midőn csak úgy viselkedett, mint primus inter pares. Ő megtanulta a bolgár nyelvet, melyet most már igen jól beszél, ő összerokonult népével, ellővén hatá­rozva, hogy nem sért, de nem is tűr sértést. Neki le kellett győzni a paraszt-politikusok válogatatlan bizalmasságát és még inkább a bolgár tisztek szabad és könnyű modorát, a­kiket asztalához meghívott, ő semmi által sem hagyta magát meg­lepetni ; a dolgokat, melyeket nem javíthatott szóval, megjavító példával és az emberek, a­kik legutóbb a sophiai udvart meglátogatták, állítják, hogy a po­litikusok és tisztek hangja lényegesen megjavult, a­kik a fejedelemmel gyakran érintkeztek. Meg kell említeni, hogy míg az orosz tisztek Bulgáriában ma­radtak, a bolgár tisztekkel rendszeres megvetéssel bántak, mint alsóbbrendüekkel. A sikerteljes háború, melyet a bolgár hadsereg a szerbekkel, orosz segély nélkül vivott és az önkormányzat következő időszaka, melynek az ország a régensség alatt örvendett, hatal­masan kifejlesztő a nemzeti függetlenség és egyéni önbizalom érzetét, de ebben bizonyos veszély is rejlett, hogy t. i. oly arrogentiát kelt fel, mely nem áll arányban a nép erejével. Ferdinánd fe­jedelem ittléte helyreállító az egyensúlyt. Ha ő sokat tanult a bolgároktól, azoknak is volt va­lami tanulni valójuk a fejedelemtől és nagy­­tehetségű anyjától, Clementin herczegnőtől, ki a palotában a háziasszonyi teendőket nagy tapintat­tal végzé. A fejedelem és a nép közötti kölcsönös ha­tás mindenfelé csak jó eredmén­nyel járt. A »Times« konstantinápolyi levelezője azon hírt említi fel, hogy Ferdinánd fejedelemnek haza­térte után a nagyhatalmak megfontolják a kérdést, hogy bizonyos formában elismertessék a létező bolgár kormány, mi a végleges elismerésnek útját egyen­getné. Általánosan érezik a kellemetlenségeket, me­lyek a dolgok jelen állapotával járnak. Budapest, okt. 31. (Oroszok és angolok.) A »Grazsdanin« írja: »Gladstone megint beszél s természetesen azt jósolja, hogy az ő liberális p­áíja nemsokára győzni fog. Az angolok politikai életének gépezete olyan, mint az inga: mindig jobbról-balra és balról-jobbra inog, s mikor jobbra érve, eléri a szo­kott pontot, minden jós tehetség nélkül előre láthat­juk, hogy most egész bizonyossággal balra fog len­dülni. S ez most, a­mint látszik, be fog kö­vetkezni az angol kormányzati gépezetben. Mi következik majd ebből ? s különösen mit várhatunk mi oroszok e változástól ? Európában ilyen jelenség min­dig a hatalmak megfelelő csoportosulását eredményezi. Tudvalevő, hogy Gladstone nagyon nem szereti a »bis­­marcki« Németországot s nagyon rokonszenvez Fran­­cziaországgal, hasonlóképpen nem szereti a török basi-kozákokat és egyidejűleg éppúgy nem kedveli az osztrákok azon eljárását, hogy mindent maguk­hoz ragadjanak, a­mi csak kezük ügyébe esik a Balkán-félszigeten. Mindezt összevéve, azt lehetne várni, hogy ha Gladstone visszatér a hatalomra, akkor az európai egyensúlynak súlypontja Né­metországról Francziaországra s Angliára helyez­kedik át. S hát Oroszországra nézve várható-e valami új fordulat a Gladstone-féle programmtól ? Természe­tes, hogy nem ! Oroszország irányában Gladstone most is, mint mindig, azon liberális gentleman szerepét fogja játszani, aki épp úgy, mint a conservativ gentle­man, kötelességének fogja ismerni, hogy versenyre keljen, küzdjön mindazon tengereken és utakon, a­melyek Konstantinápolyba és Indiába vezetnek.« — Szeretsz ? Óh mond, szeretsz ? — S ha nem szeretném ? — Akkor is szeretnélek halálomig! A lady arczából minden vér elszállt. Meglát­szott kifejezésén, hogy nagy elhatározás vert gyöke­ret szivében. — Ha ön annyira szeret, akkor látogasson meg ma este a szokott órában. E szavak után gyorsan távozott. Az elájult agg nő mellett kellett elhaladnia. Lehajolt, felemelte s gyöngéden a herczeg karjaiba fektette, ki követni akarta. — Ma este, herczeg! Lakására érve, ereje megtört s hangos zokogás­sal borult imazsámolyára. Öreg komornyikja, ki gyermekkorától mellette volt s a mióta a lady szülei elhaltak, atyai odaadással őrködött felette, meghallván a zokogást, ijedten lépett úrnője szobájába. A lady erőt véve szenvedésén, mosol­lyal fo­gadta a hű öreget. — Ne aggódjál, nincs semmi bajom öreg bará­tom. Női szeszély az egész. — De azért jó lesz mégis kissé szórakozni — nemde ? Már régen nem festet­tem. — Megcsinálom arczképedet, tudom, hogy na­gyon óhajtod. — Gyorsan tehát, míg el nem megy a kedvem, hozd ide festékeimet, ecseteimet. — Igaz, még egy­szer hiányzik. Le­írom a nevét s hozd el ne­kem. Talán a gyógyszertárban adnak. Az öreg William rátekintett a papírra s cso­dálkozva emelte szemeit úrnőjére. — Eltévesztetted asszonyom, ez a szer csak nem kell a festéshez ? — De éppen az kell. Nem értesz hozzá, jó öreg. — Eredj, siess s tedd a mit parancsoltam. Az alkonyat beálltával a lady csöngetett. »Ha a herczeg jön, ne jelentsd be, csak adj jelt a csengetyüvel s bocsásd be azonnal. — A többi cse­lédséget küld el valami ürügy alatt pár órára.« »De, asszonyom ...« »Ne aggódjál. Együtt maradunk. Mi soha sem válunk el egymástól.« Pontban nyolcz órakor a csengetyű megszólalt, mert az öreg komornyik a herczeg kocsiját látta meg­adni a kapu előtt. Az öreg egyszerre figyelni kezdett, mert úgy tűnt fel neki, mintha sikoltást hallott volna, de már nem volt ideje a termekbe sietni, mert a herczeg a küszöbön megjelent. »Fönség — szólt a komornyik — úrnőm várja önt« s sietett feltárni az ajtó szárnyát. A fiatal herczeg, kínos előérzettől gyötörve, ro­hant a puha szőnyegen a belső termek felé. — Mi­dőn az utolsó ajtóhoz ért, oly remegés fogta el egész valóját, hogy keze lesiklott a kilincsről s úgy érezte, mintha valaki azt súgná: fuss, fuss innen — ne merészeld kinyitni ez ajtót. Végre belépett. A lady egy támlásszéken ült, fejét a szék hátához támasztotta. Arcza el volt fá­tyolozva. — Szépségem bűvölt el nemes herczeg — szó­lalt meg a lady alig érthető hangon. Iszonyú fájda­lom kifejezése rezgett a lassan, nagy megerőltetéssel kiejtett szótagokon. — E szépség lett átka sorsodnak, megrontója szüleid boldogságának. — Bűnös volt te­hát e szépség, elitéltem, kivégeztem. Reszkető kezekkel a fátyolt felemelte arczáról s iszonyú látvány tárult a herczeg szemei elé. E felséges arcz alsó része maró folyadék által szét volt tépve, csak az a két nagy csillag maradt érintetlenül, mely önfeláldozó nemes lelkének hü tükre volt s melynek mélyéből most az elvesztett bol­dogság mérhetően keserve sugárzott ki. A herczeg fejéhez kapott s halálra váltan, mint kőszobor, állt mozdulatlanul a szoba közepén. Ajkai megmerevültek, nem tudott szólni, végre térdre ros­kadt s élettelenül terült végig a szőnyegen. * Senki sem tudta meg, mi történt a ladyvel. Monacoból eltűnt. Óriási vagyonát szétosztotta ro­konai között s csak annyit tartott meg magának, hogy öreg komornyikjával gond nélkül megélhessen. Szive visszakivánkozott a helyre, hol első és utolsó sze­relme keletkezett, hol minden virág, minden kő arra emlékezteti, kit oly végtelenül szeretett. A herczeg a halál magvával tört szivében hagyta el a borzasztó catastropha színhelyét. A lady hiába áldozta fel magát, mert a hercze­­get meg nem menthette sem szüleinek, sem népének. — Sorvadásba esett s pár évre rá Nizzában elha­lálozott. Ez signor Bagarini viskójának titka — uram s az a szivreható hegedüszó, mely esténkint fájdal­mas panaszát hallatja, a szegény ladytől ered, ki a szeretett ifjú kedvencz dalaival szól annak elköltözött szelleméhez.* — És most kedves barátom — szólt ünnepélyes komolysággal e történet elmesélője — esküdjék meg még egyszer, hogy a dologról senkinek egy árva szót sem szól. Szerencsémre még sötétebb volt, mint az előtt s én újra felemeltem balkezemet s megesküdtem a kis ujjammal. T­áviratok, BÉCS, okt. 31. Kálnoky gróf este 9 órakor Wydenbruck követségi tanácsossal Friedrichsruheba utazott. Prága, okt. 31. A tartomány­gyű­lés felirati bizottságának többsége által a cseh koronázás tárgyában elfo­gadott határozati javaslat a követke­zőleg hangzik: Tekintve, hogy a felirati javaslat sem alakja, sem tartalma tekintetében nem alkalmas arra, hogy a császár ő felsége elé terjesztessék, mivel oly dolgokat érint, melyek a törvényhozás, illetőleg a kormány hatáskörébe tartoznak; — tekintve, hogy a tarto­­mánygyűlés közjogi nézeteit és meggyőződéseit, vala­mint a cseh nép kívánságait ismételten az uralkodó tudomására hozta, utalva a Reichsrath cseh kép­viselőinek óvástételére, mely az 1879-ik évi október 8-án tartott trónbeszédben jóakaró méltatásban ré­szesült ; végül tekintve, hogy a jelen pillanatban le­hetetlen volna : 1-szer a szükséges megállapodásokra jutni ; 2-szer pedig összhangot létesíteni egyfelől a szabadalvú intézmények, a jelenkor szükséglete a monarchia egységével, hatalmi állásával járó köve­telmények és másfelől a nép öntudatában élő tör­ténelmi intézmények közt, a­mire pedig a tartomány­­gyűlés mindenkor törekedett és törekedni fog: a tartománygyülés bizalomteljesen magára a koronára bízza, hogy meghatározza a nagy mű királyi koro­názás által való befejezésének időpontját és ezért a felirati javaslat felett napirendre tér. Konstantinápoly, okt. 31.A német csá­szári pár Konstantinápolyba való érkezéséről, tartózkodásáról és elutazásá­ról a következőket jelentik: Radowitz német nagykövet ma este a né­met császári pár mellé rendelt török udvari méltósá­gok kíséretében a Dardanellákra utazott. Hogy a találkozás mikor lesz, még nem tudják. Hir szerint Vilmos császár pénteken délután négy órakor Myti­­lene szigetére érkezik és így valószínűleg vasárnap délelőtt 10—12 órakor érkezik Konstantinápolyba. Az idő tiszta, hűvös. A császári pár elutazása, Ve­­lencze érintésével, egyelőre kedden d. u. 5 órára van kitűzve. A kíséret nagyobb része, valószínűleg Bis­marck Herbert gróf is, vasúton utazik vissza. Ha a császár tartózkodását egy nappal meghosszabbítaná — mi azonban nem valószínű — az esetre az anatóliai vasúton kirándulást tesz Nsymidtig, hol az előkészüle­teket erre nézve már megtették. Az örmény protes­tánsok feliratot terjesztenek fel. A császár nem fogad küldöttségeket, még a smyrnai németek küldöttségét sem, melynek feliratát egy bizalmi férfiú fogja át­nyújtani. A »Neologos« a következőket írja: A »Yil­­diz kiosk«-ban temérdek ajándékot halmoztak föl. A császárnénak a szultán pompás diadémet nyújt át. A diadém egy damaskusi ötvös remeke és 150.000 török fontot ér. A császári látogatás alatt a rendőrség a nagyvezér alatt áll. A vendégeket a török pánczélos hajóról két 10 evezős csónak viszi a partra. E csónak falait tükörrel rakták ki. Az evezősöket aran­nyal át­szőtt ruhákba öltöztetik. A szultán valószínűleg a ki­kötőben üdvözli vendégeit. A császári pár jelen lesz a nov­ 6­ki próféta ünnepélyen. Berlin, okt. 31. A német birodalmi gyűlés mai ülésében folytatta a költségve­tés tárgyalását. M­a 1t­z­a­h­n pénzügyminiszter visszautasította a czukoradó rendszer ellen felhozott vádakat. Szerinte bevárandó, hogy a czukor-praemiumok meg­szüntetésére irányuló nemzetközi törekvéseknek lesz-e és minő eredményük ? A kérdés várjon, védvám vagy szabad kereskedelem elvei alkalmaztassanak, tisztán a czélszerűség kérdése. A szabad kereskedéshez való visszatérés most lehetetlen. — Bötticher mi­niszter a kereskedelmi mérleg alapján kimu­tatja a kivitel folytonos emelkedését. A ser­tésbeviteli tilalomnál az egészségügyi szempontok voltak mérvadók. Az áremelkedés nem csupán a beviteli tilalomból ered, miként ez a szomszéd államokban észlelt árakból is kitűnik. Végül a miniszter az általános bér­felemelésre utalt. Bickert a kiadások szaporítását, különösen ten­gerészeti téren határozottan ellenezte és a gyarmati politikát hevesen megtámadta. Bennigsen Ri­­ckerttel szemben az önkormányzati és iskolai téren léte­sített nagy reformokra és a társadalom minden réte­gének viszonyaiban beállott általános javulásra utalt. Rickert Bennigsen fejtegetései ellen polemisak­. Hétfőn a socialista törvényt tárgyalják. London, okt. 31. A »New­ York He­rald« berlini levelezője megkérdezte Wal­de­r­s­e­e grófot, vajjon elkerülhetetlennek tartja-e a háborút s annak mielőbb való elintézését óhajtja-e ? Waldersee gróf állítólag így felelt: »Az, hogy én a háborút óhajtanám, badarság. De szeretném, ha oly erősek lennénk, hogy ellen­ségünknek el­menjen a kedve a támadástól. Ha há­borúba keverednénk, hiszem, hogy képes leszek fel­adatomnak megfelelni. Hadseregünk harczképesség tekintetében fölülmúl minden más hadsereget, szö­vetségeink fokozzák erőnket s ezek mindenesetre erős békebiztositékok. De bizonyos vagyok abban is, hogy Németország erős kéz és szilárd akarat által vezé­relve, még coalitióval szemben is, sikerrel szállhat szembe a veszél­lyel. (Pl.) Berlin, okt. 31. A »National Zeitung« értesülése szerint az Em­in-pasa társaság teg­nap tartott gyűlésében elhatározta, hogy dr. Peterst visszahívja. Berlin, okt. 31. A »Pol. Nach.« ama hírre vonatkozólag, hogy a Wissmann-féle expedi­­t­i­ó ügyében kérendő póthitel 8 millióra rúgna, meg­jegyzi, hogy a szövetségtanácsban még semmiféle elő­terjesztés sem történt, hogy az összeg legalább­is fe­lével magasabban van feltüntetve, mint a miként várható. München, okt. 31. A Vatikán ugyan elismeri az újonnan kinevezett müncheni érseket, de a pápa nyilatkozik az iránt, hogy a bajor kormány nem intézett előzetes kérdést Rómába, a mint az eddig szokásos volt. (N. Fr. Pr.) Páris, okt. 31. Az »Estafette« Ferry­nek levelét közli az olasz »Temps« szerkesztőjéhez, melyben hangsúlyozza, hogy mindig rokonszenvezett Olaszországgal s ennek bizonyságául külügyminisz­­tersége alatt kifejtett tevékenységére hivatkozik. (F—tt.) Páris, okt. 31. Ama lelkészek száma, kik­nek javadalmazását a legutóbbi választások alatt tanúsított magatartások miatt beszüntet­ték, 55-re rúg. Róma okt. 31. Az »Italia« szerint Crispi je­lenleg Párisban röpiratot nyomtat, a­melyben Francziaország irányában követett politikáját védel­mezi. (N. W. T.) Cettinje, okt. 31. Tegnapelőtt Vascovici mel­lett a határon véres harcz folyt a monte­­negróiak és a walissoriták között. Több halott és sebesült maradt a kürdtéren. Az összeütkö­zést az elszökött és Albániába menekült fegyenczek idézték elő. (N. Fr. Pr.) Belgrád, okt. 31. A »Corr. de Balka­­nique« látszólag hivatalos forrásból sugal­­ma­ott czikket közöl Thömmel báró leg­utóbbi előléptetéséről. Ez előléptetés — úgymond — több tekintetben hatást gyakorol Szerbia politikai köreire. A rangfel­emelés azt bizonyítja, hogy az illetékes bécsi körök a szerb királyságnak nagyobb fontosságot tulajdoníta­nak. Thömmel kitüntetése buzdításul szolgálhat, hogy eddigi jóindulatú elő­zékeny tevékenységét folytassa és ama egyetértést szilárdítsa, melyet a két fél érdeke igényel. A lap végül kifejezi azon reményét, hogy Thömmel báró, nagylelkű uralkodója által támogat­va, a jelzett irányban küldetését teljesíteni fogja azon uralkodó javára, melynél meghatalmazva van. Sophia, okt. 31. Body, a szerb diplomatiai képviselőség vezetője utasítást kapott, hogy haladék­talanul menjen állomáshelyére, Monastirba. Petrovics titkár az uj követ kinevezéséig fogja vezetni az ügy­nökség ügyeit. — A sobranjenak előterjesztendő törvényjavaslatok közt van egy törvényjavaslat is vasút kiépítése iránt, mely Jambolit, Slivno, Stardagora és Cirpán érintésével Philippopollal köti össze. A keskenyvágányu vasút állami kezelésben ki­­épittetnék. Hossza 220 kilométerre van tervezve és különösen gabona kivitelére szolgálna. Pétervár, okt. 31. A »Journal de St. Pe­­tersbourg« határozottan tagadja, hogy az orosz hadügyminiszter minden ellenőrzés nél­kül teljesít kiadásokat és hogy öt évre előlege­­sen utalványoztak volna részére hite­­leket. A hadügyminiszter kiadásai ugyanazon el­lenőrzés alatt állanak, mint a többi tárcza kiadásai. Közgazdasági táviratok. Boroszló, okt. 31. Az itteni lapok jelentése sze­rint az itteni marhavásáron száj- és körömbe­tegség fordult elő, ennélfogva további intézkedésig a marhaszállítást betiltották. Az ideszállitott marhá­kat a tilalom ideje alatt Boroszlóban kell levágni. Értéktőzsde, Bécs, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Elmúló helyi reaüsatiók után Berlinre szilárdult az irányzat. Berlin, okt. 31. (T­ő­z­s­d­e­i tudósítás.) A bankpiaczon további emelkedés volt, élénk véle­ményvásárlások mellett. Bányapiacz gyöngült. Német vasutak élénkek. Nemzetközi járadékok csendesek. Német értékek magasabbak. Orosz értékek nagymérvű vásárlásokra szilárdak. Bécs, okt. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földteherm. kötv. 104.70. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdé­lyi vasutrészv. 198.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 112.90. Magy. nyer. k. sorsjegy 139.75. Szőlődézsm­ aválts. kötv. —.—. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles, sorsjegy 127.50. 4 száz. aranyjáradék 101.60. M. orsz. k.­részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 114.90. Magyar hitelt­. részvény 333.50. Alföldi vasut-részv. 200.25. Magyar észak-ker. vasut-r. 188.—. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 99.90. Tiszav. vasut-r. 246.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 108.25. Kassa-Oderbergi vasut-r. 157.—. 5 száz. papir-járadék 97.60. Adria m. tengeri gőzli. r.-társ. —.—. Török dohány—.—. Északi vasut-részv. —.— Magyar fegyvergyár r. t. —. —. Bécs, okt. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 314.85. Déli vasut-részv. 125.40. 4 százalé­kos aranyjáradék 109.60. Londoni váltóár 119.10. Károly La­jos vasut-rész­vény­társaság 190.75. 1864. sorsjegy 178.—. 4.2 száz. ezüstjáradék 85.90. 1860. sorsjegy 139.25. Török sorsjegy 38.10. Angol-osztrák bank-részv. 148.70. Osztrák államvasut részv. 237.35. 20 francos arany 9.48.­­4­2. száz. papirjáradék 85.70. Osztrák hitelsorsjegy 184.—. Osztrák-magyar bank­ 1. 919.—. Cs. kir. vert arany 5.66. Német bankváltók 58.37. Elbe­­völgyi vasút 219.50. Dunagőzhajózási r. t. 374. Bécsi bank­­egyl. 118.80. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat szilárd. Bécs, okt. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészv. 314.75. Osztrák államvasut-r. 237.51. Unio­ bank —.—. 1860. sorsjegy —.—. Angol-osztr. bank-részv. 148.50. 20 francos arany 9.48—. Déli vasut-részv. 125.—. Magyar hitelb.-részv. 334.25 1864. sorsjegy —. 4u/o m­agyar aranyjáradék 101 50. Magyar fegyvergyár —. Az irányzat szilárd. Frankfurt, okt. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. —.— 4 °/C-os osztrák aranyjáradék —.—. 4 °/„ magyar aranyjáradék 86­75. Osztr. hitelrészv. 268.75. Osztr. államv. részv. 201.62. Déli vasút r. t. 106.62. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata október 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista = 58.40 forint. — 100 frank vista = 47.^0. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. B­er­l­i­n Frankfurt Pária Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4 °/,-os magyar aranyjárad.. 86 C0*(1.37 K 86.60101.87 K 87.18101.29 5 °/»-os „ papirjárad.. 83. 1 0 97.88 K 83.40 97.77 K —.— —.— 42%-os osztrák­­ 73-30 85.85 K 73 15 85.09 K —.—— 6 °/.-os „­­ 86.76101.44 K 86.40101.05 K —.— —.— 4‘2 °/o­ 03 „ ezü­stjárad.. 73 40 85.97 K 78.60 86.08 K —.— —.— 4 ° /„-os „ aranyjárad.. 93.80109.» 1 K 93.—108.77 K —.—— Magyar keleti vasúti kötv.. 85.30 99.91 K —t— —.— —,— —.— 5%-os keleti vasút els. kötv.100.10117.SOK —.— —.— —.— —.— Osztrák hitelrészvény........ 168­­518.42 a*67.15312 24 U —.— —.— Osztrák-magyar bank.........­ —.— —.— 767.50922.44 K —.— —.— Osztrák-magyar államvasut 101.50236.43 ü202.-237.95 U 20.—*37.25 M Déli vasút ............................ 55.60124.82 ü106.60125.23 ü275.­124 74M Erzsébet osztrák ny. vasút. -­Magyar-gácsországi vasút.. —. — —.— --.­—.— —.— —.— Elbevölgyi vasutrészvény.. —.— --.--­—.— —.— —.— Károly­ Lajos vasút.............. 82. —191.060164.37192.25 U —.— —.— Kassa-oderbergi vasút......... 67.601 f­8. ? ti K —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegy.....................212 00124.06 —.— —.— --.—4 —.— Váltó bécsi piaczra...............171.IC 58.39 170.95 58.41 --.--­—.— II. kibocs. keleti kölcsön .._ —.___.___.__ --.--­—.— Osztrák földhitel-részv.társ. —.__.— __.__ 940.— —.— 3 /6-os franczia járadék .... —.— —.— —.— —.— 87.10 —.— 4=Va0/o-os franczia járadék .. —.— —._ —.— —.— 105.90 —.— Ottomán bank részvény ..._.___.___.— __.__ —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.- -— .­0 Magyar vasúti kölcsön sz. n. Magyar jelzálog-hitelbank .— _.___.— __.__ —.— Magyar országos­ bank........ —.— —.— —.— —.— 546.87— K Árutőzsde. Bécs, okt. 31. (Gabona- és termény­­tőzsde.) A mai tőzsdén az irányzat lanyha volt, az árak csökkenők. Eladatott:Búza őszre —.-----.— forinton. 1890.tavaszra 8­83—8­ 79 írton. — Bozs őszre ■—.-----.— forinton, tavaszra —.-----.— forinton. — Zah őszre —.------.— írton, tavaszra 7.64—7.66 forinton. —Tengeri október—novemberre—.----­írton, 1890. május—júniusra 5.46—5.43 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza őszre 8.40—8.45 forinton, 1890. tavaszra 8.78 — 8.83 forinton. — Bozs őszre 7.60—7.65 írton, tavaszra 7.72 — 7.77 forinton. — Tengeri október—novemberre 5.25 — 5.30 írton, 1890. május—júniusra 5­43—5.48 írton. — Zab őszre 7.40—7.45 forinton, tavaszra 7.62—7.62, forinton. — Káposzta­repcze október—novemberre —.-----—írton, február— márcziusra 17.25 —17.56 forinton. — Repczeolaj október— januárra 44.-----44.50 forinton, január—áprilisra 48.50—44.50 írton. —Szesz (Contingentálva) Kész szállításra 12.25—12­00 forinton, november —májusra 12.50 — 12.75 forinton. Berlin, okt. 31. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza október—novemberre 181 márka 75 fillér (—10 frt 60 kr), ápril—májusra 191 márka — fillér (— 11 frt 15 kr). — Bors október—novemberre 165 márka 25 fillér (— 9 frt 63 kr) ; ápril—májusra 166 márka 50 fillér (— 9 frt 71 kr). — Zab októberre 157 márka 50 fillér (=— 9 frt 25 kr) ; november—deczem­berre 155 márka — fillér (­ 9 frt 10 kr). — Repczeolaj októberre 70 márka 50 fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 61 márka 40 fillér (= — frt — kr). — Szesz októberre 32 márka — fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 32 márka — fillér (ď — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 40 krral. Stettin, okt. 30. (Termény vásár.) Búza október — novemberre ISO márka — fillér (— 10 frt 70 kr); ápril— májusra 186 márka — fillér (­= 10 frt 85 kr.). — Kozs október—novemberre 160 márka — fillér (— 9 frt 34 kr); ápril—májusra 162 márka — fillér (— 9 forint 46 kr­) — Repcze-olaj október—novemberrére 70 márka — fillér (= 40 frt 85 kr); ápril—májusra 62 márka — fillér (= 36 frt 18 kr); — Szesz helyben 70 márka fogyasztási adóval 50 márka 80 fillér (= — frt — kr); helyben 50 márka fo­gyasztási adóval 31 márka 10 fillér (= — frt — kr); októ­ber—novemberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); ápril—májusra 70 márka fogyasz­tási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka , 58 frt 40 krral. Köln, okt. 31. (Terményvásár.) Búza novemberre 19 márka 10 fillér (=i­ll frt 15 kr.) ; márcziusra 19 márka 50 fillér (= 11 frt 39 kr); Rozs novemberre 15 márka 90 fillér (= 9 frt 21 kr.) ; márcziusra 16 márka 49 fillér (= 9 frt 58 kr). — Repczeolaj (hordóstól) októberre — márka — fillér (= — frt — kr); májusra 64 márka 60 fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka = 58 frt 40 krral. Páris, okt. 31. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) Búza folyó hóra 22 frk 25 ctme (— 10 frt 49 kr.); novemberre 22 frk 25 ctme (— 10 frt 49 kr.) ; novembertől 4 hóra 22 frk 50 ctme (— 10 frt 61 kr.) ; 4 első hóra 22 frank 75 ctme (— 10 forint 73 kr.) Liszt 12 márkás­ folyó hóra 51 frk 10 ctme (— 15 frt 15 kr.); novemberre 51 frk 25 ctme (= 15 frt 20 kr.; novembertől 4 hóra 51 frank 50 ctme (= 15 forint 27 kr.); 4 utolsó hóra 51 frk 60 ctme (= 15 forint 29 kr.) Repczeolaj folyó hóra 71 frk — ctme (= 33 frt 48 kr.); októberre 70 frk — ctme (= 33 frt 01 kr.); nov.—deczem­­berre 70 frk 25 ctme (= 33 frt 13 kr.) ; 4 első hóra 71 frk 25 ctme (— 13 frt 60 kr.) Szesz folyó hóra 36 frk 50 ctme (­— 18 frt 75 kr); novemberre 37 frk — ctme (— 19 forint — kr); nov.—deczemberre 37 frk 25 ctme (— 19 frt 13 kr); 4 első hóra 38 frk 50 ctme (— 19 frt 77 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 47 frt 20 krral. Külföldi terménytőzsdék BEStLISI. Október 31. Október 30. Búza okt.—novemberre . . . . 181 márka 76 fillér 181 márka_fillér „ ápril—májusra . . . 101 n i­o »» fO Rozs okt.—novemberre . . . . 165u 16 „ 165 „ ápril—májusra . . . 166 ti 60 ,, 16b szá Zab októberre..................... . 157 hí) „ 166 50 „ nov.—deczemberre .. 155 11 —*■ IJ 163 >i 75» STETTIN. Búza okt.­­ novemberre . . 160 márka— fillér 179 márka__fillér „ ápril—májusra . .­. . . 186 11 1850 60 Rozs okt.—novemberre . . . . HO »> i: 9a ! O „ ápril—májusra . . • •. Ib2 tt ‘ ' »> 163 !>— >> KÖESI. Búza novemberre . . . . 19 márka 10 fillér 19 márka 70 fillér „ márcziusra .... . 19 10 „ 19 11 50 ROZS novemberre. . . . . 15 so „ 16 „ márcziusra.... . 16 ti 40 „ 16 11 40 ti PÁRIS. Búza folyó hóra .... 92 frank 25 elme 2­2 frank __elme „ novemberre . . . . 22 15 „ 22n 10 „ novembertől 4 hóra . 22 fo „ 22 30 „ 4 első hóra .... . 5 2 75 „ 22 71 60 Liszt folyó hóra .... . 51 a 10 „ 50 9­ i ,t „ novemberre . . . 51 10 „ novembertől 4 hóra . 51 a 0 „ 51 ?5 „ 4 első hóra .... . 51 60 „ 51 60 ”s= HÍREK. Október 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő . Az orsz. közoktatási tanács reformja. — A közegészségügy államosítása. (Dr. Csatáry Lajostól.) — Sport. — Egyesüle­tek és társulatok. — Közgazdaság: A német birodalom köz­­gazdasági politikája. Közlemények. — Időjárási táblázat. — Naptár. — Vízállás. — Színházak. — Nyílt tér. — A király, mint a »N. Fr. Presse« utján la­punknak Bécsből távirják, meglátogatja a királynét Miramareba, a­hol a felséges asszony társaságában csöndes visszavonultságban a megboldogult Rudolf trónörökös emlékének szentelve, tölti a halottak nap­ját. Ő felsége hétfőig marad Miramareban, a­midőn a királyné Corfuba utazik. A felséges asszony legalább öt, de valószínűleg hat hetet tölt Corfuban és vissza­térve — mint lapunk más helyén írtuk — egyenesen Gödöllőre utazik. — Frigyes főherczeg vendégei. Stefánia öz­vegy trónörökösné rendkívül megszerette Pozsonyt. Arról a szándékáról, hogy november elsejére vissza­utazzék Bécsbe, lemondott s elutazását bizonytalan időre halasztá. Ma délelőtt, 10 órakor, mint lapunk­nak sürgönyzik, kikocsizott a városba és a ligetbe Izabella főherczegnővel, leányával, a kis Erzsébet főherczegnővel s Frigyes főherczeg három kis leány­kájával: Mariánna, Natália és Stefánia főherczegnőkkel. Útközben a kis Erzsébet főherczegnő rendkívül kecsesen és jó kedvvel viszonozta a kocsi körül tolongó közönség üdvözleteit. — Személyi hírek: Katalin orosz nagy­­herczegnőt a pápa a múlt szombaton magán­­kihallgatáson fogadta. — Thömmel báró, belgrádi osztrák-magyar követ több napra Bécsbe utazik. — Bray gróf, Németország belgrádi követe szombaton megy szabadságra. — T­o­r­n i­e­l1­i gróf, az újonan kinevezett londoni olasz nagykövet, a jövő hónapban foglalja el állását. — M­a­f­f­e­i grófot, Olaszország kopenhágai követét, Madridba nagykövetté nevezték ki. — D­e­c­r­a­i­s, bécsi franczia nagykövet, a jövő hétfőn tér vissza szabadságáról. — Darvas Ferencz, orsz. képviselőt, mint Kassáról távirják, Abauj megye bizottsági tagjai az alispáni székre candidálták Ko­­máromy László ellenében. — Battenberg tiltakozása. Bécsből távirják la­punknak a »Neue Freie Presse« utján mai kelettel. Hartenau Sándor gróf, az­­ egykori bolgár fejedelem kijelenti, hogy sem II-ik Sándor czártól, vagy az elhunyt császárnétól, sem III-ik Sándor czártól, sem az orosz uralkodó­ház bármely tagjától direct, vagy indirect évi pénzsegélyt vagy nyugdíjat nem kap, sem pedig ajándékot el nem fogadott. — Polgáriskolai tanárok a cultusminiszternél. A felső nép- és polgáriskolai tanítók és tanítónők or­szágos egyesülete választmányának egy küldöttsége ma nyújtotta át Csáky Albin gróf közoktatásügyi miniszternek ama polgáriskolai rendtartási terveze­tet, melyet az egyesület választmánya az összes vidéki polgáriskolák munkálatai alapján készített. A kül­döttség vezetője, az egyesület elnöke, Gyertyánffy István ajánlotta az egyesület eme munkálatát a mi­niszter figyelmébe. Csáky Albin gróf elismeréssel fo­gadta az átnyújtott tervezetet s ismételvén az or­szágházban a tanügyi politikáról tett nyilatkozatát, mely szerint főleg intensive óhajtja közoktatásunkat fejleszteni, constatálja, hogy a felső nép- és polgáris­kolai egyesület eme munkálattal elvben, czélban ta­lálkozik a miniszter törekvéseivel, a­miből az követ­kezik, hogy a miniszter figyelemmel fogja tanulmá­nyozni a tervezetet s azt igyekszik intézkedésben fel­használni.­­ A küldöttség a minisztertől Berzeviczy Albert államtitkárhoz ment, a­ki elismerte, hogy a polgáriskolák és hasonló fokú szakiskolák rendezé­sére csakugyan többoldalúlag szükség van, mert azok a közoktatás organismusába még csakugyan nem tud­tak beilleszkedni. Az erről való intézkedés czélja volt a minisztériumnak , hogy ebben éppen a legilletéke­sebb helyről támogattatik a minisztérium, azért az államtitkár köszönetet mond az egyesületnek

Next