Nemzet, 1890. augusztus (9. évfolyam, 2847-2877. szám)
1890-08-01 / 2847. szám
Szerkesztőség : Ferencziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ára 5 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) 2847. (210.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1890. Péntek, augusztus 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ................................................... 2 frt, 3 hónapra .. .. ...................... .............. 6 > 6 hónapra ................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havon tulut 35 kr. negyedévenként 1 » Ára 5 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) :■ — j..-i_. .u---t g.TLi—■ iKajMawcsJMWMcs ■ ■■■■rí IX. évi folyam. Budapest, julius 31. Évfordulót ülünk holnap. Egy esztendeje telt el, hogy Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter hatalmas alkotása, a zónatarifa, életbe lépett. Rövid idő egy év intézmények történetében. Reformok kipróbálására, új alkotások sikereinek megítélésére emberöltők szükségesek. És mégis ma az egész nemzet, az egész ország büszkén pillant vissza erre az esztendőre. Az uj személydijszabás sokszorosan kiállotta a tűzpróbát. Eszméje meggyökerezett, mint intézmény kiirthatatlanná vált és áldásdús hatásának gyümölcseit a lehető legteljesebben élvezzük. Elfogódással, a »sötétbe való ugrás« kísérletének aggódó tépelődésével vártuk most esztendeje, beválik-e a merész reform. Szükségesnek tartottuk, hogy szerencsekivánatainkat fejezzük ki, és e szerencsekivánatok őszinték voltak. Annyi ellenvetés, annyi gáncs merült fel, midőn a zónatarifa behozatalának eszméje a közönség elé került, hogy alig volt valaki az országban, aki elvonatkozhatott volna az aggodalom érzetétől. De az intézmény erélyes megpendítője buzgó reménységgel volt a siker iránt. Nem ijedt meg az ellenvetésektől. Vasakarata, messzelátó tekintete fényesnek látta a jövőt. Erős kézzel ragadta meg az eszmét. Bízva a sikerben, nem végzett félmunkát, mint annyian tanácsolták. Nem törődve az előítéletekkel, lerombolta a meglevőt teljesen és lerakta új épületének alapjait. És az új intézmény ma, egy rövid év leforgása után, szilárdan áll. Oly hatalmas egyéniség kellett e reform keresztülviteléhez, mint a minő a közlekedésügyek jelenlegi vezetőjéé. Megalkuvást nem ismerő, kérlelhetetlen előretörekvés, mely nem tekint akadályt, mely rombol és zúz, hogy a rombolás helyén újat, jobbat, megfelelőbbet alkosson. A meggyökerezett, megrögzött szokással való megküzdhetés törhetetlen ereje volt szükséges ahhoz, hogy szakítani lehessen a félszázadon át megdönthetetlennek tartott, helyesnek vélt, a nép vérébe átment eszmékkel. Nincs a vasutak történetében reform, mely annyira elhatárolná a régi aerát az újtól. Uj korszak kezdődött a közlekedés, a forgalom terén, új korszak, melynek hatását napról-napra érezzük. — A vasúti személyforgalom csak a zónatarifa által vált és fog még válni azzá, aminek lennie kell, eszközzé, mely a távolságok mértékét megváltoztatja. A vasút, mint személyszállító eszköz, csak a zónatarifa teljes kifejlesztésével fog beleillesztődni a modern gazdasági életbe. A zónatarifa általánossá válta fogja kiragadni a vasutat, mint személyszállítót, abból az ósdi, elfogult Procrustes-ágyból, melybe alakulásakor beszorították. Az emberi szellem tagadhatatlan conservativismusa, mely az új intézményeket igyekszik beleilleszteni a rég megállapodott rendszer korlátaiba, az első személyszállító vasút díjszabásainak megállapításakor a posta rég elfogadott számítási módját vette alapul. Nem tekintett arra, hogy az uj közlekedési eszköz uj elveket kiván. Nagy haladásnak nézte már azt is, hogy a sok veszélylyel járó »fa- és vasút»-ra rá lehet bízni az emberek életbiztonságát s a gondolkodás megszokott restségével húzta rá az uj alakulatra a régi öltözéket, nem törődve vele, hogy az hol bő, hol szűk. A közönség pedig ugyancsak a gondolkodás e conservativismusával szokott hozzá a régi divathoz, mely kényelmessé vált a hosszú idők megszokása által. A monarchia első vasútjának a személyszállítás engedélyezésére adott okmányából látjuk, hogy a dijakat a régi postai hajtópénzek szerint szabták meg. Mérföldenkint a belső ülés 20 krajczárja és a külső ülés 10 krajczárja helyett az I. osztályban való utazás diját mérföldenkint 18 krajczárban és minden következő alacsonyabb osztályban 30 krajczárral kevesebben állapították meg. És a díjazás megállapításának e módja éppen kerek ötven esztendeig megdönthetlenül fennállott. Mennyi küzdésbe került csak annak az újításnak a keresztülvitele Németország első rövidke vasútján,hogy ne számozott helyekre adjanak ki jegyeket. Csak a vasút fennállásának tizedik évében határozta el magát az igazgatóság erre a merész újításra! Ma, a zónatarifa életbelépte után, a zónatarifa mérhetetlen hatására visszatekintve, mosolygunk a személyszállítás ez apró kezdetein. Ha látjuk mily változást idézett elő a zónatarifa első esztendeje, alig bírjuk elképzelni, hogy a vasút hosszú időn át postakocsi volt, melynek »bakon levő« ülései voltak, hogy reformnak tekintették a számozott helyek kiadásának eltörlését. A zónatarifa merész behozatala senki által, még talán megalkotója által sem várt sikerrel járt. Nem nézzük azt, hogy a bevételek a díjak leszállítása mellett is többel, mint az előbbi bevételek egy tizedével emelkedtek. Nem nézzük azt, hogy ez az óriásinak mondható emelkedés a szállítási költségek emelése, a személyszállító kocsik jelentékenyebb gyarapítása nélkül ment végbe, hogy a bevételek emelkedése mellett a kiadások alig fokozódtak. Minderre most, midőn az első év lezajlásával visszapillantunk, nem vetünk ügyet. Pedig a sikernek nagy része ezekben fekszik. A reform ellenzőit ez némítja el. De nézzük az ország gazdasági emelkedését. Nézzük a vidéki városoknak góczpontokká való kifejlődését. Nézzük a főváros nagy gyarapodását. Nézzük a nézetekben való átalakulást, amit a zónatarifa előidézett. Nézzük azt, hogy a zónatarifa az utazók számát négyszerte akkorára emelte, mint a minő azelőtt volt. Mérhetetlen eredmény ez hazai viszonyaink közt. Ez eredmény hatásai, melyek már most is érezhetők, mérlegelhetők csak időn múltán lesznek. A változás, amit a zónatarifa az árak alakulása, a munkásviszonyok javítása, a kereskedelem fejlődése, az ipar fellendülése tekintetében okozni fog, csak évek múltán válik majd észlelhetővé. Akkor fogjuk majd igazán áldani a zónatarifa merész megteremtőjének egyéniségét. Ma csak constatáljuk az első esztendő előre nem látott nagy sikereit. Az erős akarattal keresztülvitt conceptio majdan magasan kiemelkedő épületére rá van nyomva Baross Gábor nevének bélyege. A dicsőség és fény, mely őt alkotásáért mindenkor meg fogja illetni, visszasugárzik a nemzetre, melynek fia. És a nemzet most, az első évfordulón, méltán lehet büszke a zónatarifa merész reformjára, mely az egész világon elismerést vívott ki megalkotójának is, az országnak is. BELFÖLD, Budapest, júl. 31. (A sommás eljárásról szóló törvénytervezetből.) Plósz Sándor dr. egyetemi tanár már elkészült a sommás eljárásról szóló törvény tervezetével, amaz elvek figyelembe vételével, melyeket a múlt hó folyamán e tárgyban tartott enquéte megállapított. E tervezetnek, mely még e hó folyamán kerül nyilvánosságra, egyik fejezete szerint az 1877. XXII. t. czikknek csak a községi biráskodásra vonatkozó intézkedései maradnak érvényben, de ezek is facultatív hatással, úgy, hogy a 20 frt értéket meg nem haladó ügyek is a sommás bíróság elé lesznek vihetők. Ez ügyekben azonban a képviselet költségeit meg nem térítik. A 20 frtnyi értéket meghaladó ügyek ellenben kizáróan és minden tekintetben a sommás eljárás szabályainak lesznek alávetve, és ez ügyekben a képviselet költségeit is megtéríttetik a pervesztes féllel. E tervezetnek a télen közzétett tervezettel szemben való újításaiból kiemeljük még a félnek tanúként való kihallgatására vonatkozó intézkedéseket, továbbá, hogy megszorítja a tanúskodás megtagadhatásának eseteit és hatályon kívül helyezi az 1881. LIX. t. ez. 21. szakaszának ama túl szigoru intézkedését, hogy a nyereségvágyból elkövetett valamely büntetendő cselekmény, vagy hamis tanuzás és hamis eskü miatt bűnösnek ítélt időbeli korlátozás nélkül csupán főesküre és erre is csak akkor bocsátható, ha azt neki ellenfele kínálta, vagy visszakínálta. Egy másik újítása a tervezetnek az, hogy a budapest és pestvidéki kir. törvényszék területén levő kir. járásbíróságoknak kereskedelmi ügyekben hozott ítéleteit második fokon a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék fogja elbírálni. (M. H.) Nagy-Szeben, júl. 31. (Képviselői beszámolók.) [Az »O. É.« távirata.] Kästner Henrik és Meltzl Oszkár képviselők ma tartották meg beszámolójukat. Meltzl hangsúlyozta, hogy a kormány vezetésében beállott változás szerencsés fordulatot jelent a szászokra nézve. A kabinet élén oly férfiú áll, kinek messzetekintő vezetése alatt Magyarország kifelé tekintélyben és befolyásban nyerni, befelé pedig konsolidálódni fog. Az egyes tárczák élén oly miniszterek vannak, akiknek mindegyike saját szakmájában kiváló és megérdemlett tekintélyben örvendenek. A cabinetnek egy tagja sincs, mely ellenséges érzülettel viseltetnék a szászok irányát; a miniszterek mentek minden előítélettől s tudják, hogy a szászok nem ellenségei a magyar államnak és nem viseltetnek a magyarok ellen gyűlölettel. A szászok ellen emelt eme vádak oktalanok és alaptalanok. Tapasztalataiból és megfigyeléséből azt a meggyőződést meríti, hogy nemsokára a szászok bizonyos kívánságai teljesedni fognak. A szászok a kormánytól sem kegyelmet, sem kedvezményeket, sem különös előjogokat, hanem csakis a törvények legális keresztülvitelét kivánják. A szászok gyűlésében megállapított új program a pártállására mi befolyással sem volt. Végül választói kezébe tette mandátumát. A gyűlés azután Wulff Károly indítványára köszönetének és bizalmának kifejezése mellett felkérte a képviselőt, hogy álljon el leköszönési szándékától és tartsa meg a mandátumot, mit Meltzl meg is ígért. A gyűlés azután a n.szebeni I. és II. választókerületekre nézve megválasztotta a pártbizottságokat, mire a haza lelkes éltetése mellett eloszlott. A királylering násza. Az ischli esküvő. A menyekrö. Ischlből távirják a »B. C.«-nak. Az egyszerű, minden pompa mellőzésével rendezett menyekrö, a melyre mindazonáltal rendkívül complicált nagy apparátust kellett mozgásba hozni, minden legkisebb hiba, vagy zavar nélkül folyt le. A nagy tolongás daczára sehol sem fordult elő baleset. A templomba menet alkalmával a menyasszonyi bokrétáról megfeledkeztek ugyan, de még idejekorán elhozták. Általános feltűnést keltett a menyasszony önkéntes, spontán odafordulása és meghajlása szülei felé, midőn az esketést végző püspök kérdésére az »igen« szót kimondta. Kellemetlen hatást gyakorolt Coppelbauer püspök beszéde, ki mindig csak Belső-Ausztriáról beszélt, mintha a monarchia nem is léteznék. Az uralkodó pár heves zokogása az esküvő után mélyen megindította az egész közönséget. A gyógyteremben, hol az uralkodó család tagjai és rokonai menyegzői lakomára gyűltek össze, az új pár mindenfelől meleg üdvözlésben részesült. Ő felsége nem mondott felköszöntőt, hanem az első pohár champagninál az új párral kaczintott. Az asztalon igen nagy számban lévő bonbonniére-ek, valóságos remekei az udvari cukrászatnak, az ifjú pár arczképeivel voltak díszítve. 12 óra után asztalt bontottak. Ugyanez idő táj vége volt az »Erzsébet« fogadóban tartott marsalebédnek is, amelyre Weinmayer dékán, ki annak idején a megboldogult Rudolf trónörökösért nem akart misét mondani, nem kapott meghívót. * Öltözékek az esküvőn. A »Bremden-Blattnak« az esküvőről a következő részleteket távírják: D. e. 10 órakor elsőnek jelent meg a templomban József főherczeg nejével, leányával és két fiával. Clotild főherczegasszony kénsárga öltönyt viselt. Közvetlen utánuk jött Stephania özvegy trónörökösné és az evangéliumi oldalon foglalt helyet. A főherczegasszony ibolyaszinű öltönyt viselt, melyet drága csipkedísz borított és gyémánt csillagok tartottak össze. Gyönyörű lila kalap egészítette ki öltözékét. Az özvegy trónörökösné általában mindenfelé figyelmet keltett. Őt követte a toscanai nagyherczeg családjával. A nagyherczegasszony szintén llaszin ruhát viselt. Aztán gyors egymásutánban következtek a királyi család tagjai, valamint Cumberland herczeg nejével, Károly Lajos főherczeg, nejével Mária Terézia herczegasszonynyal, ki szalmasárga ruhát hordott. Gizella főherczegasszonyon zöldselyem ruha volt, melyet ezüst szálakkal varrtak ki. Az első padsorokban foglaltak helyet Falkenhayn miniszter, Schmerling Antal lovag, Windischgrätz herczeg, Schlauch püspök, Harrach János gr., Dumba és Königswarter báró, a 7. dragonyos ezred tisztikarának küldöttei, továbbá Taaffe osztrák és gr. Szapáry magyar miniszterelnökök. A királyné világos szürke ruhát, hasonló színü kalapot és legyezőt viselt. Mária Valéria főherczegasszony láthatólag mélyen meg volt indulva és sírt. A menyasszony könnyei csakhamar felszáradtak; Stephania özvegy trónörökösnét a legszívélyesebben üdvözölte. A király vonásai vidám örömet árultak el. Mindenki szeme a királyon és a királynén függött. A menyasszony ruhája egyszerű fehér toilette volt, hosszú fehér fátyollal. Az ifjú hölgy fején myrthuskorona ragyogott. Az először tervezett menyasszonyi ruhát a királyné határozott kívánságára tudvalevőleg teljesen átalakították. A hosszú uszály a menyasszony beleegyezésével elmaradt. * A nászlakoma után az ebédlővel szomszédos salonban cercle volt, mire a felséges királyi pár a császári villába hajtatott, követve a második kocsiban az új házaspár által. Ő felségeiket s az ifjú párt az egész út mentén kitörő lelkesedéssel üdvözölte az ezernyi ezer emberre menő tömeg, mely a nap déli heve daczára, kora reggel óta el nem mozdult elfoglalt helyéről. Rövid idő múlva a fejedelmi vendégek is eltávoztak a gyógyteremből s részint szállásaikra, részint egyenesen a pályaudvarba hajtattak. * A bucsuzás. Az ischli pályaházban, mint a »B. C.« táviratilag jelenti, a bucsuzás jelenetei igen meghatóan voltak. D. u. 1/2 1 órakor a Traunkirchenből és Gmundenből átjött vendégek ismét visszautaztak. A hölgyek felöltőket vettek föl, többen porköpenyeget. Az 11/2 órakor Bécsbe induló udvari különvonathoz az ezzel elutazni szándékozók, kik időközben átöltözködtek, korán megjelentek a pályaudvarban, hol hosszú ideig csevegtek és társalogtak együtt. Otto főherczeg melegen elbúcsúzott nejétől, ki Károly Lajos főherczeg családjával a második vonattal rövid időre Gmundenbe utazott. Egyik udvarhölgy elkésett s csak a vonat elrobogása után érkezett a pályaudvarba. A legélénkebb érdeklődést a fiatal pár elutazása keltette, kik 2 órakor hosszas bucsúzás után váltak meg szüleiktől. Az új pár kellemes meglepetésére egy új fogat robogott eléjük, a király ajándéka. Nagy virágkosárhoz hasonlított, melynek összes kontúrjai virágokkal voltak szegélyezve. Lámpáit virágkoronák borították. A lovak havasi gyopárból készült koszorúkkal voltak felbokrétázva. Mária Maléria főherczegnő, ki egyszerű kékfehér pettyes ruhában és piros díszítésű kerti szalmakalapban jelent meg, vőlegénye jobbján foglalt helyet. Az örömrivalgó közönség felé köszönetét intve, kocsizott az ifjú pár minden kíséret nélkül az ebenseei után Offensee felé. A császári villában az új pár elutazása után még két óra hosszat együtt maradtak Stefánia főherczegnő leánykájával, Erzsébet főherczegnővel és Lipót bajor herczeg egész családjával, kik egy ideig még itt fog maradni. Miksa Emánuel bajor herczeg családjával öt órakor utazott el. Lajos Viktor főherczeg itt maradt. A király ő felsége rendeletére délután az összes udvari hivatalnokok a »Post« szállodában ünnepélyesen még vendégeltettek. Európa öszszes udvarától ma szívélyes üdvözletek érkeztek. Gróf Kálnoky, gróf Szapáry és gróf Taaffe miniszterek csak holnap utaznak el. * Díszelőadás Ischlben. A mai nap ünnepségei a színházban rendezett díszelőadással értek véget. A színház — mint táviratilag jelentik— zsúfolásig megtelt díszes közönséggel. Janitz »Alpenrosen von Ischl« czimü alkalmi darabja nagy tetszést keltett s a mai ünnepre vonatkozó hazafias részeket lelkesülten megtapsolták. *■ -ti hivatalos jelentés. A magyar és osztrák hivatalos lap holnapi száma első helyen hosszabb hivatalos közleményt fog tartalmazni az Ischlben végbement menyegzőről. Ebben — mint a »B. C.« értesül — közöltetni fog, hogy az esküvő ő felsége beleegyezésével az ischli plébániatemplomban tényleg megtörtént, hogy a nászmenet minő sorrendben vonult föl, s hogy az esküvőre kik voltak hivatalosak, és hogy a szertartást Doppelbauer püspök végezte. * Emlékérmek. Emlékezésül a mai napra, az udvari méltóságok és hivatalnokok között arany-, ezüstös bronz érmeket osztanak ki. Az emlékérmeken a fiatal házasok mellképei és »1890. jul. 31.« kelet látható. * Ferencz Salvator kamarai elöljárója. Ő felsége — mint a »B. C.« jelenti — a Ferencz Salvator főherczeg udvartartásához ideiglenesen beosztott báró Lederer Hugó főhadnagyot kinevezte a főherczeg kamarai elöljárójává. A fővárosban. A fővárosi színházakban ma díszelőadásokat rendeztek a királykisasszony esküvője alkalmából. A nemzeti színházban nem rendezhettek díszelőadást, mert e színházunk még szünidejét tartja s a tagokat, kiknek nagy része az országon kívül szétszórva nyaral, nem lehetett összegyűjteni ez alkalomra. A többi három színház ellenben sikerült díszelőadásokkal ülte meg a nemzet ünnepét. — A népszínház rendes előadásait csak holnap kezdette volna meg, de a tagokat a loyalitás már ma összehozta s igen sikerült díszelőadással ünnepelték meg királykisaszszonyunk lakziját. A színházat egészen megtöltötte az igen elegáns közönség, melynek soraiban közéletünk számos jelesét láttuk. A fővárosi hatóság hivatalosan volt képviselve az előadáson, nagyszámú jegyet vásárolván hivatalnokai részére. Az előadást Bertha Sándornak ez alkalomra itt sikerült nyitánya vezette be, melyet a közönség rokonszenvesen fogadott. Ezután Rákosi Jenőnek »Szép Ilonka« czimü ünnepi játéka következett, melynek végén a királyi esküvő tableaux-ja nagy hatást tett. Az egyfelvonásos alkalmi darabban Kassai, Szirmai, Szabó és Csongori Mariska vettek részt. Ezután a »Tündérlak Magyarhonban« czimü régi népszínmű került színre, mely igen derült hangulatban tartotta a közönséget. Vidor Pál remekül játszotta Gyuri huszár szerepét s dalaival is nagy hatást ért el. Réthy Laura, kinek szerződése után ez volt első fellépte, az est sikerében osztozott Vidorral. Sok kedvességgel és fürgeséggel játszották a két szerelmes párt Vidorné, Csongori Mariska, Lubinszky és Hunyady. Kivülök Kassai és Horváth avattak még tapsokat. — A városligeti színkörben is volt díszelőadás, melyen Tompa Kálmán szavalt el egy alkalmi költeményt. A budai színkörben ismételték a tegnapi díszelőadás teljes programmját . A dumaparti görög templomban is fényesen megünnepelték a királyleány menyegzőjét. Gregorios Gogos apát nagy segédlettel mondott misét és tedeumot. A régi görög dallamokból összeállított hatásos énekeket az operaház énekkarának tagjai adták elő Nikolits Sándor tanár vezetése alatt. * Katonazenekarok játszottak ma délután a főváros több nyilvános terén, mint az előre megírtuk. A Kálvin-tér ma szokatlanul megélénkült: az Albrecht főherczeg nevét viselő 44 sz. gyalogezred zenekara, Sommer Ferencz karnagy vezetése alatt játszott ott d. u. 4 órától 6-ig változatos műsort, a nagyszámú közönség osztatlan tetszése mellett. A programm a következő volt: 1. Nyitány. Flotortól. 2. Myrtus-virágzás Strausstól. 4. Lohengrin nászindulójaWagner Rikhárdtól. 4. Liszt magyar rapsodiája. 5. Roland keringője Oelschlegeltől. 6. Az őrség áhítata, dal Abt-tól. 7. Magyar táncdalok Brahmstól. 8. Vándorképek, egyveleg Sommer karnagytól. * A budapesti lövészegyesület ma délelőtt diszlövészetet, délután 1 órakor pedig diszlakomát rendezett. Mind a kettőben az egyesület, tagjai nagy számmal vettek részt. A diszlakomán Érczhegyi főlövészmester mondta az első felköszöntőt ő felségeikre. Utána Szávoszt Alfonz főlövészmester emelt szót s értette a fiatal házaspárt. Tabódy kamarás József főherczeget éltette. Mind a három felköszöntőre viharos éljenzés volt a visszhang. A fővárosi szegénygyermekkert-egylet saját házában, akaczfa utcza 32. sz. a. d. e. 11 órakor ünnepélyt rendezett. A jelen volt nagyszámú közönség meghatva hallgatta az intézet gyermekei által előadott és Mayer Ilona vezéróvónő által erre az alkalomra szerkesztett imát és alkalmi dalokat. Az ünnepély után Grósz Sándor dr. elnök a gyermekeknek süteményt és czukorkákat osztott ki. * A néptanítók szerencsekivánatai. Mária Valéria királykisasszony esküvője alkalmából a felséges szülőket a magyarországi népoktatási intézetek képviselői is üdvözölték feliratban. Rendkívül díszes kiállítású album foglalja magába az üdvözlő feliratot, mely egész terjedelmében így hangzik: Felséges Császár és Apostoli Király ! Felséges Császárné és Királyné ! Legkegyelmesebb Urunk és Asszonyunk ! Ma, a midőn Mária Valéria császári és királyi Főherczegasszony ő Fenséges Ferencz Salvator császári és királyi Főherczeg ur ő Fensége egybekelnek és Felséges Urunk és Felséges Asszonyunk magas trónusa előtt népek s nemzetek jelennek meg, hogy hódolatteljes üdv- és szerencsekivánataiknak őszinte szívből kifejezést adjanak, a magyar nemzet legszerényebb munkásai, hazánk népoktatásügyi intézeteinek tanítói is a legmélyebb és a legszentebb érzelmektől áthatva emelik fel sziveiket Felséges Urunk és Felséges Asszonyunk dicső trónusának zsámolyához s Istentől áldást esedezve a legszebb frigyre, forró imát rebegnek országszerte. Engedje meg a Kegyelem Ura, Istene, hogy Felséges Urunk és Felséges Asszonyunk az újonnan alapítandó Fenséges családnak zavartalan boldogságában igen sok évig, egészen az emberi kor legvégső határáig gyönyörködhessenek. Felséges Urunk és Asszonyunk: Fogadják a nemzet tanítói karának ezen a napon önként buzgó legszentebb érzelmeit magas trónusuk zsámolyánál kegyelmesen tőlünk, akik a legmélyebb alattvalói hódolattal maradtunk felséges urunknak és felséges asszonyunknak, a magyarországi népoktatásügyi intézetek tanitói karának képviselői nevében, Budapesten 1890. julius hó 31-én. Legalázatosabb szolgái: a IV. egyetemes tanitógyűlés végrehajtó bizottsága; az Eötvös-alap országos bizottsága; a tanítók országos árvaházi egyesülete ; a népnevelők budapesti egyesülete ; a budapesti tanító-testületek ; a budapesti (budai) tanító-egylet ; a pest-pilis-solt-kiskun-megyei tanító egyesület; a jász-nagykun-szolnok-tanker. tanitó egyesület; a tanítóképző tanárok orsz. egyesülete; az orsz. m. izr. tanitó egyesület; a felső nép- és polg. isk. tanítók és tanítónők orsz. egyesülete ; a IV. egyetemes tanitó-gyűlés rendező bizottsága; a budapesti tanitók segélyegyesülete. * A magyar izraeliták országos irodája, Mária Valéria főherczegasszony esküvője alkalmából ő felségeikhez üdvözlő feliratot intézett. Az ország öszszes izraelita hitközségeiben ünnepélyes istentiszteleteket tartottak a mai napon. A vidéken, Fiuméból jelentik: Mária Valéria főherczegnő menyegzője alkalmából a képviselőtestület 2000 forint alapítványt tett, amelynek kamata minden évben egy szegény fiumei leány hozományául fog szolgálni. A képviselőtestület ezenkívül ő felségeikhez és a márkapárhoz hódoló feliratot intézett. — Délelőtt 10 órakor a székesegyházban ünnepélyes istentisztelet volt, melyen a polgári és katonai hatóságok, a consuli kar és nagyszámú közönség vett részt. Reggel a városi zenekar a zászlódíszben levő utczákon riadót fújt. Délben a szegény aggastyánokat és kisdedeket megvendégelték. Az építkezés alatt levő mólót az új főherczegi párról nevezték el. A középületek, a consulok lakásai s a kikötőben levő hajók zászlódíszben vannak, s impozáns képet nyújtanak. Debreczenből sürgönyzik. A királykisasszony menyegzője alkalmából a különböző hitfelekezetek templomaiban ma délelőtt hálaadó istentiszteleteket tartottak. A városi közgyűlésen Dégenfeld József főispán tolmácsolta a közönség örömét és jó kívánságait az uralkodó család nászünnepe alkalmából. A középületeken, valamint számos magánépületen lobogók lengenek. Karlóczáról jelentik: Mária Valéria főherczegnő esküvője alkalmából Brankovics patriarcha úgy a saját, mint papsága nevében a miniszterelnök útján művészies kivitelű hódoló feliratot intézett az uralkodóhoz. A mai ünnep alkalmából a székesegyházban istentiszteletet tartottak, amelyen a patriarcha pontifiált. Az istentiszteletre megjelentek a hatóságok tisztviselői és a tisztikar tagjai. A patriarcha palotájában rendezett banquetten, amelyen az idevaló előkelőségek teljes számmal vettek részt, a patriarcha lelkesült zsivó kiáltásokkal fogadott pohárköszöntőben éltette a királyt, a királynét és az ifjú párt. »A szerb főpapság, a papság és a nép — úgymond a patriarcha — szívvel, lélekkel vesz részt a magyar haza örömében.« A patriarcha elrendelte, hogy a karlóczai érseki egyházmegyében a templomokban Tedeumot tartsanak. Újvidékről veszszük a következő hírt: Mária Valéria főherczegnő menyegzője alkalmából tegnap a várost kivilágították. A ma tartott istentiszteleten Flatz Viktor főispán vezetése alatt a városi tanács, továbbá az összes polgári és katonai testületek jelen voltak. A törvényhatóság hódoló feliratot küldött ő felségéhez. Marmaros-Szigetről jelenti egy táviratunk: Az Erzsébet-kisdedóvó intézete, amelyet ő felségeik egybekelése alkalmával ezelőtt 36 évvel alapítottak, kegyelettel ünnepelte meg Mária Valéria esküvőjét. Az ünnepen a város egész intelligenciája részt vett. A növendékek énekkel és költeményekkel emlékeztek meg a mai nap eseményeiről. Várady Gábor országgyűlési képviselő, az egyesület elnöke hosszasabban fejtegette a mai nap jelentőségét és felhívta a szülőket, hogy ápolják gyermekeikben a szeretetet a trón és a haza iránt. Végül a kisdedeket megvendégelték. Nagyszebenből távírják: Mária Valéria főherczegnő esküvője alkalmából valamennyi felekezet templomában ünnepélyes istentiszteleteket tartottak. Nagy-Enyedről sürgönyzik: Mária Valéria főherczegnő esküvője alkalmából a kath. egyházban fényes diszmise volt, melyek a minoriták provincziálisa, Jánosi Dömjén mondott. Az ünnepen a városi és a megyei hatóságokon, valamint a honvédség tisztikarán kívül nagyszámú közönség volt jelen. Herkulesfürdőből távírják lapunknak, hogy Mária Valéria főherczegnő esküvője alkalmából ott ma ünnepi misét tartottak, melyen a polgári hatóság gróf Porcia vezetése mellett, a katonaság pedig Sendler őrnagy vezénylete alatt vett részt. Este az egész fürdőhelyiség fényesen ki volt világítva.