Nemzet, 1891. december (10. évfolyam, 3325-3354. szám)

1891-12-22 / 3346. szám

czélja a Dunántúl megismertetése s melynek első kötete jövő évre szóló naptári rész kíséretében, megjelent­ e vállalatért, melynek teljes anyagi garancziáját magára vállalta, mig a teljes hasznot az egyletnek biztosította, jegyzőkönyvi köszöne­tet javasol a titkárnak, ki viszont három tagú bi­zottság kiküldését kéri, melynek feladata lesz e vállalat kiadási számláit s bevételi kimuta­tásait átvizsgálván, az esetleges hasznot az egylet számára vagy az esetleges dific­itet a szer­kesztő számára megállapítani. E bizottság a jövő ülésből fog kiküldetni. Hosszú vitát keltett a pénzkezelés és könyvvezetés kérdése, amely a kellő személyzet híjján­ igen nehézkes és meglehe­tősen primitív; elhatározta azonban az igazgató­választmány, hogy egyelőre takarékosságból meg­marad a régi kezelés mellett, mert könyvelő vagy pénztárnok fizetésével nem akarja a kezelési költ­ségeket még most emelni. Elhatározták végül, hogy még e hó folyamán körlevél megy az összes tagokhoz, amelylyel megküldetnek az alapszabá­lyok s a tagdíj befizetésére fölkérelnek a tagok. A legközelebbi igazgatósági ülés idejének meg­állapítása Rákosi Jenő indítványára, az elnök­ségre bízatott.­­ A honvédegyletek orsz. közp. bizottsága ma Tisza László elnöklete alatt ülést tartott, amelyen első­sorban felolvasták és hitelesítették a június 3-án tartott országos honvédgyűlés jegyzőkönyvét. Szóba kerültek ezután a budapesti 1848/9. honvéd, egylet által a központi bizottság ellen szórt vádak amelyek felett egyszerűen napirendre tértek. A bizottság ugyanis ezt az egyletet nem létezőnek kívánja tekinteni, amit egy Lipthay Béla b., Degré Alajos és Reményi Antal által aláírandó körlevél­ben az összes honvéd egyletekkel is tudatni fog. Az elnök jelentésére tudomásul vették, hogy a mi­niszterelnökhöz segély- és nyugdíjak iránt benyúj­tott kérvény eddig még elintézést nem nyert, amelyeknek újból való kiszámításával Mikár Zsig­­mond titkárt megbízták. A menházi bizottságban megüresedett tagsági helyre a választást a jövő ülésen ejtik meg. Végül elhatározta a bizottság, hogy az új év alkalmából a miniszterelnöknél Degré Alajos alelnök vezetése alatt küldöttség fog tisztelegni. — A VI. ker. polgári párt köre az ev. gimná­zium nagytermében tegnap tartotta alakuló ülését nagyszámú polgár jelenlétében. R­á­t­h Péter nyi­totta meg az alakuló értekezletet, üdvözölve a megjelenteket és fejtegette a kör alakításának szükségét. Ezután König Ferencz dr. terjesz­tette elő a kör alapszabálytervezetét, a­melyet a közgyűlés többek felszólalása után elfogadott. Végül megalakították az új kör ideiglenes tiszti­karát. Elnök lett: Ráth Péter, alelnökök: Névy László, Kállay Gyula, dr. Rózsavölgyi Manó, tit­kár : dr. Rigócz Kálmán, háznagy: Virányi Ágos­ton, pénztárnok: Staerk Sándor, ellenőr: dr. Kirschfeld Antal, könyvtáros: dr. Heinrich Alajos, II-od könyvtáros: Balogh Béla, ügyész: dr. König Ferencz, jegyző: Sümegi Vilmos.­­ A budapesti katholikus kör igazgató választ­mánya e hó 19-én gróf Eszterházy Miklós Móricz elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt Pin­tér Kálmán alelnök mondott meleg szavakban köszönetet az elnöknek 1000 frtos alapítványáért, a­mely összeggel a köz alapító tagjai sorába lépett. Ez után gr. Eszterházy elnök tett jelentést arról a kitüntető fogadtatásáról, a­melyben Magyarország h­erczegprimása a kör küldöttségét részesítette. A napirend legfontosabb tárgyát Szent László kirá­lyunk szentté avatása 700-diki évfordulójának megünneplése képezte. Az ünnepi programm el­készítése czéljából Burg Lajos kir. táblai biró, dr. Czobor Béla egyetemi m. tanár, dr. Csillag Gyula egyetemi rk. tanár, Dedek Crescens Lajos könyv­tártiszt, dr­. Kisfaludy A. Béla Szent István társu­lati alelnök és Schneider Alajos min. oszt. tan.-ból álló bizottságot küldte ki. — A »Budapesti tanítóegyesület« két ötven­ötven frtos Eötvös alap-ösztöndíjára hirdet p­á- l­y­á­z­a­t­o­t. Pályázhatik a testület minden tagjá­nak, a volt tag özvegyének gyermeke, illetve ár­vája, ha a szülők, egyszersmind tagjai voltak az orsz. Eötvös-alapnak és ha azok a közép-, polgári vagy más szakiskolák osztályait jó eredménynyel látogatják. Előnyben részesülnek a magasabb in­tézeteket, illetve o­sztályokat látogatók, valamint az igazolt nagy szegénységüek és árvák. A kér­vények 1892. február 2-áig Jeny József elnökhöz (IX. ker. Bakács téri iskola) vagy Szőke István titkárhoz (I. ker. városmajor­ utcza 31. sz. a. kül­dendők. Törvényszéki csarnok. Uzsorapör a táblán. Grünsfeld Vilmos éksze­részt a múlt évben többen jelentették fel amiatt, hogy ékszerekkel uzsoráskodik. Mesterségét azon­ban nagy ügyességgel folytatja a panaszok szerint; egész sereg ügynököt tart szolgálatában, akik kar­mai közé hajtották a megszorult embereket, előre kitanítva őket, hogy pénz helyett majd ékszereket kapnak, amelyet értékesíthetnek. Az ügynökök arra is figyelmeztették a kölcsönkeresőt, miként Grünsfeld előtt el kell titkolniuk, hogy tulajdon­képen pénzre van szükségük, mert különben nem kapnak ékszert. Három ily értelmű panasz folytán a budapesti törvényszék Grünsfeldet vád alá he­lyezte és a megtartott végtárgyalás után egy eset­ben felmentvén őt, a másik két rendbeli uzsora vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 6 havi fogházra, 1000 frt pénzbírságra és a főváros terü­letéről való kitiltásra ítélte.­­— Ma foglalkozott ezzel az ügygyel a kir. tábla I. büntető tanácsa, mely dr. Heil Fausztin táblai biró előadása alap­ján Grünsfeldet — az első bírósági ítélet megvál­toztatásával — teljesen felmentette. A bepörölt rémregény. Említettük, hogy a Figdor-család sajtóügyi feljelentést tett egy nem­rég megjelent regény szerzője és kiadója ellen. Az inkriminált regénynek »A Kreutzer-szonáta bű­nöse« a czíme. Azzal a nemrég tárgyalt bűnperrel foglalkozik, amelyben Schreiber Mór és a Figdor­­család szerepeltek, még pedig nevük teljes kiírása mellett a legkíméletlenebbül.­­ Ebben az ügyben Zsemlye biró már befejezte a sajtóügyi vizsgála­tot, melynek eredménye az, hogy kiderítette a kér­déses munka íróját Mészáros Dániel személyében, aki »Zentai Dániel­ álnév alá rejtőzött, kolozsvári kir. Ítélőtábla egyes szaktanácsait Ber­­czelly Jenő elnök a jövő évre a következően alakította meg: I. polgári tanács­­elnök Berczelly Jenő, a tábla elnöke, helyettese Heppes Miklós tanácselnök, vagy Pápu József, L. Gyárfás Ferencz, Nemes Sámuel, Gál Jenő, Szász Dénes; tanácsjegyzők: dr. Bodolla Béla, Bo­kor Károly. — 1I. polgári tanácsban: elnök Heppes Miklós tanácselnök, helyettese Müller Vilmos tb. bírák : Müller Vilmos, L. Gyárfás Ferencz, Bocskor Mihály, Ne­mes Sámuel, Gál Jenő, Szász Dénes, Szentkirályi Lajos, Hosszú László,­­ Rudnyánszky Béla, Kain Hugó ; ta­nácsjegyzők : dr. Baintner Hugó, Bisze Alajos. — III. (úrbéri) tanács: elnök Berczelly Jenő, helyettese Heppes Miklós vagy L. Gyárfás Ferencz ; bírák : Popó József, L. Gyárfás Ferencz, Szász Dénes, Horváth Kálmán, Hosszú László; tanácsjegyzők: dr. Bodolla Béla, Csaba Jólián. — IV. (váltó-, kereskedelmi- és esődügyi) tanács­ban : elnök Heppes Miklós, helyettese Popu József; bí­rák : Popu József, Szász Dénes, Szőcs Ákos, Kain Hugó ; tanácsjegyzők: dr. Baintner Hugó, Bisze Alajos. •I­V. büntető tanács: elnök Schneider József tanácselnök, he­lyettese Mezei János t. bíró ; bírák : Mezei János, Szent­­királyi Lajos, Csányi Ferencz, Szőcs Ákos, Ádám Dénes, Horváth Kálmán, Hosszú László, báró Rudnyánszky Béla, Kain Hugó ; tanácsjegyzők : Csaba Zoltán, Bokor Károly. Esküdtszéki tárgyalás. A lapunk esti kiadásá­ban említett sajtóperben az esküdtek 11 szóval 1 ellenében »vétkes«-nek mondták a becsületsértés­ben Horváth Gyula ügyvédi írnokot, mire a sajtó­­biróság öt 50 forint fő- és 20 frt mellék­pénzbün­tetésre ítélte s egyúttal elmarasztalta a 216 irtot kitevő eljárási költségek megfizetésében is. Vétkes bukás. Breitner Gerzson kézmű- és rövidáru kereskedő 1888. évi márczius havában csődbe jutott, úgy hogy ekkor aktiv vagyonát 9893 frt értékben, tartozásait pedig 18,004 forintban mutatta ki. E szerint is 8000 fo­rintot meghaladó vagyonhiányt konstatált. Egészen más eredmény tűnt azonban elő a könyvszakértők vélemé­nyéből és különösen a tömeggondnok előadásából, aki 24.000 frt tartozással szemben csupán 4000 forint értékű áru létezéséről tehetett említést. Ma vonta felelősségre a budapesti törvényszék vétkes bukás vétsége miatt Breitnert. A tanúk és szakértők kihallgatása után a törvényszék Breitnert a könyvek rendetlen vezetése te­kintetében emelt vád alól felmentette, a másik vádat il­letőleg azonban vétkesnek találta és ezért két havi fog­házra ítélte. Közgazdaság. Közlemények. Vidéki takarékpénztárak záloglevél-intézete. A magyar ipar- és kereskedelmi bank tervezetén kívül egy másik és korábbi tervezet is létezik a tekintetben, hogy mikép volna a vidéki pénzinté­zetek eszközeinek mobilitása elősegíthető ? A pozsonyi első takarékpénztár, amely­nek tudvalevőleg a legnagyobb jelzálogüzlete van az összes vidéki intézetek között (1890-ben 9.502,516 irtot tettek a jelzálogkölcsönök), már régebbi idő óta foglalkozik azzal az eszmével, hogy a nagy­obb jelzálogüzletet folytató vidéki pénzin­tézeteket korlátolt felelősségű szövetkezet kötelé­kébe vonja, záloglevelek kibocsátása czéljából. A tervezet szerint legalább 20 vidéki takarékpénztár volna a szövetkezet tagja, akik 500.000 frt bizto­sítéki alapot adnának össze, mi­által 10 millió frt erejéig volna záloglevél kibocsátható. E zálogle­velek 30—40 esztendő alatt kisorsolás útján tör­lesztetnének. Francziaország 1891-es bortermését hivatalos adatok szerint 30,13 millió hektoliterre becsülik, tehát 2­72 millió hektoliterrel többre, mint tavaly. A bortermés összértéke 1.008.998.590 frank. A bor hektoliterjének átlagára 33­/2 frank, vagyis 2x/2 fokkal kevesebb, mint tavaly. A szőlővel becsülte­tett terület 1.763.374 hektár, tehát 53.170 hektár­ral kevesebb, mint tavaly. Ennek daczára a bor­termés értéke és mennyisége ez idén nagyobb volt. Algírban 4.058.412 hektoliter bort szüreteltek, vagyis 1.214.182 hektoliterrel többet, mint 1890- ben. A szőlőterületet 107.048 hektár, vagyis 8507 hektárral több, mint tavaly. A kedvezőbb termés folytán a mű­borgyártás csökkent és 1891- ben 3.587.744 hektolitert tett ki a tavalyi 6.239.579 hektoliterrel szemben. A m. kir. technológiai iparmúzeum 1890—91. évi működéséről szóló jelentés, melyet Hegedűs Károly főigazgató és Táborszky Ottó igazgató szerkesztettek, mindenekelőtt említést tett a le­folyt évnek legkiválóbb eseményéről, az intézet történetében emlékezetes királyi látogatásról, a­melylyel ő felsége az intézetet márczius 6-án ki­tüntette. A jelentés részletesen foglalkozik e láto­gatással, valamint Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter január 5-iki látogatásával és azután át­tér a múzeum tevékenységének részleteire. Az in­tézet a jelentésből kitűnőleg a jelen és szak­avatott vezetés mellett ez idei működését már a múlt évben megállapított szélesebb alapon és nagyobb belterjességgel folytatta.­­ A szakrajztanfolyamok október hó 16-án nyittat­tak meg, a szakelőadások pedig november hó 4-én kezdődtek. j±z előadások hallgatására összesen 493 egyén jelentkezett, tehát 38-c­al több, mint tavaly. Az előadások annyiban fejlesztettek, hogy az elektrotechnika és géptan köréből egyes szaka­szok több előadásra terjedő sorozatban adattak elő. Az elektrotechnika köréből tartott előadásokon ez idén a telefonok és az elektromos csengetyűk (házi telegráfok) tárgyaltattak. Ez a cziklus 14 elő­adásra terjedt és a karácsonyi ünnepekig tartott. Hallgatása 252 egyén jelentkezett; leginkább mecha­­nikusok, gépészek, lakatosok, a budapesti telefon­­hálózat szerelői stb. Előadó Straub Sándor, a mú­zeum őre volt. A második sorozatos előadást Tá­­borszky Ottó múzeumi igazgató január és február havában géplakatosok-, szerelők-, esztergályosok-, gépgyári előmunkások-és gépekkel foglalkozó iparo­soknak, a géptan köréből tartotta. Ezen sorozatos előadásokon kívül a faipar köréből Gaál Károly tanár és a fémipar köréből Illés Aladár tanár tartott előadásokat, a­mely előadásokon 103 egyén vett részt. A faipar köréből 5, a fémipar köréből szin­tén 5 előadás volt, úgy hogy az 1890—91. évi téli időszakban összesen 36 előadás tartatott. Az ösz­­szes előadások a lefolyt téli időszakban is ingye­nesek voltak. Az állami középipariskolában rend­szeresített stabil gőzgép-kezelők tanfolyamát vég­zett hallgatók azt kérelmezték, hogy részükre kü­lön elektrotechnikai előadások tartassanak. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével ezek részére 14 előadás tartatott, miután ezek a hallga­tók maguk ajánlkoztak a költségek fedezésére. Az előadásokon 100-an vettek részt. A bevezető elő­adásokat Vámos Dezső ipariskolai tanár tartotta, az elektromosság és mágnesség alapelveit kísérle­tekkel bemutatva; a többit pedig Straub Sán­dor múzeumi őr adta elő. Thék Endre, mint az asztalossegédek egyletének elnöke, aziránt kereste meg az intézetet, hogy az asztalos segédek, a­kik közül eddig 82 jelentkezett, az egyszerű kereskedelmi­ és a műhelyi könyv­­vezetés köréből is tartassanak szakelőadások. A múzeum igazgatósága teljesen méltányolva ezen kérelmet és tekintve a könyvvezetés fontos­ságát, hajlandó ilyen előadásokat rendezni, de minthogy ezen előadásoknak a tanítás sikere érdekében legalább is 75 tanítási órára kellene terjedni, a lefolyt téli időszak alatt pedig, az idő előrehaladottsága miatt már ennyi óra nem állt rendelkezésre, e szakból a jelen évben nem lehetett, hanem esetleg csak a jövő téli időszak alatt lehet előadásokat rendezni.­­ A rajztan­folyamokra szintén nagy számmal jelentkeztek ; felvétetett 36 asztalos, 24 lakatos, 8 bádogos és 24 kocsigyártó segéd; összesen 91-en. A tanfolyamot elvégezte 27 asztalos, 14 lakatos, 7 bádogos és 18 kocsi­gyártó segéd ; összesen 66 és pedig 26 kiváló, 31 pedig megfelelő eredménynyel. A rajztanfolya­mok márczius hó 19-én fejeztettek be.­­ A műhelygyakorlatok, amelyek az állami ipar­iskolának alkalmas és jól felszerelt műhelyeiben tartottak, többféle műveletre terjedtek ki és jóval bel­terj­esebbek voltak, mint az előző években. A jelenkezők 4—5 egyénből álló csoportokban a gya­korlatok tárgyát képező műveleteket több egy­másután következő estén rendszeresen gyakorol­hatták és sajátíthatták el. A műhelygyakorlatokat az intézet igazgatója vezette, az egyes csoportbeli műveleteket pedig az intézet gépésze és asztalosa, továbbá az állami középipariskolának kovácsmű­­hely-vezetője Kis Lajos, gépészeti műhelyvezetői Kaszelik Ferencz és Simonyi Lajos, fémipari mű­helyvezetője Bartos Oszkár és asztalos műhelyve­zetője Pilisi Lajos tanította. E műhelygyakorlato­kon, amelyek 1890. év november elején kezdődtek és m­árczius közepéig tartottak, összesen 280 iparos segéd 1152-szer vett részt. A Szakvélemény-adásért az intézethez számosan fordultak. Ezek a szakvéle­mények ebben az évben már a szakvélemények és szaktanácsok adására vonatkozó szabályzat alapján adattak, részint az intézet szakközegei, részint pe­dig az állami ipariskolának megbízott szaktanárai által. írásbeli szakvélemény 44 ügyben adatott, még­pedig a k­émiai iparok köréből 15, az elektrotechnika és fizika köréből 8, a faipar köréből 3, a fémipar köréből 4, a gépészet kö­réből 14 és az építészet köréből 3 ügyben. A szakvélemények és szaktanácsok adásával meg­bízottak közül szakvéleményt adott, vagy kísér­leteket végzett, illetőleg a kísérleteknél közremű­ködött. Táborszky Ottó múzeumi igazgató 10, Straub Sándor múzeumi őr 9, az ipariskola ta­nárai közül: Gaál Károly 3, Illés Aladár 4, Klemp Gusztáv 4, Kolbenheyer Gyula 1, Len­cz Ödön 2, Petrik Lajos 10, Vámos Dezső 2 ügyben.­­ A nyilvános olvasótermet a lefolyt évben 1218 egyén látogatta; idegeneknek szaklapok, művek, vagy egyes rajzok 83 esetben adattak kölcsön. A seges­vári kiállításon az intézet könyvtára 57 drb mű­­vel és nagyszámú árjegyzékkel vett részt. A vidé­ken fennálló vagy felállítandó ipariskolák és ipari rajztanfolyamok számára ajánlandó műveknek és mintalapoknak kikeresése és ajánlása czéljából több ízben fordultak az intézet könyvtárához, úgy az illető iskolák fentartói, igazgatói, valamint dr. Bernát István, az ipariskolák országos felügyelője is. Az intézet könyvtára a lefolyt évben 296 művel szaporodott, úgy hogy a mostani létszám: 1412 czím alatt 2627 mű. Az olvasóterem fővonzó ere­jét a szép számú szaklapok gyűjteménye képezte az idén is. Múlt évi október hó 1-től a folyó év szeptember hó végéig összesen 28.130 egyén láto­gatta az intézetet. Az intézet gyűjteményeit áldo­zatkész pártfogók, ügybarátok ebben az évben is gyarapitották; 26 ajándékozó 280 darab tár­gyat ajándékozott, melyeknek becsértéke 217 frt. Vétel útján az intézet gyűjteményei 170 darabbal gyarapodtak. — Az időszakos kiállításon ebben az évben 50 ezeg, egyén és hivatal vett részt. — Ebben az évben az igazgatóság az iránt is intézke­dett, hogy az iparosok a téli időszak alatt bizonyos napokban tökéletesített és újabb iparczikkeiket ma­guk bemutathassák és ugyanekkor felhívja az illető iparosoknak figyelmét az iparáguk körébe tartozó azon újabb iparczikkekre, szerszámokra és gépekre, a­melyek a múzeum gyűjteménytárába és gépcsarnokába időnként beszereztetnek, vagy ott kiállíttatnak. A faiparosok minden hónap első kedd­jén, a fémiparosok minden hónap első csütörtökén, és a bőriparosok minden hónap első hétfőjén mu­tatták be újabb iparczikkeiket. Ha ezen napoknak valamelyike ünnepnapra esett, akkor a bemutatás a következő hét megfelelő napjára halasztatott. A lefolyt téli időszakban 6 ilyen bemutató előadás volt, a­midőn 5 iparos 6 tárgyat mutatott be, még pedig : Schulek Sándor késes szabadalmazott evő­eszközeit, Páder Nándor lakatos ajtózárak olajo­­zási módját és ablakzárót, Vilbich Antal ké­ses szőlőajtó kést, Huber József faesztergá­lyos szabadalmazott hímzőállványt, Entner Ist­ván mechanikus szabadalmazott csavarmetszőt. Tanulmányi utat ebben az évben a múzeum őre, Straub Sándor tett, ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbizásából a frankfurti nemzet­közi elektromos kiállítást tanulmányozta s ez alkalommal megtekintette Bécs, München, Zürich, Stuttgart, Darmstadt, Lüttich és Berlin elektro­technikai intézeteit és egyes ipartelepeit. Tanul­mányi útjáról szóló jelentését a múzeum értesítője közli. Faültetvények a vasutak mentén. A »Verord­nungsblatt für Eisenbahnen und Schiffahrt« egyik utóbbi számában az egyes vasutak szerint készített igen részletes összeállítását hozza az azok mentén ültetett növénynemeknek. E szerint az e vonala­kon 1890 végén ültetve volt gyümölcsfáknak ösz­­szes száma 359,573 darab volt az 1889 deczemberi 348,963-al szemben s igy a szaporodás 10,580 db. Ez ültetvények süröségét pályakilométerekre re­dukálva, kitűnik, hogy minden kilométer hosszon 23,5 db. gyümölcsfa állott az előző évi 23­0 darab­bal szemben. A gyümölcsfaültetvények sűrűsége 1890-ben tehát csak 2,2°/0-kal növekedett. Az egyes és sorsültetvényeknél e szerint csökkenés csoportosoknál ellenben szaporodás konstatálható. A csökkenés részben a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, részben pedig az egyes vasutaknál tör­tént építkezési változásokból magyarázható. A vadfaültetvények eddig nem értékesíttettek. Pálya­­kilométerenként összesen 312 db. egyes, 492 m. soros és 551 m2 csoportos ültetvény állott fenn. Ezen kívül nyolc­ vasútnak összesen 63,663 mé­terre terjedő szederfa-ültetvényei voltak, melyek­ből a déli vasút egy­maga 48,782 métert birt s 545 frt 75 krt, más faültetvényekből pedig 282 frtot összesen 827 frt 55 krt vett be. E társulaton kívü­l csupán még az északnyugati vasútnak volt cseresznye és meggy eladásából 235 frt jö­vedelme. Orosz gabona-import. Mint Pétervárról jelen­tik, Oroszország külföldi gabona-importjára is rá­szorul. A napokban Odesszába importáltak 50,000 pad romániai gabonát. Ez a mennyiség csak első részletét képezi az útban levő további szállítmá­nyoknak. Szállítások. A budapesti kereskedelmi- és ipar­kamara az érdekelt köröknek tudomására hozza, hogy a következő szállításokra pályázati kiírás esz­közöltetett : Gyógyszerek és ásványvi­­z­e­k­n­e­k a cs. és kir. katonai gyógyszertárak ré­szére az 1892. évben való szállítására, a bécsi cs. és kir. gyógyszerészeti igazgatóság részéről. Pá­lyázati határidő 1891. deczember hó 24. délig az áruminták és e hó 29-én d. e. 10 óráig a zárt. aján­latok a cs. és kir. gyógyszerészeti igazgatósághoz benyújtandók. Budapesti áru- és értéktőzsde. Deczember 21. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 11.34—11-36. Búza őszre —.----.—. Tengeri (1892.) május—júniusra 0.12— 6.14. Zab őszre —.----.—. (1892.) tavaszra 6.45—6.47. Kárpuszta-repere (1892.) aug.—szeptemberre 13,95—14.— forinton. Értéküzlet. (Utótözsde.) A mai utótőzsdén szilárd volt az irányzat. Osztrák hitelrészvény 284.-----284.60, magyar 4 száz. aranyjáradék 105.95—106.05, osztrák­magyar állam vasúti részvény 282®/1 forinton köttetett. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak . Osztrák hitel­részvény 20L60. 4 százalékos aranyjáradék —.— fo­rinton. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde üzlettelen volt. Osztrák hitelrészvény,284.10—284.40—284.20, Magyar 4 százalékos aranyjáradék 106.05, Osztrák-magyar államvasuti részv. 282.50—282®/s forinton köttetett. Délután 6 órakor zárulnak. Osztrák hitelrész­vény 284.20 4 százalékos aranyjáradék 106.05 forinton. Kőbányai sertésüzlet — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — decz. 21. Hízott sertés árak : 1. Magyar elsőrendű : 1. Öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban) 44.-45.—. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban 44.— 44.'/«. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súly­ban) 46.-----46'/». 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 45.-----46—. 5. Fiatal könnyű (páronkint 260 klgrmig terjedő súlyban) 43----44— II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 43—.— 44—. 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 42.— 44.—. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 42-----43.—.III. Szerbiai: 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 43.----44—. 10. Közép (páronkint 220— 260 klgro súlyban) 42.-----43.—. 11. Könnyű (páronkint 220 klgrmnig terjedő súlyban) 40.-----41.—. — Sertés lét­szám : Decz. 18. napján volt készlet 133,276 darab. Decz. 19. 20. napján felhajtatott 4023 darab. Deczember 19.20. el­­szállittatott 2144 db. Deczember 21-én maradt készletben : 135,155 darab. A hízott sertés üzletirányzata: Az üzlet­let változatlan. — Sovány sertés árak :-------------1891. ----------hó-------napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—20 hónapos korban) — krtól — krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—30 hó­napos korban) — krtól — krig. 3. Magyar első rendű öreg (30 hónapon felüli korban — krtól — krig. 4. Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.— -----.— krig. 5. Magyar makkos kétéves (20—30 hó­napos korban) —.----.— krig. 6. Magyar makkos öreg (30 hónapon felüli korban) —.—.— krig. Nevelni való sertés. 7. Malacz (4—11 hónapos korban) — írttól — írtig. 8. Felhajtás-----darab. 9. Eladatott------da­rab. Az üzlet irányzata :--------. Csőd. Mandl Ignácz ellen a csőd megszüntetett, Budapest. Pályázat. A veszprémi tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. 2 hét alatt. A debreczeni b­iróságnál segédszolgai áll. 4 hét alatt. A kassai Ítélő­tábla területén joggya­kornoki áll. 15 nap alatt. Az eperjesi tvszéknél irnoki áll. 4 hét alatt. A horvát-szlavonországi hivatalok sze­mélyzeti létszámában segédmérnöki áll. jan. 25. A liptó­­szt.-miklósi jbiróságnál albirói áll. 2 hét alatt. A brassói tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. 2 hét alatt. Korpona vá­rosánál orvosi áll. jan. 30. A csik­szeredai tvszéknél jegyzői áll. 2 hét alatt. A duna-vecsei jbiróságnál al­­jegyzői áll. 2 hét alatt. Időjárás. — Dec­ember 21-én reggeli 7 órakor. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka =1 — 4, legkisebb = — 11 C. A légnyomás a tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: É · észak, K — kelet D — dél, Ny — nyugat.. Felhőzet: 0 = egészen derült­, 1 = többnyire de­rült, 2 = részben felhős, 3 = többnyire borult, = 4 egészen borult, • = eső, = hó, =5 = köd,­­5 =* zivatar. Megjegyzések : A légnyomás eloszlásában nincsen lényeges vál­tozás. A közép-európai maximum hatása alatt egész Kö­­zép-Európában száraz és igen hideg az idő, a reggeli hőmérséklet ugyanis itt többnyire — 10 fokon alul van. Dél-Európában is alacsony a hőmérséklet, míg északon meglehetősen enyhe idő uralkodik. Kilátás : Az időjárás egyelőre jellegét megtartja. T.igriii- Szél­ó 11 , mérsék­ irány­ba Felhő ***­* A 1 1 O Hl ft 3 nyomási . u , dék let­erő r.et mm- Cela. .­10 j Árvaváralja..... 81 —14.3 ÉK 13 — Trencsén ......... 76 —10.4 — 1 — Selmeczbánya ... 79 —11.0 É 2 0 — Magyar-Óvár ... 79 —11.3 ÉNy 4 0 — O-Gyalla ......... 79 -14.0 Ny 1 0 -Budapest ......... 78 — 9.9 ÉNy 10 — Sopron ............ 81 —11 0 DNy 2 1 — Keszthely......... 78 — 8.6 ÉKy 12 — Csáktornya ..... 79 —11.4 ÉNy 10 — Zágráb ............ 80 -9.4 Ny 1­0 — Fiume ............ 74 - 2.1 EK 2 1­­Pancsova......... 77 —10 5 É 3 0 — Zsombolya ..... 78 —12.4 — 5 — Orsova ............ 76 — 6.8 D 2 4 — Arad................ 78 -12 8 ÉNy 2 1 Szeged ............. 78 -10.7 E 2 . 1 -Szolnok ......... 78 — 9.2 EK 3 — — Eger ....... 80 -14 0 EK 3 0 -Debreczen ..... 78 —11.6 E 3 0 — Késmárk ......... 81 — 7 .6 É 1 2 -Ungvár ......... 77 -12.6 Ny 1 0 Akna-Szlatina... 80 —18 8 D 1 0 — Szatmár ......... 77 —13.5 ÉNy 10 — Nagy-Várad. ... 77 —12.6 ÉNy 2 0 — Kolozsvár ..... 75 —12 6 — 4 2 Nagy-Szeben ... — — — — 6 Bécs ................ 81 -10 2 KK 2 0 — Krakó ............ 83 -10.2 ENy 1 * 1 Bregenz ......... 78 -12.0 DNy 1 0 — Salzburg ......... 82 —14.8 KK 11 — Klagenfurt ..... 81 —12.7 K 1 0 — Pola ................ 74 - 1.9 K 3 1 — Lezina ............ 70­­+ 2.4 K 3 2 — Szerajevo ......... 69 — 9.7 ENy 14 — Torino ............ 78 — 4.0 Ny 2 0 — Firenze............ 74 — 0.8 E 4 1 — Róma ............ 70 — 0.8 É 4 0 -Nápoly............ 70 +15 jí 2 0 -Brmdizi ......... 67 -+ 8.0 E 6 2 — Cagliari ......... 67 -f 4.2 ENy 2 2 -Palermo ....... 67 + 1.4 DNy 2 0 — Malta ............ 65 + 8 9 Py 2 2 - Zürich ............ 77 —11.2 E 2 0 — Páris................ 77 - 7 3 K 3 0 — Nizza ............. 72 — 15 DK 10 — Biarritz........... 69 — 5 0 D 3 0 — Brest................ 75 - 0.2 DK 1 0 -Kopenhága ..... 78 + 0 0 Ny 3 — — Hamburg......... 81 -— 4 6 D 1 1 — Swinemünde ... 80 — 2.7 Ny 2 2 — Memel ............ 73 -j- 3.1 Ny 5 4 — Berlin ............ 81 — 3 6 D 2 E= — Münster ......... 80 — 6.8 K 3 4 — Stornovay ..... 72 -+ 8.3 DNy 6 4 — Mullaghmore ... 75 -j- 3 3 ÉNy 2 0 — Scilly ............ ‘75 - 7 8 K 5 3 -Shields ............ 77 -1.1 DNy 2 = — Skudesnaes ..... 73 -+ 6.6 Ny 2 4 — Christiansund... 68 -+ 7.0 DNy 5 • 11 Uleaborg ......... 52 + 0.4 DNy 8 0 1 Stockholm ..... 69 -+ 2.8 Ny 2 2 — Pétervár.. ..... 57­­+ 2.0 Ny 4 4 5 Moszkva ......... 69 —10.8 Ny 14 — Kiev................ 77 — 8.4 É 1 4 Odessza............ 70 — 4.9 ÉK 44 — Varsó ............ 81 -13.9 É 1 0 — Szulina............ 69 — 4.3 E 6 . — Konstantináp... — — — — — Naptár. Kedd, deczember 22-én. Róm. kath.: Zenó út. — Protestáns : Zenó. — Göörög-orosz: (deczember 10.) Menna: Hóm. — Zsidó : (Kislev 21.) Nap kél 7 ó 47 p., nyugszik 4 ó. 11 p. — Hold kél 11 ó. 32 p. éjjel, nyugszik 12 ó. 7. p. dél­után. — Reggel 3 ó. 56 p. a nap a bak jegyébe lép. A pénzügyminiszter fogad d. u. 2 órakor. A Mária Terézia-ezred diszebédje a főváros tiszteletére d. u. 1 órakor az fillői-uti laktanya tiszti étkező­jében. Chován Kálmán hangversenye este fél 8 órakor a vigadó kistermében. Pest megye vasúti bizottságának ülése, a megyeház üléster­mében. Az orsz. kisdedóvó egyesület karácsonyfa-ünnepe d. u. 5 óra­kor (Szegényház-tér 7. sz.) A budapesti kávéházi segédek egyletének karácsonyfa-ünnepe este 7 órakor a Széchényi-téri kioszk-termében. Nemzeti múzeum: Régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1 óráig. (A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kv belépti díj mellett.)^ Iparművészeti múzeum karácsonyi kiállítása, nyitva d. e. 9-től d. u. 4-ig (Andrássy­ út 61.) Téli kiállítás a műcsarnokban, nyitva reggel 9-től dél­után 4 óráig és este villamos világítás mellett, 5-től 9-ig. Belépti dij 50 kr. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (muzeum-körut) nyitva d. e. 10—12-ig. A magyar királyi szabadalmi levéltár (Lánczhid-tér 3. sz.) nyitva naponként d. e. 9—12-ig. M. kir. technológiai iparmuzeum. (VIII. ker. József­ körút, 6. Nyitva van. Hétfőn d. e. 9—12-ig, d. u. 2—5-ig Kedden d. e. 9—12-ig, d. u. 2—5-ig. Szerdán d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig és este 7—9-ig. Csütörtökön d. e. 9—12-ig, d. u. 3-tól 5-ig. Pénteken d. e. 9— 12-ig, d. u. 2—5-ig. Szombaton az intézet zárva van. Vasárnap d. e. 9—12-ig. A kereskedelmi múzeumi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadé­mia-utc­a 12. földszint. Nyitva van naponkint reg­geli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. A Vörös­kereszt Erzsébet-kórház megtekinthető naponkint d. u. 2—4 között. Az I. osztályú betegek d. u. 2—6, a II. osztályú betegek pedig d. u. 2—4 óra között látogathatók meg. Fehérkereszt-egylet (saját épületében.) Mozsár-utcza 16. sz megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2—6 óráig Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán. Aquincumi régiségek, odajuthatni­k-Budáig a közúti vasúton. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Színházak és mulatságok. Budapest, 1891. Kedd, deczember 22. Nemzeti színház. 4 személyek: A pasa Pini Évi bérlet 244. sí. Havi bérlet 20­0 . A Pasa ideálja D. Müller K. . , Az eunuchok fővezére Vincze Antonius és Cleopatra. Egy szerecseny rab-Tragoedia 5 felvonásban. Irta : szolgaleány Horváth M. Shakspere. Ford.: Szász K. Egy bengaliai rab-Személyek: szolgaleány Sarkadi M. Marcus Antonius Szacsvay „ , , . . , „ , . r, r, J ! I Kezdete 7 órakor. Octavius Caesar Gyenes 1—-------------------------.. Marcus Aurelius Szigeti I. VáRSZÍnh­áZ Sextus Pompeina Egressy Domitius Enobarbus Császár­­ VÁRSZÍNHÁZ ZÁRVA Cercetas Latabár ______________________­ Eros Abonyi ... ... Scarus Victor NÉpSZínháZ. Demitrius Pálfi — Philo Klenovics Bérleten kívül rendes h­ely-Mecaenas Kőrösmezei árakkal . Agrippa Faludi Bianca Panteo 12 éves olasz Proculeius Mátrai hegedűvirtuózleány utolsó fél-Thyreus Horváth lépése. Taurus Ráthonyi A hangverseny műsora : Monas Pintér Az és 2.it felvő közt. Suphronius Csabi Bruch : g-moll hangverseny Alexas Dezső zenekar-kisérettel. A 2-ik és J6s A . , Tóth 3-ik felv. közt: Wieniawski: Egyptomi szolga Mihályt! Adagio élégique ; zongora-ki­­­hajós A'­sérett­el. A 3-ik és 4-ik felv. ) Zilahi közt: Sarasate: »Czigány-tán* I katona Magyar: ezek* zenekar-kisérettel. 2-ik) Narczisz Egyptomi paraszt Gabányi „ . . ... Cleopatra Jászay M. Szenre körül: Octavia Lendvayné Nebántsvirág. Charmian Szacsvayné Énekes színmű 3 felvonásban. Irás Nagy Ib- írták: H. Meilliac és A. Mil­laud. Fordították : Evva Lajos Kezdete 7 órakor. Rákosi Viktor. Zenéjét szerzette : Hervé. Magy. kir. operaház . személyek: _ 1 Demise de Flavigny Kopácsy J. Évi bérlet 126. sz. Havi bérlet. 14. sz. Chateau Gibus gr. Németh A T „ • u . ,i „ „ I Champlatreux Szirmai Troubadour. Celestin Tollagi Opera 4 felvonásban. Zenéjét Corinna Vidtorné szerzette : Verdi. Irta : Cam- Dejedelemnő Pártényiné merano Salvator. Olaszból sor- Színigazgató Újvári ditotta: Nádaskay Lajos. Rendező Sánth­a Személyek: Gusztáv,­hadna- Balog Lima gróf Takács Róbert,­­ gyöki Békési Leonora Lantos A. Loriot, őrmester Solymosi Azucena Hillgermann L. Lydia) ) szinész: Qellei K. Marico Signorini F. Szilvia,­ nők Vasváriné Fernando Waldmann I. Gimblette Gyöngyösi I. Anes Doppler I. Egy apácza Szöcs E. ?.U!Z Dalnoki a zárda kapusnéja Izsóné Hírnök Juhász ^ ) ' Erdősi x. Egy czigány Vécsei 2-ik ) zárdái ny­ Rontai B. Utana: 3dk­­ vendék Pivári M. Harmadszor: 4-ik) Toronyi L: Egy álom választottja. 2-ik ) katona kód (Dansa esotica.) _ Mascaguitól. Jelenetezte: Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház. Szerdán: A rendjel. Havi bérlet 21. szám — Csütörtökön: A színház zárva. — Pénteken: Elektra. Általános bérletszünet. A nemzeti színházi nyugdíjintézet javára. — Szom­baton : A vasgyo­rs. Havi bérlet 22. sz. — Vasár­nap : Az ember tragédiája. XXXII. bérletszünet. Magy. kir. operaház. Szerdán : Babatündér. A »Csárdás« cz. ballett­a felvonása. Végül: Nap és föld. Bérlet­szünet 29. sz. Rendkívüli mérsékelt helyárak. — Csütörtökön : Az operaház zárva. — Pénteken : A magy. kir. operaház munkásosztály-segély­oző alapja javára : A tévedt nő. (La traviata.) Egy álom választottja. Rendkívüli bérletszünet. X. sz. Rendes helyárak. — Szombaton: Parasztbecsület. Csárdás. Bérletszünet 30. sz. Rendes helyárak. — Vasárnap: Egy álom választottja. Vióra. Évi bér­let 127. sz. Havi bérlet 15. sz. Rendes helyárak. Vár­színház. Szerdán : Parasztbecsület. Nürnbergi Baba. Szombaton : A párisi regény. — Vasárnap : A párisi­ Népszínház. Szerdán : A madarász. — Csütörtökön nem lesz előadás. — Pénteken: A szökött katona. Szombaton : A madarász. — Vasárnap : A toloncz. Főszerkesztő: Tócs­a.­ Felelős szerkesztő: 53-15á,xi Ödön.­ Nyilt tér. (E rovat alatt kötötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Naponta friss fogas, süllő, ponty, kecsege és más halak különféle nagyságban kap­hatók Györtó és Szabd üzletükben, Budapest, V., Zrínyi-utcza 3. sz. (Telefon 628.) (4811) ■V Vidéki megrendelések pontosan eszkö­zöltetn­ek.'Tíg A Fiai l»E SIÉCLE (A század vége.) czimü lap első száma január 3 ika helyett már deczember hó 25-én fog megjelenni gazdag tartalommal. Ez intézke­désre leginkább az indította a kiadóhivatalt, hogy a birtoká­ban levő sorsjegyek közül, melyek a mai nappal 18 darabra szaporodtak föl, január 2-án háromnak lesz húzása (osztr. hitel, Bécs városi és osztr. vöröskereszt sorsjegy), így alkal­mat akarunk adni a közönségnek, hogy a lap előfizetői a húzásokon résztvehessenek. A lap Il-ik száma január hó 10-én vagyis a hó 2-ik vasárnapján jelenik meg, és attól kezdve ren­desen minden vasárnap. A sorsjegyalap a következő új sorsjegyekkel szaporodott: 1 osztr. hitel sorsjegy, 1 Bécs városi sorsjegy, 5 drb. osztr. vö­röskereszt sorsjegy, 10 drb magyar vöröskereszt sorsjegy. A már lapunkban közölt egész magyar nyeremény dijkölcsön sorsjegygyel együtt ÖB«ze»en 18 drb. A sorozatok és szá­mok a következő számban közöltetnek: Előfizetési ár egy évre . . . frt 10.— (4812) » » fél évre ... » 6.— » » negyedévre . . » 3.50 Egyes példányok 20 krért kaphatók.— Fin de Siécle (A szá­zad vége) kiadóhivatala Budapesten V., Dorottya­ utcza 3. sz.

Next