Nemzet, 1895. július (14. évfolyam, 4615-4644. szám)
1895-07-02 / 4615. szám
trawraMwesi«: Kerencziek-tere, Athenaeum-épület, I. emelet» A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) 4615. (179.) szám. Budapest, 1895. Kedd, julius 2. Esti kiadás. KIADÓ-HIVATAL,A fferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra » ., . „ .. ................ 2 frt 3 hónapra 6 * 6 hónapra „ ...................................... „ 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) XIV. évfolyam. Nemzet. 1895. julius hó 1-vel uj előfizetést nyitunk a Nemzet-re. A Nemzet előfizetési ára az esti lappal együtt egy hónapra...................2 frt negyedévre...................6 . félévre...................................12 » Az esti lapnak vidékre, naponként külön megküldésével , egy hónapra. . . 2 frt 35 kr. negyedévre ... 7 » — » félévre .... 14 » — » Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőket, akiknek előfizetésük június hó végével lejárt, hogy azt minél előbb megnyitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az egész fürdő évad alatt, előfizetőink kívánságára, a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet. Miffe Mutatványszámot 8 napig, levelező apón nyilvánított óhajra, bárkinek küld a kiadóhivatal. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala. BELFÖLD, Budapest, jul. 2. (A király személye körüli miniszterium új tanácsosa.) Mint értesünk, a király Apor Gábor bárót, Nagy- Küküllő megye főispánját kinevezte miniszteri tanácsosnak, a király személye körüli minisztériumba. Ezt a kinevezést a hivatalos lap közelebbről publikálja. Budapest, júl. 2. (Modrus-Fiume megye alispánja.) A király Vajda Antalt, Lika-Korbavia megye titkárát, Modrus-Fiume megye alispánjává nevezte ki. Az egyházpolitikai törvények végrehajtása. Budapest, jul. 2. A hivatalos lap mai száma a következő miniszteri rendeleteket közli: A magyar királyi minisztériumnak 1895. évi junius hó 29-dik napján tartott tanácsában hozott határozatához képest, az 1894. XXXI. t.-czikk 148. §-nak 2-dik bekezdése és az 1894. XXXIII. t.-czikk 90. §-a alapján rendeltetik. A házassági jogról szóló 1894. XXXI. törvényczikk 1895. évi október hó 1-ső napján lép hatályba. Ennek következtében egyidejűleg hatályba lépnek az 1894. XXXIII. törvényczikk 90. §-nak 2-ik bekezdése értelmében az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. törvényczikknek a házasságok kihirdetésére, a házasságkötésnél való közreműködésre és a házassági anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezései, valamint az 1894. XXXII. t.czikk 10. §-a értelmében a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. törvényczikk is. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t.-czikk alapján kinevezett anyakönyvvezetők, a születések és a halálesetek nyilvántartására és tanúsítására vonatkozó működésüket 1895. évi október hó 1-ső napján kezdik meg. Fiumére és kerületére külön rendelet intézkedik. Budapesten, 1895. évi junius hó 29-dik napján. B. Bánffy, s. k. A m. kir. miniszterelnök 2022.M.E.1 1895. sz. alatt kelt rendelete, az 1894. XXXI. és XXXlil. törvényczikkeknek Fiume városában és kerületében hatályba léptetése tárgyában. A m. kir. minisztériumnak 1895. évi junius hó 29-ik napján tartott tanácsában hozott határozatához képest az 1894: XXXI. t.-czikk 146. §-ában, valamint az 1894 : XXXIII. t.-czikk 90. és 95. §-aiban nyert felhatalmazás alapján rendeltetik . A házassági jogról szóló 1894. XXXI. t.-cz. iume városában és kerületében 1895.évi október első napján lép hatályba. Ennek következtében eyidejüleg hatályba lépnek, az 184. XXXlil. -czikk 90. §-ának második bekezdése értelmében a.'ifa.i' anyakönyvekről szóló 1894. XXXlil. ,-czikknek u. házasságok kihirdetésére, a házasságötésnél való ki neműködésre és a házassági anyakönyvek vezetésére Wat-hoz" rendelkezései, valamint az 1894. XXXII. t.-czikk 10. §-a értelmében gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. törényczikk is. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. -czikk alapján kinevezett anyakönyvvezetők, a szülések és halálesetek nyilvántartására és tanuiására vonatkozó működésüket, Fiume városában s kerületében 1895. évi október hó első napján ezdik meg. Az I. pontban idézett törvényczikkek tekintetében Fiume városára és kerületére nézve a fennálló törvényes gyakorlatnak megfelelő következő külön intézkedések léteznek: 1. az 1894 : XXXI. t.-czikk 56. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján, a gyámhatóság a megtámadás jogát a fennálló törvényes gyakorlatnak megfelelően gyakorolja. 2. Az 1894: XXXI. t.czikk 73. §-ának utolsó bekezdésében említett védelemre nézve, a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat irányadó. 3. Az 1894: XXXI.czikk 127. §-ának c) d) és e) pontjaiban felsorolt cselekvőképtelenek alatt azok értendők, a kikre nézve a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat szerint elmebetegség miatt, vagy abból az okból, mert magukat jelekkelmegértetni nem tudó siketnémák, az atyai hatalom, illetőleg a gyámság folytatása elrendeltetett, vagy akik ugyanezen okok valamelyikéből gondnokság alá helyeztettek. 4. Az 1894: XXXI. t.-czikk 128. §-ának b) és c) pontjaiban felsorolt korlátolt cselekvőképességüek alatt értendők azon gyengeelméjüek, vagy magukat jelekkel megértetni tudó siketnémák, a kik e bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek és a kikre nézve ezért a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat alapján az atyai hatalom, illetőleg a gyámság folytatása elrendeltetett, vagy a kik ugyanez okok valamilyéből gondnokság alá helyeztettek. 5. Az a teljeskorűság, amelyet a kiskorúak 18-dik évük betöltése után az által szereznek, hogy atyjuk, illetőleg gyámjuk, gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önállóan ipart űzhetnek; valamint az atyai hatalom vagy a gyámság folytatásának elrendelése, amely nem a jelen rendelet II. 3. és 4. pontjában említett okok valamelyikéből történt, a házassági jogról szóló törvény alkalmazásában tekintetbe nem jó. (1894. XXXI. t.-czikk 130. §.) 6. Az 1894 : XXXI. t.-czikk 132. §-ában idézett törvényhelyek alatt a Fiume városában és kerületében fennálló megfelelő törvényes gyakorlatot kell érteni azzal, hogy a házasság megszüntetése czéljából külön holttányilvánítás kérésének helye nincs. 7. Ott, ahol az 1894. XXXI. t.-czikk ítéletet említ, a Fiume városában és kerületében fennálló eljárási szabályoknak megfelelő véghatározatot kell érteni. 8. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények a kiskorúság meghosszabbítását említik, Fiume városára és kerületére nézve az atyai hatalom, illetőleg a gyámság alatt maradást kell érteni. 9. Midőn a fiumei kir. törvényszék holttányilvánítás esetén jogerős határozatát a bejegyzés foganatosítása végett az 1894: XXXIII. tezikk 74. §-a értelmében az illetékes anyakönyvvezetővel közli, e közlésében kifejezetten meg kell jelölnie azt a napot is, melyet, mint a vélelmezett elhalálozás napját az anyakönyvbe be kell jegyezni. 10. Ott, ahol a jelen rendelet 1. pontjában idézett törvények kir. járásbíróságot (kir. járásbirót) említenek, Fiume városára és a kerületére nézve a fiumei egyes bíróságot kell érteni. 11. Ott, ahol a jelen rendelet 1. pontjában idézett törvények főispánt említenek, Fiume városára és kerületére nézve a fiumei kormányzót kell érteni. 12. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények közigazgatási bizottságot említenek, Fiume városára és kerületére nézve a fiumei képviselői testületet kell érteni. 13. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének kötelező használatát írják elő, ennek helyében Fiume városára és kerületére nézve az olasz nyelvnek, mint hivatalos nyelvnek haszálata van megengedve. III. A fiumei kir. törvényszék a házassági ügyekben (1894: XXXI. t.-czikk 136. §.) az 1852. évi szeptember hó 16-án kelt igazságügyminiszteri rendelettel kibocsátott ideig, polg. perrendtartásnak harminczadik főczimét (650—683. §§.) az 1894: XXXI. t.-czikknek megfelelően alkalmazza. Budapesten, 1895. évi junius hó 29-dik napján. B. Bánffy, s. k.* Ezen kívül Perczel Dezső belügyminiszter az állami anyakönyvekre vonatkozó végrehajtási rendeletet dolgozott ki, amely igen terjedelmes, vaskos kötetet képez, de könnyen áttekinthető sorrendben és ügyes feldolgozásban a jövőbeni anyakönyvvezetők számára szükséges mindennemű utasítást és a legapróbb részletekig menő útbaigazítást tartalmaz. Ezt az utasítást szintén legközelebb közzé fogják tenni. Az anyakönyvvezetői állásokra a pályázatok már ki vannak írva, a kinevezések még július hó végére várhatók. Ezen a rendeleten kívül az anyakönyvvezetők még külön jogi kitanításban is részesülnek és külön egy-egy vezérfonalnak használható jogi kézikönyvet is kapnak. A legfontosabbak és legérdekesebb rendelet azonban kétségtelenül az Erdély Sándor igazságügyminiszter által kidolgozott, a házassági jogról szóló törvény végrehajtására vonatkozó rendelet, mely 93 szakaszt ölel föl. A rendelet alapját a törvény 7. § a képezi, amelyben összefoglalvak mindazon kellékek, amelyek a házasság megkötésénél szem előtt tartandók. A törvény kazuisztikája híven tükröződik le a rendeletben is. A kihirdetéseknél követendő eljárás a legapróbb részletekig van meghatározva. A rendeletből már hű képe is meríthető annak, hogy milyen lesz a házasság megkötésének szertartása a polgári tisztviselő előtt. Komoly, méltóságteljes és bizonyos mértékben ünnepélyes lesz annak lefolyása, de persze kerülni fogják mindazon szolernitást, amely a népben esetleg azt a tévhitet ébreszthetné, hogy a polgári házasságkötés azonos az egyházival. A polgári esketés nyilvános, a polgári tisztviselő hivatalos helyiségében történik, vagy ha ez arra alkalmatlan, más megfelelő hivatalos helyiségben. A helyiség a szertartás komolyságának és ünnepélyességének legyen megfelelő, legyen tiszta, világos és abban egyidejűleg semmiféle más hivatalos cselekvény nem történhetik. A polgári tisztviselő bizonyos esetekben a nyilvánosság kizárásával is végezheti az esketést: föltűnő kor különbség a jegyesek közt, előrehaladt kor, testi fogyatkozás — továbbá, ha oly személyek lépnek egymással házasságra, akiket már addig is házasoknak tartottak. Ez esetekben a törvényes, ügyleti tanukon kívül csakis azon személyek lehetnek jelen az esketésnél, akiknek jelenlétét az esketendők óhajtják. Az esketendők személyesen és együttesen tartoznak megjelenni a polgári tisztviselő előtt és két tanú előtt személyesen jelentik ki, hogy egymással házasságra lépni óhajtanak. A polgári tisztviselő a két tanú előtt a következő kérdést intézi magyar nyelven előbb a vőlegényhez, majd a menyasszonyhoz : »N. N. ön kijelenti, hogy az itt jelenlevő N. N.-el házasságra lép? Ha mind a két esketendő, a két tanú jelenlétében e kérdésre igenlőleg válaszol, akkor a polgári tisztviselő magyar nyelven a következő nyilatkozatot teszi: »Ennélfogva, egybehangzó nyilatkozataik alapján a törvény értelmében házastársaknak nyilvánítom önöket.« A polgári tisztviselő ezen szertartásnál nemzeti színű vállszalagot tartozik viselni, megfelelő tisztességes ruházatban és pedig lehetőleg attilában jelenik meg és arra ügyel, hogy a házasságkötés megfelelő ünnepélyességgel és jelentőségének megfelelő komolysággal történjék. Azonkívül még azt is kívánja a rendelet, hogy a polgári tisztviselő semmi olyanféle magatartást ne tanúsítson, amiből az következnék, hogy ez a szertartás az egyházi szertartásnak utánzása akar lenni, vagy pedig az esketendők az egyházi összeadás igénybevételétől visszatartatnának. A polgári tisztviselő köteles a házasság megkötése után a házasfeleket arra figyelmeztetni, hogy ők az előtte történt házasságkötés által még vallási kötelességüknek nem tettek eleget. A rendelet ezen pontjánál érdemes egy percre megállapodni. Világos bizonyítéka ez annak, hogy az állam az egyházpolitikai törvények életbeléptetésénél az egyház irányában a legnagyobb előzékenységgel jár el , hogy a rendelet a törvény határait kibővíti. Emlékezhetünk még arra, hogy az egyházpolitikai törvényeknek a felsőházban történt tárgyalásakor az akkori előadónak, Szilágyi igazságügyminiszternek hozzájárulásával, Andrássy Aladár gróf indítványára olyan határozatot mondtak ki (a mostani 148. §-t), mely egészen akadémikusan kijelenti, hogy a törvény rendelkezései a vallási kötelességek teljesítését semmi esetre sem érinthetik. Ezen paragrafus alapján immár az anyakönyvvezetőknek hivatalos kötelességükké tétetik az új házasfeleket olyan oktatásban részesíteni, hogy polgári házasságkötésük által még vallási kötelességüket nem teljesítették. Hasonlóan békülékeny tendencziájú ugyanezen rendeletnek egy másik dispozíciója is, mely szerint a polgári esketés lehetőleg oly időben teljesítendő, hogy a házaspárnak alkalma nyíljék közvetlenül ezután az egyházi áldást is kikérni, természetes, hogy ez csak azokra vonatkozik, akiknek egybekelését egyházi akadály nem gátolja s a kik az egyház áldásában részesedni óhajtanak. A rendeletben arról az esetről is gondoskodtak, ha a házasfelek a magyar nyelvet nem beszélnék, ez esetben hites tolmács szükséges s ez az anyakönyvben bejegyeztetik. Az állami és községi kötelékre vonatkozó számtalan kivétel, azon esetek, mikor pl. külföldi állampolgárról, vagy külföldön kötött házasságról van szó stb, e közlemény keretében nem tárgyalható. Mindezen esetekben alkalmazkodik a rendelet az annak idején általunk is közölt törvény a paragrafusaihoz. Az állam semmi ellenszolgáltatást sem követel e fontos funkczióért; az állam minden polgára díjtalanul köthet törvényes házasságot s igy a különféle vallásfelekezetek nem panaszkodhatnak, hogy az állam konkurrens intézményt létesített. Dr. Wlassics kultuszminiszternek az igazságügyi és belügyi miniszterekkel egyetértőleg kiadott ideiglenes rendelete, amely a gyermekek vallásáról szól, politikailag és történelmileg igen jelentőséges tényállást tartalmaz: a Csáky-féle elkeresztelési rendeletnek világos visszavonását. Az 1890. évi február 23-án kelt Csáky-féle rendelet adta az egyházpoltikai nagy reformokhoz tudvalevőleg az első lökést. Miután a jelen törvény szerint a vegyesházasságból származott gyermekek keresztelése kétséget kizárólag a szülők szabad megegyezésétől függ, a rendeletnek nem volt többé alapja. A katolikus egyház is végtére megérte e rendelet visszavonását, de a diadalát drágán fizette meg s ma Magyarország a polgári házasságkötést és anyakönyvvezetést köszönheti az államnak. Ez a rendelet azért ideiglenes, mert a szabad vallásgyakorlatról szóló törvényjavaslat immár kétségtelen elfogadása után még némi változásokon megy át. Mindezeken fölül még néhány kisebb rendeletet is ad ki az igazságügyminiszter a házasságjogra vonatkozólag. Ezek egyike a folyamatban levő válóperek aktáinak a lelkészi hivataloktól az állami bíróságokhoz való áttételét tárgyalja, melynek a házasságiügyekre vonatkozó kizárólagos illetékessége szintén 1895. évi október 1-én kezdődik. Erdély igazságügyminiszternek e rendelete is nagyon jellemzi a kormánynak méltányos eljárását az egyházi hatóságokkal szemben. Arról az esetről, hogy valamelyik lelkész ez akták kiadását megtagadná, a rendeletben nincs is említés téve. Csak egyszerűen az van benne megmondva, hogy az egyházi bíróságok mindazon iratokat, melyek az 1894. évi házasságjogi törvény 31. czikkelyének 137. §-a szerint a házassági és eljegyzési perekre vonatkoznak,s az illetékes királyi törvényszékhez kötelesek beküldeni. Csak a 3. §-ban van olyan részlet, mely az ettől való vonakodás esetén alkalmazható; a második bekezdés szerint ugyanis kétségtelen, hogy a lelkészi hivatallal való kollízió esetén a per, tekintet nélkül az anteaktákra egyszerűen az állam ítélőszékéhez tétetik át, amelynek judikatúrája immár az egyedül illetékes. I. H. TÁVIRATOK. Az osztrák képviselőházból. Bécs, jul. 2. (Képviselőim.) Az ülés elején az elnök közli, hogy a klubelnökökkel tegnap tartott értekezleten kifejezett óhajhoz képest, hogy a polgári perrendtartás reformját még ez ülésszakban letárgyalják, ez utóbbi javaslatot e hó 9-én kezdik tárgyalni és az esti üléseken fogják folytatni, míg a nappali üléseket a költségvetés tárgyalásának fogják szentelni. Ezután folytatták a költségvetés általános tárgyalását. Bécs, júl. 2. (Képviselőház) Miután Kaizl Berr és Szczepanovszky előadók beszéltek, a részletes tárgyalás megkezdését az ifjú csehek szavazatai ellen, összes szavazatokkal elhatározták. A maczedoniai lázadás. Szófia, ju. 2. (Eredeti távirat.) Kétszáz meczedoniaiból álló banda átment Maczedoniába. (N. W. T.) Köln, jun. 2. (Eredeti távirat.) A »Köln. Ztg.« egy sugalmazott czikkben óra figyelmezteti Bulgáriát, hogy ne játszszék a tűzzel. Kiderült ugyanis, hogy a maczedon lázadást a bolgár kormány szítja. (N. W. T.) Szófia, júl. 2. Az »Agence Balcanique« jelenti, hogy a maczedoniai állítólagos felkelésekről még mindig nem érkeznek hírek. A közvélemény már nyugodtabban tárgyalja a múlt hó 23-ikán Tamrusznál történt határinczidenst. A hadügyminiszter ez ügyben vizsgálatot rendelt el, miután az első hírek valótlannak látszanak. A szerb válság: Belgrád, jul. 2. A »Male Novine« közli a radikális körökben elterjedt azt a hírt, mely szerint Vuics volt pénzügyminiszterrel tárgyalások folynak, radikális kormány alakítása czéljából. Az angol radikálisok kiáltványa, London, jul. 2. A parlament radikális tagjai által közzétett választási manifesztum azt állítja, hogy a nép akaratán vakmerő ellenzék és felelősség nélküli örökös törvényhozók erőszakoskodnak- A manifesztum a parlament tagjai részére napidíjat kér és a felsőház törvényhozói hatalmának megszüntetését kívánja. A storthing ülése: Krisztiania, jul. 2. Élénk vita után, amelyben Ullmann, a balpárt vezére a rendes hadügyi költségvetést elfogadásra ajánlotta, a storthing 77 szavazattal 36 ellenében 557,000 koronát szavazott meg új fegyverek, és 782,000 koronát lőszerek vásárlására. Spanyol ügyek: Madrid, jul. 2. Az új községtanácsosok megkezdték működésüket. Az igazságügyminiszter a sajtóvétségért és felségsértésért elitéltek részére kegyelmi rendeletén dolgozik. Madrid, jul. 2. A parlamenti ülésszakot tegnap berekesztették. HÍREK. Julius 2. — A királyné Bártfán. Bártfafürdőből sürgönyözik lapunknak. A felség ma reggel megkezdte fürdőzését. Ivott a főforrás vizéből és azután erdei sétára indult. Itt az erdei sétautakban bő választék kínálkozik, mert 37 kilométernyi jól készített és jó karban tartott erdei út áll a közönség rendelkezésére — úgy szólva — Közép-Európa legszebb fenyvesében. A felséges asszony egyedül és majdnem észrevétlenül ment sétájára. A közönség már kevésbbé zavarja, akik távozni látták nem követték s igy remélhető, hogy az alkalmatlan kíváncsiság nem fogja háborgatni. Klaudy udvari tanácsos ma visszautazott. — Lajos Salvator föherczeg Genuában. Lajos Salvator föherczeg »Nixe« yachtjával Mallorcából Genuába érkezett s azonnal az osztrák-magyar főkonzulátusra ment, hol Scherzer miniszteri tanácsossal, kivel húsz éve tudományos összeköttetésben áll, sokáig beszélgetett. A főherczeg Genuából vasúton Velenczébe megy, anyjának, a toskanai nagyherczegnőnek látogatására. A baleáriszigetekre csak őszszel tér vissza. A tudós főherczegnek a»Lipari szigetek«-ről szóló nagy monográfiája már készen van s az őszi hónapokban jelenik meg. — Személyi hírek. Frigyes főherczeg, nejével és idősebb leányával Teschenbe utazott. — Wladimir nagyherczeg szigorú inkognitóban két napi tartózkodásra Marienbadból Münchenbe érkezett. — Perczel Béni országgyűlési képviselő, az országos szabadelvű párt jegyzője, családjával hosszabb tartózkodásra Robitsch-Sruerburnba utazott. — Jósika Samu báró, ő felsége személye körüli miniszter, mint Bécsből sürgönyzik, több heti tartózkodásra magyarországi birtokaira utazott. — A magyar tengerpartról. Fiumei táviratunk jelenti, hogy az Artemisia nevű, kétárboczos hadi vitorlás, mint iskolahajó, a hajós fiukkal fedélzetén, odaérkezett. Ugyane távirat szerint a Lussin mellett zátonyra futott Fiume nevű gőzösnek jelentékeny megsérüléséről hozott hírek merőben alaptalanok. A gőzöst a dockba vontatták, a legkisebb sérülést sem szenvedte és még az nap kijött a dockból. — Ismét földrengés. Laibachból sürgönyzik, hogy ott tegnap este 10 óra 26 perczkor ismét 2 másodperczig tartó erős, rázkódtató földlökést éreztek, melyet földalatti moraj előzött meg. A lakosság nyugtalansága csak rövid ideig tartott. — Elpusztított misszió. Egy szűkszavú stockholmi távirat szerint, a svéd-norvég főkonzul azt jelentette, hogy Kinking svéd misszióállomást elpusztították. A jelentésből valahogyan kivehető még az is, hogy a misszionáriusokat megmentették. — Tengeri vihar. Brestből sürgönyzik lapunknik, hogy a »Trabant« osztrák-magyar jelző gőzös, a mely Kielből hazafelé tart, a rosz idő következtében kénytelen volt a bresti kikötőbe menekülni. — összeesküvés a szultán ellen. Mint az N. Fr. Pressernek távírják, a félhivatalos török cáfolatok daczára tény, hogy egy katonaintézet növendékei összeesküvést terveztek a szultán ellen, a reformok ellenségeinek, az ulemáknak biztatásaira. — Tűz mindenfelé. Münchenből sürgönyzik, hogy Wohenshausi hivatalos távirat szerint Esslam városka teljesen lángokban áll. A hadügyminisztérium biztosokat küldött oda. Az »Amberger Volkszeitung« szerint 38 udvar és a templom égett le. — Puerto Ricoból jelentik, hogy Baranquilasban tűzvész pusztított, amelynek 31 ház esett áldozatául. Emberéletben nem esett kár. Tűz a Józsefvárosban. Ma délben a Buschenreitter örökösök Hunyady utcza 18. sz. a. földszintes házának fazsindely tetőzete kigyuladt. Szerencsére azonnal értesítették a tűzoltóságot, mely könynyen veszedelmessé válható tüzet még csirájában elfojtotta. A tűz hallatára nagy népcsődület támadt a környéken, mely azonban csakhamar szétoszlott. A sósfürdő veszedelemben. A Martoni sósfürdőtelepen ma hajnali három órakor az istállóban, alig hogy a kocsisok felkeltek, tűz támadt, amely csakhamar lángba borította az egész favázas épületet. Az istállóban elhelyezett vízhordó szamarakat csak nehezen tudták kivezetni a szabadba. A tűz csakhamar átharapózott a szomszédos raktárra, ahol nagymennyiségű üveg, faláda és a csomagoláshoz szükséges szalma volt felhalmozva. A sok könnyen égő anyag természetesen azonnal lángra kapott. A kint nyaraló vendégek közt igen nagy volt az ijedelem. Az istálló és a raktár leégett, de a fürdőtelep többi épületében nem esett kár. A tűzoltók csak délben vonultak haza. A kár több ezer forintra rúg. Égő műhely. Egyik párisi táviratunk szerint a Godillot-czég műhelyeiben kiütött tűz, amelyről azt hitték, hogy már el van oltva, esti 9 órakor néhány ponton ismét kigyulladt. A fenyegetett házakat természetesen nyomban kiürítették. Mindamellett a tűz néhány szomszédos házba is átcsapott. Újabban a Godillot-cég két munkása és egy tűzoltó sebesültek meg. A tüzet több órai munka után, éjfél felé, öt szivattyúval eloltották. Hivatalosan megcáfolják azt a hírt, hogy a tegnapi tűznél két gyermek életét vesztette. A lebukott tűzoltó nem halt meg, hanem csak veszélyesen megsebesült. — Végrendelet vagyon nélkül. Váczról írják, hogy ott egy gazdagnak hiresztelt kanonok, Villási István, Pest megye törvényhatósági bizottságának tagja halt meg 63 éves korában. Azt tudták róla, hogy Püspök-Hatvanból, hol 12 éven át, 1888-ig plébánoskodott, állítólag 30 ezret meghaladó vagyonnal jött Váczra kanonoknak. Az elhunyt szegény tót parasztszülők gyermeke volt és ezt a vele született egyszerűséget mindvégig megtartotta. Nem volt szláv érzelmű ember, de a politikával nem is törődött. Nagy gazda volt és minden törekvése odairányult, hogy pénzét minél busásabban kamatoztassa. Mégis most, midőn meghalt, és a kir. közjegyző egy kanonok kíséretében lakására ment, hogy a hagyatékot fölvegyék, Villási gazdasszonya azzal fogadta az érkezőket, hogy hiába fáradtak, a nagyságos úr nem hagyott sem pénzt, sem egyebet. A gazdasszony által felmutatott végrendelet is ugyanezt tartalmazta, hogy vagyont egyáltalában nem hagy, sőt még a lakásán levő bútorok és egyéb ingóságok sem az övéi, hanem a gazdasszonyai. Végül pedig megjegyzi végrendeletében Villási, hogy ő annyira vagyontalan, hogy — ami régi szokás — egy aranyat sem testálhat az egyház czéljaira. Villási végrendelkezése Váczon nagy feltűnést kelt. — Saybuschi csendélet. Vadoviczében most tárgyalják a saybuschi zsidózavargásokban elfogottak ügyét. A vádiratból kihámozott lényeg a következő: A saybuschiak régóta féltékenyek arra a »szabadalmukra«, hogy városuk határában nem kötelesek megtűrni oly osztrák alattvalót, aki »egyszersmind« zsidó is. E szabadalmukra támaszkodva mindekkoráig meg tudták akadályozni azt, hogy egy zsidó csak pár napig is ott lakhassák valamelyik vendéglőben. Múlt május hó 3-án odaérkezett dr. Leser, zsidó vallású ügyvédjelölt, hogy egy ottani ügyvédnél megkezdje prakszisát. Leser a Bouczka-házaspárnál vett lakást. Másnap már az egész városban elterjedt a rémhír, hogy egy zsidó tartózkodik ott. Az utczasarkokon vörös zászlókat tűztek ki annak jeléül, hogy a város veszélyben van. Este nagy tömeg gyűlt a Bouczky ház elé, nem éppen barátságos indulattal. A vérség nem tudta megakadályozni a csoportosult tömeg népdalokat énekelt. Az egyik népdal is dődik: ti polgárok, mit cselekedtetek, hol zsidót eresztettetek várostok falai ki igy tartott esti fél nyolczig. Ekkor szédes Bielitz-Bialából 500 gyári őrzett vasúton, mire a zavargás azonnal kíveket öltött. A tömeg kezdetben nem melyik házban lakik Leser s azért találtottak egy házat s ennek az ablaka. Mikor megtudták, hogy Leseröt megtámadták ezt a házat, behatolt rókát baltákkal és késekkel daral ablakon keresztül az utczára laktákat is kitördelték. Azut héjába, mindenét elpusztított tépték. Ha őt magát ott csőrére azonban épen az A zavargás miatt sokat tagadnak, annál is iilágj huszár szőnk írja: Mádi Ko kassai hadtest paragróf tábornok, hál törzstiszttel, tovább Kecz János feje városi főjegyző, Ferlicska Káin kir. mérnök a tak közösen,z építendő és a déli pótkeret katonai laktán.