Nemzet, 1895. november (14. évfolyam, 4739-4768. szám)

1895-11-01 / 4739. szám

terheket ne rójjon. Ugyanis a községi- és körjegyző­ségek túlnyomó­ nagy száma ma is járatja a »Magyar közigazgatást,« már­pedig a Magyar közigazgatás előfizetői az eddigi előfizetési ár minden emelése nél­kül kapják az »Anyakönyvi közleménye «-ket is. A hivatali köteléken kívül álló anyakönyvvezetőknek pedig a belügyminiszter hivatalból, ár­megtérítés nél­kül, küldi az »Anyakönyvi közleménye «-ket. A belügyminisztert jól átgondolt és teljesen tárgyi­lagos alapokon nyugvó elhatározásánál nem be­folyásolta sem az a véletlen körülmény, hogy a »Magyar közigazgatás« szerkesztője egyúttal ország­gyűlési képviselő, sem az a másik, szintén véletlen körülmény, hogy a belügyminisztérium anyakönyvi osztálya ez idő szerinti vezetője szakirodalmi munkás­ságának a »Magyar közigazgatás« hasábjai is nyitva állanak, valamint hogy ez a két körülmény vissza sem tarthatta a minisztert a közügy érdekében tett tárgyilagos elhatározásától. Ennélfogva mindennemű személyes vonatkozású támadás nem egyéb alaptalan ferdítésnél. A zászló-egy a horvát országgyűlésen. — Távirat. — Zágráb, okt. 31. A horvát országgyűlés mai ülése 3/4 12 órakor kezdődött. Buzsics képviselő a következő interpel­­lácziót terjeszti elő: Miért nem tiltotta el ő exc­el­­lencziája a fennálló intézmények és szabványok meg­­oltalmazása érdekében, hogy ő felségének, a horvát királynak Zágrábba érkezése alkalmával törvényesen itt meg nem engedett zászlók kitüzessenek. K­h­u e­n-H­éderváry gróf horvát bán azt vá­laszolja, hogy mindkét zászló, úgy a szerb mint a ma­gyar, törvényesen meg van engedve, és ezért külön intézkedésre vagy tilalomra nem volt szükség, de az nem is lett volna törvényes. Buzsics a választ nem veszi tudomásul. Sze­mére veti a bánnak, hogy a szerb zászló érdekében nem annyira a szerbek iránti szeretetből, mint talán inkább a horvát nemzet iránti gyűlöletből beszél. E sértés következtében elnök indítványozza, hogy Buzsics 15 ülésre a házból kizá­ra­s­s­é­k. Az indítványt a legközelebbi ülésen fogják tár­gyalás alá venni. — A ház ezután tudomásul veszi a bán válaszát. Gyurkovics a városházára és a szerb tem­plomra kitűzött szerb zászló ellen elkövetett kihágá­sok miatt interpellál. E kihágások a legnagyobb el­keseredést keltettek a szerbek­­közt. Zavarták ő fel­sége jelenlétét és azért az egész világ elítélte azokat. A szerb zászló létezése nem provokáczió, mivel azt a tradíczió és a törvény megengedi. Boszniában szin­tén meg van az engedve. A boszniai katolikusok a horvát-szlavónországi színeket szintén felekezeti jelvénynek használják. Semmiesetre sincs a csőcselék arra hivatva, hogy az ily kérdéseket udvari kihágá­sok útján megoldja. A szerbek sohasem bántalmaztak volna katolikus püspököket és a kát. templomokat és a plébániákat nem dobták volna meg kövekkel, sem tentával be nem mocskolták volna azokat. A rendőrség nem tette meg kötelességét és nem járt közbe idejekorán. Ha a szerb templom előtt nem lettek volna botrányok, úgy ezeket nem követ­ték volna a magyar zászló elleni tüntetések sem. De a felbujtatott tömeg már nem volt visszatartható és ennélfogva túlcsapott eredeti prog­­rammján. Szónok sajnálja, hogy a zágrábi községtanács érthető izgatottságban a kihágások megítélésénél meg­feledkezett a szerb templomról. A trónörököspár itt­léte alkalmával 1888-ban, valamint az 1891-iki kiál­lításkor nem bántalmazták a magyar zászlót. Ez alka­lommal megtörtént az, ő felsége jelenléte daczára. A kihágások subjektív okai kézzelfoghatók és eszközül szolgáltak személyes czéloknak. Ezért egyetlen egy szerb sem vett részt a kihágásokban. A kihágások, melyek nyilvánvalóan előre voltak tervezve, teljesen elhibázták a kitűzött czélt. A­helyett, hogy a fennálló rendszert megbuktatták volna és zavart idéztek volna elő, a nemzeti párt és a Magyarországgal való unió ellen­ségei áldozataivá lettek e cselszövényeknek és ki­hágásoknak, melyek kellemetlenségeket okoztak. Ezek fogják a levegőt gyorsan megtisztítani, a beteges irányt meggyógyítani és a még megoldatlan kérdéseket eldön­teni. A nemzeti párt hű fog maradni vezéréhez (Viharos felkiáltások: Zsmv­o bán!) aki azt remélhetőleg még soká fogja győzelemről győzelemre vezetni. A nemzeti párt élénk helyeslése közt Grgurkovics azt kérdi, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett a szerb templom előtt lefolyt zavargások ellen, és mit szándékozik tenni a jövőben, hogy ilyen kihágásokat megakadá­­lyozzon. A b­á­n azt válaszolja, hogy a szerb zászló elleni kihágások tárgyában a vizsgálatot megindítot­ták és az a legszigorúbban fog keresztül vitetni, hogy a bűnösök nyomára jussanak. A kormány a rendeleti közlönyben rendeletet fog közzé tenni, mely a szerb zászlót törvényes oltalomba fogja helyezni. Grjurkovics köszönetet mond a bánnak felvilágosításáért, melyek által a szerb zászló minden további támadások ellen meg van védve. A ház a választ tudomásul veszi. A legközelebbi ülés hétfőn lesz. Vidéki élet. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület egyházi ér­tekezletét ma ünnepélyes istentisztelettel kezdték meg Nagyváradon. Szabó János békés­ bánáti espe­res mondott ünnepélyes egyházi szónoklatot. A köz­gyűlést 11 órakor nyitották meg. Lukács Ödön egy­házi elnök kimerítő megnyitójában ismertette a múlt közgyűlés óta fölmerült nevezetesebb mozzanatokat. Jegyzőkül Bartha Bélát és Sulyok Istvánt választot­ták meg. A mai egyházi beszédet és az elnök megnyi­tóját kinyomatni rendelték. A nagy választmányba be­választották : Izsák Dezsőné, Tiranovits Sándorné úrnő­ket, továbbá Bartha Bélát és Vuky Gyulát. Csiky Lajos debreczeni akadémiai tanár javaslatát a belső misszióról, egyhangúlag elfogadták. Javasolja: a val­lás erkölcsi iratok és népies olvasmányok terjesztését megbízható kolportőrök által, a szegények és árvák istápolását, vasárnapi gyermek-istentiszteletek tartását, munkásszállások létesítését, nőegyletek alakítását és azoknak befolyását a szolgálati viszonyban levő nőkre. Az egyház anyagi és az egyházföntartási alapról Fe­­renczy Gyula brassói lelkész értekezett. Ismertette a ref. egyház anyagi viszonyait. Indítványozta, hogy a belhiva­­talnokok anyagi ügyei rendeztessenek és méltányos fizetésben részesittessenek, egységes adózási rendszer létesittessék, fentartási alapok teremtessenek és a zsi­nat utján az 1848. évi XX. törvényczikk végrehaj­tására a kormány fölkeressék. Hozzászóltak : György Endre és Kiss Albert, a­kik hozzájárultak az indít­ványhoz.­­ Délután 5 órakor folytatták a közgyű­lést. Garzó Gyula értekezését a diakoni intézményről a jövő közgyűlésre halasztották. A lelkész képzésről Gulyás Lajos kisújszállási lelkész értekezett. Derekas munkáját, a­melyben a lelkészi pályára lépők elme­beli és gyakorlati kiképzésére vonatkozó elveket hang­súlyozta, elfogadták és héttagú bizottságnak adták ki.­­ Délután 2 órakor 250 terítékű ebéd volt. Megint Kossuth-Ünneplés. Orosházáról írják la­punknak : Az itteni képviselőtestület közgyűlésén Ve­res József indítványt nyújtott be, hogy a község a nov. 10-én érkező Kossuth Ferenczet fogadja. Az in­dítvány nagy vitát keltett. Veres kijelentette, hogy nem a politikai pártember jön, hanem a hálás fiú, ki meg akarja köszönni a községnek, hogy 1849-ben menhelyet adott apjának. Székács István és Horváth ellenben vitatták, hogy a politikai pártembert Kos­suth Ferencznél nem lehet elválasztani, ha csak ke­gyelet volt a czélja, jött volna hamarabb. Veres erre indítványát visszavonta. A község hivatalosan nem is fogadja Kossuthot. AUSZTRIA. Bécs, okt. 31. A képviselőház ülése. (Lásd esti lapunkat. A szerk.) A második és harmadik olvasás­ban is elfogadták az élelmi­szerekre vonatkozó törvény­­javaslatot, valamint a jövedéki kihágások feljelentői­nek biztosított díjazás megszüntetéséről szóló törvény­­javaslatot, melynél elfogadták dr. Menger (liberális) határozati javaslatát, mely felhívja a kormányt, hogy a hivatalnokok özvegyei és árvái nyugdíjának feleme­lése iránt, mielőbb terjesszen elő törvényjavaslatot. Az utóbb elfogadott törvény következtében felmerülő be­vételek egy része az érintett nyugdíjemelésekből eredő költségre fog felhasználtatni. A legközelebbi ülés ked­den lesz. BéCS, okt. 31. Hétfőn minisztertanács lesz, a­melyen Lueger polgármesterré való megerősítése tár­gyában határozatot fognak hozni. A képviselőház mai ülése alatt gróf Falkenhayn volt földmivelésügyi mi­niszter és dr. Lienbacher képviselő felkeresték gróf Badeni miniszterelnököt, hogy a Hohenwarth-klub kon­zervatív tagjai nevében a megerősítés visszautasításá­nak súlyos következményeire figyelmeztessék. Badeni nem adott pozitív választ. Konzervatív körökben szo­morúan beszélik el, hogy magasrangú katonatisztek Magyarországra való tekintettel Lueger megerősítése ellen működnek. A képviselők különben 100-nál több fogadást tettek pro és kontra. (M. É.) • ■ _ ■■ KÜLFÖLD. * Beszüntetett japáni lap. Yokohamából táv­­irják. A »Nisi-nisi-bum« czimű lapot azért, mert Németország politikáját a Japán ellen intézett szö­vetségben való részvétel miatt éles kritika tárgyává tette, felfüggesztették. TÁVIRATOK Monarkiánk római nagykövete. Róma, okt. 31. Pasetti báró osztrák­magyar quirináli nagykövet ma ide érke­zett. Bruck b. valószínűleg nov. 3-án Milá­nón át Monzába utazik, hogy elbúcsúzzék a királytól. A bolgár szobranje megnyitása. Szófia, okt. 31. Ma nyitották meg ün­nepélyesen a nyolczadik nemzetgyűlés má­sodik ülésszakát. Ferdinánd fejedelem nagy katonai pompa kifejtése mellett ment a szobranje palotájába, a­hol az egybegyült miniszterek és a képviselőház elnöke fogad­ták. A trónbeszéd első­sorban belügyi legislatív és költségvetési kérdésekkel fog­lalkozik és a külügyi politikát a következő passzussal érinti: Kormányom barátságos viszonyt tart fenn minden hatalommal. Végle­ges kereskedelmi szerződések megkötése czél­­jából tárgyalások folynak egyes hatalmakkal. Ez év folyamán egy küldöttség ment Sz.-Pétervárra, hogy koszorút te­gyen le a feledhetlen boldogult czár koporsójára a bolgár nép kegye­letének jeléül. A jóindulat, melyet Miklós czár a küldöttség iránt tanúsított és a ki­tűnő fogadtatás, melyben a küldöttség úgy orosz kormánykörökben, mint az orosz tár­sadalom minden rétegében részesült, bizto­sítékot képez nekünk arra nézve, hogy ki­tartással és türelemmel a megszabadító testvérnemzet és hazánk között a viszonyok megfelelően fognak alakulni. Az Oroszországra vonatkozó passzust a ház feszült figyelemmel hall­gatta. A trónbeszéd első része, a­mely a belügyekkel foglalkozik, kiemeli, hogy a leg­utóbbi ülésszak rövid tartama dac­ára is oly sikeres munkálatokat végzett, hogy a fejedelem és a kormánynyal együtt a kép­viselőknek a második ülésszakra való meg­jelenése elé örömmel néz. Meggyőződve an­nak szükségességéről, hogy rendszeres köz­­igazgatást kell teremteni és hogy a tör­vénykezést a liberális nemzetek niveaujára kell emelni a kormány rendkívül fontos javaslatokat dolgozott ki és azokat elő fogja terjeszteni. Mindenekelőtt a büntetőtör­vénykönyvre a kereskedelmi tör­vényre és a hivatalnoki szabály­zatra vonatkozó javaslatok fognak előter­jesztetni. A fejedelem ama meggyőződésé­nek ad kifejezést, hogy a képviselőház ha­zafias buzgósággal fogja elintézni a költ­ségvetést. A megnyitó ünnepen a fejede­­lemné is jelen volt. Szófia, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A trónbeszéd­ben egy szó sincs a Boris herczeg áttéré­sére vonatkozólag, a­mit pedig várva-vártak. Ennek következtében Stoilov miniszterelnök lemondott. Szófia, okt. 31. Nagy és örvendetes izgalmat keltett itt az a hír, hogy Ferdi­­nánd fejedelem a szobranje ülésszakának megnyitása alkalmából bizonyos engedmé­nyeket helyezett kilátásba Boris herczeg­­nek az orthodox hitre való áttérése tár­gyában. Ferdinánd fejedelmet a szobranje megnyitására menet a lakosság lelkesült ováczióban részesítette. Boris trónörökös­nek a görög keleti orthodox hitre való áttérése ügyében sem Ferdinánd fe­jedelemre, sem a fejedelmi csalárdra, sem­miféle nyomást nem gyakoroltak. Min­­ ­z örmény kérdés. Konstantinápoly, okt. 31. A nagyvezér a na­pokban többször értekezett Nelidov orosz nagykö­vettel, hogy megállapodásra jussanak azon intézke­désekre nézve, melyek szükségeseknek mutatkoznak, hogy az oroszországi örményeknek török területre való átlépése megakadályoztassék. A török kor­mány ugyanis biztos tudomást szerzett arról, hogy Tifliszben igen tevékeny örmény bizottság műkö­dik, mely az oroszországi örmények körében is folytatja izgatásait, minek következtében a határ teljes elzárása czélszerűnek mutatkoznék. Végleges megállapodás azonban még nem létesült, mivel te­kintettel a hegyvidékekre, a határ teljes elzárása technikai szempontból nehézségekbe ütközik. Konstantinápoly, okt. 31. Az örmény pátriárká­hoz nem érkeztek hírek a kis-ázsiai eseményekről, minthogy a postai közlekedés az ottani egyház­­községek és a pátriárkásul között már hónapok óta szünetel. Csak Maras­ból érkezett egy távirat az ottani örmény községtől a múlt pénteken kezdő­dött verekedésekről és fenyegető veszélyekről. Ehh­ következtében a pátriárka kihallgatást kért a nagyve­zértől, azonban az utóbbi nem fogadta őt. A pátriárka azután a nagykövetekhez fordult, védelmet kérve az örmény keresztények részére. A pátriárka azon­ban azt a választ kapta, hogy az intervenczió je­lenleg lehetetlen, minthogy az ottani esemé­nyekről saját értesüléseik nincsenek és a porta kizárólag az örményeket vádolja a mészárlá­sokért. Mindazonáltal a portát erre vonatkozó­lag több oldalról barátságosan figyelmeztet­ték és azt tanácsolták neki, hogy nyugtassa meg a mohemedán lakosságot és akadályozza meg a mészárlásokat. Nem török forrásból merített jelen­tések szerint a bitlisi mészárlások alkalmával több száz örmény vesztette életét. Az örmény áldozatok száma más helyeken is nagy, míg a törökök vesz­tesége aránylag csekély. Berlin, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése. Az itteni po­litikai körökben a pétervári orosz hivata­los lap nyilatkozatát nem tekintik okául annak, hogy aggodalmakat tápláljanak a nemzetközi helyzetre vonatkozólag. Az orosz hivatalos lap közleményének eredetét saját­ságos homály fedi. A berlini Wolff-féle távirda iroda ezt a közleményt Pétervár­­ról a távirati ügynökség útján kapta, de annak közlése előtt kérdést intézett Pé­­tervárra, várjon a hír az orosz hivatalos lapnak egész czikkét vagy csupán abból egy kivonatot képvisel. A válasz akként hangzott, hogy az egész czikkét. Ennek a hírnek a tőzsdére való nyugtalanító ha­tása következtében néhány berlini ban­kár táviratozott Pétervárra és azt a választ kapta, hogy az a czikk a hivatalos lap­ban épenséggel nem jelent meg. Itt azt gya­nítják, hogy tényleg csak az örmény kér­désre vonatkozó hírlapi vélemények össze­állításáról van szó, a­­melyeket a kormány­lap közzé tett és a­melyhez ez a lap végül a saját helyeslését fejezte ki. Feltűnő az is, hogy a »Times «-nek már tegnap reg­geli száma közölte a pétervári kormánylap nyilatkozatát. London, okt. 31. A »Daily News« konstanti­nápolyi jelentése szerint Bitlisben állítólag 600 örményt öltek meg, de a hittérítőket sikerült biz­tonságba helyezni. A porta követelte, hogy az an­gol és az amerikai követség szüntesse meg az ado­mányok szétosztását a sassini lakosok között. A »Times« arról értesül, hogy a szultán meg van győződve, hogy bizonyos hatalmak erőfeszítését tették, hogy Anglia izoláltassék és Németország ne akadályozza meg Angliát a diplomácziai fias­kótól, de­ ezzel ellenkező híresztelés teljesen alaptalan. A kormány a zsinat és a kormánypárti többségnek túlnyomó része, de maga az ellenzék is abban a véle­ményben van, hogy a döntést egészen és teljesen egyedül a fejedelemre kell hagyni. Franczia kormányválság, Páris, okt. 31. Bourgeois ma délelőtt Lockroyval, Peytriallal, Hanotauxszal Ca­­vaignackal és Doumerrel értekezett. Bour­geois délben az Elysée palotába ment, hogy az elnöknek a tárgyalások eredményéről jelentést tegyen. A tárgyalásokat délután folytatják. Bourgeois p este 7 órakor ismét az Elysée palotába megy, hogy az elnöknek végleges választ adjon. Páris, okt. 31. Bourgeois 7 órakor este az Elysée palotába ment és közölte Faure elnökkel, hogy a kabinetalakí­tás misszióját elvállalja. Az új kabinet a kö­vetkezőleg alakult m­eg: Miniszterelnök és belügyminiszter: Bourgeois. Igazságügymi­­niszter: Ricard. Hadügyminiszter: Cavaig­­nac. Tengerészeti miniszter: Lockroy. Köz­oktatásügyminiszter : Berthelot. Pénzügymi­niszter: Doumer.­­ Gruyot a közmunka, Mesu­­reur a kereskedelmi és Combes a gyarmat­ügyi tárczára­ vannak kiszemelve. E szerint még csak a külügyi és földmivelésügyi tár­­czát kell betölteni. Páris, okt. 31. Hír szerint külügymi­niszternek Barrere berni franczia követ és földmivelési miniszternek Verninac van kiszemelve. Felkelők Kínában. Pétervár, okt. 31. Lan-Csu-Fut, Kansu tarto­mány székhelyét, a mohamedán felkelők meghódí­tották. A felkelők mindenütt megverték a kínai kormánycsapatokat és független királyságot akar­nak alapítani. Kaskarból és más tartományokból csapatok indulnak a felkelők ellen. HÍREK. Okt. 31. U®"­ Lapunk legközelebbi száma szombaton reggel jelenik meg. Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A börze kulissza titkaiból. — Közgazdaság . Közlemények. — Budapesti áru- és értéktőzsde. Külföldi áru- és érték­tőzsde. — Színházak és mulatságok. — Naptár. — Vízállás. — Időjárás. — Személyi hírek. A portugál király ma délután Párisban meglátogatta Faure franczia köztársasági elnököt, hogy tőle elbúcsúzzék; a ki­rály este 9 órakor Kölnbe utazik. — Natália királyné november végén hosszabb tartózkodásra a szerb fővárosba érkezik. — Mária Jozefa fő­­herczegnő kis­fia, Miksa főherczeg megbetegedése folytán, néhány napra Sopronból Bécsbe ment. — T a a f f e gr. állapota tegnap óta nem változott. — Kossuth Lajos Tódor tegnap délután Buda­pestre érkezett. — Obrenovics Milán. A szerb ex-királyról azt a hírt közlik Párisból, hogy immár annyi pénzt vesztett el a különféle szerencsejátékoknál, hogy el van határozva Párist elhagyni és valamelyik vidéki kis városban akar meghúzódni. — Báró Harkányi Frigyes ünneplése. Az »Első magyar általános biztosító társaság« lelkes és szívélyes ováczióban részesítette ma elnökigazga­tóját, Harkányi Frigyest, ennek bárói rangra eme­lése alkalmából. Először az igazgatóság nevében Lévay Henrik vezérigazgató, főrendiházi tag inté­zett hozzá meleghangú üdvözlő beszédet, megem­lékezve arról, hogy Harkányi Frigyes a társaság alapítása óta, tehát már közel negyven éve odaadó buzgalommal vesz részt annak fölvirágoztatásában. Majd a választmány nevében gróf Nádasdy Ferencz választmányi elnök fejezte ki ama szerencsekivána­­tokat s azt az örömet, a mely a testületet el­tölti az elnök-igazgató jól kiérdemelt magas kitüntetése folytán. Végül a társaság tiszti­karának küldöttsége tisztelgett az ünnepelt előtt, Ágoston József kir. tanácsos aligazgató ve­zetése mellett. A küldöttség vezetője azt a mély ragaszkodást és tiszteletet tolmácsolta, melylyel a tisztikar az ünnepelt iránt viseltetik. Lévay Lajos vezértitkár nyújtotta át a tisztikar díszes müvü üdvözlő feliratát. Báró Harkányi Frigyes a három­szoros szép ovácziót külön-külön szives szavakban köszönte meg s elismeréssel adózott a tisztikarnak, melynek hű közreműködése a magyar vállalat si­kerét igen jelentékenyen előmozdította. — A budai szerb püspöki rezidenczia építése. A szerb pátriárka ama régi vágya, hogy Buda­pesten állandó lakása legyen, immár teljesedésbe megy. A Karlóczán egybegyült szerb kongresszus választmánya ugyanis végleg elhatározta a szerb görö kel, püspöki rezidencziának Budapesten való felépítését. Nikolits Vladimir, a karlóczai szerb pátriárkai rezidenczia építője, dolgozta ki a palota tervezetét, melynek költsége az előirányzat szerint bízta meg az építéssel, ki 116,462 frt 80 krért vállalta el a rezidenczia felépítését. — A dunántúli ág. ev. püspök választása. Sopronból távirják lapunknak. Az ág­ ev. püspök­jelöltekre az egyes gyülekezetek legnagyobb része leszavazott. A közép vármegyei esperességek közül Újfalu, Bodaháza Mogyosd, korábban Kund espe­resre, most pedig Poszvékre szavaztak. A szavaza­tokat november 7-én Badó elnöklete alatt Répcze­­lakon bontják fel. — Apponyi Albert gróf az E. M. K. E.-hez, abból az alkalomból, hogy a brüsszeli békekon­gresszuson tett hazafias szolgálatáért Jókai Mórral, Pázmándy Dénessel és Türr tábornokkal együtt az egyesület által köszönő irattal üdvözöltetett, a következő meleg hangú választ intézte: Mélyen tisztelt Igazgató-választmány! Benső hálával vettem f. hó 19-én kelt elismerő levelüket, melyben messze, érdemen túl méltányolni kegyes­kedtek azt s keveset, a mit nemzetünk jó hírne­vének érdekében a brüsszeli nemzetközi béke­érte­kezleten tenni szerencsés voltam. Minden magyar embernek legszentebb kötelessége azon a téren, abban a tevékenységi körben és azon a módon, a­melyet képességei és körülményei számára kijelöl­nek, a nemzeti ügyet szolgálni. Érzem, hogy a­mit ez irányban teszek, az kevés ahhoz képest, a­mit tennem kellene. Azért minden elismerő szó lelkiis­­meretemben inkább a szemrehányásnak, mint az önelégültségnek visszhangját ébreszti, de ép azért nem is arra ösztönöz, hogy képzelt babérokon nyu­godjam, de arra, hogy többet, jobban és erőtelje­sebb fáradozással tegyek. Ebben a szellemben vet­tem és ily irányban akarom meghálálni a mélyen tisztelt igazgató-választmány elismerő szavait, ha­zafiul tisztelettel és üdvözlettel maradván hő tag­társuk, Eberhard, 1895. október hó 26-án Apponyi Albert gróf. — A Vaskapu szabályozása. Az aldunai zu­­hatagok legfelső szakaszának, az u. n. Sztenka­­zuhatagnak a felülvizsgálata sikeresen befejeztetvén, okt. 28-án ment át rajta felfelé teljes lobogó­­diszben a Vaskapuszabályozási vállalatnak »Dráva« nevű gőzöse, fedélzetén a felülvizsgálattal megbí­zott Gonda Béla min. osztálytanácsossal s a krí.­mavezetőség és a vállalat képviselőivel. A hajót Bauer Lajos kapitány vezette. Nyomban utána jött a vállalatnak »Vásárhelyi Pál« nevű nagy vontató gőzöse, Matulai István kapitány vezetése alatt. Az át­vonulás spontán ünnepélyességgel történt. A hajókon és a parton taraczkok durrogása, a csatorna felül­vizsgálatánál használt kutató hajó személyzetének lelkes éljenzése a Rákóczy-induló hangjai mellett vonultak át a hajók a jelentős aktushoz mért ün­nepélyességgel az immár teljesen hajózható első al­dunai zuhatagon át. Lefelé a Vásárhelyi Pál nevű gőzös ment át a csatornán legelőször szintén teljes lobogó díszben és taraczkok durrogása által kisérve. Ez alkalommal konstatáltatott, hogy a csatorna iránya teljesen megfelel a hajózás igényei­nek s ezzel most már a legkisebb vízállás ide­jén is akadálytalanul közlekedhetnek a legnagyobb dunai hajók is lefelé egész Drenkováig, mig eddig már Moldovánál kénytelenek voltak csekélyebb területű kisebb hajókba átrakodni. A dunai hajó­zás tehát már az első és legkisebb zuhatag meg­nyitásának is nem csekély hasznát fogja látni. — Küldöttség a miniszternél. Orosháza képvi­selő testülete küldöttségét tegnapelőtt fogadta Wlas­­sics Gyula miniszter. A küldöttség azt kérte hogy az orosházi összes iskolákat vegye a miniszter állami ke­zelés alá, mert a község a többi kulturális terhet bírja. A miniszter előzékenyen fogadta a küldöttséget, de kon­krét ígéretet nem tett. — Halottak napja. A Budavár ostrománál 1849-ben elesett honvédek sirkantjait a buda-tabáni temetőben halottak napján — ha csak az időjárás meg nem akadályozza — ki fogják világítani és föl­­díszíteni. Az új köztemetőt látogató közönség érdeké­ben, a villamos városi vasutak igazgatóságának intéz­kedései szerint, bezárólag november hó­t-ikáig a vil­lamos kocsik a Rókus-kórháztól két perczenként in­dulnak a kőbányai őrházig, a­honnan gőzmozdonyú vonatok közlekednek tovább. A forgalom tehát mind a két irányban átszállással fog történni és a közön­ség kényelmére elegendő számú kocsi áll rendelke­zésre.­­ A budapesti katolikus kör halottak napjára koszorút helyez alapítójának, Lévay Imrének sírjára. November 2-án reggel 8 órakor pedig gyászmisét tart a szervita atyák templomában elhunyt tagjainak lelki üdvéért.­­ A halottak emlékét kegyeletesen ünnepli meg a Telefon Hírmondó, a­mennyiben holnap, pénteken délután nagy alkalmi hangversenyt rendez a Hírmondó hallgatói számára. A népszínház férfikara egynéhány gyászkardalt ad elő. Ezenkívül Bakó László, a nem­zeti színház tagja, alkalmi költeményt szaval. Az al­kalomhoz méltó műsoron Egressy Béni, Beethoven, Mendelssohn, Káldi és Grieg művei szerepelnek. A hangverseny pont fél 5 órakor kezdődik. — Pap Gábor betegsége. Komáromból írják lapunknak: Pap Gábor püspök élet és halál közt vívódik Komáromban. A püspök már beteg volt az utolsó főrendiházi szavazás idején. Orvosa határo­zottan ellenezte is a Budapestre való utazását, de a püspök azt felelte: »Ez állhat a betegre nézve, de a hazafi nem habozhat, annak mennie kell.« A főrendi szavazás a püspök fenkölt elveit, melyek védelmében az előző tárgyalás alkalmával örökbe­csű beszédet mondott, győzelemre vezette, de ez az utazás úgy látszik, az ő élete fölött is döntött. Beteg­sége csakhamar súlyos jelleget öltött, tüdőgyuladása fejlődött, melyhez agyhártyaláb is járult. Jellemző Pap Gábor kötelességérzetére, hogy még szombaton felkelt ágyából, hogy Komáromban az első polgári házasságot megáldja, de ereje elhagyta s nem volt képes a szertartást teljesíteni. Pap Gábor iránt betegségében óriás részvét nyilvánul, az ország min­den részéből jönnek Komáromba a tudakozódó táviratok. Tisza Kálmán naponként tudakozódik a püspök hogyléte iránt. Darányi Ignácz a képvise­lőház alelnöke pedig meglátogatta a beteg püspö­köt, ki tőle meghatóan elbúcsúzott. Beöthy Zsig­­mond, Czike Lajos, Konkoly Thege Béla stb. foly­ton a beteg körül vannak. — A győri ünnep. A győri új közkórháznak november hó 3-án lefolyó felavatási ünnepélye igen fényes lesz. Perczel és Erdély miniszterek nov. 2-án érkeznek a győri állomásra, hol a város és vármegye, valamint a királyi tábla küldöttsége várják és üdvözlik őket. Aznap este a színházban díszelőadás lesz. Más­nap reggel kilencz órakor a városház tanácstermében gyülekeznek a vendé­gek, honnét az új közkórházhoz hajtatnak. A kór­házi kápolnát Zalka püspök szenteli föl. Ez­után a kórház nagytermében Laszberg gróf főispán elnöklete alatt díszgyű­lés lesz. Zech­­meister polgármester üdvözli a minisztereket, foly­tatólag dr. Petz Lajos főorvos felolvassa az új kórház történetét. Hübner Jenő műépítő átadja az épületet a polgármesternek, mire az elnöklő főispán a díszülést bezárja. A kórház megtekintése után bankett lesz. A miniszterek még aznap este vissza­utaznak Budapestre. A város lakossága rendkívül meleg ovácziókkal fogadja a kormány tagjait. —­ Véres jelenet a színpadon. A belfasti szín­házban véres jelenet folyt le a napokban. Elő­adásra került egy darab, melyben az ír felkelés van dramatizálva. A­mikor az utolsó felvonásban az áruló színpadra lép, a közönség egész özönét zúdítja rá az almáknak, a pipafedeleknek s ha­sonló dolgoknak, melyek egy intrikusra a lehető leg­kellemetlenebb hatást gyakorolják. A függöny rög­tön legördült, a rendező előlépett s felindulástól remegő hangon kijelentette, hogy az előadásnak vége van, mivel két színész és egy korista veszé­lyesen meg van sérülve. A színházban még az este számos elfogatás történt. — Hymen. Szurmák Rezső, fővárosi ügyvéd leányával, Lujzával, ma délelőtt lépett házasságra Mayer Gyula, a magyar államvasutak főtisztviselője. Az esketési szertartást Kühne Gyula anyakönyvvezető végezte a Kálvin-téri anyakönyvi hivatalban, azután a násznép az egyetemi templomba vonult, a­hol Kir­­ner belvárosi plébános az egyház áldását is ráadta az új párra. — A sikkasztó vezérigazgató. E czimen esti lapunkban részletesen közöltük, hogy Csajági Lajos a Magyar gazdasági bank és bizományi részvény­társaság vezérigazgatója 8000 frtot elsikkasztva el­tűnt. Valószínű, hogy Csajági még Budapesten tartózkodik. Tegnap éjjel még itt látták. A ren­dőrség még a mai napon megtett minden intéz­kedést, hogy Csajágit kézrekerítse. A detektívek­­nek egész raja keresi a délután folyamán. Sárkány vizsgálóbíró a Magyar gazdasági bank és bizományi részvény­társaság Andrássy-úti helyisé­gében házkutatást tartott. A jelenlevő Marton al­igazgató kijelentette, hogy semmit sem tud Csa­jági üzelmeiről. A házkutatás négy órát vett igénybe. — A hódmezővásárhelyi méregkeverék. Hód­mezővásárhelyről távirják lapunknak. A megmér­gezett holttestek exhumálását Aigner törvényszéki orvos a hatósági orvosok közreműködése mellett ma kezdte meg a törvényszék küldöttei jelenlété­ben. Ma azonban csak két holttestet ástak ki és pedig az 1894. áprilisban elhalt 73 éves Vitái Erzsébetet és a néhány héttel ezelőtt elhunyt 31 éves Köti Julis holttestét. Az orvosok biztosra veszik, hogy utóbbi mérgezésnek esett áldozatul, jóllehet nem találták a gyomor falait felmarva, a­mi a mérgezés biztos jele szokott lenni, de való­színűleg csak azért nem történt ez meg, mert a mérgezés lassan kint történt. A belső részeket vegyi megvizsgálás végett Budapestre küldték. A még hátralevő hullák exhumálása alkalmasint hétfőn lesz. — Fehér ŐZ. A maga nemében igen ritka álla­tot lőttek az Eger melletti erdőségekben, még pedig egy fehér őzet. Az állatnak csupán hátán és fején mutatkoznak sötétebb foltok, különben tiszta fehér rendkívül csinos állat, melyet kitömve a millenniumi kiállításon fogunk látni. Most dr. Lendl Adolf mű­egyetemi m. tanár műtermében van kiállítva, a­hol igen sokan tekintik meg.

Next