Nemzeti Közoktatás, 1935-1936 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1936-03-01 / 7. szám
96 NEMZETI KÖZOKTATÁS Bierbauer Virgil, dr. Cholnoky Béla, vitéz Faaknóy József, dr. Gebhardt Antal, Geleta, József, dr. Hankó Béla, Kessler Hubert, dr. Okolicsányi-Kuthy Dezső, dr. Pongrácz Sándor, Vadász Elemér s mások: a tudományoknak és az írásművészetnek egyaránt hivatott munkásai. Zenés játékgyüjtemény. Kétségbevonhatatlan, hogy a háború utáni évek testnevelésének erőteljes munkája máris messzemenően nagy haladást jelent napjainkban. Bizonyos, hogy a testnevelés fegyelmező erejének az ügyesség és éberség fejlesztésében is nagy értéke van. A testnevelés rendszeres óratervei és a beillesztett játékok fokozatosan egymáshoz kapcsolódtak s ezáltal az összhangzatos munkát biztosították. Szinte nélkülözhetetlen ez összhangzatos munkában Író Lajosné és Rosta Irén testnevelési tanárok játékgyűjteménye, melynek bővített kiadása 65 játékot tartalmaz 7 könnyű modorban megzenésített dalocskával. A kitűnő összeállításban megjelent könyvecske világos, könnyen érthető magyarázataival jó szolgálatot tesz tanítónak, apródvezetőnek s leventeoktatónak. Szerzőknek csak egy a kívánságuk: segíteni a kortársaknak, hogy testnevelési munkájukat minél inkább megkönnyítsék. A könyv ára: 1.20 P. Megrendelhető: Rosta Irén testn. tanárnál, II. ker., Ervin utca 3. A természettudományi nagy felfedezések, a műszaki tudományok óriási sikerei nagy népszerűséget szereztek ezeknek a tudományoknak és az iskola is egyre nagyobb gondot fordít a tanításukra. Nyilvánvaló, hogy a természettani ismereteknek is messzemenő gyakorlati jelentőségük van. Ez vezette Móra József igazgatót és Kaposi Károly áll. gyak. isk. tanítót munkájuk közreadásában, kik pompás gyakorlati érzékkel igyekezték szolgálni a természettan tanításának helyes módszerét. A gyermek rajzolási, kifejező és alakító képességét állították a természettan tanításának tengelyébe, mint biztos eszközöket a megfigyelésre, megértésre, a formális képzet és fogalom gyűjtésére. Most megjelent könyvükben 50 tanítási vázlatot adnak magyarázó rajzokban. Könyvük teljes és kidolgozott mintatanítást is ad, de valamennyi az, gondosan, egyszerű vonalakkal összeállított rajzaikkal s rövid, áttekintő és világos magyarázataikkal. A vaskos könyv ára: 4.— P. Kapható a szerzőnél: Móra József igazgatónál. II. ker., Margit-körúti elemi iskola. A könyvet kortársaink szíves figyelmébe ajánljuk. Pallas irodalmi és nyomdai r.-t., Budapest, V., Honvéd u. 10. — (Felelős: Győry Aladár igazgató.) 1936 március hó. Jtoí-intrai tottista Ker0ál-Kerti Sáiion: -Szent Péter utcájánál lévő hatalmas kertben, a ferenci barátok klastromához tartozó kis filagóriában — a mai Kossuth Lajos-utca dereka tájékán — veszedelmes dolgokat művelt kétszázötven éve Gábor barát. Kora az „Ignitus“, a tüzes melléknevet adta neki, mivel nagy mestere volt a tűzcsodák, a töltött bombák, a görögtüzek gyártásának. Az 1686-iki forró napokban is itt fúrt, faragott, kalapált. Vasgolyók tömege feküdt előtte, melyeknek üres belsejét hallatlanul erős gyújtóporral töltötte meg s ahová ezek estek, olthatatlan tüzet okoztak. Most éppen egy vértes lovag lép be hozzája. Gábor barát meg sem fordult, úgy is tudta, ki jött hozzá. — Isten hozta kegyelmedet, vitéz Bamocsay uram! Mit kíván velem közölni? — kérdi munkájából fel sem tekintve Tüzes Gábor. — Nagy dolgok következnek — szólt a marcona, hatalmas homlokú, fekete hadfi. — XI. Ince pápa megjövendölte, hogy Boldogasszonyunk fog segítséget adni a török ellen. Azért reméljük, nem, hisszük, a két Mária-ünnep között bevesszük a várat. Munkára tehát Gábor barát. Szept. 2-án fog eldördülni a jelző ágyúlövés, amely Buda ostromára adja meg a jelt. — Szorgalmas leszek, Bamocsay uram. Addigra tizenkét olyan golyóbisom lesz, amelynek tüzét csak az Isten akarata olthatja el, emberé soha. Gábor barát tovább dolgozott. A legnagyobb vasgolyókba barnapiros port töltött. Majd keményen beverte a nyílást ólommal. A benn levő gyújtókészüléket csak az esés nagy zökkenése fogja robbanásra késztetni. El is készült mind a tizenkettővel. Szept. 2-án el is jöttek érte is, meg a golyóiért is. Vitték őket a Kis-Svábhegyre, ahol a würtenbergiek táboroztak. Mikor délután 2 órakor megdördült az ostrom kezdetét jelző hat ágyúlövés, a tizenkét Gábor-féle golyóbis már a legnagyobb ágyúk torkába volt töltve. A „tüzes“ barát állott az ágyuk safétája mellett. Minden lövésnél egy-egy fohász szállt fel az ajkáról. Mikor aztán a 12. is elrepült s a nyomában irtóztató tűz keletkezett a várban, akkor magasra tartva a keresztet a hadak élére ment és rohant felfelé a bástyákra. A magyar katonák lelkesülten kiáltották: — Tüzes Gábor! ... Tüzes Gábor! ... Vezess! ... A Jézus nevében Gábor rohant, mint a szélvész ... Golyók fütyültek körülötte ... Nem találta egy sem... Sértetlenül ért a várba. . Két óra sem telt bele, már a magyaroké volt Buda vára. Június havában nevezetes évfordulóhoz ér Buda, melyet állandóan kellene ünnepelni, mert éppen ennek az évfordulónak köszöni nemcsak a város, hanem a nemzet is, hogy ismét virágzásnak indult. A török uralom letörése, Budavár visszavétele 1686-ban éppen június havában vette kezdetét. Június 18-án ütött tábort Óbuda határában Károly herceg a 42 ezer főből álló fölmentő hadsereg fővezére. Egy nappal előbb, június hó 17-én vonult be Pestre Miksa bajor fejedelem, aki még csak 24 éves volt és 26 ezer embert hozott a táborba. Ezzel indult meg a visszahódítás, amelyet számtalanszor megkíséreltek, így 1602-ben Rostwurm generális elfoglalta már Pestet, de csak két évig tudta tartani. De most nagy dolgok következtek. Augusztusban a főhadiszállás már a Rókushegyen van és tizennégyezer magyar is ott áll már a felmentő seregben, amely 92 ezerre szaporodott, a Várban lévő 16 ezer kemény törökkel szemben, akiket a hetvenéves, sok vihart látott hős Abdurahman budai basa vezetett. Miksa herceg a Szent Gellért hegyére vonult, amit akkor „Csóka-halom“-nak neveztek. A lovasság a Csepel-szigeten táborozott, a tábori kórházak pedig a Margit-szigeten voltak. Rettentő vérengzésre volt kilátás... írja az akkori krónikás. Pest város márciusa hivatalos formában a városházán zajlott le, ahol a tanács ülésén a tizenkét pontot és az országgyűléshez intézendő feliratot a tanács és választott polgárság nevében Szepessi Ferenc, a magyarul alig tudó polgármester írta alá. Ezt a határozatot a tanács még 1848 márc. 15-én késő este a következőképpen hirdette ki: „Pest város közönsége nevében alulírottak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, hogy ami más országokban polgárvérbe került — a reformot — Pesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértés. A városi tanács ugyanis a választópolgártársakkal értesülvén arról, hogy a város polgárai és lakosai vele együtt akarnak értekezni az idők komoly fejleményei fölött, a tanácskozási termek századokon át zárva volt ajtait 1848 március 15-én délután 3 órakor a népnek megnyitás miután megértette annak törvényes kívánatait, azokat mint nagyobb részt eddigelé már Ls kebelében ápolt hazafiúi óhajtásokat egy szívvel, egy akarattal elfogadta, magáévá téve, sőt azon tizenkét pontot, melyeket nagy részben a nemzet 1790-ik év óta törvényhozás útján is annyiszor sürgetett, ezen közgyűlésben az országgyűléshez intézendő kérelmezésként aláírta.“ Felelős szerkesztő és felelős kiadó: ELEKES BOLDIZSÁR. Kiadja: A BUDAPESTI TANÍTÓTESTÜLET. A szerkesztő bizottság tagjai: Albrecht István, Dausz Gyula, Ekamp Nándor, Jovicza I. Sándor, Magyary Lajos, Beischl-Bén Sándor, vitéz Sándor István, Újlaki Gyula, Urbányi C. József.