Nemzeti Sport, 1929. május (21. évfolyam, 83-103. szám)

1929-05-01 / 83. szám

Szerda, 1929 május la­ posa Pereg a Nagystafétafilm — Saját tudósítónktól — Ismét szegényebbek vagyunk egy szenzációval. Szekeres legyőzte Iste­nes I-et negyedkerékkel, 100 kilomé­ter után, é­s a Nagystaféta sorsa eldőlt. Eldőlt egy esztendőre. A Pos­tások csapata diadalmenetben vonult be a városba (megérdemelték ezt a diadalt) é­s a többi 34 együttes fél­­árbócra eresztette hirtelen megaszalt kedvét. Ez történt vasárnap. Egyéb semmi, még csak a rekord sem dőlt meg. Mennyi csalódás! És ezért a vasárnapért múlt év novembere óta készülődtek, áldoztak, dolgoztak, kritizáltak az egyesületek. És reménykedtek. És most minden­nek vége. Még jeges volt az országút, amikor a próbastaféta-tréningek elkezdődtek. Minden ember a fedélzeten sürgett. Lázas törtetéssel indult meg az új tehetségek után kutató roham. A ver­senyzők mindegyike át volt hatva a kötelességérzettől. S mikor a váloga­tás megtörtént, minden reprezentáns­sal legyet lehetett volna fogatni. Büszkék voltak. Érezték: egyesületük hitének letéteményesei. Ez a nagy lelkesedés olyan megható, olyan si­mogató, amihez foghatót csak egyet tudunk. Régen, Magyarországon így örültek a futballisták, így lelkesed­tek, ha bekerülhettek a válogatott csapatba. Pedig az sokkal nagyobb dolog volt...* A papírforma izgalmas, s a célig nyílt kimenetelű, akcióban és robban­tási kísérletekben bővelkedő, új re­kordot, virágzó Nagystaféta-mérkő­­zést ígért. Nem így történt. A verseny lapos volt, invenciónél­küli, egyhangú, m­nféle kupastílusban tartva. A miting egyik nagy favorit­­ját a Turul KK együttesét és az ugyancsak nagy sanszokkal star­toló BSE-teamet balszerencse lá­togatta meg, és így az „egyenlő erők nagymezőnyű küzdelme” négy főre zsugorodott,­­ akik nem állot­tak feladatuk magaslatán. Túlzottan vigyáztak egymásra és így menetük ellaposodott, megszürkült. A miting csak a harmadik váltásig volt érde­kes, míg a nyílt kimenetel titokzatos­sága fűtötte a tábort. A harmadik váltás után tönkreverődött minden: egyhangú taposás következett, mely­nek nagy ára volt: a biztosra várt re­kord elmaradása. Pedig soha jobb al­kalom nem kínálkozott erre, mint most. Kitűnő országút, egészen mini­mális szél és nagyszerű, langyos lég­viszonyok. Dehát: a győzelem min­dennél fontosabb.* * A Postások győztes csapatának minden egyes embere megtette a kö­telességét. Nem produkáltak falaka­t­­rengető dolgokat, nem bocsátkoztak egyéni akciókba, de­ fegyelmezettek voltak és követték a kiadott utasí­tást. És nem volt tömlőszakadásuk. És Szekeres nagyszerűen finiseit. Ezek a részletek aztán együtt­ ki­hozták a győzelmet. Mert kérem: sem az UTE, sem az MTK, sem a Turul KK legénysége semmivel sem jelen­tett gyengébb klasszist a Postás­­teamnál, mely ma délelőtt ünnepélyes díjbemutatást tart Szalay báró, a m. kir. Posta vezérigazgatójának tiszte­letére. De a favorit Turul KK és a favorit BSE-csapat tömlői felmond­ták a szolgálatot és Lovasi, szegény kétszer is gépet cserélve vesztette el szintén jogos sanszait. A győzelem­hez­ még a kerékpársportban is sze­rencse kell. Persze, a tudáson kívül. A nap hőse a Lehel KK csupa fia­tal rekrutát sorompóba állító együt­tese volt. Ennyi fegyelem, ennyi lel­kesedés és szorgalom nem maradt gyümölcs nélkül. Az ötödik helyen kötöttek ki. Külön taps illeti meg a Vil. KK stafétát is, meleg, biztos tippként startolt, a­melyet azonban senki sem vett túlságosan komolyan, arját most megmutatta, hogy mit tud. * Örvendetes jelenség, hogy a Nagy­staféta mezőnyét túlnyomóan magyar gépek dominálták. A külföldi márkák közül egyedül a Diamant-kerékpárok voltak nagyobb számban jelen. Mikor fogunk már ott tartani, hogy a ma­gyar gyártmányok nemcsak a sport­ban, de a közlekedés terén is túlsúly­ba kerülnek?­ Vida László a Nagystaféta utolsó szakaszát magánmérések szerint 29,4-el abszolválta. A Nagystafétát 5 kísérőautó, 18 motorkerékpár és 7 tehergépkocsi kí­sérte. Statisztikánk 19 tömlőszaka­dást, 1 géptörést és 8 bukást regisz­trált. A mentők 6 esetben nyújtottak első segélyt, a könnyű horzsolásokat fertőtlenítőn. 35 együttes nevezett a JKK 4150 km-es vándordíjas stafétaversenyére — Saját tudósítónktól — A Jóbarát KK 4x50 km-es vándor­díjas stafétamérkőzése, mely most va­sárnap várja lebonyolítását, a hétfő­esti nevezési zárlat szerint 35 csapa­tot állít starthoz. A csapatok száma a péntek esti utónevezés alkalmával, ér­­sülésünk szerint még erősen gyara­podik. A favoritegyüttesek összeállítása a következő: BSE: Vida—Csörgey—­Zakariás—Fábián, UTE: Istenes I. —Istenes II. — Vittori — Kordon. MTK: Lovass—Szenes—Pelvássy— Schmidt, Vil. KK: Toperczer—Ada­­mik—Huszka—Hartmann, Turul KK: Vida II.—Néger—Schwartzstein— Novák, Postás SE: Pech—Garay— Szekeres—Nemesi. A miting a gö­döllői országúton várja lebonyolítá­sát. A fegyelmi bizottság hétfő esti ülésére a mende­mondákkal ellen­tétben egyetlen óvás sem érkezett, mely a nagystaféta helyezettjeit szabálytalanságok miatt megóvta volna. A Lovasi-ügyben sem történt még döntés, egyelőre csak a tanú­kihallgatások folynak. i TINMI/I Montreuxi eredmények. Friedle­­benné, többszörös német és egysze­res magyar bajnoknő, a svájci Montreux-ben 5:7, 6:2, 12:10-re verte Valeriót, az olasz bajnoknőt. A férfi egyest a dán Worm nyerte, aki O’Connelt 7:5, 60, 6:3-ra győzte le. Négy város-meccs Amsterdam­ban, Amsterdamban május 3-tól 5-éig városok közti mérkőzést tar­tanak, melyre a rendező város csa­patán kívül Pária, London és Ber­lin együttese kapott meghívást Trénert hozat a Zalaegerszegi MOVE SE. A törekvő zalai egye­sület tennisz-osztálya legutóbbi ülé­sén elhatározta, hogy játékosai ré­szére trénert szerződtet Az egye­sület versenyzői az idei szezonban gyakran és eredményesen akarnak szerepelni. Tanácsülés: A MOLSz tanácsa május 2-án fontos tanácsülést tette. i­ Újítással startol az idei tennisz­szezon Az idei szezonban már tenniszversenyre is csak nevezési blankettán lehet nevezni — A vidék szétkapkodta a vándortrénert — A ren­geteg versenybejelentés igen élénk szezont ígér — Saját tudósítónktól — Az idei tenniszszezon megindu­lása több tekintetben eltérést mutat az eddigi évek — évtizedek — start­jától. Az a fokozatos fejlődés, me­lyen a magyar tennisz az utóbbi években szinte öntudatlanul keresz­tül ment, az idei szezonban sok vo­natkozásában céltudatosan kiépített fordulóponthoz érkezett. A tennisz szövetség idején valónak látta, hogy a megizmosodott tenniszéletbe ren­det és rendszert teremtő, a tovább­fejlődést s a tenniszsport sportszerű komolyságát fokozó intézkedéseket plántáljon bele. Ezek közül az intéz­kedések közül némelyik már az el­múlt esztendőből való. Az idei sze­zon ezeket felfrissítve tovább fej­leszti. Akad azonban sarkalatos újí­tás is. A magyar versenyélet hibás kon­strukciójának legpregnánsabb jel­lemzője a versenyek technikai le­bonyolításának rendszertelensége volt. A versenyek nevezési zárlatát a versenyzők és társegyesületek csak a legritkább esetben tartották be, a késlekedők kínpadra feszítették a versenyintézőket, akik versenyük ér­dekében saját, jobb meggyőződésük ellenére tűrték azt az igazságtalan állapotot, melyen most a szövetség a nevezési blanketták bevezetésével gyökeresen óhajt segíteni. Az idei szezonban a MOLSz ál­tal jóváhagyott versenyre csak­­nevezési blankettán lehet ne­vezni s itt csak annyi toleranciát engedé­lyez a szövetség, hogy kényszerhely­zetben (vidéki verseny, telefonneve­zés, távirati nevezés, esetén)­ a szö­vetség versenyképviselője (ilyen is lesz!) engedélyt adhat a nevezési blankettának a verseny startjánál történő beszolgáltatására. Ez az újítás — melynek részle­teire még visszatérünk — a tennisz­­körökben vegyes érzelmeket keltett. Akadnak (kevesen), akik nem tud­ják elképzelni, hogy ez a többi sport­ágban nagyszerűen bevált intézke­dés a tenniszezők kevés rendhez és pontossághoz szokott társadalmában (tisztelet a kivételnek!) talajra ta­láljon. A kétkedőknek nincs igazuk. Hiszen ha csak a hatalmas tömege­ket megmozgató atlétikai versenyek nevezési szisztémájának sokkalta nagyobb szigorúságára utalunk, a kétkedést máris eloszlattuk. A ten­­niszversenyek rendezési technikája más, mint az atlétikai versenyeké. De ezt az eltérést a szövetség illeté­kes faktorai is ismerik, s a tennisz­­versenyek nevezési eljárását ennek az eltérésnek figyelembevételével állapították meg. (Az egyesület által kiállított és bélyegzővel ellátott blankettát a versenyt ren­dező egye­sületnél kell leadni. Az atlétikában a blankettákat a nevező egyesület a szövetségbe szolgáltatja be.) Nagy általánosságban azonban az idei szezonban már életbelépő terve­zet élénk helyeslésre talált. Az érde­keltek tudják, hogy az új rendszer be­vezetése kezdeti nehézségeket fog okozni, amelyeknek legyőzése azonban a sport érdekében való s nem lehetet­len feladat. Sőt! Néhány év múlva mosolyogni fogunk, hogy a nevezési blanketta bevezetését „problémának” tekintettük. A játék nívó emelését célzó két in­tézkedés : a szövetségi tréningek rendsze­resítése és a vándortréner intéz­ménye már nem mai keletű, de életbentartá­­suk, illetően megfelelő további kiépí­tésük elsőrendű fontosságú. A szövet­ségi tréningek beosztásáról már hírt adtunk. A tréningeket Kehrling Béla szövetségi kapitány vezeti, esetleges távollétében pedig helyetteséről is gondoskodás fog történni. (Várjon ki lesz?) A legelső klasszis együttes munkájának nagy előnye kézenfekvő. A vándortréneri intézmény tavaly oly fényesen bevált, hogy az idei szezon megindulása előtt a szövetségi ván­dortréner kéthetes beosztásáért való­ságos versengés támadt a vidéki egye­sületek között. Zeitler tréner — aki négyhónapos szerződéssel áll a szö­vetség rendelkezésére — értesülésünk szerint már a szezon elejétől az utolsó napig „foglalt”, úgyhogy az első vándortréner mellett egy második vándortréner szerződtetésének szüksége merült fel. A vándortréneri intézmény hatalma­sat lendít a vidék tennisz sportján s nagyon célszerű volna, ha a szövetség ezt az intézményt a jövőben alaposan kibővítené. Az egyetlen kívánság az volna, hogy ez a kiszélesítés olcsóbb kiadásban történjék meg. Bizonyos százalékban a vándortré­ner érdeme, hogy az idén valóságos versenyzési és versenyrendezési láz szállotta meg a vidéki egyesületeket. A­­ versenyterminusok, csapatverseny­kiírások egész légiója futott be a szö­vetséghez, mely most végzi el a ter­­­minusegyeztetés nehéz munkáját. Az idei tenniszélet tehát lüktetőbb lesz az utolsó évek elismerésre méltó élénkségénél is s amellett rendszere­sebb és sok tekintetben komolyabb. Hasznát az egyetemes magyar ten­nisz sport látja. Kiválogatták a norvég Davis Cup csapatot — Távirati jelentésünk — Oslo, április 30. A norvég szövetség a magyarok elleni Davis Cup fordulóra a kö­vetkező játékosokat jelölte ki: J. Nilsen, Torkildsen és Fagerstroem. A három játékos közül tavaly csak Torkildsen volt Budapesten. Az angol Davis Cup csapatot ös­­­szeállították. (Távirati jelentésünk.) Az angol Davis Cup csapatot a kö­vetkezőkép állították össze: egyes­re: Austin és Hughes (aki az 1927. évi magyar bajnokságban 3. lett), párosr­a: Crole-Rees—Eames. Gre­gory, aki a válogató meccsek során nagy formát mutatott, elfoglalt­sága miatt nem vehet részt az an­gol csapat első, a lengyelek ellen Varsóban tartandó mérkőzésén. Lacoste verte Brugnont. A High­buryben tartott verseny döntőjé­ben Lacoste 6:1,­­ 6:2, 6:3-ra verte honfitársát, Brugnont. A párost a Lacoste-Brugnon kettős 3:6, 6:1, 6:3, 8:6-ra nyerte Crawford és Hodgson ellen. Lacoste Berlinben. Lacoste má­jus 9-én, Berlinben, a Blau-Weiss 1899 versenye keretében bemutató-­ meccset játszik Froitzheim és Dessart dr. ellen. Ma lesz a harmadik szövetségi tré­ning. A harmadik szövetségi tréning ma délután lesz a BLKE lágymányosi pá­lyáin. A tréningre az összes kijelölt já­tékosok hivatalosak. A németek holnap indulnak Bar­celonába. A német Davis Cup csa­pat, mely tudvalévően a spanyolok ellen mérkőzik, május 2-án indul Barcelonába. A németek meccse csak 11-én kezdődik s így a csapat­nak nem kell sietni az utazással. A játékosok Parisban megállnak s a Racing Club pályáin tréninget tar­tanak.

Next