Nemzeti Sport, 1930. február (22. évfolyam, 22-41. szám)

1930-02-16 / 32. szám

6 a Turul feljött a második helyre, ha azonban a Vasas ma csak egy pontot is szerez, — ami valószínű, — akkor a Turul újra a harmadik helyre kerül. A II. liga állása most, ez: 1. Sabaria­­ 12 10 1 1 46: 9 21 2. Turul 13 7 5 1 43:12 19 3. Vasas 12 8 3 1 31:14 19 4. Vác FC 12 7 3 2 27:12 17 5. Zala-Kanizsa 12 6 1 5 25:21 13 6. Soroksár 12 4 4 4 23:21 12 7. Bak TK 12 5 2 5 16:20 12 8. Merkúr 13 5 1 7 17:29 11 9. Rákospalota 12 2 5 5 26:33 9 10. Megyer 12 4 1 7 22:36 9 11. Kossuth 12 3 1 8 22:45 7 12. Terézváros 12 3 1 8 15:33 7 13. Józsefváros 12 1 O­lil 11:38 2 Nem tiltotta le az MLSz­­ a Teplitzer FK budapesti szereplését — Saját tudósítónktól — A magyar—cseh konfliktus kiélese­dése folytán olyan hírek kerültek for­galomba, hogy a Teplitzer FK-nak jövő vasárnapra Budapestre lekötött vendégszereplése kérdésessé vált. A TFK-t ugyanis a Ferencváros és Hungária kombinált csapata hívta meg és az érdekelt klubok vezetősége már két héttel ezelőtt bejelentette en­gedélyezés végett a meccset az MLSz elnökségénél. Egyik kora délutáni lap a biztos­ informáltság látszatával azt írta, hogy az MLSz elnöksége megtagadta a TFK-mérkőzés engedélyezését, tekin­tettel a magyar—cseh ügy elmérge­sedett voltára. A rendező klubok vezetősége köré­ből a következő információt kaptuk erre az ügyre vonatkozólag: — Mi szabályszerűen bejelentettük a meccset az MLSz-nél, de mindeddig nem kaptunk választ. Jelenleg tehát nem lehet azt mondani, hogy a mécs­esét nem engedélyezte az MLSz. Ami az ügy érdemét illeti, csak annyit mondhatunk, hogy a prágai incidens után már találkoztak egymással ma­gyar és cseh csapatok, semmi értelme sem volna tehát a TFK meccsét letil­tani akkor, amikor még az ultimátu­mot sem küldte el az MLSz. A letiltás olyasféle cselekedet volna, mintha a hadsereg betörne a másik ország te­rületére, még mielőtt elküldte az or­szág kormánya az ultimátumot. Az MLSz-ben a következő hivatalos információt kaptuk ebben az ügyben: — A TFK mérkőzését a rendező klubok szabályszerűen bejelentették az MLSz-nél, de az engedélyezés tár­gyában csak hétfőn dönt az MLSz el­nöksége. Amint látható, az alarm­hírek nem bizonyultak valóknak. A Vasas a MÁV elleni mérkőzé­sére a felépült Pallassal és Vargá­val megerősödve áll ki. " Új csatár az FTC-ben. A külföldre távozott Berger elárvult posztját a TTC-ből átigazolt fiatal jobbszélső Bodor veszi ma át a zöld-fehér csa­patban. Sárosi is feltétlen, játszik, így csak a REAC-meccsből kifolyó­lag felfüggesztett Deák II. posztjá­nak betöltése okoz gondot a vezető­ségnek, mivel Sternberg még nem heverte ki az őszi Postás meccsen szenvedett sérülését. A Gazdák SE kedden délután tartja első tréningjét a halom utcai pályán. A Turul TE-pálya hitelesítésére Nádas főmérnököt, az URAK-éra pedig Kapás Ferencet küldte ki az intézőbizottság. III. kér. IVE pálya Hagyszomfaat­ utca Vasárnap, február 16-án délután fél 3 órakor III. kér. FMItiia I. ligabeli bajnoki mérkőzés A vasárnap produkált bírói gyakorlat után készüljünk el arra, hogy a meccs utolsó percében elért gólt megsemmi­sítik, mert a bíró ekkor jön rá, hogy az első percben egy játékos szabály­­talanul dobott taccsot Egy kis elmélkedés a bíráskodás körül — Saját tudósítónktól — A futballmérkőzésekkel kapcsolat­ban egyre több szó esik a bíráskodás­ról, a mérkőzések vezetéséről, fut­­ballbíráink működéséről. A futball­­közmondás azt tartja, hogy az a jó bíró, akit a játékosok és a nézők jó­formán észre sem vesznek, amikor a mérkőzést vezeti. Ez a mondás igaz és nagyon találó, annál szomorúbb te­hát, hogy nálunk már alig múlik el mérkőzés anélkül, hogy a bírót nem­csak észreveszik, de működése na­gyon is feltűnik. Ez a feltűnés pedig csaknem mindig onnan ered, hogy a bíró nem jól működik, hogy játékve­zetésébe súlyos hibák csúsznak bele, amelyeket a játékos és a tribün népe egyaránt észrevesz s hangos szóval kisér. A Bírák Testülete hosszú évek óta mást nem csinál, mint a bíráskodást tökéletesíti. Ebben a munkájában már annyira ment, hogy határozottan túllőtt a célon. Mindent agyonma­gyaráz, mindent elhatárol, mindent tönkrebizottságoz, mindent kielemez s bár törekvése mindenkor nemes és sportszerű, célját — amint a bírásko­dás maga mutatja — nem tudja el­érni. Nem tudja kiirtani a bírásko­dás betegségeit, nem tudja megszün­tetni a súlyos hibákat, amelyek bí­róink működését már-már teljesen antipatikussá teszik. Hibátlanul bíráskodni nemcsak na­gyon nehéz, de majdnem lehetetlen. Nagy, kiáltó hibák nélkül mérkőzést vezetni azonban minden futballbíró­­nak tudnia kell, aki erre a nehéz tisztre képesítést szerzett, aki ezt a nehéz tisztet vállalni merészeli. S a baj éppen az, hogy a magyar futball­­bírák az utóbbi időkben a súlyos hi­bák egész sorozatát követik el a mér­kőzésen. Olyan hibákat, amelyeknek elkerüléséhez sem igazi futballvezé­­rek, sem tökéletes sportszellem, sem nagy gyakorlat nem kell, hanem csak egyszerűen a szabályokat kell tudni. A szabálytudást pedig minden fut­­ballbírótól megkövetelheti a játékos, a néző egyaránt és nem szabad meg­történni annak, hogy a bíró az egyik pillanatban helyesen, a másikban pe­dig helytelenül magyarázza a,szabályt s ítél homlokegyenest ellenkezően. A vasárnapi, amatőr bajnoki mér­kőzés esete is olyan volt, amely a já­tékvezető szabálytudásában rendí­tette meg a hitet. A BEAC gólt ért el az FTC ellen. A gól teljesen szabá­lyos volt, mert a labda játékban volt, amikor az egyetemisták csatára a hálóba rúgta s a bíró — mérlegelve egy előbbi szabálytalanságot, amit eredetileg nem tartott szabálytalan­ságnak — visszavonta ítéletét és ér­vénytelenítette a gólt. A szabály tö­kéletes megsértése volt az eset, hiszen a játékszabályok 4. §-a a következő­képpen írja le a gólszerzést: Az egyik csapat gólt ér el, ha a labda a másik csapat kapujának két oszlopa között és a keresztrúd alatt teljes terjedelmében túljut a kapuvo­nalon anélkül, hogy azt a támadó fél valamelyik játékosa bedobta, beök­lözte vagy kézzel bevitte volna a ka­puba, avagy más szabálytalanságot követett vole el. Az International Board hivatalos döntvénye még a következőket mondja: A labdának, mielőtt játékon kívül van, teljes terjedelmében kell a k­apu­­vagy oldalvonalon túljutnia. A BEAC gólja minden tekintetben szabályos volt. A góllövésnél semmi­féle szabálytalanság nem történt s a bíró ilyet meg nem állapított, sőt ha­tározottan és félreismerhetetlenül megítélte a gólt. Az ellenfél rekla­mált, jó ideig azt sem vette figye­lembe. Egyszer csak azonban, nem tudhatni mi okból, megmásította íté­letét s egy, jóval előbbi, állítólagos szabálytalanság miatt, amit előbb nem tartott annak, visszavonta ítéle­tét. A szabály az ilyen ítéletvissza­vonást nem ismeri és meg nem en­gedi. Különösen nem engedi meg azt, hogy valamely akció befejezése után hosszú vita döntse el, vájjon az ak­ciók egész sorozata előtt történt-e sza­bálytalanság? Ha valamely tacsdo­­bást tévesen ítél el a bíró és kija­vítja ítéletét, könnyű megérteni. Ha valamely szabadrúgást rosszul jelez s megmásítja ítéletét, nem is igen tű­nik fel. Természetesen mindig felté­telezve azt, hogy ez az ítéletmegvál­toztatás gyorsan, határozottan törté­nik. De ha a bíró a félvonalnál tör­tént szabálytalanságot nem látja an­nak , utána ötven méteren keresztül harcol a két csapat megfelelő része, míg végre az egyik csatár gólt ér el, majd a szenvedő fél reklamálására nyolc percnyi vita után a gólt a bíró visszavonja, az ilyen eljárásra nem ad módot a szabály. A kérdés itt már nem azon van, hogy történt-e szabálytalanság ott a félvonalnál,­­ahonnan a támadás ki­indult, mert az­ egyetlen kérdés már csak ae: játékban volt-e a labda, ami­kor a 3­ %-nak megfelelően gólt ért el a támadó csapat. Erre vonatkozólag Benedek köny­vében a 13., a BT évkönyvében pedig a 15. § a következőket mondja: A labda, még ha úgy látszik is, hogy szabálysértés történt, játékban marad mindaddig, amíg a­ bíró a sza­bálysértés esetének fanforgását síp­jával nem jelzi. (Benedek). A labda még akkor is, ha a szabály­­sértés megtörténte teljes bizonyosság­gal megállapítható, mindaddig játék­ban van, míg a bíró másként nem döntött. (BT évkönyve). Amikor pedig a labda játékban van, akkor szabályos a gól, amit az egyik csapat a 4. §-ban körülírt körülmények között ért el. A BEAC esetében ez történt. A bíró nem fütyült, tehát nem helyezte játékon kívül a labdát. A tá­madás szabályosan folyt le s a gól el­érésénél semmiféle szabálytalanság nem fordult elő. A bíró meg is adta a gólt, a hosszú vita és a taccsbíró bemondása azonban más meggyőződés­re bírta. Ebben követte el a nagy, helyrehozhatatlan hibát, amivel nagyon érzékeny sebet ütött a futball világos szabályain és még nagyobbat annak szellemén. A bíró azt vitatja, hogy a határbíró bemondása alapján változtatta meg ítéletét, mert a határbíró látta, hogy a félvonalnál történt szerelésnél fault történt a BEAC-bekk részéről. A 13., illetve 15. paragrafus utasításában rejlik bizonyára az a gondolat, amely Gébért bírót vezette az ítélet meg­változtatásában. Ez az utasítás ugyanis így szól: A labda mindaddig játékban van, míg a sípszó el nem hangzik, viszont a bíró nyomban hozza meg ítéletét. Kétes esetekben kérdezze meg a határ­­bírákat. Gébért hosszú vita után megkér­dezte a határbírák egyikét, aki szabály­talanságot látott a­­ szerelésnél. Nem a gól­lövésnél! Csakhogy olyan sza­bály, olyan utasítás sehol nincs, amely az utolsó akcióra vonatkozólag akarja megkérdezni a taccsbírót. A bíró arra az ítéletre, arra az akcióra vonatkozó­lag kérhet felvilágosítást a határbíró­tól, amely miatt a játékot megállí­totta, amely után a labda játékon kí­vül került. A gól szabályosságát tehát kutathatta volna Gébért, ha ezen a té­ren kételyei lettek volna, de az előz­ményeket csak akkor, ha azok meg­történtekor fújta volna le a játékot. Ha a szerelés után fütyül s nem látott volt tisztán, akkor kellett volna meg­kérdeznie a határbírót, hogy történt-e szabálytalanság? Gébért azonban csak a szabályos körülmények között elért gól után fütyült, tehát csak a gólra vonatkozólag hallgathatta volna meg a határbíró véleményét. Hibát köve­tett el, ha nem látta meg a szabály­talanságot a szerelésnél, de ezt a hi­bát már nem volt többé módjában helyrehozni akkor, amikor a gól­­a hálóba került. Gébért elméletével megdőlne, vagy legalább is teljesen megdőlhetne a futball. Ha percekkel az ítélet — a helyes ítélet — meghozatala után meg lehet azt változtatni, ha a szabályosan elért és szabályosan megítélt gólt hosszú vita után vissza lehet­ vonni, akkor semmi akadálya annak, hogy minden mérkőzés után bizottság ül­jön össze és vizsgálja meg a gólok körülményeit. Rengeteg gólt előz meg bírói tévedés, megértés vagy meg nem értés, elnézés, rászedés vagy más kö­rülmény, amire a játékos nem szá­mított, még többet megadott vagy meg nem adott szabadrúgás, elnézett vagy rosszul megítélt fault. Ha az ilyen eseteket utólag mind megvizs­gálnák s a vizsgálat alapján döntenék el a gólok sorsát, akkor — ugyebár — semmi értelme nem lenne a­ futball­­nak. ... — Gébert ítélete pedig ezt az elméle­tet adta. Azt már nem is igen rójuk fel neki, hogy nyolcperces vitát enge­délyezett, holott mindenki tudja, hogy öt percnél tovább nem szabad a mér­kőzésnek szünetelnie s ezt neki is tud­nia kell. Az így elfecsérelt időnek csak körülbelül felét számította be a félidő végén, az is súlyos tévedés. S az egész bíráskodásában pedig az a legszomorúbb, hogy a legegyszerűbb­­szabályokat alkalmazta rosszul, ami kellemetlen fényt vet tudására. Ilyen­nek nem volna szabad előfordulni a, BT tagjaival! I CSporiensek, plakettek és v H r f Budapest,­­ szobrok,serlegek, sámán*. |W| CJ 2! 'BTi 2® P IV. kér-, fi jelvények legolcsóbban* J. * JULpJL 4Si h9 C8JJL V AI.S.CW1. Esktt-dt *. S I Vasárnap, 1980 február 16. A Bocskay 1 órakor érkezett Pécsre és 9 évakor már almit . Saját tudósítónktól­­A Bocskay csapata tegnap este a 7 órás személyvonattal érkezett meg Pécsre. A debreceni kis expedíciót Káldy Zsigmond igazgató kisérte és a komplett csapaton kívül mint tar­talék Moóré érkezett. A debreceni fiúk az állomásról a Pannónia- szálló­ba hajtattak, itt rögtön vacsorához ültek, majd vacsora után kiadós sétát tettek és már 9 óra után nyugodni tértek. A­­Bocskay vezetője, Káldy Zsig­mond a mai mérkőzés esélyeit illető­leg az alábbiakban nyilatkozott: — Ilyenkor a szezon elején bárme­lyik­­csapat győzhet. A fiúk közt na­gyon jó a hangulat s így bízom én is a csapatban. A Megyer táviratilag rendelte vissza Szombathelyről Bendiket a Vasas elleni mérkőzésre. Ha nem jönne vissza, akkor helyettese Tóth lesz. A „Munkapárt” 10-es bizottsága hétfőn este 8 órai kezdettel a BT helyiségében ülést tart.

Next