Nemzeti Sport, 1930. április (22. évfolyam, 63-83. szám)

1930-04-28 / 81. szám

Igosz 78SlGiliil55BMMCBgiWil3WWIWWWllill8WI Hétfő, $330 április 28. 3 feAUTOMOBI­­. A magyar elsőklasszis távollétében a horvát Uroic és Sírban uralta a TTC dirt track versenynek elkeresztelt porpályamítingjét, mely mindazonáltal hozott újszerűségével és a rengeteg bukásával közönségsikert is Uroic 175-ös DKW-ján és 350-es BSA-ján megnyerte a 175, 250 és 350-es kategóriát, valamint az úgynevezett „Derbyt" — Sorban az 500-ban győzött BSA-ján — Saját tudósítónktól — Amitől féltünk, sajnos, bekövetke­zett. A Terézvárosi Torna Club teg­nap délben megrendezett és dirt-track versenynek elkeresztelt mitingje a langyos próbálkozás mesgyéjén ván­­szorgott és — bízvást mondhatjuk — ha nem szerepel a két fiatal horvát menő, Uroic és Strban, meg a kecske- 500 ccm Racco I motorkerékpár P 1.760 JUP-motor, WeS-villa, Burmann sacessápálta, g zárt váz, rugós szender, beépített lökhárítók stb­ | Vezérképviselet: Lázár-ut 20­ méll gárda, akkor talán botrányba is fulladt volna. A magyar első klasszis részben a közeli TT, részben a pálya alkalmatlansága miatt, távolmaradt a starttól, akik indultak — egy-két kivétellel — meg sem közelítették a mértéket és még csak ízelítőt sem adtak a közel 3000 főnyi közönségnek abból, amit világszerte dirt-track versenyzésnek neveznek. Amit a Kőbányai­ úti pályán lát­tunk, az minden volt, csak dirt­­track verseny nem. Lehetne ezt kurtított ügetőzésnek ne­vezni, talán benzinkör­getőzésnek, de dirt-track versenynek nem. Különö­sen akkor nem, amikor a felcsigázott kíváncsiságú közönség valóban várt valamit. Valami újat, valami „még soha nem voltat”. Kapott helyette némi MIEL Veloceffe, Zenit fa motorkerékpárok és Morgan cyclecarok kizárólagos magyarországi vezér­képvisoíet®, alkatrész raktára és j­avítóműhely­e, REMÉNYI ÉS FIA Bu­d­apest, V­I. Király­ utca 35. sz. Telefon: József 44®­0 06 Kérje lepjÉls évjegyzékeiket falalgatással, elegy lassú motorozást, néhány bukással zamatosítva. Csak néha csillant föl némi sport is, amikor a két horvát egyszerre startolt a „derbyben”, sajnos, ez sem tartott soká, hiszen a főleg kezdőkből álló ,,derby”-mezőnyben igazán nem lehe­tett elvárni a horvátoktól, hogy ellen­feleik technikai fogyatékosságai miatt veszedelmes helyzeteknek tegyék ki magukat. Még­sem lehet teljes mértékben hibáztatni a TTC agilis és munkakedvtől duzzadó gárdá­ját. Nem tehetnek ők arról, hogy sejtel­mük sincsen arról, hogyan is fest a dirt-track verseny, így arról is csak részben tehetnek, hogy az első gárda távolmaradt. Felelősséggel tartozik viszont az egyesület, mert nem adta meg a lehetőségét annak, hogy valami kifejlődjék. Lett volna csak a pálya vastag és ala­posan lehengerelt salakréteggel bo­rítva, majd megmutatták volna a hor­­vátok és a mieink a közönségnek, mi is az a dirt-track verseny. A pálya laza, vágásos volt, faralni, szabályosan csúszni nem lehetett és amit kaptunk nem volt több, mint erősen lecsökkentett árnya az amúgy sem nagy látványosság­számba menő ügetőpályaver­­senynek, ráadásul a pálya rövidsége miatt még sebesség sem fejlődhetett ki. VÜRGA7IG UR 3 a m^gmr vraKOf* A magyar dirt-track sport kifejlő­désének szempontjából azonban nem katasztrofális az eset. Igaz, hogy az ígéretekkel és kommünikékkel felcsi­gázott közönség még csak ízelítőt sem kapott a dirt-track zamatából, viszont látnivaló azért akadt, ha nem is az­ igazi. Mert mi őszintén szólva ka­tasztrófától féltünk, féltünk attól, hogy a közönség a langyízír verseny következté­ben állandó jellegű csömört kap és bottal kergeti meg azt, aki öt éven belül ki meri ejteni a dirt-track szót Magyarországon. Másképpen kellett volna elkezdeni a dolgot. Megfelelő pályát kellett volna teremteni, meg kellett volna hívni ál­dozatok árán is egy-két német és angol dirt-track sztárt, akkor aztán a budapesti közönség is megláthatta volna azokat a szenzációkat, melyek ötvenezres publikumot vonzanak a német, az angol pályák tucatjaira­­, szombatonként. A magyar extraklasszis­­távolété­­ben a két horvát menő minden nyer­het­őt összenyert. A kis Urok­ az 500 kivételével minden kategóriában elindult, hol 175-ös magyar G. P. győz­tes DKW-ján, hol pompás 350-es BSA-ján és ahol indult, ott játszva győzött is. Akiket vele szemben küzdeni szeret­tünk­ volna látni, azok ott ültek a gye­pes forduló emelt részén és viccekkel szórakoztatták egymást.­­Az 500-ban Strban győzött, ugyancsak BSA-n. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a vele szemben starthoz állott mezőny még csak a nyomába sem jött, akárcsak honfitársának, aki négyszeres potya­győzelem olcsó emlékét viheti haza. A versenyen egyedül a kecskemétiek szereplése segített. Bízvást mondhat­juk, ha az agilis klub Dunay elnök vezetésével fel nem hozza gárdáját, akkor a verseny botrányba fulladt volna, mert hiszen a közönséget igazán nem érdekli a harmincwattos Bosch-világítással szerelt családi esvegépek ,,küzdtelme”. A kecskemé­tiek nyugodtan mondhatják, hogy megvédték a TTC becsületét és ha némi küzdelem kifejlődött a ver­senyen, hát azt a maguk rubrikájába könyvelhetik el. A vidéki­ klubok erősen képviseltet­ték magukat. A szegediek részéről megjelent a délvidéki klub elnöke, Schwoy tábornok is, de jelen voltak a már említett kecskemétiek, a székes­­fehérváriak is. Ami a jövőt illeti, szívesen szolgá­lunk néhány jó tanáccsal! a TTC-nek Tegyük fel a kérdést. Mi kell a dirt track versenyhez? Elsősorban dirt track pálya, szintén elsősorban a t­irt track technikával megbarátkozott versenyzőgárda. Meg­felelő pálya nem állott rendelkezésre. A meg nem felelő pálya elriasztotta a klasszis menőket, de gátolta a horvá­­tokat is abban, hogy ízelítőt adjanak a dirt track versenyek csemegéjéből, a bronszeidolásból. Ha megfelelően keményre döngölt és bőven sakkozott pálya állott volna rendelkezésre, akkor Zamecsnik, Sabrnák, Lukavecz, Hóra, Zbóray, Deli, Meggyessy stb. is odaállott volna a küzdőtérre és egészen biztosan olyasmit mutatott volna, ami megérdemli a látványos­ Johnson O­utboard-Motors Ferro Vas-, Műszaki és Autóisiszt­­­s-SiósE Rt., V. Vikt­os császer-TS 2B ság jelzőt. A tegnapi kudarc legyen intő példa a jövőre! Vésse a TTC az agyába a „jót és jól: ez a nagy titok” aranymondását s ha a jövőben ismét a tegnapihoz hasonlót akar produkál­ni, akkor inkább hagyja másnak az áldozatot. Ne is szántson, ne is vessen, hiszen ilyen körülmények között amúgy sem sikerülhet az­­ aratás. A verseny pontban három órakor vette kezdetét. Először a kezdőszámok, utána a főversenyek és a „derby” ke­rült eldöntésre. Meg kell még jegyez­nünk azt is, hogy a TTC teljesen önkényesen nevezte el nemzet­közi­­versenynek langysikerű próbálkozását, aminek a KMAC sportbizottsága előtt feltétle­nül folytatása kell, hogy legyen. A verseny részletes eredményei a következők: Szólógépek 175 kcm-ig. Táv 15 kör: 1. Anton Uroic (DKW) 6:42 mp. 2. Mássa Gyula (DKW) 6:51.8 mp. 3. Balogh Miklós (ARD), Uroic a startnál alapos egérútra tesz szert és minden küzdelem nélkül könnyen győz. Mássá aránylag szép teljesítményt nyújtott, de szemre leg­szebben a harmadiknak helyezett Ba­logh ment, akitől­­legalább néhány szépen megoldott faralást láttunk. Szórógépek 250 kcm-ig. Táv 15 kör. 1. Anton Uroic (DKW) 6:33.4 mp. UNITAS SOFFORISKOI­Á.IA I Biztos sikerű, minden tekintetben az első. Részletezetés. — Díjtalan tájékoztató. — Válaszbélyeg ! BUDAPEST, V., ZÁPOLYA­ UTCA 13 A nagy tömeg motorkerékpárja az ANGOLTRIUMPH, mert 175 KCM. világítással, térdsár védő­vel CSAK P 980.— 1­277 „ 4 ütemű.............................CSAK P 1250.— 550 „ oldalkocsi részére különö­sen alkalmas...................CSAK P 1650.—­­ Minőségért a Triumph-gyár 45 éves múltja garantál. —18 havi részletre BRUCK, Jókai­ utca 21 MÉRAV-MOVORKEREKÍjAra • GYÁR * R ♦ T ♦ auDAPEST'V*:A bo­t. y­a­­ u­ms* : w———át—a saMMKiBwagy Nevünk a reklámunk a legtökéletesefefo motorkerékpár Gyári írók r. :­­Budap­est, VI­­LlsaS Ferenc*­í tér 9. 2. Kiss László (DKW) 6:37.8 mp. Indult még Pártos Károly (Radco). Startnál a kecskeméti Kiss ugrik meg, aki a Nett-féle 250-esen indult. Urok­ üldözésére indul, két kör után előzi és játszva fut át elsőnek a cél­vonalon. Feltűnést keltett Kiss tech­nikás menése, ami reményekre bíztat­ja híveit.

Next