Nemzeti Sport, 1939. február (31. évfolyam, 24-43. szám)

1939-02-17 / 35. szám

Péntek, 1939 február 17. Kissé álmosan/ kissé hétköznapi hangulatban de minden zavar nélkül elutaztak a válo­­gatottak — Saját tudósítónktól — — Saját tudósítónktól — v­edül laktatunk csütörtök reggel a Keleti pályaudvar felé. Ilyenkor, reggel fél nyolc tájban az ember nem szívesen megy ki a pályaud­varra, ha csak — búcsúztat. Korányiné mondja is az vndó­­csarnokban: — Mintha nem is a válogatott utazna ... Olyan kevesen vannak itt! Máskor többen szoktak lenni... Korányiné megkérdi férjétől: — Tényleg nem lesz mérkőzés hétközben? Sok nektek az az egy hét szünet... — Azt hiszed, hogy azért, mert nincs mérkőzés, mi majd nem tartunk hétközben edzést? Majd Taki­ bá’ gondoskodik arról, hogy mozogjunk. Ha valaki azt hiszi,­ ­­ séges, hogy kik érkeztek az elsők között az induláshoz, azt nyomban megnyugtatjuk. Az újoncok, Ró­zsás­­, Pálya, no meg a még szin­tén újoncnak számító Olajkár I. hamar kicsörtetett. Az sem kétes, hogy Pollatschek Gyula dr. főor­vos is kint volt. Mint mindig, most is így köszönt: — Jó napot, jó napot! Ki be­teg, ki beteg? — Rozsák­, — mondjuk mi. —­ Mi a baja? — Izgatott. 3 szövetségi vezetővel ér fel az ilyen portyán Takácsy Béla, a népszerű vörös Taki. Addig tapasztalgatta ezt az MLSz, míg most végre csaknem mindent Takira bíztak. Ezúttal ő a szövetségi kapitány, a portyamester, az edző, az orvos és a gyúró egy személyben. Hogy azért mégse legyen nagyon egye­dül, kísérőnek melléje adták Csá­­nyi József dr-t. ő képviseli az elnökséget. A játékosok tudják, hogy Taki- Tiál minden rendben van. Még mielőtt bárki is érdeklődhetne, hogy mikor lesz a reggeli, Taki már mondja is:­­• Aki éhes, máris mehet az étkezőbe. 4 szögben állnak a játékosok az egyelőre itthon maradó Dietz dr­­ral. A kapitány magyarázgat: — Hétközben csak háziedzés lesz! Taki, lövessen sokat a fiúk­kal kapura! Azután a k­apus rúgja ki például a labdát Szalaynak, Szalay adja az összekötőnek, az összekötő a szélsőnek, a szélső meg adja be. Szóval főleg ilyen gyakorlatok legyenek az edzésen. Sok háromszögeléssel 1­ z letesen válaszolgat Cseh Matyi az itthonmaradóknak. Valaki ezt mondja neki: — Azután a gólokról se feled­kezz meg. Matyi kapásból felel: — Nem a gól teszi a játékost, hanem a szép játék! Gól nélkül is jó lehet a csatár! Pollatschek dr. felel: — Ez a „mániája" Matyinak! G­almasak a csomagok. Persze, hi­szen majd két hétre mennek el a fiúk! Kutas­ még szaporítani is akarja a bőröndöket. Platkó Fe­rencnek kíván küldeni egy kis sza­lámit, meg törkölyt. De Nagy Marcell így szól: — Az MLSz úgy rendelkezett, hogy a jövőben a fiúk nem vállal­hatják el az ilyen csomagok továb­bítását. Erősen­­ köznapi a hangulat. Sokan álmo­sak. Különösen Titkos. Panaszko­dik is: — Egyszer Dudás gyomorron­­tással szállt be Kelenföldön a vonatba s azóta nem engedi az MLSz, hogy Kelenföldön száll­junk fel. Most emiatt bűnhődnek a rendes emberek. Ma például hatkor kellett felkelnem! Ha Ke­lenföldön szállhattam volna be, aludhattam volna hétig. — Csak ne a pályán pótold ki majd ezt a mulasztást, — mondják neki. s­­an félnek egy fülkébe s két fül­két foglaltak le a válogatottak ré­szére. Pontosan 16 ember utazik, íme: Szabó, Sziklai, Korányi, Bíró Olajb­ár /., Szalay /., Turay, Dudás, Rozsák­, Pálya, Zsengellér, Cseh, Titkos /., Csányi József dr., Takács Béla és a 16-ik ember Ma­­musich Mihály dr., a Nemzeti Sport kiküldött főmunkatársa. — Sok 1.-es játékos van ebben a csapatban — jegyzik meg. — Igen — felel az egyik játé­kos —, pedig egy hiányzik is! Ki­­szely azért nem jöhetett velünk, mert az „egyesben” ül... Pontosan fél -kor indul a vonat. Nincs élyen, nincs huj-huj-hajrá, Korányiné nem sír, elgördül az első kocsi, amelyben a vá­logatottak vannak. Már a negye­dik, az étkezőkocsi suhan el előt­tünk. Ebben Bíró, Szalay és Du­dás már javában falatozik. Bíró sonkaszeletet szúr a villájára, s az ablakon keresztül azzal integet. — A franciákat, meg a hollan­dokat is edd meg — kiabál valaki utána, de Bíró már nem hallja. Talán így is megeszi őket... B. M. B. 9 VERMES, a Hungária tartalékbalszélsője Bulgáriában tartózkodik néhány napja, s ha igazak a hírek, egy­hamar nem is szándékozik Pestre jönni. Új kapus a Postásban. Vcp., a Pan­nónia volt kapu védje a Postásokhoz le­pet­t. A Nagyváradi AC, Crisana és a nagy­vár­öldi Törekvés egyesülési tárgyalásokat folytat. Ha­ eredménnyel végződnek ezek a tárgyalások, az ú­j egyesület FC Oradea néven folytatná működését., _ AZ UTAZÁS: Lillében mind a 13 játékos játszik! Vidáman utaznak a válo­gatottak München felé — Cseh megérdeklődte a ha­táron, hogy mit hozhat haza - Kiküldött főmunkatársunk telefonjelentése — Bécs, február 16. Alig hagytuk el Budapestet, majd minden játékos az étkező­­kocsiba ment. Válogatottjaink ma egész nap étkezőkocsiban étkeznek. Az ebédre Bécs után, a vacsorára majd Salzburg után kerül sor. Kik játszanak Lillében ? Reggeli után Takács Bélával be­szélgetek . — Hogyan áll fel a csapatunk Lillé­ben? —A kérdem. — Mind a 13 játékost szerepel­tetjük. Úgy vélem, hogy a fran­ciák is akarnak majd cserélgetni játék közben s így nem lesz aka­dálya annak, hogy részünkről is 13 játékos játsszék. Azt azonban még nem tudom, hogy Szabó és Sziklai közül melyik véd az I. és melyik a II. félidőben. Ugyanez a helyzet Korányival és Olajkárral is. Felszentelés 7 A fiúk arról beszélnek, hogy mikor szenteljék fel Rozsálit és Pályát. Titkos, a csapatkapitány — ő a legöregebb a társaságban s ő volt legtöbbször válogatott is — ezt mondja: — Éppen elég időnk lesz erre Lille-ben. Pálya és Rozsáli kissé aggódva hallgatja ezt a beszélgetést. Tit­kos kihasználja az alkalmat és még jobban idegesíti őket: — Pontosan tíz évvel ezelőtt voltam először válogatott. Akkor is Franciaországba utaztunk, feb­ruárban. Február 24-én Parisban játszottunk a francia válogatottal. 3:0-ra kik­aptunk. Hazafelé dühö­sek voltak a fiúk s dühükben fel­avattak engem. Olyanok­at sóztak rám, hogy még ma is érzem. (Pályának és Rozsák­nak bor­sódzik a háta.) Dudást húzzák, de hiába! Sok Szenvedélyes kártyás v­an a csapatban, de a legszenvedélyesebb Dudás. A többiek ezt jól tudják s reggeli után, csak azért, hogy Du­dást idegesítsék, nem nyúltak a kártyához, hanem elkezdtek mesél­­getni. Dudással azonban nem lehet kikukoricázni. Elkezdte keverni a kártyát, kiosztotta s egymagában remizett. A másik három helyett is ő játszott s egyszer csak fel­kiáltott: — Handrömi! — Kicsoda? — kérdezték a többiek. — Hogy lehet ilyet kérdezni? Én nyertem!­­— mondta Dudás. Cseh és a cigaretta Cseht valaki cigarettával kínál­ja. Cseh szabadkozik: — Már nem dohányzom. Azelőtt 30—40 cigarettát szívtam napon­ta, egyik napról a másikra abba­hagytam! Ilyen kemény legény vagyok én. Bíró bélyeggyűjtő Bíró villamosvezetői élményeiről mesél. Hirtelen meglát egy olasz bélyeget s elkéri: •— Az egyik ellenőröm bélyeg­gyűjtő! Taki megkérdi: — Mit csinálsz azokkal az ellen­őrökkel, akik spriccert gyűjtenek? Zsengellér és a fut­ballkereset Rozsák­ és Pálya az ebédre tereli a szót. Turay megjegyzi: — Az étkezőkocsiban legyetek szerények, a pályán azonban ti le­gyetek a leg­szerénytelenebbek. Ötlet a magyar, futball gyorsaságának fokozására és a gyors francia, futball elleni válogatáshoz s Leányvágyak Regény egy férfiről, akit egy nő sem tudott meghódítani és egy nőről, akit egy férfi sem tudott ______, megszelídíteni Zsengellér arról mesél, hogy 15 éves korában valódi futballabdát kapott karácsonyra. Mihelyst meg­volt a labda, bevették Cegléden az iskola csapatába. — Akkoriban édesanyám, foly­ton mondta, hogy ne futballozzam, mert a futballból sohasem lehet megélni. Amikor az Újpesttől megkaptam az első fizetésemet, nyomban elküldtem az édesanyám­nak. Be akartam neki bizonyítani, hogy nem volt igaza. Cseh és a vámosok A határon a vámőrök Cseht, mint régi ismerőst köszöntötték. Cseh megkérdezte: — Mit hozhatok haza? — Tíz deka kávét és 50 darab cigarettát. — És mit vihetek ki? — Gólok­at!* Itt Bécsben müncheni kocsiba szálltunk át, Münchenbe este 10 óra után érkezünk, ott meghalunk, holnap reggel pedig folytatjuk utunkat Lillé felé. Mamusich Mihály dr. Rendezte: ANATOLE LITVAK Óriási siker! corso - M /1 / A*- h Két ügyes próbajátékos a Nemzeti edzésén — Saját tudósítónktól — A Nemzeti edzőmérkőzéséről sokan hiányoztak. Hiányzott a válogatott. Pálya, azután Túri, Balogh, Horváth és Ruff (katonák). A többiek tarta­­lékjátékoso­kkal és két próbajátékos­­s­sl kiegészítve a Testvériség ellen játszottak. A szurkolók különösen a két vidéki amatőrjátékos mozgását figyelték. Mindkét fiú (az egyik ka­pust, a másik középcsatárt játszott) igen ügyes futballistának bizonyult. Mindkettő játszik a Csepel ellen is és jövő vasárnap a Hungária ellen is. Könnyen lehetséges, hogy két hét múlva mindkettő a Nemzeti szerződ­tetett futballistája lesz.

Next