Nemzeti Sport, 1940. február (32. évfolyam, 21-41. szám)
1940-02-20 / 35. szám
4 Hat és fél óra Az edzők a hétfő esti értekezletüket egy körúti étteremben tartották. Lenkey Imre, az edzők ügyvezetője röviden vázolta az értekezlet anyagát. Az erőnléti kérdéseket fejezték be ezen az értekezleten az eddig elhangzott előadások alapján. Lenkey ismertette az ilyen tárgyú előadások lényegét, majd a következők szóltak hozzá a tárgyhoz: Feldmann Gyula, Obitz Gábor, Kutricz János, Lutz Lajos, Erbstein Ernő. A felszólalók kitértek a nehezebb magyar viszonyokra, de általánosan kialakult a vélemény, hogy legalább heti négy edzésre és legalább hat és félórai munkára van szükség (elosztva a négy edzésnapra). Leszögezték a minden komoly mozgás előtti lelkiismeretes bemelegítés fontosságát. Általános volt az a vélemény is, hogy ezt az edzésrendszert csak jószellemű sportemberekkel lehet megcsinálni, tehát a magyar labdarúgásnak meg kell szabadulnia a lusta, sportszerűtlenül élő, a rosszsizellemű játékos alakjától. Inni, vagy nem enni mérlegelték a hamett kérdést a játékvezetők a fogadalomtétel utáni vacsorán Az új alapokra fektetett magyar labdarúgósportnak kiemelkedő eseménye volt a kedd esti ünnepélyes fogadalomtétel. A miniszteri biztostól kezdve a játékvezetőkig, az egysüzeti vezetőktől az edzőkig mindenki megfogadta, hogy a labdarúgósport előbbre vitelében teljes tudásával, lelkiismeretességével és a legtisztább sportszerűséggel munkálkodik. A fogadalomtétel ünnepélyes hangulata folytatódott az esti baráti vacsorán. Ezen mintegy 500-an vettek részt. A vacsorán elhangzott beszédek mindegyike hangsúlyozta, hogy a magyar labdarúgás történetében ez az első alkalom, mikor a vezetőség három tábora, az MLSz, a JT és az Edzölt testülete fehérasztalnál, a legnagyobb barátságban és megértésben összetalálkozott. A szebbnél szebb beszédek elhangzása után derűs hangulatban maradt tovább együtt a társaság. Néhány morzsát összegyűjtöttünk a víg asztalokról. A játékvezetők sorban elfoglalták már a helyüket, amikor Skultéty, a JT ,,oszlopos" tagja késve jelent meg a vacsoránál. — Hol a helyem ! —■ kérdezte kartársaitól. Szinte egyhangú választ kapott: — A Rákospatakban! & Felkai játékvezetőt — aki „civilben" nagy bűvész, Gidófalvy dr felkérte, hogy néhány kártyamutatványával szórakoztassa a jelenlevőket. Felkai azonnal „munkához látott" és egyre-másra csapta be ügyes szemfényvesztéssel a társaságot . Az egyik egyesület intézője meg is jegyezte: — A mi meccsünkön is ilyen ügyesen „dolgozott“ a játékvezető úr! Molnár Ignác szövetségi edző, a nagy labdaművész „kenyerére akart törni" Felkainak. Felkai azonban kitörő örömmel jegyezte meg: — Nácikám, szerencsém, hogy a kártyák nem gömbölyűek. ii Felkairól — miután a miniszteri biztost is alaposan becsapta egy kártya eltüntetésével — igen rossz véleménnyel voltak. A közös véleményt Gidófalvy dr. fogalmazta meg: — Már értem, miért panaszkodnak rád. A gólokat is így tünteted • Jó húszperces várakozás után kezdődött csak a felszolgálás. Néhány lelkiismeretes játékvezető idegesen ítézte az óráját. A vacsorát kellő mérlegelés után mégsem fújták le... & Lovag Klujber Viktor súlyát meghazudtolva sürgött-forgott az asztalok körül. Amikor aztán mindent elrendezett, ő is hozzálátott a vacsorázáshoz. A rossz nyelvek szerint a harmadik adag után sem tette ki a „Megtelt" táblát... Elmenőben arról vitatkoztak, hogy ki volt az est legnagyobb11- része. Volt, aki Felkaira, más pedig Molnár Nácira esküdött. A legnagyobb pártja azonban lovag Klnybérnak volt. 10 három vacsorát tüntetett el észrevétlenül. Egyiptom—Görögország válogatott truérzesés lesz március 3-án Alexandriába®* SSonT Minden körülmények között le kell játszani a vasárnapi bajnoki fordulót Hétfőn este Vághy Kálmán elnökletével értekezletet tartottak az NB egyletek képviselői. Vághy Kálmán az értekezlet megkezdése után bejelentette, hogy egyelőre csak a február 18-án elmaradt forduló sorsáról fognak tárgyalni, a többi hasonló természetű kérdés csak később fog tárgyalás alá kerülni. Ezután a következőket mondotta Vághy: — Felhívom az urak figyelmét, hogy a február 25.-i fordulót minden körülmények között le kell játszani. Minden pályaválasztó egylet köteles gyakorolni pályaválasztó jogát a szabályok értelmében. Ez annyit jelent, hogy például a Bocskai Debrecenben köteles lejátszani az Újpest elleni mérkőzését s pályaválasztó jogát nem engedheti át ellenfelének. — Az természetesen lehetséges, hogy például a Ferencvárosné az Üllői úton rendezze meg a mérkőzését, hanem valamelyik más budapesti pályán, vagy hogy a Bocskai ne a stadionban, hanem a DVBG telepén játsszék. Ezután megkérdezte Vághy, hogy a 25-én pályaválasztó egyletek közül melyiknek nem lesz rendben a pályája vasárnapra. Kiderült, hogy csak a Bocskai és a Ferencváros pályája körül lehetnek zavarok, a Ferencváros képviselője azonban mindjárt bejelentette, hogy a mérkőzést le fogják játszani. Ha nem az Üllői úton, akkor más budapesti pályán. Vághy kijelentette, hogy mivel a Bocskai képviselője nem jelent meg az értekezleten, a debrecenieket levélben fogják értesíteni a szövetség határozatáról. Ezután került sor annak a tárgyalására, hogy mikor játszák le a múlt vasárnapról elmaradt bajnoki fordulót. Vághy bejelentette, hogy a szabályok értelmében az elmaradt mérkőzéseket két héten belül le kell játszani. A forduló napjául február 28-át, szerdát ajánlotta. Az egyesületek többsége a Haladás, a Szolnok és a Gamma kivételével amellett kardoskodott, hogy ha már úgyis hétköznap kell lejátszanak ezt a fordulót, akkor azt inkább egy későbbi taoszi hétköznapon játszák le. Új határnapul felmerült többek között március 15 és március 21 (nagycsütörtök). Mivel az egyesületek nem tudtak az időpont kérdésében egységes állásfoglalásra jutni, Vághy telefonösszeköttetést keresett a vidéken tartózkodó miniszteri biztossal, hogy az ő véleményét kikérje. Miközben a miniszteri biztos jelentkezésére vártak, újabb ötlet merült fel: országos viszonylatban tolják el egy héttel a bajnokság kezdetét.. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy vasárnap, azaz 25-én nem a 25-ére kisorsolt bajnoki fordulót játszanák le, hanem a február 18-ikit. A február 25-iki forduló kerülne át március 3-ra és így tovább. Az egész tavaszi fordulónak ezt az elhalasztását azonban az egyesületek rögtön elvetették. Késő estig Vághy Kálmán nem tudott kapcsolatot találni Gidófalvy dr-ral, a további barátságos megbeszélések során azonban egyre inkább előtérbe került a nagycsütörtöki megoldás. Döntés csak a mai napon várhatunk, de máris biztosra vehető, hogy a február 18-ról elmaradt első forduló hat mérkőzése március 21-én kerül majd sorra. BAKON JÓZSEF: - Nem volt még mérkőzésem, amelyen olyan kevés lövést kaptam volna, mint a vasárnapi Fradi-csatársortól Az Elektromos Ferencváros mérkőzésnek a jó edzésen kívül nem volt különösebb jelentősége. A győzelemnek és főleg a két gólnak azonban a játékosok úgy örültek, mintha két bajnoki pontot is kaptak volna érte. Különösen Bakon, az Eletkromos népszerű „Zsoké"-ja volt büszke. — Egyetlenegy gólt sem kaptam a híres Fradi-csatársortól — mondotta. — Pedig ugyancsak igyekeztek. A kaput azonban csak igen ritkán találták el. Nem volt még mérkőzésem, amelyen olyan kevés lövést kaptam volna, mint a vasárnapi Fradi-csatársortól. — Ezt komolyan mondja? — kérdeztük. — A legkomolyabban. Pedig ide számítom azokat a meccseket is, amelyeket tizenegy éven keresztül a Dunaharasszi MTK-val játszottam. A múlt említése közelebb hoz bennünket egymáshoz. Szeretünk turkálni a múltban. Különben is érdekes az, ahogy egy játékos eljut odáig... Bakon József sem volt még válogatott s ezért nem is olyan nagyon ismert a magyar szurkolótábor. A neve mindig csak az összeállításban szerepel s a bírálatban megemlékeznek róla, mint aki „hibátlanul látta el feladatát". Pedig ennél többet érdemel Bakon József. Az Elektromosnak igazi oszlopa. A játékosoknak pedig őszinte jóbarátja. Az Elektromosban nincs is olyan játékos, aki ne szeretné „Baksit". Kérdésünkre elmondta, hogy 27 éves s már három éve védi az Elektromos kapuját. Huszonhét éves kora ellenére már tizennégy éve aktív futballista. Tíz éves korában már a Dunaharaszti MTK ifi csapatában védett. Bakon „fakír" futballista. Ezt az idei téli edzéseken állapítottuk meg. A hideggel szemben szinte teljesen érzéketlen. Az Elektromos még 16 fokos hidegben is tartott kétkapus edzést. Még a mezőnyjátékosok is összefagytak. Hát akkor a kevés mozgásra kárhoztatott kapus hogyne fázna. Bakon kivétel. Kesztyű nélkül, csupasz lábszárakkal vesz részt az edzéseken. — Az év melyik szakábanszeret legjobban játszani? — kérdeztük. — Májusban — felelte gondolkodás nélkül. A labdarúgásra terelődik a szó. — Fn másképpen fogom a labdát, mint a többi kapus általában. Csak nagyon ritka esetben fogom mellre a labdát. A labdát nyújtott karral fogom meg. A tenyerembe ragad a labda. Csak ha nagy a sár és csúszik a labda, akkor vagyok kénytelen mellre fogni a lövést. Ez azonban zavar. Sáros időben nem is tudok olyan biztosan védeni, mint máskor. Ess tényleg különös adottsága Bákonnak. "A vasárnapi meccsen megfigyeltük, hogy Sárosi úr alig hat méterről bele lőtt egy labdát. Bakon előrenyújtott kezében úgy halt meg a lövés, mintha mágneses lett volna a tenyere. Bakon egyébként a legszorgalmasabb játékos is. Egyetlen edzésről sem hiányzik, pedig Dunaharasztin lakik. A múlt héten előfordult, hogy Dunaharaszti felé megszűnt a vonatközlekedés. „Zsoké" tehát az edzésről is felmentést kaphatott volna. Nem élt ezzel az engedéllyel. Az edzésen résztvett és az Elektromospálya kazánházában aludt. A rossz nyelvek szerint nagyon szeret az Elektromos-pályán lenni. A szíve oda húzza.... „Baksi" szerény fiú. Alig lehet belőle néhány mondatot kicsiholni. Pedig a játékostársai ugyancsak biztatják. Talán ez is a hiba. Szégyel magáról beszélni. A többi játékos azonban annál beszédesebb. — Ha te nem beszélsz — szólt közbe G. Tóth —, majd mi leleplezünk. — Hlát azt miért nem mondod, hogy te vagy a legjobban horkoló magyar futballista ! — Francia portyán voltunk — kezdi mesélni G. Tóth. — Minden szobában ketten aludtunk, csak a ,Jaksinak“ nem jutott párja. Mindenki féltette az éjszakáját tőle. Szegény Baksi egyedül maradt a szobájában. Igaz, hogy nem sokáig. Félt. Bejött hozzánk. (Buzásival aludtam egy szobában.) Esküdözött, hogy nem fog horkolni, csak engedjük meg, hogy ott aludjék. Megszántuk. Egy fél óra múlva kidobtuk, annyira horkolt. Reggel az ajtónk előtt találtuk, amint a szőnyegen nyitott szemmel aludt és horkolt. A fiúk most mindannyian emlékeznek. Mindegyik mond egy-egy érdekes történetet Bakon Jóskáról. — A fehér vászonbőrönd sem voltutolsó — veszi át a szót Pálinkás. — Baksi egy fehér vászonbőrönddel jött el a francia portyára. Állítólag a dunaharaszti kisbírótól kapta kölcsön. Vigyázott is rá, mint a két szemére. Még éjjel is az ölében tartotta. Büszke is volt rá, hogy egyetlen karcolás nélkül tudta a gazdájának visszaadni. — Franciaországban történt más is! — folytatja a leleplezést G. Tóth. — Bemutattunk a Paksinak egy csinos francia kislányt, aki az egyik mulatóban énekelt. Különösen a „Sisi“ kezdetű, nálunk is ismert modern sláger tetszett a legjobban a derék kapusunknak. Ez a lemez itt is megvan a sporttelepen. Amikor Baksi fölfedezte, beült az étterembe és egy-két kisfröccs mellett órákig emellett a lemez mellett ábrándozott. Hát ilyen ez a Bakon Jóska, akinek minden vágya az, hogy egyszer válogatott legyen! Szántó és Kolláth nem fog hiányozni a Szolnok csapatából Vasárnap a Szolnoki MÁV csapatában nem játszott Szántó és Kolláth, a szolnokiak két kitűnő válogatott csatára. Mind a kettő meghalt s ezért hiányzott Hétfőn azonban már mind a kettő megjelent a munkahelyén, ami azt jelenti, hogy rendbejöttek és vasárnap is játszani fognak. Már a keddi edzésen is jelen lesznek. Egy igazi jós a bajnokságról késsel Rövidesen megkezdődik a labdarúgók bajnoki rajtja. Hiába járunk még sárcipőben, hiába nézegetünk a háztetőkre (hogy ne essen lavina a fejünkre), hiába lessük a szenesembert, a szurkolók már arról vitatkoznak, ki nyeri a bajnokságot. Lapunkban már jósolt a két legjobb tippelő. De ők csak „jó kontárok". Mi felkerestük T. asszonyt, aki az Erzsébet körút egyik házában fogadja a feleket. Régen madarak, fehér egerek és baglyok vették körül a jóst. Ma a drótszörű foxi... T. asszony éppen több gyermeket és főnyereményt akar jósolni nekünk, de a tévedések elkerülése végett gyorsan közbevágunk: — Ki nyeri a bajnokságot? érdekesnek találja a témát. Gondolkodik és maga elé rajzol a papírra: — Nagy közönséget látok... Egy olyan elnöknek adják majd át a babérkoszorút (? A szerk.), akinek a neve „A“val vagy „B“-vel, „C“vel kezdődik ... Hú, itt lemarad a Ferencváros! Csak egy gyors rendkívüli közgyűlés és elnökválasztás segít a zöld-fehéreken. — Magyar sikerek lesznek... Olyan ellenfelet győzünk le, amelyiket már régóta nem vertünk meg. (Olaszok?) T. asszony felsóhajt, hogy sokkal könnyebben menne a jóslás, ha láthatná az érdekelt játékosok aláírását. Szerencsére van nálunk egy képeslap, amelyet a válogatott csapattól kaptunk. A jósnő újra és újra végignézi a lapot. Turay aláírása tetszik neki. — Az az érzésem, hogy ennek az embernek a csapata nyeri a bajnokságot. (Megint a Hungária!) Megyünk el. T. asszony férje kísér ki és az ajtóban ezt súgja:— Ne higgyen a feleségemnek. Más nem nyerhet, mint a Ferencváros! LOSONCON vasárnap , a Sal BTC ellen akartak edzőmérkőzést játszani a losonciak. A pályán azonban hatalmas hótakaró fekszik, amelyet munkáshiány miatt nem lehet letakarítani. Losoncon ugyanis az a helyzet, hogy minden munkás a vasút és az országutak megtisztításán dolgozik. Jelenleg az a helyzet, hogy ha vasárnapig nem sikerül a pályát rendbehozni, akkor a Losonc csapata utazik Salgótarjánba. Vasárnap lesz egyébként a Losonc közgyűlése, amelyen egész új vezetőséget választanak. Kedd, 1940 február 2©. Az MBB felvidéki csoportjának a második helyezettje is az NB-be akar kerülni . Amikor az NBB felvidéki csoportjában 16 egyesület kapott beosztást, azt az ígéretet kapták a felvidékiek, hogy csoportjukból több csapat fog bekerülni az NB-be. A vezető felvidéki egyesületek most mozgalmat indítottak, hogy az MLSz betartsa ezt az ígéretét. A SalBTC és a DiMÁVAG között teljes a megegyezés, de felkérik a BSzKKT-t és az SK ftusit, hogy közösen lépjenek fel az MLSz-ben abban az irányban, hogy a felvidéki csoport második helyezettje is kapjon helyet az NB-ben. Az ETO kapuját Bereczky II. fogja vésteni. AUTÓ Motorkerékpárverseny rendezésének gondolatával foglalkozik a KMAC nyáron A KMAC — mint tudjuk — több, mint fél esztendeje nem rendezett versenyt. A tavaly őszi nemzetközi események miatt a versenyrendezés nem is állott módjában, mert az illetékes hatóságok a rendkívüli viszonyok között eltiltották a versenyrendezést, annál is inkább, mert a gépjárművek nagy részét a hatóságok igénybe is vették. A rendkívüli viszonyok azóta megszűntek, az igénybevett gépjárművek régen visszakerültek tulajdonosaik kezébe és a beavatottak szerint mi sem akadályozta volna a versenyrendezések újrafelvételét. A KMAC azonban nem élt a lehetőséggel és nem szorgalmazta azt, hogy versenyeket rendezzen, annak, ellenére sem, hogy a versenyzők körében óriási érdeklődés nyilvánult meg. Múltak a hosszú hónapok és a KMAC egész sportműködése abban merült ki, hogy az ismeretes KTT-ügybe avatkozott és sikerült is halálra ítéltetnie a magyar motorosok élniakarásának ezt a gyakorlatban is megnyilvánult bizonyítékát. A KMAC feljelentése lehetetlenné tette azt, hogy a szépen izmosodott KTT-kirándulások továbbra is munkába hívják a magyar motorosok százait, akik így elestek attól a lehetőségtől, hogy terepmotoros képességeiket fejlesszék. KMAC nyilván észrevette, hogy a versenyrendezéstől való távolmaradása és a KTT-vel szemben mutatott szigorú álláspontja nyomán nem is indokolatlan bírálatoknak tette ki magát. És nagyon helyesen azt a megoldást választotta, hogy ismét felveszi a versenyrendezések fonalát. Ennek tulajdonítható, hogy a KMAC hivatalosan is elhatározta: versenyrendezési engedélyt kér az illetékes hatóságoktól. Véleményünk szerint az engedély meg-*szerzésének mi sem áll útjában, hiszen ma már nem forognak fenn azok a körülmények melyek annak idején szükségessé tették a tilalom életbeléptetését. Sajnos, a KMAC elhatározása mégsem százszázalékos, mert tervei szerint arra kér engedélyt, hogy motorkerékpárversenyt rendezhessen nyáron. Nyárig még sok idő múlik el és a KMAC hatalmasat téved, ha holmi nyári remények ébresztésével akarja levenni napirendről a magyar motorsport égető kérdését. Sí A Volócra tervezett sáncavatóversenyt a síszövetség elhalasztotta. FŐISKOLA Posta verseny A MLFSÖK férfiak és hölgyek részére országos fedettpálya atlétikai postaversenyt írt ki Versenyszámok férfiaknak: Helyből magas, helyből távol, helyből hármas (10-es csapatok részére), valamint magasugrás rohammal és súlylökés (egyéni). A hölgyek versenyszámai pedig helyből távol, súlylökés 2 kilogrammos labdával és magasugrás rohammal (egyéni és 5-ös csapat). A vidéki és a fővárosi egyetemek, illetve főiskolák március 29-ig tartoznak megrendezni az atlétikai viadalt és a versenybíró a pontosan előkészített és általa hitelesített verseny jegyzőkönyvet 24 órán belül köteles a központba beküldeni. Nevezési zárlat: február 26. A MEFSOK hölgyszakosztálya március 13-tól 20-ig vidékiegyesületek részére nagyszabású tornászviadalt rendez. Vasárnap délután a Svábhegyen rendezi a MEFSOK az országos sí versenyét. A viadal két számból, lesiklás és műlesiklásból áll. Nevezni a síszövetségben lehet A központ Ökölvívószakosztálya február 21-én főiskolások részére újonc és, haladó ökölvívóversenyt rendez a Műegyetemen. Standard. ~ szint! .A főiskolások hivatalos közleményében olvassuk: „Az a versenyző, aki eléri a kiírt „standardot 54, vas-, ezüst- vagy aranyjelvényt' nyer.” A Nemzeti Sport már régen kiirtotta a magyar sportszótárból a „standardot’* és helyette átültette a köztudatba az idegen eredetű szónak sokkal kifejezőbb magyar szót, a szintet, az értékszintet. Miért ne lehetene használniok főiskolásainknak* a „standard” helyett a szintet a hivatalosközlöny hasábjain! A Pozsonyban megfelelő magyarnyelvű újság az „Új hírek’* a legnagyobb elragadtatás hangján ír a magyar főiskolás kosarasok kétnapos vendégjátékáról. A Pozsony válogatottja ellen vívott mérkőzésről a többi között a következőket írja: „Már az első percekben feltűnt a vendégek hibátlan összjátéka és pompás labdakezelése. A lövéseik pedig pontosak, váratlanok voltak, de a szerencse nem mindig kedvezett a dobásaiknak. A magyar csapat, egy-két perces megszakítástól eltekintve, állandóan vezetett és biztosan győzött.” Majd így folytatja: „A magyar főiskolások legjobb embere Kardos volt, de kitűnően irányított a szakállas Szamosi is A legjobb dobónak Velkey bizonyult. Egy® maga 20 kosaratdobott a pozsonyiak hálójába'/*