Népsport, 1957. december (13. évfolyam, 172-192. szám)
1957-12-09 / 178. szám
HÉTFŐ, 1957. DECEMBER 9. Ára: 1 forint XIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Nagyszerű hajrá az NB I-ben A Bp. Honvéd—Újpesti Dózsa találkozó volt a forduló legszebb mérkőzése Vasárnap az utolsó előtti forduló zajlott le az NB I-ben, s mint ahogy várni lehetett, a legtöbb csapat nagy lelkesedéssel, igen jó játékkal küzdött a pontokért. A sok jó mérkőzés közül is kiemelkedett a Bp. Honvéd és az Újpesti Dózsa összecsapása. Nagyiramú, változatos és színvonalas találkozójuk jó hírverése volt a labdarúgásnak. A „Főváros—Vidék” vetélkedésben a fővárosi csapatok kerekedtek felül. Az MTK Szombathelyről is elhozta mindkét pontot, a Ferencváros pedig biztos győzelmet aratott a Salgótarján fölött. A Tatabánya változatlanul vezet a bajnokságban. Szegedi győzelmével őszi elsősége szinte már biztosra vehető. Alul a Pécs megkezdte a felnyomulást. Izgalmas mérkőzés, a döntetlen jobban megfelelt volna a játék képének Tatabánya—Szeged 1:0 (1:0) Szeged, 7000 nézőn. Vezette: Karádi (Megyeri, Szentesi). Tatabánya: Grosics — Hetényi, Kovács S., Lúgos — Guba, Peller — Szovják, Lahos, Dombai, Hári, Dell. Edző: Laikai Károly. Szeged: Hódi — Bénák. Portörő: Vas — Barátii, Janka — Polyvác, Nemes, Rábai, Giliczy, Nyári. Edző: Pólyák Gyula. Góllövő: Lahos. Szögletarány: 11:7 (4:5) a Szeged javára. Igen zord, télies időre hava® pálya fogadta a csapatokat. A mérkőzés előtt a tatabányaiak arról beszélgettek, hogy kiegyeznének a döntetlenben ss. Nem úgy a hazai csapat. Az volt az általános vélemény,, hogy mind a két pont kell ahhoz, hogy egy kissé javítsanak helyzetükön. A Szeged játszott erős széllel hátban. A havas talaj láthatóan szokatlan volt még a játékosoknak. A kezdés után sokat csúszkáltak, bizonytalankodtak, e jónéhány perc egyensúlykereséssel telt el. A hazai szurkolósereg nagy hamgerkánnak buzdította csapatát. Kovács S. danceolta Nyárit, a szabadrúgást Grotács ügyesen lehúzta. Azután a tatabányaiak irányították a játékot. Egy szögletrúgás után nagy kavarodás támadt a szegedi kapu előtt, s a védők csak igen nehezen tudtak tisztázni. Az 5. percben egymásután három szögletet ért el a Tatabánya. A harmadik után Deli beívelt labdája a kapu tetejére hullott. Percekig a hazai kapu előtt folyt a játék. Azután jött a Szeged. Grosicsnak két igen szép lehúzása is akadt. A 15. percben Gilicz ügyesen szöktette Nyárit, Nyári beadását Baráth a 16-osról élesen fölé lőtte. Egyre fokozódott a küzdelem. A csúszós talaj miatt gyakoriak voltak a szabálytalanságok, a játékvezető azonban mindent észrevett. Gyors tatabányai támadás végén Lahos elcsúszott a kapu torkában. Ez volt az első gólhelyzet. Most egy időre állandósult a vendégcsapat fölénye. Guba szabadrúgását Hódi lehúzta, Hetényi pedig mellé lőtt. A 30. percben jobboldali támadást vezetett a Tatabánya. Eleinte nem látszott komolynak a helyzet. Lahos elég nehéz szögből mintegy 14 méternyire a kaputól rálőtte a labdát. A csavart labda Hódi előtt lecsapódott és a jobb sarokba vágódott. 1:0. A gól után néhány erőtlen szegedi ellentámadás következett. Rábai próbálkozott messziről, de mellélőtte a labdát. A 35. percben egyenlítési alkalma nyílott a hazai csapatnak. Bénáknak a 16-os oldalvonaláról küldött lapos szabadrúgása három szegedi csatár előtt is elszállt, anélkül, hogy valaki beletette volna a lábát. A 38. percben remek Gilicz-alakítás következett. Átsiklott a védelmen, de lapos labdája a kifutó Grősi ész lábába akadt. Ez is egyenlítési alkalom volt. A félidő hátralevő része szegedi támadásokkal telt el. A II. FÉLIDŐ óriási rohamokkal indul. Már a 46. percben Polyvás nagy lövése zúgott a kapu fölé. Még ugyanebben a percben Nyári éles, lapos lövését védte vetődve Grosics. Később Baráth lőtt mellé. Nagy ostrom alatt maradt továbbra is Grosics kapuja. A 49. percben Nemes hatalmas, 20 méteres lövését Grosics nagy bravúrral védte. Az 51. percben Gilicz lövését ütötte szögletre a tatabányai kapus. A tízperces ostrom után Szóhoz jutott a tatabányai együttesbe, s ekkor mindjárt gólhelyzete se akadt. Dombai ugrott ki, de az 5-ösről fölélőtte a labdát. Az 58. percben ugyancsak Dombai hagyott ki hasonló helyzetet. Igen izgalmas játék alakult ki, óriási küzdelem folyt a pályán. Egymást érték a szegedi támadások, de a tatabányai védelem szilárdan állt a lábán. A 75. percben kétszer is az ötösre tömörült tatabányai védőkben akadt a labda. A 79. percben tatabányai ellentámadás végén Guba 25 méterről óriási felső kapufát rúgott. Utána Szovják futott el a jobbszélen, de Hódi kiütötte a félmagas, lövésszerű beadást. Azután megint a hazai csapat következett. Egymás után ért el szögleteket, ezekből azonban egyet sem tudtak kihasználni. A 88. percben Hári tört előre, néhány csel után kapura lőtt, de Hódi elcsípte a labdát. Két ellentétes félidőből állt a mérkőzés. Az I. félidőben a tatabányai együttes hamarabb megszokja a havat, bátrabban és biztosabban mozogtak a játékosai és tervszerűbben is építették a támadást. A hazai együttes ebben a játékrészben alig tudott komoly gólhelyzetet kidolgozni. A tatabányai csapat a fedezetpár, különösen pedig Peller támogatásával igen sok korszerű támadást vezetett, s ekkor megérdemelten jutott vezetéshez. Szünet után szinte egészen más szegedi játékosok küzdöttek a pályán, mint az I. félidőben. Nagy erőfeszítéssel rohamoztak, több kitűnő helyzetet is tudtak teremteni, néhány remek lövést is küldtek kapura, de Grosics még a gólnak látszó labdákat is nagy biztossággal védte. A lelkesen védekező Tatabánya így ki tudta húzni gól nélkül a II. félidőt. A Tatabányában Grosics fénykorára emlékeztető módon védett a nehéz talajon. Hihetetlenül nehéz labdáikat tett ártalmatlanná. Nagy része van a győzelemben A hátvédhármasban Kovács L. volt a védelem oszlopa. Mindössze egy hibát, vétett. Jill rombolt a lelke® Lugosi s Hetényi is. Grosics után Peller volt az együttes legjobbja. Különösen az I. félidőben játszott nagyvonalúan. Hasznos társa volt Guba. Ezúttal is a támadósor balszárnya volt a veszélyesebb szárny. Szovják a kapott labdákat rendszerint jól megjátszotta. Dombai két óriási helyzetet kihagyott. A szegedi együttesben Hódi kitűnő kapusnak bizonyult. Az I. félidőben több alkalommal mentett. A hátvédhármas legbiztosabb pontja ezúttal is Portörő volt. Erőteljes játékával teljesen semlegesíteni tudta Dombait. Vass közepes teljesítményt nyújtott. A fedezetpárban Baráth nyújtotta a jobbik teljesítményt, több esetben kapuralövéssel is próbálkozott. Janka nem keltett csalódást, főleg a II. félidőben tett ki magáért. A támadósor esze és lendítője , a II. félidőben nagyon feljavult Gilicz volt. Szinte a csatársor minden helyén láttuk őt küzdeni. Gyakran 3—ben sem tudták tartani. Polyvás és Nyári is sok veszélyes ,támadó*---*-' vezetett, de a befejezések nem sikerültek. Rábai halvány teljesítményt nyújtott, Tari István. A döntetlen eredmény jobban megfelelt volna a játék képének Vasas—Csepel 2:11:01 Csepel, 4000 néző. Vezette: Dorogi (Attila. Vízhányó). Vasas: Kamarás — Kárpáti, Kontha, Sárosi — Bundzsák, Berendi — Raduly, Csordás, Szilágyi II. Bárfi, Lenkei. Edző: Illovszky Rudolf. Csepel: Bakó — Bulla, Kóczián I, Takács — Kóczián II, Klejbán — Halász, Tóth II, Ughy, Povázsai, Egervári. Edző: Jávor Pál. Góllövő: Szilágyi I, Povázsai, Szilágyi I. Szögletrány: 3:3 (1:1). A mérkőzés előtt abban reménykedtek a csepeli szurkolók, hogy végre sokkal jobban játszik a Csepel, mint az utóbbi hetekben, s abban is, hogy nem lesz olyan balszerencséje az együttesnek, mint például az MTK ellen. Nos, a szurkolók reménykedései nem váltak valóra. A hazai együttes ugyanis az I. félidőben kifejezetten rosszul játszott, csak szünetután javult fel, s a balszerencse is sújtotta. Már az első percben megszerezhette volna a csepeli ötösfogat a vezetést. Tóth iI ügyesen hátragurította a labdát a nagy helyzetben levő Ughynak, a középcsatár fordulásból leadott lövését azonban Kamarás elcsípte. Lanyha volt az iram, kezdetben a csepeliek játszottak enyhe fölényben. Az első negyedóra végén a Vasas előtt is nyílt jó helyzet. A kiugró Bárfi azonban sokáig kivárt a lövéssel, aztán fölé durrantott. A szurkolók elégedetlenkedtek, nem tetszett nekik a játék. Az egyik néző, aki délelőtt látta Kispesten a Dózsa—Bp. Honvéd találkozót meg is jegyezte: — Ez a mérkőzés színvonal tekintetében meg sem közelíti a kispestit. A játék valóban sok kívánnivalót hagyott maga után. Mindkét csapat elég álmosan játszott, nem volt tűz, iram, mozgékonyság a játékban. Egy alkalommal Lenkei két csel után lőtt, Bakó azonban kiütötte a labdát. A 27. percben Csordás nagyszerű keresztlabdájából Lenkei mellélőtt. A 32. percben Kóczián II szabálytalansága miatt a Vasas szabadrúgáshoz jutott. A 25 méternyire leállított labdát Berendi középre ívelte, s a felugró Szilágyi öt méterről a bal sarokba fejelte. 10. A síkos talajon nagyon sokat csúszkáltak a játékosok. A 40. percben ismét Kóczián Is szabálytalansága miatt rúghatott szabadrúgást Bundzsák. Lövése nyomán a labda a felső kapufáról vágódott vissza. A II. FÉLIDŐ veszélyes Vasas-támadással indult. Raduly beadását Bakó kiütötte, majd Bárfi találta el a baloldali kapufát. A Vasas valamivel veszélyesebben, a Csepel egyre lendületesebben játszott. Ebben a félidőben jelentősen javult a játék színvonala. A hazaiak sokkal lelkesebben, mozgékonyabban játszottak, mint eleinte. Az 59. percben Egervárit középen, a 16-os vonal előtt ellökték. Povázsai futott neki a szabadrúgásnak, átívelte a labdát a sorfalon, Kamarás későn mozdult, s kezéről félmagasan a jobb sarokba szállt a labda. 1-1. Nem sokkal később Povázsai távoli lövését,védte Kamarás. A havas eső egyre jobban feláztatta a pálya talaját, a játékosok emiatt néha bizonytalankodtak, elvesztették egyensúlyakat. A hazai közönség harsányan buzdította a csepelieket. Sokat is támadtak a csepeli fiúk. Már-már úgy látszott, hogy meg is szerzik a Vezetőgólt. A Vasas-védők azonban mégiscsakVisszaverték a rohamokat. Az utolsó negyedórában fokozódott a küzdelem és változatos volt a játék. A 80. percben Ughynak volt nagy helyzete. Povázsai átadását nagyon kedvező helyzetben kapta, de a kifutó és vetődő kapusba vágta a labdát. A 86. percben Csordás vitte fel a labdát, s a 16-os előtt ügyesen a balösszekötő helyére húzódó Szilágyi f elé tolta a labdát. A középcsatár maga elé tette, s aztán, mintegy 13 méterről nagyerejű lövést küldött kapura. A labda Bakó kezéről a bal sarokba vágódott, 2:1. A csepeli játékosok lest reklamáltak, a játékvezető azonban határozottan kitartott döntése mellett. Az utolsó percekben az izgalomtól túlfűtött játéktéren jobbára csak csapkodás folyt. A mérkőzés első felében kiábrándítóan alacsony színvonalú, sokszor kifejezetten unalmas volt a játék. A Vasas láthatóan fáradtan mozgott. A csepeli csatárok pedig hibát-hibára halmoztak. Szembetűnően rossz felfogásban játszottak a hazaiak. Nem mozogtak eleget, nem helyezkedtek, s emiatt sokszor nem lehetett őket támadásba küldeni. Lövésre pedig egyáltalán nem vállalkoztak a kényelmes csatárok. Ebben a félidőben a Vasas sem játszott sokkal jobban, de támadójátéka valamivel gólratörőbb volt. Szünet után nagyon erősen feljavultak a csepeliek, némelykor valósággal szárnyakat kaptak a csatárok. Ekkor már nagy becsvággyal harcoltak, sokat mozogtak és lőttek is. Mindkét csapat közel egyforma mértékben vette ki a részét a támadásokból, s a kapuk előtt egyforma arányban adódtak gólhelyzetek is, így a játék képe alapján a döntetlen eredmény igazságosabb lett volna. A Vasasban Kamarásnak volt néhány jó védése, a gólt elháríthatta volna. A hátvédhármas tagjai megfeleltek, bár egyikük játéka sem emelkedett az átlag 1, fölé. A síkos talajon elkövettek hibákat, ami viszont nem csodálható. Berendi most is csapata erőssége volt, fáradhatatlanul szerelt, főleg az I. félidőben. Bundzsák viszont hosszú időszakokra valósággal eltűnt, látszott, hogy még nincs teljesen rendben. A támadósorban Lenkei az I. félidőben többször átjátszotta Bullát, Szilágyi Z. pedig nemcsak lelkesen küzdött, hanem lövésekre is vállalkozott. Két góljával jelentős érdemeket szerzett. Csordásnak a II. félidőben voltak jó előretörései. A Csepelben a közvetlen védelem tagjai ismét nem egyszer zavarba jöttek. A hátvédek közül a két szélsőhátvéd az I. félidőben némelykor bizonytalankodott, s nem volt hibátlan Kóczián középhátvéd játéka sem. Szünet után mindhárman feljavultak. Kleibán sokszor beékelődött a hátvédek közé és elmész sereg támadást állított meg. Kóczián II a jobbfedezet helyén megközelítően sem nyújtotta azt, amire hátvédban képes. Nem tudta megfelelően segíteni a támadásépítést. A támadósorban Tóth II mozgékonysága és Povázsai szünet utáni játéka érdemel említést. Ughy, mint középcsatár, nem vált be. Körülményes és lassú volt. Nem sok jót lehet mondani Halász és Egervári játékáról sem. Dorogi játékvezető jól vezette a mérkőzést. Németh Gyula A nehéz talajon az I. félidőben kitűnően játszó pécsiek jobban feltalálták magukat Pécs—Pereg 3:1 (3:0) Pécs, 8000 néző. Vezette: Balta (Mecseki, Pillér). Pécs: Danka — Szőcs, Kocsi®, Hegyi — Lovag, Kreisz — Opova, Garami, Virág, Schwara, Kovács. Edző: Czibulka Mihály. Dorog: Ilku — Fellegi, Kónya, Monostori I — Pálmai, Prohászika — Andris, Varga, Révész, Monostori II, Cseri. Edző: Kiéber Gábor. Góllövő: Opova, Kovács, Kovács,, Monostori II. Szögletarány: 7:2 (3:2) a Pécs Javáira. A pálya fagyos talaja már az előmérkőzés kezdetére felengedett és a tartalékok rengeteget csúszkáltak. Erre hívták fel mindkét öltözőben a játékosok figyelmét. A dorogiak mintha valamivel nyugodtabbak lettek volna. Kléber Gábor edző szerint ezt elsősorban az okozta, hogy az „idén először" az előző vasárnapi 11 léphetett pályára. A pécsieknél Virág és Schwara panaszkodott sérülésre, de mindkettő vállalta a játékot. Már az első perc hazai gólt hozott. Virág labdáját Garami rálőtte, a labda a kapufa alsó éléről vágódott vissza, a berohanó Opova elé, s ő mintegy 3 lépésről laposan a kapu jobb oldalába lőtte, 1:0. A csúszós talaj igen megnehezítette a játékosok dolgát, ennek ellenére mindkét támadósor eléggé formás támadásokat szőtt. Hol a pécsi, hol a dorogi kapu előtt pattogott a labda, néha lövés is ment a kapukra. A 16. percben újabb pécsi gól született. Garami a jobbszélső helyéről beívelt, Virág Schvarához, az összekötő Kovácshoz gurított, ő leállította a labdát és mintegy 13 méterről ballal, nagy erővel a felső sarokba lőtt, 2:0. Egy-két dorogi támadás következett a gól után. Danka csak nehezen tisztázott Monostori II elől, majd Andris lőtt jó helyzetben mellé. Egyre többet csúszkáltak a játékosok, sokszor döntő helyzetben. A pécsiek többet veszélyeztettek. Egy ízben a kitörő Opovát Monostori az utolsó pillanatban szerelte. A másik oldalon Danka kivetődéssel szerezte meg a labdát Cseri elől. A 33. percben Lovig labdáját Virág csípte el, a lesen álló Kovács elé tálalt, s Kovács 8 méterről nagy erővel a kapu bal oldalába lőtt. 3:0. A félidő hátralévő perceiben is a pécsiek bírták jobban a csúszós talajt, s bár mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, a pécsiek játéka határozottabb volt. A II. FÉLIDŐT pécsi támadások vezették be. Előbb Opova éles lövését ütötte ki jó érzékkel Iliku, majd közvetlenül ezután a szélső elől szedett fel egy labdát. Sokáig a mezőnyben folyt a játék , a nehéz talaj miatt elég sok hibával. Bár a pécsiek játszottak ezután is valamivel határozottabban, lényegesen kevesebb helyzetet dolgoztak ki, mint az első félidőben. A 75. percben Opova beadását Garami lőtte kapura, de Hiru jól védett. Az iram is valamivel kisebb volt, mint az első félidőben, de ez érthető, mert a sáros talaj sokat kivett mindkét csapat játékosaiból. A 80. percben a büntetőn belül az egyik dorogi védő kezére pattant a labda, a játékvezető azonban nem látott szándékosságot. Még ebben a percben szépített a Dorog. A fedezetlenül hagyott Varga a jobbszélen villámgyorsan elhúzott, élesen, félmagasan a kapu elé adott és Monostori II közvetlen közelről belsővel védhetetlenül lőtt a kapu közepébe. 3:1. A gól egy ideig felvillanyozta a dorogiakat, de a bányászcsatárok hamar ellőtték puskaporukat. Az utolsó percekben újra a pécsiek támadtak többet, erejükből azonban csak szögletekre futotta. A mérkőzés lélektani pillanata a 65. másodpercben belőtt gól volt, amely után a pécsiek átvették a játék irányítását és az I. félidőben határozottan nagy fölényt harcoltak ki. A pécsi támadók sok helycserével, igen ötletesen játszottak, sok helyzetet hoztak össze. A dorogiak a játéknak ebben a részében nemcsak a talajjal boldogultak nehezebben, hanem a gyors pécsi támadásokkal is. Néhányszor kihagyott a bányászcsapat védelme és ezt a pécsiek jól kihasználták. A dorogi támadások erőtlenek, bizonytalanok voltak, pedig vitathatatlan, hogy elsősorban a hátsó alakzatok játékát nehezítette meg a rossz talaj. A II. félidőre kissé feljavult a dorogi együttes, de csak a mezőnyben tudta kiegyenlítetté tenni a küzdelmet. Ekkor már a pécsi támadások nem voltak mindig folyamatosak (Virág sántikálva játszott), de a pécsi védelem egy eset kivételével ekkor is magabiztosan, erőteljesen utasította vissza a dorogi próbálkozásokat. A hazai csapat erőteljesebb és határozottabb játékával vitathatatlanul rászolgált a győzelemre. A pécsi csapat kapuját Danka biztos kézzel őrizte. A hátvédhármas tagjai imponáló fölénnyel, erőtől duzzadva játszottak. Talán Szőcs átgondolt, nyugodt játékát lehet kiemelni ebből a végig jó teljesítményt nyújtó sorból. Lovig nagy technikája nemcsak a védekezésben, hanem a támadások elindításában is kitűnően érvényesült. Kresz sok támadást szerelt sikerrel. A támadósorban Garami kitűnően hozta helyzetbe magát és társait. Virág az I félidőben kitűnő átadásokkal épített, szünet után sérülten játszott. Opova végig igen lendületes volt, néha azonban elszéleskedte a helyzeteket. Kovács nemcsak az össz játékban vett részt ( igen ügyesen, hanem a kapura is veszélyt jelentett. Schwara a rábízott előkészítő szerepet szorgalmasan és megbízhatóan látta el. A dorogi kapuban Ilku a második gólt sikeresebb vetődéssel talán háríthatta volna. Szünet után egészen kitűnően védett. A hátvédhármas tagjai váltakozó sikerrel harcoltak az I. félidőben, szünet után már valamivel jobban. Főként Monostori I javult fel ekkor. A fedezetek nemigen dicsérhetők. A védelemnek még csak segítettek, rossz leadásaikkal azonban a támadóknak már kevésbé. A csatársorban csak Varga és Monostori II mezőnymunkája érdemel említést. A többiek, főleg a két szélső, feltűnően erőtlenül játszottak. Bálla K. játékvezető a nehéz, síkos talajon jól alkalmazta az előnyszabályt. Általában erősen kézben tartotta a mérkőzést. Hiba volt a pécsiek lesgóljának megadása, de ezért talán nemcsak Ballát, hanem Pillér partjelzőt is felelősség terheli. Tóth Zoltán labdarúgó NB I állása 1. Tatabánya 12 8 2 2 21: 9 18 2. MTK 12 8 2 4 21:13 16 3. FTC 12 7 1 4 25:20 15 4. Bp. Honvéd 12 6 2 4 22:13 14 5. Diósgyőr 12 5 4 3 19:16 14 6. Vasas 12 6 2 4 19:18 14 7. Szombathely 12 4 5 3 18:15 13 8. U. Dózsa 12 5 3 4 24:21 13 9. Salgótarján 12 5 2 5 19:20 12 10. Dorog 12 4 2 6 13:20 10 11. Pécs 12 4 2 6 13:21 10 12. Csepel 12 3 3 6 13:18 9 13. Szeged 12 1 5 6 13:20 7 14. Komló 12 — 3 9 7:23 3 Még egy forduló van hátra. XIII. forduló: MTK—Pécs, II. Dózsa— Ferencváros, Vasas—Szombathely, Dorog—Szeged, Tatabánya—Diósgyőr, Komló—Bp. Honvéd, Salgótarján—Csepel. A Vasas SC nyerte Budapest ifjúsági kardcsapatbajnokságát A budapesti vivő alszövetség szombaton az Egyesített Tiszti Iskola Üllői úti tornatermében 11 csapat részvételével rendezte meg Budapest ifjúsági kardcsapatbajnokságát. A fővárosi sportkörökön kívül a vidék 1® képviseltette magát és így a küzdelem országos jellegűvé vált. Az első fordulót három csoportban bonyolították le, ennek során a BVSC, a Bp. Petőfi, az MTK, a Hódmezővásárhelyi MÁV és a Diósgyőri Vasas kiesett a további küzdelemből. A középdöntő két hármas csoportjából az Angyalföldi Sport Iskola és a Fővárosi Csatornázási Művek csapata esett ki. A négy döntőbe jutott csapat — a Vasas SC, az Elektromos, a Bp. Honvéd és az OSC — körmérkőzéssel döntötte el a végső sorrendet. A döntő első két fordulójának eredményei: Elektromos— OSC 12:5, Vasas—Bp. Honvéd 12:4, Vasas—OSC 9:5, Elektromos—Honvéd 13:3. A harmadik fordulóban: OSC—Bp. Honvéd 9:2, a harmadik helyet tehát az Orvostudományi Egyetem csapata biztosan szerezte meg. Az első helyért nagy küzdelem alakult ki. Az Elektromos a tőrvívó Veczánnal erősítve kemény ellenfélnek bizonyult. A Vasas végülis — Kovács A. és Mayer jó vívása révén — megszerezte az első helyet. Vasas— Elektromos 9:6. Gy: Mayer 3, Kovács A 3, Messzéna 2, Gyöngyösi, 111. Buchwald 3, Mittermayer 2, Veczán. A bajnokcsapatból egyébként a nap folyamán Kovács A. és Messzéna nyújtotta a legjobb teljesítményt. Budapest 1957. évi ifjúsági karcsapatbajnoka. Vasas SC (Kovács A., Messzéna, Gyöngyösi, Moravcsik, Baráth és Mayer) 3 gy., 2. Elektromos 2 gy. 3. OSC 1 gy., 4. Bp. Honvéd 0 gy. Az egyéni bajnokság első fordulóját már szombaton délután a csapatbajnokság döntőjével egyidősben elkezdték. A döntőbe jutott csapatok tagjai csak vasárnap reggel kapcsolódtak a küzdelembe, összesen 68 versenyző állt rajthoz. A szombati első fordulóból az esélyesek jutottak tovább. A vasárnapi második forduló során meglepetésre kiesett Hoske (Bp. Honvéd), Steinmetz (Elektromos) és Vavrek (Budai Traktor). A harmadik fordulót három hetes csoportban vívták. Mindhárom csoportban nagy küzdelem és színvonalas mérkőzések után dőlt el a továbbjutás kérdése. . Az első csoportból Moravcsik (Vasas) jutott biztosan tovább 5 győzelemmel. A további két helyért a 4—4 győzelmes Messzéna (Vasas) Juhász (OSC) és Mittermayer (Elektromos) újra vívott. Mittermayer mindkét ellenfelétől 5:3 arányú vereséget szenvedve esett ki. A második csoportból Stanczel (Bp. Petőfi) és a tőrvívó Veczán (Elektromos) ment tovább simán 5—5 győzelemmel. Itt Szepesi (OSC), Gyöngyösi (Vasas) és Simó (Szegedi Postás) újravívása után Szepesi ment tovább. A harmadik csoportban is csak holtverseny után dőlt el a harmadik hely kérdése. Kovács A. (Vasas) és Buchwald (Elektromos) 5—5 győzelmet szerzett, míg a 3—3 győzelemmel végzett Kocsis (OSC), Biró (BVSC) és Mayer (Vasas) körmérkőzéséből Mayer került ki győztesen. A döntő lapunk zártakor tart.