Népsport, 1961. január (17. évfolyam, 1-22. szám)

1961-01-01 / 1. szám

NOVEMBER *. hétköznap embere olvassa a Szabályzatot, itt-ott kom­mentálja is. Nem ömleng, a májusi ájtatosságok liturgikus nyelvezte mintha valahogyan kiment volna a divatból az utóbbi időben. Szóval nem ömleng, nem magasztal, de­ moso­lyog és olykor jóízű dolgokat mond. Ilyeneket: " _ Tetszik nekem ez az ügy, itt nem lehet egy nap alatt toranyjelvényt szerezni. Apránként jobb. Nekem elhiheti. Az ilHK-t egy délután vitézkedtem végig, utána három napig négykézláb jártam a lépcsőházban. Az izomláz miatt. Tetszik nekem. Mert olyan fura­ ember vagyok, hogy azt szeretem, amit szeretek. Hát itt aztán válogathatok. Asz­talitenisztől — vitorlázásig, az egész ábécén át. is Tetszik nekem. Azért, mert — nem fogja elhinni — ,mert fizetni is kell érte valamicskét. Nekem barátom, eleve ,­,gyanús•• ami ingyen van. Mis ma már úgy vagyunk vele, hogy a bolt­ban se mindig azt nézzük, mi a legolcsóbb. Hanem, hogy mi a legjobb. Igaz? és Tetszik, nekem. Tudja, zárt helyen dolgozom, néha a fejem is megfájdul, hiába, nem vagyunk mai gyerekek. Eddig is noszogattam magam, menj a levegőre, mozogj egy félórács­­kát, hát most aztán biztos, hogy rászánom magam. Tudja, mégis más, fia, valami pláne is van a dologban. És elcipelem az asszonyt is. Mert annak... már fogyókúrára van szük­sége. Az ember mosolyog, s jól van ez így, mert a „Kilián” éppen az egészség s az erő mozgalma. Az pedig mindig egyet jelent a jókedvvel. És mosolyog az ember a lelátón is, mert a szomszédok teli ■esebbel jöttek Pestre. Az egyikbe dugták a norvégokat, a másikba a skótokat, a harmadikba a spanyolokat... a ne­gyedikbe ... a negyediket azt félretették, oda majd a ma­gyarok jönnek. * Hát nem jönnek. És ama novemberi vasárnapon nagyon későn húzza le redőnyét a presszó. Mert hát a labda kerek és mi, szurko­lók ... hangulatemberek vagyunk. Vagy ezt már említettük? A HALADÁS ÚTJÁN . Sokan fognak sportolni, a sport igazi tömegmozgalommá válik. Ezt ígéri a Kilián Testnevelési Mozgalom. És még valamit. Több és igazabb sportszeretetet, öntud­a­­tosabb sportolást. Már­pedig az ilyen irányú fejlődés sem meg­vetendő. Sőt, ez válnék csak igazán hasznunkra. A szabályzat csak azt mond­ja, hogy egy évben egyszer minden résztvevőnek meg kell hallgatnia legalább egy sport­szakmai előadást, vagy el kell végeznie egy játékvezetői, ver­senybírói, társadalmi edzői, sportvezetői, túrav­ezetői, térkép­olvasói képesítést adó alapfokú tanfolyamok Gondoljuk csak el, hogy mit jelentenek ezek az előadások és tanfolyamok összességükben, évenkénti ismétlődésükben. Mi­lyen fejlődést ígérnek a sport lényegének megismerésében, a szabályok megértésében, a kor­szerű edzési és versenyzési mód­szerek népszerűsödésében? A távlatok­ olyan lelkesítők, hogy e munka előkészítése meg­érdemel minden erőfeszítést.­­Sőt, egy kis agitációt is. Arra gondolunk, hogy a résztvevők közül, a megfelelő felkészült­ségű emberek közül minél töb­bet rá kell beszélni arra, hogy ne elégedjék meg az évi egy előadás meghallgatásával, ha nem Inkább valamelyik tanfo­lyam elvégzésére vállalkozzék így a mozgalom már első évei­ben olyan garnitúrát termel­hetne ki, amely az alapfokú sportolás játékvezetői, társadal­mi edzői, versenybírói, rende­zői és egyéb teendőit teljes egé­szében el tudná látni. Sőt — erejéből ennél többre is tel­nék... ,,A tömegek között végzendő politikai munka egy fajtája" — így határozza meg a mozgalom­nak ilyen irányú,, tevékenységét az MTST elnökségének határo­zata. Mert­ a sportbeli ismeretek, növekedése, a sportágak sza­bályainak jobb megértése is hozzájárul a világnézeti fejlő­déshez, része lehet a fiatalok és a sportszerető dolgozók po­litikai haladásának. ­w­ w­atárainkon túl először Var­­r­­­sóban találkoztam a ne­­vével. A Fesztivál egyik délutánján kirándulásra vittek a főváros környékére. Már este volt, amikor vissza­indultunk. Erdő mellett haladtunk el és lengyel kísérőnk nagy kört írt le a kezével. Majd az égboltra mutatott, mondván, hogy 1943 nyarán ejtőernyőn ezen a kör­nyéken ereszkedett le a repülő­gépről, amelyre Moszkvában szállt fel. Hogy aztán partizán­­társaival innen induljon el a magyar föld felé. Valahol tűz­harcba kerültek a náci­ katonák­kal és fegyverrel a kezében esett el a Kárpátok alján. Az autónk tovább robogott, csak annyi időm volt, hogy kö­rülnézzek. Az erdő sejtelmesen susogott, sudár ,fenyőfák alatt kis víz­ tükrében a hold tányérja táncolt... .Vonzott a gondolat, hogy megismerjem, hogy közelebb kerüljek hozzá, akinek életét azóta már megismerte ifjúsá­gunk. Elolvastam róla mindent, hogy követni tudjam útját an­nak a hőslelkű fiatal sportem­bernek, aki oly sokszor kiállt, harcolt és tette kockára ifjú éle­tét népe jövőjéért. Hogyan élt, hol hajtotta álomra a fejét? Honnan indult el hajnalonként a portyákra és milyen volt az otthona?... Sokszor mentem már el az ódon ház kapuja előtt anélkül, hogy akkor még tudtam volna: a pesti körút keskeny mellék­utcájának udvari lakásában ál­modozott a jövőről, amelynek szebbé tételéhez v­érének hullá­sával járult hozzá. A sötét kapualjon úgy halad­tam­ át, mintha csak hozzá men­nék — mintha várna. Hátra, a szűk és keskeny zsákudvarba irányítottak. A házban lakó egyik kortársa — Reidl — rámutatott egy ajtóra. Itt laktak öten, szüleivel, két testvérével, a szoba-konyhás la­kásban. A tűzhely mellett, a lakás tűzfal jelkép is lehetett előtte: mostani gazdájának fi­rtushajú­a ,szabadság után vágyott, az kislányát láttam a konyhaszék elötte magasodó tűzfal, a szűk fölé, iskolai füzeteire hajolva. A udvar is szorította, nyomta­, szobában a roskadozó dívány A kortárs mellettem az iz­­helyét kerestem, ahol sokszor más, daliás termetű, o. sport­­felriadva figyelt a kívülről be-­bán megedzett barátról beszélt, szűrődő neszre. _ Aki patrónusa Itt állhatott a volt az utca egy­sarokban a síléce. VK - szerű gyermekei-És itt a teknő, has­íh­űek, megvédte amelyben édes- őket éls gyakran anyja mosta zo- V kemény öklével fogva éjjelen­ is osztott igazsá­ként a Margit :-‘Á f got. Ilyen is élő­körúti fogházból fordult az ernyo- , vagy a Gyűjtőből Bt más éveiben ezen hazaküldött vé- fV a környéken, res-verítékes in- ■* ’v au Levezettek a gélt. A kínzások, főt most restaurálás az összeszorított­­fj, rfV’ré' alatt lévő több száj, a hallgatás //ujj mint 100 éves ház jelzéseit. A fJBSfcfc­ pincéjébe. Az Igen — hallom sAr odúszerű kis he­—, itt állt a ro-­jM MM lyiségben a gyer­zoga heverő, r / ''Jt /r *r/° világánál az­amelynek alja '* , fJMl, / ról beszéltek, volt egyben a V 1 Jr, hogy ezen a he­könyvtára is. A lyen — a régi sporton, a természetjáráson, a rézöntödében — állt a sokszo­­sielésen kívül a könyv volt rosító gép, amelyen a röp­­szórakozása. Azok a könyvek a cédulákat gyártotta. Hogy az­­amelyeket — mint Aranyi néni, tán nagy sietve berakja őket a második emeletről, most em­ hátizsákjába, melléjük tíz l­i­­­ könyvkötő férje kötött be deka szalonnát, s egy karéj nagy titokban. Dugva olvasgatta kenyerét. A hajnali szürküt­­a könyveket, amelyek cím­­leiben kilépett a kapun, jól lapját gondosan betakarta, ha körülnézett és elindult Csille­valaki belépett a szobába vagy bére, a gödi „Fészek” az újpesti a szűk, néhány négyzetmé- munkásotthon, a vasas ifik ta­­ternyi, falaktól körülvett ud­­nyája vagy a Tungsram-vízite­­varra, ahová kiült a déli félórá­ lep felé. bán, mert a napfény csak ilyen Senkinek nem mondta merre rövid időre tekintett ide be­­visz az útja, mi a küldetése. Ha kinézett az ablakon — né- Nem beszélt erről a háziaknak hány méternyire maga elé me­­sem. A titkot megőrizte. S csak redő falra esett a tekintete. A évek múltán derült rá fény, amikor már nyíltan­­beszélhet- ■ tek róla, hogy ki is élte le ezek­, között az ódon falak között leg­­­szebb éveit, ki volt az­ a fiatal­, ember, akinek a nevét abban az­­■időben csak suttogva merték­, kiejteni.­­ A sportban megacélosodott, szívós és­­hallatlanul céltudatos­ifjú jó szívéről, apró baráti, megnyilvánulásairól épp úgy so­­­kat beszélnek most itt, mint ön­zetlenségéről. Ideálként élt ő, abban az időben is a környék egyszerű családjai gyermekei-', nek szívében. Noha ő is a leg­nagyobb gondban volt, mások, ügyes-bajos dolgaival törődött. Megkérdeztem a kortársat: mi ragadta meg legjobban egyéniségéből? Azt mondta: Gyuri — ahogyan most is neve­zik —a nyugodtsága, kiegyensú­lyozott lénye, és a rettenetes helyzetekben is meglepő, példa­mutató bizakodása. Elmondta, hogy egyszer őt is bejelentette tanúnak a katonai bíróságon: alibit kellett igazolnia. A beidé­zett tanú ott állt tele gátlások­­­­kal, rettegéssel és félelemmel a kemény, szúrós tekintetek tűzé­ben. A szembesítésnél Gyuri magasra emelt fővel, higgadtan és bátran, nyílt tekintettel né­zett rá, minth­a csak mondaná: „Ne félj!... Légy bátor!..Ez maradt meg a lakótársban a legjobban róla, így él emlékeze­tében a bátor sportember, aki 18 esztendővel ezelőtt viharka­­bátjában, a szürkület óráiban ki­lépett a ház kapuján. Még egy­szer, utoljára jól körülnézett, és nekivágott a nagy útnak, Moszkvába. .. . Karácsony idején látogat­tam meg gondolatban a régi fa­lak között. . Fenyőfa állt a szobában, csil­logó díszbe öltöztetve. Arra a fenyőfára gondoltam, amely alatt­ a Kárpátok tövé­ben piheni ki a vérzivataros időket az a sportember, akinek nevével az ajkán indulnak majd nemes sportvetélkedésre a m­ai ifjak, hogy a szívük fölé helyez­zék a nevével ékeskedő jel­vényt ...­­ (fekete) 10*Vasárnap, 1961. január 1.­ ­ Ki lesz Kilián-jelvényes? Novembertől messze van­ május,, pontosan fél esztendő választja el a zi­­mankós, esős téleleji hó­napot a verőfényes má­justól, amikor a tavasz varázsa a szabadba, a fizikai mozgásra serkent fiatalt és öreget. A múlt év novemberének­ legje­lentősebb sportes­emé­­­­nye mégis a következő év májusára utalt, a ta­vaszt, a langyos szellőt, a megújuló természet mámorító illatát és a sport nagyszerű , nyár eleji alkalmait idézte emlékezetünkbe. Novemberben érett határozattá az egész­­éves vita az új, állandó jelvényszerző mozgalom bevezetéséről. Az MTST elnökségének 22­1./ 1960. (XI. 10.) számú határozata rendelte el, hogy 1961. május 1-től országosan a Magyar Testnevelési és Sport Tanács, a­elyileg pedig az illetékes TST-k irá­nyításával meg kell in­dítani. Kézzelfogható­­ valósággá vált tehát az­ a mozgalom, amelyről TST-üléseken, sport­­egyesületekben, sport­szövetségekben, baráti beszélgetéseken előze­tesen oly sok vita folyt, s amelytől minden igaz sportbarát azt várta­, hogy új lendületet ad a magyar sportkultúra fejlődésének. A határozat novem­berben megszületett és néhány héttel később éppen a Népsport ha­sábjain a Kilián Test­nevelési Mozgalom pon­tos szabályzatával együtt napvilágot lá­tott. „Új, nagy jelentő­ségű mozgalom bont zászlót a magyar sport­ban. Új Jelvényért in­dulnak sportszerű küz­delembe 1961. május elsejétől a magyar sport barátai." Így kezdődött a jelentkezési felhívás, amelyben a Magyar Testnevelési és Sport Tanács felhívott minden sportolót, sportvezetőt a mozgalom támogatá­sára, a dolgozók, főként a fiatalok százezreit pe­dig felszólította a moz­galomban való részvé­telre. A felhívás visszhang­ra talált, a Kilián Test­nevelés­ Mozgalom sza­bályzatát ezrek és ezrek tanulmányozták, , hogy 1961. májusában,­­ ami­kor megkezdődik a mozgalom, akkor már tisztában legyenek fel­adataikkal és lehetősé­geikkel. A szabályzat azonban még nem ke­rült mindazoknak a ke­zébe, akik tervezik a jelvény valamelyik fo­kozatának megszerzését. Ezért az alábbiakban röviden és kivonatosan ismertetjük az ízléses és rendkívül szép jelvény megszerzésének felté­teleit. Hat évtől az emberi kor végső határáig A gyerekek a hatodik életévük betöltésétől, tehát iskola­köteles koruktól jelentkezhetnek a Kilián Testnevelési Mozga­lomban való részvételre. Jelentkezni az iskolában, a sportkör­ben, a sport szervezésével is foglalkozó­­ tömegszervezetekben lehet. A jelentkezéskor be kell fizetni az évi részvételi díjat, ami iskolásoknak évi 5 forint, felnőtteknek pedig évi 10 forint. A 6—10 éves gyerekek csak a Kilián Testnevelési Mozgalom elő­készítő fokozatára jelentkezhetnek. E fokozat megszerzésének a feltételei természetesen könnyebbek, bár itt is két fokozat kö­zött lehet választani. A felnőttek felkészültségüknek és törekvé­seiknek megfelelően négy fokozat között választhatnak. A leg­kisebb követelményt a vasjelvény megszerzése (100 pont) tá­masztja, nagyobb feladatra kell vállalkozni a bronzjelvény (120 p.), aztán az ezüstjelvény (150 p.) és az aranyjelvény (200 p.) megszerzésére való jelentkezéskor. Hogyan lehet a jelvényt kiérdemelni? hátja, hogy az előkészítő felt­­alános iskolások között, akik ,a vény alapfokozatát megszerezni 120 pont megszerzését igénylő igazán nem nagy dolog, s ezért felső fokozat elnyerésére is vár­­bizonyára sokan lesznek az ál­­lalkoznak. És a felnőttek? Nézzük például, mit kell tel­jesítenie egy 8 éves gyerekn­ek az előkészítő alapfokozat meg­szerzéséért. A felelet egyszerű: 80 pontot kell teljesítenie. De hogyan szerezheti meg ezt a 80 pontot? Először is meg kell tanulnia úszni vagy kerékpározni. Az előbbiért 40, az utóbbiért 20 pont jár. (Mind a két feltételt is teljesítheti!!) Ha egy év alatt legalább 3 alkalommal részt vesz természetjáró iskolai vagy kisdobos kiránduláson, akkor ezért összesen 20 pontot kap. Az a résztvevő, aki egy tanév alatt legalább heti három alka­lommal megjelenik az óraközi testnevelés vagy az iskolai reg­geli torna foglalkozásain, össze­sen 50 pontot kap. Aki pedig részt vesz az iskolai vagy kis­dobos játékdélutánokon, az pontjait alkalmanként 5 pont­tal szaporítja. Ezenkívül vannak a különféle iskolai sportverse­nyek, osztályok közötti és úttö­rő-bajnokságok. Az a gyerek, aki ezeken rendszeresen indul, könnyedén teljesítheti a jelvény megszerzéséhez szükséges 80 pontot. Hiszen az egyéni sport­ágakban pusztán a versenyen való indulásért 2 pont jár, ha pedig helyezést is elér, ak­kor még a helyezésének megfele­lő pontszám. A csapatsportágak­­ban minden csapattagnak egy befejezett mérkőzésért 4 pontot kell adni, ezenkívül a lebonyolí­tásra kerülő torna vagy bajnok­ság mérkőzéseinek 50 százalé­kán szereplő csapattagok még az elért helyezésnek megfelelő pontszámot is megkapják. Mindehhez csupán az szük­séges, hogy a résztvevő megje­lenjék egy testnevelési és sport­témával foglalkozó beszélgeté­sen és a jelvény megszerzésé­hez szükséges 80 pontot négy év alatt összegyűjtse. Aki figyelembe veszi a gye­rekek sportolási lehetőségeit és pontszerzési alkalmait, az lát Nézzük például, hogy egy 25 éves üzemi munkásnak mit kell sportolnia, ha a vasjelvény (100 pont) tulajdonosa akar lenni. Először :is meg kell tanulnia úszni vagy kerékpározni, s ezért nem kap pontot. Tehát, aki úszni­­ vagy kerékpározni nem tud, az nem szerezheti meg a jelvényt. Aztán a különböző szervezetek által rendezendő sportszakmai előadások­­közül évente egyet érdeklődési köré­nek megfelelően meg kell hall­gatnia vagy valamilyen ■ sport­­beli képesítést adó tanfolyamot el kell végeznie. , Ezután következik a pontgyűj­tés. Fiatal munkásunk pontokat szerezhet, ha részt vesz a kü­lönböző sportágak üzemi verse­nyein vagy bajnokságain. Az in­dulásért egyéni Sportágban .?, csapatsportágban 4 pontot kap. Ha tehát elindul a házi asztali­tenisz-csapatbajnokság küzdel­meiben, ahol csapatában mond­juk 5 mérkőzést játszik, akkor már ezért 20 pontot kap. Aztán kínálkoznak számára a külön­böző túrázási és táborozási al­kalmak. Egy gyalogos termé­szetjáró túráért, ha mondjuk a csoport, amelyben részt vett, 16 km-t tett meg, akkor 16 pontot kap. Ha kedveli a síelést, még több pontot szerezhet, mert a sítúráért kilométerenként 2 pont jár. Hasonló módon szerezhet pontokat kerékpáros, vízi, mo­toros, autós túrázással is. Előnyben részesül az is, aki rendszeresen részt vesz a mun­kahelyi testnevelésben, mert legalább 24 alkalommal történő részvételért 10 pontot kap. Pon­tot szerezhet az is, aki az MHL összetett versenyben indul, mert ha végig kitart, akkor 15 pon­tot kap. Tekintve, hogy a jelvény megszerzéséhez szükséges telje­sítéseket 2 év a­latt kell végre­hajtani, így a 100 pont össze­gyűjtése igazán egyetlen egész­séges felnőttnek sem okozhat nagy gondot. Viszont annál több kellemes szórakozást jelentő sportolásban lesz része. A 30 éven aluliaknak ügyel­niük kell arra, hogy pontjaik­nak legfeljebb csak 40 százalé­kát teljesíthetik egy sportágban. A 30 éven felüliek már ilyen vonatkozásban előnyben része­sülnek, mert ők pontjaik 60 szá­zalékát szerezhetik meg egy sportágban. A Kilián Testnevelési Mozga­lom jelvényét tehát minden egészséges ember megszerez­heti, csak tartós barátságot kell kötnie a sporttal és teljesítenie kell a követelményeket. Jutalma azonban több lesz, mint egy szép jelvény, a rendszeres spor­tolás egyre több örömöt okoz neki, addig­­ ismeretlen élmé­nyekkel látja el, közérzete ja­vul, egészségesebbé válik. A mozgalom célja és feladata A Kilián Testneve­lési Mozgalom célja ,,­a testnevelés és a sport útján is segíte­ni a szocialista neve­lés alapvető célkitű­zését, a sokoldalúan képzett ember, kiala­kítására való törek-­ vést, önkéntes részvétel alapján lehetőséget biztosítani a testneve­lési és sportigények kielégítéséhez, ösztönözni az egészséges életmód­ra és a nemes szóra­kozásra­ való törek­vést. Hozzájárulni a test­­nevelési és sport­szervezetek alap­vető feladatának megvalósításához, a testnevelés és a sport elterjesztéséhez”. (Idézet a szabályzat­ból.) Mi lesz május 1-ig? A Kilián Testnevelési Moz­galom hivatalosan 1961. május elsején indul — de csak a rész­vevők számára. A sportszerve­­zetekre, a sport vezetőire és a mozgalom szervezőire addig is rengeteg munka vár. Vegyük csak sorjában. Minden szervezetben ki kell jelölni azokat,­­ akik a Kilián 'Testnevelési Mozgalom ügyeinek '. intézésével , közvetlenül foglal­­koznak. Ezeket alaposan ki­­kell képezni, hogy tisztában­­legyenek a szabályzat minden­­ részével­. " Fel kell mérni létesítményei­nket, s ahol szükség van rá, gon­doskodni kell kispályák társadal­omi úton történő építéséről,­­ illetőleg nagyobb helységekben s be kell jelenteni a pályaigényt a l az illetékes TST-nek, amely­­köteles gondoskodn­i a meglevő létesítmények minél jobb ki­­­használásáról. I* Ki kell dolgozni a járási ver­senynaptárral összhangba hozott versenyprogramot, amely bizto­sítja a jelentkezők számára a bő sportolási és pontszerzési alkal­mat. A­ program kidolgozása­kor különös figyelemmel kell lenni a különféle túrák, gyalo­gos, kerékpáros, vízi, motoros­­kirándulások szervezésére, » nyári ,üdülést pótló táborozások rendezésére. Meg kell teremteni a feltété­telt a tömeges úszásoktatásnak vagy ahol­­ez­­ nem tehetséges, a kerékpározás megtanulásá­nak. Propagandát kell Indítani a terület ifjúságának­ és dolgozói­nak körében a Kilián Testrreve­lés­ Mozgalomban való részvétel­re és még 1961. május 1 előtt fel kell készülni a jelentkezők­­fogadására. Ahol mindezt elvégzik, ott sikerrel birkóznak majd meg a Kilián Testnevelési Mozgalom nagy és nemes feladataival. i ADMINISZTRÁCIÓ, ÓH! N­em kell félni tőle. Azért bocsátjuk ezt előre, mert egyesek bonyolultnak tartják a Kilián Testnevelési Mozgalom adminisztrációját és nyilvántar­tását. Valóban körültekintőbb és pontosabb is, mint a korábbi jelvényszerző versenyeké. De nem bonyolult. És ez­­ köszön­­­hető elsősorban annak, hogy az­­adminisztrációba bevonja a­­ résztvevőket is. Mit kell csinálnia a szervez­et­­­nek, amelyben a résztvevők je­lentkeznek? Lajstromba veszi a­­jelentkezőket,­­beszedi a rész­vételi díjat, igazolványt és be­tétlapokat igényel minden je­lentkezőnek és azokat kiadja nekik. A lajstromot megőrzi,­­ abba bevezet minden változást.­­E nyilvántartás alapján fél évenként jelentést küld az ille­tékes TLT-nek. Mit kell tennie­­ a részvevő­nek? ■ Átveszi az igazolványt és a betétlapokat, s maga gondosko­dik róla, hogy egy-egy verseny vagy követelmény teljesítésekor megkapja az igazoló aláírást­­és pecsétet. Amikor a jelvény megszerzésé- Ihez szükséges pontokat össze­gyűjtötte és a többi feltételnek is eleget­ tett, akkor beviszi iga­zolványát és betétlapjait a szer­kezethez, amelyben jelentkezett -és nyilvántartásba vették. A szervezet az igazolványt 3 napon belül eljuttatja .az illeté­­­kes TIT-hez, amely az igazolá­sokat ellenőrzi, a törzslapot és az igazoló okmányokat az, iga­zolványból kiveszi, az igazol­ványba bejegyzi a kiadásra ke­rülő jelvény fokozatát és sor­számát, s az igazolványt vala­mint a jelvényt 8 napon belül az illetékes szervezetnek­­visz­­szaküldi, amely azt a részvevő­nek átadja. Van aztán még egy harma­dik része az adminisztrációnak, d­e tulajdonképpen ezen áll vagy bukik az egész mozgalom. A TST-k. hivatalos bélyegző­vel látják el mindazokat, akik jogosultak a résztvevők telje­sítményének az igazolására. Na­gyon fontos, hogy az igazolás mindig az esemény színhelyén és közvetlenül a teljesítés után történjék, mert csak így lehet­­elkerülni a félreértéseket, csak így lehet megőrizni a mozgalom erkölcsi tisztaságát. ^ A teljesítmények ki­télesítésé­re szolgáló köralakú bélyegzőn a „Kilián Testnevelési Mozga­lom" felirat olvasható. Ezenkí­vül minden bélyegző sorszám­mal lesz ellátva, tehát esetleges visszaélések esetén nyomban meg lehet állapítani, ki követte el a szabálytalanságot. A testnevelés­ és sporttaná­csok bélyegzővel csak azokat a sportvezetőket láthatják el, akik az illetékes helyi TST által ren­dezett tanfolyamon részt vettek és a szabályzatban foglaltakat elsajátították. Ennyi tulajdonképpen a Ki­lián Testnevelés­ Mozgalom ad­minisztrációja.

Next