Népsport, 1962. május (18. évfolyam, 85-105. szám)

1962-05-17 / 95. szám

Úszócsúcsok fénye és árnyéka Európa-bajnokságra üsz? Ez szabja meg felkészülésük egész menetét. Most, az alapozó időszak végén hat csúcseredményt állítottak fel — ebből kettőt Európa-bajnoki számban, ami örvendetes tény, biztató kezdet. Mégsem volna helyes túlzott következtetéseket levonni e csúcsokból. Hiszen például Katona 400-as vegyesúszó csúcseredményénél az idén négyen úsztak jobbat Európában (két szovjet és két NDK- úszó), és hol vannak még a többiek, Black és társai? Egerváry Mártának hasonló távon elért csúcsa jelen pillanatban a legjobb idei eredmény Európában, de figyelembe kell venni, hogy a holland, a brit és a svéd úszónők még csak ezután lépnek majd a ,,színre”. Az Európa-csúcs ezen a távon 5:36, a világcsúcs 5:34.5 — Egerváry eredménye: 5:44.6. Mindenesetre ez az a versenyszám, amelyben Egervárynak esélye lehet az EB-n szép eredményre. Különösen akkor, ha sikerül még néhány másodpercet lefaragnia. Szorgalmát, rég igyekezetét ismerve, erre van remény. Killermann Klára és Csikány 400 méteren versenyzett, ez a táv elég szokatlan a nemzetközi úszóéletben, mégis alkalmas volt arra, hogy képet adjon a két versenyző formájáról. Felkészülésük ellen nem lehet kifogást emelni, úszásuk könynyedsége, irambeosztásuk egyaránt biztató Lipcsére. Csikány képesnek látszik mostanában a 200-as hátúszó-csúcs megkötésére. Sajnálatos viszont, akiket nem láthatta a közönség ezeken a versenyeken. Igaz, csak egy 100 méteres gyorsúszó-szám volt a műsoron, amelyben legjobbjaink rajthoz állhattak volna — dehát ebben sem indultak. Vajon nem lett volna-e helyes a többieknek is alkalmat adni a versenyzésre? Más kérdés az, hogy éltek volna-e a lehetőséggel? Minden kezdő úszó tudja már, hogy formába jönni igazán csak versenyeken lehet, az edzéseredmények nem nyújthatnak kellő tájékoztatást a formáról. Mindenképpen szükség van arra a bizonyos ,,versenylégkörre”. Már halljuk is az ellenvetést: nem most kell formában lenni, hanem majd augusztusban, az Európa-bajnokság idején. Ez így is van, de — hogy akkor meglegyen az a bizonyos forma — ahhoz most, az idény elején kell megszerezni azt a bizonyos alapot, amelyről el lehet indulni. Az EB nagy megterhelést jelent, s erre alaposan fel kell készülni. „Vattázással” — nem lehet! Hogyan történik válogatás az EB-re? Lesznek-e bizonyos szintek? Maróth László, a Magyar Úszó Szövetség főtitkára kijelentette: szinteket nem állapítanak meg. A tavalyi európai ranglista, de még inkább az idei eredmények döntik majd el a kiküldetést. Csak olyan ver senyzőket kívánnak elvinni, akik feltehetően ki tudják majd vívni a döntőbejutást. Ezért kísérik nagy figyelemmel az Európában sorra kerülő nemzetközi verse-nyeket, válogatott mérkőzéseket. Jó alkalom lesz majd az erővi-szonyok lemérésére az NDK és a britek elleni viadal. Különböző nehézségekkel is meg kell küzdenie a szakve- zetésnek. Itt van például Frank J. Mária és Temesvári Anna esete. Tavalyi eredménye alapján mind- kettő biztos tagja lehet a 4x100-as gyorsváltónak. Igen ám, de . ..egyesületen kívüliek”. .. Versenyen tehát a szabályok ér-f telmében nem indulhatnak. Ideje volna már végre tisztázni hova- í tartozásukat. Ez persze elsősor- í ban a két versenyzőn múlik. A vasárnap Egerben sorra ke-rülő verseny talán már tisztább képet ad, hiszen ott már rabhozt állnak többen is azok közül. S aikuk — Lipcsében ott szeretné- nek lenni . . . Nagy érdeklődéssel várjuk hát az egri próbatételt. . . . Egerváry Márta Teniszezőkről, öttusázókról, motorosokról, sportlövőkről Négy főtitkár tájékoztatója Szerdán délelőtt az MTSH-ban négy főtitkár adott tájékoztatót sportáguk küszöbönálló feladatairól és időszerű kérdéseiről a szokásos sajtóértekezlet keretében. Elsőnek Saroveczki Gyula, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára számolt be a soron következő magyar—dán DK-találkozó helyzetéről. Utána Bordás Miklós, a Magyar Öttusa Szövetség főtitkára vázolta a 19—23 között Budapesten sorra kerülő idei első öttusa-versenyünk előkészületeit, melyen Lengyelország egy, a Szovjetunió pedig két csapattal vesz részt. A magyar csapatok összeállításában változás nincs és most már biztos, hogy a május 24— 29 között Stockholmban sorra kerülő jubileumi nemzetközi öttusa-versenyen a Balczó, Móczár, Mujzer-összeállítású csapat szerepel. Az öttusázók főtitkára elmondotta, hogy a lovasversenyt 3200 méter hosszú, 20 akadályos pályán, az új lóversenytéren bonyolítják le és ha a rendelkezésre álló lóállomány ezt lehetővé teszi, akkor három csapatunk tagjain kívül meghívott versenyzőként Körmendi és Pintér Tibor is elindul a versenyen. Ezután Molnár Ferenc, a Magyar Motorsport Szövetség főtitkára, a túraversenyzők számának örvendetes növekedéséről szólott és örömmel szögezte le, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a motorozás iránt gyári és üzemi sportkörökben is. Szó van arról, hogy az TBUSZ-szal karöltve külföldi túrát szerveznek a túrázók számára. A motorsport fejlődéséről szólva még elhangzott az is, hogy jelenleg csak Veszprém, Vas, Baranya, Borsod és Hajdú megyékben alakult meg a motorsport-szövetség. A fejlődést nagymértékben előmozdítaná, ha a többi megyében is követnék az említett megyék példáját. A jól sikerült idénynyitó motorosverseny után további versenyek biztosítják gyorsasági motorosaink fejlődését, így többek között részt veszünk június 17-én Opatijában, az Adria Nagydíjért folyó küzdelemben. A június 30-i Hollandiai Nagydíjon pedig, amely világbajnoki futamnak is számít, Szabó II László képviseli a magyar motorosokat 125 kcm-es MZ-gépén. Az év legnagyobb szabású hazai eseménye a ,,Grand Prix” lesz. A szervező bizottság már megkezdte működését, és többek között jelezte részvételét a rhodéziai T. Robinson, a tavalyi győztes is. Befejezésül elmondotta a motorosok főtitkára, hogy a gépállomány is fejlődik. Máris megérkezett 6 darab 125 kem-es és 2 darab 350 kem-es Hondamotor, s emellett salakosaink gépparkja 4 darab ESO-motorral bővült. A sajtóértekezlet utolsó beszámolójaként Csányi Gyula, a Magyar Sportlövő Szövetség főtitkára, hangsúlyozta, hogy ez utóbbi időben 10 000 főre nőtt a szövetséghez tartozó versenyzők száma, és a további fejlődést sey geti elő, hogy ebben az ösztén időben többfordulós csapatversenyt is szerepeltetnek verseny- naptárukban. Az első forduló után az I. osztályúaknál az U.y Dózsa, a II. osztályban pedig a Szolnok megyei (MHL Lövészklub ) áll az élen. Legjobb lövészeink már két fszülnek az október 11-én Kairó-ban kezdődő világbajnokságra, és az első ellenőrző versenyre , május végén a bukaresti egyéni viadalon kerül sor. A tervek szerint a világbajínokságon kisöbű, önműködő sportpisztoly és nagyöbű sport- y puska-számokban indulnak férfi versenyzőink. A nők közül Veyresné és Kisgyörgyné készül a VB-re. Befejezésül még elmondotta Csányi Gyula, hogy a korábbi személyi ellentétek, melyek kü ylönösen az olimpia előtt zavar-ják lövészeink felkészülését, je jlentős mértékben csökkentek, s bár még akad tennivaló az egy-séges szellemű csapat kialakítása érdekében. --------------------------------------------------------1 A Tungsram-vizitelep és csónakház legalább annyira ismert a Duna-part nevezetességei közül, mint a Jegenyés, a Kőkereszt, vagy az Első Kút. Meglepő azonban, hogy ezen a nagymúltú és * külsőben is szép telepen jórészt csak „maszek” evezős élet folyik. * Az Egyesült Izzó evezősei ott csak bérbe kaphatnak csónakot. Ennek talán az az oka, hogy a nagy újpesti gyárban mindezideig a túraevezést meglehetősen elhanyagolták. A Szunyog-sziget körül azon-ban legújabban már olyan hírek keringenek, hogy az Egyesült Izzó megalakítja evezős szakosztályát is. Ezzel nemcsak a „bércsónakkázás” kérdése rendeződnék, hanem meg tudnák oldani az Izzók dolgozóinak túraevezős problémáit is. A kellemetlen időjárás ellenére is 35 fő vesz részt a tatai táborozáson. A program keretében a túrázók sikeres vizsgát tettek vitorlás felkészültségükről. A részvevők kívánságára a jövőben is megrendezik a tatai táborozást. A BESZ túrabizottságasok indulóra számít a túrabajnokság május 27-i első fordulóján. A nagyegyesületeken kívül ott lesznek már az újonnan megalakult szakosztályok hajói is. A május 19 —21-re hirdetett Esztergom —Budapest túra a MAHART menetrendjében beállott változások miatt elmarad. Helyette az Operaház kajakszakosztálya szombaton és vasárnap szentendrei szigetkerülő túrát rendez Az Ózdi Kohász SE magáévá tette az MKKSZ felhívását és ebben, az évben gazdag túraprogminot készített kajakozóinak. TÚRÁK: az ózdi KSE május 24-én Tornanádaskáról indulva négynapos túrát rendez a Bőd- Ivan. — A Ganz-MÁVAG túrázói szombaton 15 órakor indulnak másfélnapos táborozásra. V: Sziládi István. — VERTESZ-túra a Korányba. Indulás: vasárnap 8 órakor, Nánási út 57. V: Pető István. — A Chinoin műsorán is másfélnapos szentendrei sziget- i kerülés szerepel. Indulás szombaton 15 órakor. V: Kőszegi Gyula. — A Budai Spartacus I kajakszakosztálya 19-én és 20-án kétnapos túrát tart a szentendrei Duna-ágban. V: Beke György. — A Klement Gottwald-gyár túrézóinak útvonala: Békásmegyer— Szentendre—Leányfalu. Indulás: vasárnap 9 órakor. V: Bozsó I Ferenc. — Az MNB evezőseinek programján Szentendre sziget- ] kerülés szerepel — Tahibani sátortáborozással. Indulás: szom-baton 15 órakor a Nánási úti telepről. V. Horváth János. . 2..................... Csütörtök, 1962. május 17. A BARÁTI ORSZÁGOK SPORTJÁBÓL KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK BAKUI RIPORTJA IB1BKM31115IR11BI Moszkvától Bakuig ! Az élményeik halmazából kiválasztani a legszebbeket, a legizgalmasabbakat — bizony nehéz feladat. Járom a Szovjetuniót a magyar kosarasokkal, s ezernyi élményben van részem. Egy-egy új város sok sor érdekességéből kell megejteni a válogatást, hiszen minden élmény oly csábító, oly szép és érdekes. Tudom, előttem már sokan írtak erről, hálátlan feladat lenne vetélkednem az útirajz-írókkal. Nem felfedezni akarom az olvasó számára a szép szovjet városokat, a szovjet embert, inkább csak apró kis mozaikokat akarok megmutatni egy népes sportküldöttség szovjetunióbeli utazásáról. Sportolókkal utazni különös dolog. És mindenekfelett érdekes. Közel ikerülni az emberekhez a pillanat műve. A sport nagyszerű műve ez. Különösen érdekes és jó dolog olyan sportolókkal utazni, akiknek tekintélyük van a világban. Szerencsémre én olyan küldöttséggel utaztam, amely tekintélyes társaság volt a világban. A tekintély pedig nem száll el egykönnyen. Évekkel ezelőtti nagy csapatunk tekintélyéből marad még valami. — Oh, itt vannak a magyar kosarasok! — kiáltották örömmel moszkvai barátaink. S egy-két pillanat múlva már egy Európa-bajnokságról beszélgettünk. Egy Európa-bajnokságról, ahol mi voltunk a legjobbak. Valamikor 1955-ben ... Ez régen volt. Most? Szerényen vártuk első mérkőzésünket. ■■■■ Grúziában, útunk második állomásán moszkvai eredményünk ellenére is nagy várakozással faragoltak bennünket, számukra — mindennek ellenére — a magyarok tekintélyes sportolók maradtak. Bizony jó lett volna igazolni önmagunkat és vendéglátóinkat! Rövid ott-tartózkodásunk alatt legszívesebben Tbiliszi minden zegét-zugát megmutatták volna. Mi engedtünk volna a kísértésnek, az idővel azonban nem lehetett vitatkozni. Mit válaszoljunk? Megnéztük a Grúz Népi Együttes műsorát. Kicsit fáradtan ültünk a nézőtéren, a táncosok azonban hamar felvidítottak bennünket. Gyönyörű művészetüket bizony látnia kellene a magyar közönségnek! De nem is elsősorban róluk, hanem a szünetről szeretnék szólni. A szünetben a kertben sétálgattunk, a dohányosok néhányat szippantottak cigarettájukból. A büfé körül százan tolongtak. Valamelyikünknek eszébe jutott, hogy egy pohár vizet kellene inni. Megpróbáltunk odafurakodni. Szomszédaink meghallva a magyar szót, az asztalhoz tessékeltek bennünket. Rendcsinálás, s egy pillanat múlva máris ott habzott előttünk — három üveg pezsgő. A meglepetésről szólni sem tudtunk, tiltakozni sem volt idő. Felhangzott a „drúzsbá” és ... ugye erre inni kell? A játékosok félve az edzőre sandítanak, az a szemével int.. . lehet. Egy pohárkával nemi árthat. Megisszuk, fizetni akarunk. Halálosan sértődötten néznek ránk. Druzsba, druzsba — mondogatják. — a barátságunkra. Ezért nem lehet fizetni ... - Az esték gyönyörűek. Itt délen már jó meleg az idő és sétára csábít a csillagos égbolt. Egy alkalommal Páder edzővel róttam az ismeretlen utcákat. Miről is beszélgethetnénk másról, mint kosárlabdáról. Az edző gondterhelt, nem szeret kikapni, hiszen akinek már egyszer volt egy igazi csapata... De mi lesz ezután? Öregek és fiatalok, megerősödött ellenfelek. .. ezer és egy probléma. Hogy is lehetne most kikerülni ebből a csávából? Az edző beszél, vitatkozik, legtöbbet —■ ölvmagával. Keresi a megoldást, egy pillanat nyugta sincsen. És néhanéha a mérkőzéseken felcsillan a régi csapatból valami. Az edző ilyenkor önfeledten mosolyog. Ilyenkor szinte biztos benne, hogy újra lesz nagy csapata. • Baku világváros a tenger partján. Lenyűgözően szép és lenyűgözően óriási. A város körül fúrótornyok, olaj és olaj, amerre a szem ellát. És benn, a központban — világvárosi fények. Hypermodern épületek és ódon, cikornyás házak szinte egymás mellett és mégis hihetetlen összhangban. A múlt század és a jövő randevúzik itt egymással. A húsz kilométernyi tengerparti sétány a fényektől megvilágítva tündökölve villódzik. Megállok a parton és hunyorogva próbálok minél távolabbra nézvi. Messze, ott, ahol az öböl balra kanyarodik, a fúrótornyok lámpásai világítanak. És lábam előtt a parti sétányon is előtűnik az olaj, a város kincse. Életemben először láttam közvetlen közelről ekkora gazdagságot. A helybeli fiatal párok szart karba öltve sétálgatnak a parton, bizonyára mindennapjaikról beszélgetnek. Talán az olajról is, ami az övék. Honnan is gondolnák, hogy idegent mennyire megejtettem, környezet, a nagyság varázsa. Nekik mindez az életük. (Baku, május 18.) Lakatos György Újabb kitűnő szovjet atlétikai eredmények Ha csúcsot nem is javítottak, de ismét egész sor kitűnő eredményt értek el a szovjet atléták a múlt hét végén rendezett különböző versenyeken. A kalapácsvető Bakarinov Leszelidzében elért 68.49 m-es eredményéről már beszámoltunk. Ezen a versenyen azonban bőven akadt még említésre való. A diszkoszvetésben Truszenyev 58.14 m-rel győzte le Buhancevet, aki kerek 57 m-t dobott. Gerelyhajításban a fiatal Lusis 79.43-at ért el. Elkezdték az ugrók is, távolban Ter-Ovaneszjan 775 cm-rel, hármasban Fedoszejev kerek 16 m-rel. A 800 m-t Bulisev nyerte 1:49.3-as idővel Krivosejev (1:49.5) előtt. Az atlétanők közül gerelyhajításban Ozolina 58.33-mal, súlylökésben pedig Tamara Press 17.51-gyel megközelítette saját világcsúcsát, Tamara ezenkívül 56.81-et dobott diszkosszal is. Húga, Irina már próbát tartott az összetett versenyekre, 11.9-et futott 100 m-en, 11-et 80-as gáton és 597-et ugrott távolba. A magasugrást Jevszjukova 170 cm-rel nyerte. A hagyományos Moszkva — Leningrád — Ukrajna—OSZSZSZK — Belorusszia viadalra több helyen tartottak válogató versenyeket. A moszkvai idénynyitó esős időben zajlott le, ez meglátszott az eredményeken is. Prohorov 10.5-öt futott 100 m-en, az 1500-at meglepetésre Szimbircev, fiatal főiskolás nyerte 3:50.3- mal. Bolotnyikov 3:53.6-tal 5. lett, másnap azonban 14:13.6- tal nyerte az 5000-et a 24 éves Tyurin (14:19.8) előtt, akinek nagy jövőt jósolnak. Az ukránok kijevi válogató versenyén Kompanyejec érte el 58.51 m-es diszkoszvetésével a kimagaslóan legjobb eredményt. Leningrádban Lipsnis 18.76-ot lökött súllyal. Ozolin 21.2-t futott 200 m-en, Mihajlov 14.3-at és 23.7-et gáton, Jevdokimov 8:45.6-ot akadályon. Voronyezsben a hármasugró Kreer 16.24 m-es nagyszerű eredménnyel mutatkozott be. Bolsov 203- mal nyerte a magasugrást, Kondrasov 63.69-et dobott kalapáccsal. A csehszlovák tornász-bajnokságban Caslavská és Stastny szerepelt a legjobban. A női bajnokság: összetett: Caslavská 77.597, Ruzicková 76.098, Svédová 75.930, Bosáková 75.664, Lóugrás: Caslavská 19.333, felemáskorlát: Caslavská 19.633, gerenda: Bosáková 19.549, talaj: Caslavská 19.649. A férfi bajnokság: összetett: Stastny 113.35, Gajdos 112.90, Klecka 112. Nyújtó: Stastny 19.425, lólengés: Gajdos 19.275, talaj: Stastny 19.175, korlát: Gajdos 19.400, gyűrű: Gajdos 19.150, lóugrás: Klecka 19.025. A román férfi kosárlabda-bajnokságot az idén is sorrendben immár hatodszor nyerte a bukaresti Steaua (volt CCA) csapata. Lengyelországban is teljes erővel megindult az atlétikai idény s egymás után bemutatkoznak a „nagyok” is. A diszkoszvető Piatkowski 58.30-cal kezdett, két dobása volt 58 m felett. Súlylökésben Sosgórnik 18.24-et ért el, egy másik versenyen Kwiatkowski pedig első 18 ízben dobta túl, 5 centivel a 18 m-t. Találkoztak egymással a kalapácsvetők: Rut 62.87-et, Cseply 60.10-et dobott. A vágtázók közül Zielinski volt a legjobb 10.5-tel, a távolugrók közül Franczak 741-gyel. Egészen kiváló formában szerepelt első versenyén Krzesinska, a volt távolugró világcsúcstartónő, 621-et ugrott! A diszkoszvető Rykowska 50.27-tel kezdett. Krakkóban a lengyel gyeplabda-válogatott 2:0-ra győzött a csehszlovákok ellen. A LABDARÚGÓ NB I Az egyéni teljesítmények a vottarbe?i csapataink szereplésével már részletesen foglalkoztunk. Most az 1961 —62-s bajnoki év egyéni teljesítményeiről lesz szó. Amikor legjobbjaink teljesítményéről elmondjuk a véleményünket, ezt nem szubjektív benyomások alapján tesszük, hanem jelentős mértékben támaszkodunk arra az osztályzókönyvre, amelyet az előző évek gyakorlatához hűen a legutóbbi bajnoki évben is vezettünk. A mérkőzésekre kiküldött munkatársaink jelentése alapján 1-től 10-ig osztályoztuk a játékosokat. Sok olyan fiatal labdarúgó nevével találkoztunk, akik most szerepeltek először az NB I-ben, s ez örvendetes dolog. Az pedig természetes, hogy közülük egyelőre még alig-alig tűnt ki valaki. Kapusok Ilka és Grosics kiemelkedett társai közül. A dorogi kapuvédő főleg tavasszal, a tatabányai pedig inkább ősszel tűnt ki. Ilku különösen az MTK, a Ferencváros és az U. Dózsa ellen remekelt. Gresko nagy egyéniségéhez méltó teljesítménnyel búcsúzott klubcsapatában sikerekben gazdag játékospályafutásától. A többiek közül a szegedi Mészáros, a pécsi Danka és Szentmihályi dicsérhető leginkább. Az előbbi kettő megbízhatóságával jelentős érdemeket szerzett. Szentmihályitól bravúrokat is láttunk mérsékelten csak Dorogon védett. Említést érdemel még egyenletes formájáért a komlói Kun, néhány kiemelkedő védéséért a tatabányai Rapp, az újpesti Lung, s a kispesti Kiss is. Új kapusok is bemutatkoztak: Takács, Kenderesi és Barna. Közülük Takács (MTK) látszik e legtehetségesebb neve. Szélsőhátvédek Azok közül, akik jobboldalon játszanak, Ihász, a dorogi Fellegi és ősszel Palicskó bizonyult a legjobbnak. Ihász jobbhátvédben is kitűnően érvényesítette kitűnő szerelési és támadásindítási készségét. Palicskó nagy tapasztaltságával, megbízhatóságával, Fellegi pedig mozgékonyságával, fürgeségével, s formatartásával tűnt ki. A két fiataltól további fejlődés várható, főleg Ihásztól. Meglepően jól helytállt ezen a helyen Káposzta is. A balhátvédek élén Sóvári áll, de ott van nyomában Sárosi is, aki néhány mérkőzésről sérülése és betegsége miatt hiányzott. Sóvári jól érvényesítette testi erejét, keménységét, rúgótechnikáját, de formáját nem tudta olyan egyenletes színvonalon tartani, mint Sárosi. Elismerés illetheti a 38 éves csepeli Takács, a pécsi Csupak, az ózdi Hajner, a győri Tamás, valamint Kozmis teljesítményét is. Sajnos, közülük már csak Rozmis fiatal, ő is inkább fedezet, mint hátvéd. Középhátvédek A középhátvédek között találjuk az egész mezőny legmagasabb átlagteljesítményét elért játékost, Mészöly Kálmánt. Minden tekintetben sokat fejlődött, néhányszor remekelt, nem véletlenül lett válogatott. Mátrai következik utána, aki ősszel és tavasszal egyaránt a Ferencváros egyik erőssége volt. Kitűnt a pécsi Kocsis, a dorogi Lakat, a komlói Palotás, s tavasszal Sípos, aki ismét elérte régi nagy formáját. A fiatalok közül nagyon biztatóan szerepelt a kitűnően helyezkedő Józsa, a gyors Marosi, az erőteljes, kemény szegedi Kürtösi. A középhátvédek átlagteljesítménye egyébként magas volt, Frikrik Berendi személyében a mezőny kiemelkedően legmegbízhatóbb, átlagon felüli formában levő fedezetét dicsérhetjük. Nála jelentősebb mérvű formai hanyatlás évek óta ismeretlen a fogalom. Bal oldalon játszó társai közül Prohászka formaszintje volt még egyenletesen jó. Több alkalommal kitűnt Szepesi, Borsányi, Színi, Halasi és tavasszal Kocsis. A győri Adrigán a bajnokság hajrájában ügyesen oldott meg néhány taktikai feladatot. A jobbfedezetek közül Nagy ősszel, Vilezsál pedig tavasszal messze megelőzte társait. Nagy területen játszottak, s főleg a támadásindítás tartozott erényeik közé. Solymosi elég nehezen talált magára, de aztán hosszú heteken át pompásan játszott, s csak a hajrára esett vissza, ami nem is csodálható, hiszen ebben a bajnoki évben sok mérkőzésen vett részt. A győri Palotai is méltán sorolható a legjobbak közé. Szélsők Jobboldalon még mindig Sándor, baloldalon még mindig Fenyvesi dr. a legjobb, ők ketten csapatuk támadójátékénak lendítőkerekei. Sándor formája hullámzott ugyan, Fenyvesiről viszont elmondható, hogy játéka fejlődött, valamivel színesebb lett. Sándor mögött Kalmár, Fenyvesi mögött évek óta Szimcsak I képes kiemelkedő játékra. A fiatal csepeli szélső még sokra viheti, akárcsak az újpesti Bene, aki véleményünk szerint a középcsatár helyén még többre képes. A tapasztaltabbak közül Csórinak sikeres éve volt ez a baj-nokság. Mathesz, Iván és Sátori is kitűnt néhányszor, de formájuk nagyon ingadozott. Rossi, Kökény, Katona és a pécsi Török tehetsége többször is felcsillant. Belső csatárok Bozsik vezeti a ranglistát! A mérkőzések többségén pompásan játszott, okos, ésszerű irányító játékával karmestere volt a Bp. Honvéd ötösfogatának. Tudásának teljében vonult viszsza. Klubtársa, Tichy gólképességével, harcos játékfelfogásával a középcsatárok élén áll, formája azonban rendkívül rapszódikus volt. A balösszekötők közül Rákosi az a játékos, aki leginkább eleget tudott tenni a korszerű csatárjáték követelményeinek. Rajtuk kívül a jobbösszekötők közül Göröcs, Orosz, Menczel, a bajnokság utolsó szakaszában Bödör, a középcsatárok közül a kitűnő Csernai, valamint Machos, Albert, Rapai és Monostori, a balösszekötők közül Kertes, Dunai I és néhány találkozón Komora, Farkas és Kuharszki tűnt ki. Örvendetes, hogy feltűnt néhány csatártehetség is, például a pécsi Dunai II és Györkő. Sokat fejlődött Kuti és Laczkó is. Remélhetőleg az új bajnoki évben is beszámolhatunk néhány új fiatal tehetség kibontakozásáról. Ni. Gy.