Népsport, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
[A Népsport. MINTI 1970. május 30. 1959. A fővárosban rendezett atlétikai versenyen a férfi súlylökésben kétszer is túlszárnyalták az érvényes magyar csúcsot (17.19 méter). Először Nagy Zsigmond 17.28, majd a csúcstartó Varjú Vilmos 17.37 méterre javította az országos rekordot. SPORT A RÁDIÓBAN. Petőfi-adó 18.30: jelentés a Vasas—Videoton labdarúgó-mérkőzésről, 19.20 és 20.20: jelentés az FTC— Pécs bajnoki labdarúgómérkőzésekről. A NAP KIEMELKEDŐ SPORTESEMÉNYEI: Magyarország—NDK kerékpáros pályaverseny második napja. MAFC—Bajai Bácska kosárlabdabajnoki rangadó, nemzetközi és országos bajnoki motorcsónakverseny, nemzetközi tájékozódási futóverseny, Magyarország— Románia női tornászviadal. IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intézet jelenti május 29-én, pénteken, 19 órakor, napközben zápor, zivatar. Várható időjárás szombat estig: változóan felhős idő, több helyen záporral, zivatarral. Mérsékelt, változó irányú szél, a zivatar idején átmeneti szélerősödés. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton 18—23 fok között. Az MTI OT elnöksége pénteki ülésén megtárgyalta az utánpótlás nevelésének helyzetét, a fejlesztésre vonatkozó javaslatokat és úgy határozott, hogy az előterjesztést a soron következő országos tanácsülés napirendjére tűzi. Az elnökség tárgyalta a torna- és a vívósport helyzetét és határozatokat hozott a további fejlesztésükre. Végezetül elfogadta a második ,félévi üléstervet. Nemzetközi mérkőzés a Népligetben. A IX. kerületi TS rendezésében sportünnepség lesz szombaton a népligeti Építők sporttelepén. Ennek keretében nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre is sor kerül. Az NB II-es Bp. Középületépítő SE az osztrák Allgemein Turnverein csapatát látja vendégül 17.30 órai kezdettel. Elutasított fellebbezések. Az MLSZ elnöksége elutasította Vidáts (Vasas) és Takács (Középítők) fellebbezését, amelyet eltiltásuk mérséklése ügyében nyújtottak be. Így Vidátsnak le kell töltenie 3, Takácsnak pedig 4 mérkőzésre szóló eltiltását. Négyen Szófiába. A hét végén újabb hagyományos nemzetközi esemény következik az atlétikában, a szófiai Narodna Mladezs c. újság nemzetközi versenye. Négy magyar atléta, Farkas, Kelemen, Kulcsár G. és Katona G. áll rajthoz a bolgár fővárosban. A magasugró Major lábfájása, a középtávfutó Kapás pedig hátsérülése miatt lemondta a tervezett részvételt. Tanácskozások Londonban és Helsinkiben. Pénteken hazaérkezett Sir József dr., aki részt vett Londonban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség idei kongresszusát előkészítő ötös bizottság tanácskozásán. Elmondta, hogy a napirenden szerepelt fontos kérdések közül némelyikben még nem alakult ki egységes álláspont. A stockholmi kongresszuson jelentős személyi változások is várhatók. London után Sir dr. egynapos látogatást tett Helsinkiben, s mint a jövő évi EB technikai ellenőre a finn szervező bizottsággal a végleges időrendről, a stadion átalakításáról és technikai berendezéseiről tárgyalt. Hazaérkezések. Felnőtt és ifjúsági vízilabda-válogatottunk Tbilisziben, illetve Lvovban szerepel nemzetközi tornán. Az ifjúságiak már szombaton hazaérkeznek, előreláthatólag 23.05-kor, a Nyugati pályaudvarra. A felnőtt csapat vasárnap 14.30-kor érkezik Ferihegyre, Sportnapközi Szombathelyen. A tanév befejezése után nyári sportnapközit létesítenek Szombathelyen. A gyerekek szakképzett tanárok, nevelők, edzők felügyeletével egészséges körülmények között tölthetik majd szabad idejüket. A sportnapközi június 15-től augusztus 15-ig működik, s 120 gyermek nyári elfoglaltságát, szórakozását biztosítja. Érzékeny veszteség érte a Vasas férfi atlétacsapatát a hétvégi NB-s forduló előtt. Izomszakadást szenvedett Vértesy, aki gáton és síkon több számban is erős pontszerző lehetett volna. Névváltozás. A Debreceni Előre Volán SE legutóbbi közgyűlésén Debreceni Volán SC- re változtatta az egyesület nevét. Ezúttal kimondták az autós szakosztály megalakítását is. A szakosztály vezetésével Győri Lászlót bízták meg. Power-lifting versenyt (fekvenyomás, guggolás, felhúzás) rendez a Zrínyi Nyomda SE kulturisztikai szakosztálya május 31-én, vasárnap de. 10 órai kezdettel, hat súlycsoportban. A mérlegelést fél 9 óráig tartják. Megérkeztek a Zalka Máté Motoros Klub szombati és vasárnapi motorcsónakversenyére az osztrák és az NDK-beli versenyzők. Pénteken délután már folyószemlét is tartottak a Duna mellett. Elmarad. Technikai okokból vasárnap az országos motorkerékpáros gyorsasági bajnokság Kaposvárra tervezett első futama elmarad. Temetés. Bárok Györgynek, a Csepel labdarúgó-szakosztálya volt vezetőjének temetése június 1-én 15 órakor lesz a csepeli Nefelejcs utcai temetőben. Elmarad. A Ganz-MÁVAG— Szegedi Kender szombatra kitűzött NB I-es férfi asztaliteniszmérkőzést a szegedi árvízvédelem miatt elhalasztják. Jakse a vezetőbíró. Hétfőn a Fáy utcában játsszák a Vasas— Slávia KK-elődöntő visszavágót. A mérkőzés játékvezetője a jugoszláv Jakse Lado. A csehszlovák együttes vasárnap este érkezik Budapestre. Gyermeknap és kerületi sportünnepély. Kispesten, az Autóbusz-pályán, valamint az úttörőparkban rendezik május 31-én 9 órakor a kerületi sportünnepélyt, az úttörőavatást és a gyermeknapi ünnepségeket. Ifjúsági edzők továbbképzése. Június 15-én kezdődik a TF-en a fiatalokkal foglalkozó labdarúgóedzők háromnapos tanfolyama. Eddig a 226 NB-s csapattól mindössze 26 jelentkezési ír, érkezett, a határidő pedig vasárnap, május 31-én lejár. 1200 sportoló Gézaházán. A KISZ Veszprém megyei bizottsága és az MTI Veszprém megyei Tanácsa május 30-án és 31-én rendezi a Bakonyban a VII. gézaházi ifjúsági találkozót. A kétnapos vetélkedőn nyolc sportágban mintegy 1200 Veszprém és Vas megyei fiatal középiskolás és szakmunkástanuló áll majd rajthoz az egyéni és csapat-sportágakban, köztük labdarúgó-, röp- és kézilabda-mérkőzéseken. Szombat, 1970. május 30. Népsport. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság FŐSZERKESZTŐ: Szabó Béla FŐSZERKESZTŐHELYETTES: Dr. Ardai Aladár SZERKESZTŐ: Bécs István és Péter Róbert ROVATVEZETŐK: Borbély Pál (labdarúgás), Dávid Sándor (technikai és vízisportok), Subert Zoltán (atlétika és nemzetközi sportélet). Szántó György (labdajátékok). Z. Vincze György (sportmozgalom és nehézatlétika) OLVASÓ SZERKESZTŐ: Bakai László és Kővári József TÖRDELŐ SZERKESZTŐ: Tenkely Miklós Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 130—460 — este 9 óra után 338—566 Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László igazgató. Kiadóhivatal: Budapest, VI., Révay u. 16. Telefon: 116—660. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: egy hónapra 24 Ft, negyedévre 72 Ft Megjelenik szerda kivételével mindennap Index: 25004 Szikra Lapnyomda, Budapest LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS +1 A kölyök és a kölyökcsapat Romantika nélkül (6.) Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha gyerekekről van szó, a múlt mezébe mártsuk emlékeinket, s a jelenben is azt keressük. A maszatos arcú, letűrt zoknis srácokat, akik fáradhatatlanul rúgják a labdát, akiknek bravúros cseleire fel kell figyelni, oda kell nézni, fel kell fedezni. Mindez már múlt, s még csak nem is közelmúlt. A jelent romantika nélkül kell idézni, s nem mondom, hogy ez mindig jó, hogy néha nem hiányzik, hogy nem kellett volna valamit átmenteni a grund, a Pál utcai fiúk grundjának édes világából. Lehet, hogy mindez csak a felnőttnek hiányzik. A modernség lüktetése A mai életben mindenütt modernség lüktet, a gyerekek, akik a kölyökcsapat egységét képezik, az iskolában egyenletrendszerekkel birkóznak, olyan fogalmakat ismernek, amelyek a Pál utcai grund idején még a tanároknak is idegenek voltak. Természetes hát, hogy a labdarúgásban sem maradhatott nyomtalan az életben ismert változás. Meglátogattam néhány klubot, nagymúltúakat, kicsiket és nagyokat. Nem állítom, hogy ezzel a néhány látogatással a probléma pontos keresztmetszetét tudom nyújtani, de mindenesetre megközelítem azt. Jártam a Vasasnál és a Ferencvárosnál megfordultam játszótéren, a szervezetlen, de lelkesen futballozóknál és az úgynevezett kicsiknél, a Vasas Izzónál és a III. ker. TTVE-nél. A számszerűséget tekintve nincs köztük különbség. A kluboknál általában 50—60 gyerekkel foglalkoznak. Jelentkezés, választás Legalább száz gyerekkel beszéltem. Különböző kérdésekre adtak hol okos, hol naiv feleletet. De mindig őszintét. Rendkívül izgatott az a kérdés, hogyan lesz valakiből 1970-ben focista? A megkérdezettek túlnyomó többsége azt válaszolta, hogy az apja vitte el a szóban forgó egyesületbe. Ez még önmagában nem lenne baj, sőt, természetesnek is tűnik, hogy az apa kedvenc egyesületébe viszi a fiát. A baj inkább az, hogy gyakran kényelmi szempontok miatt döntenek így a szülők, s noha más csapatért lelkesednek, a gyereket a rivális, de a lakáshoz közeli klubhoz adják. A játékostoborzó több évtizedes hagyománya lassan, de biztosan veszít vonzerejéből. A kiválasztásnak ez a módja, úgy látszik, idejét múlta. A sportiskolai keretekben működő gyerekcsapatoknál összetettebb a felvételi módja. A felvételi vezetők kíváncsiak a jelentkező általános sportképességeire, s nem tekintik a gyerekcsapatot az egyetlen lehetőségnek, csupán az egyiknek. Elképzelhető, hogy a kis focistát átirányítják a sport más ágára. Meglepő volt számomra, hogy a felvételezés mennyire hivatalos, felnőttes, s hogy a kölyökcsapatok mellett működő, lelkes segítők mennyire egymás portáján keresik a tehetségeket. A nevetési hiánycikk Az egyedül jelentkező gyerek ritka, mint a fehér holló. A sportolás a szülők döntése. Ilyen bátortalanok lennének a mai gyerekek, akik világáradatokkal dobálóznak? Az általános iskolák udvarain gyerekek sorakoznak. Úgy is mondhatnám, hogy felfedezésre váró gyerekek, akiknek a szülei nem érdeklődnek a sport iránt, nem drukkolnak egyik csapatnak sem. A játszótereken isfociznak srácok. Néphadsereg tér, Rezső tér, Klauzál tér, Városliget, hogy csak néhányat említsek, ahol jártam, s ahol azt hitték, toborzót tartok, és boldogan mondták be a nevünket. Csalódottan visszahúzódtak, amikor felsoroltam az egyesületeket, ahová elmehetnek, ahol jelentkezhetnek. Érzésem szerint nem mentek el jelentkezni. De ha nem megy a hegy Mohamedhez __ A játszótereken szabálytalan focit játszanak a gyerekek. De ennek a játéknak van humora, van íze, van hangulata. A klubokban az edzéseknek nagyon is a felnőttekre emlékeztető a légköre. Jelentkezés, öltözködés, edzés, zuhany és irány haza. Persze, a gyerekeknek kevés a szabad idejük, tanulni kell. Sőt, a kölyökcsapatoknál a tanulmányi eredmény feltétele is a tagságnak. De ezt a hivatalnokszerű edzést bármennyire is feloldja a labda jelenléte, a nevetés hiánycikk marad. Mit tud a klubjáról? A legmeghökkentőbb mégis az volt, hogy még azok a gyerekek is, akik nem pusztán szülői elhatározásból választották a focit, a klubot, milyen keveset tudnak a klubjukról. Nemcsak a klub múltjáról, régi, világhírű játékosokról, s még a klub jelenéről is. A Vasasban, de még a Fradiban is előfordult, hogy hiányosan tudta felsorolni a megkérdezett az első csapat játékosait, a TTVE-nél vagy a Vasas Izzónál egyáltalán nem is tudta. Nem mondom, hogy a gyerekeknek rendszeres előadást kellene tartani klubtörténetből, azt sem állítom, hogy edzések helyett, de talán edzésen kívül erre is lehetne sort keríteni. Úgy is mondhatnék, hogy egy idő után ez tagsági minimum lehetne. Az edző és gondja A kölyökcsapatok edzőit nem aszerint tartják számon, hogy mennyire tudják a kis focistával megszerettetni a klubot, hanem milyen játékost faragnak belőle. Megnyerik-e a mérkőzéseiket vagy elvesztik, s ha igen, milyen arányban. Számukra az a fontos, hogy hány játékost tudnak adni az ifibe. Ez rangsorolja az edzőt. A kisebb kluboknál működő edzőknek még azzal a mindennapos veszéllyel is szembe kell nézni, hogy játékosát elszippantják a nagyobb vonzerejű klubok. Az edző tehát játékosokat nevel, utánpótlást. Hogy nem engedi meg a lógást, hogy a gyerek viselt dolgairól az iskolában és a szülőnél is érdeklődik, ezzel még mindig nem lépett ki a zárt szakmai körből. A gyerekek úttörő éveikből edzés- és mérkőzésemlékeket visznek magukkal. Nem mondom azt, hogy nem szeretnek játszani, hogy nem szívesen teljesítik, amit az edzésen vagy mérkőzésen kirónak rájuk. A többséget nyilván az a vágy hevíti, hogy nagy játékos lesz. Gyermeki őszinteséggel ragaszkodnak edzőjükhöz, a játékhoz. De ennél jóval több lehetőséget is rejtenek magukban a kölyökcsapatoknál eltöltött évek. Faó szívvel tapasztaltam, hogy ezek-kkel a lehetőségekkel nem szár múlnak. A gyerek — labdarúgóanyag, jövendő játékos, akit romantika nélkül szemlélnek. Ezek a szakmai utánpótlás érvei. Én azonban ehhez még azt is hozzátenném, hogy a gyakran fájó realitással kezelt gyerekek érzelemvilága még a kalandregényekből és a romantikus hőstörténeteikből táplálkozik. Ez éppen olyan tény, mint a kölyökcsapat játékosainak életkora. A klubok visszatérő problémája a már felnőttkori klubhűség hiánya, a vándorlás remélt, vagy valós előnyökért. A klubhűség alapjait éppen a gyerekeknél lehet megteremteni, ha a szakmai munkán túl ez is uralkodó követelménnyé lépne elő. A gyerekek romlatlansága, őszintesége kiváló talaj. Megmunkálása nem egyedül az edző feladata. Éppúgy gondja lehetne a klubelnöknek, mint az intézőnek. Réti Anna A A kis Szabó kis Szabónak göndörfekete haja van és sötétkék farmerja. Közvetlen térd alatt szűk, onnan lefelé szélesedik. És trapéz szabású. Mindehhez csillogó sötét szemeket és jókedvet visel. A kis Szabó huszonkettedik éves. Érthető hát a göndörfekete haj, a sötétkék farmer, a két csillogó szem, meg a jókedv. És — amit nem szabad elfelejteni — a kis Szabó imád focizni. — Akár úgy is mondhatnám, hogy nálunk ez családi hagyomány! ... Így magyarázza futballszeretetét. — Apám öccse, Szabó Imre is futballista volt. És nem is akármilyen! Még a válogatottba is bekerült, mint jobbszélső. „Picinek” becézték apró termete miatt__ Hát én szeretnék az ő nyomdokain járni __+ A jelek szerint ugyancsak 7-es mezben. A kis Szabó ugyanis jobbszélső. A Szombathelyi Haladás jobbszélsője. Talán nem olyan gyors, mint nagybátyja — az ugyancsak szombathelyi Szabó Pici — volt valamikor, de jól cselez, ügyesen kezeli a labdát, bátran bocsátkozik közelharcokba és — szeret szélsőt játszani. Nem csoda hát, ha Hoffer József szövetségi kapitány szeme is megakadt rajta, s meghívta a válogatott keretbe. (Igaz, nem minden előzmény nélkül, hiszen Szabó Sándor az utánpótlás-válogatottban már nem is egyszer igazolta tehetségét!) Hogy mégsem játszott a „Hoffer-bébik” között? Annak oka van.+ — Apámék családja igazi vasi... Azaz, tősgyökeres szombathelyiek vagyunk, de én Beregben születtem. Nem messze Beregszásztól egy egészen kis faluban. Benén ... Igen, úgy hívják a falut, ahogy Ferikét. Bene... Ez a falu a Tisza túlsó oldalán, szovjet területen van. Most folyik a honosításom . .. Rövidesen már magyar állampolgár leszek. Hát ezért nem játszott még a kis Szabó a magyar válogatottban. — 1963-ban jöttünk át Magyarországra ... — Már odakint is focizott? — Csak a srácok közt. Csapatban nem. — De csatár volt? — De nem szélső! Inkább olyan jobbösszekötő-féle. — És Szombathelyen? — A Haladásban kezdtem, ott lettem jobbszélső és 1967- ben kerültem be az első csapatba ... Alig pár méterre tőlünk a tévé képernyőjén peregnek a képek. A híradó számol be a nagyszamosi árvízről. A kis Szabó szemére árnyék borul. Megtörik bennük a csillogás. A kis Szabó szomorú lesz. — Azok a községek ott voltak velünk szemben. A Tisza innenső oldalán ... Faluneveket mond. Halkan, szaggatottan. — Vajon odaát. .. odaát is van árvíz? Csendesen kérdez. Aggódva. És gondolatai talán ott járnak a kis beregi réten, ahol reggeltől estig kergette a labdát.★ » kis Szabó búcsúzik. /I Ahogy elborult a kedve, úgy válik ismét derűssé. Fital ember. Játékos ember. Megy göndörfekete hajjal, sötétkék farmerben, csillogó sötét szemekkel. Puha, ruganyos léptekkel megy. Majdnem tánclépésben. A lányok utána néznek, ő visszakacsint. Rózsa András Ha nemcsak a meg nem adott tizenegyest vennék észre... Beszélgetés Hintsch György filmrendezővel Valamikor a Torma testvérekkel, Marton „Jokká”-val és Budai Pállal öklözött. Ma: híres filmrendező. Jó filmrendező. Vajon miért nem készít sporttémájú játékfilmet? Talán nem talál benne fantáziát, vagy fél tőle, vagy éppen lenézi ezt a „műfajt”? Ezekre a kérdésekre csak Hintsch György válaszolhatott és — válaszolt is. — Egyáltalán nem félelemről vagy lenézésről van szó. Szerettem és ma is szeretem a sportot. Még nem hagytam abba. A torna, a tenisz, az evezés valamelyik mindennapos programomhoz tartozik. A filmrendezéshez, egy-egy film elkészítésének több hónapig tartó megfeszített munkájához jó kondíció kell. Akár egy tízezres futóversenyhez. Ami a kérdés másik felét illeti: sportról, sportolókról nehéz dolog jó filmet készíteni. Olyat, hogy az a stadion hangulatán túl valami mást is nyújtson. Ebben az irodalom sem segít. Érdemes megszámolni, hány sporttémájú regény jelent meg nálunk az elmúlt húsz év alatt__ Egyet olvastam, azt is kéziratban, amely egy NB III-as futball-császárról szólt. Nem is volt rossz. — Mégsem készült belőle film! — Nem. De miért... Nagyon tanulságos volt a tv-ben nemrég elhangzott futballvita, valahogyan vonatkozik ez más területekre is. Így például a filmgyártásra is. A film is, a futball is elvesztette közönségét A filmek nézőinek száma mint a Népstadiont felkereső szurkolóké. — A tv elveszi a közönséget? — Ezzel nem értek egyet. A filmet a közönségnek gyártják, a sportolók a szurkolóknak játszanak. Egyik sem képzelhető el közönség nélkül. Ahhoz azonban, hogy visszanyerjük a nézőket, jó filmet és jó focit kell produkálni. Nem hiszek a közönség igényének merev, kategorikus szétválasztásában. A film a legszélesebb körök számára készül. — Gondolt-e már arra, hogy sportfilmet készítsen? — Igen. Volt egy elképzelésem. A közelmúlt évek sportnagyságainak pályafutásáról szerettem volna filmet készíteni. De ez csak elképzelés maradt. Négy évvel ezelőtt más téma is felmerült: az akkori Ferencváros. Aztán kútba esett. Mert hová jutott a Ferencváros ... — Mi a feltétele annak, hogy egészestet betöltő sporttémájú filmet láthassunk? — Elsősorban az igény. Ez az igény azonban nem jelentkezik, még a sportszervek részéről sem. Itt van egy terv: „Istenek a stadionban”. Témája érdekes. Az elmúlt olimpiák stadionjaiban végigmenve megszólaltatni az akkori olimpikonokat. A forgatókönyv elkészült. A filmre szerződésünk van a IV-es stúdióval. De a terv még mindig csak terv. Pedig keletje lenne a filmnek. — Mit szólna egy Balczó-témához? — Balczó mondása a legszebb, amelyet sportoló szájából életemben hallottam: „Boldoggá tesz, hogy másfél óra örömet okozhattam embereknek. Ez ugyan kevés, ez ugyan csak másfél óra, de sokan voltak és az öröm sokszorozódik”. Valahogy én is így vagyok. Másfél óra szórakozást szeretnék nyújtani az embereknek. Balczót csak a XX. század „aszkétájának” lehetne ábrázolni. Amire ez az ember képes, már hosszú ideje, azt csak így tudom elképzelni. A sportnak szüksége van propagandára és ennek egyik legjobb eszköze a film. Milyen jó lenne, ha a sport be tudná lopni magát az alkotók szívébe. Ha írók, rendezők, operatőrök nemcsak a meg nem adott tizenegyest vennék észre a pályán, hanem a témát is, amelyet tálcán kínál nekik az élet. A sportélet! Szabó Ilona