Népsport, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 122. szám

| MAI SZÁMUNKBAN: 1 % Skóciai jelentés az UEFA- k Lemondtak róla — b­- ^ torna döntőjéről . . (2. oldal) A mondott önmagáról . (6. oldal) % § . . . (2. oldal) | adte „ rongado | | .......t7 oldal) | vasárnapi fordulójáról (3. oldal) | Bemutatjuk a labdarúgó % A labdarúgó NB III ered- I VB negyedik csoport- e eje­ményei ..... (4. oldal)­­ jának csapatait . . (8. oldal) m Népsport. A MAGYAR TESTNEVELÉSI IS­­PORTSZÖVETSÉG LAPJA KEDD, 1970. MÁJUS 26. ♦Ára 1 forint ♦ XXVI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM A 220 centi nem „p­atin“!­­4 magasugrók nagy napjáról Micsoda különbség két ver­senynap között! Szombaton fagyos hangulat, a szélben didergő nézők, kedvet­len atléták. Vasárnap jó néhány fokkal melegebb időben lelkes közönség, eredményre éhes, fel­hangolt versenyzők. Vasárnap jól időzítettek a rendezők, az Olimpiai Kupa csattanója, a magasugrás a mű­sor végére maradt. Arról már nem tehettek, hogy a rekorddön­gető verseny „kifutott” az idő­rendből és a labdarúgó-mérkő­zés kezdete vészesen közeledett. De senki sem türelmetlenkedett. Csendben, izgatottan figyeltek a nézők, közöttük a vérbeli foci­szurkolók, s a zöld gyepen az Előre és az Egyetértés játékosai. Csak az egy-egy sikeres kísér­let után felcsattanó taps törte meg a feszült csendet. Mindnyá­jan érezték, hogy a három ma­gyar magasugró egy kis sport­történetet csinál. Mert ez a va­sárnapi verseny bevonult nem­csak a magyar, hanem — nem túlzás — az európai atlétika tör­ténetébe is. Akik jól ismerik, tudják, hogy Major Istvánt a versengés mennyire felhangolja, szinte magasságról magasságra képes a küzdőkedvét szítani. A 214-en vasárnap még bizonytalankodott, csak harmadikra sikerült. A 217- nek már magabiztosan, kissé korrigált rohammal indult neki. S amikor elsőre átvetette rajta magát, nem pihenhetett meg a babérokon. Edzője (és félórával előbb még versenyzőtársa), Na­szály Sándor a gratulációt meg­toldotta a figyelmeztetéssel: — Csak semmi elengedés, a Versenyt még nem nyerted meg! És három perccel később a jóslat bete’'­sedett: Kelemen Endre társ order lett, s örö­mében olyan mozdulatokat vég­zett a kezével, mintha valamit el akarna kapni a levegőben. Major ismét vesztésre állt, kez­dődh­etett az újabb összpontosítás, a küzdelem nemcsak a rekor­dért, hanem a győzelemért. Lát­hatólag nem félt a 220-tól. Csak a nagyszerűen sikerült rekord­ugrás után, amikor már boldo­gan és kimerülten lehuppant a fűre, akkor illetődött meg: — Csak most látom, hogy milyen magas... — Azután mindjárt kijelentette: — Nem ugrom tovább. Kedden Ljublja­nában is nehéz versenyem lesz, s kicsit érzem már a lábamat. Egy nap különbséggel éppen egy évvel azután, hogy először iratkozott fel a magyar csúcs­­listára, Major Pista eljutott a világ legjobbjai közé. Ezzel a 220-as ugrással egyben a Fos­­bury által „feltalált” flop-stílus nem hivatalos európai rekordere lett. Sőt, egy szempontból túl is szárnyalta az olimpiai bajno­kot. Amikor Fosbury Mexicóban 224 cm-rel megszerezte az aranyérmet, harmincegy centivel ugrott nagyobbat a testmagassá­gánál, az alacsonyabb Major vi­szont most harmincnéggyel! Amit magasugróink május 1-i, nagyszerű rajtja után már sej­tettünk (és reméltünk), hamar beteljesedett. A 220 cm már nem lehetőség, hanem valóság!­­ Ezen a vasárnapon egyébként háromszor is indokolt volt az „eddigi legnagyobb” jelző. Nem­csak a magasugrók és a disz­koszvetők nem vívtak még ná­lunk eddig ilyen színvonalú ver­senyt, de az sem fordult elő, hogy négy távolugrónő jutott volna 6 méter fölé. A kétnapos kupatalálkozó alapján az ugrók és a dobók már „egyenesbe” ju­tottak és jó lenne, ha rövidesen a futók is követnék a példát. Robert Zoltán Major István egy év alatt tíz centit javított a magyar magasugrócsúcson (Geleta Pál felvétele) a versengés folyik tovább. A vizsgák dandárjában levő két testnevelő főiskolás nem hagyja magát. Kísérletei alapján nem merész jóslat, hogy Kelemen számára a 217 nem jelent pla­font és a hármas korelnöke, Ti­hanyi József sem fog megálln­­ a 214 centinél. Ugróink lehetőségeiről igen elismerőleg nyilatkozott egy vér­beli szakértő, Balázs Jolán is. — Nagy élmény volt ez a verseny, ilyet ritkán látni — mondta az olimpiai bajnoknő.— Mindhárman képesek lehetnek 220-on felüli eredményre. Külö­nösen, ha tartánpályára kerül­nek, hiszen ez a gumiszőnyeg­hez képest legalább 2—3 centis előnyt jelent. A csoportelsőség a tét Kispesten Rancpadó Újjipestem is Edzők, játékosok a szerdai forduló 8 találkozójáról Hidegkúti, Buzánszky, Sipos és Szusza tippel Hétfő reggel negyed kilenc. Az MLSZ előtt egymás után tűnnek fel a jól ismert arcok: Hidegkúti, Szusza, Sipos, Budai, Buzánszky, meg a többiek. A jugoszlávok elleni mérkőzésre indulnak — Pécsre. Soha jobb alkalom, hogy megkérdezzük őket: mit várnak a szerdai for­dulótól? — Lesz néhány bombamegle­petés — mondja Hidegkúti. — Két olyan rangadót láthat a közönség, amely szinte párját ritkítja — így Szusza. — Mi, vidékiek csak az Új­pesti Dózsa—Vasast láthatjuk a tévén, de szívesen megnézném a Honvéd—Fradit is — tette hozzá Sipos Ferenc. Az MLSZ-ből a Vasas-pályára mentünk. Mészöly és társai ép­pen a játéktéren felállított aka­dályokat kerülgették nagy len­dülettel. Aztán előkerültek a labdák. Hosszú átadások, indí­tások szerepeltek a programban. Közben megérkezett Ihász. — Sajnos, szakadásom van — mondta szomorúan. — Mióta játszom, még soha n­em volt ilyen sérülésem. Egyelőre harc­­képtelen vagyok. Mészöly kis szünetet tartott. — Eddig mindig úgy álltunk ki a Megyeri úton, hogy nagyon akartunk. Soha nem jött ki a — Akkor mi, dorogiak szeren­csésebbek vagyunk — fejtegette Buzánszky. — Ott lehetünk Kis­pesten, meg Újpesten is. Az indulásig volt még néhány perc, így gyorsan kitöltöttük a szerdai NB I-es mérkőzések to­tószelvényét. íme (1. oszlop: Hidegkuti, 2. Buzánszky, 3. Szusza, 4. Sipos): lépés! Most az esélytelenek nyugalmával lépünk pályára. Sok függ a csatároktól... Farkas felsóhajtott: — Szeretnénk a második he­lyet megszerezni. Az óránkra néztünk. Még volt idő a Ferencváros edzéséig. Előbb Baróti Lajossal beszéltünk a telefonon. — Mi már csoportelsők va­gyunk, nyugodtan várjuk a Va­sas elleni rangadót — mondta a mester. — Folytatni akarjuk jó sorozatunkat. — Az összeállítás? — Dunai Edét azért cserél­tem le, mert már szerdára is gondoltam. Újabb telefon. Ezúttal Preiner Kálmánt kérdeztük. — A Ferencvárosnak elég­­ döntetlen. Nekünk viszont győz­ni kellene. Biztos vagyok abban, hogy mindenki teljes szívvel küzd! — Gondol cserékre? — Kozma és Pusztai is meg­sérült a Pécs ellen. Nem tu­dom, Vági rendbe jön-e? A két beszélgetés után az Üllői út következett. Géczi állt a kapuban, s csak úgy záporoz­tak a lövések. A szélsők ível­­gették be a labdákat, és a belsők rendre jól célozták meg a sarkokat. Különösen Albert volt elemében. Vidáman, jókedvűen végezték a gyakorlatokat a játékosok. Csórón két szomorú arcot lát­tunk, Mucháét és Novákét. No­vák rúgást kapott szombaton, Mucha pedig még az UEFA- tornán szenvedett húzódást. No­­vák szerdán játszik, de Mucha nem! — Nekünk jó a döntetlen is — jegyezte meg Kalocsay dr. — Szeretnénk csoportelsők len­ni. Most itt az alkalom az óhaj vonóra váltására. Gyors Borversenyt rendeztünk a játékosokkal. Albert: Döntetlen lesz! Páncsics: Egy pontra jók va­gyunk! Juhász: Nemn féltem a csapa­tot! És a többi összes lap is? Tatabányán vidéki rangadóra kerül sor. — Felpaprikázták a Tatabá­nyát — jegyezte meg Mészáros József, a Rába RSO edzője. — így kitűnő mérkőzés lesz. A Csepel a Salgótarjánt fo­gadja. Keszthelyi edző győzel­met vár fiaitól. Elsősorban arra számít, hogy a támadósor végre kitesz magáért. A Salgótarján csapatában helyet kap a felgyó­gyult Szalai. Ferenczék bizako­dással tekintenek a mérkőzés elé. — Mi lesz Diósgyőrött? — kérdeztük a DVTK és az MTK mesterétől. Tátrai: Harcos, jó játékot és­­ győzelmet várok. Palicskó: Döntetlenre számí­tok. A két csapat változatlan ösz­­szeállításban játszik. A pécsi helyzetkép: — Mindenki egészséges. Rend­be jött Dunai dr., Daka és Kin­cses I is — mondta Czibulka dr. — Elképzelhető, hogy változta­tok az összeállításon. — Kisarányú vereségre számí­tunk •— ez a véleménye dr. Rákly Kálmán szakosztályveze­tőnek. — Halmosi még mindig sérült. Székesfehérvárott Kovács Im­re mondta: — Posch sérült, Wollek és Jó­zsa kimarad.­­ — Zimonyi sérült, így az a csapat játszitt, amelyik a Dó­zsa ellen kezdett — közölte Lan­tos Mihály. Szegeden a hazai jó sorozat folytatásában bíznak, a Dunaúj­város pedig egy pont megszer­zésében. ■te Ennyit a szerdai nyolc össze­csapásról. Vajon kinek a jóslata válik valóra? Egy biztos: kitűnő mérkőzé­sekben bővelkedő forduló várha­tó. Két rangadó Budapesten, egy vidéken és további öt izgal­mas összecsapás. Érdemes lesz kimenni­­ Varga Béla is rangadói, csaptatá­ssal Szabadrúgás-gyakorlás. Szőke az FTC hétfői edzésén többször is ügyesen csavarta a labdát a sorfal felett Géczi kapujába­ n. Dózsa—Vasas 1 1 1 1 Bp. Honvéd—FTC x 1 x 1 Csepel—Salgótarján 1111 Diósgyőr—MTK x x x x Videoton—Komló ulxi Tatabánya—Rába ETO x x x x SZEOL—Dunaújv.­rI 2 1 x Pécs—Haladás 1111 sportol£k AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT . Nagyszerű emberi helytállásokról, bátor, kemény mun­káról kapunk híradásokat az árvízsújtotta területekről. Az ország féltőn gondol a bajbajutott emberekre. Vállalatok, intézmények munkások, tisztviselők sietnek az árvízkáro­sultak segítésére. Jóleső érzéssel nyugtázzuk: sport­terveze­­tek egyesületek sportolók is részt vállalnak a mentés, a se­gítés munkájából, hogy mielőbb meginduljon az élet, a mun­ka és a sport az árvízsújtotta vidékeken. Lapzártáig a következő jelentéseket kaptuk: Az MTI Szekszárd városi Tanácsa, valamint a bony­hádi, a dombóvári, a paksi, a szekszárdi és a tamási já­rási tanácsok elhatárolták, hogy a III. OSN keretében rendezett sportünnepségek bevételét az árvízkárosul­taknak juttatják. A Budapesti Sport Egye­sület elnöksége a június 7-én, a Jégszínházban ren­dezendő nagyszabású jég­­ünnepély teljes bevételét ajánlotta fel a nemes cél érdekében. A Tiszavasvári Lob­bik SE labdarúgó-szakosztálya leve­lében értesített bennünket, hogy szívesen játszanának NB I-es vagy NB I B osz­tályú csapatokkal barátságos mérkőzéseket az árvízkáro­sultak javára. Szeretnék, ha kérésük meghallgatásra ta­lálna az illetékes egyesüle­tek körében. A gyöngyösi ''labdarúgó­játékvezetők a bajbajutott emberekkel való együttérzé­süket fejezik ki levelükben. Eddig 1000 forintot fizettek be az OTP-be és ezenkívül munkahelyükön egynapi f­­zetésüket is felajánlották az árvízkárosultak javára. A Vízügyi SC és az Egye­sült Gyógyszergyár SC má­jus 30- és 31-én vitorlásver­senyt rendez. A két egyesü­let vezetősége a verseny rendezői és nevezési díjait felajánlották az árvízkáro­sultaknak. Az Egyetértés elnöksége az Egyeté­lés—Genz-MÁ­­VAG NB I B-s labdarúgó­­mérkőzés és a két csapat tartalékbajnoki mérkőzésé­nek tiszta bevételével ki­várna segíteni a bajbajutot­takat. Vitad­és az MLSZ-ben Hétfőn este az MLSZ edzőbi­zottsága rendezésében vitaülést tartottak az NB I-es és NB I B-s klubok edzői, s az élvonal­beli labdarúgó-játékvezetők, az MLSZ tanácstermében. Zalka Andrásnak, az MLSZ edzőbi­zottsága elnökének bevezetője után dr. Szilágyi György, a JB elnöke tartott szakmai tájékoz­tatót a testi erő szabályos ki­­használásáról. Az érdekes elő­­adást sok hozzászólás követte. Kifejtette véleményét Baráti Lajos, Preiner Kálmán, Maros­án Béla, Molnár Péter, Zalka András,­­ Kovács Imre, a MÁV DAC edzője is. A játékvezetők közül Kany­ Ferenc és Petri Sándor szólt hozzá a vitához.

Next