Népsport, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
ÖKÖLVÍVÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ ÖKÖLVÍVÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ ÖKÖLVÍVÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ ÖKÖLVÍVÁS ♦ Az építkezés rajtja: 1971 TAVASZA Az őszi napsütésben nagyon szép a kaposvári Csik Ferenc sétány. De — bizonyára — még szebb lesz, ha elvezetik vagy befedik a levegőt is szennyező patakot, rendezik az állomás sétány felé néző környékét. Mert a téren, amelyen nemrégen Kaposvár egyik büszkesége, az úszókombinát (fedett és nyitott uszoda) felépült, újabb sportlétesítmény épül. Az uszodában télen-nyáron nagy a sürgés-forgás. — Megszerették az emberek, ha csak tehetik, idesietnek — mondja Vermes Imre, az MTI Somogy megyei Tanácsának elnöke. — Áldás ez nekünk, sportvezetőknek, áldás a sportolóknak, s egész Kaposvár lakóinak! Reméljük, ugyanilyen lesz az öröm majd akkor, ha a sportcsarnok felépül. Kassai János dr., a megyei tanács végrehajtó bizottságának sportszeretetéről ismert titkára évekkel ezelőtt, egy beszélgetésünk alkalmával elmondta: ők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Kaposvár sportcsarnokot avasson a negyedik ötéves tervben. Akkor a somogyi sportemberek még hitetlenkedtek, most azonban már reménykednek... Mert több mint másfél éve megszületett a kaposvári tanács végrehajtó bizottságának a döntése: ■felépül a város legújabb sportlétesítménye, a sportcsarnok. — Nagy szerencsénk van, hogy a megye és a város vezetői sportszerető emberek, és mindent elkövetnek, hogy a fiatalok jól érezzék magukat a somogyi tájakon — folytatta Vermes Imre. A megyeszékhelyen fokozatosan növekszik a sportcélokat szolgáló termek száma. Felépült a tanítóképző intézet, a Munkácsy gimnázium és a mezőgazdasági szakközépiskola tornaterme, s ezek mellett még ott van a K. Dózsa sportcsarnoka is. De mindez már együttesen sem elégíti ki az igényeket. Ezért is született a gondolat: „sportcsarnokot a városnak!” A hely kijelölése egy kis gondot okozott. Akadtak, akik a Jókai ligetet mély fekvése, s a vizesedés miatt nem tartották alkalmasnak építkezésre. Végül azonban — sok-sok szakember meghallgatása után — mégis úgy döntöttek, hogy a Jókai ligetben építkeznek. A városi tanács végrehajtó bizottsága a kisajátítást már elvégezte, s az építkezés — „rajtra kész”! Vajon mi minden lesz a kaposvári sportcsarnokban? Az eredeti terv némileg módosult, de a létesítmény így ss impolálónak ígérkezik. A tervezettnél valamivel kisebb lesz a nézőtér, de 1500 ember így is kényelmesen elfér a labdajátékok eseményein. Arról nem is beszélve, hogy az ökölvívás vagy az asztalitenisz eseményeit akár 2500-an, 3000-en is megtekinthetik. A küzdőtér nagysága 48x28 m. Helyet kap a csarnokban a 10x5 m-es kondicionáló terem, a négypályás automata tekepálya (nem az alagsorban, hanem a bejárat fölött, a felszínen), egészségügyi szoba, orvosi rendelő, raktárak, szertárak, öltözők, fürdők. Televízió- és rádióközvetítő fülke, sajtópáholy. Ez épül az első ütemben ... Egyébként a tervek úgy készülnek, hogy a továbbiakban a csarnok egy 30x20 m-es edzőteremmel bővül majd. 1971. április 1-re elkészül a kivitelezési terv, s még abban a hónapban elkezdődik az építkezés. A 40 millió forint oroszlánrészét a megyei és a városi tanács biztosítja. Ligeti Gáborral, a városi TS elnökével és Vermes Imrével az úszókombinát teraszán folyik a társalgás.Vermes Imre lelkesen magyaráz: — Fedett uszoda, nyitott uszoda, sportcsarnok egymás mellett ... Mit kívánhat még egy sportvezető? A befejezés kissé furcsa, de megmondjuk .. . Egy olyan labdarúgócsapatot, amelyért nem ezer (mint most), hanem (mint régen) 3—4000 ember szurkol mérkőzésenként és amely nem a kiesés elkerüléséért, hanem a bajnoki címért harcol! Nagy József Ilyen lesz majd ha elkészül, a kaposvári sportcsarnok. Most még csak a makettjában gyönyörködnek a megyeszékhely lakóinak ezrei, 1972 végén azonban már avatni szeretnék a teremsportok somogyi szerelmesei... LEZUHANT CSÉPÁN JÁNOS Csépán János, a Magyar Népköztársaság érdemes sportolója, a vitorlázórepülés kétgyémántos aranykoszorújának tulajdonosa, pénteken Esztergomban, egy új repülőgéptípus bemutatása alkalmával lezuhant és életét vesztette. Halála, a magyar sportrepülés nagy vesztesége. Csépán János, a Postás RK tagja 2200 órát töltött a levegőben. Húszéves sportolói pályafutása során a fiatalok százait tanította meg repülni. Sok hazai és külföldi siker fűződik a nevéhez. Legendás hírű távolsági repülései, kivételes tehetsége, helyzetfelismerése emelte őt a legjobbak sorába. A repülők a sportág nagy művészét gyászolják személyében. Élt 34 évet. iá Egy ember és az olimpia Leültetem a vendégemet, beszélgetni kezdünk. Nem is beszélgetés. Vagy ha mégis az, bizony eléggé egyoldalú. Az asztal előtti karosszékben egy férfi ül. Alacsony termetű, zömök, barna hajából jó darabot kikoptattak már az évek. Később egy félmondatából az is kiderül, hogy negyvenhét éves. A szája szélén apró, kissé bizonytalan mosoly bujkál. És a melegbarna szemek néha kérdően a hallatóra siklanak. Ugye, milyen mosolyogni valóan furcsa dolog, hogy egy komoly családapa ilyen gondolatokkal foglalkozik, ilyen dolgokon töpreng és néha nem átallja gondolatait hangosan is megfogalmazni? ... Pedig néhány mondata után már nem a puszta udvariasság mondatja velem, hogy — szívesen hallgatom. Mennyire pontosan fogalmaz a magyar nyelv! Vendégem szívvel beszél, jómagam pedig szívesen hallgatom. De hát miről, miről beszél? Talán az egészben ezt a legnehezebb megfogalmazni. Mert ha azt mondom, hogy az olimpiáról — túl kevés. Ha azt, hogy az emberiségről (emberségről) és az olimpiáról — talán túl sok. Esetleg így: egy ember és az Olimpia. Az ember!... ! + Vendégemnek egy-két gyerekkori grundemléktől eltekintve soha semmilyen kapcsolata nem volt a sporttal. Nem, ezt megint rosszul mondtam. Soha semmilyen gyakorlati kapcsolata nem volt. Annyit tudott róla, annyit tartott számon, amennyi egy átlagos, egészséges érdeklődésű ember életébe belefér. De — ahogy meséli — mindig nagyon vonzotta az ismeretlen, amelynek szeretett a mélyére nézni, legyen az tárgy, elvont fogalom, vagy bármi más. Szívesen járt ismeretterjesztő, ismeretbővítő előadásokra, s egyszer így jutott el egy olyanra, amelynek témája az olimpizmus eszméje volt. Az előadás után bement az első antikváriumba, s megvette az előadó olimpiai könyvét. Megvette és elolvasta. Aztán megint vett egyet és megint... Lassanként egészen szép kis gyűjteménye kerekedett. Igen, Mező Feri bácsi okosan, szépen, szívhez szólóan tudott beszélni az antik görögség e nagylelkű ajándékáról: a béke, a harmónia és a nemes vetélkedés ünnepéről. Az olimpiáról. S aki képes a szép és okos szavak befogadására, annál szükségszerű a szavak életre kelése. A férfi tétovázik, mielőtt továbbgombolyítja a történet fonalát. De aztán folytatja, s miért is ne folytatná. Mi is az, ami őt az olimpiai gondolatban a leginkább megfogta? Az olimpizmus tartalma, amelyből ő a maga számára az egymás megbecsülését és a szeretetet szűrte ki. A szülői házból alapérzésként hozta magával ezeket, s felemelő tudat volt mindebben megerősítést nyerni. Az olimpia révén és az olimpia által. Sokszor olvasta már — meséli —, hogy milyen megfogalmazhatatlan érzés a győztesnek fennállni a dobogó tetején, látni az árbocra felkúszó nemzeti lobogót és hallgatni a nemzeti himnuszt. Azt mondja, hogy a mexicói olimpia idején, egy-egy magyar győzelem eredményhirdetésénél hirtelen megértett valamit ebből a megfogalmazhatatlan érzésből. Mexico ... Talán azóta ilyen szétszakíthatatlan a kapocs, azóta foglalkoztatja valami. Egy gondolat, amitől nem tud, de nem is akar szabadulni. Kisebbik fia akkor még általános iskolás volt. Egy nap ezzel jött haza az iskolából: „Apu, az olimpiáról kell írnunk dolgozatot. Mit csináljak?” És akkor közvetlenül tapasztana, hogy mit is jelenthet egy ilyen okos dolgozattéma. Hogyan vet magot, s szökken szárba az érdeklődés, ami talán igazi megértéssé is elmélyülhet. A gondolat (az egyik, mert sok van belőlük): ha egyszer egy országos pályázatot hirdetnének középiskolás diákoknak a sport és az olimpia témakörében, mennyi hasznos és szép indulat szabadulhatna fel. Mennyi tudás, mennyi ismeret, megértés és szeretet. Előttünk a telefonkönyv. Üzemek telefonszámait tárcsázzuk, azokét, ahol munkahelyi testnevelést sejtünk. Nehéz ügy. Foglaltak a vonalak, vagy ha jelentkeznek, nem találják az „illetékest”. Ha pedig sikerül valakit elcsípni, akkor a kapott válaszok sújtanak le: „Megszűnt... Szünetel__Szórványosan tartják ...” stb. Pedig például a Paszományárugyár, a Ganz-MÁVAG, a Május 1. Ruhagyár, a Pályázat. Két évvel ezelőtt már szervezője volt egy kis olimpiai rajzpályázatnak az egyik technikumban. S csak annyit tud mondani, hogy az eredmény őt magát is meglepte. És van még valami, ami legalább ennyire foglalkoztatja, amit úgy fogalmazott meg: „Győztesek üzenete a győzőknek.” Milyen nagyszerű dolog lenne, és milyen híven szolgálná az olimpiai eszmét... Úgy képzeli, hogy a müncheni olimpia győztesei és érmes helyezettjei aláírásukkal hitelesített emlékdiplomát küldenének az összes eddigi olimpiák győzteseinek. Hogy például a 100 méteres férfi síkfutásban győztes triüncheni triásztól ilyen örömteli emlékeztetőt és emlékezőt kapna James Hines, Robert Hayes, Armin Hary, Robert Morrow, Lindy Remigino, Harrison Dillard, Jesse Owens, s a többi kilenc hajdani győztes is, ha még él. Nem, azt nem kell bizonygatni, hogy mennyire az olimpia szelleméből fakad ez az elképzelés. Vendégem mosolyog. Arról beszél, hogy néha mosolyognak rajta az emberek, kérdezik: mi hasznod belőle? És ő ilyenkor mosolyog. Egyrészt, mert mit tehetne mást, másrészt, mert olyan mosolyogni való „haszonról" beszélni. Azt hiszem — mondja elgondolkodva —, szeretem az embereket... Kocsis L. Mihály Férfi Fehérneműgyár mind olyan üzemek, amelyek , úttörői voltak a munkaközi aktív pihenőnek. Már minden reményről lemondtunk, amikor a Női Fehérneműgyár könyvelése jelentkezett. No hiszen, milyen felvilágosítást adhatnak a munkahelyi testnevelésről a könyvelők? A válasz azonban meglepően kedvező volt. — Munkahelyi testnevelés? Persze, hogy van nálunk — mondja Mágai Zoltánné könyvelő. — Méghozzá naponta kilenc órakor. A szakszervezeti bizottság szervezi. Jöjjenek, nézzék meg. A szakszervezeti és a párthelyiséget zárva találjuk. Egy kedves adminisztrátor azonban pillanatok alatt intézkedik. S jóformán még magunkhoz sem térünk, már bent vagyunk a tanácsteremben, a szakszervezeti bizottsági tagokkal, a sportkör elnökével és a gyár főművezetőjével. — Három évvel ezelőtt felmérést végeztünk — kezdi a beszélgetést Szabó Sándorné, az szb. elnöke. A munkaügyi osztály, pszichológusok, orvosok és testnevelő tanárok közreműködésével azt vizsgálta, hogy a fizikai dolgozóknál a munkaidő melyik szakaszában jelentkezik a fáradtság, és hogyan lehet azt csökkenteni. Kiderült, hogy a harmadik óra vége és a negyedik óra eleje a legnehezebb. Ezért a nyolcórás munkaidőbe kétszer tíz perces pihenőt iktattunk. Az első szünetben pedig bevezettük a pihentető tornát. — Hogyan fogadták a dolgozók az újítást? — Elég vegyesen — kapcsolódik a beszélgetésbe Veres Ágoston főművezető. — A kétszáz fizikai állományban levő nő közül százhatvanan tornásznak rendszeresen. A fele lelkesedésből, a másik fele csak azért, hogy a többiek ne „szekálják” őket. Folytatnánk a beszélgetést, de az óra kismutatója a kilenceshez közeledik. Amikor a nagymutató a tizenkettesre ér, csönd lesz úrrá a gyár területén. A némaság azonban nem tart sokáig, mindössze egy-két másodpercig, s máris vidám, ritmusos dallamok csendülnek fel a hangszórón. Átmegyünk egy hatalmas terembe, ahol fiatal és idősebb nők állnak a varrógépek mellett. Várják a magnetofonszalagról vezényelt gyakorlatokat, hogy az aktív pihenést megkezdjék. Mi is várunk de az erősítő felmondja a szolgálatot és így nem láthatjuk a gyakorlatokat. Ezért be kell érnünk a korábban készített fényképfelvételekkel, valamint a lányok és asszonyok ajkán elhangzó véleményekkel. — Szívesen csinálom — mondja Káplán Jánosné. — Amióta tornászunk, nem fáj annyit a hátam, meg a vállam, és a közérzetem is jobb... — Jólesik három órás ülés után egy kis mozgás — toldja meg Klaba Györgyné, s a körülötte állók helyeslően bólogatnak ... Ilyen és ehhez hasonló vélemény sok van, közömbös, vagy negatív csak egykettő akad. — S mit mondanak a termelési mutatók? Hiszen a szünet a munkaidőből esik ki. — Amit elvesztünk a réven, azt behozzuk a vámon — tréfálkozik Deák Sándorné, a munkaügyi osztály vezetője. Majd komolyra fordítja a szót és egy kimutatást tesz elénk. A számokból kiderül, hogy a szünetet, illetve az aktív pihenőt követő órában négy-öt százalékkal nő a termelés. Többszöri vizsgálattal azt is bizonyítják, hogy havi szinten átlagban egy százalékkal többet termelnek, mint az aktív pihenő bevezetése előtt. Ennek pedig a borítékban is nyoma van. Persze, azt nem állítják, hogy mindez kizárólag a munkahelyi testnevelésnek tulajdonítható, de azt vallják, hogy az aktív pihenőre fordított idő nemcsak kiesést nem jelent, hanem bőségesen megtérül. Arról nincs pontos statisztikánk, hogy az ország hány üzemében folyik munkahelyi testnevelés. Csupán azt tudjuk, hogy a nyolc-tíz év alatt az aktív pihenőt több száz helyen bevezették. Gyökeret azonban csak ott ereszthetett, ahol a szervezést, irányítást , a munkahelyi testnevelést, mint munkásvédelmi feladatot — a szakszervezet vette kezébe. S hogy munkájuk nyomán milyen eredmények születhetnek, azt a Női Fehérneműgyárban tanúsíthatják. Varga Gyula Vasárnap, 1970. október 11.5 Muzsika a varrógépek fölött Versenyre kész a miskolci sportcsarnok ♦ Huszonegy ország ökölvívói indulnak ♦ Gazdag kulturális program a junior EB-n ♦ Lesz-e VB-ülés és AIBA-vizsga Miskolcon? A város szívében levő " UniQa miskolci új sport- ■ ■■------ létesítményt, a 3 ezer nézőt befogadó sportcsarnokot hivatalosan még nem adták át, gyakorlatilag azonban már rajtra kész. A belső munkákat is befejezték, s jelenleg a külső tereprendezés munkálatai folynak. A falak keményfaborítása és a küzdőtér parkettázása jelentette az utolsó nagy munkafázist, s a napokban kipróbálták a világítóberendezéseket is. A csarnokot szinte nappali fény árasztotta el. A szorító fölött 20 darab higanygőzlámpa biztosítja a kellő világítást. A csarnok minden négyzetméterére 2 ezer lux fényerő jut, a fotósoknak és a filmeseknek tehát nem lesz szükségük vakura, vagy más fényforrásra. A návíltér vasvázas ülőkéi _____nCtPtci deszkaborítást ■ kaptak. A diszpécserkabin és a televíziós közvetítő fülkék hangszigetelt falból készültek, mennyezeti borításuk üveg helyett plexi. Imponáló a csarnok minden helyisége. A belépőt a műmárvány padlózat, a falak dekoratív borítása kellemes meglepetésként éri. A nézőtérre vezető lépcsőket fekete-fehér kőlapokkal burkolták be, a mellékhelyiségekben halványkék csempe borítja a falakat. Beszerelték ...■■■ emekművét, a 2,5 méter magas, 10 méter széles és 10 tonna súlyú elektromos eredményjelzőt is, amelyen ötperces beosztású óra és 156 betű elhelyezésére alkalmas szövegtábla található. A szöveg hat sorban helyezhető el. A felírás külön vezérlő teremből történik. A záró aktust ír nunk: ---------------------------- latok elvégzésében szinte az egész megye összefogott. A tiszakeszi Tiszamenti Tsz 15 munkagéppel és 100 dolgozóval segíti a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat alkalmazottait, 30 vidéki asszony a takarítást végzi, de segítenek a honvédségi alakulatok katonái is. Az építés hajrájában mintegy 600-an szorgoskodnak, hogy október 15-én sor kerülhessen a hivatalos műszaki átadásra. A szervező bizottság végérvényesen lezárta az előzetes nevezéseket. Ebből kiderült, hogy összesen 21 ország ökölvívói vesznek részt az első junior Európa-bajnokságon. Legkevesebb versenyzővel (eggyel!) Norvégia indul, Hollandia is csak két versenyzőt nevezett, a többiek viszont 4—8 reprezentánsukat küldik. A legutóbb közölt 9 országon kívül Bulgária is 11 versenyzőt nevezett, s így 10- re nőtt a teljes csapattal részvevők száma. M MiMnc Miskolc va________miKi0áros tanácsok ■ -- nak, illetve az EB szervező bizottságának elnökhelyettese pénteken közölte, hogy a város ízlésesen dekorálva, és gazdag kulturális programmal várja a részvevőket. A város üzletei között kirakatversenyt rendeznek, s a legexponáltabb helyeken, így a napokban megnyílt és nagy közönségsikernek örvendő, 8 ezer négyzetméter árusítási területű Centrum Áruházban kiállítják az EB díjait. A programok közül az érdekesebbek: az avasi gótikus műemléktemplomban hangversenyt rendeznek. A miskolci képtárban bemutatják a városi képanyagot, amely kicsiben az egész magyar képzőművészetet reprezentálja. A Galériában Wilt Tibor Kossuth-díjas szobrászművész műveit állítják ki. Várja a vendégeket a Nagy Lajos korabeli diósgyőri várpalota, az érdeklődők megtekinthetik az ómassai őskohót, az SZMT székházban, a rövidfilmfesztiválok színhelyén magyar sportfilmbemutatót tartanak, s a városi KISZ-bizottság is műsort ad a résztvevők tiszteletére. Az EB rangját &? •££= ==== bizalmat tükrözi egy levél, amelyet a napokban N. A. Nyikiforov-Gyenyiszov, az AIBA alelnöke, az EABA elnöke küldött. Ebben azt közli a rendezőkkel, hogy két nappal az EB előtt terven kívüli VB-ülést szeretne tartani Miskolcon a világszövetség, s az eredeti programtól ugyancsak eltérően AIBA-vizsgát kívánnak tartani a jelentkező bírák számára. A kérés megtisztelő, egyelőre azonban kérdéses, hogy a szervezési és szállásgondok miatt lehet-e teljesíteni. A szervező bizottság azonban mindent megtesz, hogy sor kerülhessen a sportdiplomáciai szempontból sem közömbös programmódosításra. A magyar válogatottak felkészítése menetrend szerint folyik. 11 EB-jelöltünk október 15-én Salzburgba utazik, ahol a hét végén osztrák és német ellenfelekkel előkészületi versenyen vesz részt.