Népsport, 1973. november (29. évfolyam, 257-282. szám)

1973-11-25 / 278. szám

/ XXIX. 278. ♦ 1973. november 25. NÉPSPORT 7 KOSÁRLABDA NB I Magányos élcsoport A nők bajnokságáról Túlságosan Is csendben fe­leződött be az NB I-es nőj kosárlabda-bajnokság. Három fordulóval a vége előtt már el­dőlt, hogy melyik csapat végez az első helyen, s melyik lesz a két kieső. A végső sorrend is szinte teljesen kialakult. Az utolsó fordulók mérkőzései a helyezések szempontjából már szinte semmit nem számítot­tak. Sok mindenre lehet ebből következtetni. A bajnoki mezőny három részre szakadt. A négy csapat­ból álló élmezőny — BSE, MTK, Bp. Spartacus, TFSE — foko­zatosan eltávolodott a közép­mezőnytől. Ennek háttere azon­ban — sajnos — nem az él­csapatok gyors fejlődése, hanem a többi együttes lassú, foko­zatos visszaesése volt. A VM Egyetértés és a Videoton sze­replése példázza, hogy egy-egy kiemelkedő tudású játékos el­vesztése jelentősen befolyásolja e csapatok teljesítményét. A középmezőny Is kialakult. Az öt-nyolcadik helyezettek — e VM Egyetértés, a FŐKÉRT HSC, a Kecskeméti SC és a Videoton — szinte biztosra me­hettek az alsó régiókban el­helyezkedő csapatok ellen. Ilyen is ritkaság: a bajnoki táblázat 1—8. helyezettje mind­két fordulóban legyőzte a 10— 14. helyen végzett csapatokat. Mindez arról tanúskodik, a tizennégyes mezőny túlmérete­zett. A mérkőzések zöme előre lefutott, érdektelen. A mezőny túlságosan felhígult, korántsem kiegyensúlyozott. Pontosan emiatt nincsenek is általános jellemzői a bajnokságnak. A felkészülésbeli különbség még az élvonalbeli csapatok között is jelentős. Éppen ezért az együtteseket csak külön-külön célszerű értékelni. Még mielőtt erre rátérnénk, fel kell hívni a figyelmet egy szomorú állapotra. Az első hat helyezett között nincs vidéki együttes. A vidék legjobbja a kitűnő nevelőmunkával büsz­kélkedhető Kecskeméti SC lett, amely a hetedik helyen végzett. A többi vidéki csapat jobb szereplése nem a lehető­ségeken bukik meg. Az NB I- ben ma már mindenütt meg­vannak a feltételek, az együt­tesek legtöbbje teremmel ren­delkezik. A jelentős edző­hiányra kell megoldást találni, hogy a szakmai munka szín­vonalát magasabbra lehessen emelni. BSE-nél Szabó Ödön edző kitűnő munkát végzett. A csa­pat biztosan nyerte a bajnok­ságot, ennek ellenére jó né­hány mérkőzésen elmaradt a várt teljesítménytől. örvende­tes viszont, hogy a korábbi évekkel ellentétben a rangadó­kon helytállt. Erőnlétben, dobás­biztonságban, s főként a véde­kezésben sokat lépett előre. Szabics Magda játékával talán az év legiobb egyéni teljesítmé­nyét nyújtotta a bajnokságban. Az MTK második helyezése egy pillanatra sem forgott ve­szélyben. Teljesítménye azon­ban messze elmaradt a -várako­zástól. A korábban megszokott küzdőképességet és fegyelme­zettséget csak elvétve láthat­tuk. A védekezésben még si­került átlagon felülit nyújta­niuk, a támadásokból viszont hiányzott a kellő tudatosság. A BP. SPARTACUS a tavaszi idényben a vártnál gyengéb­ben szerepelt. Az ősszel már egyenletes teljesítményt nyúj­tott, csak a BSE-től szenve­dett vereséget. Támadása és vé­dekezése egyaránt letisztult. A kitűnő szerkezeti összetételű csapat játékosai a korábbi „haj­rá-kosárlabda” helyett sokkal szervezettebben küzdöttek. Ez­által jobban érvényesültek egyéni adottságaik. A TFSE sajátos helyzetéből adódóan az évek so-án elveszíti a főiskolát befejező játéko­sait. Mindig új embereket kell beépítenie a csapatba. A kö­vetkezetes felkészülés eredmé­nyeként a főiskolások ennek ellenére is rendszerint az él­mezőnyben végeznek. A lelke­sedés és a fegyelmezettség ta­lán náluk a legnagyobb. Bár ez­úttal is a negyedik helyen vé­geztek, az újoncok labdabiz­tossága és dobáskészsége még elmaradt a „régiekétől”. A VM EGYETÉRTÉS képezi a határt az élmezőny és a középmezőny között. A tavasz- szal Czirákynéval a harmadik helyen végeztek. Távozása után az ötödik helyre estek vissza. A nagy múltú klub most érzi, hogy annak idején nem fordí­tott kellő figyelmet az után­pótlás-nevelésre. A szakosztály azóta már változtatott ezen, re­méljük, ez a tény, megrövidíti a talpraállást. A jelenlegi körül­mények között eredménye dicsé­retes. A FŐKÉRT HSC-nél Tóth Andor jó edzői munkát vég­zett. A csapat viszonylag ke­vés játékossal, gyengébb cse­rejátékosokkal, szinte minden utánpótlás nélkül érte el az előkelő helyezést. Az együt­tesnek nincs terme, úgyneve­zett „vándoredzéseket” tartott, hol itt, hol ott készült a mér­kőzésekre. így lett hatodik. Mindez kritikát is mond a saját teremmel rendelkező, jóval ked­vezőbb körülmények között ké­szülő csapatokról. A KECSKEMÉTI SC a vidék legjobbja. Hosszú évekre visz- szamenőleg — vidéki viszony­latban — kiemelkedően Adamik Ferenc nevéhez fűződik a leg­jobb utánpótlás-nevelés. Kecs­kemét \ szinte ontja a tehetsége­ket. A továbbtanulás miatt ugyan többen elhagyják a vá­rost, de mindig újak kerül­nek a megüresedett helyekre. Ha a többi vidéki központban is így készülnének — előbbre tar­tanánk. A VIDEOTON-nak, annak el­lenére, hogy Hegedüsné eltá­vozott, még mindig jó a játé­kosanyaga. Igaz, Bekő, Szom- batfalvy és Gábor rövidebb- hosszabb ideig sérüléssel baj­lódott. A csapat játéka szerve­zetlen volt. Az. eredmény is mutatja, a Videoton az élboly­ból a 8. lielyre esett vissza. Ugyanakkor a másik székesfe­hérvári női csapat: az Építők kiesett, f Felvetődik a kérdés: vajon egészséges-e egy vidéki központban két ellenlábast fenn­tartani? A PVSK gyenge tavaszi idény után az ősszel felküzdötte ma­gát a kiesési zónából. Az együttesben még a 9. helyezés­nél is több van. Jók a játé­kosok, fiatalokkal is rendel­keznek, saját termük van. A szakmai munka színvonalát kell emelni! Az újonc CSEPEL lelkes, cél­ratörő játéka a bajnokság kel­lemes színfoltja volt. - Az után­pótlás is biztosítva látszik. A BEAC szinte teljesen ki­cserélődött. Az ősszel már egy új, fiatal együttes játszott. Cél­ja a bentmaradás volt. A je­lenlegi játékosállomány erősí­tésre szorul. A DIÓSGYŐR hajdanán a legjobb vidéki egyesületek egyike volt. Tavaly sikerült visszakerülnie az NB I-be. Az első nehéz évet átvészelte. Az utánpótlás-nevelés jó kezekben van. A két kieső, sajnos, nem ér­te el az NB I-es szintet. A SZIGETVÁRI ÁFÉSZ huszon­négy fordulón át nyeretlen volt. A múltban eredményes csapat — szétesett. A SZÉKESFEHÉR­VÁRI ÉPÍTŐK a már említett körülmények között nem volt többre képes. Gyárfás Tamás A legtöbb kosarat dobta: BSE (1913), Bp. Spartacus (1863), MTK (1721). A legkevesebb kosarat dobta: Szigetvár (1114), Diósgyőr (1237), Székes- fehérvári Építők (1264). A legkevesebb kosarat kapta: BSE (1255), MTK (1265), TFSE (1313). A legtöbb kosarat kapta: Pécs (1743), Székesfehér­vári Építők (1708), Diós­győr (1644). A lezajlott 182 találkozó közül csak három össze­csapáson volt szükség hosszabbításra. Egyetlen mérkőzésen sem sikerült a győztes csapatnak 100 pont felett dobnia. Egy ta­lálkozón a legtöbb kosarat a BSE és a Bp. Spartacus dobta, mindkét együttes 93 ponttal terhelte meg a PVSK kosarát. A legkeve­sebb kosár a 32:31-re vég­ződött Csepel—Szigetvár mérkőzésen esett. Összeállították a válogatottakat A Magyar Kosárlabda Szövetség elnöksége kijelölte az edzők, illet­ve az edzőbizottság javaslata alap­ján a férfi és női felnőtt váloga­tott kereteket. Nők: fciss Lenke, Molnár Györ­gyi, Herbert Dianna, Fehér Jó- zsefné, Vertetics Györgyi (Bp. Spartacus), Nagy Mária, Horváth Erzsébet, Beloberk Éva (MTK), Szabó Éva, László Erzsébet, Szuchy Katalin, Szegedi Irén (TFSE), Sza­bics Magda, Raj ki Erzsébet (BSE), Kárász Judit (FŐKÉRT HSC), Ler- ner Zsuzsa (Csepel), VerbŐczi Jó- zsefné (PVSK), Molnár Ágnes (KSI), Winter Ilona (Mezőberényi _L ÁFÉSZ), Zakián Judit (Kecske­méti SC). Férfiak. Pálffy Tamás, Halmos István, Fehér István, Nagy István, Recska László (Csepel), Gellér Sán­dor, Gyurasits István, Losonczy Árpád (Bp. Honvéd), Salgó And­rás, Nagy Péter, Újhelyi Gábor (MAFC), Galamb István, Németh Károly (Ganz-MÁVAG), Láng László (Vasas Izzó), Lipták And­rás (SMAFC), Ágfalvi György (Bajai SK), Mikola András (Cső­szerelő), Pálvölgyi István (PVSK), Márton Gábor, Németh Gábor (KSI). TEKE Vali Ágnes és Féltéin István nyerte a Tízek bajn EGRESSY ÜT, POSTAS-PALYA. Tizenegy óra. Egyenként, indulási sorrendben futnak be a férfiak Tízek-bajnokságára a versenyzők. Elsőként a Szegedi VSE fiatalja, Révész lép a linóleum nekifu- tóra. ,Jól kezd: az első 100 do­básából (50 teli, 50 tarolás) 477-et ér el. Sokan felszisszennek: „Megnyerheti!” Ö másképp gon-' dolkodik ... A második 100-ra éppen csak annyit ér el. hogy át­lépje a 900-as határt (905). Ért­hetően letört. Akkor még nem sejti, hogy ez a viszonylag gyen­gébb teljesítmény is elég lesz a negyedik helyhez. Győz a kima­gaslóan legbiztosabb Féltéin. GORKIJ FASOR, RF ÉPlTÖK- PÁLYA. Dráma öt felvonásban. Az elmúlt évi győztes, Csaba Er­zsi másodikként dob. Ezutal hiába ér el 419 fás teljesítményt, csak hetedik lesz. Pedig amikor befe­jezte sorozatát, biztosan jobbra számított. A sokszoros csapatbaj­nok FTC tapasztalt játékosa, Kiss­né következik. Mellette a szege­diek mindenese, a volt sokszoros válogatott dr. Szamosszeginé. Nagy harcban állnak, dobásról dobásra változik a helvzet. Kissné az utol­só huszonötös tarolásban csak 59 fát ér el. Végeredményben 421 fát, s ezzel átveszi a vezetést. Két percre! Aztán Szamosszeginé is befejezi. ,,444 fa” — közli a ver­senybíró. A közönség felmorajlik. „Szép volt, Saci!” — kiabálják. Nem késik a válasz sem, amúgy Igazi „szösediesen”: — Kicsikét jobban mögfoghat- tam volna a kettes pályán. Akkor még senki sem gondol­ta, hogy ketten is megelőzik. Csa­pattársa, Tompáné is, aki utolsó­nak dob, s öt fával túlszárnyalja Szamosszeginét. De már hiába. Ebben a drámában a csattanó al negyedik felvonásban volt. Ho-’ gyan is? A PÁLYÁN VATI ÁGNES, a tatabányaiak fiatal versenyzője. Valósággal férfiasán gurit, az em­ber ki se nézne ennyi erőt a na­gyon csinos, karcsú, húszéves lányból. Már az utolsó 25 tarplás előtt csak hét fával marad el a 400-tól. Tizenötödikre átveszi a vezetést. B. Tóth László, a válo­gatott edzője elégedett lehet. Ági­nak használt, hogy az osztrákok ellen kimaradt a válogatottból ... Férfiak. Az 1973. évi Tízek- bajnoka: Féltéin István (Pápai Vasas, edző: Peka János) 944, 2. Mészáros (V. Ikarus) 921, 3. Rá­kos (BKV Előre) 917, 4. Révész (SZVSE) 905, 5. Varga (Pápai Va­sas) 896. 6. Sütő (FTC) 885, 7. Tősi (Egri Spartacus) 872, 8. Csányi (FTC) 859. 9. Tékán (Pá­pai Vasas)i 859, 10. Antal (Cse­pel) 855. Nők. Az 1973. évi Tízek-baj- noka: Vati Ágnes (Tatabányai Bá­nyász, e: Hargitai György) 471, 2 Tompáné (SZAK) 449, 3. dr. Szamosszeginé (SZAK) 444, 4. Hursán (Békéscsabai Előre Sp.) 438, 5. Kustánné (Csepel) 433, 6. Kissné (FTC) 421. 7. Csaba (K. Porcéión) 419, 8. Bíró (Győri Ri- chards) 407. 9. Vajdáné (Győri Richards) 397, 10. Sallainé (FTC) 392. T. P. JÉGKORONG Elhalasztott forduló TORNA Az Asztalos János emlékverseny első napi győztesei: Petri Anna és Molnár Imre Tizenhárom év óta hagyomá­nyossá vált, hogy december első szombatján és vasárnapján ha­zánk legjobb tornászai Szombat­helyen zárták az évet az Aszta­los János emlékversennyel. Az Idén azonban egy héttel korábban került sorra ez a verseny, és nem Is évzáróként, mert decemberben még Dunaújvárosban megrendezik a magyar—grúz találkozót. fezombaton délután a Művelődési és Sportházban telt lelátók előtt vonultak fel a csapatok. Tóth Ist­ván, a Vas megyei Torna Szö­vetség elnöke megnyitó beszédé­ben ismertette az 1956-ban hősi halált halt honvédtiszt, a volt Va­sas-tornász, Asztalos János életét. Mind a férfiaknál, mind a nőknél 5 — 5 egyesület 6 —6 csapattal vett részt a versenyen. A nőknél hiányzott az élvonalbeli tornász­nők közül Császár Mónika és Medveczky Krisztina, akik Nagy Jenőné, a válogatott vezető edző­nője kíséretében Japánba utaztak Hiányzott továbbá a sérült Kéri és Békést Js. Bónfav és N.,„’ Zs. pedig azért nem Indult, mert — bár nevezett — a Bo. Sparta­cus és a BSE szakosztálya nem vett részt a versenyen. A női mezőnyben meglepetés­nek számít a fiatal Petri Anna első helve. Megérdemelten került a második helyre Gáli Mária, a Vasas versenyzője. Kelemen Már­ta felemáskorlát gyakorlatát el­rontotta, és így a harmadik he­lyen kötött ki. Egervári Márta szintén felemáskorláton rontott, ezért nem jutott az első három közé. A férfiak versenye eléggé szín­vonalas volt, bár a hosszú ver­senyidény éreztette hatását. Ló­lengésben és korláton Molnár Imre és B. Kiss István így is igen szó-* gvRkorlstot mulatott be. Donáth Ferenc eléggé hullámzó teljesítményt nyújtott, akárcsak Molnár István, a szombati ver­seny jó felkészülésnek bizonyult a közeli magyar—grúz találkozó­ra. A sokáig sérüléssel bajlódó Molnár Imre nagy küzdelemben, de megérdemelten szerezte meg az első helyet. Nők. összetett egyéni: 1. Pet­ri Anna (Bp. Honvéd) 36.70, 2. Gáli (Vasas) 36.65, 3. Kelemen (Bo. Honvéd) 36.45. Felémás- korlát: 1. Nagy G. (Postás SE) 9.3, 2. Petri 9.2, 3. Gáli 9.2 Ló­ugrás: 1. Kelemen 9.3, 2. Eger­vári (Bp. Honvéd) 9.3, 3. Lő- csey (Postás SE) 9.3. Gerenda: 1. Kelemen 9.35, 2. Vécsey 9.30, 3. Petri 9.25. Talaj: 1. Gáli 9.4, 2. Kelerrien 9.4, - 3. Lőcsey 9.3. Csapatban: 1. Bp. Honvéd (Petri. Figlár, Egervári, Kelemen) 143.65, 2. Postás SE A 143.45, 3. Va­sas 142.15, 4. KSI 139.45, 5. TFSE 137.85, 6. Postás SE B 136.55. Férfiak, összetett egyéni: 1. Molnár Imre (Újpesti Dózsa) 55.95, 2. B. Kiss (V. Izzó) 55.90, 3. Donáth (TFSE) 55.10. Talaj: 1. Donáth 9.40, 2. Molnár Imre 9 35, 3. Berkesi (U. Dózsa) 9.30. Gyűrű: 1. B. Kiss 9.50, 2. Tiha­nyi (FTC) 9.25, 3. Láng (Bp. Spartacus) 9.20. Lólengés: 1. Molnár Imre 9,55, 2. Donáth 9.45, 3. Sivado (TFSE) 9.45. Nyúitó: 1. B. Kiss 9.55, 2. Mol­nár István (V. Izzó) 9.50, 3. Mol­nár Imre 9.45. Lóugrás: 1. B. Kiss 9.20, 2. Donáth 9.05, 3. Molnár Imre 9 00. Korlát: 1. Molnár Im­re 9.55. 2. B. Kiss 9.35, 3. Sivado 9.25. Csapatban: 1. Vasas Izzó (Pogonyi, Péterhegyl, Molnár Ist­ván, B. Kiss) 215.6.5, 2. TFSE 209.00. 3. U. Dózsa A 208.25, 4. Bp. Spartacus 206.20. 5. FTC 204.00, 6. U. Dózsa B 195.85, Profcssional World Table Tennis Association LOS ANGELES CALIF. K EDVES URAIMl Talán meglepő, hogy a Magyar Asztalitenisz Szövetséghez és az lBUSZ-hoz intézett levelükre a nagy nyilvánosság előtt egy új­ságíró válaszol, de az illetéke­sekkel való konzultálás után úgy érzem, ezt megtehetem, s külön­ben is, ez a téma túlnő a sport­ág határain. Megérkezett tehát a levelük, amelyben tudatják a MOATSZ- szal, hogy Los Angelesben meg­alakult a profi asztalitenisz-szö­vetség, s egyben ajánlatot tesz­nek nétiány magyar játékos sze­replésével kapcsolatban, vala­mint kérik az IBUSZ-t, hogy szerezzen helyiséget, mert ná­lunk is szeretnének versenyt rendezni. Őszintén szólva, egy pillanatig döbbenten álltynk, s ezt mondtuk: lám, idáig fejlő­dött — vagy jutott? — a sport­ág. A kérésüknek azonban nem tudunk eleget tenni. Nem tudunk, mert nem is akarunk. A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség tagállama vagyunk, s ez bizonyos elkötelezettséggel jár. Roy Evans elnök éppen a napokban nyilatkozta Budapes­ten, hogy felfüggesztik annak a versenyzőnek a játékjogát, aki az Önök színeiben asztalhoz áll. Ráadásul, alkalmazkodunk a Nemzetközi Olimpiai Bizfottság szabályaihoz, amely maximálja a díjak értékét, és szintén nem ismer el semmiféle profi kezde­ményezést. Egyébként mi évek óta szeretnénk, ha a sportágat felvennék az olimpia műsorába. Lord Killanin, a NOB elnöke sem véletlenül vesz majd részt a Nemzetközi Asztalitenisz Szö­vetség 3974. évi, dublini elnök­ségi ülésén. Végül pedig bevall­juk azt is, hogy az önök kihí­vása ellenkezik elveinkkel, mi ugyanis változatlanul az amatőr­sport hívei vagyunk. Támoga­tást ugyan adunk élversenyző­inknek, de nem támogatjuk né­hány ember üzleti törekvéseit, a jól bevált versenyrendszer fel­rúgását Mi a sport tisztaságira és nem a látványos cirkuszra törekszünk. Gondoltak Önök arra, hogy kezdeményezésük milyen kö­vetkezményekkel járhat? Gon­doltak arra, milyen szakadást jelenthet a sportágban? Ismerik a tenisz amatőr—profi problé­mákat? Tudják, hány játékos szédült már ebbe bele? Ügy lát­szik, ezt akarják követni, ami­kor egy profi versenysorozatot szerveznek a nagyvilágban. De, hogyan képzelik ezt el, uraim? Gondolják, hogy mi például, semmivel sem törődve, repülő­gépre ültetjük legjobbjainkat? Gondolják, hogy fittyet hányunk a Növi Sad-i Európa-bajnokság- ra? Mert a profi mérkőzéseket „véletlenül” ugyanebben az idő­pontban rendeznék meg. Hogy jól megfizetnek minden- kit? Ez relatív dolog. De vajon milyen zenét játszanának a mie­inknek a Himnusz helyett? Mert bajnokaink még nem felejtették el a legutóbbi EB „hazai dalla­mait”, a háromszínű lobogó fel­vonását. Nem mondom — ha rajtam múlna — szívesen elküldeném versenyzőinket Los Angelesbe. De csak egy kis városnézésre, mert csuda érdekes Hollywood és Disneyland. Utána viszont si- etniök kellene vissza, mert itt minden héten versenyt rendez­nek és asztalhoz kell állniok, ha pedig szabad idejük engedi, vár­ják őket különböző viadalokon, Moszkvától Tokióig. Mi tehát — és ezzel nem áru­lunk el titkot — azokkal tar­tunk, akik továbbra is különbsé­get tesznek a cirkusz és a sport között. Mert ne felejtsék, a pénz nem minden. Éppen ezért ne kí­vánják, hogy szakítsunk elve­inkkel, hátat fordítva a sok ezer hozzánk hasonlónak. Minden­esetre kíváncsian várjuk a foly­tatást — ha egyáltalán lesz ilyen —, de hazudnánk, ha ehhez az egészhez sok sikert kíván­nánk ... Üdvözlettel: Hámori Tibor MUKORCSOLYAZAS Varga Vera és Homlya Krisztina párhwte Szombaton a Kisstadionban megkezdődött az év első hazai műkorcsolyázó és jégtáncverse­nye. A felnőtt első osztályú mű- korcsolyázók iskolagyakorlatukat és kötelező rövidprogramjukat mutatták be, a jégtáncosok pedig a három kötelező táncot és a kö-': telező zenére készült, egyéni ko­reográfiájú műsorukat. Sajnos, a jég a verseny végére alaposan el­romlott, a táncosoknak már jó­kora pocsolyákat kellett kerül­getni. A férfiaknál tulajdonképpen minden az esélyeknek megfelelően történt. Vajda László biztosan lett első az iskolában és a rövidprog­ramban is. A jó iskolázó Böröcz ugyanilyen biztosan lett második a kötelezőben. A nála jobb kű- röző hírében álló Joó és Juhász a rövidprogramban azonban meg­előzte. A nőknél volt a legnagyobb harc. Varga Vera ugvan első lett az iskolában, rövidprogramjába azonban több hiba is becsúszott. Homolva Krisztina hibázott a leg­kevesebbet a rövidprogramban, így jogosan lett első. Dicsére­tet érdemel még ebben a számban a fiatal Nagy Kati és Horváth Andrea. Erős Ági nehéz ugrásai ezúttal nem sikerültek. A jégtánc­ban az esélyes Regőczy, Sallai ket­tős minden táncára a legmagasabb pontszámokat kapta. Férfiak. Iskolagyakorlatok s 1P Vajda (BSE) 5 helyezési szám, 40.45 pont, 2. Böröcz (Népsta­dion) 11 — 86.65. 3. Nagy S. (Bp. Spartacus) 15 — 35.79, 4. Juhász (BSE) 17 — 33.54, 5. Joó (FTC) 23 — 33.12, 6. Kamarás (BSE) 30 — 30.19. Rövidprogram: 1. Vajda 5 — 26.30, 2. Joó 10 — 21.25, 3. Juhász 17 — 20.10, 4. Böröcz 22 — 19.60. 5. Nagy S. 23 — 19.55, 6. Kamarás 31 — 17.70. Nők. Iskolagyakorlatok: 1. Var­ga (FTC) 6 — 39.92, 2. Homolya K. (Bp. Spartacus) 9 — 39.84, 3. Erős (Bp. Spartacus) 15 — 36.94, 4. Bánky (Bp. Spartacus) 24 — 32.51, 5. Andik (FTC) 27.5 — 31.99. 6. Nagy (BSE) 28 — 31.72. Rövidprogram: 1. Homo­lya K. 6 - 21.90. 2. Varga 13 — 20.85, 3. Nagy 14 — 20.55, 4. Horváth (FTC) 21 — 19.60. 5 Erős 22 — 19.60. 6. Sultész (Bp. Spartacus) 33 — 15.85. Jégtánc: 1. Regőczy, Sallai (BSE) 5 — 51 24. 2. Dohány, Lé- nárt (Bp. Spartacus) 10 — 47.88, 3 Kazal, Győri (BSE, FTC) 15 — 41.84. Vasárnap délelőtt a szabadkor­csolyázással folytatódik a verseny. ASZTALITENISZ Meglepetésekkel kezdődött o Spartacus Kupa Tizennyolc — köztük öt vidé­ki — egyesület versenyzőinek részvételével első ízben került sor a Spartacus Kupa küzdelmei­re. Az első napon 65 felnőtt ver­senyzővel a férfi egyest bonyolí­tották le a Szentkirályi utcában. A mezőnyben nem szerepelt Jó­nyer István, aki édesapja halála miatt nem állt asztalhoz. Nem jelentek meg a benevezett kapos­vári versenyzők sem. Itt vannak viszont egy felnőt és három if­júsági versenyzővel a zentaiak (Jugoszlávia), akik csak &z egye­sekben indulnak. Már az első ’k&a fordulóban is színvonalas össze­csapásokat láthattunk. Kollár (Postás) Harangit (BVSC), Malek (Ganz-MÁVAG) Marosffyt (Bp. Spartacus), Balogh (Csepel) pe­dig Pignitzkyt (Bp. Spartacus) verte ki a iovábbi küzdelmekből. Lapzártakor a legjobb nyolc kö­zé jutásért játszottak. Vasárnap reggel fél 9-től 96 ifjúsági versenyző küzd kieséses rendszerben. Délután két órakor a férfi párost bonyolítják le* Szombaton délután a Klsstadioer ban 1000 néző várta az FTC—U. Dózsa és a BVSC —Volán bajnoki jégkorong-mérkőzés kezdetét. Az első két csapat 16 órakor vonult ki a pályára. Egy órával később a versenybíróság úgy döntött, hogy a két bajnoki mérkőzést, a jég rossz minősége miatt, később, no­vember 27-én 17, illetve 19.30 óra­kor játsszák le.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék