Népsport, 1977. november (33. évfolyam, 260-284. szám)
1977-11-12 / 269. szám
4 NÉPSPORT SPORTLÖVÉSZET A VILA 71 kezdeményezése „Technikai forradalom" a lőtéren Ha felsőfokokat akarnánk használni, akkor forradalmi változásokról beszélnénk, amikor a svájci Schmid-cég, valamint a Villamos Automatikai Intézet — népszerűbb nevén: VILATI — közös egri tájékoztatójáról beszámolunk. Elöljáróban annyit feltétlenül meg kell jegyeznünk — lévén a sportlövészet olyan sportág,, amelynek kulisszatitkai nem nagyon terjednek túl a lőterek falain —, hogy a lövészsportban egyre tekintélyesebb gondot okoz a céltábláit mozgatása, a megfelelő kezelő személyzet biztosítása, s az értékelés. A svájci cég kifejezetten elektronikus sportfelszereléseket gyárt — Európa-szerte, így hazánkban is rendkívül népszerűek automata tekepályái — és az elmúlt esztendőkben a sportlövészet technikai körülményeit igyekszik megváltoztatni. A sportlövészet ugyanis kimondottan technikai sportág, csak éppen meglehetősen elmaradott a felszereltsége. Most viszont a svájciak berendezése révén határozott előrelépésről beszélhetünk! Miről is van szó? A Schmid-cég és a VILATI immár több mint hat éve kooperációs partnerek, természetesen az illetékes külkereskedelmi vállalat, az Elektroimpexközbejöttével”. A VILATI vezetői gondoltak egyet, s meghívtak mindenkit, aki valamit is számít a hazai lőtereken, egri gyáregységükbe. Itt azután a gyártó cég vezérigazgatója, August Schmid, Rajki György, a VILATI kereskedelmi igazgatóhelyettese és — házigazdaként — Debreczeni Tibor, az egri igazgató szemléltető előadással bemutatta, hogy mit tud az a berendezés, amely iránt már nemcsak Európában, hanem a tengerentúlon is nagy az érdeklődés. Nem akarunk túlzottan belemélyedni a szakmai leírásokba, csupán annyit árulunk el a berendezésről, hogy a lőlap, a főtábla „bejön” a lőállásba! Pontosabban arról van szó, hogy egy nagyon „okos”, integrált áramkörű szerkezet segítségével a sportlövő, vagy a versenybíró egyetlen gombnyomásra a lőálláshoz karnyújtásnyi közelségbe képes hozni a puskások „szóló” lőlapját, vagy a gyorstüzelő pisztolyosok ötalakos tábláját. Az alapvető újdonság: nincs szükség költséges jelzőárkok építésére, a találatok jelzését és értékelését meg lehet oldani csökkentett számú kisegítő személyzettel. S akik valamelyest is ismerik a lőtereken uralkodó állapotokat, azok máris elismerhetik a berendezés nagyszerűségét, hasznosságát. A bemutató után villámnyilatkozatokat kértünk az érdekeltektől, s ezekből azután tökéletesen öszszeállt a kép: sokkal több a híve, mint az ellenzője az újításnak! August Schmid: „Olyan kitűnő a kapcsolatunk a VILATI- val, hogy biztosatt vagyunk a sikerben. Amennyiben Magyarországon érdeklődés mutatkozik a berendezés iránt, úgy másfél éven belül sorozatban tudunk majd szállítani. A gyártást az egriek veszik át és a VILATI kapja meg, a tekepályákhoz hasonlóan, a szocialista országokba való exportálás jogát.” Debreczeni Tibor: „Egyetlen adattal, sajnos, adósak maradtunk, mert még nem tudunk forintárat mondani Hamarosan elkészül a végső kalkuláció, s részletes prospektus kíséretében valamennyi érdeklődő kíváncsiságát kielégítjük. Egyébként elképzelhető, hogy már jövőre tudunk hazai megrendelésre is szállítani.” Faragó István, a Zalka KMFSE vezető edzője: „A puskás berendezés egészen kiváló, nagyon szívesen elfogadnék néhányat. Mivel a táblacsere nem teljesen megoldott, ezért főleg az edzéseken lenne óriási jelentőségű ez a berendezés, rengeteg gondtól szabadítana meg bennünket.” Deák József, a szövetség szakfelügyelője: „Mindenképpen dicsérnünk kell a VILATI kezdeményezését! Elavultak a lőtérberendezéseink, a személyi problémák közismertek, így nagy szükség lenne ezeknek a berendezéseknek a beszerzésére.” Stelczámer Rezső, a Bp. Honvéd szakosztályvezetője: „Nekem a pisztolyos pálya berendezése tetszett jobban.” Dorcsák Lajos, az MHSZ KSK puskásainak egyik edzője: „Mi most szereljük fel felújított Marcibányi téri lőterünket. Sajnos, nálunk nincs akkora hely a lőállásokban, hogy ezt be tudnánk szerelni. Ha véletlenül valamelyik szakosztály új lőtérhez jutna a közeljövőben, azt hiszem, csak ilyen berendezést szabadna vásárolnia.” Valami elkezdődött... Tudjuk, még messze az idő, amikor hazai lőtereken, edzésen, vagy versenyen avathatjuk a svájci berendezést, de bizakodunk. Kuti Gusztáv, a KLK- sofc másik puskás szakvezetője állapította meg a legfrappánsabban: „Ez a berendezés nem lehet olyan drága, hogy öt év alatt ne térüljön meg az ára, hiszen olcsóbban lehet jelzőárok nélküli lőteret építeni és nem lesz szükség a nagyon drága kezelő személyzet nagy részére sem.” (serényi) it ISKOLAI TESTNEVELÉS ____________________ _ _ Zenészek a harmóniáért Építőállványok között húzódik meg a Nagymező utcában, már évek óta, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola. A legkülönbözőbb hangszerek hangja hallatszik a becsukott ablakokon át is, délelőtt és délután egyaránt. Mondják: háromszáz lány és fiú tanul itt. Ez az iskola adja nagyobbrészt a Zeneművészeti Főiskola utánpótlását. Jelenleg azonban nem ez érdekel, egészen másra vagyok kiváncsi: vajon hogyan sportolnak a jövendő zeneművészei, zenepedagógusai? Miven a harmónia a szakközépiskola tanulóinak szellemi és testi nevelése között? Úgy élnek-e, mint általában a középiskolás fiatalok, akik szabad idejüknek egy részét a testedzésre fordítják? — Tanintézetünk jellegéből adódóan másképpen foglalkozunk a sporttal, a testedzéssel, mint a többi középiskolában — mondta Taubert István testnevelő tanár. — Eddig nem is volt módunk tanórán kívüli testedzésre. Hét éve tatarozzák az iskolánkat, örültünk, hogy a kötelező órákat meg tudtuk tartani. Régebben több szakosztály is működött az iskolában, különösen a kosárlabdázás volt népszerű. Az akkori csapatból még ma is találunk az élvonalban játékost: a Ganz-MÁVAG csapatából Kalmár Péter a Nagymező utcában kezdte a rendszeres sportolást, egyébként kürtös. — Nagyon vigyáztunk, hogy kiket vegyünk be a csapatba — magyarázta a testnevelő —, mert a legtöbb gyereknek kímélni kell a kezét Ennek ellenére a mozgás, a sport iránti vágy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is általános igény. A növendékek általában jó mozgású gyerekek, akik — természetesen — ragyogó ritmusérzékkel rendelkeznek. Nem csoda tehát, hogy a számukra engedélyezett sportban gyorsan megtanulják az alapokat, sőt, annál többet is. Annak idején a kosárlabdacsapat rövid időn belül sorra legyőzte a környék iskoláinak együtteseit. Kalmár Péter például féléves játékospályafutása után a válogatottba is bekerült. Vagy vegyünk más példát! Kocsis Zoltán zongoraművész felmentett volt ugyan a testnevelés óráról kezének kímélése miatt, a labdarúgócsatákban azonban gyakran részt vett, mint játékos, vagy mint bíró. Rohmann Imre zongoraművész. Koncz Tamás és Fischer Iván karmester, ateljes Éder vonósnégyes és Schiff András a testnevelési foglalkozásokon a jobb mozgású gyerekek közé tartozott. — Újjáépített tornatermünket november elsején nyitottuk meg — mondta Taubert István. — Szép, világos és jól felszerelt terem. Gumipadlós, alkalmas valamennyi labdajátékra. A labdajátékokat azonban a tanórán nem tanítják, mert könynyen okozhatnak olyan kézsérüléseket, amelyek derékba törhetik a fiatal zenészek pályafutását. A kötelező három testnevelés órából kettőt az uszodában töltenek és csupán egyet a tornateremben. A bartókosok törzshelye a Széchenyi; az uszoda a kis földalattival percek alatt elérhető az iskolából. Ez látszólag mellékkérdésnek tűnik, pedig nem az. A tanulók ugyanis lényegesen elfoglaltabbak, mint általában a középiskolások. A húsz óra közismereti tantárgyon kívül hat-nyolc zenei óra szerepel a heti programjukban. Aki valamire vinni akarja, annak naponta három-négy órát gyakorolnia kell hangszeren. A hosszú művek memorizálása is nagy idegi megterhelést jelent. — Nálunk a testnevelés órákon elsősorban a szellemi kikapcsolódást kell biztosítani, amellett, hogy egyúttal alkalmasabbá tesszük a tanulókat hangszereik kezelésére — magyarázta a testnevelő tanár. — Lényeges, hogy már fiatal korukban megtanulják, hogyan tudnak hangszereikkel a legoptimálisabban bánni. Ehhez nyújtunk segítséget. Igen fontos tárgy nálunk is a testnevelés, ha a tanórán kívül nem is tudunk olyan szerteágazó tevékenységet folytatni, mint más iskolákban. Nem mindegy, hogy fizikailag hogyan készítjük fel, hogyan bocsátjuk útjukra a fiatalokat, akiket hivatásuk gyakorlása zárt helyiségekhez köt. A Nagymező utcában — hétéves kihagyás után ez érthető — a jelenlegi tanévet az átállás és a kísérlet évének tekintik. Taubert István és tanártársa, Tarbai Józsefné keresi a legegfelelőbb módszereket. Nehéz a dolguk, hiszen nagyon sok speciális kívánalmat kell figyelembe venniük. Egy jelentéktelennek tűnő sérülés következményei is beláthatatlanok. Még nem alakult ki teljesen, hogy miként tanítsanak a tanórákon. Az meg különösen szűz területnek számít, milyen legyen a tanórán kívüli önkéntes testedzés, a sportolás. Kampányszerűen az iskolai KISZ- szervezet is rendezett már sportnapokat, de ezeknek programja is csak ötletszerű volt. Nehezíti a munkát, hogy a tanulók reggel 8-tól este 8-ig a legkülönbözőbb időben elfoglaltak. Nehéz tehát a szabad foglalkozásokat olyan időpontokban rendezni, amelyek mindenkinek megfelelnek. — Felkértek az Országos Pedagógiai Intézettől, hogy a miénkhez hasonló iskolák számára dolgozzam ki a megfelelő tantervet — mondta Taubert István. — Nehéz feladat, mert sokféle szempontot, érdeket kell figyelembe venni. A kísérleti év ebben a munkámban is segítségemre lesz. A jövő művészei tehát bízhatnak abban, hogy nemcsak zeneileg, hanem fizikailag is jól felkészülhetnek hivatásuk gyakorlására. Bécs István ASZTALITENISZ Csehszlovák csapatsikerek (Folytatás az 1. oldalról) nem akarok bosszankodni. Talán az utóbbiért nem nézte pénteken Sztipancsics játékát sem. Utóprobléma A Butterfly-asztalokkal igazán nincs baj, jó minőségűek, zavartalanul lehet rajtuk játszani, problémát okozott azonban egyikét ütő ... Karakasevicsnek és Konokovának szabálytalan az ütője — mondták a versenybíróságon és mindjárt kérték a jugoszláv, illetve szovjet csapatvezetőt, hogy intézkedjék. A két tollszárfogásos versenyző ütőjének belső oldala ugyanis natúr fa, s az „vakítja” az ellenfelet. — De hiszen nem játszunk azzal az oldalával!" — védekeztek. Dr. Diner, a versenybíróság elnöke viszont kijelentette: Az ütő egyik színe sem lehet világos színű, egyébként is forgatják a kezükben játék közben. Mit lehetett tenni? Besötétítették a két versenyző ütőjét. Így lett a sötétből — világos ügy. Az első meglepetések — Sztipancsics nem találja el a labdát — jegyezte meg Juhos József szakfelügyelő, miközben, nézzük a Jugoszlávia— Magyarország B mérkőzést. Ráadásul Takács jól játszott s így megszületett az első igazi meglepetés, a magyar fiú győzött. Sőt, ezután Kreisz is kivédte Karakasevicset. 2:0 után, a párosban, már 1:0-ra és 20:15-re vezettünk, ám mégsem sikerült azt az egyetlen pontot megszereznünk. A továbbiak során Takács és Kreisz is kikapott, mert túlságosan a lelkükre vették a biztosnak látszó mérkőzés „kiengedését”. A csapatmeglepetés tehát elmaradt. Mert A válogatottunk vereséget szenvedett. Jónyer már a lengyel Frack elleni vereségével jelezte, hogy nincs a legjobb formában, s ezután még két mérkőzést vesztett az angolok ellen. Ennek drága ára volt! A folytatás során sajnos a nők is követték a férfiakat a „kispadra”. Néhány játszma ugyan szoros volt, de ez gyenge vigasz. Hogyan lehet kikapni a jugoszláv B-válogatottól? Megmutatták! A csapatdöntők előtt tartották meg az ünnepélyes megnyitót, amelyen Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a vendégeket. Eredmények. Női csapat. Selejtező: Svédország B—Magyarország ifjúsági válogatott 3:1. A nyolc közé jutásért: Magyarország A—Ausztria 3:0. Csehszlovákia—Magyarország B 3:2. A négy közé jutásért: Magyarország A—Románia 3:0 (Magos, Kisházi, a Magos, Szabó pár). Jugoszlávia B—Svédország B 3:2. Csehszlovákia—Svédország A 3:1. Jugoszlávia A—Szovjetunió 3:0. Elődöntők: Csehszlovákia—Jugoszlávia A 3:2. Jugoszlávia B—Magyarország A 3:1 (Fabri 2, a Fabri, Batinics-pár, IIl. Kisházi) Döntő: Csehszlovákia—Jugoszlávia B 3:1 (Silhanová 1, Dubinová 1, a Silhanová, Dubinová páros, ill. Batinics). A végső sorrend: 1. Csehszlovákia, 2. Jugoszlávia B, 3. Magyarország A és Jugoszlávia A. Férficsapat. Selejtező: Magyar ifjúsági válogatott—Törökország 3:1. Magyarország B— Bulgária 3:0. A nyolc közé jutásért: Jugoszlávia A—Magyarország B 3:2. Csehszlovákia A—Magyar ifjúsági válogatott 3:0. Magyarország A—Lengyelország 3:1. A négy közé jutásért: Franciaország—Svédország 3:1. Csehszlovákia A—Jugoszlávia A 3:1. NSZK A—Jugoszlávia B 3:0. Anglia—Magyarország A 3:1 (Douglas 2, Day 1, ill. Jónyer, Klampár páros, Jónyer 0, Gergely 0). Elődöntő: Anglia—NSZK A 3:1. Csehszlovákia A—Franciaország 3:2. Döntő: Csehszlovákia A—Anglia 3:0 (Kunz, Orlowski és a Kunz, Orlowski pár). A végső sorrend: 1. Csehszlovákia, 2. Anglia, 3. Franciaország és NSZK. Elkezdődtek az egyéni számok küzdelmei is. A férfi egyesben 32-en játszottak a 64-es táblára kerülésért, — kilenc magyar jutott tovább. A női egyes első fordulójából — a 32 közé — tíz magyar került. Ketten a vendégek közül: Roy Evans, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség elnöke (jobbról) és Jacques Lecretin, a franciák világ- és Európa-bajnoka TORNA Szovjet versenyzők élen a szegedi nemzetközi versenyen (Folytatás az 1. oldalról) pott, Kelemennek pedig a talajon és a nyújtón ment gyengébben. Egy sajnálatos sérülés is történt, az NSZK-beli Hirsch a nyújtóról való leugrásnál súlyos térdsérülést szenvedett, fel is adta a versenyt és a klinikára szállították. A kötelező gyakorlatok után kialakult sorrend. Nők: 1. Nikovaviceva (Szovjetunió) 37.22, 2. Kanyó (Magyarország) 36.26, 3. Újszigeti (Magyarország) 36.16, 4. Alekszitina (Szovjetunió) 36.12, 5. Mühlbach (NSZK) 36.04, 6. Lővéi Mária (Magyarország) 35.52. Férfiak: 1. Kulakszizov (Szovjetunió) 54.40, 2. Fedorenko (Szovjetunió) 54.35, 3. Bockisch (NSZK) 53.30, 4. Kovács P. (Magyarország) 53.15, 5. Bertrand (Spanyolország) 52.75, 6. Berényi (Magyarország) 52.50. Berek Gézáné, a női válogatott edzője az első napon látottakról így vélekedett: — Újszigeti és Holpert teljesítményével elégedett vagyok. Holpert hetedik helyének azért örülök, mert csupán augusztus óta edz a válogatottal és a múlt hét végén Pécsett öltötte először magára a címeres mezt a Bp. Honvéd tehetséges, fiatal versenyzője, Kanyó némi csalódást keltett. A felemáskorláton, ha teljes lendülettel végzi gyakorlatát, akkor a befejezésnél nem ült volna le és a kötelező után akár az élen is lehetne. De még egy év van a javításra a világbajnokságig. A szovjet lányok korláton és gerendán, a mieink pedig talajon és gerendán mozogtak biztosan, sokat kell viszont javulnunk felemáskorláton és az ugrásban. XXXIII. 269. ♦ 1977. november 12. Lélektelenül hideg őszi nap volt, csendesen szemerkélt az eső. A két csapat a pályán melegített, készültek a BLSZ-bajnokság egyik labdarúgó-mérkőzésére. Tulajdonképpen ők készen álltak, csak a játékvezetői hármasra kellett még várniuk. Nemsokára megérkeztek ők is, kezdődhetett a játék. A piros mezesek balfedezete jó labdával indította szélsőjét. A szélső eliramodott, kicselezte védőjét, majd beadta a labdát, s a felugró center nem hibázott. Ahogy a nagykönyvben meg van írva. A félidőben már 4-0 arányban vezettek a hazaiak. A „fehérek” meglehetősen erőtlenül játszottak: sosem értek oda időben a labdákhoz, a test test elleni küzdelemben is mindig alulmaradtak, és támadásaik rendszerint már az ellenfél középpályáján elhaltak. A félidőben, amikor a csapatok bementek az öltözőbe pihenni, egy ismerős szólította meg a folyosón a fehér mezesek árván álldogáló intézőjét. ■ — Ez bizony elég gyenge „muzsika”. Mi van veletek? — Mit csináljunk, a négy legjobb játékosunk hiányzik — mondta közönyösen az intéző, mintha magától értetődő dolog lenne, hogy ha egy csapat legjobbjai hiányoznak, akkor eleve fel kell adnia a küzdelmet. Pedig nem így van. A játékosoknak mindig tudásuk legjavát kell nyújtaniuk. Ilyen esetben senki sem vár csodát egy gárdától, de az joggal elvárható, hogy nagy küzdeniakarással, becsvággyal „hajtsák” végig a mérkőzést. A fehér mezesek a második félidőben még négy gólt kaptak... LEGÚJABB Lahcássrúgó Vb-selejtező Ázsiai csoport. Irán —Dél-Korea 2-2 (0-1). Teherán. G: Rowshan 53. és 57. perc, 111. Vong Moo (29. és 89. p.). A csoport állása: 1. Irán 5 3 2 — 6- 2 8 2. Dél-Korea 7 2 4 1 7- 6 8 JÉGKORONG. Finnország —NDK 2-2 (0-0, 2-0, 0-2). Oulu. G: Makkonen, Haapalainen, 111. Bielas (2). Az első mérkőzésen a finnek 7-1-re nyertek. + KORCSOLYA. Nemzetközi műkorcsolyázó verseny, Prága. Férfiak (a kötelező gyakorlatok után): Sztarkov (szovjet) 15 helyezési számmal, 76.3 ponttal. Carlow (amerikai) 18 hsz, 75.2. Sóska (csehszlovák) 21 hsz, 74.1. 3. Ausztrália 6 3 1 2 11- 6 7 4. Kuvait 5 2 1 2 7- 6 5 5. Hongkong 5 — — 5 3-14 —