Népsport, 1977. november (33. évfolyam, 260-284. szám)
1977-11-19 / 275. szám
XXXIII. 275. ♦ 1977. november 19. LABDARÚGÁS A követelménys'sidszes: Siikz’ében A játékosok technikai képzése seliíit tervezett el „Idejét múlta a helyben való zsonglőrködés!” Ez a mondat több, mint három esztendővel ezelőtt, az OTSH labdarúgással kapcsolatos állásfoglalásában látott napvilágot, ítélet volt és — egy korszak lezáránál... A tömör mondat ugyanis azt fejezte ki, hogy a modern labdarúgásban, a felgyorsult játék más technikai felkészültséget igényel. Régen a játékos átvehette, lekezelhette a labdát, tájékozódhatott, körülnézhetett —, s úgy passzolt. Erre akkor volt idő — most pedig nincs! A felgyorsult játék megköveteli, hogy a gyors mozgás közben a játékos lehetőleg egyből játsszon. Tehát: a pillanat tört része alatt nemcsak döntenie, hanem cselekednie is kell! Ez pedig új, modern technikát követel. Nemcsak erőnlét, hanem technika is... Éppen ezért a labdarúgás fejlesztéséről szóló dokumentum, az úgynevezett szakmai követelményrendszer nemcsak azt szögezte le, hogy a játékosok fizikai felkészültségének a szintjét kell emelni, hanem azt is hangsúlyozta: el kell sajátítani a gyors mozgás közbeni technikát, az egyből való játékot. Ezt ugyanis a játék felgyorsulása, a szoros emberfogás nemcsak megkívánja, hanem meg is köteli! És hogy ehhez alkalmazkodni és ezeket a mérkőzésen alkalmazni is tudják a magyar játékosok, a legjobb szakemberek által kidolgozott dokumentum határozottam leszögezte a modern technikai és taktikai képzés szükségszerűségét. Az alkotók nem határoztak meg követelményeket a technikai képzésre, mert nem kívánták megkötni a vezető edzők kezét, sőt, tág teret, fantáziaszabadságot biztosítottak, tehát lehetőséget arra, hogy azt gyakoroltassanak és annyiszor, ami a csapatra ,,testre szabott”, alkalmazkodik a játékosállomány összetételéhez, technikai felkészültségéhez, jelenlegi tudásához. A szakmai követelményrendszer éppen ezért csak az átlalános elveket körvonalazta, megemlítve, hogy a gyakorlások során érvényesüljön a ,,mindent mozgásban” elv és a képzésben el kell jutni a legkorszerűbb formához, a mérkőzésszerű, zavaró ellenféllel szembeni gyakorláshoz. Tették ezt azért, mert világos volt, hogy csak a korszerű technika elsajátítása és alkalmazni tudása esetén lehetnek a magyar játékosok majd képesek a mérkőzés teljes időtartama alatt az egész pályás letámadásos védekezésre, a labda megszerzése esetén az ellenféltől való elszakadásra, gyors, hatékony ellentámadások indítására, a védekezésben és a támadásban egyaránt eredményes légi- és közelharcra; a szögletrúgások sokkal eredményesebb kihasználására; távoli, pontos és erős kapura lövésekre; gyors mozgásban — felugrás közben is — kifogástalan labdaátvételre, gyors továbbításra, kapuralövésre. Tennivaló tehát bőven álád! A technikai kínzás üteme lassú Kétségtelen, hogy az elmúlt esztendők alatt a magyar labdarúgásban alapvető felődés tapasztalható, elsősorban fizikai téren. Ezt mérkőzések iramának növekedésén túl a 12 perces és a 400 m-es futások eredménye is igazolja. Valamennyi NB I-es játékos adatainak alapján számított átlagérték 3278 m-re, illetve 60.1 mp-re javult az 1974-es 3148 m, illetve 62.3 mp-es értékhez képest. Ugyanakkor a tapasztalatok — a technikai fejlődést nehéz mérni — azt bizonyítják, hogy a fizkai javulást nem követte megflelő szintű technikai képzés! Az MLSZ edző bizottsága legutóbbi jelentésében határozottan leszögezte, hogy az emelt szintű, nagy terjedelmű és nagy intenzitású edzésmunka csak a fizikai képzés területén honosodott meg és a technikai képzés lényegében még mindig a hagyományos módszerekkel folyik. Nem egy edzésen ugynis a technikai gyakorlás nem életszerű. Vicente Feola, a brazilok egykori világhírű szakvezetője egyszer azt mondta, hogy a magyarok mindent tudnak, amit a világ legjobbjai, csak mindent egy kicsit lassabban, pontatlanabbal. Ez valójában így van és ennek leginkább technikai vonatkozásban érezzük a hátrányát. Játékosaink — ha hagyják őket, de hol hagyják?! — szemre tetszetősen tudnak bánni a labdával, ugyanakkor gyors mozgás közben még az egyszerű rövidpasszos összjátékban sem tudják mindig pontosan továbbítani a labdát, nem beszélve a hosszú, tértölelő indításokról, a keresztlabdákról. A technikai tudás megszerzése egyébként időgyakorlás kérdése. Éppen ezért nem árt leszögezni, hogy a játékosok technikai képzése soha nem befejezett. Számos példát lehetne felsorolni azokról, akik közel a harmadik ikszhez elsajátítottak és ma is elsajátítanak olyan technikai elemeket, amelyeket a ma labdarúgása megkövetel. És azért sajátítják el, mert akarják elsajátítani. Nem misítseny, hogyyisgyan csinálják! A technikai gyakorlások során a végeredményre döitően kihat, hogy ki milyen hozzáállással, szorzalommal és intenzitássá végzi a különböző feladatoké. Nem egyesznek :ezentés arról számol be, hogy az NB I-es csapatok a technikai képzést csak ímmel-ámmal végzik, a játékosok a különböző gyakorlatok között pihenik ki a fizikai felkészítés fáradalmait! Mégpedig úgy, hogy a vágták helyett poroszkálnak, a beadásokat szántszándékkal küldik a kapu mögé, a kapura lövéseknél pedig nemegyszer arra törekednek, hogy ne a kaput találják el, hanem jó messzire elrúgják a labdát, hiszen addig, míg utánabandukolnak — pihenni lehet... Sokszor elhangzott, megírtuk: kár, hogy játékosaink — és jó néhány olyan edző, aki idegenkedik a korszerű oktatástól — nem látják külföldi csapatok edzéseit. Nemegyszer szemtanúi voltunk, hogy a mi 4x5 perces iramjátékunkhoz hasonló gyakorlás során a külföldi játékosok milyen kemény harcot vívtak a labda megszerzéséért, becsúszásokkal, kemény ütközésekkel tarkítva. A követelményrendszer a három év alatt változott, finomodott és olyan törekvéseket is tükrözött, hogya játékosok tudatosan készüljetek fel a mérkőzések technikai-traktikai, tehát speciális követelményeire. Ezért került bevezetésre a 4x5 perces iramjáték, amelynek könnyen felfedezhető célja többek között az emberfogás gyakorlása, az állandó helyezkedés, a labda megszerzése, a test test elleni küzdelem gyakorlása volt. Az eredménye ennek meg is mutatkozik, hiszen az emberfogásban és az emberfogás elleni játék alkalmazásában, fejlődtek a mieink. Nem egy válogatott, vagy klubmérkőzés után írták meg a külföldi újságírók, hogy a magyarok kemények. Ez pedig azelőtt szóba sem került, mert mi voltunk a nemzetközi mezőny mimózái, akik mindent csak technikával próbáltunk megoldani. A ritka kivételektől eltekintve, a játékosok szorgalmasan, élvezettel végzik a 4x5 perces iramjátékot. Annál kevésbé szeretika szélen vezetett támadásokat, a szélek tudatos kihasználását. Nemegyszer gyors elfutás helyett csak kocogva jutnak az alapvonalig és szinte álló labdát ívelnek középre. A technikai és egyben taktikai gyakorlatok gyakran nem mérkőzésszerűek és miután nem azok nem is hasznosak. Pedig ezen a téren óriási a lehetőség, hiszen a betömörülő védelemmel szemben az oldalvonalak melletti támadás a leghatásosabb fegyver, mert a labdával a védelem mögé futó szélső beívelése, belövése után a védelem gyakran tehetetlen, ha a támadók jól ki tudják használni a kapu előtti légteret. A hibák és a gyakori rossz sulykolás ellenére fejelésben sokat fejlődtünk, mert játákosaink ruganyosabbak lettek, javult az átamérzékük és ütközni is mernek. De mi lenne akkor, ha edzéseken ezt életszerűm, mérkőzésszerűen gyakorolnák, zavaró, ütköző ellenféllel szemben, mint ahogy ez előírásként a követelményrendszerben szerepel... Mert úgy is lehet — de így kellene! A Der Fusball Trainer egyik idei számában látható a következő rajz, amely nemcsak technikai, hanem egyben taktikai gyakorlat is. Az 1-es számú játékos a 2 eshez játszik, majd megindul a kapu felé, a 2-es nem hozzá továbbítja a labdát, hanem viszszatalé a szabadon álló 3-ashoz, akit senki sem z*var Neki ezzel l-he*rsége. ideje van arra, hogy tájékozódjék és egyszerre három lehetőség közül válasszon, hiszen az 1-es, a 2-es és a 4-es játékos is megjátszható. Ő végül is a 4-est választja, aki nagy lendülettel indul az alapvonal felé. A labdát meredek indítással a játékos elé (!) juttatja, aki lendületben tudja átvenni, s falképnél hagyhatja őrzőjét. A kapu elé ívelt labdára a 2-es és az 1-es játékos érkezik, az utóbbi a kapu mellől, tehát a labdával szemben!... Azalatt, míg a labda megteszi néhány méteres útját, ideje van döntenie arról, hogy kapura fejeljen-e, avagy fejjel visszajuttassa játékostársa elé. (A fekete pontok az ellenfél játékosai, a „zavarók”.) Ez a gyakorlat korszerű, több okból is: jó a fejelés technikai végrehajtása, az oldalvonal tudatos kihasználása és nem utolsósorban a betömörülő védelemmel szemben a negyedik játékos sikeres megjátszása. (A Vasas ellen a Népstadionban a Mönchengladbach ezt be is mutatta — gólhelyzetet teremtve!) Baráti Lajos szövetségi kapitány szerint a ma és a jövő labdarúgásának éppen az az alfája, hogy a harmadik vagy a negyedik játékost kell megjátszani, mert a szoros emberfogás mellett a direkt játék ma már nem hatásos. Ezt persze gyakorolni kell. És nem egyszer, nem kétszer, hanem sokszor. És ezzel eljutottunk egy újabb magyar „betegséghez”, mégpedig ahhoz, hogy a mi csapataink sokféle technikai gyakorlatot végeznek, de kevésszer, ahelyett, hogy kevesebb „figurát” gyakorolnának, de — sokszor! Mert csak így válhatna vérükké. Ezzel a módszerrel meggyorsíthatnánk játékosaink egyéni képzését, tudásnövekedését, amely párhuzamosan a csapat, csapatok előrelépését, fejlődését is szolgálná. És ez edzői feladat! Szükséges leszögezni: téves szemlélet az, hogy a sűrített fordulók között a követelményrendszer előírásainak betartása mellett nem marad elég idő a technikai képzésre. Sok idő van, csak nem használják elég jól ki! Ezzel magyarázható, hogy a technikai és taktikai felkészültség jelenlegi szintje nem teszi lehetővé a meglevő fizikai képességek maradéktalan érvényesülését. És miután az edzések során alkalmazott technikai és taktikai gyakorlatok sokszor öncélúak, mesterkéltek, nem kellő körültekintéssel kiválasztottak, s nem a játék lényeges összetevőit tartalmazzák, nem szolgálják a fejlődést. Nem véletlen tehát, hogy a magyar játékosok — tisztelet a kivételnek — csak egy lábbal tudnak rúgni. A mezőnyben, a kapu előtt ezért addig forgolódnak — időt veszítve, lehetőséget biztosítva az ellenfélnek a közbelépésre —, hogy a „jó lábukra” kerüljön a labda, míg leszerelik őket. E technikai fogyatékosság miatt nem tud kialakulni egyébként a folyamatos csapatjáték sem. A játékosok nem megfelelő technikai képzettségének tudható be az is, hogy ötletszerű a támadásból a védekezésbe, s a védekezésből a támadásba való átmenet végrehajtása. Nem véletlen, hogy legjobb szakembereink, az MLSZ edző bizottsága most azt szorgalmazza, hogy még tudatosabbá, célszerűbbé kell tenni a technikai képzést, figyelembe véve a sportág fejlődési tendenciáit, a korszerű játék legfontosabb követelményeit. Azt is határozottan leszögezik, hogy több időt kellene fordítani az egyéni képzésre, mert ez manapság még hiánycikk, hiszen általában a technikai gyakorlatokat a játékosok csoportban végzik. Ugyanazt gyakorolja, a hátvéd, a középpályás és a csatár is ... Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy a totális futballban elmosódnak a posztok és mindenkinek mindent tudnia kell. Ez igaz, de mégis szükség van speciális képzésre. Egy szó, mint száz: az eddiginél sokkal több gondot kellene fordítani az ajánlások betartására, annak érdekében, hogy utolérjük a nemzetközi porondon előttünk járókat, s színvonalasabb legyen a magyar bajnokság! Lantos Gábor A technikailag jól képzett Mérges — a kép jobb oldalán — eddigi teljesítményével, góljaival sokat tett annak érdekében, hogy az MTK-VM az élre kerülhetett. Szerdán, a Vasas ellen is veszélyes támadásokat vezetett, egy ilyen mozzanatot örökített meg a felvétel. Híres már nem tudott közbelépni Az NS 9 állása A XIV. forduló (december 3.) menetrendje: Békéscsaba— Vasas, SZEOL—Bp. Honvéd, Tatabánya—Csepel, FTC—DVTK, MTK-VM—Dunaújváros, Videoton—Kaposvár, Pécs—MÁV Előre, ZTE—Rába ETO, II. Dózsa—Haladás VSE. Jíózersi fzahály (az SBTC volt B-válogatott középhátvédjének) Vasas—Tatabánya 1 Bp. Honvéd—Csepel x FTC—SZEOL 1 I. Dózsa—ZTE 1 DVTK—Videoton x MÁV Előre—Békéscsaba 1 Kaposvár—MTK-VM 2 Dunújváros—Haladás 1 Rába ETO—FMSC 1 1. MTK-VM 12 8 3 1 22- 9 19 2. I. Dózsa 12 7 4 1 29-16 18 3. Vasas 12 8 1 3 28-14 17 4. Videoton 12 7 2 3 38-20 16 5. Honvéd 12 7 2 5 23-11 14 6. Csepel 12 7 — 5 23-19 14 7. Tatab. 12 5 4 3 19-15 14 8. DVTK 12 5 4 3 17-14 14 9. PMSC 12 4 3 5 13-13 11 10. FTC 12 4 3 5 19-23 11 11. Dunaújv. 12 3 4 5 17-22 10 12. Békéscs. 12 3 4 5 13-22 10 13. Rába ETO 12 3 3 6 15-18 9 14. ZTE 12 2 5 5 13-21 9 15. Haladás 12 3 3 6 13-23 9 16. Kaposvár 12 2 3 7 13-25 7 17. SZEOL 12 3 1 8 11-24 7 18. MÁV E. 12 3 1 8 16-33 7 tippjei: NÉPSPORT 3 (SÍPSZÓ ELŐTT is A Vasas nem változtat, Török ugyanis még mindig nincs rendben. A Tatabányában Monostori Tivadar ugyanazokat küldi pályára, akik legutóbb pontot szereztek Békéscsabán. • A Bp. Honvédből továbbra is hiányzik a sérült Kozma. A Csepelben Somogyi helyett Gondos jut szóhoz. © A SZEOL-ban mindössze egyetlen kérdőjel van, amennyiben Hegedűs nem játszhat, akkor Holler kerül a helyére. © Az Újpesti Dózsában az 1 mérkőzésre eltiltott Tóth Józsefet Keltner helyettesíti. Várhidi az esélyekről azt mondta, hogy feledtetni akarják a szerdai vereséget azzal, hogy biztosan két vállra fektetik a ZTE-t, amelyből Szentes hiányzik majd, vállsérülése miatt. fi) Diósgyőrött tartanak a Videotontól. Lantos Mihály a találkozóról így vélekedett: „Ha a csapat úgy játszik, mint az FTC és a Dózsa ellen, akkor esélyesek vagyunk idegenben is." © A MÁV Előre jó hangulatban várja a Békéscsabát, Szentmihályi ismét megerősített védelemmel küldi pályára csapatát, s győzelmet vár. A Békéscsabából kimarad Fehérvári. © Kaposvárott Máté sorozatos gyenge teljesítménye miatt nem játszik, Zantai és Duschák sérüléssel bajlódik. A szerdán kiállított Túrai 1 találkozón nem szerepel. Az MTK-VM-ben Palicskó és Fülöp sérült. Aszalai és Koritár kap helyet a kezdő csapatban. Ősszel először fordul elő, hogy változatlan összeállításban lép pályára a Rába ETO. A PMSC-ből sérülés miatt kimarad Pál. Dárdai a középpályán szerepel, Dohány a középcsatár. A Dunaújváros jobbszélsője Bartók lesz, Engelbrecht pedig kimarad. Keller játékával elégedetlen Novák Dezső, így előtérbe került Tímár szereplése. A Haladásban a sérültek nem jöttek rendbe, így marad az FTC ellen szerepelt csapat. Így kezdenek VASAS-TATABÁNYA Fáy utca, 13.00. Vasas: Mészáros — Híres, Hegedűs, Komjáti, Kántor — Gass, Müller, Zombori — Kovács, Izsó, Váradi. Tatabánya: Csepecz — Szabó, Lakatos, Néder, Gálhidi — Halász, Arany, Juhász — Hegyi, Csapó, P. Nagy. BP. HONVÉD-CSEPEL Kispest, 13.00. Bp. Honvéd: Gujdár - Paróczai, Kocsis, Lukács, Varga I — Varga II, Pintér, Póczik — Bodonyi, Nagy, Gyimesi. Csepel: Hajdú — Gondos, Kőhalmi, Wéber, Kovács — Kiss, Godán, Bartha — Ozsváth, Vad, Bartos. FERENCVÁROS-SZEOS üllői út, 13.00. Ferencváros: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Vépi — Esterházy, Ebedli, Mucha — Pusztai, Szokolai, Takács. SZEOL: Nagy — Kádár, Hojszák, Forgács, V. Tóth - Kozma III, Birinyi, Zámbori — Garics, Hegedűs vagy Holler, Jernei. UJPESTI DÓZSA-ZALAEGERSZEGI TE Újpest, 15.00, V. Dózsa: Rothermel — Viczkó, Dunai III, Kovács, Kellner — Zámbó, Sarlós, Tóth A. — Fazekas, Törőcsik, Nagy. ZTE: Bolemányi — Fodor, Antoni, Mihalecz, Péter — Tóth, Molnár, Rácz - Simon, Soós, Csepregi. DIÓSGYŐRI VTK-VIDEOTON Diósgyőr, 13.00. Diósgyőr: Veréb — Szántó, Salamon, Váradi Kutasi — Oláh, Fükő, Tatár — Szalai, Magyar, Fekete. Videoton: Kovács L. — Nagy III, Kovács J— Fejes, Végh — Nagy II, Csongrádi, Burcsa — Májer, Szabó, Tieber. MÁV ELŐRE-BÉKÉSCSABA Székesfehérvár, 13.00. MÁV Előre: Paulusz — Hartyán — Rábaközi, Szabó, Meggyes, Tóth — Sugár, Lechner — Sárközi, Havasi, Úr. Békéscsaba: Tasnádi — Alberti, Kerekes, Vágási, Zsiros — Láza, Pásztor, Csepregi - Fodor, Tulipán, Budavári. KAPOSVÁR-MTK-VM Kaposvár, 13.00, Kaposvár: Buús — Englóner, Gulyás, Zentai vagy Kovács, Duschák — Kanyar, Hangai, Konrád — Karasz, Kiss, Marosok. MTK-VM: Brünyi — Egervári, Varga, Aszalai, Kovács J. — Kovács B., Turtóczky, Borsó — Takács, Koritár, Morgás. DUNAÚJVÁROSI KOHÁSZ-HALADÁS VSE Dunaújváros, 13.00. Dunaújváros: Török — Keller vagy Tímár, Judik, Tóth, Staller — Repka, Bódi, Fajkusz — Bartók, Szepesi, Pásztor. Haladás VSE: Hegedűs P. — Kovács, Király, Kereki, Kiss — Halmosi, Vörös, Tar - Hegedűs L., Farkas, Hauzer. RÁBA ETO-PÉCSI MSC Győr, 17.00. Rába ETO: Pálla - Baumann, Cs. Horváth, Pásztor, Magyar — Somogyi, Mile, Glázer — Szabó O., Szabó F., Berecz. PMSC: Katzirz - Iványi, Torna, Hosszú, Kincses — Kiss, Dárdai, Lőrincz — Kardos, Dohány, Nagy.