Népsport, 1977. december (33. évfolyam, 285-310. szám)
1977-12-07 / 290. szám
4 NÉPSPORTxxxm. 290. ♦ 1977. december 7. IISKOLAI SPORT Tanári támogatással Budapesten, a Belváros közelén áll egy hatalmas és patinás iakota, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma. Közhaszálatú nevén Cukor utcai iskola. Évek óta hol itt, hol ott láthatók az építők állványai a hatalmas iskola körül, az udvaron pedig... nos, az udvar úgy néz ki, mint a csatatér. Tele mindenfélével, ami kell, vagy amire már nincs szükség a tatarozáskor. Kétségtelenül csimosodik a gimnázium, de kissé lassan és ez hatással van az oktatásra is, légfóképpen a testnevelésre. Rendelkezésre áll ugyan két tornaterem is — felhasználható a testedzés céljára a tetőterasz is —, de mégsem tudnak minden igényt kielégíteni. Öt testnevelő tanár foglalkozik a tanulókkal: Zarándi Lászlónné, Zenthe Ferencné, Hámori János, Horváth Gyula és Mihályfi László. Nehéz helyzetben . A tanárok mindannyian leláss emberek és szívesen támogatják a tanulók, a KISZ-szervezet kezdeményezéseit a maguk módján. Sőt gyakran ők is kezdeményezőként lépnek fel, hiszen a tanórai és a tanórán kívüli testnevelés bizonyos mértékig kiegészíti egymást . Rendkívül nehéz körülmények között dolgozunk — mondta Zenthe Ferencné. -- Annak ellenére, hogy két tornatermünk van, és mivel a BEAC patronál bennünket, az ő pályájuk is rendelkezésünkre áll időnként. De a mi iskolánkba a legváltozatosabb előképzettségű gyerek jön. Valamennyien hátrányos helyzetben levő munkáscsaládok gyermekei. Létszámuk ötszáznegyvenhárom, ebből kétszáznegyvenkettő fiú és háromszázegy lány. A kollégiumban kilencvenkilencen laknak. A tanulók nagy része egyetemre készül és harmadik-negyedik osztályban az előkészítő tanfolyamok nagymértékben lefoglalják őket, kevés szabad idejük jut a tanórán kívüli testnevelésre. Mindezek ellenére, azért már az iskolaév megkezdésétől a testnevelő tanárok, de a KISZ-szervezet is megkezdte a számukra lényegében nem új, Edzett ifjúságért mozgalomban való részvételre buzdítani a tanulókat Az iskola „Tiszta szívvel” című lapjában (1977/78. 1. sz. 17. oldal) Papp Gyöngyi a III. A- ból részletesen ismertette a mozgalom követelményeit. „Személyes érdekünk, nemzeti ügyünk a testnevelés, az ifjúsági tömegsport és a turisztika fellendítése” — idézte a KISZ IX. kongresszusának állásfoglalását majd hozzáfűzte: — „Ennek jegyében indult meg a mozgalom s nagyon hasznos lesz számunkra is, hiszen valljuk be őszintén, nem vagyunk éppen atlétaalkatok. Ezért iskolánkban is mozgósítunk a tömegsport-tevékenységre. Felállítottak egy követelményrendszert, amelynek eleget kell tennünk. Nem olyan nagy dolog, aki esetleg még valamilyen okból nem került az élsportolók közé, az is teljesítheti.” Háromszoros győztesek Azt nem állítjuk, hogy a cikk hatására, de az iskolában a tanév kezdete óta az Edzett ifjúságért mozgalom is egyre nagyobb tért hódít. Ebben a KISZ- esek szervező munkáján kívül nagy része van a testnevelő tanároknak, mert mind az ötödik (15—16 évesek), mind a hatodik (17—18 évesek) korcsoportban tantervi előírás a teljesítménypróbákon való részvétel. — Közismert, hogy a testnevelési felmérések az év elején és év végén kötelezőek — mondta Zenthe Ferencné. — Mi is nemrégen fejeztük be. Ebből képet alkothatunk, hogy ki milyen erős, gyors, ügyes, állóképes is így tovább, a tanulók pedig szépen gyűjtögethetik pontjaikat attól függően, ki milyen eredményt ér el. Sajnos, nagy lehetőségektől esnek el a gyerekek, hogy az úszópróba letétele nem megoldott. Viszont a mezei futóversenyek megrendezésének hagyományai vannak. A Tabánban szoktuk tartani egyéni és csapatverseny formájában. Diák sportkörünk ebben a sportágban már harmadik éve nyeri az iskolák közötti pontversenyt. Tehát az atlétikai állásfoglalásnak is eleget tesznek. Elég egy pillantás a tanárok névsorára és nyomban kiderül, hogy ebben nyilván nagy a szerepe Mihályfi Lászlónak, aki nem is olyan régen még a magyar atlétika egyik erőssége volt. Mivel az iskolát sportszempontból a BEAC patronálja, az csak természetes, hogy az Apáczai Csere János Gimnázium legjobb atlétái igénybe vehetik az egyesület sporttelepét, hiszen az iskola jelentős utánpótlásbázisul szolgál számukra. Ebben a sportágban — de a többiekben is — eseményszámba mennek az úgynevezett házi bajnokságok. A kosárlabda különösen népszerű a gyerekek között és csapataik iskolán kívül is megállják helyüket, az élvonalbeli együttesek közé tartoznak. A lányokat Horváth Gyula, a fiúkat Hámori János edzi. — A tömegsport-foglalkozáson részt vesznek az ügyetlenebbek is — mondta Zarándi Lászlóné. — Nekik is lehetőségeket kell biztosítani a követelmények teljesítésére. Ezek a rendezvények manapság már nem tehetségkutató versenyek. Ritkaság, ha itt — a gimnáziumban — tűnik fel valaki, mert már az általános iskolákban megkezdik a rátermettek a rendszeres sportolást. Például Kovács Andrea Margit már a KSI-ben sportolt, amikor idejött. Vagy Dancs Adrienn úttörőbajnokságot nyert az általános iskolában. Zavaró évbeosztások Az Edzett ifjúságért mozgalomnak azonban nem is a tehetségek felkutatása, hanem a fiatalok rendszeres, szórakozásszerű sportolásának biztosítása a célja. Ezen a téren főleg az elsősök és a másodikosok érnek el jobb eredményeket. A többiek már túlságosan elfoglaltak. Az iskola egykori diákjai is vissza-vissza járnak. Régebben volt úgynevezett „öregdiákok torna”. Jelenleg azonban olyan foglaltak a termek, hogy ilyesmire gondolni sem tudnak. Az iskola szocialista szerződésben áll a Franklin Nyomdával. Néha ők is a Cukor utcában sportolnak. Az üzemi bajnokságokat itt rendezik, s már közös sportnapjuk is volt. Az úszás megszervezésénél egyebek között nehézséget okoz, hogy csak akkor mehetnek uszodába, amikor első, vagy utolsó óra a testnevelés. A közlekedés ugyanis sok időt elvesz. A társadalmi munka követelményeit teljesítik a legkönnyebben. Egyrészt rendszeresen részt vesznek a gyerekek a versenyek rendezésében, lebonyolításában, bírói tanfolyamokat végeznek, másrészt tíz éve maguk takarítják a tornatermeket. Nagymértékben zavarja a munkát, hogy háromfajta évbeosztás van és egyik sem egyezik a másikkal — mondta Zarándi Lászlóné. — A naptári év adott, az iskolai év is. A KISZ mozgalmi évét kellene az iskolai évhez igazítani. Tavaly is, amikor meghirdették az Edzett ifjúságért mozgalmat, éppen vége volt a tanévnek. Lényegében csak ősszel kezdtünk munkához, pedig már nyáron a táborokban is sok mindent lehetett volna tenni. Az elismerés lelkesít A beszélgetés közben számos alkalommal felvetődött, hogy a tanárok és a KISZ-szervezetek aktivistái szívesen végzik az Edzett ifjúságért mozgalommal kapcsolatos munkákat. A tanulók is szervezhetők, lelkesíthetők, ha iskoláik színeiről van szó. Nem szabad azonban előfordulni olyasminek, ami a múltban gyakran megtörtént. Amikor ugyanis lezárult egyegy év és a díjakat, jelvényeket — mint az elismerés jelképét — át kellett volna adni, kiderült: nincs mit... Nem ünneprontásként mondtuk el ezeket a problémákat, csak éppen a figyelmet szerettük volna felhívni arra, hogy nemcsak a követelmények teljesítéséről, hanem azok elismeréséről is időben kell gondoskodni. Bécs István FOGATHAJTÁS ARANYAK FÉNYÉBEN NÉPSZERŰSÉG. A j viszonylatban mind nagyobb népszerűségnek örvend és szinte évente csökken a fehér foltok területe a földgömbön. Az utóbbi években például Franciaország, Belgium és Dánia négyesfogatai jelentkeztek a nemzetközi versenyeken. A tengerentúlon, az Egyesült Államokban is egyre több hívet hódít, magának ez a remek sportág. Az amerikaiak már a jövő évi világbajnokságon, Kecskeméten szeretnének bemutatkozni. A betonkockákban élő városi emberek egyre jobban vonzódnak a szép természeti környezetben megrendezett lovasversenyek iránt. S micsoda ellentét: a lovassport a gépek századában éli reneszánszát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy sok ezren tekintik meg — pedig legtöbbször nagyvárosoktól távol rendezik —a négyes fogatok versenyeit. Az ez évi Európa-bajnokság küzdelmeit az NSZK-beli Donaueschingenben közel félszázezren szurkolták végig, a lengyelországi Sopotban húszezren, az NSZK-beli Aachenben ötvenezren tapsoltak a világ legjobb hajtóinak és Apajpusztán, az országos bajnokság második fordulóján csak az akadályhajtásnak ötvenezer nézője volt. Sok „öreg” sportág örülne ilyen nagy érdeklődésnek! A szf\Vn\AI 1)6 nemcsak a titínldelmű, vetélkedő fogatok száma, hanem a színvonal is egyre emelkedik a világversenyeken. Pedig a tavalyi igen magas szintű világbajnoki versengés után a szakemberek többsége azt jósolta, hogy most néhány évi stagnálás következik. Csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy az idei EB-n még tovább élesedhet a küzdelem. Ezeknek lett igazuk, hiszen az idén tovább bővült az éremre esélyes csapatok száma. A Fekete-erdei csata előtt a papírforma NSZK—Magyarország párharcot ígért. A bajnokságon aztán, nagy meglepetésre, a befejező akadályhajtás előtt az egy év alatt igen sokat fejlődő lengyel csapat vezetett... S ebben az egyre erősebb nemzetközi mezőnyben a magyar hajtók ismét bebizonyították, hogy jelenleg ők a világ legjobbjai: mind az egyéni, mind pedig a csapatbajnoki, aranyérmet elhozták. Ezután nem csoda, hogy az OB fordulóin igen sok külföldi megfigyelőt láthattunk, aki azért jött, hogy ellesse a magyar siker titkát. A már Meg nem pirkadt IllUSY, a Fekete-erdő felett, amikor az EB második napján a magyar hajtók beszálltak egy autóba. A hotel portása gyanakodva nézett a karikás szemű, álmos emberekkel elrobogő autó után. Hajnali hat órakor a csapat reggelijénél kiderült, hogy aggodalomra már nincs ok, hiszen az előző napi, a Muity-fogattal történt baleset miatt elmaradt pályabemutatót Bárdosék már a reggeli előtt pótolták. — Nem szóltam semmit — emlékszik vissza dr. Várady Jenő, a sportág szakfelügyelője — amikor megtudtam, hogy a versenyzők néhány órai alvás után önszántukból elmentek megnézni a pályát, de ekkor már sejtettem, hogy a sorozatos balszerencse ellenére nagy baj nem lesz a versenyen. A „titok” kutatásakor beszélnünk kell az országos bajnokságról, amelyen a szakvezetés nagyon magas követelményt támaszt a versenyzőkkel szemben. Nem ritkaság, hogy egyegy bajnoki forduló terepversenye nehezebb, mint a világbajnokságon. Az igen magas bajnoki követelmények eredménye az, hogy az elmúlt évek alatt nagyon magas felkészültségű gárda alakult ki, amely olyan kedvezőtlen helyzetekből is kivágta magát, mint amilyen az ez évi EB első napja után kialakult. Ebben a sportágban lassan nehezebb lesz magyar bajnokságot nyerni, mint egy nemzetközi versenyt. Erről a magyar öttusa jó tíz évvel ezelőtti helyzete jut eszünkbe. Az öttusázók azonban akkor, az aranyak fényében megfeledkeztek az utánpótlásnevelésről (most issza a sportág ennek a levét) — a fogathajtókról ezt nem lehet elmondani. Tervszerűen, szinte évente egy-egy fiatal versenyzőt dobnak a mély vízbe. ÚJONCOK Abonyi Imre, a UJUmiUA. Sportág kiemelkedő hajtója, a magyar csapat vezéregyénisége sérülés miatt nem indulhatott az idei EB-n. Kiválása után többen leírták a magyar csapatot az aranyéremre esélyesek közül. Miért sikerült mégis megőrizni világelsőségüket? Mert 1974-ben Bárdos György, 1975-ben pedig Muity Ferenc lépett a nemzetközi porondra. Dr. Várady Jenő tervei szerint jövőre — Bálint Mihály személyében — újabb újonca lesz csapatunknak a világbajnokságon. A szakvezetés azonban a folyamatos utánpótlás-nevelést nemcsak a hajtóknál, hanem „munkatársaiknál”, a lovaknál is fontosnak tartja. És hogy ebben sincs fennakadás, az a segítőkész gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek köszönhető. Bárdos Györgynél például néhány hete három új szürke ropogtatja a zabot. VARÉR A versenyzők ez évi UrtULII. szereplését vizsgálva az egyéni Európa- és magyar bajnokról, Bárdos Györgyről elmondható, hogy egész évben kitűnő teljesítményt nyújtott és technikai tudása lassan megközelíti Abonyi Imréét. A bajnokság ezüstérmese, Fintha Gábor az EB-n jól mutatkozott be, ígéretes jövő előtt áll. Ösztönös tehetség Muity Ferenc, akinek viszont technikai tudása még nem megfelelő. Fülöp Sándor erőssége a díjhajtás, elsősorban gyenge számában, az akadályhajtásban kell fejlődnie. A rövid értékelésből is kiderül, hogy a szép eredmények ellenére van mit tanulniuk hajtóinknak és a sportág vezetői sem pihennek a babérokon. Jövőre központi követelményt dolgoznak ki a körzeti versenyek lebonyolítására, így akarják fejleszteni az eddigi gyengébb színvonalú küzdelmeket. Kétségtelenül a jövő év legnagyobb feladata a kecskeméti világbajnokság megrendezése és a fogatok erre való felkészítése. Dr. Várady Jenő, a sportág „apostola” elmondta, hogy minden eddiginél erősebb és intenzívebb lesz versenyzőink felkészülése a világbajnokságra, mert azt szeretnék, ha az ,,aranyhomokon” csak a magyar hajlóknak teremne arany. Salánki Miklós A győztes csata színhelye. Bárdos György fogatával a festői szépségű Fekete-erdő előtt hajt el... (Alapffi Attila felvétele) I VÍZILABDA Nagyon együtt volt a gárda Egy Milánó környéki szállodában hétfőn hajnalban még zúgott a „Hajrá, Fradi!”, a „Ki a legjobb? — Ferencváros!” ütemes kiáltás. A játékosok vagy századszor ölelkeztek össze, könnyektől csillogó szemmel, féktelen jókedvvel ünnepelték a kupagyőzelmet. Meg is érdemelték ezt az „önünneplést”, távol a szurkolóktól, attól a környezettől, ahol méltó körülmények lettek volna e nagy nemzetközi sikerhez. Az: előzmények: az FTC vízilabdacsapata egy hét alatt megnyerte idehaza az MNK-t , jogot szerezve ezzel a jövő évi Kupagyőztesek Európa Kupáján való indulásra is , és első lett Milánóban a KEK-ben. A selejtezőben és a középdöntőben mindegyik ellenfelét legyőzte a ferencvárosi gárda, a négyes döntőben is nyert a jugoszláv Kotor (9-7), valamint a nyugat-berlini Spandau (9-5) ellen, végül döntetlenre mérkőzött (7-7) az olasz Dumont Reccóval. A KEK négyéves történetében másodszor lett a zöld-fehéreké a kupa. — Már a jugoszláviai középdöntőben éreztem, hogy a Kotor lesz a legnehezebb ellenfelünk — mondta az edző, dr. Mayer Mihály. — Ott könnyebben győztünk ellenük, mint Milánóban. A döntőben felszabadultabban játszottak a jugoszlávok. Nagyon nehéz volt két góllal nyerni, mivel a mieink most nem voltak olyan jó formában, mint Jugoszláviában. A Spandau gyengébb ellenfél, nem volt gond a legyőzésük, bár végig csak két góllal vezettünk ellenük és csupán az utolsó percekben lett két szép góllal négygólos a különbség. Az olaszok ellen az utolsó mérkőzésre már úgy állhattunk ki, hogy egy kisebb gólkülönbségű vereséggel is a mienk a kupa. A Recco erőszakos, gyors csapat, de alacsonyabbak, kisebb súlyúak, mint a mieink, ráadásul a sok kapott emberelőnyös helyzetüket sem tudták kihasználni. Rendkívül feltüzelten szálltak vízbe, mindenáron győzni akartak és ez az akarásuk nem egy sportszerűtlen jelenet előidézője volt. Ballának például eltörték az orrcsontját. (Fél éven belül másodszor. — A szerk.) A játékvezetők „természetesen” semmit sem ítéltek ennél a jelenetnél sem. — Ha már a játékvezetőknél tartunk. Az elmondottak szerint ismét lényegesen több emberelőnyt kaptak az ellenfelek, mint a mieink. — Évek óta a nemzetközi életben a magyarok a legjobbak, évek óta mindenki minket akar megverni, így történt ez most is. Sok emberhátrányt és négyméterest kaptunk. A Spandau például négy négyméterest lőhetett ellenünk, és a második negyed végén már 7:0 volt a kiállítási arány a javukra. De ezen a mérkőzésen is, és a többin is, nagyon fegyelmezetten, jól védekeztek játékosaink a hátrányos helyzetekben. Itt kell megjegyezni, hogy a fiúk példás hidegvérrel játszottak, nem hagyták magukat provokálni, fegyelmezetten tűrtek mindent. Páratlanul együtt volt a gárda. A kupagyőzelem egyik legfontosabb tényezője ez volt. — Egyénileg kiket emelne ki? — Mindenki nagyszerűen helytállt. Steinmetz dr. ragyogóan védett és erre szükség is volt a sok emberhátrányos helyzet miatt. A legkellemesebb meglepetés Fehér játéka volt. Mindig lőtt néhány fontos akciógólt. Mire felfigyeltek rá a védők, már a hálóban is volt a labda. Wiesner rendkívül hasznosan játszott és az olaszoknak ejtett egy fontos gólt. Debreczeni eredményesen bombázott távolról. Müller és Szollár is lelkes, hasznos tagja volt a csapatnak, ők is fontos gólokat szereztek. Balla remekül védekezett, Gerendást, sajnos, sokszor kiállították. Meg kell említeni az ellenfelek közül a jugoszláv Gopcsevicset. Nagyon nagy vízilabdázó. Az olaszoknál a két „sztár”, Simeoni és Ghibellini védőjátékos, elöl nem sok vizet zavartak, a többiek ügyesek, de lefoghatók. Egyébként olyan jól védekeztünk, hogy a három mérkőzésen mindössze két akciógólt kaptunk. — Mik a további tervek? — Egy hét pihenőt kaptak a játékosok, mert az utóbbi időben valóban sokat dolgoztak. Aztán elkezdünk készülni a december 22-én, Ljubljanában megrendezendő Szuper Kupára, amelyen az ellenfelünk a BEK- győztes lesz. (December 18-án dől el, hogy melyik csapat. — A szerk.) Remélem, ugyanolyan lelkes, fegyelmezett lesz a csapat, mint Milánóban volt. Nem régen vagyok edző az FTC-nél, ezért nagyon megragadott az a bizonyos „Fradi-szív”, az az egyesületért hajtás, amit most itt tapasztaltam, és ami kevés más csapatnál van meg. Megható volt. Feledtette azt, hogy a rendezők még ünnepélyes eredményhirdetést, bankettet sem tartottak. Úgy nyomták Steinmetz kezébe a kupát az öltözőben... Ókocsi) KEK