Népsport, 1981. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1981-08-12 / 189. szám

4 NÉPSPORT TI­IPTIN­ II.......II FÓKUSZBAN A tájfutás olimpiai státusa A svédországi Stervikban a közelmúltban tanácsko­­zásra ült össze tizenöt ország közel félszáz táj­futószakembere. Ott volt az IOF, a nemzetközi szö­vetség teljes vezérkara is. A Svéd Tájékozódási Futó Szövetség kezdeményezte összejövetelen arra a kér­désre próbáltak választ keresni, hogy mit hozhatnak a nyolcvanas évek a sportág számára. A házigazdák módfelett ügyeltek arra, hogy a le­hető legszélesebb körből érkezzenek a vélemények, és ezért is időzítették a konferenciát a világ legnagyobb tájfutóversenye, az öt napon át húszezer embert megmozgató O-Ringen elé. Számításaikban nem csa­lódtak, hiszen az európaiak mellett Kanadából, az Egyesült Államokból, Japánból, a Fülöp-szigetekről és az 1985. évi VB-t rendező Ausztráliából is meg­érkeztek a várt vendégek. Lasse Heidemannak, az IOF elnökének vitaindító előadása után nyilvánvalóvá vált, hogy a tanácsko­zás legkényesebb kérdése a sportág olimpiai státu­sának ügye lesz. Tudott dolog, hogy a sportág a rohamos fejlődés idejét éli. Az ötvenes évek elejéig még tipikusan skandinávként számon tartott sportágat ma már öt kontinens 4000 klubjában több mint 300 ezer 7 és 70 év közötti ember űzi. 1961-ben megalakult az IOF, a Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetség, majd las­san, de biztosan kikristályosodott a versenyszabály­zat és egységessé váltak a térképjelek is. A nagy lehetőség kapuját a NOB zárta ki 1977-ben a tájfu­tás előtt, akkor, amikor a sportágat a választható olimpiai versenyszámok közé sorolta. Természetesen minden tájfutó tisztában van azzal, hogy kedvenc sportága nem kerülhet máról holnapra az ötkarikás játékok műsorára. Bár Willi Daume, a NOB elnökhelyettese az 1979. évi tamperei VB meg­tekintésekor azt nyilatkozta, hogy az 1988-ban ese­dékes téli olimpián el tudná képzelni versenyszám­ként a tájfutás északon oly népszerű „kistestvérét”, a tájékozódási sífutást. Mivel az 1988. évi téli olimpiai játékok rendezési jogáért a svédországi Falun is verseng, és mert a svéd kormány teljes anyagi-erkölcsi támogatásáról biztosította a rendezőket, az IOF-nek is döntenie kell: be akar-e lépni a NOB által szélesre tárt kapun. Döntés az IOF jövő évi belgiumi kongresszusán lesz, s mivel az olimpia műsorára kerülésnek a tájfutók között is lelkes hívei és konok ellenzői is vannak, ezért nagy viták várhatók a végső szót kimondó jö­vő évi kongresszuson. Az ellenzők — érdekes módon élünkön éppen a svédekkel — kimondva-kimondatlanul a skandináv hegemónia megszűnésétől tartanak és azt hangoztat­ják, hogy az olimpiai műsorba kerülés melletti dön­tés kizárólag a szocialista országoknak kedvezne, mi­vel mint olimpiai sportág, ott nagyobb állami tá­mogatásban részesülne. Az elmúlt években viszont, ha lassan is, de meg­kezdődött egy olyanféle polarizálódás, amelynek kö­vetkeztében a realitásokat nagyon figyelembe vevő Lasse Heidemann a szocialista országok mellett ma­ga mögött érezheti például a sportágban döntő sze­repet játszó finneket is. Ez a tábor tudja, hogy a sportágnak mekkora mennyiségi ugrást jelentene a szovjetek, a románok, a kubaiak és társaik bekapcso­lódása és tudja azt is, hogy a mennyiség előbb-utóbb a minőségbe csap át. Az idő sürget. A NOB szeptemberi, baden-badeni kongresszusán eldől, hogy ki kapja az 1988. évi té­li olimpia rendezési jogát. Ha a döntés Falunra esik, ak­kor a tájfutó sportdiplomáciában tovább élénkül­het a tevékenység. A a belgiumi IOF-kongresszuson remélhetőleg a sportág fellendülését előmozdító erők érvényesül­nek majd, és hatástalanok maradnak azok a törekvé­sek, amelyek tavaly az NSZK-beli Malentében ren­dezett kongresszuson — állítólag — ingyenes távoli repülőutakkal bírtak rá több delegátust arra, hogy az 1985. évi VB odaítélésekor ne a sportág szempont­jából fontosabb Kanadára szavazzanak. (harcsa) Vt-Bt Ö­t olim­piai és világ­bo­sz­ok és indulók hőseit (Folytatás az 1. oldalról.) Kezók és cselgáncsozók kö­zött is számos olimpiai, vi­lág- és Európa-bajnok lép majd a küzdőtérre. A versenyzőket katonai alakulatoknál és egyetemi kollégiumokban szállásolják el, s hogy ne lehessen pana­szuk a konyhára sem, négy­féle menüt készítenek szá­mukra. A továbbiakban Kovács Nándor ezredes elmondta, hogy az előkészületekben kétezren vettek részt. S hogy zökkenőmentes legyen a le­bonyolítás, azon ugyancsak kétezren munkálkodnak, s a katonák között nagyon sokan vannak olyanok, akik már augusztus 13-án leszerelhet­tek volna, de vállalták, hogy a spartakiád befejezéséig to­vább szolgálnak. A verseny­­zők, vezetők, a szakemberek mellett háromszáz tolmács segédkezik majd. A spartakiád iránt már most nagy az érdeklődés, jelzi ezt az is, hogy a meg­nyitó ünnepségre tízezer jegy elővételben elkelt. S hogy még több kedvet csi­náljanak a versenyekhez, a szervezők elhatározták, hogy az atlétikai viadalon — az V. Dózsa Szilágyi utcai pá­lyáján — nem kell majd be­lépőjegyet váltani. Természetesen a sportolók nemcsak versenyezni fognak, hanem megismerkednek a vendéglátó városok neveze­tességeivel, s az ott dolgozók életével is. Gyár- és üzem­­látogatásokon vesznek részt, megnézik a debreceni virág­­karnevált, a bugaci racka­nyájat, az Avas néptánc­­együttes folklór műsorát, a siklósi várat, a martfűi Ti­sza Cipőgyárat s ki tudná még felsorolni mi mindent Egy biztos, nem lesz idejük unatkozásra a hazánkba ér­kező katonasportolóknak. A spartakiád záróünnepsé­gét augusztus 21-én tartják a Magyar Néphadsereg Mű­velődési Házában, itt adják majd át a felajánlott külön­­díjakat, s végül a baráti hadseregek sportbizottságá­nak zászlaját a következő spartakiád rendezőinek, a lengyel néphadsereg képvise­lőinek. BRAVÚROS GYŐZELEM II^IS Kosárlabda__ (Folytatás az 1. oldalról.) egy ilyen rangos összecsapá­son? Úgy látszik mindegy, kevesen vannak. Jóindulattal, félház. Pedig egy ilyen ese­mény, ráadásul hétfőn, azt a néhány forintot is megérte volna. Hát még amikor meg­tudtuk az eredményt! De az is lehet, hogy a vár­ható nagy különbségű vere­ség riasztotta el a közönsé­get. Szó ami szó, a két csa­pat edzőmérkőzései alapján nem sok jót ígért számunkra ez a találkozó. Nem is ígér­hetett, hiszen már nagyon hosszú ideje nem sikerült nyerni a szovjet válogatott ellen. Nemcsak nekünk, ha­nem a világ többi csapatának sem. Mindössze arról lehetett álmodni, hogy itthon, hazai környezetben, egy kialakuló­­félben levő csapattal szem­ben sikerül valamennyire szorossá tenni a mérkőzést. A régi mondás azonban most is bevált. Ha a főpróba (szovjetek elleni v edzőmérkő­­zés) nem sikerül, annál jobb lesz az előadás! Nos, ennél valóban aligha sikerülhetett volna jobban. Mi dobjuk rát is. Németh és Cellámé. Idegesek a szovjet­­lányok. Kapkodnak, sorra eladják a labdát, pontatlanul dobnak. 8-6! Először döbbent csend, majd éktelen biztatás a Sportcsarnokban. Másfél perc telik el, mire a két méteren felüli Fedorovának sikerül szépítenie. Németh közelről, Beloberk távolról talál. Még mindkét edző csendben, nyu­godtan ül a kispadon. Killik elégedett, Alekszejeva pedig nem ébredt fel csodálkozásá­ból. Négy perc után 12-4. Talán nem is emlékszik rá, mikor vezettek ellenük nyolc ponttal. Int, cserél. És beindul a vendégek gé­pezete. A pályán egymásután gördülnek végig azok a vil­lámgyors indításos akciók, amelyeket már az edzőmér­kőzéseken is megcsodálhat­tunk. És mindig két pont a vége. Szédületes iramot dik­tálnak. 6. perc és máris 14-14. Egyszerre három ma­gyar játékos indul el mele­gíteni. A közönség elcsende­sedik és elkészül a legrosz­­szabbra. Killik felugrik, időt kér, cserél, é­s nem adja fel. Bolcsay helyett Deák, Gulyás helyett Medgyesi. „Gyertek vissza!” — kiabál­ják kórusban a kispadról. De ezekben a percekben képte­lenek vagyunk lépést tartani a vendégekkel. Gyorsabbak, erőszakosabbak, jobban bír­ják erővel. Nyolc perc ered­. A kezdők közül nálunk már csak Németh van a pályán, öt pontra nő a vendégek előnye. Ebben a pillanatban nincs olyan ember a Sport­­csarnokban, aki ne egyezne ki egy ilyen, vagy ennél eset­leg valamivel nagyobb kü­lönbségű vereséggel. Váczy talál, tartjuk magunkat. Még 8 perc, 25-26. Barel szép ko­sarat dob. Taps. Néhány ki­maradó helyzettel és a hibá­zó játékosok elölragadásával ismét felhozzuk a vendége­ket. 27-32, de aztán 31-34. Alekszejeva először mérges. Időt kér és hangosan magya­ráz, veszekszik. Nekünk — jó jel. Ő nemcsak a győzelme­ket szokta meg, hanem a nagy különbségeket is. 31-37. Ilyen nagy még nem volt az előnyük. De nem tudnak jobban elhúzni. Csipegetünk. És vége az első félidőnek. 37-43. Ha a világ bármilyen más csapata ellen állnánk így, nyugodtan azt lehetne mon­dani, talán a második húsz percben sikerül fordítani. A szovjet lányokkal szemben azonban már ez is bravúr. Kishitűség? Akkor, a szünet perceiben, még nem hittük, nem mertük hinni, hogy az! Nagy lendülettel siet a válogatott. Mindössze 3 perc telik el és 41-51 az ered­mény. Szeretnék minél előbb döntésre vinni a dolgot. Né­meth és Kelemen azonban talál. Ismét csak 6 pont a hátrányunk. Hosszabb szünet után végre Boksay is kosa­rat dob. A gyors ellenak­cióknak azonban továbbra sem találjuk az ellenszerét. Killik sokat cserél, szinte már mindenki volt a pályán. 27. perc: 51-61. Beloberk pil­lanatai következnek. Egy­más után tíz pontot ér el. 66-71. Még nyolc perc. Aztán Gellérné és Medgyesi talál. Újra csak­ egy pont a kü­lönbség. Mindez lázba hozza a közönséget. Ragozsinának csak rövid időre sikerül le­hűtenie a kedélyeket. Izgal­mas pillanatok, amiről már mindenki lemondott. Szinte rá sem lehet ismer­ni a magyar lányokra. Orosz­lánként küzdenek. Rávetőd­nek a labdákra, erőszakosak, hajtják, buzdítják egymást és úgy tűnik, erővel is bírják. Bírni fogják! Jól játszanak. Ellenfelek lettek. 80-83. A győzelemre azonban még mindig nagyon nehéz gon­dolni. Még 3 perc. „Véde­kezz!” — hallatszik kintről. 84-85. Egyszerre hatan a lab­dán. Még egy perc. Gellérné egyenlít. Csak az egyik bün­tetőt dobja be. Fél perc. Óriási a hangzavar. Szovjet­­támadás és kosár. Vezetnek. Mindössze 6 másodperc van hátra, amikor Beloberk holt­biztos kézzel egyenlít. 87-87. Hosszabbítás, vastaps! Rég volt ilyen öröm, bol­dogság kosárlabda-mérkőzé­sen a Sportcsarnokban. Pe­dig még nem is nyertünk. De most már egyre inkább ebben is kezd hinni a közön­ség, sőt maguk a játékosok is! Öt perc ráadás. Boksay talál. Továbbra is fej fej mellett. Most már Alekszejeva sem ül olyan olyan nyugodtan. Talán most érzi először, hogy itt akár veszíteni is lehet. Beloberk megszerzi a vezetést. 93-91. Erre már Zavszovának is re­meg a keze, három büntető­ből csak egyet tud bedobni. Boksay tovább növeli elő­nyünket. Létezik, hogy le­győzzük a szovjet válogatot­tat? Még mindig nehéz el­hinni. Pedig már 95-92 az eredmény. Feodorovát nem tudjuk tartani, talál. Nem eladni a labdát. Persze kö­ny­­nyű azt mondani. Szerencsé­re a szovjetek kapkodnak, nincsenek hozzászokva az ilyen eredményhez. Már min­denki áll, kiabál, hangosan a másodperceket számolja a Sportcsarnokban. Végre só­haj, öröm, nincs tovább. 95-94. Nyertünk. A lányok a pálya közepén ünnepelnek. Méltán, jók, nagyon jól­ vol­tak. Okosak és lelkesek. A pirosmezesek még min­dig nem értik, mi történt. Csodálkozva, kicsit hitetlen­­kedve nézik az eredmény­­jelzőt. A két edző gratulál egymásnak. Öröm és bánat, boldogság és csalódottság. Felejthetetlen másfél óra! Még ak­kor is, ha esetleg nem lenne hasonló folytatása. Mert, a boldogság pillanatai­ban is tudomásul kell venni, hogy a szovjetek továbbra is a világ legjobbjai marad­tak, mi pedig ezek után is csak az őket ostromlók tábo­rához tartozunk. (marsh­all) MAGYARORSZÁG—SZOVJET­UNIÓ 95-94 (37-43, 87-87) Sportcsarnok, 800 néző. V.: Cziff­a, Horváth G. Magyarország: BELOBERK (22), BORKA (5), NÉMETH (31), Gulyás (4), BOKSAY (20). Cs.: Medgyesi (5), Deák (3), Kele­men (2), Váczi (2), Szuchy K. (4). Edző: Krlik László, Pálin­kás József. Szovjetunió: BAREL (16), RO­­GOZSINA (19), Feodorova (10), KOROSZTELEVA (14), Krisze­­viq (4). Cs.: Olhova (3), ZAU­­SZOVA (24), Kudrevatova (6), Mel­igenko (1). Edző: L. Alek­­sizejeva, V. Jleedin. Kipontozódás: Barel (37. perc). Legújabb AUTÓSPORT: Sao Paulo. Nyolcadik rali VB-futam: 1. Ari Vaatanen (finn—Ford Es­cort) 9:39:40 (1069 kilométer), 2. Frequelin (francia—Talbot-Lotus) 9:48:11. A VB összetett versenyének állása: 1. Freque­lin 81 pont, 2. Vaatanen 55, 3 Shekta Mehta (kenyai) 43. A világbajnoki sorozatból még négy verseny maradt hátra. RÖPLABDA. Dél-amerikai bajnokság, nők: Rio de Ja­neiro: Brazula—Chile 3:0, Pa­raguay—Uruguay 3:0, Peru— Argentína 3:0. Nemzetközi női találkozó, Szverdlovszk: Ura­­locsk­a Szverdlovszk—Hitacsi (japán) 3:1 (—9, 12, 13, 3). TENISZ. Cleveland. Az első fordulóban Ernie Fernandez, Puerto Rico-i amatőr kiverte a negyedik helyen kiemelt olasz Ocleppót. Fernandez-Ocleppo 5:7, 7:6, 6:3. Az Egyesült Államok nyílt salakpályás bajnoksága. India­napolis. Döntő: Clerc (argentin) Lendl (csehszlovák) 4:6, 6:4, 6:2. A szinte megtáltosodott ar­gentin játékos ezúttal aratta sorrendben 25-ik győzelmét az első helyen kiemelt csehszlovák kitűnőség ellen. Ez volt egyéb­ként a negyedik jelentős ver­seny, amit egymás után meg­nyert, s ezúttal 32 000 dollárt „könyvelhetett” el. Grove City: Férfi egyes negyeddöntő: 1. Austin (am)—Guikso­n (am) 6:2, 6:3, Saviano (am)—Fleming (am) 6:3, 6:3. TORNA. Nemzetközi női hár­mas viadal, Farlund. Csapat­ban: 1. NDK Stra.45, 2. Svéd-­­ország 3138.10, 3. Norvégiáit 317.10. Egyéni: 1. Gnauck (NDK-beli) 77.90, 2. Lindner (NDK-beli) 74.85, 3. Wiersbicky (NDK-beli) 72.90. IBV-aranyérmesü­nk: Sajó Péter Első hallásra hihetet­len volt a hír, hogy a szekszárdi Sajó Péter aranyérmet nyert a buka­resti kerékpáros IBV or­szágúti egyéni versenyé­ben. Nem szoktunk mi hozzá ebben a sportágiban az ilyesfajta jó híreik­hez. Az IBV-aranyhoz meg nem is szokhattunk, mert a sportág hazai tör­ténetében ez az első. A legyőzöttek között volta­k például az ifjúsági világ­­bajnokság dobogósai, az IBV­A csapatversenyének ér­mesei. A 17 éves Sajó Péter négy éve kerékpározik, edzője, Schneider Konrád. Idehaza korosztályában több bajnokságot is nyert már és alig múlt tizenöt esztendős, amikor már tagja volt a 100 kcm-es felnőtt bajnokságon első helyezett szekszárdi né­gyesnek. — Viszonylag sok tere­pen rendezték a 120 kilo­méteres fordítós versenyt — mondta Sajó Péter. — Az elég rossz minőségű úton visszafelé, egy ki­sebb emelkedőnél tizen­négyen megszöktünk. Eb­ben a bolyban volt min­den számottevő ellenfe­lem. Tizenöt kilométerrel a cél előtt már megkísé­reltem egy szökést, mert tudtam, hogy ha mezőny­­hajrára kerül sor, akkor nem sok esélyem marad. Ekkor még nem sikerült, de tíz kilométerrel a cél előtt vagy háromszáz mé­teres előnyt harcoltam ki egyedül és ez biztosította első helyemet. Meglehető­sen nyugodt voltam a verseny előtt, bíztam ma­gamban. Keményen ké­szültünk az IBV. előtt és most bebizonyosodott, hogy volt értelme. Kerékpár - IBV. Egyéni verseny (120 km) 1. Sajó Péter (magyar) 2:59:10, (39,91 km /óra átlag), 2. Pravni­­cek (csehszlovák) 2:59:33, 3. Bagnik (szovjet), 4. Chojnaw­­ski (lengyel), 5. Radziwon (len­gyel), 6. Nadvornik (csehszlo­vák, mind azonos idővel ... 23. Hirt 3:04:15,... 31. Takács Z., 43. Kovács A. azonos idővel. Csapatverseny (70 km): 1. Szov­jetunió (Snelta, Krovasajev, Novoh­olin, Csusda) 1:31:23, 45.96 km/óra átlag, 2. Csehszlovákia 1:34:38, 3. Lengyelország 1:34:57, 4. Magyarország (Sajó, Vámos, Kovács A., Hirt) 1:36:03, 5. Ku­ba 1:36:18, 6. Románia A 1:37:14. XXXVII. 189. ♦ 1981. augusztus 12. Az NB I csoport­beosztása és az őszi idény sorsolása Röplabda FÉRFIAK A-csoport: Bp. Honvéd, Bp. Vasas Izzó, Újpesti Dózsa, Du­naújvárosi Kohász, Székesfe­hérvári Volán, KOMÉP SC, Szolnoki Vegyi Művek, Borsodi Bányász. B-csoport: Csepel, Kecskeméti SC Zalaegerszegi TE, Vasas, MALÉV SC, BKV Előre, TFSE, Bakony Vegyész. I. forduló, október 2—4. Bp. Honvéd—Borsodi B., Bp. V. Iz­zó—Szolnok, VI. Dózsa—KOMÉP, Dunaújváros—Székesfehérvár, Csepel—Bakony V., KSC—TFSE, ZTE—BKV Előre, Vasas—MA­LÉV. II. forduló, október 9—11. Borsodi B.—KOMÉP, Szolnok —Székesfehérvár, Bp. Honvéd —Dunaújváros, Bp. V. Izzó— V. Dózsa, Bakony V.—BKV Előre, TFSE—MALÉV, Csepel— Vasas, KSC—ZTE. III. forduló, október 16—18. Ú. Dózsa—Borsodi B., Duna­újváros— Bp. V. Izzó, Székes­­fehérvár—Bp. Honvéd, KOMÉP —Szolnok, ZTE—Bakony V., Vasas—KSC, MALÉV—Csepel, BKV Előre—TFSE. IV. forduló, október 23—25. Borsodi B.—Szolnok Bp. Hon­véd—KOMÉP, Bp. V. Izzó—Szé­kesfehérvár, Ú. Dózsa—Dunaúj­város, Bakony V.—TFSE.—­Cse­­pel—BKV Előre, KSC—MALÉV, ZTE—Vasas. V. forduló, október 30—no­vember 1. Dunaújváros—Bor­sodi B., Székesfehérvár—V. Dó­zsa, KOMÉP—Bp. V. Izzó, Szol­nok—Bp. Honvéd, Vasas—Ba­kony V., MALÉV—ZTE, BKV Előre—KSC, TFSE—Csepel. VI. forduló, november 5—7. Bp. V. Izzó—Borsodi B., Ú. Dó­zsa—Bp. Honvéd, Dunaújvá­ros—Szolnok, Székesfehérvár— KOMÉP, KSC—Bakony V., ZTE —Csepel, Vasas—TFSE, MA­LÉV—BKV Előre. VII. forduló, november 12— 14. Borsodi B.—Székesfehérvár, KOMÉP—Dunaújváros, Szolnok —V. Dózsa, Bp. Honvéd—Bp. V. Izzó, Bakony V.—MALÉV, BKV Előre—Vasas, TFSE—ZTE, Csepel—KSC. NŐK A-csoport: N­M, V. Dózsa, Almásfüzitői Timföld SC, Épí­tők SC, BSE, Miskolci VSC, Haladás VSE, BACSÉP SC. B-csoport: Bp. Vasas Izzó, Bp. Spartacus, Közgazdasági Egye­tem, TFSE, BVSC, Külker SC, Debreceni MVSC, Szombathe­lyi Spartacus Styl SC. 1. forduló: október 9—11. NIM—BACSÉP, V. Dózsa—Ha­ladás, Almásfüzitő—MVSC, Épí­tők—BSE, Bp. V. Izzó—Szom­bathely, Bp. Spartacus—DMVSC, Közgazd. Egyetem—Külker., TFSE—BVSC. II. forduló, október 16—18. BACSÉP—MVSC, Haladás— BSE, N­M—Építők, V. Dózsa— Almásfüzitő, Szombathely— Külker, DMVSC—BSVC, Bp. V. Izzó—TFSE, Bp. Spartacus— Közgazd. Egy. III. forduló, október 23—25. Almásfüzitő—BÁCSÉP, Építők— V. Dózsa, BSE—NIM, MVSC— Haladás, Közgazd. Egy.—Szom­bathely, TFSE—Bp. Spartacus, BVSC—Bp. V. Izzó, Külker— DMVSC. IV. forduló, október 30—no­vember 1. BÁCSÉP—Haladás, NIM—MVSC, V. Dózsa—BSE, Almásfüzitő—Építők, Szombat­hely—DMVSC, Bp. V. Izzó—Kül­ker SC, Bp. Spartacus—BVSC, Közgazd. Egy.—TFSE. V. forduló, november 5—7. Építők—BACSÉP, BSE—Almás­füzitő, MVSC—V. Dózsa, Hala­dás—M­M. TFSE—Szombathely, BVSC—Közgazd. Egy., Külker— Bp. Spartacus, DMVSC—Bp. V. Izzó. VI. forduló, november 12— 14. V. Dózsa—BACSÉP, Al­másfüzitő—NIM, Építők—Hala­dás, BSE—MVSC, Bp. Sport.— Szombathely, Közgazd. Egy.— Bp. V. Izzó, TFSE—DMVSC, BVSC—Külker. VII. forduló, november 19— 21. NIM—Ú. Dózsa, Haladás— Almásfüzitő, MVSC—Építők, BACSÉP—BSE, Bp. V. Izzó— Bp. Spartacus, DMVSC—Köz­gazd. Egy., Külker—TFSE, Szombathely—BVSC. (Megjegyzés: a bajnokság első részében (őszi idény) az egyes csoportokon belül min­den csapat két alkalommal mérkőzik meg ugyanabban a fordulóban kisorsolt ellenfelé-­­ vel, váltott pályaválasztási jog­­® gal.)

Next