Népsport, 1981. november (37. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-27 / 280. szám

XXXVI!. 280. ♦ 1981. november 27. NÉPSPORT 5 Ni csapatban is szovjet siker A magyar lányok megtartották nyolcadik helyüket Torna J (Folytatás az l. oldalról.I zult el többször is, amikor az orrcseppet próbálta magába erőltetni: „Nagyon meg va­gyok fázva” — mondta pa­naszosan, aki még a gondos Fröhlich doktorhoz is odaSza- ladt, egy gyors hőmérséklet- ellenőrzésre. Láza szerencsé­re nem volt, ettől függetle­nül látszott rajta, hogy nem teljesen egészséges. S hogy ilyenkor milyen hamar el­fogy a levegő, azt Márta ta­lajgyakorlata bizonyította. A kezdő duplaszaltóba még jól beleállt, de a duplacsavarböl már elesett... Látszott, elfo­gyott az ereje. A többiek sem remekelteit ezen a szeren, szemben a ve­lük egy csoportban tornászó csehszlovák, bolgár és az egyesült álalmokbeli ver­senyzőkkel. Ök ugyanis ak­robatikában, zenében és az összekötő részekben is újat hoztak. Eredetiség A bolgárok olyan művészi összekötő részeket mutattak be, ami igen megközelítette a klasszikus balettet. Az egye­sült államokbeliek pedig szellemességet és eredetisé­get vittek gyakorlataikba, így hát eldőlt — amiben nem is reménykedtünk igazán —, hogy a magyar csapat előbb­THOMAS Moszkva vonzza a sportág külföldi szakte­kintélyeit. Az amerikai ABC televíziós társaság kommentátora, Kurt Tho­mas például nem más, mint az 1979-es Fort Worth-i VB összetett ezüstérmese és kétszeres szerenkénti bajnoka. A TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában a volt sportoló elismeréssel szólt a verseny színvona­láról. különöskéopen a szovjet, a japán és a kí­nai tornászok gyakorla­tairól. Thomas szerint a moszkvai olimpia ameri­kai bojkottja nem egy versenyző, köztük saját sportkarrierjét is ketté­törte. Hiába álmodoztak az ötkarikás játékok­ról... re már nem léphet. Feltűnő volt, hpgy a faiemáskorláton nagyon tartalmas gyakorlato­kat mutatták be a tornász- nők már ebben a csoportban is. Az ismét csodás dressz­ben tornászó amerikaiak olyan biztonsággal, erős kar­ral fogták mag mozdulatai­kat. hogy azonnal látni lehe­tett kitűnő a felkészültségük. Ugyanennek lehettünk tanúi a gerendán is. Az erősség azonban nem ment a köny- nyedség, a lazaság rovására. Mellettük az igazi meglepe­tést a csehszlovákok jelentet­ték. Fiatal, ám kivételesen tehetséges csapattal érkeztek 'Moszkvába, minden nézőt el­ismerésre késztettek. Leg­gyengébb szerük a gerenda volt. ott sokat bizonytalan­kodtak, de máshol figyelem­re, és emlékezésre méltó gyakorlatokat mutattak be. A sláger Az utolsó előtti csoport te­hát inkább kellemes megle­petéseket szerzett, mint iz­galmas perceket. Magyar szempontból mindenesetre megnyugtató volt, hogy a kitűzött célt elérték a lá­nyok. A fő szám azonban most is az utolsó csoport volt. Mire képe3 a Szovjetunió? Bírja-e a versenyt Coma­neci nélkül a román csapat? Milyen meglepetéseket tarto­gatnak az örökké titokzatos kínaiak? Mqjvi Gnauck elég lasz-e ahhoz, hogy az NDK csapatát éremhez segítse? Noha valamivel egyszerűbb dolgunk volt, mint mikor a féríidöntő hatszeres prog­ramját néztük, azért négy csapat között is borzasztó ne­héz volt megosztani a figyel­münket. Pillanatok alatt ki­derült, hogy a szovjet együt­tes remek, noha az ugrásban nem kaptak túlzottan magas pontszámokat. A kínai lá­nyok már sokkal nyugodtab- ban, mint az előírtaik során, felemáskorláton, csapatszin- ten is, egészen kiemelkedőt produkáltak. A románok pe­dig jóval halványabbak vol­tak a vártnál. A verseny fordulópontja — már ami a dobogó harmadik fokát ille­ti — az NDK-sok talajánál lehetett volna. De nem lett! Gnauck ugyanis az első ugrássorból kihagyta a Cu- kaharát, és nem is tudta folytatni a gyakorlatot. Ha az Éurópa-bajwoknő vissza­lép, az NDK elbúcsúzhat minden dobogós reményétől. Gnauck azonban a felemás­korláthoz már ismét kiment, és a nap legmagasabb pont­számát kapta! Ez pedig azt jelentette, hogy a sokait hi­bázó és bizonytalankodó ro­mán lányok, a világbajnoki eím védői, harmadikok let­tek az ND.K-sok mögött. A kínai nők talajon és geren­dán több rontott gyakorlatot mutattak be, és ez volt a magyarázata annak, hogy je­lentős ponthátránnyal Jetitek a másodikok. Vajon milyen verseny lesz akkor, amikor már mind a négy szeren egyenletesen tornásznak majd? Ha a férfiakról felsőfokban nyüatkoztyink, altkor itt a rempk teljesítmények mellett egy kicsit vissza kell fog­nunk magunkat. Korábban a női versenyek jellegzetessége volt, hogy hullottak a tíze­sek, most a férfiak kaptak hármat. Míg a nők, egyet sem. Az is igaz azonban, hogy két versenynap még hátravan. Lesz idejük, alkal­muk a bíróknak ... Nagyváros — vagy mégsem? Kollégám azzal a ké­réssel bocsátott utamra Budapesten, hogy ha időm lesz, keressem fel az itteni testvérlap, a Szovjetszkij Szport szer­kesztőségét. Ahogy az út­vonalat elmagyarázta, szinte biztosra vettem, nem fogom megtalálni. Egyik délután gyalog in­dultam a versenyre. Gon­doltam, ellensúlyozom egy kicsit a versenyeken ülve töltött órákat. Hosz- szú, kanyargós utcák után egy egészen pici mellék­utcába értem, s szembe­találtam magam a szer­kesztőséggel. Szinte elképesztő. Egy ilyen nagy városban — véletlenül — ráakadni a keresett helyre ... Gyakorlatok pontokban Női csapatverseny. Szabadon választott gyakorlatok. A magyar versenyzők eredményei. Talaj: Tóth 3.00,. Kalmár 9*15, Szabó 9.15, Köteles 9.15 (a dupla szálló után kilépett a szőnyegről), Egérvári 8.80, Flander 9.40 (ug­rásai megfelelőek voltak). Ugrás: Köteles 9.40 (Cuka- hara), Tóth 9.00, Kalmár 9.40, Szabó 9.30 (másfélszaltó előre), Flander 9.40 (bicska Cukahara), Egervári 9.25 (másfélszaltó előre). Felemáskorlát: Tóth 9.25, Köteles 9.50, Kalmár 9.35 (leugrás; csavarszaltó a felső karfáról), Szabó 9.55, Flander 9.15 (több súlyos rontás), Egervári 9.75. Gerenda: Köteles 9.20 (a gyakorlatban három szaltó szerepel, a leugrása duplaszaltó előre, de ebből ülve ér­kezett a talajra), Tóth 9.15, Szabó 9.40, Egervári 9.25, Kalmár 9.35, Flander 9.55 (egy súlyosabb megbillenés, leugrása: duplacsavar). A legjobbak. Ugrás: Gnauck (NDK-beli) 9.90 (nyújtott testű Cukahara). Felemáskorlát; Gnauck 9.95, Grigoras (román) 9.90, Davidova (szovjet) 9.90, Ma Jan-hong (kí­nai) 9.90 (a szám világbajnoka tökéletes teljesítményt nyújtott). Gerenda: Gnauck 9.80. Talaj: Iljenko (szov­jet) 9.90 (a korábban sokat bizonytalankodó tornásznő az utolsó szerre nagyszerűen összeszedte magát), Davi­dova 9.35 (az olimpia óta teljesen új gyakorlatot állí­tottak össze számára). Női csapatverseny. Világbajnok: Szovjetunió (Jelena Davidova, Stella Zaharova, Natalia Iljenko, Jelena Bo- levaja, Marija Filatova, Olga Bicserova) 389.30, 2. Kínai Népköztársaság 334.60, 3. NDK 382.10, 4. Románia 381.50, 5. Csehszlovákia 379.65, 6. 'Egyesült Államok 379.45, .. . 8. Magyarország (Egervári Márta, Flander Erika, Szabó Andrea, Tóth Margit, Köteles Krisztina, Kalmár Zsuzsa) 372.30. Az egyéni verseny állása: l. Davidova 78.23, 2. Bi­cserova 77.90, 3. Filatova 77.45, 4. Zaharova 77.30, 5. Bolevaja 77.20, 6. Iljenko 77.15, ... 41. Szabó Andrea 74.53, . . , 43, Flander 74.40, 44. Egervári 74.35, ... 47. Kalmár 74.30, ... 52. Köteles 73.95, ... 58. Tóth 72.90. A PiSI Split az esélyes IPI Vízilabda (Folytatás az l. oldalról.) adásul saját pályáján, a sZep- t:mb.vri EB színhelyén ren­dezzék a finálét. Misa Asics, a házigazdák edzője is bizakodó. Három válogatottjára, Gavrilovra, Bedizsre és Policsra épít. No, meg a sokmozgásos, kombi- natív játékra, a váratlan tá­voli lövésekre, a jól begya­korolt emberelőnyös variá­ciókra. r .. — Egy hetet a Partizán Beogradnál töltöttünk, - olt készültünk> a végküzdelmek­re — mondta —, a játék jól ment, az edzésmunkánknak meg kell hogy legyen az eredménye. A 'helyi szakemberek a POSK legnagyobb vetélytár- sának a Szentest tartják, ami hízelgő. Dr. Tóth Gyula, a vidéki gárda edzője azonban mértéktartóbb, amikor a négy jelenlévő csapat rang­sorát kell felállítani. Sze­rinte nem lehet csapatát ki­emelni. teljesen azonos e$ály- lyel indul, mint a többi ven­déggárda. — Sajnos, nem tudtunk a két héttel ezelőtti kecske­méti középdöntő óta megfe­lelően készülni, a kétkapu- zásra sem volt lehetőségünk — panaszkodott a mester. — Erre persze nem fogunk hi­vatkozni, csak tényként em­lítem. Gyors, akciódús, fe­gyelmezett vízilabdát próbá­lunk bemutatni. Ami a konkrét végeredményt illeti: nem merek jósolni. A románok ellen kezdünk A román Crisul Oradea ugyanazzal a csapattal je­lent meg Splitben, amelyik­kel Kecskeméten vendégsze­repelt, vagyis Garofeanu, Fehér, Gordán és Koszifa csillogására lehet elsősorban számítani. Nyikolaj Ru- jinszky, az együttes edzője panaszkodott, hogy a nem­rég lebonyolított 5 napos ro­mán bajnoki torna, valamint a hosszú vonatút miatt na­gyon fáradtak a játékosok, de azért hozzátette: egyik vetélytárs sem számíthat sé­tagaloppra ellenük. Anatolij Grincescu, a ro­mán válogatott jelenlevő szövetségi kapitánya hossza­san bólogatott a nyilatkoza­tot hallva. Nem kommentál­ta, de aki ismeri a kiváló szakembert; az tudja, mit jelent ez. A legkevesebb esélyt a spanyol Montjouich-nak sza­vazzák. A legtöbb vélemény szerint ez az együttes lesz a negyedik. Mindezt annak ellenére állítják. hogy a barcelonai gárdában van a válogatott Manuel Delgado, ití játszik Jósé Altazar és edzőjük nem más, mint az ismert jugoszláv szakember, Felice Tedici. Hogy igazuk van-e a jó­soknak, az vasárnap estére kiderül. Addig lejátkszanak hat mérkőzést, .amelyből keltőt, a'pénteki POSK Split —Montjouích és a vasárnapi POSK Spilt—Szentes talál­kozót közvetíti a jugoszláv televízió. A nyitónapon a Szentes a Crisul Oradeaval mérkőzik. A középdöntőben 9-9-re vég­ződött a két csapat össze­csapása. most tehát elégté­telt .vehet mindkét fél. A játékvezetőket a műsort megelőző technikai értekez­leten jelölik ki a görög Pa- naqakosz, a holland Van Dorp, az olasz Di Stefano és a bolgár Ekszerov közül. A KEK-döntő helyszínén tartózkodik Ante Lambasa, a Nemzetközi Üsző Szövetség (FINA) elnöke, és Misa Ra- dan, a Nemzetközi Üsző Szövetség vízilabda techni­kai bizottságának elnöke, mindketten jugoszlávok, akik a zsűriben tevékenykednek. A Makai—Csonkics rangadó függőben maradt ÖSSakk ___ Cs ütörtököm a 9. fordulót játszották le az országos női egyéni sakkbajnokságon. Ered­mények: Sinka—Kurucsai M. függő (bonyolult állásban), Ko­vács M.,—Kurucsai i. 0:1 (vezér- áldozattal), Németh—-Máthé 0:1, Genes—Karakas 0:1, Ke­resztúri—dr. Kas döntetlen. Függő: Sinka — Kurucsai M. (bonyolult állásban), Makai — Csionkics (sötét gyalogelőnyé­vel, és minőségelőnyével). Po- rubszky — Honíiné (bonyolult állásban). Az élcsoport állása: Porubszky 5.5 (l). (már volt szabadnapos), Grosch 5.5 (már volt szabadnapos). Kovács M. 5.5, Gsonkics 5 (1). Makai 5 (1), Kurucsai I. 4.5 (1) (már volt szabadnapos). A példamutatás etikája tí'rfir ni lói o tiltott szert hasz- JLigy dlltld nált Amikor a doppingolás kiderült, hosszú időre eltiltották a versenyzéstől! Egy ökölvívó duplán bandázsolta az öklét. Ország-világ beszélt a fe­gyelmijéről és a megszabott kény­szerpihenőről. Egy kosárlabdázó idegen csapat színeiben, hamis igazolással kül­földön játszott. A jogosulatlan sze­replés miatt úgy tiltották el, hogy az átigazolási időszakban törvénye­sen ne is távozhasson régi egycsü- letétőL Hosszan sorolhatnám a példákat, s köpnyű volna bizonyítani: lám, a bűn elnyeri büntetését. Csakhogy va’óban elnyeri-e? S ha elnyeri, az viseli-e a legsúlyosabb következ­ményeket, akinek kellene? Hiszen a versenyző is ember, ha hibázik, saját tettéért feltétlenül felelnie kell, de egyedül ő hibázik? Sőt, egyáltalán álkor is hibázna-e, ha erre nem bujtogatnák, ha a végre­hajtásban nem segítenék, ha cse­lekedeteinek nem volnának leple­ző)? Nyilván akadnak olyan sportolók, akik nem állnának meg minden erkölcsi próbát, de hamis barátok nélkül jóval kevesebben lennének. Gyakran mégiscsak a tettet nézik, és sokkal ritkábban a kiváltó kö­rülményeket,. pedig, sportéletünk­ben vissza-visszatérő jelenség az álérdekek előtérbe jutása. A niiLor erről beszélünk, akkor x '„«unitul óhatatlanul nemcsak a közvetlen versenyeztetés, han.ern 3 sportolók nevelésének gondja is vissza-visszatérő refrénként hang­zik el. Mert általában egy-két em­ber nyakába varrják, úgymond, a nevelési feladatokat, holott egész közösségek felelősek társadalmunk minden tagjának sorsáért. Nem csak a sportban! Már arról is sokat lehetne me­ditálni, hol és mikor kezdődik a nevelés, a családban, az Iskolában, a különféle testületekben és kö­zösségekben, s egyáltalán mi elő­zi meg a sportban szerzett benyo­másokat, ám döntő tényező, hogy a sportoló számára a sportközös­ségben szerzett élmények gyakran válnak meghatározóvá, személyi- ségjobbító vagy személyiségrontó tényezőkké. Hogyan is várhatnánk él például következetes, tisztességes magatar­tást a versenyzőtől, amikor az őt körülvevő közeg tagjaitól nem mindig ezt látja? Nemrégiben meg­esett, hogy egy játékost hazaküld­tek a válogatott keret edzőtáboro­zásáról, azzal az indokolással, hogy kövér, legalábbis nem hozta a szá­mára megszabott testsúlyt. Valahol ez rendben is volna, bár nem min­dén sportágban ez az eredményes­ség legfőbb biztosítéka, ám két hét múlva — testsúly ide vagy oda — visszahívták a válogatott keretta­got Mert szükség volt rá! Vajon milyen tanulságot szűrhetett le a történtekből a játékos? S vajon milyen érzelmi és morá­lis rombolást okozott az az edző, aki versenyzőjének kerek perec azt tanácsolta: mondja le a válogatott­ban a szereplést, piert egyesületi csapatának a szereplése fontosabb? Vagy felmérte-e tettének súlyát, aki külföldi útja során a vele uta­zó sportolóknak megtiltotta bizo­nyos cikkek vásárlását, jómaga azonban — versenyzői szeme lát­tára — éppen azt vásárolt? Ilyen megvilágításban értelmezést kapnak az elítélt je­lenségek és cselekedetek. Akaratlan ösztönzés, hibás klisék használata, a példamutatás hiánya egyaránt motiválhatja a tetteket. Annakide­jén nem váltott ki nagy visszhan­got, noha mélyen elgondolkoztató eáet volt, amikor egy B-keretbeli vívólány az egyesületi edzésen si­sakját durván edzője fejéhez vág­ta. Csupán azért, mert nem értett vele egyet. Indulatkitörés? Van ilyen. Megtorlatlanul maradhat? Aligha! S íme, mit mondtak a szakosztályban: „Nem tudunk mit csinálni vele, mert igen tehetsé­ges.” Hát nem csodálatos? ... Ezek után már az sem lepett meg, ami­kor egy külföldi edzőtáborozás alatt egy ugyancsak válogatott ver­senyző megtagadta a közös edzés­feladat elvégzését, arra hivatkoz­va: őt erre nem kényszeríthetik. A mérlegnek tehát két nyelve van. Egyik oldalon áll a verseny­ző, a másikon a sportvezető, az edző, a bíró. Látszólag egyensúly­ban van a mérleg nyelve, ám ha mindkét fél hibázik — ki nem hi­bázik? —, akkor már felborul az egyensúly. A következmény, a fe­gyelmezés ugyanis felemás. A ver­senyzőn alaposan elverik a port. Héba-hóba még arról is megjele­nik egy-egy közlemény, hogy az edző, a csapatvezető, a szakosztály- vezető, az intéző ellen vizsgálatot indítottak, s ezzel vége. Szép csendben minden marad a régiben. Elkeserítő jelenség. A versenyző testi, lelki, szellemi egészségéért is teljes felelősséget kell vállalni. Adott esetben meg kell akadályoz­ni, hogy maga ellen véthessen, de a felkészülés, a versenyzés, egyál­talán a helytállás nehéz szakaszai­ban segíteni is kell, s mindenkor jó példával kell elöljárni. Érzékle­tesen azzal lehel ezt illusztrálni, hogy ha a versenyző közvetlenül a küzdelejji előtt a közreműködő bí­rót sörözni látja, vagy alkohol­szagú edző kíséri őt a terembe, ne­tán a nemzetközi versenybíróság tagjai ülnek szenderegve, vagy a győzelmet pezsgődurranással ün­nepük, akkor előbb-utóbb óhatatla­nul azt hiszi: az alkoholfogyasztás is a verseny velejárója. Tudom, túlságosan messzemutató ez a hasonlat, s tudom, bőven ta­lálhatók kiemelkedő ellenpéldák is, hiszen Hegedűs Csaba nemcsak fa­natizálni tudja a birkózókat, ha­nem mély emberséggel olyan ön­zetlen, áldozatkész látásmódot plán­tál beléjük, amely még tizenöt­húsz évi versenytói múlt után is iszonyúan nehéz próbák vállalásá­ra késztet. Papp Lacit is sok min­denért bírálták, de azért még el­lenségei is megemelik a kalapot, hogy az esetleges veréstől vagy súlyos sérüléstől, akár a mérkőzés feladása árán is megmenti a ver­senyzőt. A mruWfl versenysport egyre lllUUcl 11 nagyobb követel­ményeket támasztó világában kü­lönösen nagy jelentősége van az erkölcsi szilárdságnak, a nemcsak eredmény-, hanem embercentrikus látásmódnak. A versenyeztetés eti­kája egyenesen megköveteli, hogy a küzdőtérre kizárólag jól fel­készült, egészséges, serkentő szere­ket nem használó, óriási önfegye­lemmel, győzniakarással telített Versenyzők léphessenek. Olyanok, akiknek nem a várható jutalmon, az esetleg megnyíló új lehetősége­ken, hanem a siker becsületes' és szilárd kivívásán jár az eszük. Ehhez azonban — felkapott kife­jezéssel élve — megfelelő háttér is kell. Olyan edzők, sportvezetők, bírók, orvosak, gyúrók, társadalmi munkások, edzőpartherek, sőt, szur­kolók, akik pillanatnyi érdekektől függetlenül, megingathatatlan er­kölcsi alapon állva, becsületes esz­közökkel a lehető legmesszebb­menő segítséget adják. Minden helyzetben és mindenütt! Z. Vincze György

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék