Népsport, 1981. november (37. évfolyam, 259-283. szám)

1981-11-27 / 280. szám

XXXVI. 280. ♦ 1981. november 27. Ni csapatban is szovjet siker A magyar lányok megtartották nyolcadik helyüket Tornai Folytatás az 1. oldalról.Szult el többször is, amikor az orrcseppet próbálta magába erőltetni: „Nagyon meg vagyok fázva” — mondta panaszosan, aki még a gondos Fröhlich doktorhoz is odaszaladt, egy gyors hőmérsékletellenőrzésre. Láza szerencsére nem volt, ettől függetlenül látszott rajta, hogy nem teljesen egészséges. S hogy ilyenkor milyen hamar elfogy a levegő, azt Márta talajgyakorlata bizonyította. A kezdő duplaszaltóba még jól beleállt, de a duplacsavarból már elesett... Látszott, elfogyott az ereje. A többiek sem remekeltet ezen a szeren, szemben a velük egy csoportban tornászó csehszlovák, bolgár és az egyesült álalmokbeli versenyzőkkel. Ők ugyanis akrobatikában, zenében és az összekötő részekben is újat hoztak. Eredetiség A bolgárok olyan művészi összekötő részeket mutattak be, ami igen megközelítette a klasszikus balettet. Az egyesült államokbeliek pedig szellemességet és eredetiséget vittek gyakorlataikba, így hát eldőlt — amiben nem is reménykedtünk igazán —, hogy a magyar csapat előbbre már nem léphet. Feltűnő volt, hogy a fatemáskorláton nagyon tartalmas gyakorlatokat mutatták be a tornásznők már ebben a csoportban is. Az ismét csodás dresszben tornászó amerikaiak olyan biztonsággal, erős karral fogták mag mozdulataikat, hogy azonnal látni lehetett kitűnő a felkészültségük. Ugyanennek lehettünk tanúi a gerendán is. Az erősség azonban nem ment a könynyedség, a lazaság rovására. Mellettük az igazi meglepetést a csehszlovákok jelentették. Fiatal, ám kivételesen tehetséges csapattal érkeztekMoszkvába, minden nézőt elismerésre késztettek. Leggyengébb szerük a gerenda volt, ott sokat bizonytalankodtak, de máshol figyelemre, és emlékezésre méltó gyakorlatokat mutattak be. A sláger Az utolsó előtti csoport tehát inkább kellemes meglepetéseket szerzett, mint izgalmas perceket. Magyar szempontból mindenesetre megnyugtató volt, hogy a kitűzött célt elérték a lányok. A fő szám azonban most is az utolsó csoport volt. Mire képes a Szovjetunió? Bírja-e a versenyt Comaneci nélkül a román csapat? Milyen meglepetéseket tartogatnak az örökké titokzatos kínaiak? Majvi Gnauck elég lesz-e ahhoz, hogy az NDK csapatát éremhez segítse? Noha valamivel egyszerűbb dolgunk volt, mint mikor a férfidöntő hatszeres programját néztük, azért négy csapat között is borzasztó nehéz volt megosztani a figyelmünket. Pillanatok alatt kiderült, hogy a szovjet együttes remek, noha az ugrásban nem kaptak túlzottan magas pontszámokat. A kínai lányok már sokkal nyugodtabban, mint az előírtaik során, felemáskorláton, csapatszinten is, egészen kiemelkedőt produkáltak. A románok pedig jóval halványabbak voltak a vártnál. A verseny fordulópontja — már ami a dobogó harmadik fokát illeti — az NDK-sok talajánál lehetett volna. De nem lett! Gnauck ugyanis az első ugrássorból kihagyta a Cukaharát, és nem is tudta folytatni a gyakorlatot. Ha az Európa-bajnoknő visszalép, az NDK elbúcsúzhat minden dobogós reményétől. Gnauck azonban a felemáskorláthoz már ismét kiment, és a nap legmagasabb pontszámát kapta! Ez pedig azt jelentette, hogy a sokait hibázó és bizonytalankodó román lányok, a világbajnoki cím védői, harmadikok lettek az NDK-sok mögött. A kínai nők talajon és gerendán több rontott gyakorlatot mutattak be, és ez volt a magyarázata annak, hogy jelentős ponthátránnyal tettek a másodikok. Vajon milyen verseny lesz akkor, amikor már mind a négy szeren egyenletesen tornásznak majd? Ha a férfiakról felsőfokban nyitatkoztuunk, akkor itt a remek teljesítmények mellett egy kicsit vissza kell fognunk magunkat. Korábban a női versenyek jellegzetessége volt, hogy hullottak a tízesek, most a férfiak kaptak hármat. Míg a nők, egyet sem. Az is igaz azonban, hogy két versenynap még hátravan. Lesz idejük, alkalmuk a bíróknak ... THOMAS Moszkva vonzza a sportág külföldi szaktekintélyeit. Az amerikai ABC televíziós társaság kommentátora, Kurt Thomas például nem más, mint az 1979-es Fort Worth-i VB összetett ezüstérmese és kétszeres szerenkénti bajnoka. A TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában a volt sportoló elismeréssel szólt a verseny színvonaláról, különösképpen a szovjet, a japán és a kínai tornászok gyakorlatairól. Thomas szerint a moszkvai olimpia amerikai bojkottja nem egy versenyző, köztük saját sportkarrierjét is kettétörte. Hiába álmodoztak az ötkarikás játékokról... tírfir ni lói a tiltott szert hasz- frigy dudd nált Amikor a doppingolás kiderült, hosszú időre eltiltották a versenyzéstől! Egy ökölvívó duplán bandázsolta az öklét. Ország-világ beszélt a fegyelmijéről és a megszabott kényszerpihenőről. Egy kosárlabdázó idegen csapat színeiben, hamis igazolással külföldön játszott. A jogosulatlan szereplés miatt úgy tiltották el, hogy az átigazolási időszakban törvényesen ne is távozhasson régi egyesületétől Hosszan sorolhatnám a példákat, s könnyű volna bizonyítani: lám, a bűn elnyeri büntetését. Csakhogy valóban elnyeri-e? S ha elnyeri, az viseli-e a legsúlyosabb következményeket, akinek kellene? Hiszen a versenyző is ember, ha hibázik, saját tettéért feltétlenül felelnie kell, de egyedül ő hibázik? Sőt, egyáltalán akkor is hibázna-e, ha erre nem bujtogatnák, ha a végrehajtásban nem segítenék, ha cselekedeteinek nem volnának leplező)? Nyilván akadnak olyan sportolók, akik nem állnának meg minden erkölcsi próbát, de hamis barátok nélkül jóval kevesebben lennének. Gyakran mégiscsak a tettet nézik, és sokkal ritkábban a kiváltó körülményeket, pedig, sportéletünkben vissza-visszatérő jelenség az álérdekek előtérbe jutása. Amikor erről beszélünk, akkor x '„mnitul óhatatlanul nemcsak a közvetlen versenyeztetés, hanem a sportolók nevelésének gondja is vissza-visszatérő refrénként hangzik el. Mert általában egy-két ember nyakába varrják, úgymond, a nevelési feladatokat, holott egész közösségek felelősek társadalmunk minden tagjának sorsáért. Nem csak a sportban! Már arról is sokat lehetne meditálni, hol és mikor kezdődik a nevelés, a családban, az iskolában, a különféle testületekben és közösségekben, s egyáltalán mi előzi meg a sportban szerzett benyomásokat, ám döntő tényező, hogy a sportoló számára a sportközösségben szerzett élmények gyakran válnak meghatározóvá, személyiségjobbító vagy személyiségrontó tényezőkké. Hogyan is várhatnánk el például következetes, tisztességes magatartást a versenyzőtől, amikor az őt körülvevő közeg tagjaitól nem mindig ezt látja? Nemrégiben megesett, hogy egy játékost hazaküldtek a válogatott keret edzőtáborozásáról, azzal az indokolással, hogy kövér, legalábbis nem hozta a számára megszabott testsúlyt. Valahol ez rendben is volna, bár nem minden sportágban ez az eredményesség legfőbb biztosítéka, ám két hét múlva — testsúly ide vagy oda — visszahívták a válogatott kerettagot Mert szükség volt rá! Vajon milyen tanulságot szűrhetett le a történtekből a játékos? S vajon milyen érzelmi és morális rombolást okozott az az edző, aki versenyzőjének kerek perec azt tanácsolta: mondja le a válogatottban a szereplést, miért egyesületi csapatának a szereplése fontosabb? Vagy felmérte-e tettének súlyát, aki külföldi útja során a vele utazó sportolóknak megtiltotta bizonyos cikkek vásárlását, jómaga azonban — versenyzői szeme láttára — éppen azt vásárolta Ilyen megvilágításban értelmezést kapnak az elítélt jelenségek és cselekedetek. Akaratlan ösztönzés, hibás klisék használata, a példamutatás hiánya egyaránt motiválhatja a tetteket. Annak idején nem váltott ki nagy visszhangot, noha mélyen elgondolkoztató eset volt, amikor egy B-keretbeli vívólány az egyesületi edzésen sisakját durván edzője fejéhez vágta. Csupán azért, mert nem értett vele egyet. Indulatkitörés? Van ilyen. Megtorlatlanul maradhat? Aligha! S íme, mit mondtak a szakosztályban: „Nem tudunk mit csinálni vele, mert igen tehetséges.” Hát nem csodálatos? ... Ezek után már az sem lepett meg, amikor egy külföldi edzőtáborozás alatt egy ugyancsak válogatott versenyző megtagadta a közös edzésfeladat elvégzését, arra hivatkozva: őt erre nem kényszeríthetik. A mérlegnek tehát két nyelve van. Egyik oldalon áll a versenyző, a másikon a sportvezető, az edző, a bíró. Látszólag egyensúlyban van a mérleg nyelve, ám ha mindkét fél hibázik — ki nem hibázik? —, akkor már felborul az egyensúly. A következmény, a fegyelmezés ugyanis felemás. A versenyzőn alaposan elverik a port. Héba-hóba még arról is megjelenik egy-egy közlemény, hogy az edző, a csapatvezető, a szakosztályvezető, az intéző ellen vizsgálatot indítottak, s ezzel vége. Szép csendben minden marad a régiben. Elkeserítő jelenség. A versenyző testi, lelki, szellemi egészségéért is teljes felelősséget kell vállalni. Adott esetben meg kell akadályozni, hogy maga ellen véthessen, de a felkészülés, a versenyzés, egyáltalán a helytállás nehéz szakaszaiban segíteni is kell, s mindenkor jó példával kell elöljárni. Érzékletesen azzal lehet ezt illusztrálni, hogy ha a versenyző közvetlenül a küzdeleei előtt a közreműködő bírót sörözni látja, vagy alkoholszagú edző kíséri őt a terembe, netán a nemzetközi versenybíróság tagjai ülnek szenderegve, vagy a győzelmet pezsgődurranással ünneplik, akkor előbb-utóbb óhatatlanul azt hiszi: az alkoholfogyasztás is a verseny velejárója. Tudom, túlságosan messzemutató ez a hasonlat, s tudom, bőven ta A példamutatás etikája láthatók kiemelkedő ellenpéldák is, hiszen Hegedűs Csaba nemcsak fanatizálni tudja a birkózókat, hanem mély emberséggel olyan önzetlen, áldozatkész látásmódot plántál beléjük, amely még tizenöthúsz évi versenyzői múlt után is iszonyúan nehéz próbák vállalására késztet. Papp Lacit is sok mindenért bírálták, de azért még ellenségei is megemelik a kalapot, hogy az esetleges veréstől vagy súlyos sérüléstől, akár a mérkőzés feladása árán is megmenti a versenyzőt. A mruWfi versenysport egyre illkkel 11 nagyobb követelményeket támasztó világában különösen nagy jelentősége van az erkölcsi szilárdságnak, a nemcsak eredmény-, hanem embercentrikus látásmódnak. A versenyeztetés etikája egyenesen megköveteli, hogy a küzdőtérre kizárólag jól felkészült, egészséges, serkentő szereket nem használó, óriási önfegyelemmel, győzniakarással telített versenyzők léphessenek. Olyanok, akiknek nem a várható jutalmon, az esetleg megnyíló új lehetőségeken, hanem a siker becsületes és szilárd kivívásán jár az eszük. Ehhez azonban — felkapott kifejezéssel élve — megfelelő háttér is kell. Olyan edzők, sportvezetők, bírók, orvosok, gyúrók, társadalmi munkások, edzőpartnerek, sőt, szurkolók, akik pillanatnyi érdekektől függetlenül, megingathatatlan erkölcsi alapon állva, becsületes eszközökkel a lehető legmesszebbmenő segítséget adják. Minden helyzetben és mindenütt! Z. Vincze György Nagyváros — vagy mégsem? Kollégám azzal a kéréssel bocsátott utamra Budapesten, hogy ha időm lesz, keressem fel az itteni testvérlap, a Szovjetszkij Szport szerkesztőségét. Ahogy az útvonalat elmagyarázta, szinte biztosra vettem, nem fogom megtalálni. Egyik délután gyalog indultam a versenyre. Gondoltam, ellensúlyozom egy kicsit a versenyeken ülve töltött órákat. Hoszszú, kanyargós utcák után egy egészen pici mellékutcába értem, s szembetaláltam magam a szerkesztőséggel. Szinte elképesztő. Egy ilyen nagy városban — véletlenül — ráakadni a keresett helyre ... Gyakorlatok pontokban Női csapatverseny. Szabadon választott gyakorlatok. A magyar versenyzők eredményei. Talaj: Tóth 3.00, Kalmár 9.15, Szabó 9.15, Köteles 9.15 (a dupla szálló után kilépett a szőnyegről), Egervári 8.80, Flander 9.40 (ugrásai megfelelőek voltak). Ugrás: Köteles 9.40 (Cukahara), Tóth 9.00, Kalmár 9.40, Szabó 9.30 (másfélszaltó előre), Flander 9.40 (bicska Cukahara), Egervári 9.25 (másfélszaltó előre). Felemáskorlát: Tóth 9.25, Köteles 9.50, Kalmár 9.35 (leugrás, csavarszaltó a felső karjáról), Szabó 9.55, Flander 9.15 (több súlyos rontás), Egervári 9.75. Gerenda: Köteles 9.20 (a gyakorlatban három szaltó szerepel, a leugrása duplaszaltó előre, de ebből ülve érkezett a talajra), Tóth 9.15, Szabó 9.40, Egervári 9.25, Kalmár 9.35, Flander 9.55 (egy súlyosabb megbillenés, leugrása: duplacsavar). A legjobbak. Ugrás: Gnauck (NDK-beli) 9.90 (nyújtott testű Cukahara). Felemáskorlát: Gnauck 9.95, Grigoras (román) 9.90, Davidova (szovjet) 9.90, Ma Jan-hong (kínai) 9.90 (a szám világbajnoka tökéletes teljesítményt nyújtott). Gerenda: Gnauck 9.80. Talaj: Iljenko (szovjet) 9.90 (a korábban sokat bizonytalankodó tornásznő az utolsó szerre nagyszerűen összeszedte magát), Davidova 9.35 (az olimpia óta teljesen új gyakorlatot állítottak össze számára). Női csapatverseny. Világbajnok: Szovjetunió (Jelena Davidova, Stella Zaharova, Natalia Iljenko, Jelena Bolevaja, Marija Filatova, Olga Bicserova) 389.30, 2. Kínai Népköztársaság 334.60, 3. NDK 382.10, 4. Románia 381.50, 5. Csehszlovákia 379.65, 6.Egyesült Államok 379.45, .. . 8. Magyarország (Egervári Márta, Flander Erika, Szabó Andrea, Tóth Margit, Köteles Krisztina, Kalmár Zsuzsa) 372.30. Az egyéni verseny állása: 1. Davidova 78.23, 2. Bicserova 77.90, 3. Filatova 77.45, 4. Zaharova 77.30, 5. Bolevaja 77.20, 6. Iljenko 77.15, ... 41. Szabó Andrea 74.53, . . . 43. Flander 74.40, 44. Egervári 74.35, ... 47. Kalmár 74.30, ... 52. Köteles 73.95, ... 58. Tóth 72.90. NÉPSPORT 5 A PiSI Split az esélyes SPS Vízilabda (Folytatás az 1. oldalról.) adásul saját pályáján, a szeptemberi EB színhelyén rendezték a finálét. Misa Asics, a házigazdák edzője is bizakodó. Három válogatottjára, Gavrilovra, Bedizsre és Policsra épít. No, meg a sokmozgásos, kombinatív játékra, a váratlan távoli lövésekre, a jól begyakorolt emberelőnyös variációkra. .. — Egy hetet a Partizan Beogradnál töltöttünk, ott készültünk a végküzdelmekre — mondta —, a játék jól ment, az edzésmunkánknak meg kell hogy legyen az eredménye. Ahelyi szakemberek a POSK legnagyobb vetélytársának a Szentest tartják, ami hízelgő. Dr. Tóth Gyula, a vidéki gárda edzője azonban mértéktartóbb, amikor a négy jelenlévő csapat rangsorát kell felállítani. Szerinte nem lehet csapatát kiemelni, teljesen azonos esélylyel indul, mint a többi vendéggárda. — Sajnos, nem tudtunk a két héttel ezelőtti kecskeméti középdöntő óta megfelelően készülni, a kétkapuzásra sem volt lehetőségünk — panaszkodott a mester. — Erre persze nem fogunk hivatkozni, csak tényként említem. Gyors, akciódús, fegyelmezett vízilabdát próbálunk bemutatni. Ami a konkrét végeredményt illeti: nem merek jósolni. A románok ellen kezdünk A román Crisul Oradea ugyanazzal a csapattal jelent meg Splitben, amelyikkel Kecskeméten vendégszerepelt, vagyis Garofeanu, Fehér, Gordon és Koszifa csillogására lehet elsősorban számítani. Nyikolaj Rusinszky, az együttes edzője panaszkodott, hogy a nemrég lebonyolított 5 napos román bajnoki torna, valamint a hosszú vonatút miatt nagyon fáradtak a játékosok, de azért hozzátette: egyik vetélytárs sem számíthat sétagaloppra ellenük. Anatolij Grincescu, a román válogatott jelenlevő szövetségi kapitánya hosszasan bólogatott a nyilatkozatot hallva. Nem kommentálta, de aki ismeri a kiváló szakembert, az tudja, mit jelent ez. A legkevesebb esélyt a spanyol Montrouich-nak szavazzák. A legtöbb vélemény szerint ez az együttes lesz a negyedik. Mindezt annak ellenére állítják, hogy a barcelonai gárdában van a válogatott Manuel Delgado, itt játszik José Alcazar és edzőjük nem más, mint az ismert jugoszláv szakember, Felice Tedici. Hogy igazuk van-e a jósoknak, az vasárnap estére kiderül. Addig lejátszanak hat mérkőzést,amelyből kettőt, a pénteki POSK Split —Montsoulch és a vasárnapi POSK Spiit—Szentes találkozót közvetíti a jugoszláv televízió. A nyitónapon a Szentes a Crisul Oradeaval mérkőzik. A középdöntőben 9-9-re végződött a két csapat összecsapása, most tehát elégtételtvehet mindkét fél. A játékvezetőket a műsort megelőző technikai értekezleten jelölik ki a görög Panagakosz, a holland Van Dorp, az olasz Di Stefano és a bolgár Ekszerov közül. A KEK-döntő helyszínén tartózkodik Ante Lambasa, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) elnöke, és Misa Radan, a Nemzetközi Úszó Szövetség vízilabda technikai bizottságának elnöke, mindketten jugoszlávok, akik a zsűriben tevékenykednek. A Makai—Csonkics rangadó függőben maradt CSSakk___ Csütörtököm a 9. fordulót játszották le az országos női egyéni sakkbajnokságon. Eredmények: Sinka—Kurucsai M. függő (bonyolult állásban), Kovács M.,—Kurucsai I. 0:1 (vezéráldozattal), Németh—Máthé 0:1, Genes—Karakas 0:1, Keresztúri—dr. Kas döntetlen. Függő: Sinka — Kurucsai M. (bonyolult állásban), Makai — Csionkics (sötét gyalogelőnyével, és minőségelőnyével), Porubszky — Honfiné (bonyolult állásban). Az élcsoport állása: Porubszky 5.5 (1). (már volt szabadnapos), Grosch 5.5 (már volt szabadnapos), Kovács M. 5.5, Gjonkics 5 (1), Makai 5 (1), Kurucsai I. 4.5 (1) (már volt szabadnapos).