Népsport, 1982. szeptember (38. évfolyam, 212-237. szám)
1982-09-04 / 215. szám
8 NÉPSPORT Menetrend A hétvégi kirándulók gond nélkül utazhatnak a hangulatos kisvasúton, hiszen az most, a nyári szezon után szombaton és vasárnap közlekedik. Indul azonban járat pénteken is, ha nagy — legalább száztagú — turistacsoport kéri, még inkább, ha érkezését előre is jelzi. Érdemes megtenni az utat a tájért is, meg a vasút muzeális értékeiért is. Ahogyan a Panoráma útikönyvek Észak-Dunántúl című kötetet tömören megfogalmazza: „A kocsiparkhoz kalauz- és teherkocsik is tartoznak. Fertőbozon van a fűtőház, amely a múlt század szabványai szerint épült. Az építkezés során több típusú jelzőt és sorompót szereltek fel. Itt működik Közép-Európa egyetlen tárcsás védőjelzője.” I—--------------------------------- Szállás A Nagycenk környéki nagyobb településeken általában lehet éjszakai szállást találni. Működik azonban turistaszálló is a társközségben, Fertőbozon, sőt, akár nagyobb létszámú csoportokat is képes fogadni. Az igénylőknek a soproni idegenforgalmi hivatalhoz kell fordulniuk. De hát nem is ez a legeslegfontosabb. Ha egy család a Széchenyi-ereklyék miatt utazik el Nagycenkre, és mást nem is tesz, mint — kifejezetten kulturális, múltkutató célzattal — bebarangolja a községet és vidékét, az egyben a testkultúrájáért is ezerszer többet tesz . .. ... mintha mondjuk két napig otthon ülne, a tévé előtt. A dolgok összefüggnek. (szekeres) Séta a Gloriette-hez A Széchenyi-kastéllyal szemben induló hársfasor messzire visz. A végétől tán tízpercnyi járásra van a fertőbozi Gloriette. Az érdekes, kör alaprajzú emlékcsarnokot Széchényi Ferenc építette József nádor 1801. évi látogatásának tiszteletére. Innen szép kilátás nyílik a Fertő-tóra is. A Fertőbozon keresztül vezető út tizenkét-tizenhárom kilométerre van a nagy zeneszerzőt, Joseph Haydnt is vendégül látott Fertőd. Érdemes megállni azonban Fertőszéplakon is, ahol a nyáron ízléssel berendezett, gazdag és szép falumúzeum nyílott. XXXVIII. 215. ♦ 1982. szeptember 4. SZAB4I)|^TARTSOXVELIK›SZABADIDŐ›TIJRAAJÁNlATOK›SZABADIDŐ ugyan nehéz nemcsak megfogalmazni, hanem tulajdonképpen felismerni is: mi az, ami egy településen, egy tájban megragadja az embert. Ha azt mondom, hogy Nangycenken a történelmi levegő fogott meg, az annyira fennkölten hangzik, hogy szinte idegen mindennapos látás-futásunktól. Ráadásul nem is egészen így van. Sokszor csak egy gesztus, kép és villanás az, ami a mát a régmúlt testvérévé teszi. Nagycenk központját Széchenyi István szobra uralja, mögötte pedig a Szent István-templom emelkedik. A templom homlokzatán a Széchényiek jelmondata (csak a „legnagyobb magyar” írta nevét Széchenyinek): „Si Deus pro nobis quis contra nos”, azaz, ha isten velünk, ki ellenünk. A mondást alighanem mindenki ismeri, de csak kevesen azt, hogy honnan való. A jelmondata a történelemkönyvben csak holt betű, itt környezete, hangulata van. A templom mellett balra, talán ötven méterre van a temető. A közepén Széchenyi István mauzóleuma. A temetőben az ember mindig megilletődött. De ez nem tévesztendő össze a történelem üzenetével. Az valami más. Például egy gesztus. A mauzóleum előtt idősebb, svájcisapkás férfi hívja a temetőben téblábolókat: „Jöjjenek, kedveseim .. .” Összeverődik egy csoport. „Én Pista bácsi vagyok — mondja az öreg —, az egyik helybeli idegenvezető.” Aztán belép a mauzóleumba. Lekapja fejéről a sapkáját, s szinte vigyázzba merevedik. Pedig alighanem több ezredszer lépett be ezen az ajtón. Aztán mesél. Ott, az az arany babérkoszorú Jászai Marié. A nagy magyar színésznő mindig ide hozta sikereinek jelképét, s ott az imazsámoly az urna mellett, ahol ilyenkor órákat töltött el. És Pista bácsi mesél, mesél. Elmondja, megmutogatja, hol és hogyan hatolt be ide egykoron egy hullarabló, hogyan és mivel csonkította meg a családi kriptát. Aztán elégedetten ecseteli azt, hogyan fogták el az illetőt, s milyen példás büntetésben részesült. Aztán egy másik gesztus. Már indul a csoport kifelé. Fiatal pár marad csak hátrébb, selyempapírból két szál piros kardvirágot csomagol ki, és az urna mellé teszi. Nem küldte őket selyi szerv, sem intézmény. A virág mellett sem papír, sem névjegykártya. Egyszerűen csak úgy hoztak két szál virágot. Hát, ilyen is a történelem, ilyen, ahogyan a ma közvetíti. A templom és a temető látnivalói után már nem érdemes visszaülni a kocsiba. Csak átsétál az ember a csodák másik központjába (negyedóra, húsz perc alatt), s meglátja a vasútállomás épületét, amely a Kastély nevet viseli. Azért, mert csakugyan itt a kastély, amely nagyon szép, s benne van a Széchenyi István-emlékmúzeum is. Hanem ez az állomás a MÁV menetrendjeiben nem szerepel, mert egy négy kilométeres külön világ végállomása. Ezt a külön világot múzeumvasútnak is nevezik, meg úttörővasútnak is. A kisvonat vasútunk történelmét idézi fel, szolgálattevői pedig éppúgy úttörők, mint Budapesten a Hűvösvölgytől a Széchenyi-hegyig. Az állomás melletti szabadtéri vasútmúzeumban megint kicsit megzavarodik az ember a történelemtől. Hiszen tudja azt, hogy a hatalmas parkban régi mozdonyokat lát, ám a legtöbbünkkel ott hirtelenjében az a gondolat kacérkodik, hogy mesét idéző vasútmodellek nagyított mását látja. A Széchenyi kastéllyal szemben nyílegyenes út nyílik. Ez az egyedülálló hársfasor a XVIII. századból származik. Több mint két és fél kilométer hosszú az út, amelynek mentén 645 hársfát ültettek el. Nem programjavaslatnak szánom, csak leírom, hogy a fasort oda-vissza (szent elhatározás nyomán) egyetlen cigaretta nélkül tettem meg. Ha az ember naponta többször végigjárná a tüdő Patyolatát (ahogy magamban ezt a sétát elneveztem), kevesebbet köhögnénk reggelente, hogy a rosszabb variációkat már ne is említsem ... És egyáltalán, a séta!... Azt hiszem, nem árulok el hadititkot, ha elmondom, hogy a Népsport „hivatalból” is a testedzés, a testkultúra propagátora. Én meg most látom csak, meg sem említettem, hogy Nagycenken is milyen nagyszerű térségek kínálkoznak tollaslabdázásra, Nagycenk Győr-Sopron megyei község. Amit a lexikonok és az útikönyvek írnak róla, az pontos és megalapozott. Mi, jóllehet, tudománytalan módon csupán annyit teszünk hozzá, hogy a Széchényi család pompás, gazdag birodalmát az égiek alighanem az ötnapos munkahét kedvéért hozták létre. Kell ugyanis arra egy szombat és egy vasárnap, hogy Nagycenket és környékét végiggyönyörködje egy család, s most, hogy a gyerekek szombatja is szabad lett az iskolában, van is mód rá, hogy minél többen keressék fel Nagycenket és a hozzá hasonló, majdhogynem rejtett értékekkel bíró településeket, vidékeket. Ami Nagycenket illeti, a környéken lakók itt is előnyös helyzetben vannak. Szombathelyről ötven, Sopronból tizennégy kilométer vonaton. Kocsival eltéveszteni sem lehet, hiszen a 84-es és a 85-ös út találkozik itt. Győr felől a 85-ös, Sopronból és Sárvárról pedig a 84-es út vezet Nagycenkre, míg Szombathelyről a 86-os visz rá a 84- esre. Megközelíteni tehát igazán nem nehéz. Igaz, Nyíregyházáról például nem rövid... De megéri! // • Őszi-téli országjárás múzeumvasút és hársfasor Hétvége Nagycenken A múzeumvasút mellett látható az egyedülálló szabadtéri vasútmúzeum kocogásra, hogy érdemes ide labdát is hozni, hiszen például a Kastély állomással átellenben sporttelep is van ... HORGÁSZSAROK A nádi ponty Beköszöntött a szeptember, s azok, akik elsősorban a pontyfogást kedvelik, dörzsölgetik a kezüket, mostjöhet az igazi. Nem ok nélkül mondják, hiszen a kapitális pontyok jelentős részét ilyenkor, ebben a hónapban sikerül horogra kapni. Vége a vakációnak, a fürdőidénynek, a szélvitorlázásnak, elcsendesednek a vizek, így a tapasztalt, óvatos, pontyok jobban kimerészkednek a nádból. Ha ügyes és felkészült a horgász, akkor a nádszélek öbleiben, kisebb-nagyobb beugróiban rendszeres etetéssel, megfelelő felszereléssel szép példányokat ejthet zsákmányul. Egy bizonyos, a nádi ponty kifogása nem a legkönnyebb, horgász legyen a talpán, aki tíz kiló körüli példányt segítség nélkül a szakjába terel. Segítségre pedig nem lehet számítani, mert a nádasban horgászó rendszerint egyedül ül a csónakban vagy a stégen, mert így a legkisebb a zaj. A nádi ponty különösen a nagyja, igen óvatos, a csónakban ülő lábdobogása, a csónak himbálódzásából adódó locsogás pillanatok alatt távozásra kényszeríti. Mi szükséges hát az eredményes nádi pontyozáshoz? — A horgászatra kiszemelt helyen, nádszélen, öbölben rendszeresen etessünk. Lehetőleg mindig azonos időben, reggel és este szórjuk az etetőanyagot (főtt kukoricát, biízát stb.) ugyanarra a helyre, hogy a halak megszokják, ilyenkor itt mindig találnak táplálékot. Amikor horgászni kívánunk, csak egy maréknyi kukoricát szórjunk be, amivel odacsaljuk, de nem laktatjuk jól a halakat. Ezzel több az esélyünk, hogy a csalit felvegyék. A felszerelés mindenképpen erős legyen. A bot egy darabból álló, négy méter körüli bambusz, rajta nagy tároló orsó, vagy igen jó fékkel rendelkező peremfutó, esetleg multiplikátor. Ötvenesnél semmiképpen sem vékonyabb zsinór, de ahol komolyabb példányokra lehet számítani, inkább hetvenes-nyolcvanas. A horog lehet 1-2-3-as, vagy akár nagyobb, fontos a jó minőség, nehogy a nagy erőhatás következtében elhajoljon. Az úszó és az ólom megválasztása attól függ, felfektetős, vagy feltolós módszerrel horgászunk. Mindkettő lényege, hogy amikor a ponty felveszi a csalit a fenékről, megemeli az attól 4-5 centire levő ólmot is, aminek következtében az úszó elfekszik, illetve a feltolásnál az antennája kiemelkedik a vízből. Az előzőhöz rövidszárú, az utóbbihoz hosszú törzsű és antennájú úszó javasolt. — A csalik közül a legelfogadottabb a nagyszemű főtt kukorica, de sokan tűznek a horogra főtt burgonyát, különféle nokedlifajtákat is. -- Az úszókat állandóan szemmel kell tartani, mert ha a jelzésénél azonnal nem vágunk be, a hal a súlyt megérezve kiköpi a csalit. Amennyiben sikerül a halat megakasztani, a bot végét megemelve, igyekezzünk keményen tartani, zsinórt lelehetőleg nem engedni, különben a ponty berohan a nádba, rátekeredik a zsinór a nádszálakra, s többnyire elszakad. Mindenesetre a hal megtartása és a szákolás a nádi pontyozás legizgalmasabb pillanatainak számít. Családosok figyelmébe ismét megnyitotta kapuit a Kőbányai Petőfi SE az Ihász utcában. Szombaton 9-től 13-ig edzésterv alapján erősíthetik izmaikat az érdeklődők, s dolgozhatják le felesleges kilóikat a fogyni vágyók, akiket étkezési tanácsokkal is ellátnak a szakemberek. Vasárnap 14 órától az asztalitenisz kedvelőit csábítják a zöld asztalok mellé, s késő estig küzdhetnek egymással a szülők és gyermekek. Táborozás a Duna-parton Szombaton és vasárnap táborozással egybekötött vízisportnapot rendez a Budapesti Természetbarát Szövetség a gyermekek részére! A találkozó helye: Szentendre, a 9-es folyókilométerrel szemben, a Duna étterem mögötti szabadstrandon. ízelítő a programból: szombaton 15 órától evezős vetélkedő, diafilmes előadás, tábortűz. Vasárnap 11 órától: tréfás vízi vetélkedők! Ifjúsági sportnap a Bakonyban és Győrött Vasárnapra a Bakonyba hívja a fiatalokat a KISZ Győr járási bizottsága. Vinnyén és környékén egész napos programot szerveznek a megjelenőknek, lehetőséget biztosítanak az Edzett vagyok kategória túrakövetelményének teljesítésére is, a Vinnye és Porvacsesznek közötti útvonalon. Vinynyén járőrverseny, fejelőbajnokság, kötélhúzóverseny, legerősebb-legügyesebb Vetélkedő várja a fiatalokat. Az egész napos sportműsort hangulatos diszkó zárja. Ugyancsak vasárnap Győrött, az Ady-városi lakótelepi tömegsportbizottság rendez görkorcsolya ügyességi versenyt 6—9 és 10—14 éves fiúk és lányok részére. Ezen túl, elkezdődik a lakótelepi utcák közötti labdarúgó-bajnokság.