Népsport, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
Egy tévéműsor jubileumára Nyolc óra sporttörténet _______________________________________________________________________________ Do bor Dezső szerkesztő (középen) Gyulai István riporterrel és dr. Tcrták Elemérrel, a budapesti műkorcsolya és jégtánc EB főrendezőjével (Angyal István felvétele) IV gy tévéműsor sze- rény jubileumra készül. Huszonötödik alkalommal jelentkezik január 7-én, szombaton a Sportmúzeum, ezúttal aktuális témával — Magyarok az EB-k jegén címmel. (Mint ismeretes, a jövő héten kezdődik Budapesten a műkorcsolya és jégtánc Euró- pa-bajnokság.) Nyolc óra sporttörténet: ez huszonöt műsor mérlege. Hogy mit adott ezen kívül a nézőknek?, hogy mit őriz az utókornak?, ez mérhetetlen. Kezdetben, 1981-ben volt a tízperces Sportmozi. Aztán — a Színészmúzeum hatására — 1982 januárjától megszületett a húszperces sportmúzeum, amely havonta egyszer híres nagyjainkról készített portréfilmet, vagy valamilyen aktuális eseményhez kapcsolódva vallott a múltról. Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd kezdte a sort, Kemény Ferenc, a MOB megalapítója folytatta. Hallhatták és láthatták a nézők — többek között — Szalay Józsefet, aki 1912-ben tornászként vett részt a stockholmi olimpián; felidézte a műsor a berlini olimpia úszóbajnokát, Csík Ferencet, a nagy magyar vízilabdacsapat aranykovácsát, Komjádi Bélát; a vívók közül soksok érem szerzőit, az Elek nővéreket és a Ge- revich családot; emlékezett á múltra a 61-szeres válogatott labdarúgó, dr. Sárosi György és az örök fiatal egykori úszóbajnok, dr. Bárány István. A bajnokokon kívül bemutatkozott a 100 éves magyar teniszsport, ösz- szeállítás készült a labdarúgó-világbajnokság és a 75 éves Magyar Űszó Szövetség jubileuma alkalmából. A tévé stábja ott volt Olümpiában is, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia 23. ülésszakán. Dobor Dezső, a Sportmúzeum szerkesztője elmondta, hoigy mindenekelőtt két korosztály számára „találták ki” a műsort: az öregeknek; akiik még látták a szóban forgó versenyeket és a fiataloknak, akik abban az időben még nem éltek és nem is hallottak a magyar sporttörténet kiemelkedő egyéniségeiről. Később derült ki, hogy az idős sportemberek számára meghatározó élmény a forgatással járó találkozás az egykori versenytársakkal és az egyes sportágak mai, új csillagaival. „Megható nekem, fiatalembernek a meghatottságukat látni ■— mondta Dobor Dezső —, ahogy kéz a kézben megjelennek, esetleg u sportmúzeum helyiségeiben, ahogy egy-egy régi képet előkeresnek, ahogy a közös cél érdekében minden fiókot előhúzogatnak.” Két nő, két korszak összetalálkozik, és hirtelen elkezdik nézegetni egymás medalionjait, és ebből kikerekedik két életfilozófia, két történet. Aztán: előkerül egy régi rajz, amelyet Szeges Béla, az egykori kitűnő gerelyhajító, a ma még betegen is alkotó rajzoló készített, csak úgy mellékesen, 1924- ben, az akkor tizenhárom esztendős ismeretlen Sonja Henie-ről, aki később három olimpiai aranyérmet szerzett. Aztán: Háberl Aladár, az első téli olimpia egyik magyar résztvevője egyszer csak megjelenik azzal a síléccel, amellyel 1924-ban Cha- monix-ben versenyzett ... A ma nyolcvan- hat éves Háberl doktor idős kora ellenére változatlanul gyakorolja orvosi hivatását! Megannyi apró részlet kerekedik ki. a felvételek során a szereplőkről, akikről talán azt sem tudja az utókor, hogy élnek-e még. Sok, kutatás eredménye egy-egy műsor. A szerkesztő felhasználja a Filmtudományi Intézet archív filmjeit, a rádió régi hangtekereseit, a Testnevelési és Sportimú- zeum gyűjteményeit, továbbá nagy segítséget kap a TF könyvtártól, és maguktól a riportalanyoktól is. No meg a sporttörténészek sokaságától, akik mindig készségesen bocsátják rendelkezésre adataikat. „A huszonötödik Sportmúzeum adására várva elmondhatom — így Dobor Dezső —, hogy az idős nemzedék fenntartás nélkül dicséri _a műsort, levélben, telefonon vagy személyesen. Két kifogásuk viszont van: miért csak húsz perc az adások ideje és miért nem ismétlik a műsort? A fiataloktól semmilyen visszajelzést nem kapunk... A legnagyobb visszhangot eddig a Csík Ferencről szóló Sportmúzeum váltotta ki. Az volt az érzésünk, hogy a negyven ■éve halott olimpiai bajnokot sikerült feltámasztanunk. Csík élt abban a filmben...” A tervek készek 1984-re Is. Csak vázlatosan: februárban a téli olimpiák sztárjait kívánja a szerkesztő bemutatni, májusban a 80 éves FIFA, júniusban olimpiai tomászbajnok- nőn:k, Keleti Ágnes szerepel a programban. Az eddigi legnagyobb vállalkozással júliusban lép a Sportmúzeum a nézők éllé. A nyári olimpiai játékok történetét dolgozzák fel, természetesen^ magyar szemszögből, várhatóan másfél órában. f1 ratulálunk a jubileu'“r mát ünneplő Sportmúzeum szerkesztőstábjának, valamennyi munkatársának, köztük a. műsor állandó riporterének, Dávid Sándornak és a rendezőnek, Máhrer Emilnek. A nívódíj után várjuk az újabb - sporttörténeti perceket. Kő András Hétköznap este van. A porta előtti fogadótér a lakók jövésétől-menésétőd zajos. Néhányon a hidegtől átfagyva érkeznek haza a munkából. Másokat mit sem zavar e:i a méhkas, sakktábla mögött ülnek és azon töprengenek, milyen váratlan lépéssel tudnak ellenfelüket zavarba hozni. Az Építőipari Szolgáltató Vállalat több mint ezer dolgozót befog,adó Kerepesi úti férfiszállóján Vagyunk. — Ebben a hónapban közel százan sakkoztak, és körülbelül fele annyian álltak a pingpongasztalhoz — pontos nyilvántartása alapján tájékoztat Gémesi József közművelődési előadó. — A szállón fele-fele arányban vannak a fiatalok és az idősebbek. A sport azonban korosztálytól függetlenül népszerű a lakók között. Többen rendkívül távol élnek családjuktól, ezért nem tudnak minden hétvégén hazautazni. Szom- bat-vasánaponként a kau- csuklabda szinte megállás nélkül pattog, s egyetlen sakk-készlet sem marad el-^ fekvőben. — Az előtérnél jobb helyet nem találtak a sakkozók számára? — Dehogynem. Most az ifjúsági klubban focimér- közést néznek a televízióban. Egyébként, ha nincs tévéadás, ott folynak a házi sakkbajnokságok. De nem sokáig, mert lakószobákat alakítunk át közművelődési célokra. Lesz külön játékterem és sakkterem is. A fekete-fehér játék szerelmesei rászolgáltak a megkülönböztetett figyelemre. Az ősszel lezajlott ÉSZV-szállók közötti vetélkedésben megnyerték a csapatbajnokságot. — A téli estékre más szellemi sportot is kitaláltunk — folytatja a közművelődési előadó. — Olimpiákról szóló vetélkedőket rendeztünk. Az érdeklődésre jellemző volt, hogy a könyvtárból pillanatok alatt elkapkodták a felkészülést elősegítő, az ötkarikás játékról szóló kiadványokat. Sportolnak a munkásszál Hasonlóan sikeres volt Füzesi Zoltán előadássorozata, amelyet filmvetítéssel egybekötve a profibokszról tartott. Az olimpiai vetélkedő egyik győztese a szálló sportfelelőse, Sógor László lett. A huszonéves fiatalember néhány hónapja végzi ezt a munkáit, és alaposan kiveszi részét a szervezésből. Az ő feladata a sporteszközök nyilvántartása, kiadása, a versenyek meghirdetése és lebonyolítása. A szálló Lakói büszkén mesélték, hogy a sporteszközökből, a felszerelésekből nincs hiány. Négy pinigportgaisztalra, húsz ütő-, labda-, hálókészlet jut, és alkalmanként hetven darab sportmen vár gazdára. Apropó, mez. Sógor László nemcsak a szervezésben jeleskedik, szálló melletti lab( kispályát is rendsz Látogatja. A KEHEP csapatának oszlopos Ugyanúgy, mint a B ból származó Kűri; akinek marcona alak, teti, hogy nem csuj csapatkapitányi címe: li, de betonhátvédhez a csatárok sorsát is xi seríiti: — Két évvel ezelőtt kor idejöttem dolgoz tam, hogy a kispályá cok fociznak. Bekére< tem közéjük, azután ; gadtam. Segédmunka gyök, a napközi meg< tő fizikai munka úti lóságos megkönnyel jelent tornacipőt húz labdát kergetni. Az i balul sikerült. A í közötti bajnokságba több éves hagyomány OLVASÓNAPLÓ Erzelmesség hont A regény kellemes olvasmány, de ° ' nem nagy mű. Maurice Bedéi, az éppen száz esztendeje született francia író híres-hírhedt könyvéről van szó, a Jerome szerelme északon címűről. Több mint fél évszázada jelent meg és 1927-ben megkapta a legrangosabb francia irodalmi kitüntetések egyikét a Gon- court-díjat. Ma már nehéz megérteni, hogy a regény mivel érdemelte ki ezt az elismerést, mint ahogyan azt is, hogy miért váltott ki megjelenését követőleg akkora felháborodást a skandináv világban. De tény, hogy az északi lapok hetekig cikkeztek róla, s azzal vádolták a szerzőt, hogy „nemzeti önérzetükben sértette meg a norvégokat”. Bedel könyvének hőse, Jerome, a fiatal francia író, aki színdarabjának bemutatóját előkészíteni érkezik Krisztiá- niába, nem is találkozik a norvég néppel. Csak a felső tízezer francia kultúrát majmoló tagjaival kerül kapcsolatba, s róluk, elsősorban asszonyaikról és leányaikról ír. A történet mindössze annyi, hogy Jerotne szerelmes lesz norvég fordítójának lányába, Uni Han- senbe, igyekszik meghódítani, de mire végül eljegyzi, ki is ábrándul belőle. Két életforma, két gondolkodásmód ütközik a regényben. Jerome illúzióinak ábrái világában él, Uniban sem a valóságot ] resí, hanem felruházza őt olvasmány nak és képzeletének cicomáival. S mii rájön, hogy a. lány nem olyan, mint ai lyennek ő hitte, akkor csalódik. A sportszerető olvasó számára mé érdemes elolvasni a vidám regényt, tn sok szó esik benne a testedzésről. Be nem határozza meg pontosan történ időpontját, de abból a tényből, h( Jerome éppen ott van Norvégiában, ai kor a főváros nevét Krisztiániáról Os ra változtatják, tudjuk, hogy az esen nyék 1924 decemberében és 1925 janu jában történnek. Az időpont azért fon a számunkra, mert 1924 nevezetes évi francia sportmozgalomnak. Január vé; Chamonix-ban rendezték az első olimpiát és júliusban fejeződött be 1 rizsban a VIII. nyári olimpia. Mind verseny világszerte nagy visszhangot v tott ki és nyilvánvalóan hatott a fri dákra is. Chamonix-ban a síszámokt a norvég versenyzők diadalmaskod meggyőző fölénnyel. Talán innen ve az ötletet Bedel, hogy a norvég fiata sportszeretetét kihangsúlyozza, sőt re nyében az irodalmi régiókban élő, mantikus francia fiatalemberrel a spe szerető, gyakorlatias, fizikailag jól k zett norvég leányt állítsa szembe.