Népsport, 1986. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1986-03-05 / 54. szám

Ketten -egy mérkőzésről Palicskó Tibornak nincs nehéz dolga, ha az MTK Vasas elleni mérkőzéseiről kell beszélnie, hiszen játé­kosmúltjából és a Hungária körúton, edzőként eltöltött éveiből is meríthet emléke­ket. „ A mi időnkben, harminc évvel ezelőtt ünnnepne­k szá­mított a két csapat találko­zója. Többnyire a Népstadi­onban játszottunk egymás el­len, rendszeresen 70—60 ezer néző előtt, remek hangulat­ban. — Melyik mérkőzésre em­lékszik a legszívesebben? — Mindegyikre, amelyen nyertünk . . . Hirtelenjében az 1957—58-as bajnokság egyik találkozója jut eszembe. Hú­zódásom volt, de szombaton mindenképpen játszani akar­tam a Vasas ellen. Csütörtö­kön leutaztam ezért Békés­csabára, ott élt egy Békészki nevű paraszt bácsi, hozzá jártak titokban a makacs sérüléssel bajlódó válogatot­tak is. Az öreg megkérdezte, hogy hol fáj, aztán megnyá­­lazta a hüvelykujját, és jó erősen belenyomta a com­bomba. Nem akarom kiseb­bíteni az orvostudományt, de elmúlt minden fájdalmam, és két nappal később egészsé­gesen pályára is léphettem. Győztünk 2-1-re, s egyébként a bajnokságot is megnyer­tük. Sajnos, az MTK eddigi utolsó bajnokságát. — Milyen eredményt jósol a szerdai mérkőzésre? — A hagyományoknak megfelelően nagy küzdelmet és szoros eredményt várok. Egészen biztos, hogy mind­két csapat megkülönböztetek figyelemmel készül a másik ellen. Döntetlennél rosszabb­ra nem számítok. Természe­tesen az­­MTK szempontjá­ból ... Kárpáti Béla a másik fél, a Vasas nagy öregje. Kortár­sa Palicskó Tibornak, renge­tegszer játszottak egymás el­len. Furcsa egy szerzet az emlékezet, hiszen Kárpáti Bélának ugyanabból az idő­szakból csak egészen halvá­nyan derengenek olyan mér­kőzések, amelyeken a kék­­fehérek nyertek. Egy azon­ban a mai napig fájó em­lék a számára: — Már bajnokiként­­ és ve­retlenül vártuk az 1957-es egyfordulós bajnokság utol­só mérkőzését, amelyet ép­pen az MTK ellen játszot­tunk. Sajnos, kikaptunk, és odalett a­z • veretlenségünk. Ennél sokkal kellemesebb emlékem fűződik az egy év­vel későbbi találkozónkhoz. Az MTK 2-1-re vezetett, és az utolsó percben, szöglet után sikerült befejelnem az egyenlítést jelentő gólt. — Mit tippel szerdára? — Háromesélyesnek ítélem a mérkőzést. Nincs jelentő­sége annak, hogy a két csa­patot hét hely választja el egymástól a tabellán, a presztízs hagyományosan el­tünteti az ilyen különbsége­ket. Nagyon remélem, hogy sikerül egy pontot megsze­rezni a Hungária körúton. — Érzése szerint mi dönt­het valamelyik csapat javá­ra? — A talaj mindenfélekép­pen befolyásolja az ered­ményt. Sok múlik azon, hogy melyik gárda képes jobban alkalmazkodni a körülmé­nyekhez. A játékosok hely­zetfelismerése előtérbe ke­rülhet, döntő lesz tehát a kulcsjátékosok teljesítménye. Különösen az alacsonyabb, könnyebb testsúlyú labdarú­gók élhetnek kiválóan a csú­szós játéktéren. Gondolok itt többek között Fodorra, Bog­nárra, Vargára, illetve Bo­rostyánra, Farkasra is Bixer­­re. Lehet, hogy kevesebb látványosságot hoz a mérkő­zés, de a küzdelemre bizto­san nem lesz panasz, és nem járnak rosszul azok, akik je­gyet váltanak a találkozóra. FTC: Győzelem dukál a didergő szurkolóknak A ferencvárosi játékosok járni tanulnak. Mármint a jégen való futást, irányvál­toztatást és — ami a legne­hezebb — megállást igyekez­nek elsajátítani. Tulajdon­képpen ez a kedd délelőtti edzés elsőrendű célja, hiszen a gy­akorlatok végeztével egymás közötti kiskapus já­tékot engedélyez Dalnoki Je­nő. Furcsa keveréke alakul ki a futballnak és a műkor­csolyának, ám a játékosokat nem érdeklik a körülmények, úgy hajtanak, mintha egy nappal előrébb járva a Zala­egerszeg ellen játszanának. Dacol a hideggel és a sű­rű hóeséssel az edzőpálya mellett néhány törzsszurkoló is, türelmesen végigdidergik az egyórás edzést. A fő té­ma természetesen az: lesz-e szerdán mérkőzés az Üllői úton? A stadion pályája ugyanis roppant lehangoló látványt nyújt. Itt-ott kandi­kál csak ki némi füvet sej­tető folt a többcentis jég­páncél alól, ezekben viszont bokáig süllyed az ember. Tu­catnyi pályamunkás töri a jeget kapával, ásóval, a pá­lya közepén pedig egy trak­tor koronával birkózik a jég­gel. Kissé kilátástalannak tűnnek az erőfeszítések: a frissen lehulló hó azonnal rá­­fagy a megtisztított felület­re. Mégis, a ferencvárosi ve­zetők bizakodnak, hogy sike­rül játékra alkalmassá vará­zsolni a pályát, és végre nemcsak edzést, hanem mér­kőzést is láthatnak a szurko­lók az Üllői úton. Dalnoki Jenő mindenesetre úgy készül csapatával együtt, hogy szerdán visszavágnak az ősszel elszenvedett veresé­gért. A mesteredzőt szinte bántja a kérdés, hogy milyen eredményt vár, kissé értetle­nül kérdez vissza: — Milyet várnék? Mi min­dig győzni akarunk, nem ad­juk fel az utolsó pillanatban sem. Ezt bizonyítottuk Bé­késcsabán is, ahol győznünk kellett volna. De nem pa­naszkodom, mi továbbra is türelmesen elviseljük, hogy a Fradi nem rúghat tizen­egyest . . . — Kellett volna? — Takács buktatásáért fel­tétlenül. — Békéscsabán megsérült Keller. Játszhat a Zalaeger­szeg ellen? — Nem, húzódása van. Zsivótzky helyettesíti. A bal szélen pedig Szabadi kezd Pogány helyett. Pölöskei kis­pados lesz. Bánki lábáról egy hét múlva veszik le a gip­szet, Achilles-íngyulladással bajlódik hetek óta. A sérültekről szólva említi még Zsinkát is, de csak a forma kedvéért, hiszen a szélsőre még hetekig nem számíthat. A többiek viszont egészségesek, néhányan ne­hezményezik is, hogy Dalno­ki Jenő véget vet a játék­nak. Az öltöző felé ballagva Szántó is arról beszél, hogy csak a győzelem számít el­fogadható eredménynek, s döntő lesz, melyik csapat tud jobban küzdeni, és melyikük képes okosan, a körülmé­nyekhez alkalmazkodva ját­szani. S hogy okosodjanak: az öltöző helyett a már alig­­alig jeges pályára vonulnak a játékosok szemlét tartani. Lépteik nyomán nagyokat cuppan a mocsár. A felkészüléshez mostanában szorosan hozzátartozik a csá­kány, a kapa és az ásó. A ferencvárosi pályamunkások na­pok óta szorgalmasan forgatják a szerszámokat, hogy szerda délutánra alkalmas legyen játékra az Üllői úti stadion talaja (Koppány György felvétele) ZTE: A csabai szemüveg homályos A Zalaegerszeg játékosai a Tatabánya legyőzését köve­tően még egy ideig együtt­­maradtak a székház klubjá­ban. Örültek a jó kezdet­nek, ám egyre több szó esett a szerdai, FTC elleni talál­kozóról. — Igen nehéz a Fradi el­leni kilencven perc — mondta már akkor,Gellei Imre veze­tőedző. A beszélgetést kedden dél­után folytattuk. — A találkozó esélyese a Ferencváros — jegyezte meg a fiatal szakvezető. — Ami­óta az első vonalban ját­szunk, az Üllői úton nem termett babér a számunkra! — Abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy lát­hatták a tévében a Ferenc­várost. Milyennek tűntek a zöld-fehérek Békéscsabán a ZTE szemüvegén át? — Bár csupán a meccs vé­ge idé egyenlítettek, végig harcosan és keményen fut­balloztak. Rászolgáltak a pontszerzésre. — Most otthon játszanak, nyilván nagyszámú közön­ség előtt. — Ezzel számolunk, de nem zavar minket. Úgy vé­lem, hogy Péter és Czigány hiánya ellenére sem lesz vi­dám kerti ünnepség az FTC számára ez az összecsapás. — Az első félidőben a Ta­tabánya ellen úgy játszottak, mintha nem is jeges, csú­szós talajon támadtak volna. — Úgy vélem, sokat segí­tettek nekünk a jugoszláviai és a hazai előkészületi mér­kőzések. A fiúk hozzászok­tak a rossz talajhoz. Most talán vizes lesz a pálya, in­kább mély, mint kemény. De hát ez van. — Mi dönthet szerda este az Üllői úton? — Gondolom, a jobb hely­zetkihasználás, az összponto­sítás és az idegek. A ferenc­városiakat nyilván lelkes kö­zönség buzdítja, s felcsillant előttük a jó helyezés remé­nye. Nagyon szoros a me­zőny, így egy győzelemnek is igencsak megnő az értéke. Remélem, megtaláljuk a vé­dekezés és a támadás helyes arányát. Sípszó előtt igencsak hűvös fogad­tatásban részesítette az idő a szombati fordulót, hogy aztán még jobban ráijesszen a rendezőkre, a mérkőzéseit a résztvevőire, minden eddiginél szeszé­lyesebb arcát mutatva a tavaszváróknak. Nyolc pá­lyáról nyolc hír, s mind­egyikben közös, hogy le­hangoló. A Hungária körúton rangadót játszik az MTK­­VM a Vasassal. A szer­dai forduló rangos mér­kőzésének ,,főszereplőjét”, a pályát hétfőn és ked­den is letakarították. Mindenképpen lesz mér­kőzés, s ha tovább esik a hó, akkor leszórják ho­mokkal a játékteret. A vendégeknél mindenki egészséges, és sárga lap miatt sem kényszerül senki pihenőre. Az MTK- ban Katzenbach helyére Szeibertet — akinek le­járt sárgalapos büntetése — jelölte Both József ve­zetőedző. A Czabán Samu térre „nehéz fiúk” látogatnak. A Bp. Honvéd együttese minden csapatot nehézsé­gek elé állít, és az ellene való győzelem gondolata többnyire reménykedéssé szelídül. Novák Dezső, a Volán vezetőedzője is re­ménykedik az egyik pont otthon tartásában. De, mint ahogy elmondta: ,,A havas, jeges talajon bár­mi lehetséges, még az is, hogy nem tartják meg a mérkőzést." Tatabányán a PMSC el­leni találkozó előtt nem­csak a rossz idő okoz problémát. A hazaiaknál Udvardi­­ a hétfői edzé­sen megsérült, kiválása újabb gondot okoz Te­mesvári Miklósnak, Si­mon pedig sárga lapjai miatt nem léphet pályá­ra. Szabó L. és Udvardi is megkezdte a felkészü­lést. A PMSC nem változ­tat Székesfehérvárott vesztes csapatán. Szombathelyen épphogy­­ csak leesett a hó, a pá­lya letakarításához azon­nal hozzákezdtek, így vár­hatóan jól előkészített ta­laj fogadja majd a csa­patokat. A vendég csepe­lieknél nincs változás, a hazaiaknál viszont Görög belázasodott, és influen­zával bajlódik a holland „vendégmunkás”, Jos Smeets is. Győrött várhatóan fa­gyott talaj, csúszós játék­tér várja a csapatokat. Menyhárt első ízben ját­szik „új” csapatában volt egyesülete ellen. A ven­dég DMVSC együttesé­ben , az MTK-VM utáni hazai vereséget követően — Puskás Lajos vezető­edző több poszton is vál­tozást tervez. Székesfehérvárott hét­főn letakarították a pá­lyát, de éjjel megint fe­hér takaróba vonta a tél a küzdőteret. A kedd dél­utáni helyzet: a pályát nem tudják takarítani, csak akkor, ha eláll a havazás. A Videoton mes­tere, Kovács Ferenc nem változtat a szombati győz­tes csapaton. Szőke Mik­lós, a Siófok vezetőedzője viszont nem­ tud változ­tatni a múlt heti kezdő­tizenegyen, mert a sé­rültek és a betegek álla­pota nem javult. Az Újpesti Dózsában egyedül Kovács Ervin bajlódik sérüléssel.­ Gon­dot inkább a Megyeri úti pálya jelent: a játékteret hótakaró borítja. Süle István, a csabaiak vezető­edzője újra bizalmat sza­vaz a fiatal Mariknak, s bízik csapatában, nem is változtat a múlt szombati együttesen. Az utolsó információ a játékvezetőknél történt változásról érkezett: a Bp. Volán—Bp. Honvéd mérkőzés egyik partjel­zője, Divinyi megbetege­dett, helyette Szőke len­geti majd a zászlót a Cza­bán Samu téren. ----------——----------------------------------------------­ißw ktözdemßk ,___________________.. ■ "■ -___J& BP. VOLÁN—BP. HONVÉD Czabán Samu tér, 14.30. V: Győri (Hazafi, Szőke). Bp. Volán: Varga — Szabó, Hegedűs, Tóth, Hu­szár — Jancsika, Seres, Hatvanger — Morgós, Ko­­tul, Katona. Bp. Honvéd: Andrusch — Sallai, Nagy, Garaba, Cseh vagy Dózsa — Fitos vagy Ke­­repeczky, Sikesdi, Détári — Bodonyi, Dajka, Gyi­­mesi vagy László. TATABÁNYA—PÉCSI MSC Tatabánya, 14.30. V: Nagy B. (Kőrös, Bay). Tatabánya: Józsa — Vincze J., Lakatos, Emmer, Tepszics — P. Nagy, Schmidt, Hermann — Kip­­rich, Plotár, Vincze I. Pécsi MSC: Bodnár — Kó­nya, Torna, Bérczy, Brezniczky — Megyeri, Túri, Czérna, Lőrincz — Lovász, Dobány. H­ALADÁS VSE—CSEPEL Szombathely, 14.30. V: Kovács I L. (Kiss G. Vankó). Haladás VSE: Hegedűs — Horváth, Vörös Cs., Papp, Vörös I. — Nagy, Bognár, Pásztor, Topor — Demján, Dán. Csepel: Gélei — Kincses, Elekes, Szabó, Gálhidi — Szebegyinszky, Krasnyánszky, Vági — Stefanov, Kelemen, Kovács F. FERENCVÁROS—ZTE Üllői út, 17. V: Pádár (Hartman, Roxin). Ferencváros: Zsiborás — Hámori, Pintér, Strausz, Zsivótzky — Szántó, Kincses, Takács — Kvaszta, Palkovics, Szabadi. ZTE: Balázs — Var­ga, Csepregi II, Szigeti, Pecsics — Sipos, Rózsa, vagy Nagy T., Galántai — Nagy I., Soós, Páli. ÜI. DÓZSA—BÉKÉSCSABA Megyeri út, 17. V: Molnár L. (Huták, Bognár). V. Dózsa: Szendrei — Szűcs, Kardos, Kürtösi, Szabó — Herédi, Horváth, Kozma — Schróth, Ros­tás, Kiss. Békéscsaba: Szabó I — Vígh, Szabó II, Varga, Ottlakán — Steigerwald, Pásztor, Takács J., Szekeres ,— Kanyári, Marik. RÁBA ETO—DEBRECENI MVSC Győr, 17. V: Lázin (Maczkó, Hamar). Rába ETO: Mészáros — Csonka, Hlagyvik, Menyhárt, Turbék — Rubold, Hannich, Preszeller — Szabó, Szentes, Hajszán. DMVSC: Mező — Zsupos, Sándor vagy Nagy L., Szűcs J., Duró — Varga, Mörtel, Supka, Magyar B. vagy Szabó L. — Kurucz, Benyó. VIDEOTON—SIÓFOK Székesfehérvár, sóstói stadion, 17. V: Nagy L. (Drigán, Szabó J.). Videoton: Disztl­a — Végh, Disztl L., Csuhay, Horváth — Csongrádi, Sallói, Vadász — Májer, Kerekes, Nováth. Siófok: Horváth II — Brettner, Olajos, Virágh — Szajcz, Bódi, Zsadányi, Nagy M. — Árky, Horváth I, Jankovics. A 22. forduló (március 8., szombat) műsora: Cse­pel—FTC, Vasas—Rába ETO, Bp. Honvéd—MTK­­VM, PMSC—Haladás, Siófok—Tatabánya, DMVSC —Ú. Dózsa, Békéscsaba—Videoton, ZTE—Bp. Vo­lán (valamennyi 14.30 órakor). Az NB I állása 1. Bp. Honvéd 20 135 2 40-17 31 2. Pécsi MSC 20 105 5 28-16 25 3. Zalaegerszeg 207 9 4 35-25 23 4. Videoton 208 7 5 19-16 23 5. MTK-VM 209 4 7 32-23 22 6. Rába ETO 206 104 31-26 22 7. Ferencváros 207 7 6 23-22 21 8. I. Dózsa 207 7 6 25-26 21 9. Tatabánya 205 9 6 17-19 19 10. Haladás VSE 206 6 8 22-25 18 11. Debrecen 205 8 7 18-31 18 12. Vasas 205 7 8 23-28 17 13. Békéscsaba 205 7 8 22-28 17 14. Siófok 205 5 10 20-30 15 15. Bp. Volán 204 7 9 23-35 15 16. Csepel 205 3 12 17 28 13 Összehangolt akció

Next