Nemzeti Sport, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-06 / 36. szám

4 NEMZETI SPORT A Rába ETO-meccs a stadioncsúcs Tizenhét Üllői úti év , félházzal közeleg a világvége. Ezúttal ugyan nem a környezetpusztítás átkos hatásaira vagy a fenyegető atomháborúra szeretnénk felhív­ni a figyelmet. Az „ok” sokkal prózaibb: az Üllői úton, a Fe­rencváros labdarúgó-stadionjá­ban (is) csökken a nézőszám! A LÉTESÍTMÉNY IGAZGATÓJA, dr. Török Lajos feldolgozta az 1974. május 19-i Ferencváros—Vá­pás stadionavató óta lejátszott va­lamennyi (274) mérkőzés adatait. Az eredmény: az elmúlt tizenhét év átlagnézőszáma nem éri el a 12 000-et. Mindössze tizenhat meccsre váltott jegyet több mint húszezer szurkoló. Az átépített sta­dionban a csúcs: a Rába ETO elle­ni 1982-es „bajnoki döntő”. Mindezekből az következik, hogy ma már felesleges luxus több mint húszezer nézőt befogadó stadion­ról álmodni. Lehet, hogy egy ilyen beton-kolosszus Milánóban, Liver­poolban, vagy Madridban megtelik, Budapestien nem. Maga a tény talán el is dönti ezt a „vitát”, hogy a stadion kor­szerűsítésébe kezdő Ferencváros miként „mer” — a csak ülőhelyek­­­ből álló tribünök kialakításával — a befogadóképesség csökkentéséről dönteni, hogyan meri „kirekeszte­tni” szurkolóit a stadionból. Ma már bizony nincs kit kirekeszte­­ti... NEMIGEN VITATHATÓ dr. Tő­rök Lajos állítása: a jövő felada­ta a minőségi fejlesztés. Az állam az Anderlecht, a Tottenham vagy a Beerschot „gyöngyszeméhez” ha­sonló stadion. Páholyokkal, étte­remmel, fedett lelátóval, ahol min­denki megtalálja az igényének — és pénztárcájának (csekkfüzetének) — megfelelő szolgáltatásokat. A roppant részletes vizsgálódás­ból érdemes azt a gondolatot ki­ragadni, miként befolyásolja a né­zőszám alakulását a labdarúgó­­csapat eredményessége. Havonkénti bontásban vizsgálva a fizető nézők számát kitűnik, hogy szeptember a leginkább piac­képes hónap. „Új bajnokság, új já­tékosok, új remények” — állapít­ja meg Török dr. A tanulmány egyik legelkeserí­­tőbb adata, hogy az átlagos néző­szám az 1975—76-os idényben — a duplázás, bajnokság és kupagyőze­lem éve — „tetőzött”, míg a leg­alacsonyabb érték az 1990—91-es évnél, illetve az 1991-es­­ őszi sze­zonnál regisztrálható. A JELEN „VÉDELMÉBEN” nem hallgatható el az az adat, amely szerint az elmúlt tizenhét év alatt 441 százalékkal emelkedtek a jegy­árak. Az idénynyitó évének 26 fo­rint 14 filléres ,,átlagjegyéért” ma már 142 forintot és 24 fillért kell leszurkolni. Az idénynyitón még egy korsó sör is 3,60 volt, mond­hatja bárki. Nos, a jegyárak emel­kedése az utolsó hat évet vizsgál­va is több mint 320 százalékos, a jövedelmek pedig csak alig több mint 200 százalékkal emelkedtek. Csak az a kérdés, hogy a vár­hatóan tovább csökkenő életszínvo­nal mellett lesz-e még kit regiszt­rálni? Összes nézőszám Átlagos nézőszám 1 mérkőzésre α e " ~ 1 ‘ 5■« _ 2 e e £ . O c »‚« . ^ tf iff © N 6 X . © lg . © be v~ Cj t© )® U I* M­ SO *-« N Hónapi :a « 4 TM O a­n te aa “ C ~ c Február 4 16730 23 001 7 749 3777 51 257 4182 5760 1937 944 12813 106,9 Március 42 204 095 245 723 65 913 44 389 560 120 4859 5850 1569 1057 13 335 111,3 Április 22 100 197 115 185 32 558 20 703 268 943 4568 5235 1480 941 12 221 102,0 Május 33 147 667 121 062 47 164 27 183 313 076 4175 3668 1429 824 10 396 86,8 Június 18 83 510 82 138 24 793 17 855 208 296 4639 4563 1377 992 11 571 96,5 Július 7 19 794 15 290 — 10 810 45 891 2827 2184 — 1544 6 555 54,7 Tavaszi szezon összesen: 126 572 293 602 399 178 177 124 717 1 477 586 4312 4781 1414 990 11 727 97,9 Augusztus 26 249 471 112 542.......... 36 081 23 212 321 309 5478 4328 1388 893 12 087 100,9 Szeptember 36 231 920 225 352 51 719 35 261 547 252 6712 6260 1437 979 15 388 128,1 Október 35 181 221 180 832 51 929 31 708 418 690 5263 5167 1484 906 12 820 107,0 November 38 110 018 148 674 50 159 40 584 379 435 3685 3912 1320 1068 9 985 83,3 December 13 25 406 50 499 21 171 11 916 108 992 1954 3884 1629 917 8 384 70,0 Őszi szezon összesen: 148 731 036 717 899 211­ 062 142 681 1 805 678 4960 4850 1426 964 12 200 101,8 Mind­összesen átlag_______274 1 306 329 1 320 298 389 239 267 398 3 283 264 4768 4818 1420 _ 976 11 982 100,0 Megoszlás %-ban 39,8 40,2­ 11,9 8,1 100,0 A „mélypont” — talán a nyári szabadságok miatt - a július. A csúcs a szeptember. Új bajnokság, új re­mények. .. AZ IDÉNYENKÉNT! NÉZŐSZÁM ÉS A STADION KIHASZNÁLTSÁGA _______Nézőszám Ellenfél a ___________ig ” — « íz " — E e ' ' B ' | íg t “ é ■ le s a 2 3 |i S o I- I S- s % 3 '3 aa * il! ti 1 ______?___s______a____________s___ «g Idény K § 6 1 mérkőzésen nézőszámnál ■­• § — Z1.3 1974/75 14 198 954 14 211 6 687 29 340 Tatabánya Liverpool 1 3. nji 1975/76 14 226 480 16 177 9 987 39 185 Rába ETO Videoton 1 1. 54.3 1976 77 11 182 965 13 069 7 374 28 091 Tatabánya Dyn. Dresden 6 3. 43,9 1977 78 15 153 389 10 225 6 585 15 323 S1VTK Marék Szt. D. 15 9. 34,3 1978/79 15 178 876 11 925 1 803 25 241 Vasas Izzó Magdeburg 9 2. 40,0 1979/80 15 165 540 11 036 5 410 18 998 Sz. MÁV . Bruges 13 6. 37,1 1980/81 17 225 666 13 274 6 712 27 541 Kaposvár II. Dózsa 5 1. 44,9 1981 82 18 273 410 15 189 6 277 29 505 Békéscsaba Rába ETO 3 2. 50,9 1983 tavasz 4 61 228 15 3­07 12 397 18 768 Ny.­háza Tatabánya 2 2. 51,4 1983 81 15 174 883 11 659­ 7 192 17 705 DVTK Csepel 10 12. 40,2 1984 85 15 180 900 12 060 8 681 20 360 Trnava MTK-VM 8 13. 43,2 1985 86 15 168 058 11 201 4 811 14 417 Luzern Videoton 12 5. 40.1 1986 87 16 152 879 9 555 2 677 15 302 Spanyol v. MTK-VM 17 5. 34.2 1987 88 18 207 223 11 512 2 721 18 110 Görög up. v. Dózsa 11 5. 51.2 1988 89 20 211 880 12 091 1 185 24 921 Répcelak I. Dózsa 7 2. 43.3 1989­ 90 20 213 573 10 678 3 445 18 882 MTK-VM (MK) MTK-VM 14 3, 38,3 1990 91 20 190 882 8 545 2 850 23 449 Volán (MK) Honvéd 18 2, 24,2 1991 ősz 9 86 478 9 608 5 424 16 717 Veszprém_________ V. Krémen 16 — 34,4 összesen átlag 274 3 283 264 11 982 2 677 29 340 41,6 A stadion kihasználtsága 41,6 százalékos. A „félh­ázat” csak négy idényben sikerült elérni... Mindössze tizenhat meccs a bűvös húszezres határ fölött. Tizenhét év alatt... A nézőszám megoszlása mérkőzésenként mérkőzés ebből nemzetközi 25 000 felett ..........11 ~­­ 4 20—25 000 között 8 15—20 000 között 44 6 10—15 000 között 112 6 10 000 alatt 102_________ 21_______ Összesen • 274 37 III. 36. ♦ 1992. február 6. Dossziét nyitottunk a kapitánynak (X.) Pintér - akiből hiányzott hatvan százalék Pintér Attila 26 éves 188 cm, 95 kg. Játékintelligencia: 8 Kombinációs készség: 8 Rugótechnika: 9 Fej játék: 6 Szerelni tudás: 8 Robbanékonyság: 7 Gyorsaság: 7 Cselezőkészség: 6 Állóképesség: 8 Taktikai érzék: 9 Kisteleki Istvánnak, a BVSC-Novép igazgató — vezetőedzőjének a véle­ménye: — Attila a tudása és a képes­ségei alapján európai szinten is nagy­szerű söprögető lehetne, ha ehhez szükséges fizikai állapotban tudna ke­rülni a súlya leszorításával. Konkré­tan ez azt jelenti, hogy nyolcvanki­­lenc-kilencven kilóra kellene lefogy­nia. Ha ez nem sikerül neki, nem lesz képes a nemzetközi porondon is szá­mon tartott kimagasló teljesítményre. Nem is tudom, mit írjak rólad. At­tila. Elképzelem, hogy velem szemben ül Jenei Imre, azt mondja, hogy „La­cikám, mi a véleményed Pintér Atti­láról”, és én percekig hallgatok. Sze­rénytelenség nélkül mondhatom, hogy a kapitány nem érdemtelenül kérdez­ne, hiszen azóta ismertek, amióta if­júsági Európa-bajnokként a Ferenc­városba igazoltál, kezdő újdondász­ként terjedelmes interjút is készítet­tem veled, és ennek immár hét éve, ha nem csal az emlékezetem. Ennyi idő bőven elegendő, hogy véleményt alkothassunk — alkothassak — vala­kiről, tehát nem is azért rágnám meg minden szavamat, mert nem tudom, milyen játékos vagy. Abban nem lennék biztos, hogy az ajánlásommal nem vezetném-e félre a kapitányt. Én ugyanis az alapképes­ségeidet nézve nagyszerű középhát­védnek tartalak. Ám más az alapké­pesség, és más a valóság. Talán a szakmai alázat hiányát érzem, de úgy látom, évek óta alig fejlődtél, nem lettél jobb, mint mondjuk két évvel ezelőtt voltál. Ugyanazokat a helyez­kedési hibákat követed el, ugyan­azokért a fegyelmezetlenségekért sza­porodnak edzőid ősz hajszálai. Tudom, hogy nincs senki, aki a pályán nálad jobban óhajtaná a győzelmet, aki éhesebb lenne a sikerre; tudom, hogy mindig csakis ennek az érdekében veszekszel a társaiddal, de a labdarú­gás nemcsak abból áll, hogy hetente egyszer kimegyek a pályára, és majd felszívom magamat, mert a vereség­nek a gondolatától is irtózom. Távolról sem akarlak kioktatni, eh­hez nincs jogom, tisztem, és hivatott­nak sem érzem rá magamat. Csak re­gisztrálom, hogy szerintem lényednek csupán mintegy negyven százalékát szenteled a futballnak, és némi kese­rűséggel számolok tovább: milyen nagyszerű labdarúgó lehetett volna — lehetne — belőled, ha a „maradék” hatvan százalékot is hozzáteszed. Ám úgy érzem, téged kielégít, hogy így is a legjobbak közé tartozol Magyaror­szágon, bár úgy hallom — remélem, nem igaz — egy osztrák másod- vagy harmadosztályú csapattal is beérnéd már ... Szóval, mi az ördögöt is mondhat­nék Jenei Imrének? Valami olyasmit, hogyha egy ragyogó ütemérzékű, de gyakran rosszul helyezkedő, kiváló felépítésű, ám kissé lassú, nagyszerű rugótechnikájú, de gyengén fejelő, mindenáron győzni akaró, de fegyel­mezetlenségre hajlamos középhátvéd­re van szüksége, akkor feltétlenül té­ged válasszon? Aligha örülnél neki ... Érzékenységedet ismerve így is előre hallom, hogy amikor majd a legköze­lebb találkozunk, megjegyzed, hogy „engem aztán jól protezsáltál, ezek után egy idióta sem válogatna be”, holott nem erről van szó. Bár tudod mit, sértődj meg! Ám a sértődöttség ne durcássá tegyen, ha­nem bizonyítsd, amit én is esküvel vallok: a képességeid alapján a válo­gatottban a helyed. Ha sikerül így felbosszantanom téged, már nem pusz­títottam hiába a papirost. Mindeneset­re az én lehetőségeim korlátozottak. A sokat emlegetett képességeid, vala­mint az irántad érzett rokonszenv miatt én beleteszem a te lapodat is Jenei Imre képzeletbeli dossziéjába — a többi pedig már nem rajtam múlik. De talán nem is Jenei Imrén. Ugye, tudod, kire gondolok? — Pajor-Gyulai László

Next