Nemzeti Sport, 1995. január (6. évfolyam, 1-30. szám)

1995-01-29 / 28. szám

I. R1.11 ^ I ^ j L__|g________________________________________________________ A boltokban, a fitness szalonokban, kondi­termekben egyre másra találkozhatunk azokkal a tetszetős dobozokkal, színes kapszulákkal, látványos üvegcsékkel, melyeknek cimkéje többnyire azt hirdeti, hogy a szer fogyasztásával hamar és könnyen elérhető a body builder álma, az apollói test. Ugyanakkor az edzőktől, a sportkórház orvosaitól nap-nap után halljuk, miféle szörnyűségeket művelnek magukkal a sportolók, többnyire azok, akik csak kedvtelésből járnak el az edzőtermekbe. Úgy tűnik sokan nyakra-főre tömik magukba a legkülönbö­zőbb, s olykor meglehetősen bizonytalan eredetű készítmé­nyeket, de kevesen vannak azok, akik valóban tudják, mi árt és mi használ szervezetüknek. Hogy mégis tájékozódni tudjunk a táplálékkiegészítők, gyógyhatású szerek és vitaminkészítmények egyre bővülő pia­cán, hogy meg tudjuk különböztetni az egészséges szereket a káros anyagoktól, szakembereket, orvosokat kerestünk meg, segítsenek eligazodni. A Magyar Súlyemelő Szövetség elnöke, dr. László Imre alapos isme­rője mindenféle készítménynek. Ne­ki aztán igazán tudnia kell, mi hasz­nál és mi árt az erősportok művelői­nek, hogyan érdemes élni e szerek­kel. - Akár élsportolókról, akár csak olyanokról beszélünk, akik szabad­idejüket töltik a konditermekben - kezdte László doktor - mindenkép­pen igaz, hogy a szervezet csúcsrajá­ra­tása, azaz a magas teljesítmény magas terhelést is jelent. A testet te­hát extra módon ki kell szolgálni, hi­szen fölborul az egyensúly, ha a szervezet ilyenkor nem kapja meg, a szükséges táplálékokat. Az is termé­szetes, hogy nem ugyanolyan a vita­min, ásványi só és egyéb tápanyag igénye egy élsportolónak, body buil­­dernek, mint mondjuk egy könyve­lőnek. Régente legendák terjengtek arról, melyik sporto­ló, mennyi tettszeletet evett meg. Aztán a cse­csemőtápszereket kezdték vásárolni a testépítők, hiszen ezek koncentrál­tan tartalmazzák a szükséges táp­anyagokat. Ma viszont már a testsúly és a fehérje­­szükséglet arányát viszgálják azok, akik a felkészítéssel foglalkoznak. A komoly kutatások során kiderült, ha a fehérjét táplá­lékként visszük be a szervezetbe, szükségszerűen beviszünk mást is, így manapság proteinkészítmé­nyekkel helyettesítik a versenyzők a húst. Pontos szabályok határozzák azonban meg, milyen arányban kell, illetve lehet e készítményekkel élni. Általában azt tartják, hetvenöt száz­­lékban a hagyományos táplálékok­ból kell kielégíteni a fehérjeszükség­letet. Az elv tehát az: számolni kell, nem zabálni.­­ De nem csak proteineket árul­nak a boltokban.­­ A fehérjekészítmények mintájára hamarosan előruk­koltak a gyógyszergyárak azokkal a készítmények­kel, melyek már min­den szükséges anya­got tartalmaztak. Szénhidrátok, fe­hérjék, zsírok, vitaminok, ás­ványi sók, nyomelemek megfelelő mennyiség­ben talál­­a­t­ó­a­k ezekben term­é­­­kekben. - Ha valaki rendsze­nyerset, nagyobb teljesít­­ményre lesz képes? - Ennél ki­csit bonyolul­tabb a helyzet. Miután a spor­tolók edzésmun­kájában már ré­gen elérték a csú­csot, új módszereket kellett kidolgozni ah­hoz, hogy tovább lehes­sen növelni a teljesít­ményt. Ezek a szerek éppen erre jelentenek megoldást, mi­vel meggyorsítják a szervezet re­generálódását, ami kevesebb pihe­nést, s több edzésmunkát jelenthet. - Árthatnak ezek a szerek a fo­gyasztónak? - A kereskedelmi forgalomban kapható készítmények nem lehet­nek károsak az egészségre. Ezek a szerek a doppinglistán nem szere­pelhetnek, és nem tartalmazhatnak olyan anyagokat, melyek ártalma­sak volnának. A gyógyszerek, amik az egészségesek számára mérgek nem táplálékkiegészítők, normál ke­reskedelmi forgalomban nem is hozzáférhetőek. A táplálékkiegészí­tők azonban ártalmatlanok. Ha nem szed be belőlük annyit, amennyit már a szervezet nem tud földolgoz­ni, akkor senkinek semmi kára nem származhat belőlük. Persze, ha vala­ki kilószám zabálja e porokat, kap­szulákat, tablettákat, annak orvosi problémái is támadhatnak. Hiszen a túlfogyasztással is nagyon meg le­het terhelni a szervezetet, a teljesít­mény pedig úgy visszaesik, mintha semmiféle vitamint, vagy fehérjét nem fogyasztana. A túladagolás ugyanis hiánytüneteket idézhet elő.­­ Mihez igazodjon tehát a vásár­ló? - Vannak számszerű normák. A testsúly és a teljesítmény arányában pontosan ki lehet számolni, miből mennyi szükséges a fejlődés­hez. A táplálékkiegészítők adatait orvosi szakkönyvekből, táplálkozás­­tudományi könyvekből, kalóriatáb­lázatokból szerezhetik be az érdek­lődők. Itt megismerhetőek azok a sztenderdek, amik megadják a szükséges mennyiséget. A sportor­vostan, sportélettan pedig a munka­­mennyiséghez mérten is rögzíti a szükségleteket. Az igazi testépítők - mintha patikusok volnának - grammra kiszámolják, mennyit fo­gyasszanak az egyes kiegészítőkből. Az alapos felkészüléshez, a terhelés adagolásához ezeket az anyagokat is alkalmazni kell, de okosan, szigo­rúan ellenőrizve.­­ Némelyik doboz címkéjén az ol­vasható: anabolikus hatású készít­mény. Ezt a kifejezést a doppingsze­rekkel kapcsolatban szoktuk hasz­nálni. Ezek­ szerint itt másról volna szó? - Persze. Más az anabolikus hatá­sú szer és más az anabolikus sztero­­id. Minden olyan készítmény, ami fokozza a tápanyagok beépülésének ü­t­e­­­mét a szer­vezetbe, anaboli­kus hatású. A legerősebbek ezek kö­zül a szteroidok és a növekedési hormon. Az igazi doppingszerek -péli­kus szteroidok - lerövidítik a rege­nerálódást, s így teszik lehetővé a magasabb terhelésszint elérését. A doppingszerek sem tesznek tehát csodát. Középszerű versenyzőből akkor sem lesz világbajnok, ha tele­tömi magát doppingkészítmények­kel. Ezek csak arra jók, hogy általuk több edzésmunka végezhető, s a többletmunkából lesz azután jobb eredmény. Hasonlóan hatnak a pszichostimulánsok, melyek csak a fáradtságérzést tüntetik el. De ezen a terepen is nagyon széles a paletta. - Miért veszélyesek a dopping­szerek? - A feketekereskedelemben nem csak táplálékkiegészítők, de dop­pingszerek és mindenféle illegális készítmények kaphatók. Sajnos a magyarországi jogi szabályozás hiá­nyosságai miatt mindenféle zűrza­varos forrású pancsolmányok kerül­nek piacra. Amíg ezek csak hatásta­lan látszatkészítmények, nincs is semmi baj, mikor azonban a rejtel­mes gyártók tényleg próbálkoznak valamit előállítani, hát katasztrófa történhet. A vásárló pedig védtelen, kiszolgáltatott. Az ilyen anyagok fo­gyasztása szövődményekkel járhat. Több­­nyire az Országos Sportegészségügyi Intézetbe futnak be azok a rémült telefonhívások, melyekkel a doppingszerek által tönkretett fiatalok kérnek segítséget. Dr. Martos Éva, az OSEI kutató osz­tályának tudományos munkatársa rendszeresen találkozik ezekkel a kamaszokkal. Ő érthető tartózko­dással kezeli e készítményeket. - Tegyünk vitágos különbséget az egyes szerek között - nézett rám szi­gorúan a doktornő. - A táplálékkie­gészítőket az Országos Élelmezéstu­dományi Intézet engedélyezi. E sze­rek nem tartalmazhatnak olyan mennyiségű hatóanyagot, aminek alapján gyógyszernek minősülné­nek. Gyógyhatású készítményeknek nevezzük a gyógynövényekből, ter­mészetes alapanyagú szerekből ké­szített termékeket. A doppingszerek pedig még csak gyógyszernek sem föltétlenül jók. Hivatalosan azokat a készítményeket, eljárásokat soroljuk szerepel­nek. A sportolók számára e lista ismert, hozzáférhe­tő. A Dop­ping­infó tele­fonos szolgálta­tása pedig bárki­nek felvilá­gosí­­tással szolgál e sze­rekről. - Ha ilyen egyértel­mű a helyzet, miért okoz újra és újra problémát e szerek alkalmazása? - Nem az élsportolókkal van a baj, hiszen őket hivatalosan is el­lenőrzik, s ők pontosan tudják, mit kockáztatnak, ha doppingszereket használnak. Az igazi problémát a tömegsportolók, főleg az amatőr body builderek jelentik. Sokan mit sem tudnak az egyes készítmények tartalmáról, fogyasztásának szabá­lyairól, s így aztán össze-vissza esz­nek mindenféle szert. Akadnak, akik anabolikus szteroidokat néznek táplálékkiegészítőnek, előfordul, hogy a serdülők szülei telefonálnak, nem értik mi a baj gyerekkel, nem eszik, agresszív. Nem lehet tudni mit vett be, ráadásul maga sem ké­pes megmondani, így aztán nem el­lenőrizhető a fogyasztás. - Hogyan jutnak hozzá ezekhez a készítményekhez? - Gyógyszert ugyan elvileg senki nem forglmazhat, feketén mégis egyre, másra fölbukkannak az ana­bolikus szteroidok, az inzulinok, melyek a fehérjebeépítést segítik. Egymásnak adják be a kamaszok az injekciókat, s olykor csak véletlenül derül ki, hogy mit is fogyasztott az orvoshoz kerülő beteg. A fiatalok egy év alatt Schwarzenegge­­rek szeretnének lenni. Aki viszont komolyan foglal­kozik a testépítés­sel, az tudja, ez nem lehetséges. Egy hónap alatt tíz, tizenkét kiló izmot építeni, ez képtelenség. Heti fél kiló izomnö­vekedéshez csu­pán háromezer kalóriával kell többet enni a meg­szokott mennyi­ségnél, viszont mozogni, edzeni kell keményen.­­ Ha fejlődést nem, mit okoznak ezek a készítmé­nyek? - A dopping­szerek - egyénen­­két eltérően ugyan­­, de bizto­san károsak. Min­den szinten meg­jelenik hatásuk. Az agy hormon­termeléssel szabályozza a nemi mű­ködést. Ha a hormonokat kívül­ről viszi be az ember, akkor az új adag gátolja az eredeti, természetes mű­ködést, minek végső stádiuma az, hogy leáll a hormontermelés. - Mi az, ami valóban segíti a fel­készülést? - Az edzés. Az élsportolók min­denfélében hisznek, mindenképpen megkeresik a maguk megoldását. Akkor már jobb, ha táplálékkiegé­szítőket esznek. A táplálékkiegészí­tők hatása, hasznossága azonban kétséges. Sokan pozitívan, sokan ne­gatívan állnak hozzájuk. Az esetek­nek körülbelül felében fokozzák a teljesítményt, valószínűleg azért, mert eleve nem táplálkozunk egész­ségesen. A szervezet kalóriaigényét természetesen a megterheléshez kell igazítani, de a tápanyagot ügyesen kell összeállítani. A bevitt mennyi­ség maximum harminc százaléká­nak kell zsírokból összeállnia, ötven százalék szénhidrát és húsz száza­lék fehérje. A zsírok rovására öt tíz százalékos ingadozás lehetséges. Ha fölborul ez az egyensúly, akkor semmit nem használnak a táplálék­kiegészítők. E szereken, csak ezeken nem lehet megélni. Tönkreteszik a vesét, a szervezetet. ♦ ♦ ♦ - Miért? Ezek is okozhatnak prob­lémákat? - Elvileg a zsírban oldódó vitami­nok túladagolása betegségeket okozhat, azért, csak elvileg, mert ez az E vitaminra biztosan nem igaz. Ide egyébként az ADEK vitaminok tartoznak. A C és B vitaminokat kor­látlanul szedhetjük, a fölösleges mennyiség eltávozik. Ugyanakkor egyéni sajátosságok, példul allergi­ák alapján még a táplálékkiegészí­tők is okozhatnak bajt. A készít­mények szépek, látványosak, drá­gák, a szakember viszont gyakran hiányzik, aki megmondható, miből mennyit érdemes szedni, így az­tán össze-vissza eszik a szereket a gyerekek. Pedig a tizen­négy, tizennyolc évesek­nek korántsem mindegy mit szednek.­­ Mi hát a megol­dás? - A jótanács az: bárki bármit vá­sárol az OÉTI vagy­ OGYI engedély­­szám legyen rajta a cso­­magolá­­son. Nem elég per­sze hogy tudjuk milyen hatással számol­hatunk az adott készítmény elfo­gyasztása után, de jó, ha tudjuk, mi­ből mennyit tartalmaz. Ha valaki csak azért eszi e szereket, hogy fit­tebb legyen akkor ajánlatos komple­xen szednie a szereket, hiszen a vi­taminok egymást egészítik ki. Min­denkinek tudnia kell, miért jár az edzőterembe. Az egészségmegőrzés a célja, a versenygyőzelem, esetleg a szép test? Mindegyik cél más-más­féle táplálkozást kíván. Az összeállítást írta: Rácz András Az anabolikus szteroidok tönkreteszik a normális zsíranyagcserét, az epét, a májat, az ér fo­kát, s végsősoron szívproblémákhoz vezethetnek. - Össze lehet keverni a táplálékki­egészítőket a doppingszerekkel? - Természetesen. De nem kell me­gijedni, csak okosan kell vásárolni. Kerülni kell a fekete kereskedelmet, s táplálékkiegésítőket csak hivatalos forrásból szerezzük be. Az ország, amelyik káros anyagokat is forga­lomba enged, elveszítheti az olimpi­ai részvétel jogát, s a szigorú nem­zetközi előírások miatt a gyártó is becsukhatná kapuit, ha tiltott szere­ket forgalmazna. A bejegyzett cégek nem is bújhatnak ki az ellenőrzés alól, számlát adnak, felelőséggel tar­toznak termékeikért. Dopping M­et, ingyenes telefonszolgálat 0-24- 267-33-44

Next