Nemzeti Sport, 1995. február (6. évfolyam, 31-58. szám)
1995-02-12 / 42. szám
z ezredvég híreiből Fogyunk, ha fogyunk - Szép kövér ember - dicsérték elődeink a jól meférfiakat, nőket. Akkoriban a szépséget a pocak nagyságával mérték. Pontosabban, hogy valóban szépnek tartották volna a hájas bájakat, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy a szervezetből nem hiányozhatnak a zsírok. Az elmúlt tizenöt év során amerikai tudósok például azt vizsgálták, hogyan függ össze a termékenység a formákkal és arra a megállapításra jutottak, hogy a zsír, pontosabban a zsírszövet, szabályozó szerepet játszik a szaporodásban. Mikor egy nő az aktuális divatirányzat szerint csontkarcsúvá szeretne válni, s ennek érdekében minimális kalóriamennyiséggel és maximális edzésmunkával terheli szervezetét, bizony könnyen megzavarodhat a szaporodást befolyásoló agyi rendszer. De ugyanígy igaz a férfiakra is az, hogy a fogyás és az alultápláltság a nemzőképességet negatív irányba mozdítja el. Természetesen arra is gondolhatunk, hogy az elhízott test is hátráltatja a szaporodást, hiszen a csúnya, dagadt ember nehezen talál párra. Enélkül pedig szaporodásról szó sem lehet... 8 Rémisztő gyakorlatok - Fiam, ne vágj pofákat, mert úgy maradsz! - utasítják rendre talán évezredek óta a szülők grimaszoló gyermekeiket. Aztán nézzük csak meg hová jutottak! Hát úgy maradtak. Mármint a szülők... Évek, évtizedek alatt az arc megráncosodik, elernyed a bőr, az izmok ellazulnak, s a valaha szép, hamvas arcából grimasz-szerű aszott kép lesz. Akkor már jobb, ha grimaszokat vágunk, lehetőleg minél többször, minél furcsább ábrázatokkal. Kutatók egy csoportja ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy az arc izmainak mozgatása - mondhatnánk edzése éppen úgy karbantartja arcunkat, mint bármely más izom működtetése a test egyéb részeit. A rendszeres mosoly, szemöldökráncolás, tátogás, csücsörítés, és még ki tudja mennyiféle játék az arcizmokkal késlelteti az öregedés tüneteinek megjelenését, a ráncok, szarkalábak elmaradnak, a bőr sokáig feszesebb, simább marad. A grimasztorna hatására hosszú ideig fiatalnak tűnhet az, aki rendszeresen „vág pofákat”. Sajnos egyelőre részletes edzésprogramot nem mellékelhetünk, de reggelente a tükör előtti szörnyűséges kísérletezés során mindenki kialakíthatja a maga egyéni, testre-, pontosabban arcraszabott grimaszprogramját. Csak arra vigyázzunk, nehogy halálra rémítsük ébredező családtagjainkat... Szép lehetsz és okos is - Ép testben ép lélek - hajtogatjuk néhány ezer éve. A Pszichológia ma című folyóirat tanulmánya után azonban kénytelenek leszünk módosítani állításunkat. Ma már így hangzik a jelszó: „Ép testben több ész!” A közelmúltban német _____________ pszichológusok alapos intelligencia-vizsgálatokat végeztek annak kiderítésére, vajon felfedezhető-e összefüggés a szép test és az okos gondolatok között. Tízhetes edzésprogram előtt és után mérték a kísérleti személyek intelligenciahányadosát és megállapították , hogy a problémamegoldókészség bizony jelentősen javult az eltelt idő alatt. Magyarázatul a rendszeres edzés során kialakuló elmélyültebb figyelemkoncentrációt, a magasabb önismereti szintet és a kitartóbb munkát sorolja föl a Pszichológia ma tanulmányírója. S a tanulság az, hogy vizsgák előtt nem csupán a könyvtárakat érdemes látogatni, de hasznos egy-egy konditerembe is lenézni. A NEMZETI SPORT ÉS AZ OTSH LAPJA • V. évfolyam, 6. szám A küzdelem is művészet A látszat gyakran csal. Úgy illik, a tételmondatot példákkal is igazoljuk. Bizonnyal furcsának tűnhet a fittmozgalommal a küzdősportokat kapcsolatba hozni. De, ha mélyebbben belegondolunk, könnyen beláthatjuk, az eredetileg az egészséges életmódot zászlajára tűzött „Ép testben ép lélek" mondást tökéletesen alkalmazhatjuk a keményebb sportágat választók filozófiájára is. A küzdelem egy ponton túl már művészet, egy-egy összecsapásban az évszázadok alatt lecsiszolódott mozdulatokat alkalmazzák. Művészet és mozgáskultúra, mindez a lélek jelenlétét feltételezi. Csak akkor lehetsz ura önmagadnak, csak akkor irányíthatod pontosan tested reakcióit, ha legbelül minden rendben. Első hallásra furcsának tűnhet, ha egy nő k. o. rendszerű szakágban versenyez, de csak a legelsőre. Ne feledd: a másik elleni küzdelem egyben lehet az út, önmagadhoz. Első látásra az utcán kevesen hinnék, hogy a feltűnően zöld szemű, szőke hölgy az ITF tékvandó világbajnoka. De csak az első látásra. A figyelmesebb szemlélő hamar észreveszi Engrich Mariann lépéseinek, mozdulatainak határozottságát. És az első beszélgetés még tovább árnyalja a képet. Azt hiszem, például könnyen durvának neveznéd azt, ahol a versenyzők a kiütésre törekedhetnek. Mariann értékrendjében azonban ez a fogalom egészen mást takar, a durvaság számára az alattomosságot, a gonoszságot jelöli. Mindazt, ami idegen a sport szabályaitól, a hagyományoktól. Mariann az embereket sem aszerint ítéli meg, ki mennyire okos vagy kevésbé az. Nála „butasággal" még senki nem vágja el magát. De a gonoszság az véglegesen kizáró ok. Hogy hol nyilvánul meg mindez a viselkedésében? Például a csoporjában. A világbajnoknő hat és tizenhét éves kor közötti gyerekeket oktat. „Szeretek tanítani, meséli, és ez egy hálás korosztály. Nincs két egyforma nap, nincs két egyforma edzés. Mindig érzem rajtuk, mit hoznak otthonról, az iskolából. Ha nagyon kimerültek, akkor főként játszunk, néha én fejelek be. De akkor sem marad tüske senkiben. És ez a legjobb, hogy ilyen közöttünk a légkör". Először úgy vélnéd, egy ilyen sikeres sportoló bizonyára elégedett önmagával. Hát, megint tévednél. Még a legmagasztosabbnak hitt pillanatokban, egy-egy hatalmas diadal percében sem mindig maradéktalanul boldog. „Hogyan győzhettem volna még nagyobb pontkülönbséggel, kérdezi magától, hogyan nyerhettem volna még szebben?" Mariann tehát az igazi győzelemre vágyik. Ő is tudja: a látszat gyakran csal - és a csaló mindig látszik. Mellékletünk a Magyar Fitness Szövetség szakmai támogatásával készült Ha lovagolni akar a gyerek... Ha kutyául repül a szán... Ha egy páros beindul... Jövő héten jön a Mountain Bike éves versenynaptára!