Nemzeti Sport, 2010. március (108. évfolyam, 59-88. szám)
2010-03-01 / 59. szám
TARflADflRAQ 7 mmoMmm U üli 2010. március 1., hétfő nemzetisport IJESZTGETNI A CSAPATTÁRSAK, DE A KÖZÉPPÁLYÁS SZERINT EZ SEMMIT SEM JELENT, AZAZ NEM SZABAD KISHITŰEN FUTBALLOZNI I • f I | ngÖNBIZALOMTÓL DUZZADÓ játékosok j I Wm Ivl mm m 1 JA ellen kell szerda este bizonyítaniuk a magyar válogatott labdarúgóinak IttU^aAMMMMÉiAAiAiAÉÉMÉÉM^MAÉÉ^UyUAMAA^^UUKÉÉAAdAáiÉiÉniÉÉÉMátÉMdiMÉAUAMMÉÉÉÉÉMáÉÉáAÉ^AÉÉáÉÉAMÉÉAMMiÉMMÉÉHHi elpáholnak minket ► Miben jobb az orosz futball a magyarnál? De Abban, hogy ott sokkal nagyobb a mentési lehetőség, Oroszország hatalmas, és van kikből válogatni. A másik nagy különbség: rengeteg pénzt ölnek a sportágba, bárkit képesek megfizetni. Ha valamelyik élvonalbeli klub neves játékost vagy edzőt akar szerződtetni, anyagi akadálya nincs az ügyletnek. Egyre-másra épülnek a modern, minden igényt kielégítő stadionok - a miénk is elkészül jövő januárra-, az irigylésre méltó körülmények az eredményességben is megmutatkoznak: a Rubin Kazany az ősszel idegenben megverte a Barcelonát, odahaza pedig döntetlent ért el vele, míg a CSZKA Moszkva még most is áll a Bajnokok ligájában. Szerintem nincs olyan európai csapat, amely ne szívná a fogát, ha orosz vetélytárssal kerül szembe. A talentum nem országfüggő ► A mentalitásban nincs különbség? !. Nincs! A hozzáállás kizárólag a közegtől függ. Jobb csapatban, jobb körülmények között könynyebb jól futballozni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a nevesebb egyesületekben szereplő magyar légiósok esete, aki valóban tisztességes körülmények között profiskodik, megállja a helyét. ► Tudna olyat mondani, amiben mi, magyarok erősebbek vagyunk az oroszoknál?> Ezen kicsit gondolkodnom kellene... Azért nem olyan drámai a helyzet, mert azt nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Oroszországban nem születnek tehetségesebb labdarúgók, mint idehaza. A talentum nem országfüggő! A már említett képzésen múlik sok minden, így például hogy valaki az Arsenalig jut el vagy egy kevésbé jegyzett klubig. ► Kit tart a legjobb orosz futballistának? !> Andrej Arsavint. ► Na, ha ez eljut csapattársai fülébe... [] Nem hiszem, hogy tiltakoznának ellene. Különben is: ne feledjük, hogy Andrej Arsavin a Zenitből igazolt az Arsenalhoz. Beszélgettem is vele, rendkívül szimpatikusan viselkedett. Még Andrej Arsavin sincs elájulva magától ► Az igaz, hogy tavaly éppen Andrej Arsavin helyére szerződtette a Zenit? ! Hallottam én is ilyen pletykákat, ám ezt cáfolni tudom: már akkor aláírtam a szenpéterváriakhoz, mielőtt eldőlt volna, hogy Andrej Londonban folytatja. Azzal persze nem kábítom magam, hogy megijedt az érkezésemtől, és ezért távozott. ► Ha már szóba került a legjobb orosz labdarúgó, kíváncsi vagyok, a magyaroknál ki a number one? Az én szememben Juhász Roland. Ő az, aki minden szinten megbízhatóan, ráadásul jól futballozik, nem véletlenül ő a magyar válogatott csapatkapitánya."- A szerdai mérkőzésre visszakanyarodva: sokan állítják, hogy az oroszok ellen a döntetlen is szép eredmény lenne. Az attól függ, hogyan érnénk el, de én egyébként sem szeretek ikszre játszani, így előre nem is fogadom el. Úgy vagyok vele, legyen bárki az ellenfél, győzni akarok. Főleg a válogatottban. A magyar válogatott kerete - kapusok: Fülöp Márton (Sunderland AFC), Király Gábor (1860 München). Védők: Szélesi Zoltán (DVSC-TEVA), Bodnár László (DVSC-TEVA), Gyepes Gábor (Cardiff City), Juhász Roland (RSC Anderlecht), Vanczák Vilmos (FC Sion), Bodor Boldizsár (Roda JC Kerkrade), Horváth Gábor (Videoton FC). Középpályások: Hajnal Tamás (Borussia Dortmund), Huszti Szabolcs (Zenit), Halmosi Péter (Szombathelyi Haladás), Dárdai Pál (Hertha BSC), Tőzsér Dániel (Racing Genk), Buzsáky Ákos (Queen’s Park Rangers). Támadók: Rudolf Gergely (DVSC-TEVA), Torghelle Sándor (Augsburg 1907), Szalai Ádám (Mainz). Az orosz válogatott kerete - kapusok: Igor Akinfejev (CSZKA Moszkva), Vlagyimir Gabulov (Dinamo Moszkva). Védők: Alekszandr Anjukov (Zenit), Alekszej Berezuckij (CSZKA Moszkva), Vaszilij Berezuckij (CSZKA Moszkva), Szergej Ignasevics (CSZKA Moszkva), Gyenyisz Kologyin (Dinamo Moszkva), Renat Janbajev (Lokomotiv Moszkva). Középpályások: Gyinyijar Biljaletgyinov (Everton), Vlagyimir Bisztrov (Zenit), Igor Gyenyiszov (Zenit), Konsztantyin Zirjanov (Zenit), Szergej Szemak (Rubin Kazany), Igor Szemsov (Dinamo Moszkva), Dmitri Torbinszkij (Lokomotiv Moszkva). Támadók: Andrej Arsavin (Arsenal), Alekszandr Buharov (Rubin Kazany), Roman Pavljucsenko (Tottenham Hotspur), Pavel Pogrebnjak (VfB Stuttgart). ▲ Már az is sokat jelentene, ha Huszti Szabolcs vagy bármely magyar játékos gólt ünnepelhetne szerdán MIKLÓS A kapitány, a futógép és az öreg motoros ■ Megkértük Huszti Szabolcsot, hogy egy-egy mondattal mutassa be a Zenit orosz válogatott futballistáit. Következzék a megbízható jellemzésem Alekszandr Apjukov: „Ő a Zenit csapatkapitánya, úgy vélem, ez sok mindent elárul a tudásáról, védőként rendszeresen segíti a támadásokat, ha a jobb oldalon játszom, sok támogatást kapok tőle.” Igor Gyenyiszov: „Talán ő fut a legtöbbet a meccsek alatt, tipikus védekező középpályás, mindenhol ott van, elképesztően sokat robotol.” Vlagyimir Bisztrov: „A jobb oldalon szokott szerepelni, hihetetlenül gyors és veszélyes futballista, fontos gólokat szerez.” Konsztantyin Zirjanov: „Régi motoros, de nem látszik rajta, hogy öreg, a munkabírása csodálatra méltó, tudomásom szerint az elmúlt egy évben egyetlen meccset sem hagyott ki.” GYENYIJAR BILJALETGYINOV [Everton] A Lokomotiv Moszkvától tavaly nyáron kilencmillió fontért az Evertonhoz igazoló középpályás ma talán már Oroszország kitüntetett hőse lenne, ha a világbajnoki pótselejtezőn Szlovéniának rúgott két gólja elegendő lett volna a kvalifikációhoz. A huszonöt éves, tatár származású szélső (a válogatottban Guus Hiddinknél multifunkcionális, több poszton bevethető játékosként könyvelhettük el) néhány hónap alatt meghódította a Goodison Parkot, októberben a szurkolók a hónap játékosának választották. Februárban a Manchester United kapuját is bevette a szokásos orosz beilleszkedési gondokkal küzdő középpályás: mint honfitársai zömének, neki is a nyelvtudás hiánya okoz problémát. ROMAN PAVLJUCSENKO [Tottenham] A 2008-as Európa-bajnokságon dolgozó UEFA- szakértőket olyannyira elkápráztatta a langaléta moszkvai csatár teljesítménye (a görögök elleni találkozón a mezőny legjobbjának választották), hogy a torna huszonhármas válogatott keretében is helyet szorítottak az akkor huszonhat éves labdarúgónak. Klubkarrierje kevéssel utóbb kis híján kisiklott: 2008 nyarától a Tottenhamet szolgálja ugyan, de akadt olyan időszak, amikor csupán negyedik számú csatárként számoltak vele a White Hart Lane-en. Azóta Harry Redknapp is belátta: a szőke orosz kispadra vagy lelátóra ültetése értékes készletek fölösleges pazarlásával egyenlő. Roman sínre került, sorozatban lövi a gólokat - legutóbb vasárnap, az Everton elleni bajnokin sem tétlenkedett. A „Hatalmas Po” - ez lenne a Stuttgartban futballozó csatár, Pavel Pogrebnjak egyik beceneve - minden orosz futballszurkoló legnagyobb bánatára a 2008-as Európa-bajnokság előtt térdsérülést szenvedett. Csupán nézőként, gipszcsizmával, és nem stoplissal a lábán lehetett (passzív) résztvevője a tornának, amely a kiugrás lehetőségével kecsegtetett számára: bombaforma, bajnoki cím és UEFA-kupa-győzelem a Zenittel, az utóbbi sorozatban ráadásul Luca Tonival holtversenyben tíz találattal a sorozat gólkirálya is lett, vagyis minden adva volt a sikerhez. Stuttgartban a Zenitben megszokottnál valamivel szolidabban termeli a gólokat a majd százkilencven centiméter magas, kölyökképű óriás, a Bundesligában egyelőre ötnél megakadt a számláló. PAVEL POGREBNJAK [VfB Stuttgart]