Nemzeti Sport, 2014. december (112. évfolyam, 327-355. szám)
2014-12-20 / 346. szám
nemzeti sport 2014. december 20., szombat ■ Önnél ez természetes alapállás, hiszen - olvastam - Istentől arra kért erőt, hogy ne önmaga körül forogjon. Ha valaki szolgál, el kell döntenie, neki legyen-e jó vagy az ügynek. Mintha eltompult volna a személyes fogékonyság. Ha megszólítok valakit, mondjuk, ráköszönök, a felhangból, a hangsúlyból érezhető a szándékom - erre nincs mindig érzék. Két éve egy német plébánián helyettesítettem, a templom közelében kamaszok játszottak. Az első napon elmentem mellettük, ők se köszöntek, én sem. Másnap odaszóltam, hogy „Helló...”, harmadnap már ők köszöntek előre, aztán szóba elegyedtünk. Hétköznapi dolgok ezek. ■ Ha már hétköznapok, milyen az apátság viszonya a településsel? Úgy fogalmaznék, hogy nem gond nélküli. A történelmi időkben a falu a jobbágyságot jelentette, negyvennyolc után tudatosan szembeállítottak bennünket, a párttitkár, a tanácselnök félt tőlünk, igaz, mi sem igyekeztünk, vagy igyekezhettünk, hogy másként legyen. Pannonhalma ma már város, de nehezen találja meg a hangját, az emberek többsége Győrben dolgozik, helyben még mindig mi vagyunk a legnagyobb munkaadók. Nem mondják, de szerintem púp vagyunk a hátukon. Pedig én igyekeztem, az évfordulón, kilencvenhatban még bocsánatot is kértem az ezer évért. ■ Szép gesztus, de a nyitottság egyébként is jellemző Önre, bizonyíték rá a pannonhalmi borászat, a gyógynövénykertészet, az elegáns étterem - ha más a főapát, nem biztos, hogy sikeresen gazdálkodnak. Elmondok egy történetet, ha leírja, lelke rajta... A győri bencéseknél biológiaórán a tanár úr körbeadott egy strucctojást. A táskájába valamelyik diák becsempészett egy cédulát, tojtam én, és a tanár neve. Aki nem tudta, min derülnek a tanulók. Néha én is ebben a kínos helyzetben vagyok, hiszen nem én találok ki mindent, de összefogom, motiválom a teendőket. ■ Nem mond ez ellent a bencés regulának? Abban az áll, hogy a szerzetesek a saját kezük munkájából éljenek meg. Szerintem nem, úgy gondolom, nemcsak a kezünk, az eszünk is belefér. A regula egyébként meglepően korszerű. Benne van például, hogy a legfontosabb kérdésekben a legfiatalabbak véleménye is számít. A bazilika felújításánál véleményt kellett mondanom egy rajzról. Eszembe jutott egy fiatal, 28 éves jelöltünk, építészmérnökként végzett, mondtam neki, szakember vagy, elfogulatlan, nézz rá. Kaptam egy alapos, hozzáértő véleményt, nyugodt szívvel dönthettem. ■ Kilencvenegy óta főapát, ez a több mint két évtized nagy változásokat hozott Pannonhalmán, hiába a közösség ereje, én ezt önhöz kötöm. Én meg azt mondom, egyedül nem mentem volna semmire. Azt elfogadom, hogy más lett a külvilággal való viszonyunk. Annyiban más, amennyiben én is más vagyok, mint az elődeim, és a világ sem ugyanaz. Egyszer bejelentkezett hozzám az általam tisztelt Moldova György, és többek között azt kérdezte tőlem, hol tanultam a kommunikációt. Mondtam, hogy a nagymamám ölében jobb nem jutott eszembe. Viszont igaz. De minden nagymama elindítja az unokáját, ha például bejön a hógolyózásból, megmelengeti a kezét, mi ez, ha nem a szeretet, a törődés átadása. ■ Ahogy egy híve fogalmazott, az édesanyja sok mosolyt rejtett el a bölcsőjében. Erre sokáig büszke voltam, azóta úgy látom, hogy a mosoly sok esetben védekezés, fegyverletétel. Ha rád mosolygok, kisebb az esély, hogy megtámadsz. Honthy Hanna énekelte, hogy lehet könny nélkül sírni, ha fáj a szív, csak a fájdalmat titkolni kell, én - Honthytól függetlenül - fájdalmamban is tudok mosolyogni. Szép dolog a mosoly, de ma már látom a másik oldalát is. Az viszont egyértelmű, hogy - idézve öntől - egy csepp mézzel i. m.í ■ FOTÓ: MTI FOTÓ: MIRKÓ ISTVÁN Miként Ferenc pápa, a főapát számára is kulcskérdés a kommunikáció. Úgy tartja, ha az egyház konzervatív stílusban közvetíti a mondanivalóját, nem érheti el a célját... El Szent István szándéka A pannonhalmi monostort 996-ban Szent Adalbert szerzetesei alapították, Szent István szándéka szerint a közösség máig imádkozik az ország fennmaradásáért (pro stabilitate regni). A bencés szerzetesek egyetlen közösség mellett kötelezik el magukat - ez a stabilitás fogadalma. Életük keretét a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (a Szentírás imádságos olvasása) és a munka ritmusa jelöli ki. Az iskola Magyarország legősibb tanulmányi műhelye. Egyidős az apátsággal. Fiúgimnázium, a diákok szinte kivétel nélkül a diákotthon lakói. Pannonhalmának éppen ebben rejlik a varázsa, az osztályok életre szóló közösséggé válnak. A Szent Márton-bazilika ma látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült, kora gótikus stílusban. Az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában: oldalfalai az 1137-ben felszentelt második templomból származnak a torony alatti padlószint alatt az István-korabeli első templom romjai rejtőznek. A ma látható későrománkora gót templomot 1224-ben szentelték fel, több legyet lehet összefogni, mint egy hordó ecettel. Ez független az életkortól. Pedagógiai alap. A jót keresem benned, megpróbállak megnyerni rá, arra építek. Ha valakiben az erényeit erősíted meg, az önbizalmát építgeted, abban jó erősen meg tud kapaszkodni. ■ Az apátság enyhén szólva sem vonul ki a világból, sőt, alkalmazkodik hozzá. Változtat ez azon, hogy a szerzetesség lényege a belső kreativitás? Korántsem. Nézzük meg a világunkat, mindenki bálványimádó, kinek a pénz, kinek a karrier a legfontosabb, fel kell nyitni az emberek szemét, hogy eldönthessék, bennük vagy rajtuk kívül létezik-e a boldogság. Ne értsen félre, tudom, hogy küzdenünk kell a kenyérért, fedél kell a fejünk fölé, hiszen kontinentális az éghajlatunk, télen megfagyhatunk, ez mind realitás, de azért ne rajtunk kívüli erők srófolják a vágyainkat. ■ A hit fantasztikus erő, az egyház viszont intézmény. Nem nehezíti a helyzetet, hogy olyan viselkedési formák is fellelhetők a köreiben, amilyeneket elítél? Ez örök ellentmondás. Az egyházon belül is emberek mozognak, nem csoda, hogy van olyan magatartásforma, amelyik elidegenít. Ferenc pápa - a kommunikáció nála aztán kulcskérdés - folyamatosan magyarázza, hogy Isten ügyének sokféleképpen meg lehet nyerni az embereket. Istent nem tudom prezentálni, hogy itt van, nézzétek meg, ezért belső tapasztalattal élek. Gyümölcse: elfogadás, szeretet, megértés. Nincs, aki meg ne lágyulna, ha emberien közelítünk felé, ez meggyőződésem. Az apátság jelenleg is Pannonhalma városának fő munkaadója FOTÓ: MTI Fél évszázad a rendben Várszegi Imre 1946. január 26-án született Sopronban. Középiskolai tanulmányait a soproni Állami Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. Érettségi után (1964) lépett be Pannonhalmán a Szent Benedek-rendbe, ott vette fel az Asztrik szerzetesi nevet, s tanult teológiát a főapátság Szent Gellért Hittudományi Főiskoláján. 1968-ban besorozták katonának, leszerelése után egy évvel fejezte be teológiai tanulmányait. 1970. február 8-án diakónussá, 1971. augusztus 29-én pappá szentelték. 1971 és 1976 között Budapesten az ELTE BTK történelem-német szakán tanult, majd a rend pannonhalmi gimnáziumában tanított, s oktatott a rendi főiskolán is 1988-ig. II. János Pál pápa 1988. december 23-án culusi címzetes püspökké és esztergomi segédpüspökké nevezte ki, 1989. február 11-én szentelték fel. 1989 márciusától 1990 júliusáig Budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora, az Esztergomi Főegyházmegye püspöki helynöke, 1990 júniusától 1993 márciusáig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. 1991. január 5-én pannonhalmi főapáttá választották, székét 1991. augusztus 6-án foglalta el. Főapáti tisztségében 2000-ben, 2009-ben és 2014-ben megerősítették. Hosszabbítás 13