2016-05-08 / 125. szám

81 BAJNOKOK LIGÁJA,K, NÉGYES DÖNTŐ MARTIN. ..ELŐZIAZT MOND REMEK VÉDEKEZÉS » CORNELIA GROOT a Győr irányítója „Hihetetlen hosszúnak tűntek az utolsó percek. Végig stabil volt a védekezésünk, megőriztük a koncentrációnkat és az erőnket. Ke­mény munka volt, de meg tudtuk csinálni. Várha­tó volt, hogy a védekezés dönti el a meccset, kevés gól is esett.” HEIDI LÖKE a Győr beállósa „Tudtuk, hogy nagyon kemény mérkőzést kell megvívnunk a remekül védekező ellenféllel szem­ben. Szeretek a Buducsnoszt ellen játszani, mindig küzdel­mes az összecsa­pásunk. Most az döntött, hogy a mi védekezésünk volt valamivel hatékonyabb.” * » GÖRBICZ ANITA a Győr csapatkapitánya „Fantasztikus mérkőzést ját­szottunk, az utol­só pillanatokig kiélezett találko­zót nyertünk meg. Közönségünknek is örömet szerez­tünk, de ez csak estig tart, mert még hátravan a vasárnapi döntő, és az a meccs sem lesz könnyű.” A YVETTE BROCH a Győr beállója „Roppant kemény meccs volt, nem kötöttünk új barátságokat, de én nem is ezért jöttem ma ide. Egy pillanatig sem éreztem, hogyne nyernénk, szinte végigvezettünk, és nem volt mitől tartanunk.” I) GYŐRI AUDI ETO KC BUDUCSNOSZT P0D60RICA (montenegrói} Papp László Budapest Spor­taréna, 7000 néző. V: Brkic, Jusufhodzic (osztrákok) Az eredmény alakulása: 5. perc: 0-0.10. p.: 2-2.15. p.: 3-3.20. p.: 5-5.22. p.: 7-5. 27. p.: 10-7.33. p.: 11-12.35. p.: 13-12.43. p.: 17-14.48. p.: 17-16.52. p.: 19-17.57. p.: 20-19 Kiállítások: 8, ill. 8 perc Hétméteresek: 5/4, ill. 3/3 ZDERIC R.Petrovics 2(2) K.Butatovics 4(1) Byzdra Cvijics NEAGU Mehmedovics Csere: Nenezics (kapus). KNEZSEVICS4, Ramu­­szovics, B. Pavicsevics 1, jaukovicsl. irmán ELŐDÖNTŐ Erővel és ősszel a FIZIKAILAG ÁLLTA a harcot, Podgoricát a Győri Audi, és Tényleg fejben kellett elbírni. Pedig nemcsak fejben volt ke­mény: úgy ütötték-verték egy­mást a lányok, mint­ha nem lenne holnap. „Ez? Gőzöm sincs, kinek a vére"- szemlélte a mellkasán lévő rozsdaszínű foltot Heidi Löke a Papp Lász­ló Budapest Sportaréna gyom­rában, még csapzottan és kissé fújtatva, de már büszke édes­anyaként mosolyogva azon, hogy a magyarul mostanra re­mekül beszélő, alsó tagozatos kisfia, Alexander tolmácsolta norvégról a kettejük közé sereg­lő újságíróknak. Odébb Yvette * Broch néha kis grimaszokat vágott, mint egy bokszoló, aki épp elhajolt egy ütés elől - pe­dig akiktől kapta őket az egész meccsen, már az öltözőjükben búslakodtak eddigre Nycke, Groot meg úgy sántikált, mint ha többször egymás után combon rúgta volna valamely nagyobb haszonállat egy hol­landiai sajtfarmon („Holnapra rendben lesz!" - ígérte inkább fáradt, mint meggyőződéssel teli hangon). Kovacsics Anikó élvezte, hogy végre percek óta nem akarja agyonütni senki, a 19 éves Hársfalvi Júlia meg már felkötött karral álldogált kicsit odébb, és azt fejtegette, hogy ő volt az - idézzük - béna, amiért hagyta maga alá csúsz­ni a könyökét esés közben. Az a gondolat ellenben tetszett neki, hogy ha nincs a gól, amelybe belesérült, 20-20-as döntetlennel végződött vol­na a Győri Audi ETO KC és a Buducsnoszt Podgori­­ca BL-elődöntője. Csakhogy a még a 14.­­ Ág percben esett Hársfalvi­ i 9 gólnak, meg a húsz másiknak köszönhetően 21-20-ra a Győr győzött a címvédő, valamint Európa másik legerősebb klubcsapatának számító mon­­tenegróiak ellen, méghozzá úgy, hogy nemcsak a fizikai harcot bírta legalább olyan jól, mint az elmúlt öt évből négyszer döntős Podgorica, hanem mentálisan kerekedett az alapesetben megingatha­tatlan rivális fölé. Nem hiába hangoztatta Ambros Martin,­­ a győriek mestere, hogy a fej­ben erősebb csapat nyeri meg az rendkívül szívrös­­ elődöntőt - az ETO főleg védekezésben elképesztő munkát végezve, minden hullámvölgyet átvé­szelve faragta le apránként a Buducsnoszt játékosainak ön­bizalmát. Az elején persze mindenki ide­ges volt. Csaknem hat percig gól sem esett, kihagyott ziccerekből, technikai hibákból annál több akadt. Hajszállal talán a Podgo­rica nyugodott meg korábban, de a győriek akarattal pótolták a higgadtságot, tíz perc alatt négy labdát szereztek például, és olyan elszántsággal, energiával és alázattal dolgoztak a védőfal­ban, amilyen csak az amerikai hadsereg propagandafilmjeiben látható - csak ott több a tank. Ki­csit sem a tankról jut eszünkbe, de a montenegróiak nehézsúlyú kulcsemberét, a beállós Draga­­na Cvijicset például tökéletesen levette a pályáról a Győr, és az átlövőket is szépen megfogta a magyar csapat - kivéve a má­sodik félidő elejét, amikor kicsit lazított a gyeplőn, és öt perc alatt belenézett négy gólba. Minden labdáért gyilkos küzdelem folyt, és az elődöntő csodás hangulatot teremtő szurkolói néha nem akartak hinni a szemüknek Kovát­sits Anikó (labdával) hatalmas csatát vívott a podgoricai védőkkel FOTÓK: VERES VIKTOR NS-SZAKÉRTŐ: GÓDORNÉ NAGY MARIANNA az 1982-ben BEK-győztes Vasas világválogatott jobbátlövője Rettentően ideges, megnyugodni és higgadtan, netán látványosan játszani szinte képtelen csapatok csatáztak. Ez részben érthető, hi­szen óriási volt a tét, de ezt a profi játékosoknak tudniuk kell kezelni. Márpedig mind a Győrben, mind a Podgoricában a sportág sztárjai harcoltak, és a harcot szó szerint értem. Ugyanis a felhevült, minden­áron győzni akaró játékosok olykor átlépték a sportszerűség határát. Ez az elődöntő inkább a finálénak felelt meg, mert a Győr mögött a Podgorica a második legerősebb együttes Európában. A védekezés kulcskérdés volt itt is, ott is. Az utolsó percben a szerencse is a Győr mellé állt, az ellenfél két ziccert is kihagyott a szélről. Nehezen kerül­tek helyzetbe, és Groot kivételével kevés gólt lőttek az átlövők. Groot remekelt, Amorimnak ugyanakkor ritkán készítettek elő a társai. Vasárnap délutánig a Győr kipiheni az elődöntőt, és a fináléban - is­merve az erőviszonyokat - már nem lesz olyan nehéz dolga, mint a Podgorica ellen volt. ' 2016. május 8., vasárnap memmtisport REAKCIÓ» AMBROS MARTIN, a Győr edzője „Nagyon fáradt vagyok...” ■ Két év után újra döntőben! Milyen érzés? Nagyon fáradt vagyok... ! Az elején úgy tűnt, nehezen lendül bele a csapata. Az első percekben túlságosan is tisztelte egymást a két csapat, kölcsönösen tartottak egymástól, kevés volt az ütközés, mintha nem mertek volna kilépni egymásra a játékosok.­­ Ennyire nehéz meccsre számított? Mindkét csapat mindent beleadott, a végsőkig küzdött, az utolsó pillanatig kérdés volt, ki nyeri meg a meccset. Egyáltalán nem volt könnyű, a Podgoricában nagyon sok kiváló támadójátékos van, ezért még jobban és még keményebben kellett védekeznünk. Nagyon elégedett vagyok a játékunkkal, és a döntőbe jutással, s nyugodtnak és végig koncentráltnak látszott a csapata. Ez nem új keletű dolog, hetek óta erről beszélünk a csapattal. A Ferencváros elleni negyeddöntőben erősek voltunk, de láthattuk, miben kell még javulnunk, min kell változtatnunk azért, hogy a négyes döntőben is sikeresek lehessünk. ■ A vasárnapi finálétól mit vár? Legszívesebben azt, hogy se a Szkopje, se a Bukarest ellen ne kelljen játszanunk... A viccet félretéve, teljesen mindegy. Ezen a szinten már nincs gyenge vetélytárs. Előzetesen azt mondtam, két döntő vár ránk, egyen már túl vagyunk, ám a java még csak most következik. Ugyanezzel az erővel és kohézióval kell játszanunk a fináléban is, de a legfontosabb most a pihenés.

Next