Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)

1830-09-18 / 38. szám

v­ári Fénijssz , s az Ország Gyűlési ar­­ticulusok rövid Lajstromának esmertet£?­­sei jav­solják ezt. Tsak ugyan az ésm­e­­retlenekhez, ’s nem inkább a'rosszul es­» mértekhez való utasíttatásom elég sze­­rentse reám nézve, tudva, hogy nem ab­ból ítélik az embert, mit nem esmer, hanem hogy a’ mit esmér, hogy esme­­ri. Szóljunk már a dologhoz. I. és a. Hogy Eleink által, Erdély" foglaltatott volna el későbben M. ország­nál, meg vallom éppen meg fordítva hi­szem , Béla' Anonymussa , 's I. ellenére, ’s ezeknek a’ meszesi kapunál álló ter­mészeti határai, nem tsak Őseink bé jö­­rekor, de talán Mójzes idejében is meg­voltak.— Az 10-15 esztendő hibás vol­ta , még a vissza­felelet előtt szemem­be tűnt, s e’ ki tételem igy akart len­ni ,noha már 104:7. Királlyá lett, 1. András sat.u ámbár Fridvaldszki ezt se hagyná helybe. Reges Mariani 25. De mi­ből , miért olly bizonyos I, hogy ez in­kább toll, ’s, nem sajtó vétség, mikor ezt magam se tudom el határozni­­ ké­rem mondja meg igazán. Tsudálkozik 1. azon, hogy I Bélának Erdély­t a’ Tisza környékével adtam bir­tokába , János Esperest 1 T. Századbeli, tehát hiteles író tiszta bizony­ítása elle­nére , ki harmadik résznek Sclavoniát mondja, ’s noha erősíti Türosznak ,Tra­­tonának, V­erinusnak e’ tárgybeli hatá­rozatlanságokat, még is meg vetett ása­­tásom bé bizonyítására fel szólít. Isméretem körének kitsinysége ezt el­fogadnom nem engedi , azonban merész­ségemnek mentségére mellettem szólja­nak mások. 1. Ceterum illud­iere obser­vatum suisse comperi, ut si plures erant regiae stirpis duces, primogenito Tran­­silvania, reliquis Sclavonia, Bosnia , Cul­­mensis ducatus , aut etiam Dalmatiae , atque Croatiae praefectura obtingeret. Palma 5. edit: 1.5­1. a’ ki esmerte Ka­­ tonat is. — Ezt látszanak igazolni több példák. Pray annales regum 1. 181. et 514. Budai Lex. 1. 568 és 2. 624. 2. Duces* autem,, quos ab Andreae 1 tempore tertiam regni partem adeptos infra dicturi sumus, cum eam plagam, quae trans Tibiscum jacet sibi obnoxi­am habuerint, credibile valide est Tran silvaniae, quae finitima fuit, ius quoque dedisse. Pray, 18. 5., Andreas 1. rex paulo liberalior luit in germanum suum Belam Ducem„ cum enim mascula sobole ad eum diem ca reret, e Polonia euocalum in regiminis communionem adsciuit, suumque in so­lio successorem nominavit j ut autem di­gnitati pares etiam essent redditus, ter­tiam totius Hungariei regni partem, quae tum Transilvanas, et Transtibiscanas di­tiones Complectebatur, pleno iure pos­sidendam tradidit: quae tertia regni pars ex eo tempore ducatus appellari coepit Palma. 1. 55. 4. Ab Andrea I Hungáriáé Kese Нес­. О О no m tres partes diviso, fratri Beiae na tu minori tanquamDuci Transiivania ob­tigerit. Kova Dacia 107. 5. Bela 1 —us regnante Andrea fratre, partes transtibiscanas cum titulo Ducis possidebat A. A. passim.-Deeret: et vi­tae reg. 119. Felmer 101. Eder in fel­mer 12. Benko Trans: 1. 148. et 165 etc. De ügyé még is tsak Sclavoniáról be­szél az Esperest LTr? ’s régi hiteles sza­vait az ujj-kor köteles be venni ? mert erre mutat a’ Belica Belovár is? Hogy Sz. Imre bírhatta, ’s bírta Sclavoniát a’ Zágrábi Sz. Egyház’ bizonyítása szerént Kerehelich not. praelim. Dalra, et Croat. 108 nem tsuda, mert az első el fogla­lástól a’ Péter , ’s Aba alatti visszálko­­dásokig a’ M. koronához egészbe tarto­zott , de ekkor jó része a’ kroaták által el foglaltatván , úgy vala kénlelen An­­drás lládot mint egy 1055. tehát jóval

Next