Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)
1830-09-18 / 38. szám
vári Fénijssz , s az Ország Gyűlési articulusok rövid Lajstromának esmertet£?sei javsolják ezt. Tsak ugyan az ésmeretlenekhez, ’s nem inkább a'rosszul es» mértekhez való utasíttatásom elég szerentse reám nézve, tudva, hogy nem abból ítélik az embert, mit nem esmer, hanem hogy a’ mit esmér, hogy esmeri. Szóljunk már a dologhoz. I. és a. Hogy Eleink által, Erdély" foglaltatott volna el későbben M. országnál, meg vallom éppen meg fordítva hiszem , Béla' Anonymussa , 's I. ellenére, ’s ezeknek a’ meszesi kapunál álló természeti határai, nem tsak Őseink bé jörekor, de talán Mójzes idejében is megvoltak.— Az 10-15 esztendő hibás volta , még a visszafelelet előtt szemembe tűnt, s e’ ki tételem igy akart lenni ,noha már 104:7. Királlyá lett, 1. András sat.u ámbár Fridvaldszki ezt se hagyná helybe. Reges Mariani 25. De miből , miért olly bizonyos I, hogy ez inkább toll, ’s, nem sajtó vétség, mikor ezt magam se tudom el határozni kérem mondja meg igazán. Tsudálkozik 1. azon, hogy I Bélának Erdélyt a’ Tisza környékével adtam birtokába , János Esperest 1 T. Századbeli, tehát hiteles író tiszta bizonyítása ellenére , ki harmadik résznek Sclavoniát mondja, ’s noha erősíti Türosznak ,Tratonának, Verinusnak e’ tárgybeli határozatlanságokat, még is meg vetett ásatásom bé bizonyítására fel szólít. Isméretem körének kitsinysége ezt elfogadnom nem engedi , azonban merészségemnek mentségére mellettem szóljanak mások. 1. Ceterum illudiere observatum suisse comperi, ut si plures erant regiae stirpis duces, primogenito Transilvania, reliquis Sclavonia, Bosnia , Culmensis ducatus , aut etiam Dalmatiae , atque Croatiae praefectura obtingeret. Palma 5. edit: 1.51. a’ ki esmerte Ka tonat is. — Ezt látszanak igazolni több példák. Pray annales regum 1. 181. et 514. Budai Lex. 1. 568 és 2. 624. 2. Duces* autem,, quos ab Andreae 1 tempore tertiam regni partem adeptos infra dicturi sumus, cum eam plagam, quae trans Tibiscum jacet sibi obnoxiam habuerint, credibile valide est Tran silvaniae, quae finitima fuit, ius quoque dedisse. Pray, 18. 5., Andreas 1. rex paulo liberalior luit in germanum suum Belam Ducem„ cum enim mascula sobole ad eum diem ca reret, e Polonia euocalum in regiminis communionem adsciuit, suumque in solio successorem nominavit j ut autem dignitati pares etiam essent redditus, tertiam totius Hungariei regni partem, quae tum Transilvanas, et Transtibiscanas ditiones Complectebatur, pleno iure possidendam tradidit: quae tertia regni pars ex eo tempore ducatus appellari coepit Palma. 1. 55. 4. Ab Andrea I Hungáriáé Kese Нес. О О no m tres partes diviso, fratri Beiae na tu minori tanquamDuci Transiivania obtigerit. Kova Dacia 107. 5. Bela 1 —us regnante Andrea fratre, partes transtibiscanas cum titulo Ducis possidebat A. A. passim.-Deeret: et vitae reg. 119. Felmer 101. Eder in felmer 12. Benko Trans: 1. 148. et 165 etc. De ügyé még is tsak Sclavoniáról beszél az Esperest LTr? ’s régi hiteles szavait az ujj-kor köteles be venni ? mert erre mutat a’ Belica Belovár is? Hogy Sz. Imre bírhatta, ’s bírta Sclavoniát a’ Zágrábi Sz. Egyház’ bizonyítása szerént Kerehelich not. praelim. Dalra, et Croat. 108 nem tsuda, mert az első el foglalástól a’ Péter , ’s Aba alatti visszálkodásokig a’ M. koronához egészbe tartozott , de ekkor jó része a’ kroaták által el foglaltatván , úgy vala kénlelen András lládot mint egy 1055. tehát jóval