Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-05-28 / 22. szám
170 db/ consel'váltassanak ; a várakban és utakban lévő őrizetek és vigyázások az eddig való usus szerént continuedtassanak ( appr. C. P. III. Tit. 76. art. 21.). b ) Minthogy a Székelységből állott az Első zsapolt ( avant garde ) régen, róllok ment más Székhelyeken lakókra is a Siculus nevezet át. Ebből nem sokat lehet következtetni, mert az Előtsapat nem mindég a’ Székelységből állott, sőt a’ napnyugoton folyt háborúkra igen kevés része ment el a’Székelységnek (lap. 154.) Ennek oka az, hogy Erdélynek határa Moldva ’s Oláhország felé sohasem volt bátorságban A’ Petsenégek el kezdették a dulást, azután a’ humanusok folytatták azt , ezek is megaláztatván a’ Mongoltatárok által Bathu fogjainak jutott az embertelen Szerep (ide) azután pedig a’ két szomszéd országbeli oláhok, azoknak Vajdáik, és a’ Törökök adtak foglalatosságot, így szakadatlanul kellett az állalom sereg ezeken a’ határokon. Továbbá a’ mint a’ bársonyban Született Constantinus írja a’ Kubarok tették a’ magyar nemzet’előtsapatját, mikor az lakhelyet foglalt magának. (de adm. imp. C. 59. ) A’ Székelyek tsak későbben eggyesítették magokat Mén-Maróth ellen Uzubu és Velek Vezérekkel (Anonymus C. 50.) későbben is a’magyar Királlyok’ Püspökök’ Praelatusok’ Bandériumai áltották ki a’ hartz’ első tüzét több ízben, és tsak mikor nagy erőre volt szükség fegyverkeztetett fel a’ nemesség az ellenség nagy száma miatt (Decret. V. Sigism. et Decr. anni 1447 art. 23. in supplem. ad Vestigia Comit. et supr. et art. 18. Decr. 1498.) A’ Bissenusok is eggyütt vívtak később a’ Székellyekkel mint Szegedi és Engel állíttják. Nikápolynál ’Sigmond alatt a’ Frantziák rohantak elősször a’Törökökre Galliveros regem adeuntes et cum belli primitias , quae maiore servore solent atrocitate, illis in se excipere, ut annaeret rogatum effecere (Turótzi IV. 8. ) Báthori István 1476-ban Mátyás’ parantsolatjából a’ Moldvai Vajda’ segétségére menvén azt írja Dlugoss (L. 15.) acies primae in quibus et Siculi in prima fronte erant, a Tureis obtritae periculum ingens fecerant. És így nem egyedűl és mindég a’ Székelység tette az előtsapatot, sőt Mohátsnál Brodarick szerint ki maga is ott volt a’ Horváthok állottak élői a’ Bán és Perényi Péter alatt (app. ad Bonfin. p. 769). Arra a’ kérdésre pedig, hogy minek hívták a’ Székelyeket az előtt, hogy határ őrzőkké lettek nem nehéz a’ felelet *— Ló-fő nemzet, a’ Görögöknél Scithae Hippomolgi, Scithae Hippolotii s midőn Turótzi mondja, hogy meg ne esmertessenek , elváltoztatták neveket a’ magok nyelveken Székel névre , fel is lehet tenni, hogy az mint szolgálat név meg volt a’ Hunnusok közt az előtt is, ’s hanem a’ magok, úgy más atyafi Tribus’ szolgálatbeli nevezetje volt az. c) Az őr álló klassissa a’ Székelylyeknek nem tartozott a Ló-fői rendhez. Ezt egy 1670-ben készült törvénynek kell bebizonyítani, mert ott meg van írva, hogy nehány Ló-fejeket és gyalog Ló-fejeket, kik a hámorhoz és Őr állóikhoz állottak et hámoros tiszt és Harmintzados nem akartétk a’ zászló alá vissza ereszteni. Ezen az úton nem lehet a’ Székelység’ eredeti állapotja mi voltát meghatározni , más volt az kezdetben , más Mátyás Király alatt, újjra más 1562 után. — Igenis a’ hámorban dolgozás a’ határ vám hivatal őrzése 1670. előtt már jóval a’ szegény rendnek nyakában esett a’ plebs libera una cum terrigenis Primorum et Primipilorum 1562-ben adó