Nemzeti Társalkodó, 1832. január-június (1-26. szám)
1832-02-25 / 8. szám
képtelenségnek látszik; azonban pedig igaz, hogy valamint a’ mérségekben nehezebben ’s a’ magassabb helyeken hamarább lélektel az ember, úgy az önszeretet, v. állatiság’ farkas-vermében elaljasodott lélek semmit, a’ lágy melegek álló tengere színénél pedig minél feljebb hág a’ szív, annál többet gondol az ész. Minél feljebb hágni az emberiség’ virágokkal, gyümölcsökkel, és bájoló kinézésekkel kínáló átlássán — mely az eget tartja — kinek-kinek erejétől és akaratjától függő szent kötelesség. Töbnyire egymástól gyúlnak meg a’ szelidebb lelkek, a’ vad állatok magok szaladnak a’tűztök—Egy lélek akar a’ költsönös súrlódás melegétől, akár egy görögj mennyei tűztől gyűlt legyen is meg — ég mint egy szép rakéta sokáig , és hányja ki magából a’ fő mívész által belé rakott tűz virágokat míg végre boritékja is megemésztődik. Meghatároztuk annak okáért magunkban, hogy hív alattvalóinkról a fordítás gyermek vezető kötőjét leoldván, magokra járni, magokra gondolni szoktatjuk, tehát a’ férfiaktól azt kívánjuk , hogy bár mi kevés hijános de eredeti, és inkább a’ hazát világositó, emelő munkán dolgozzanak. Az enyelgéseket egyátaljában úgy engedjük meg, ha kellemetesek, azonban hasznosok , és mindenek felett eredetiek, az idegenek’ csupán remek enyelgésinek fordítását pedig ezennel az Aszszonyokra bízzuk. 1. 2. A’ szabad szállás a’ gondolatok’ Accoucheurje — szülést segítő bábája. — A’