Nemzeti Társalkodó, 1836. július-december (1-26. szám)

1836-08-02 / 5. szám

venni. Ez pedig ‘központnak’ lehető legelső fel­tétele. —­ Mert, mint érintem, egy helyütt tar­tani az építésnek minden raktárait ’s eszközeit, itt építni, ott javítni, tán harmadik helyen iga­zi­tni el a’ vasnemüeket, mint katlanok ’s a’ t. ’s végkép negyedik helyen telelni---valóban annyit tenne , mint az egészet a’ legelkerülhetlenebb bom­lásnak sarkaira állítni. A’pesti sziget azonban , partközti folyamágá­val együtt rettenetesen ki van téve a’ jég árjá­nak , jég dühének. Mibűl kézzelfoghatólag az kö­vetkezik , hogy az érintett sziget tsak úgy lenne használható, vagy jobban mondva csak úgy fe­lelhetne meg központi czéljának , ha felsőbb ré­sze megerősítetnék , olly magasra , erősre ’s olly terjedésre feltöltetnék, mint a’ mennyi szükséges lenne az épített ’s építendő hajók­nak minden ‘hoz­zá­tartozóikkal’ együtt bátorságba helyeztetésére, és ha olly hatalmas keresztgáttal kapcsoltatnék egybe a’ sziget a’ parttal , hogy a’ volt folyam­­ágból biztos öböl válnék, mi a’ szigetet félszi­getté, a’ Duna ágát pedig kikötővé ’s bátor te­lelővé változtatná. Ennek minél elöbbi eszközlésére már tetemes előlépések történtek. Thurn Károly ur , a’ sziget jelen bérlője, legnagyobb készséget mutatott a’ társaság czéljai iránt; a’ város részérűl pedig a’ nemes tanács és érdemes választott polgárság több ízben bizottságot küldvén ki e’ tárgy végett, tett­­leg bizonyítá , mennyire pártolja azt, midőn gr. Károlyi István, mint illető fél, szokott lelkese­désével igéré hathatós hozzájárulását, mindenek fölött pedig a’fens. Főherczeg­ nádor parancsa sze­rint legközelebbről hivatalosan ki lesz tudva: az említett Duna-ág torkának begátlása illik , a’két város közti Duna elrendezésébe, melly szemmel tartatik ’s felette fontos ügy. ’S még ez utolsó­

Next