Nemzeti Társalkodó, 1838. január-június (1-26. szám)
1838-01-16 / 3. szám
ből eredő nyavalyák, ínbeli, ’s rothasztó hidegek uralkodván, erősítőket ’s hevítőket kelle inkább használni, mellyekből ítélve, ’s hasznaikat igen közönségesítve ’s tulságig víve, formálódott a’ Brown’ rendszere , melly szerént majd minden nyavalya az élet’ gyengeségéből gondoltatván származottnak lenni, majd minden nyavalya is chinával, camphorral ’s pézsmával ’s több kő szerekkel’s a’t. orvasoltatott. Később a’ nyavalyák’ közös természetük változván, inkább gyúladásos természetnek, leltek, vagy a’mellyekben az életerők renden túl munkálódtak; a’mikor már hűteni, laxálni vagy vért is kelle bocsátani, vérszipókat alkalmaztatni ; ekkor már ezen nagyobb részint gyengítve használó gyógymódtól szédítelve , támadott а’ В г о u s s a i s’ vértapasztó’s a’LeRoi’ hánytató ’s gyomorhajló rendszere. A’ mostani nyavalyák’ járványa inkább egy közép természetű állandóságot váltott fel ’s a’ természet’ (életerők) munkálódásának tágasabb út engedtetik ; az erős orvosi szerekre kevesebb a’szükség ’s kimélőbb a’ használatjok ; a’ mérséklő, figyelmező , csak ugyan mindenre készen álló rendszer (methodus moderans et exspectativa) vagy a’ szinte veszteglő (methodus homoeopathica) vagynak inkább divatban. Minden rendszer lehet jó, hasznos, sőt a’maga helyén alkalmaztatva idvességes következésü is; de ha vakmerően minden másokat kizárólag, nem az egészet felfogó lélekkel ’s itélettel alkalmaztatik , mint magában félszeg rendszer az emberek’ sok veszélyére nyit útat. f valamint minden betegségben ,’s ennek minden változásaiban hasznos gyógyító szer nincsen ’s nem is lesz (medicamen absolutum), úgy az orvosi rendszernek is — bár melly tökéletes légyen is az — a’nyavalyák’ változó lefolyása , ’s állandó iránya szerént módosítatnia kell. Azon ellenvetésre pedig, hogy ugyan azon egy nyavalya különböző orvosoktól, különbféle módon orvosoltatik , gyógyítatik, egyik a’ másikéval ellenkező gyógymódokat próbál, ’s hogy ez az orvosi tudományban bizonytalanságot ’s ingadozást árul el, azt lehet felelni : 1) Hogy a’ természetnek gyakran sok útjai vágynak a’ gyógyulásra , mellyek közül az orvos választhat,— ’s hogy különböző útakat is követve hosszabb vagy rövidebb úton eljuthat a’ meggyógyulásra, így p. o. egy kevés vérbocsátás, gyomortisztítás, izzasztás némelly nyavalyákban egyre mennek ki; egyik a’másikat kipótolja, ’s itt a’különbség csak tetsző. 2) Sok külsőkép hasonló nyavalyáknak , belső természetök , ’s így orvoslások is különböző. — így p. o. a’ vízkórság sokszor a’ szívó csők’ gyengeségéből ’s e’ szerént a’ vizenyős részek’ kevesebb bészivásából ered ; máskor a’ vizenyős részek’ nagyobb inger általi több kiválasztása ’s formálásából származik (hydrops activus et passivus). Az első esetben erősítőkre, a’másikban gyengítőkre , sokszor még vérbocsátásra is van szükség. A’ nem orvos, a’ vízkórság’ illyen különböző módon való hasznom orvoslását bámulja , de nem érti, és ha szerencsétlenül üt ki, igazságtalan ítélete ’s vádja bizonyosan ki nem marad. — A’ főfájás hol sok vérlejúrás’ következése, hol köszvényes görcsös természetű. Az első esetben a’ jég és hideg víz használ; a’ többiben árthat, sőt hirtelen halált is okozhat. 3) Gyógyszertárunk továbbá már nagyra növekedett. Vagynak itt szereink , mellyek nevükre, külső tulajdonaikra, sőt természetökre is egymástól különböznek; belső testi főbb munkálataikra pedig egymás közt megegyeznek. Egyik orvos az egyiket, másik másikat rendeli; csak a’ beteg gondolja ellenkező módon való orvosoltatását, így a’ hánytató kis adagban, és borzatben és a’ camphoz a’ testet mindenik megizzasztja. Hol pedig igazi vélekedési ellenkezések.