Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)
1839-09-19 / 12. szám
ra Sarolt üvegtábla, mellyet elébb hátrább mozdíthatni , mig a’ kül tárgy tökélyes tisztaságban ’s határozottságban jelen meg rajta. Ekkor az ércztábla létetik a’ homályos üveg’ helyébe ’s felveszi a’ kép’ béhatását. A’ foganat kevés idő alatt meg van, ’s a’ réztáblát kivehetni. Ezen állapotában alig lehet észrevenni rajta a’ képet; ennek még egy második pára’munkálatának kell kitétetni, hogy megjelenjen ’s valósággal létre jöjön. Ime különös és váratlan dolog, ezen élet a’ kéneső’ gőze adja meg neki. És mivel már ezen jelenségben mindennek titoktelinek kell lenni , az ercztáblácska csak egy bizonyos szeglet alatt veheti fel jó móddal a’ kénesős gőzkörny’ behatását. Bézárják tehát egy harmadik szelenczébe, mellynek fenekén egy kénesővel töltött kis edényke van. Ha a’ kép táblát függőlegesen felakasztva kell szemlélendeni, mint szokták a’ rézmetszeteken falra függeszteni, mintegy negyvenöt foknyi szegletben helyezve fogatják fel a’ kéneső gőzt ; ha ellenben, szeszélyességből ezen szeglet alatt kivánná valaki a’ képet szemléltetni, fekvőlegesen teszi a’ gőz felibe. Ne feledjük megmondani, hogy a’ kénesőt Reaumur szerint 60 foknyi melegséggel kell páráltatni. Ezen három műtétel, ezen három nemű csaknem olly csudateli kőltetés után, miilyen a’ tojás’ kikőltetése, mellyből az élő csirkének kell kibújni, a’ mysterium végre van hajtva; nincs már egyéb hátra, mint a’ keresztelés’ egy nemén vinni át ezen ember teremtette új lényt, midőn azt kénszikagos vízbe (hyposulfite desoude) mártjuk. Ez az olvaszték, azt mondják, erősben dolgozik azon részekre, mellyekre a’ fény nem hathatott; nem bántja ellenben a’világos részeket; megfordítva van a’ dolog a’kéneső gőzzel, melly kirekesztőleg a’ fénysugároktól éretett pontokba ragaszkodott; úgy hogy talán azt vélhetnők, hogy a’ világos részek kéneső és ezüst amalgamából, az árnyékok pedig kénes ezüstből állanak , melly utóbbi a’ kénesszikag’ rovására alakúlt. Ezen magyarázatot adva csalódás’ veszélyére nagyon kiteszszük, de könnyen vigasztalhatjuk is magunkat; mert minden hozzávetésnek széles mező nyílva. Arago urnak a’ maga és a’ kérdést megvizsgált legtudósabb vegytanárok’ nevében tett formaszerinti kijelentése után; ez a’ jelentés nem kevesebb, mint teljes vallomás, hogy a’ physica’, vegy- és láttán’ észrevett tudományai elégtelenek bármi kevéssé okozatos és megnyugtató theoriáját adni ezen olly kényes mint szövevényes jelenségeknek. Ama’ jórendileg ördöngös műtételekből eredő kép még egy utósó mosáson megy át, lejártatott vízben, hogy megkapja azon állandóságát, miszerint a’ világosságra kitétetve, legkisebb változást se szenvedjen. Ezen világos és érdekes előadás után , melylyet tehetségünk szerint másodítni igyekszénk, Arago úr, azt a’ kérdést teszi: minő tökélyesüléseket vehetne még fel a’ láttán’ ezen szép haszonvétele ? Szó vala a’ képeknek nem csak állandósításáról, hanem természeti színeik’ másításáról is. Ez az eredmény létesítése ha nem lehetlennek, legalább nagyon bajosnak látszik , ’s Daguerre úr nem reményű, hogy az ő készületei’ segedelmével oda lehessen jutni; igazságos azonban megmondanunk, bár milly csudásnak és hihetlennek tessék is e foganat, hogy a’napszínképpel tett próbákban a’ kék sugár kék színezetet, a’ narancsszín narancsot, ’s így tovább hozott elő. Sir John Herschell megbizonyosodott az iránt, hogy csupán a’veres sugárnak nincs semmi hatása. Aztán, lehető volna-e arczképeket csinálni ezen módszerrel? Arago úr nem fél ezen kérdés’igenlő megfejtését két felűlmúlhatlannak látszó akadály’ daczára is, állítni. Egyfelől igaz, hogy a’ mozdulatlanság ezen műtétei’ sikerülésének nélkül