Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)

1839-09-19 / 12. szám

NEMZETI TÁRSALKODÓ, második félév. Kolozsvár, September’ 19-én, 1839. 13. szám. Tartalom: A’ franczia tudós társaság’ a­u­g. 19dikei ülése Párizsban, (y. ) 8-9. lap. A’hat­százados jegyes, (K........y.) $-JL­I. A’ franczia tudós társaság­’ aug. 19dikei ülése Párizsban. (Vége.) A’ Daguerre ár’ jelen bánásmódja. Egy ezüsttel futatott táblácskát elébb is gon­dosan megtisztít minden krispán rozsdától foj­tósav (salétromsav) olvasztók’ segédével, melly a’ felszínén létezhető minden idegen anyagokat, különösen az ezüst-lemezben lenni talált réz’ utósó nyomait is elszedi. Ez a’ takarítás külö­nös és aprólékos gondot kíván, ’s a’ sav’ hatá­sát elősegítő surlást nem mindig egyfelé kell ejteni, hanem bizonyos irányzatban *). Daguerre úr azt jegyezte meg, hogy az ezüsttel futatott réz jobb eredményeket ad, mint a’ tiszta ezüst, mi azt gyanítotja, azt mondja Arago úr, hogy a’ voltai vilányosság’ hatása nincs szerep nélkül ezen jelenségben. Ezen első elkészítés után, az érczlemezt egy becsinált szelenczében egészen sajátnemű­ óvá­sokkal ibolyany (iod) gőznek teszi ki. Az óvá­sok ezek: egy kis darabka ibolyanyt letesz a’ szelencze’ fenekére, aztán egy fátyolt feszít ki *) Ford. nem hallgathatja el azon ellenkezést, melly íme’ szókban ,,non pas toujours dans le mêm­e sens , mais dans une certaine direction“ fekű­nni látszik. A’ csomó’ megoldására adatokkal nem bírva ahhoz nem is fogj az Arago’ ismert világosságu előadásában a’ hibát bizonyosan nem kereshetni, hanem csak a’ közlő nem elég gondos rövidítésében, felette, melly azt az ezüstös táblától elválaszsza ’s a’ gőzt mintegy megszitálva egyenlőleg szór­ja el; még a’ nem elég; sokszor ismételt pró­bák megtaníták Daguerre urat arra, mit az e­­gész világ’ tudománya nem találtathatott volna ki vele; szükségesnek látá t. i. a’ réztáblácskát egy kis érez párkánynyal körül fogni, mert külön­ben az ibolyány-gőz nagyobb mennyiségben gyűl meg a’ szélén mint a’ közepe felé , ’s a’ mű­­tétel’ egész sikerűlése a’ gőzölés által szárma­zott ibolyanyos ezüst- (iodure d’ argent) réteg’ tökélyes egyenlő elterítésétől függ. A’ réztáblát éppen elégséges ideig kell az ibolyanygőznek kitéve hagyni, se nem igen sokáig, se nem igen kevésig; a’ kellő pillanatot a’ sárga szín mutat­­ja, mellyet a’ tábla vált. Dumas úr felszámítni próbálá az ibolyany réteg’ vastagságát ’s azt ál­­lítá, hogy egy vékony késfoknyinak egy milliód részénél többre nem becsülhetni! Olly végtelen kicsiny ez, mellyet elménk nem képesebb fel­fogni, mint az egek’ mérhetlenségét, az idő’ö­­rökségét vagy az űr’ végetlenségét. Az úgy el­készített érczlemezt a’ világosság’ legkisebb é­­rintésétől gondosan­ megóva a’ sötét kamrába vi­szi Daguerre úr. Illy korában olly érzékeny, hogy egy másodpercz’ tizedrésze elégséges bé­­hatni reá. Egy nagyon egyszerű erőművezetnél fog­va a’ táblácskát egyenesen a’ setét kamra’ tűz­helyébe lehet helyezni. A’ Daguerre úr által ki­csinyre vett kamra’ fenekén vagy egy homályos--

Next