Nemzeti Társalkodó, 1839. július-december (1-26. szám)
1839-09-19 / 12. szám
NEMZETI TÁRSALKODÓ, második félév. Kolozsvár, September’ 19-én, 1839. 13. szám. Tartalom: A’ franczia tudós társaság’ aug. 19dikei ülése Párizsban, (y. ) 8-9. lap. A’hatszázados jegyes, (K........y.) $-JLI. A’ franczia tudós társaság’ aug. 19dikei ülése Párizsban. (Vége.) A’ Daguerre ár’ jelen bánásmódja. Egy ezüsttel futatott táblácskát elébb is gondosan megtisztít minden krispán rozsdától fojtósav (salétromsav) olvasztók’ segédével, melly a’ felszínén létezhető minden idegen anyagokat, különösen az ezüst-lemezben lenni talált réz’ utósó nyomait is elszedi. Ez a’ takarítás különös és aprólékos gondot kíván, ’s a’ sav’ hatását elősegítő surlást nem mindig egyfelé kell ejteni, hanem bizonyos irányzatban *). Daguerre úr azt jegyezte meg, hogy az ezüsttel futatott réz jobb eredményeket ad, mint a’ tiszta ezüst, mi azt gyanítotja, azt mondja Arago úr, hogy a’ voltai vilányosság’ hatása nincs szerep nélkül ezen jelenségben. Ezen első elkészítés után, az érczlemezt egy becsinált szelenczében egészen sajátnemű óvásokkal ibolyany (iod) gőznek teszi ki. Az óvások ezek: egy kis darabka ibolyanyt letesz a’ szelencze’ fenekére, aztán egy fátyolt feszít ki *) Ford. nem hallgathatja el azon ellenkezést, melly íme’ szókban ,,non pas toujours dans le même sens , mais dans une certaine direction“ fekűnni látszik. A’ csomó’ megoldására adatokkal nem bírva ahhoz nem is fogj az Arago’ ismert világosságu előadásában a’ hibát bizonyosan nem kereshetni, hanem csak a’ közlő nem elég gondos rövidítésében, felette, melly azt az ezüstös táblától elválaszsza ’s a’ gőzt mintegy megszitálva egyenlőleg szórja el; még a’ nem elég; sokszor ismételt próbák megtaníták Daguerre urat arra, mit az egész világ’ tudománya nem találtathatott volna ki vele; szükségesnek látá t. i. a’ réztáblácskát egy kis érez párkánynyal körül fogni, mert különben az ibolyány-gőz nagyobb mennyiségben gyűl meg a’ szélén mint a’ közepe felé , ’s a’ műtétel’ egész sikerűlése a’ gőzölés által származott ibolyanyos ezüst- (iodure d’ argent) réteg’ tökélyes egyenlő elterítésétől függ. A’ réztáblát éppen elégséges ideig kell az ibolyanygőznek kitéve hagyni, se nem igen sokáig, se nem igen kevésig; a’ kellő pillanatot a’ sárga szín mutatja, mellyet a’ tábla vált. Dumas úr felszámítni próbálá az ibolyany réteg’ vastagságát ’s azt állítá, hogy egy vékony késfoknyinak egy milliód részénél többre nem becsülhetni! Olly végtelen kicsiny ez, mellyet elménk nem képesebb felfogni, mint az egek’ mérhetlenségét, az idő’örökségét vagy az űr’ végetlenségét. Az úgy elkészített érczlemezt a’ világosság’ legkisebb érintésétől gondosan megóva a’ sötét kamrába viszi Daguerre úr. Illy korában olly érzékeny, hogy egy másodpercz’ tizedrésze elégséges béhatni reá. Egy nagyon egyszerű erőművezetnél fogva a’ táblácskát egyenesen a’ setét kamra’ tűzhelyébe lehet helyezni. A’ Daguerre úr által kicsinyre vett kamra’ fenekén vagy egy homályos--