Nemzeti Társalkodó, 1841. július-december (1-27. szám)
1841-09-17 / 12. szám
ez statust instabi állit elő, ’s az egymás iránti bizalmatlanság ’s ellenőrködés által elfárasztott indulatok, örök izgatásban tartatva, magát az uniót disinialják, nem csak, sőt e’ szélbomoltság állapotát mindenüvé , oda is hol csak az erők teljes összpontosulása vezethet ezéhez, kisebb nagyobb mértékben átültetik. Ezen nemzetek köztii jogegyenetlenség ’s érdeki különváltság mellett, nem csudálhatni a’ conservativ szellemet, mellynek példáit országgyűléseink történetei mutatják, hol az örökös manutentiók és rehabitiok vitái közti, sok más egyéb érdekek háttérbe vonulni kéntelenek. Mi csuda hát, ha olly állapotban ’s illy körülmények közti, közjóllét, anyagi és szellemi haladás, nagyobb mértékben nem mutatkozhatott, ’s főként a’ népéletijén nem, mellyért hogy olly keveset tevénk , éppen az érdekelt állapotoknak tulajdonitható ? Bátran állíthatni, hogy egyesek közlti birtoki és személyjogi egyenlőség, magát a nemzetek közti jogegyenellenség káros következéseit is megszüntetendi, s elébb hátrább Erdély nemzeteit — elavulván már a’ divide et vinces, veszélyes elve — valóságban nem csak képlettleg egyé olvasztandja ; mikor aztán, az érdekek összpontosulása csudákat fogj növelhetni anyagi és szellemi állapotunkban; mert egyes erők, hamit külön érdekekre szaggatva nem lehetnek, azt az egyesülés varázs ereje által számtalanszor teszik. ’S mi ily szép jövendő rejtezik azon ,kemény valósulása megélt, hogy valaha közhazánk, minden jogenyenetlenség s valóban csak ebből származó különváltság bilincseit lerázva, olly összeforrolt polgárzal egészet fog képezhetni, mellyben a magyar szilárdság, ambitio és dicsvágy, a’ székely kitűzés, szorgalom és rettenthetetlenség, a szász takarékosság és előre látás, párosulva a’ legnagyobb becsületességgel, — s az oláh lelkülek *— hajlékonyság, józan okoskodási tapintat és találékonyság,*—kölcsönös egymásra hatásukban, minden jónak szépnek és nagynak csiráit kiköltve , a köz szorgalmat értelmesedést és pallérozódást, lehető legnagyobb emelkedésre vezetni képesek lehetnek! Illy állapotban külön nemzetek lenni szinte megszűntünk volna, mint ezt, a’ külön nemzetiségi szinületeknek , kisebb testületi körökben, jogviszonyok ’s érdekek ugyanazonsága melletti elmosódása saját hazánkban is nyilván mutatja. IV. Orvoslatok. Hogy javítás — — káros legyen, azért, mivel sok még nem eléggé müveit; ez ésipen olly — — állítás, mint azt mondani, hogy nem kell valakinek orvosság, mert meg nem eléggé egészséges. B. Wesselényi M. Bajaink forrása, a’ jogegyenetlenség s ebből származó érdeki szétágazás lévén egyének ’s nemzetek közti; természetes, hogy azokon csak jogegyenlőség által segíthetni. Csakugyan, mivel a’ jogegyenlőség rögtönös valósítására szükséges, hasonlóul rögtönös átalakulás, annyi érdekek összeütközésében, zavaros rendbontás nélkül békés úton egyszerre nem történhetik; ebből önként következik, hogy az átalakításoknak fokozati előmunkálatok útján kellessék történni. Minden átalakítási előmunkálatok— ha természetes rendben következnek egymásután — magukban rejtik a’ legközelebbről történendők mulhatatlansága csiráit. A’ szomszéd magyarhon ebben követendő példákkal jár elől, ’s szerencsések mi, kik a’tört úton akadály nélkül haladhatunk tovább!— Az úrbéri szabályozás ’s az úri hatóság korlátozása, előkészületül szolgált az örökváltságnak ’s a’ jobbágyi személyjogok nagyobb biztosításának ; a’ budapesti hídépítéssel egybekötött vámkötelezettség, a’ kisajátítási törvény utak ’s csatornákra nézve, köz.terhekhezi járulás s közhasznú vállalatokhozi kénszeritett átengedések csiráit rejtik magukban;—az úrbéri tartozások iránti megjavított eljárások, a’ váltójog s t. e. f. a valahai törvényelőtti egyformaság szép reményeit költik fel; az örökváltság maga után fogja huzni a’kénszeritő felszabaditás rend-