Nemzeti Társalkodó, 1841. július-december (1-27. szám)
1841-09-17 / 12. szám
násodik félév. Kolozsvár September II Sumi, Ж 941. II. Nzém. Tartalom : Főbb Óhajtások országgyűléseinktől, (Szentkirályi Zsigmond ) 87. I. Hiúság és szerelem, (Veress József) 89. 1. Titoknoki jelentés a’ m. t. társaság 1841-beli munkálkodásairól, 91. 1. Főtolóhajtások ország’gyüléseinktől némiösszefüggésben az óhajtásokkal (1. idei 8. 9. 10. Társalkodót.) ( Vége ) 155. §ajk bajaink. Sine praejudicio dicemus causam. Q. Curt. Az igazság legszebb, ha mezítelen állittatik elő , s az iró más érdemet nem keres zászlói alatt, mint azt, hogy bátran kimondá. B. Oetves Józs. Erdély azon országok sorába tartozik, melylyek a’ tehetősb nemesség, tehát a’ kisebb rész csillogásai krsztt, fokint a’ népéletben eleitölfogva kevés anyagi és szellemi haladás nyomait mutatták , ’s nem állunk-e még ma is, mindkét tekintetben szinte ott, hova a’ sors geographiailag helyezett?— Ha látunk is mult századaink, s e’ jelen korában nagyobb iparélénkséget, azt a városok, a szabad székelység s a’ szabad szászföld tüntetik élőnkbe. Különösnek tetszhetnék, hogy a’ szászföldet, mellyet egyébiránt regius fundusnak nevezünk, szabadnak mondám. Úgy van, szabadnak mondom a’ szászföldet, mert városaink mellett, csak ez az, mellyen az urihatalom birtokban, személyben, nem nehézkedik , és igy birtoki sajátság’s személyjogi egyenlőség , minden egyéb akadályok mellett, nagyobb szorgalmi éberséget tartanak fenn. Innen Önként reá tanálunk, az úgy nevezett jobbágyi paraszt-föld nép szellemi és anyagi tespedése, valóságos alapokára; és ez semmi egyéb, mint azon jogegyenetlenség, melly nemesség s parasztság közti, birtoki ’s személyi viszonyokban, ’s mi több, ez utóbbiakra nézve büntető jogilag is, létez. A’ nagyobb résznek illy állapotában, minden iparfeszültség a’ kisebb résznél, csak rövid ’s átfutó sikertelenségekben tűnik fel. Hogy anyagi ’s szellemi haladásunk egyébiránt sincs olly fokon, mint másként lehetne, azon érdeki különváltság is okozza, mellyz Erdély' három nemzeteit, alkotmányi szerkezet s jogállapot különbfélesége miatt, meg annyi alkotmányos pártokra láttatik osztani. Az oláhság nemzetiségét, melly alkotmányilag megismerve nincs, de az érdeki különváltságot, részint e meg nem ismerés, részint a’ birtoki ’s személyi jogegyenetlenség okozatául, elősegitni meg nem szűnik, itt hallgatással mellőzöm el; de valóban lehetetlen nem sajnálnunk, hogy e’ nemzetnek annyi szépre nagyra fogékony hajlama, annyi századokon keresztül úgy szólván parlagban hagyatva , közhazánkat olly erőtől fösztá meg, mellynek befolyása azt, egyébiránt sokkal nagyobb anyagi ’s szellemi haladás fokára juthatni együtt secilelte volna! — Vannak t. i. mindeniknek , nemzeteink közűl, éppen az alkotmányi különszerkezet ’s jogállapot különbféleségéből eredő különös érdekei, mellyeknek védelmére s képviseletére, magában az összpolgárzati szerkezetben is, némelly jogoknak nemzetek szerénti, ’s bizonyos azon különbféleségnek megfelelő arányosságban» megoszlása múlhatatlan volt. És