Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-30 / 26. szám

26d. szám. Pest, martius 30-án 1845. vims­kи«»«. A’ kötelesek j­­elleni tények okairól*­­L) Pernetti a’ nevelést, példákat, szükséginket és az alkalmat tartja cselekvényink meghatározó okainak. Campe azt mondja, hogy az emberek gyakran aka­ratlan szokásból, de legtöbbnyire nyomorúság és kénysze­rítő szükség­ ’s csak igen ritkán alapelvekből jók vagy г - s­z­a­k. Egy más író továbbá azt erősiti, hogy majd minden kötelesség elleni tény tévedés, vagy hiúság és takaré­kosság hiányából foly. Többen pedig végre egészen más okokat adnak elő , mellyek nagy részét nem tagadhatni ugyan, mindazáltal a’ kötelesség­ elleni tények okadására nem vezetnek. Olly közvetlen okok, mellyekből minden kötelesség­elleni tényt megmagyarázni lehet véleményünk szerint 1) a’ tévedések, 2) rósz szív, 3) az indulatoknak ésteni ural­kodása, 4) a’ szükségek, ha azok kielégítése végett ne­hézségekkel küzdenünk kell. Ettől megtagadják a’tévedések az erkölcsi elismerést, mig a’ többi háromnak az erkölcsiségre van vonatkozása , mellyek bensőleg hatnak ’s csak a’ negyedik ellenkezőleg. I* Tévedések. Mit értünk a’ tévedések alatt ? nem szükség magya­ráznunk; minden csak kevésbbé mivelt embernek is ugyan­azon fogalma van e’ szó értelméről, mellyet mi általa ki­fejezni akarunk. Alkalmasint sokan meg is vannak győződ­ve, mikép sok kötelesség elleni tény csakugyan ezen for­rásból ered. De hogy is? midőn a’ történet olly számtalan példát nyújt, mellyek kétségtelenné teszik , hogy a’ téve­dések, a’ jó és roszzuli ru­bás fogalmak igen sok erkölcs­telenségnek bűnnek okai. Bölcsészek védték a’ kénytelen hazugságot, párvia­dalt , öngyilkosságot ’s több más tárgyairól is az erkölcs­tanulmánynak helytelenül ítéltek. Az itj született gyermekek kitételét, lopást , fajtalanságot törvényhozások állapították meg ’s jóváhagyták . Bacchus ünnepét megengedték, a’ ka­­czér kéjhölgyeket előjogokkal jutalmazák, sőt kötelezők ocsmány tettekre az aszszonyi nemet. A’ galileabeliek bánásmódja, a’boszorkány per, tűz­és vizpróbák , a’ párviadallali intézkedés , a’ bolond és sza­marak ünnepe ’s több, ma képtelenségeknek ismert véle­ménye, mellyekkel a’ történetek a’ tudatlanság és eretnekség korából tömvék, tévedésekből erednek ’s ha meggyö­kereztek, előítéletnek hivatnak. Mivel tehát bölcsészek és törvényhozók tévedtek ’s ez által nem kevés cselekvényre adtak alkalmat, mellyek bizonyára elmaradtanak , ha ők mindig átlátták volna az i­­gazságot, hogy ne hibázhatnának egyes gyönge emberek is a’nélkül, hogy annak oka az elmének megháborodása vol­na. Bizonyára nem ritka eset, hogy az anyai bűnbe esett lyánykák a­ gyermekölést,vagy magelvesztést megengedett­nek tekintik ,­ ha általa jó híreket fentarthatni reméllik. Nem ritka eset, hogy gyenge emberek még más tiltott cselek­­vényeket is , mint nem ollyanokat tekintik. .. Rósz eziv. Mivel minden cselekvénynél a’ tárgy ismerete mellett kivált hajlamtól fögg a’ feltételt végrehajtani, a’ter­mészetes renddel leginkább megegyezőnek véljük a’ rósz­s­z­i­v n­e­m a’ kötelesség elleni tények okai mellett adni helyet. Mi a’ rósz szív alatt értünk egy uralkodó vágyat az elismert kötelesség ellen cselekedni, vagy azt elismerni nem akarni; tehát körülbelül azt, mit Feder gonosz­ság­nak nevez. Fogalmunk szerint a’ gonoszság legszorosb értelemben, a’ cselekvőt tekintve olly tény, melly rósz szív­ből vagy, mi ugyan mindegy, roszaságból származik. Hogy tehát azt mondhassuk, miképez vagy amaz kö­telességelleni tény nemcsak anyagisága miatt gonosz,­ a’ forrást, mellyből eredt, kell ismernünk. A’ nélkül, hogy az indokot figyelembe vennők , nem lehet meghatároz­nunk : vájjon a’ tény azon tekintetben is , mellyből elkövet­tetik, e t­é­n­y vagy bűn nevet érdemeljen­­ ? Vannak a­z­ erények, mellyek nemtelen tekintetekből ’s tiltott tények, mellyek gyengeségből gyakoroltatnak. Egyébiránt van ugyan a’ ténynek és bűnnek — tár­­gyilag is tekintve több fokozata ’s gyakran olly közelhatárnak egymással, hogy némellykor alig szabad mernünk vala­­melly tényt erény névre méltatni, vagy bűn­ névvel le­alázni. Ki meri a’ bőkezűség és tékozlás , a’ takarékosság és fösvénység közti határokat szigorún kijelölni? Ki nem ismeri valamelly tény indokát, legyen annak elítélésében előrelátó. ’S ezen elv szolgáljon nekünk is mentségül és igazolásul, hogy a’ rósz szivet — min­den vonatkozás nélkül egyes esetekre, a’ kötelesség­ elleni tények okai közé soroztuk. III. A’ szenvedélyek túlhatalma. A’ rósz szív ’s az indulatok tulhatalma, vagy talán jobban mondva uralkodása, mint feljebb említők, olly közel rokonságuak, hogy néha szerfölött nehéz meghatá­rozni , ha valamelly kötelesség elleni tény rósz szívből­­, vagy a’ szenvedélyek tulhatalmából származik ? . .. Azért akarok mi elején mindkét okot egyesíteni; azonban meg­változónk feltétünkben, mert azon tény , mellynek okát rosz szívben leljük, szabadabb, következőleg büntetendőbb tény , mint az , melly megvetve az észt, az indulatok ural­kodásából foly. Hol volna tehát a’ kötelesség elleni tények ezen okának alkalmasb hely, mint itt, annyival inkább, mint­hogy a’ rósz szívvel már azért is olly közel rokonságban áll, mert neki is a’ v­á­g­y­ tehetségre van vonatkozása. Mégis előbb valamit magokról szenvedélyekről, mielőtt uralkodásukról beszélnénk. Az újabb bölcsészek megkülönböztetik ezeket az in­dulatoktól. Ezek, kellemes vagy kellemetlenségek után képzelet által előállított belső érzések a’ mennyire le­hetséges okoknak gondoltatnak a’ gondolatszabadság meg­­szoritására.A’szenvedélyek ellenben erősebb vágyak és indu­latok , azaz erősebb és állandóbb belső okok valamit kívánni.­­ Az indulatok csupán az érzésre vonatkoznak, m­ig a’ szenvedélyek a’vágy- tehetségre.Az elsők tartósak és meg­fontoltak , az utolsók zajlók ’s nem szándékosak. Végre az elsők megszorítják az akarat szabadságát ’s a’ végsők fen­­tartják. Ezen meghatározások után a’belső érzések és in­dulatok csak előre nézve vannak megkülönböztetve’s kelle­mes és kellemetlenekre osztatnak. ’S a’ vágyak lehetnek szenvedélyekké a’ nélkül, hogy hajlamok volnának. De a’ szenvedélyekről­ szavaink kiegészítése végett ide kell még jegyeznünk valamit az alsóbb vágytehetségek­ről ’s ezen szavainkat annál könnyebben végzendjük, mint­hogy mi a’ szenvedélyeket legtágabb értelemben veszszük, mint a’ gyakorlati életben közönségesen venni szokták. Magok, kik az indulatokat és szenvedélyeket, mint különbözőket tekintik, — mellyek , hogy a’ szó legszorosb értelmében csakugyan azok, tagadni nem lehet—megisme­rik , hogy mindkettőnek gyakran ugyanazon neve van , és hogy a’ kívánságok és megvetések az érzések által, kö­vetkezőleg a’ szenvedélyek indulatok által határoztatnak meg; ’s a’mi több, némellyek azt mondják, hogy minden *) Mutatvány Cserghe Ferencz illy­ezimü német munkája fordításából: „A’ kötelesség­ elleni tények okai é s ellenszereiről.

Next