Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-23 / 85. szám
lommal tapasztalhatni; ezt magasztalom én, ’s ezen feir. helytartótanácsnak cs. kir. fenséged iránt elenyészhetlen forró háláját valamint most mély tisztelettel nyilványitom, úgy annak emlékét a’ legkésőbb utódoknak is átadatni kívánom. Magasztalom továbbá az isteni gondviselést, melly az ő nagy jósága szerint előbb ugyan vonagló hazánknak a’ felséges uralkodó házban külső belső ellenségei ellen hatalmas utalmazót, utóbb pedig, midőn boldogabb jövendőjének alapja jó fejedelmeink által megvetve volt, folytonos emelkedésének eszközlésére cs. kir. fenségedben kir. helytartót adni, sőt hogy e’ nagy hatályú tisztében magas rendeltetését félszázadig követhesse , megengedni méltóztatott. Ugyanaz a’felettünk lebegő’s nemzetünket olly kitünőleg védő isteni gondviselés vegye kedvesen e’ ritka nagy jótéteményért bemutatott hálaadó áldozatunkat; vegye cs. kir. fenségedet tovább is utalmába; tartsa meg ép erőben, egészségben, hogy mindenekre kiterjedő gondos figyelme ’s hathatós közremunkálkodása által, valamint az anyagi jóllét szembetünőkép emelkedik , úgy a’ szellemi ’s erkölcsi is óhajtott előmenetelében szilárduljon ; ’s cs.kir. fenséged még számos évig, lehessen a’ kir. trón erőssége, hazánk támasza, fens. családjának öröme, ezen kir. helytartótanácsnak pedig magas kegyelmével őt továbbis boldogító legkegyesb főnöke. A cs.kir. fensefje nemzeti nyelvünkön köv.válaszolt.,,Tekintetes magyar kir. helytartótanács! Megható édes érzések töltik el ez ünnepélyes pillanatban keblemet. Buzgó hálával áldom mindenek felett az isteni gondviselést azon végetlen kegyelméért, miszerint éltem’s erőmet ekkorig úgy tartotta meg, hogy midőn ez elnöki szék elfoglalásának annyi történet gazdag félszázada ma telik be, a’fejdelemnek és hazának még szolgálhatok. — Ezen lefolyt egész idő alatt a’ kir.helytartó-tanácsnak fejedelme iránti tántorithatlan hivségét, az ősi alkotványhoz hő ragaszkodását, úgy az ország ’s egyes jogai melletti gondos őrködését örömmel tapasztaltam; örömmel tapasztaltam egyszersmind személyem iránti őszinte vonzódását ’s azon buzgó törekvését, melly szerint engem a ’ nehéz időkben tanácsával segíteni ’s a’jóllét eszközlésében velem hathatósan közremunkálni igyekezett.—Ezt midőn hálásan elismerem, fogadja egyúttal a’ kir. helytartó-tanács szivem teljes köszönetét azon becses figyelméért, miszerint e’ napot megünnepelni határozá ; fogadja azon igaz hajlandóságból eredt szives kivánatiért, mellyből a’ közjó körüli hatásomnak olly kedvező kiemelését is származtatom. E’ kedvező kiemelés azonban , hogy őszintén megvalljam , a’ haza és egyesek boldogságára intézett törekvésemet inkább , mint azt, mit éntudatom szerint, a’ közjóra valósággal tenni képes voltam, illeti. Keblem legbensejéből óhajtom , hogy mind az , mi Isten kegyelméből még éltem napjaiból hátravan, ezen ország ügyei helyes intézésének’s a’kedves hon felvirágzásának, mellyre ez, a’ természet annyi adományinál fogva olly igen képes, minél dúsabb eredménynyel leendő eszközlésére szolgáljon.“ Tárnok enállja beszéde: „Főm. m. kir. helytartótanács ! Egy nevezetes nap viradt ma ránk ! ötven hoszszu év jelentékeny napjai felett ünnepélyesen kondult meg a’ félszázad harangja—néhány perez még ’s egy eredvénydús korszak végórája ütött el. Az örök természet szigorú szabálya szerint az időnek múlni kell; de a’kor, melly azt jellemzi, a’jövőben élve marad , a fő események jelentékeny szellemében ez el nem enyészik, mert a’ nemzedékek egymást váltó sorában nevezetes, emlékét ennek hősei ’s eredménye folyvást fentartják. — E’ mai emlékezetes napot egy századon túl haladt még • 69 évvel megelőző est alkonya vég letünte, ’s ki ne tudná,hogy e’ hó akkoriaik napján és Budavára egy pogány bitor uralmától megszabadult ?! — A’ napi események kimagyarázhatlan hatással bírnak a’ gondolkodó tehetségre — ’s a’ történettan keletkezésének alapja bizonyos ösztönszerű érzésben rejlik, melly a’világ rengeteg vadonjaiból hozatott már a’ szelídülő körökbe által: mert hol az emberi társaság léte első nyomára jövünk, ott egyelőre az idők történeti folytatását olvassuk. — A’ nagy világ tág terén egy darab föld jutott a’ magyar népnek, ’s azóta ennek számára is folyton jegyeztetett a’ napi események rendje , mellyből tudjuk, mikint ez fokonkint biztosítva társadalmi létét, elvégre egy állandó formát választott, melly ,alkotványi nevezet alatt maiglan fenáll. — Emberi mű tökéletes nem lehet ’s ez állításból következik önkint a’ javítási hajlam üdvös tete; de ez gondos kezelést igényel, mert a’ kielégithetlen természet, vágyaitól ingerelve, többnyire megfeszített karokkal siet elérni mindent, mi ujdon alakjában kínálkozik. — Illy kor viradt ránk főmért, kormányszék! ’s mi ebben elve, az elvszázadok viszontagság teljes éveinek ránk nehezedő korát éljük ; — mintha hivatva lennénk a’ múltak mulasztását pótolni, a’jövőnek pedig határokat szabni, mellyek körében utódink működésünk eredményét nyugodtan élvezhessék. — Illy terhes munkát juttatott nekünk osztalékul a’ véletlen sors, ’s ez Magyarország körülményei között annál nehezebb, minél inkább érezvén a’ nemzet az előidők vihara okozta elmaradását, a’szerencsésebb helyzet politikai láthatára közt századok óta halkan haladt. Ámde a’ természet szabályival daczolni képtelenség , ’s azok, kik a’ szellemi haladás számtábláján , az első számokat átugorva, csak a’ végsőket vevék figyelembe, hibásan számítottak; ráért a’példák szomorú tanúsága szerint biztos eredményhez nem jöhettek , sőt számításuk hibáit az öszszeadásnál helyre hozni nem győzvén , kigázolhatlan tévelygésben sínylik a’ békétlenség ’s türelemhiány romboló átkait. — Századok történetdús emléke vonul el e’ hon felett, ’s ki gondatlalanul nem sikamlik el a’napi események felületén, de behat azok mélyibe , nem lehet annak nem bámulnia, hogy a’ tisztelt alkotvány annyi kül és bel ingerlés daczára ép maradt; — az évezred ismeretes történeti szakában e’ félszázad nevezetessége mindent meghalad, ’s úgy látszik, hogy ennek folytában a’ különböző viszonyok türelmetlen küzdést kezdének gyakorlani egymás ellenében azért, hogy egy állandó kibékülést eszközöljenek. — Igen is , — sötét ború tornyosult honunk politikai egére, és a’terhes felhőszakadás vízözönétől a’ nemzet sokszor rettegett..... De ki is ne borzadna viszsza a’ csak nem régmúltra tekintve, midőn a’ szeretett hon határit kül ellenség lépvén át, a’ nemesi rendnek is harczra kelle szállnia ; — a’ pénzzavart mellőzni nem lehetett, — az epemirigy dühöngése következtében elhalt tömérdek áldozat az ország némelly részeiben néplázadást idézett elő; — az éhinség egyezernél többször pusztított; mi pedig e’ közben a’ veszély pillanatát aggasztóbbá tette : az alkotványos elvek újabb vitatásul kíméletlenül téríttettek ki a’ nyilványos élet sík mezejére, az idegenkedés és bizalmatlanság az egyetértés’s bizalom kötelékeit tágitni kezdé ; az elméleti meddő viták üresen csengő eredményért vágyódtak. — E’ feltűnő viszonyok dacza aggasztólag kezdemár hatni a’ kedélyekre , de a’ külföld harczias szelleme bel állapotunk óhajtott rendezésének kedvező épen nem vala, — a’ nemzeti fejlődés lehetőségét a’ körülmények hatalma elnyelő , és mégis a’ haladás jelszava tűzetett mindenfelé a’ nemzeti lobogókra. —A ’ dolgok illy állásában az országlás naponkint nehezebbé vált, ’s az óvatos viszszatartás lehetett ’s volt egyedül a’ legjózanabb haladás , és az igy műveit mező mégis termé folyton nemesedő gyümölcseit. Vagy talán lehet egynémelly, kiderült homlokkal el nem ismerné , hogy a’ kor feladata teljesítésében hanyag nem vala? van é, ki állíthatná , hogy az alkotvány törvényszerű kezelőji a’ körülményekkel becsületes alkura lépni vonakodának? ki ezeket tagadni meri, ábránd képzetében önlétét tagadja meg. —Törvényink tárába, közelebbi intézkedései dús eredményt biztosító betűkkel írattak, ’s nyilván el merem mondani hogy a’jelen félszázad utófele a’közjóllét józan eszméit felfogni tudta is, akarta is; ’s csak azt hagyandja a’ jövő kornak hátra, mit az alkotványos lét forrásából tisztán kimeríteni ideje nem volt. Ugyanis : a’ vallási küzdelem nyomasztó érdemében az anyavallás szentségének tiszteletben tartása mellett a’ lélekismeret szabadsága biztosíttatott. Személy- és vagyonbátorság nem hiányzik ; a’ törvényhozás ’s közfigyel